Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-04 / 2. szám

ÉSZAKiU AGYARORSZÁG Hétfő, 1S54. január C A salgótarjáni vérengzés 35. évfordulója Abban az időben még a burzsoázia, a szociáldemokratákkal teletűzdelt Károlyi- konmány kezében volt a hatalom. A Nagy Októberi Forradalom hullámai azonban kiöntötték egész Európát Ó3 magasztos eszntai tért hódítottak a háborúutáni Magyarországon is. A magyar munkás- osztály vezérkara a parasztság és az ér­telmiség legöntudatosabb elemeivel szö­vetségbe lépve, megalakította a Kommu­nisták Magyarországi Pártját. Uj szikárat, új fejezetet jelentett ez munkásosztá­lyunk harcénak, ön-fudet csodásának tör­ténetében. A szociáldemokrata vezetőktől az addig félrevezetett munkástömeg a kommunisták tevékenységén keresztül mind világosabban látta, hogy egyedül a Kommunisták Magyarországi Pártja az a párt, «mely érdekéért, jövőjéért, felemel- kedéséért harcol. Ugyanakkor meggyő­ződtek arról is, hogy a szociáldemokr-iték mindenben egy követ fújnak .a burzsoáziá­val. Nem csoda tehát, hogy igen rövid idő alatt erős és kitépheíetkn gyökeret frraztet't a széles néprétegek közé « kommunistáik pártja. A szociáldemokrata fokolomnoeok látva ezt, legnagyobb el­lenségüknek tekintették .a fiatal pántot és elkeseredett harcot folytattak ellene, így akarták a munkásosztályt visszatar­tani a további balra,tolódástól és biztosí­tani .a tőkés rendszer fennmaradását. A munkások azonban a kommunisták nevelésének, felvilágosításának határára erős politikai öntudatra ébredtek és sok helyen nyíltan taembesiáll'.ak a fenin- állő bumoá rendszerrel. Az oro'z mun­kások nagyszerű példáján lelkesülve sok tizemben elkergették a népnyúzó tulajdo- ni.mokjt és a gyárakat szocializálták, sa­ját tulajdonukba vették ét. Ilyen forradalmi megmozdulás zailott le — harmincöt évvel ezelőtt — 1919 január elején Salgótarjánban is. A bányá­szok nem tűrve tovább a kormány n’p- elnyomó politikáját, nem tűrve tovább a rettenetes kizsákmányolást, elkergették a bányabárókait és a bányákat saját tulaj­donukká nyilvánították. Birtokukba vet­ték az igazgatósági épületeket, leváltot­ták a régi igazgatókat és újakat, a mun­kásosztály bü fiait állították a bányák élére. Nagy riadalmat keltett a burzsol’iáhan. a hős bányászoknak e nagyszerű, bátor fellépése. Lóbeláláben, futót t' k talpnysló zolgá-ikhoz, a szociáldemokráciához. A hű szövetséges most sem mondott csődöt. Azonnal készségben elvállalta o munkJs- orratály forradalmi megnyilvánulásának féktelen eltiprását. Maga Peyer Kárely áWt az élre és ezt az, alkalmat egyben arra is akarta használni, hogy űrügyet keressen a kommunisták elnémítására. Salgótarjánban a helyi csendőrség nam volt elég a bányászok letörésére, ezért a kormány egy matrózkülönitményt és a Hatvanban állomásozó igiói gippuskás tanfolyamot küldte le erősítésnek. És Peyer Károly, a szociáldemokraták vezére, aki ebben az időben egyébként bánya- kormáir.iybiztos volt, nem restek statárium és gyilkos géppu-kák kíséretében Salgó­tarjánba a becsületes bányászok közé menni. Mindez január 4-én történt. .. És más­nap a „Népszava“, a szociáldemokrata párt lapja még a burzsoá lapoknál is .arcátSanabbul közölte, hogy Salgótareán- ban „a katonák rövid idő alatt rendet teremtettek“. . . Igen, rendet teremtet­tek. A szociáldemokrata munkásárulékkcl végigjárták a házakat, tucatjával hurcol­ták el «Z embereket és újra visszaadták a bányákat a régi kiszipolyozó tulajdono­soknak. A letartóztatott bányászok között min­den kihallgatás, minden bírói eljárás nél­kül rettenetes vérfürdőt rendeztek. Ti­zenhat hős bányász holtteste telte ölökké emlékezetessé a salgótarjániaknak és az egész magyar népnek január 4-ót, a szo­ciáldemokraták rút munkásárulását. A rettenetes vérfürdő után a „Nép­szava“ vezércikkében még aljasul ezt kérdi: „Mit adhatnak a magyar munkás­osztálynak ezek a kommunisták? Itt ‘ian az első sikerük: Salgótarján... Ez kell most nekünk? klem folyt elég vér és nem pusztult még elég érték? És itt lan a második eredmény: a széntermelés csök­kenése.“ — így próbálták ők maguk is igazolni a burzsoázia vérengzését, a sal­gótarjáni eseményeket. Féltik a burzsoá­zia vérét, értekét, de ugyanakkor nem számít nekik, hadd folyjon a munkásvér, ahelyett, hogy maguk is a munkásosztály felszabadításéért a tőkés rendszer ellon harcoltak volna, a burzsoázia szénterme­lésének csökkenésén siránkoztak és nem szegyeit ők ezért még külön is a kommunistákat ..hibáztatni". Mit adhatnak a magyar munkásosz­tálynak a kommunisták? — kérdezte a „Népszava”. É9 erre alig bárom hónap múlva a fiatal kommunista párt megadta a váhrzt: Tanácsköztársaságot adott sz ország dolgozó népinek. Országot, ahol minden érték a munkásosztályé, ahol sza­badon, felemelt, fejjel élhet, dolgozhat minden becsületes ember. Az egész néo feÍomelkedá6cn*k eszközeit adták és ad­ják ma is a bányászoknak, az egész or­szág dolgozó népének kezébe. Nem pedig úgy mint ők —. «hogy teszik jelenleg is nyugaton — a kwrélcmányoláat. az el­nyomást, a vérfürdőket, a salgótarjáni január 4.-éket .. . Moszkva ünnepli az újévet DECEMBER KÖZEPÉN, az egyik tiszta, hideg éjszakán, különös munka kezdődik a moszkvai tereken. A vastag hóbundát hernyótalpas gépelt hóekékkel tolják félre, exkavátorok rakják teher- autókba Mire eltűnik a hó, újabb te­herautók érkeznek, amely ékről titokza­tos faalkatreszeket raknak le. Az utolsó teherautón magas, nagyon magas fenyőr fa utazik• Ezt a tér közepére állítják, ahol máris körülveszik a tolólétrás tűz­oltóautók. Órákon át folyik a fa körül a munka. A Azoltólétrákon állva díszí­tik a hatalmas fenyőt a csillogó-villogó kincsekkel• Babák. játékáHztok,^ mada­rak, halak, kis házak, autók, léghajók, repülőgépek, játékedények, ezüst és szí­nes golyók végtelen láncai hatalmas ezüst pelyhek kerülnek a fára, ^ Végül nincs egyetlen hely. egyetlen ágacska sem, amelyen nem függene valami csil­logó. szép aiáhdék. Aztán mr?jelennek a viV any szerelők és színes tömegé­vel koronázzák meg a tündöklő fát. ^ Ugyanokkor a fenyő körül csodáló? tos házikókat építenek az ácsok. A házikók ősi orosz vca^rá változtatják a teret. A há~ikók közt talán kettő sincs egyforma, mind 'eyikn*>k mßf a fe- dAn is, egyiknek vVáaoslAk, másiknak zöld, arany csillagokkal beszórt, vagy egészen arany a kitnoláia. És mennyi mindent lehet maid vásárolni ezekben a házikódban. G'Timö'csöt. könyveket, játékokat, díszműárut. fagylaltot cs ezernyi más remnk dolgot, amelyekre gyermek és f Anett áhítozik. A házikók körött fenyőfák állnak és az egész teret s tines lamoionljb^rek veszik körük Csodálatos világ keletkezeit itt. ahová egyetlen széles kanun vezet az úf. A díszkapuban orosz troika. Egy f'kete, egy *-árga és egy fr^ét ló h^z^a a buvdás. nagyszabású, nuaybaiuszú Tél- apó s,zániát A *~ánkót északisarki állat­tok foaigk köriil A PT'$rTN-TÉPM épé*? várost e»í- tebek Pu*Ir'n m^scibők A főkapu tartó- pillére a"v ha te1 ^ as tölgyfa, ni elemek koronájában a Tűzmadár és tündérek Flnrra»! tfr. MR’énf? G^zö KossiM-díjas ak3ílám?bus eladása Mint hírt adtunk róla, dr. Heté- nyí Géza Kossuth-díjas akadémikus a „Hypophisis — mellékvesekéreg rendszer" címmel január 5-én elő­adást szándékozott tartani Miskol­con. Ez az előadás közbejött aka­dályok miatt elmarad s majd egy később meghatározott időpontban tartják meg, amelyről az érdekel­tek a sajtó útján is tudomást sze­rezhetnek. rejtőznek. Pontosan olyan minden, aho­gyan Puskin leírta. A Csizmás Kandúr, a gyermekek kedvence, aranyláncra köt­ve jár a tölgyfa körül. Itt fog sétálni egész hónapon át, integet a mancsával, csóválja a farkát, bólogat, szemében kigyúbelalszik a zöld fény. OdéVb a kacsalábon forgó kunyhó áll. Babajaga pedig söprűnyélen röpköd a kunyhó körül. A hattiyúkirálynö csodálatos fény­ben tündöklik. Minden házikónak van címere, s ezek mind a Puskin-mesék egy-egy jelenetét ábrázolják. Ott fan­nak az okos rókák és ostoba farlcasok, az aranyhalacska és maga Puskin is, öreg dajkája társaságában, aldtől az ősi n pi meséket tanulta. A gyermekek már az első napon meg­szállják o mesék városát. Szá-áw'l rajza­nak egyik házikótól a másikig, vagy apjuk karján hallgatlak a képekhez tartozó sok szép mesét. Hideg van, de nem fáznak az aprócska moszkvaiak, fűti őket az öröm s az izgalom, no meg a meleg bundócskik, a pöttöm esti­mák, gyapjúsálak A városka közepén egyszeresük harmonikr’szó csendül meg Mind odagylíjnek a gyerekek, egymás kezét fogva körültáncolják a harmoni­káét. Kő ben nefrm,“gcsúsznak meg- h"mpereödznek a hóban■ A felnőttek széles körben állnak mögöttük, gyen­géd. meghatott mosollyal figyelik a kö­vetkező nemzedék örömét. AZ IZVESZTYIJA palotáién a vil- lanyujság utolsó hírei futnak s a Gor- kif-utca sarkán álló épület fölött ma­gasra emelkedik a sarlót és kalapácsot tartó leány'jehAr szobra. Lent pedig, a téren, ezernyi vékony hangocska ismétli újra és óira: Gvpd Moroz! Gyed Mo­roz! — Télapó! Télapó!... De nemcsak a mesevárosokban nagy a forgalom, hanem az utcákon és az üzletekben is. Bárhol megfordul az em­ber. mindenütt a fenyő gyantás illatat érzi. Minden vendéglőben moziban, színházban, mindenütt csillogó, gazda­gon díszített fenyőfák állnak. A Gasz­——-------------* -------------------­tronomokban, Moszkva hatalmas élelmi­szerüzleteiben alma-, szőlő-, narancs- hegyek s a konzervek tömegei várják « vásárlókat Hatalmas halak, lőtt vad, füstölthúsok és sajtok, olyan hatalmas mennyiségben, atm soha sehol másutt nem látható. Ezen az estén mindenütt ünnepségek vannak■ A hideg szél a járókelőkre szi­tálja a havat s az emberek vidám arc­cal, jókedvűen járnak az utcákon. Mindenütt szól a rádió. Hangját nem­csak Moszkvában hallgatják az emberek, hanem a legtávolibb, legeldugottabb vidéken is. A szovjet rádió minden dél­körön külön üdvözli hallgatóit ezen az éjszakán. Délután öt órakor a rádió be mondója már a Csendes-óceánon tartóz­kodó hajók kapitányait, tisztjeit és legénységét hívja, akik ebben az órá­ban köszöntik az újévet• Azután Vla­gyivosztok és a Távol-Kelet, valamivel később a távoli Észak és a Sark-vidék lakóinak száll az üdvözlet az éter hullá­main. Egyórás időközökben üdvözli az újévet egyik terület a másik után, a hatalmas szibériai folyók torkolatától a Bajkál-tóig, a Jenviszejtöl az Obig. Új­évi üdvözlet száll Taskentbe, a csalogá­nyok és rózsák városába és Számár kanéi­ba, A’ma-Atába. Újévi üdvözlet száll Novospibirszk, Omszk s az Ural vidé­kére. AZ UTCÁKON egyre nagyobb a for­galom. Társaságba, klubba, vendéglőbe vagy ismerős családhoz igyekeznek az emberek újévet köszönteni. Nagy a jó kedv, a vidámság mindenütt. Csak közvetlenül éjfél előtt csende­sedik el a vidám lárma. Mindenki a Kreml órájának isméit haneját a tizen­két ütést várja. Elhangzik a harang­játék is s a hangszórón keresztüt kelle­mes férfihang mondja: ,,Sz novim go- dóm, sz novim. SZCsasptyjem" — Boldog Újévet! Ezzel a köszöntéssel öMik át egymást az emberek, váltanak három csókot és azután ünnenelnek, táncol­nak, szórakoznak reggelig. Amerikai ssenátoroh Me Carthy eilen Washington (ADN) A „Reuter“- hírügynökség washingtoni jelentése szerint Guy Gilette demokrata sze­nátor szombati sajtónyilatkozatában bejelentette, kérni fogja a szenátust, hogy szüntesse meg a McCarthy- bizottságnak illetékességét a nem­zetközi kérdésekben és kapcsolatok­ba való beavatkozásra. — A nemzetközi kapcsolatok ké­nyesek — mondotta a szenátor — és „valamennyien tudjuk, hogy meg­gondolatlan akciók vagy nyilatkoza­tok ezen a téren veszélyeztethetik nemzetközi helyzetünket“. Hasonló nyilatkozatot tett McCar- ran demokrata szenátor is, aki sze­rint McCarthy politikai téren tehet­ségtelen. McCarran kijelentette: „McCarthy olyan területen vetette I meg a lábát, ahol egyáltalán nem I szabadna funkciót betöltenie". (MTI) Pórtélé ! 4S. A népnevelők feladatai A kormányprogram megjelenése óta számos nagyszerű határozat születeti. De megyénkben igen sek helyen, nem is­merik még ezeket az intézkedéseket. Most valamennyi járási pártbizottságnak, falusi pártszervezetnek, a tömegszemeze­teknek és valamennyi népnevelőnek az a feladata, hogy jó] megismerje és meg­értse a határozatokat és eljuttassa azt a falu dolgozó parasztjai közé. Meg kell értetni velük a Központi Vezetőség jú­niusi, októberi és decemberi határozatát, a kormány programjából folyó rendele­tek jelentőségét­A mi derék falusi népnevelő elvtár­saink már számos esetben példás helyt­állásai bebizonyították jó munkájukat, segítették a pártot és a falu dolgozó népét, segítették megértetni és meg­oldani az előttünk álló feladatokat. Büszkék vairyurk ^ hvrcegkűti. «lkod*, mezőcsáti r.t-b. népnevelőkre, akiknek ki­tűnő felvilágosító, mindenben példamu­tató munkáink faagyban hozzájá-ult első­ségükhöz, Mórt, amikor az elkövetke­zendő két-három esztendőben döntő lánc­szem a mezőgazdaság fejlesztése, a ter­méshozam emelése, a dolgozó parasztság meg-egítése, ami természetesen nemcsak a falu ügye, nemcsak a dolgozó parasz­tok ügye, hanem nemzeti ügy. Cs>k ezzel tudjuk emelni a munkásosztály és egész dolgozó népünk, a dolgozó parasztság életszínvonalát. Ennek érdekében pár­tunk s kormányunk na.'ryfnntosságú in­tézkedéseket hozott. A falusi népnevelők­nek egyik legdöntőbb feladata, meri a vi­ta ni a felvilágosító munkát a dolgozó nnrarztok között. Első és legümtosabb. liögv a népnevelő elv-társak kitünően' is­merjék ezeket a határozatokat és bázrol- hézna, emberről-emberre tnenve, helyi pél­dáikkal mégirtítertesték, megért“ssék és mozrőrit-ák a dolgozó parasztokat az eb­ből főivé feladatok megvalósítására. Pártbizottságainknak, nártszervezrteink- nek gordozkodtiiok kell afról, hogy a népnevelők serege növekedjen a falun. Nemcsak a nárfAzookat kell aktivizálni népnevelő munkára, hanem a derék par- tonkívüli dolgozókat is. A termelfeb'-n élenjáró dolgozó parasztokat föl kell kérni, hogy adjanak segítséget, tanácsot, mondják el, a fal*.dolgozó népének: mi­lyen módszerekkel étitek el az átlagnál jóval magasabb nagyszerű terméseredmé­nyeket. A párt kiadta a jelszót: „Ki a töme­gek köze!" Ezért a pártpolitikai tömeg- mnnka megjavítása és kÍBzóiesátése min­den pártbizottságnak, pártszervezetnek t legfontosabb feladata. Ezekhez mérten át kell állni falun a pártszervezeteinknek, tömegszervezeteinknek az új módszerre, az emberekről való jobb gondoskodásra, a tömegek között végzett politikai fel- világosító munkára, a tömegekkel való kapcsolat további elmélyítésére. A Központi Vezetőség határozata és a kormány intézkedései rendkívül nép­szerűek a dolgozó parasztok körében- Ilyen népszerű feladatot népnevelőink még nem vállaltak. Vetekedik ez olyan népszerű gondolatokkal, mint a fslszab'-d -- lás után a földo-ztás, vagy a stabilizáció. A párt és kormány határozata nagysz-rű érveket adott a népnevelők kezébe, olya­nok ezek, melyeket, ha megértetünk a dolgozó paTamtckknl. örömmel fogják azt üdvözölni. Uayairi-kkoT a határozat fon­tossága megköveteli, hogy a népnev-lők beszéljenek a falu dolgozó népével. Fel­adat tehát megismertetni, népTterüen és egy-zerüen a begyűjtőéi rendeletet, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- es kormá-vhatároz-tot. Ennek segítségével mozaóeít-uk a falu dolgozóit a mező-'a"'- dasá.g fellendítéséért, az életszínvonal emeléséért. Járási pártbizottságainkra, falusi párt­szervezeteinkre, tömegszervezeteinkre var az a feladat, hogy ezen határozatok alán­ján a helyi viszonyok figyelembe vételé­vel kidolnrozzák mindet* területre a kon­krét helyi szempontokat, érveket. Cél­szerű. ha minden dolgozó tudja, hogy mit k-D neki a határozatok megvalósítá­sáért konkrétan tennie. Äz el következese!6 két-három évben döntő láncszem a mezőgazdaság fejlesztése. Miért? Azért, mért arníg a fébzaba­dulás óta az ipar az 1938-as színvarai több mint háromszorosára emelkedett; a mezőgazdaság rendkívül elmaradt és alig éri el az 1938-as színvonalot- Ilv- mődon a mezőgazdaság nagymérvű el­maradása fék tévé vált a dolgozók élet- színvonala további emelésének. Ha t^hát emelni akartuk az életszínvonal-t, akkor meg kell változtatni népgazdaságunkban az eddigi «ránvekat. a nehézipar és a moző'razdaság között. Ez ?z* iT«nti, hogy l-ktSs'tink a neh'zipar feBődósét, meg- -zdárdítiuk az eddigi eredménveket s « lélegzetvóteli időt arra használtuk fel, hogy a következő két-három évben Ma­gyarország történetében példátlanul álló I gyors tempóban behozzuk a mezőgazdaság I ős a könnyűipar elmaradását és helyre* állítjuk az egyensúlyt a népgazdaságban. Ennek segítségível megvalósítjuk hazánk­ban is a szocializmus gazdasági alaptör­vényét, a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének állandó foko­zását- Pártunk és kormányunk előtt döntő feladat az életszínvonal emelése s ezt csak a mezőgazdasági termelés növe­lésével érhetjük el. Ezt mi megtehetjük, mert építóínunkánk eredményeképpen hazánk ipari ország lett. Különösen vo­natkozik ez Borsod megyére, mely a leg­döntőbb ipari megye. A munkások és alkalmazottak száma megyénkben jelen­tősen megnövekedett. Ez azt jelenti, hogy megnőtt az élelmiszervásárló lakos­ság szárra, nagymértékben megnőtt a váró ik szükséglete ékjmisz-roikkekbei'', mezőgazdasági termékekben. A számsz-rii változás mellett megnőttek az igények is. Meg-zünt a munkanélküliség, ma a mun­kás jobban keres, mint a febzabadulás előtt ezért több élelmiszerre, több mező- gazdasági termékre van szükségé Emel­lett igérye-ebb lett a d'-lrezó narasrtsá.g is. Terményeinek ma sokkal nagyobb ré­szét fonvasztja el, mint a felszabadulás előtt. Örökre vége «nnak az időnek, ami­kor a falun az a mondás tárta: „a pa­raszt csaik akkor eszik csirkét, hogyha a csirke beteg, vagy ha ő maga beteg“. Fékezte a dolgozó parasztok termelési kedvét a gyakori tagosítás, a termelő- szövetkezeti csoport gyors fejlesztése, a régi hoevü'tési törvény is. Most a K5-- nonti Vezetőség és a kormány olyan in­tézkedéseket tesz. amelvk növelik <i dol­gozó parasztok termel'--i kedvét, olyano­kat, met vekből a dolgozó parasztok vilá­gosan látják, hogy a kormány észrevette bajaikat, orvosolja azokat és mórt való­ban van ért-hne a munkának. Népneve­lőink rnordják el hogv ni. itt van a há­rom évre szóló be gyűjtési rendelet. — mely komoly csökkentéseket. ír elő a tszcs tagjai számára és ezzel pártunk s kormányunk kifeiezi, henry a Uz-ek támo­gatását nemcs-k «zavkban. hanem tet- sekbefi* folvtstjuk tovább. Emellett nem feledkezünk meg az egyénileg dolgozo Parasztokról sem. A kiilnnhöiő kedveimé, nvek a növérvfHes Veknél. áB-nti fern- kéknél, gyümölcsnél, bornál egyetlen ev .alatt töhbszázmilBó forintt-l nagyobb jövedelmet biztosít megyénkben a dol­gozó parasztoknak. Ismeretes, hogy ez­előtt négy hónappal megyénkben még azt híresztelte ,az ellenség: nem lesz itt semmiféle csökkentés, minden monad a régibem; stb. Vájjon kinek lett igaza?, A kommunistáknak, vagy az ellenségnek? A tények azt bizonyítják, hogy nekünk kommunistáknak lerfct igazunk! A tények, azok tények, az új begyűjtési rendelet ma már törvény, melynek végrehajtása vezetőknek, dolgozó panasztoknak egy­aránt kötelező. A népnevelők csak úgy tudnak helyesen dolgozni, ha jó helyi érvekkel rendelkeznek, pártszervezeteinknek az a feladata, hogy a tanácsokkal kidolgoztassák, mit jelen­temek a különböző kedvezmények a tsz­éknek, az egyénileg dolgozó és a közép- parasztoknak. Ismeretes, hogy voltak olyan ellemséges mézeitek, hogy nem kell teljesíteni a be­adást úgyis elengedik a hátralékot. Ma már mindenki meggyőződhet arról, hogy ez nem igaz, a nen’teljesítőkkel sz-mbsn a figyelmeztetés után közadók módiára fogják behajtani a törvényben előírt kö­telezettséget. A népnevelők értessék meg minden dolgozó paraszttal, hogy min­denki saját szerencsejének kovácsa, mos.t igazán érvényes az a jelszó, hogy ,,ki mint vet, úgy arat“. Minél jobban elvég­zik a feladatukat minél jobban éjnek .azzal a lehetőséggel, melyet a Központi Veze­tőség a mezőgazdaság feilesztéréről szóló határozata biztosít, annál magasabb lesz a terméshozamuk, könnyebben teljesít­hetik kötelezettségüket, többet vihetnek •■zabadpiacra, annál jobban növelhetiük életszínvonalunkat. A népnevelőknek min­dem dolgozó paraszttal meg kell értet­niük. bogy a Központi Vezetőség decem­ber 23-i batárezefa és az úi begvüitési rendel-t végrehajtása szoros kapcsolatban áll egymásnál. A miőgazdiaság fejlesztéséről szóló de­cemberi határozat történelmi jelentőségű, amely soha nem látott lehetőséget nyit meg a maey.ar mezőgazdaság feile*zt előtt ilyen átfogó, az ö-=ze9 fontos fel­adatokat megszabó határozat még soha rém jelent meg Magyarorezéeon Tud-- to-ítanii kell, hogy az elkövetkezendő három évben míl'iárd forintot fordítunk a mezőgazdaság feHosztésáre. Olyan gondolatok vannak ebben a hatá­rozatban. mint a meztgazda'ág gépesíté­sének több miirt mogkétsz-rezése, 18.000 új traktort, sok százezer mázsa műtrá­gyát, a kisgépek ezreit kapja a mező­gazdarág. A mi megyénk az o~szág máso­dik legnagyobb mezőgazdasági megyéje. Ami azt jelenti, hogy ebből a 13 mi'l- liárdból sok seázmillió jut Borsodba gé­pek, műtrágya, kisgépek és egyéb segít­ség formájában. Meg kell mondani, hogy amikor oly hatalmas támogatást kap a dolgozó parasztság mint most, nem sza­badna előfordulnia, hogy a mi megyénk a begyűjtésben a szégyenletes utolsó he­lyen kullog. Vájjon mi ennek az oka? Talán a mi megyénkben rosszabbak a dolgozó parasz­tok, mint az ország más megyéjében? Nem rosszabbak! Ennek az oka az, hogy gyenge a politikai felvilágosító munka, gyenge a határozatok tudatosítása. Ezen kell változtatni, meg kell magyarázni a feladatokat és mozgósítani kell ennek végrehajtására. Eártbizott savainknak, pártszervezeteinknek meg kell javítaniuk a népnevelő munka színvonalát. A népnevelő munkát alapvetően, kell megváltoztatni. A dolgozókkal való figyel­mes, megértő bánásmódot alkalmazni kell a népnevelő munkában is. Ismere­tes, hogy népnevelőink, csak a maguk igazáról akarták meggyőzni a dolgozókat, de nem figyeltek fel azok jogos pana­szaira, nem törődtek az apró munkává:, nem orvosolták a dolgozók jogos sérel­meit- Népnevelőink változtassanak a hangnemen, türelmesebbek, megértőbbek, barátságosabbak legyenek a dolgozó pa­rasztokkal szemben. Figyeljenek fel a bajokra és bátran kezdeményezzenek, vértezzenek apró munkát, orvosolják a dolgozók jogos sérelmeit. Ha a dolgozo parasztok látják, hogy a népnevelők tö- rődrek ba'Mkkal, s nem c'ak beszélnek, hanem cselekednek is. akkor megnő a b'7."lom. szeretni, becsülni fogják okéi, jobban összeforr apán a dolgozó paraszt tokkal­Az idő gyorsan szalad, jól fe] kell készülni a tavaszi mezőeazdnfági mun­kákra és tavasszal már érvényesítenünk kell a Körnon+i Vezetőség december 2?-i határozatát. Meg kell mngvare2nii a szükséges intézkedéseket, fel k°l] l“ndí tépi a versenyt, a népnevelőknek el kell ssíátBariok ez acre- és zootechrikát. Pártsrervezeiteink biztosítsák, hogy nép- nevelő’nlcnek a legjobb szakemberek ♦ irtsanak eloltásokat az alapvető aaro Z° G'^e'C-Ti P* kiH prH. MI Msv néniévelezeknek a k^r- rJ-Veknefc vhIviTV’k. A nép­TTQ'V**-"Ir*k. p.qV+V.-Vot^cárrrvV ná^c’Z*TVftZ*:‘+*ök ínyn:fc.qlr a M'+’M orr Ét 4 M^Mk é» f" ki trónok. c^r>­’■'ÉTtfTS ke,p'’pl'v',st^=pk «7-prn»+. TY1 -fVRra-ZRk rftorr ,» f^^lcrOTO UpT"Aprile pa-4-1-*e*+~ÄTy £3 n^n^eríí-vn p Y'aM','!,Ä+«kf»+ kf^pfcviáliak a BBr'npv0''* p. Sv.aívfl T^ölrl Téli Keféké, -a k^^^'^ku k í "pyjn!:írp . a lltaTifrookír^flóit Stk. EsM iánilinn^k horrő a dől ózó n'n vonalá^ak etnélt5«éhez a töbh termékhez, a virágzó mez/ícjazdasáfc a jómódú, bök dos Faraszt! élet megterenntéséfoez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom