Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-09 / 288. szám

E5«A'kMAtilAtlUHSi5AG Svercta, 1931. deeember 9. A taktaharkáuyl cslgavasútról »FMyül a vonat, indul a bakle r- ház.« Ez a közmondás teljesen a tak- taharlcányi kisvasutra illik. Hogy miéri? Szabad legyen néhány rövid keresetlen szóban clmérgelődni, illet­ve elmondani. Taktaharkányon van egy kisvasul. Égiszen Megyaszó községig szokott »menni«. Már ahogyan menésnek le­ltet nevezni a vasút cammagdsdt. Még aszal csak kibékülnénk, hogy néha a csiga megelőz bennünket, de az már nem járja, hogy a menetidőt egyál­talán nem tartja be. Úgy találomra indul el egy félórával előbb, egy fél­órával később. Mikor milyen lábbal kel fel a masiniszta. Aztán a Ili kilo­méteres hosszú úton, míg Megyaszó- ra ér az ember, idegei cafatokban lúgnak kiskabátja. alatt. Hat-nyolc óra kell, míg Mcgyaszóra ér. Délután in­dul 17 óra 1ö-kor és vissza — hál ahogy sikerül. Általában 31—Sí óra között szokott érkezni. Ez azért jó, mert igy van mit találgatni. Megjön-e 31 órára, vagy S3 és félre. Már volt úgy, hogy Sí-re sem jött meg. Égen-földJjn az egész vonal egy ko­csiból 'áll plusz két 10 személyes tyúkketrec. Körülbelül egy éve indult meg ez a »forgalom«. Akkor a kisvasút két ven- des személykocsit kapott. Hú egy fél­évre, egy autó elütötte a vonalot. Az egyik kocsi felborult, különösebb baj nem történt, egy ablak betört, egy kerék behorpadt. A dolgozók felaján­lották, hogy társadalmi munkával kijavítják. Sem fogadWi cl a felaján­lást, ellenben elvitték másiivé kijaví­tani, s mai napig sem hozták visz- sza. A fájdalom enyhítésére motorko­csit ígértek. Miért ne ígértek volna? Hát Ígérni olyan könnyű dolog. Azóta eltelt vagy 99 időpont és semmi sem történt. Végül is nagylelkűen küldtek egy motort. De mire megnéztük, az is eltűnt. Ezekután azt kérdezzük: tehet ezt tovább tűrni? Mert nemcsak felnőt­tekről van szó. A csigavonal miatt a kis iskolás gyermekek naponta í ki­lométert gyalogolnak. Ezekután vala­kinek csak megesik rajiunk a szíve és gyorsan intézkedik, hogy végre rendes vonatunk legyen, rendes ko­csival, amely gyors is, s betartja a menetidőt, hisz mi is szeretnénk pon­tos időben . munkahelyünkre érkezni. KEREKES PÁL Taktaharkány. Annakidején hozzánk is eljutottak a hírek a párisi verseny körüli mester­kedésekről. Némelyeknek sehogy sem tetszett, hogy az egyik legszebben szúló hegedűt nyUUekinte'iü, izig-vérig mű­vész, — szovjet fiatal tartja kezében. Olyasvalaki, aki egy virágzó, szaka­datlanul fejlődd, gazdagodó kultúra hazájából jött és egy szábadon alkotó nép művészet iránti szeretetét és ra­jongását hozta magával; ezt szólaltat­ta meg, amikor a zene legnagyobb mestereivel »beszélgetett«. Rafail Szo­boljevszkij tudása, érettsége zavarta a ^köröket« — eleven cáfolatul szolgált a nyugati kultúra felsőbbrendűségéről hazudott szólamokra. A tények azon­ban makacs dolgok, — és Tliibaud, a nemrégiben tragikus körülmények küzptt elhunyt világhírű, haladó fran­cia hegedűművész elfogulatlansága eldöntötte a vitát: a szovjet hegedűs mégiscsak a Thibaud nemzetközi verseny díjnyertesé lett. Fiatal művész indult el — bem nehéz megjó­solni — nagy magasságokba iveid pá­lyáján. Szoboljevszkij most más szovjet mű­vészekkel együtt hazánkban_ tartózko­dik és hétfőn este a miskolci zenemű­vészeti szakiskola hangversenytermében mutatkozott be. Fellépése újabb él­ménnyel gazdagította meghitt, fényes emlékeinket, amelyeket a szovjet mű­vészettel való találkozásainkról ürzünk szívünkben. A gtits táncosok, a Pjat- nyickij-együttes, Oszipov, Obrazcov, Mojszejev mellett ezentúl ürömmel em­legetjük majd Szoboljevszkij nevét is, azzal, hogy szívesen és szeretettel vár­juk vissza, hadd élvezzük újból meg­kapó művészete megragadó szépségeit. Ezt fejezték ki a szűnni nem akaró lelkes tapsok, amelyek kedves vendé­günknek szóltak. Változatos, igényes műsorában a he- gedüirodalom kisebb terjedelmű, de a friss érzések, szellemes ötletek, finom hangulatok, népi dallamok szinpompá- jában csillogó müvek foglaltak helyet. Valamennyi komoly felkészültséget., biztos tudást követelt. Szoboljevszkij meglepő és megnyerő biztonsággal oldotta meg a legnehezebb feladatokat is. Kiforrott technikája játszi könnyed­séggel győzi az olyan alkotások foly­tonosan áradó formai nehézségeit, mint Tartini—Kreisler: üfdögírilla szonátá­ja. Szeretnénk aláhúzni ennek a tech­nikai 'tudásnak imponáló könnyedségét. Lágy, hajlékony vonókezelése, balkezé­nek mozgékonysága, ujjáinak fürgesé­ge és tegyük hozzá: a bámulatosa» tiszta internálás különösen V-itali: Cha- c-onne-jában és Csajkovszkij: Vals« schérzo-jábán ragadta magával a hall­gatóságot. A tartalmatlan, távlattal«,» virtuozitástól Szoboljevszkijt megóvja művészi érzékenysége, a mélyebb mon­danivaló lázas keresése és megszólalta­tása. Erről vallott a művész meghald őszinteséggel a Csajkovszkij-szerenád- ban és Mendelssohn dalának előadásá­ban. Kétszer is hallottuk Bartók: Hat ro­mán táncát (ráadásnak is. eljátszotta), így alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy az utolsó létei (táno) szokatlanul gyors irama és kötetlensége mennybe tudatos törekvésből szüléiéit a népi muzsika és tánc szabad áradásának érzékeltetésére. Egy-egy balettrészlet Glazunovtól és Prokoffjefftöl úgy ha­tolt. mint valami képsorozat élesen! megvilágított részlete. Jévgehyija Káiinkovickája zongoraki- sérete mintapéldája a művel és a mű­vész játékával való teljes összhangnak, f elolvadásnak. A hangversenytermet zsúfolásig meg­töltő hallgatóság lelkesen ünnepelte aj szovjet művészeket. A nagytuányoki váfártanulóintézet verseny felhívása a minisztertanács és a DISZ vörös vándorzászlatának elnyeréséért Evenként két alkalommal, április 4-én és a tanév végén adják át a szocialista versenyben kitűnt vas-, építő- és bányaipari intézeteknek a minisztertanács és a DISZ vörös vándorzászlaját, s az ezzel járó pénzjutalmat. A nagymányoki 504-es számú MTH iparitanuló intézet nevelői és tanulói a zászló elnyeréséért ver­senyfelhívással fordultak valameny- nyi vájártanuló intézethez. A felhí­vás a többi között így hangzik: „A tanulónormát 10 százalékkal túlteljesítjük. Javítunk a minőségi munkán, hogy fejtési csapataink palamentesen termeljenek. A tanbá­nya felszerelését megóvjuk, a napi nyolc óra munkaidőt teljés mérté­kig kihasználjuk. Az otthonmunka megjavítása és nevelőink képzettsé­gének emelése érdekében a nevelők ötven százaléka tanítói képesítést szerez'“. A vájártanuló-intézetek közötti verseny állását az MTH központja háremhavonként értékeli. (MTI) A* egyiptomi kormány .jegyzéke Angliához Kairo (TASZSZ) Egyiptom kormánya jegyzéket in­tézett Anglia kormányához a Szuezi-csatorna övezetében történt incidensekkel kapcsolatban. A jegy­zék hangsúlyozza, hogy az inciden­sekért teljes egészében az angol csapatok felelősek. Az angol katonák a múlt héten a Szuezi-csatorna övezetében három egyiptomit megöltek, hármat pedig megsebesítettek. (MTI) Ózd és Diósgyőr párosverseoye Egyre élénkül az ózdi és a diós­győri kohászok párosversehye. A két üzem dolgozói nemes vetélkedéssel küzdenek a tervek teljesítéséért, hogy mind jobban kivegyék részü­ket a kormányprogram megvalósí­tásáért folyó nagyszerű harcból. Az ózdi és a diósgyői’i kohászok nap, mint nap jó eredményeket érnek cl, nagyszerű munkájukkal példát mu­tatnak a megye minden ipari dolgo­zójának. A két üzem december 7-i tervtel­jesítése a következő: Kohó: ÓZD; 95.6 DIÓSGYŐR 97^2 Martin: 99.9 1.07.0 Durvah.: ■ 100.5 104.0 Finomh.: 87.0 72.8 Diósgyőr és Ózd kohászai! Elő­re a napi tervek 100 százalékos tel­jesítéséért, a minőségi munkáért. Vita az angol alsóháziján Brit-Guyanáról London (MTI) Az angol, alsóházban a munkás­párti ellenzék javaslatot terjesztett elő a kormány azon intézkedéseinek visszavonására, amellyel októberben felfüggesztette Brit-Guyana alkot­mányát, Attlee, az ellenzék veze­tője — mint a londoni rádió jelen­ti — azt a gondolatot vetette fel, hogy tálán helyesebb lett volna új választásokat tartani az alkotmány felfüggesztése helyett, s így a vá­lasztások eredményeként egy új párt kerülhetett volna hatalomra." • Lyttelton gyarmatügyi miniszter ezt válaszolta: „Biztosnak látszott, hogy ebben az esetben megint. csak a néppárt került volna ki győztesen a választásokból". Lyttelton — jel­lemző képmutatással — hozzáfűzte: „Ilyen körülmények között egyedül az alkotmány felfüggesztése látszott a legegyenesebb és legbecsületesebb dolognak.. A vita után az angol alspház többsége szavazattal jóváhagyta Brit-Guyana alkotmányának felfüg­gesztését. A bermudai értekezlet zároközíeménye Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányfői és kül­ügyminiszterei december 4-től 7-ig Hérmuda-szigéteken különértekezlclet tartottak. Az értekezlet 8-án hajnalban ért végét. Az . értekezletről záróközle- inényt adtak ki. A záróközlemény — tekintet nélkül l akacsne nem szerette a sok szóbeszédet, örült, ha már haza- mérinék az, emberék. Telefüstölték: a kis konyhát, s a gyereknek sem hagytak aludni. A végén már majd­nem összevesztek egymással. Takáesné türelmet len volt, szólt is a férjének; — Ej. le Andrdk, mi értelme van ennek? Mindenki úgy cselekszik, ahogyan akar. Te is úgy gazdálkodsz, ahogyan akarsz... Még tovább folytatta volna, de a férje rá- morduit. — Jól van, jól, ne avatkozz bele. Nem akarok én meggyőzni senkit. Belépek a cso­portba és kész! Már három éve figyelem a tagság életét, s most már világosan látom; érdemes közösen gazdálkodni. Engem már sen­ki sem beszél le erről... — Figyeled, figyeled, de úgylátszik nem nyitottad ki a szemed — szól közbe Kovács Pé­ter s kezével olyat kanyarított a levegőbe, mintha pontot akarna tenni a vita végére. Takács András azonban nem hagyta ma­gát, Kovács szavába vágott. — Látom már te is elfelejtetted, hogyan éltünk akkor, amikor a méltóságos úr cselédéi voltunk. — 1945-ben földet kaptál, összeszedted magad és most beszélsz össze-vlssza. Nézd meg Tóth Jánost, meg a többi csoporttagot, a múlt évben már házat építettek. Egyik sem cserélne ve­led ... Te jársz csukott szemmel, nem én! — De nézd meg Kiss Benedeket, neki mije van? — csattant fel Kovács. — Igen, mert nem dolgozik, egész évben csak a napot, lopja. Egyéni gazda korában sem szerette a munkát. — Emberek — szólt közbe az öreg Nagy •Tános bácsi. — Én amondó vagyok, hogy min­denki úgy csinálja, ahogy akarja. Egyet azon­ban ne felejtsetek el. Én már öreg vagyok, so­kat tapasztaltam abban az átkozott rongy vi­lágban. Tudom, hogy mi a jó és mi a rossz. Láthatjátok, hogy közös erővel, közös akarat­tal, gépekkel, na, meg ha egyetértés van az emberek között, többet lehet termelni, mintha egyénileg túrnátok a földet. Aki ezt nem látja, annak hályog van a szemén. Hát mondjátob csak, melyiketeknek termett már 23 mázsa árpája? — tette fel a kérdést. — Jó, jó, de legyek csak én a magam em­bere •— szólt türelmetlenül Sós István. — Ne parancsoljon nekem senki, nekem így is jó. Már későre iárt az idő, amikor hir­telen megzörgették az ablakot. Takáesné nyi­tott ajtót. — Gyere már haza! — szólt a férjének Gergely Mihályné. Érted jöttem, miről tud­tok beszélni ilyen sokat? — A tszcs-ről tárgyalnak — válaszolt ne­vetve Takáesné. — De akár reggelig is tár­gyalnának erről, mégsem tudnának meg­egyezni. Gfxgeäst äßteiSs: äameaaaeciSi a aawtesafe Szegedi László: EGYENES UTÓN Eddig is szótlanul hallgatta a beszélgetést, most is csak röviden felelt az asszonynak. — Csak eregy haza, nem. sokára otthon leszek. — Eregy az asszonnyal — csipkedték a többiek —, mert meglásd nem ereszt be... Gergely Mihály erre nem válaszolt. Eszébe jutott a fiatalsága, a mult, a szörnyű élet. El­gondolkodott: — Apám is a földet túrta, de nem a magáét. Tíz éves koromban már én is grófi földön robotoltam gyermeknapszámért. Ütött, vert az ispán, mint egy kutyát, s még apám sem foghatta pártomat... Aztán a világ­háború ... Nagy Károly, az öreg Csécsi, meg a többi jó cimbora... miért is haltak meg ide­gen földön ... Az uraji érdekeiért... Hej... de hamar felejtenek az emberek. Nem régen még Kovács Péter is szomorú paraszt volt, ret­tegve köszöntötte a bolond grófot... és most... most úgy beszél, mintha még semmit sem kapott volna a népi demokráciától. Igén, elfelejtette, a kulákokra hallgat __ pedig be­csületes ember, jó gazda ... Mennyivel szebb most az életünk,— fűzte tovább a gondolato­kat Gergely Mihály. — Mi mindent kaptunk már kormányunktól, a . nép államától... És a termelőszövetkezet... milyen szép dolog is ... Az emberek közben tovább beszélgettek, s Takács bort tett az asztalra, ittak. Ilyenkor ősszel, különösen amikor jól fizet a szőlő, járja a kancsó, meg a jókedv. Kovács Peter mintha csak elértette volna Gergely Mihály gondolatait, hirtelen megkérdezte: •— Mihály bátyám, hát nem ért . velem egyet? Szóljon már. Gergely. Mihály. egyenesen, őszintén vála­szolt. úgy, mint ahogyan érzett, ahogyan a szi­ve diktálta: — Nem! Nem értek veled egyet öcsém! — Aztán miért nem? — mondja csak. — Mert ahogy te beszélsz, úgy a kulákok beszélnek, azok, akiknél te lyukas nadrágban, éhbérért dolgoztál. Ezért, nem értek veled egyet öcsém. Aztán meg, mond csak, ha nem is lépsz be a csoportba, miért bántod őket? És ki mondta neked, hogy feloszlik a . csoport?. Mert ügye nem oszlott fel. Bolondok is lennének, hiszen a vak is látja, hogy minden csoporttag jómódban él. Most is 30—35 mázsa gabonát kapott minden tag. Itt van például Kayacsány meg a családja, öt holddal lépett be ősszel, s most 50 mázsa szemesterményt kapott. Ez már tisztán az övé, ebből már nincs beadási kötele­zettsége. Igen... a csoportban jól élnek az emberek. És te? Te hogyan akarsz gyarapod­ni? A te elképzelésed már 'mresztülvihetetíen öcsém. Ma csak becsületes paraszti munkára van szükség. Mór nem olyan világot élünk.., csak te még mindig nsss vetted észre-M igenis nem vetted észre, hogy új rend van, azért nem találod a helyed, pedig be­csületes embernek ismerlek ... és... mégis össze-vissza beszélsz... Pedig a fiad már katonatiszt és a lányod is tanulni akar. Megbecsült ember lettél te is. Hát nem gondolkodtál még ezen? ... Ami pe­dig a gépeket illeti, a világon a legszebb dolog. Érted? Ember helyett a gép dolgozik... — No, jó, hát persze, hogy a csoportban is vannak bajok, nehézségek, de nem azt kell nézni, te pedig csak a hibákat keresed. A szö­vetkezet, a közös gazdálkodás nagyszerű dolog, csak mi, parasztok sokszor a megszokotthoz, a régihez ragaszkodunk, ügy gondoljuk, az az igazi, úgy jó, ahogy régen volt... — Aztán a kormányprogram? ... azt sem érted.. Hát majd meglátod, hogy jót akar a kormány. Hiszen most a magunkfajta emberek vezetik az országot. — De szó, ami szó — folytatta Gergely Mihály —, én jól meggondoltam a dolgot. Be­lépek a csoportba, még ma este jelentkezem. Az emberek elgondolkodva hallgatták Gergely Mihály beszédét. A múltban valameny- nyien cselédek voltak, Eszükbe jutott a kínos, keserves élet, s mostani megváltozott életük. Bizony igaza van Gergely Mihálynak, csakis a íermeioCsoportban lehet igazán gazdálkodni. Ott lehet igazán gazdagodni, s- a kormánypro­gram még virágzóbbá teszi a termelőcsopor- tokat... Kovács Péter, aki eddig fennhangon vitte a szót, csak alig hallhatóan dörmögte: — Jól van, jól, én nem ellenkezem... nem vagyok én a kulákok pártján... Aztán Takács András is bejelentette: — Én is belépek, megpróbálom... — Éri is belépnék, csak az asszony nem akarja — szólt Homa János. — Ha tudnám, hogy az én számomra is lenne valamilyen könnyű munka, én is men­nék veletek — lelkendezett az öreg Nagy. — De hát öreg vagyok már, kifelé haladok az időből... — Akad ott munka az öregeknek is — ma­gyarázta Takács András. — Hát hogyne akad­na, a jószág körül... egészen biztos — serken­tette az öreget. Már éjfél lehetett, amikor hazaindultak. Az utcán még sokáig beszélgettek a csoportról, meg a kormány. programjáról. Úgy váltak el, mint igazi jóbarálok, ••akik­nek most már egy a céljuk, akik megtalálták a boldogulás egyenes útját. A falu végéről vidám nótaszót röpített a késő őszi szellő, a gépállomás traktoristái in­dultak hazafelé. Másnap az egész falu a szövetke­zetről, az új belépőkről beszélt. És Kovács Pé­ter is kinyitotta a szemét. ,A többiekkel együtt ő is kérte felvételét a csoportba. — Tévedtem — mondta másnap barátainak —, de most már én is új életet kezdek. Veletek, együtt, a cso­portban, közös erővel* Tudonv, hogy érdemeaw, az értekezleten felmerült nézetellenté-i tekre, amelyekről a nyugati , hírügy ■» nökségek korábban beszámoltak —» hangsúlyozta a három ország »egyetér­tését« és »célkitűzéseinek azonosságát«. A záróközlcményből kitűnik, hogy sa három nyugati nagyhatalom továbbra! is folytatni szándékozik a hírhedt »erű politikáját«. Mint a közlemény kijei lenti, az északatlanti szerződés »a há­rom ország politikájának alapja mai rád«. Az értekezlet résztvevői eszmei cserét folytattak azokról a módokról, amelyek — a közlemény szavai szerinti — »alkalmasak szövetségünk védelmi kapacitásának növelésére«. A köziéi mény ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy Lord Ismay, a NATO főtitkárai jelen volt az erre vonatkozó tárgyáiá- sokon. A záróközle mény szerint a három ha­talom továbbra is. az »egységes Euró­pa« felé halad, amelynek »Németország is részét kell, hogy képezze«. A záró- közlemény kijelenti: Megerősítettük, hogy az európai védelmi közösségre szükség van az atlanti közösség védel­mi hvpacüásának meg szilárdítása, szempontjából, az európai védelmi kö­zösség az atlanti közösség integráns része les:«. Ezzel kapcsolatban, a záróközlemény — a francia kormánykörök bizonyos ilyenirányú »fenntartásával« összefüg­gésben — hozzáfűzi: »Ebben a keret­ben biztosítjuk majd a szoros és tartós együttműködést az európai kontinen­sen az amerikai és brit erők. valamint az európai védelmi közösség erői. kö­zött«. Az úgynevezett »európai hadsereg­gel« kapcsolatban felmerült francia aggályokra vonatkozóan a záróközlc- mény csupán a következő közbeyetett mondatra szorítkozik: ».4 francia kül­ügyminiszter meghatározta azokat a problémákat, amelyek az európai t é- dclmi közösséggel kapcsolatban kormá­nya elölt felmerüllek«. A zárőközle- mény a továbbiakban a hírhedt düUesi •»felszabadítást politika« némileg óvato­sabb megfogalmazásaként — azt állítja:: A három nyugati.hatalom reméli, hogy ■»békés eszközökkel elősegítheti«, hógv »adott pillanatban« a keleteurópai or­szágok »betölthessék szerepüket a sza­bad Európában«. A záróközlemény bejelenti, hogy hz értekezlet résztvevői jóváhagyták a négybalalmi külügyminiszteri értekez­letre vonatkozó legutóbbi szovjet jegy­zékre adandó válaszuk szövegét. A távoikeleti helyzettel' kapcsolatban , a záróközlemény azt mondja, hogy a három hatalom »a normálisabb viszo­nyoknak a Tduol-Kolelcn és Délkelet- Ázsiában történő helyreállítása felét akar haladni. Indokínáyal kapcsolatban a záróközlemény »elismeréssel« enilé kezik meg a francia gyarmatosítók és az indokínai bábállamok harlieröiről. A záróközlemény a továbbiakban olyan kijelentést tartalmaz, hogy a ’iárom kormány nem mulaszt el olyan alkalmat, amely »hozzájárulhat a. vi­lágra nehezedő feszültség csökkentésbe- *í«A S&iTIjj Rafail Szóbóljevszkij szovjet hegedűművész nagysikerű hangversenye Miskolcon

Next

/
Oldalképek
Tartalom