Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-22 / 299. szám

f-------------------------------------------------------------> Francia békeharcos festőművészek kiállítása Miskolcon Őrjárat.. a 101. számú i parit anuló-olt honban AZ MDP BORSOD-AB/ VJ.3-ZI EMPLÉN MEG iYEI a ?áf mz OTTSÄGÄNAK LAPJA •-> . ( W(. ; , .*,•*« •.•>**(» o* t.‘.«♦OTWHSütr.«:* »rí •t-J* >• a.. IX. évfolyam 299 szuin <.ra aO filler.’ Miskolc. 1953 december 22, kedd ^ Icfeli szenet a hazának! ^ Szerte a megyében liős bánya- ’ szarik sikeresen harcolnak a terv teljesítéséért. A tárnák mélyéről ; örömmel jelentik, hogy befejezték í éves tervüket és megkezdték az j 1951-es terv teljesítését. Bányászaink lelkesen csatlakoz- j fák a pécsi bányászok felhívása- j hoz, egymással nemes versenyre j kelve, vállalásokat tettek. Anna- bányán Szekeres Lajos ezt mon­dotta: — Őrömmel csatlakozunk a [ pécsiek felhívásához és több sze- j net hozunk felszínre, mint eddig. Vincze Lajos sztahanovista bri- \ gádvezető, aki már befejezte öt- I éves tervét, ígéretet tett, hogy bri- j gádja 25 vagon szenet ad terven | felül. Hős bányászaink között élénk visszhangra talált a miniszterta­nács legutóbbi rendeiete. amely­nek nyomán december 1-től ren­dezték a legnehezebb testi mun­kát végző és a népgazdaság szá­mára különösen fontos szénbá­nyászati dolgozók bérét és munka- viszonyát. Az új rendelet még jobb munkára serkentette bányászain­kat és ebből az alkalomból újabb vállalásokkal bizonyították be, hogy helyeslik pártunk és kormá­nyunk rendeletét. Pécb. Anfal-tárón december el­ső dekádjában Fehér Imre brigád­ja 141 százalékra teljesítette ter­vét. A brigádvezetőnek, Fehér elv- társnak ebben a dekádban 66.60 forintra emelkedett az alapkerese­te, tv"o 43 40 forint prémiumot kapott, összesen tehát egy mű­szakban 110 forintot keresett. De sorolhatnánk tovább azoknak a bá­nyászoknak a nevét, akiknek a minisztertanács határozatának megjelenése óta jelentősen meg­nőtt a keresete. A 200 éves magyar szénbányá­szat emlékére indított munkaver- senyben a borsodi bányászok meg­álltak helyüket és lelkes munka- fela.iánlások teljesítésével ünne­pelték ezt a nevezetes évfordulót. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt valamennyi bányásza fokozottabb lendülettel harcolt napi terveinek túlteljesítéséért ezeken a műszako­kon. A verseny során egyre nőtt azoknak a bányászoknak a száma, akik nemcsak havi tervük esedé­kes részét, de a havi tervükön fe­lül vállalt munkafelajánlásaikat is túlszárnyalták. A somsályi bányaüzemnél példá­ul Fogta János sztahanovista vá­jár brigádja a vállalt 585 tonna he­lyett, 729 tonna szenet küldött fel­színre. Ebben az üzemben is a sztaha­novisták járnak élen. akik közül többen már befejezték éves tervü­ket, s most 1954-re dolgoznak. A kiváló eredmények és fényes munkahőstettek elsősorban annak köszönhetők, hogy kormányunk jelentős rendelettel segítette bá­nyászainkat. Az eredményt fokoz­ta, hogy a magyar szénbányászat 200 éves évfordulójának tiszteleté­re régen tapasztalt lendülettel megkétszereződött bányászaink munkakedve. A tárnák dolgozói kövessék az Anna-bányai dolgozók példáját, akik az „Emlékműszak“ napjai­ban havi tervüket jelentősen túl­teljesítették. Úgy kell dolgozniok. mint a somsályi bányászok, akik év végéig 450 tonna szenet ter­melnek terven felül. Borsodi tárnák harcosai! Ered­ményeiteket az egész ország figye­li. A feladat most az, hogy még nagyobb sikerekkel járuljatok hozzá a kormányprograA megvalósításá­hoz, a borsodi bányászok jó hírne­vének és becsületének öregbítésé- \ hez. A borsodi bányászok már ■ számtalanszor bebizonyították, i hogy jó harcosai a szocializmus építésének. D IÓSG y b R-ÓZD 3:1 A diósgyőri Lenin Kohászati Müvek és az Ózdi Kohászati Üzemek közötti hagyo­mányos párosverseny élénk vetélkedéssé fejlődött. Sokszor csak tizedszázalékok választják e] az egyes versenyző üzeme­ket. Decemberben vasárnapig 3:1 a pá­rosverseny eredménye — a diósgyőriek javára­A nagyolvasztóműveh közötti párosversenyben jó öt százalékkal a diósgyőriek vezetnek, de ők is kb. egy százalékkal állnak tervük esedékes részé­vel 100 százalék alatt. Tervszerű egyen­letes munkává] azonban napról-napra csökkentik december eleji lemaradásu­kat. A diósgyőriek nem akarnak decem­beri adóssággal átmenni -az új esztendőre. Most ismét a MÁV keseríti meg mun­kájukat- Hullámzó, egyenetlen anyag- szállítása al gyakran fékezi a verseny len­dületet. A kiskohóknál viszont a Ganz­nál már hetek óta javítás alatt lévő turbómotor hiánya nehezíti a munkát. A jól kialakult kollektív vezetéssel a diósgyőri kohászok tartani tudják messze elmaradt ózdi versenytársaikkal szembeni előnyüket. A martinacélmüvek versenyében messze (dől járnak a diós­győriek. A diósgyőri martinban a páros- verseny motorja az a harcias,, tetfrekjsz kommunista aktíva hálózat, amely a leg- utóbb elhatározta, hogy nem 105, hanem 110 százalékra fogják teljesíteni decem­beri tervüket. Érmek megfelelően készí­tették el a műszakiak a hő végéig az operatív ,,házi tervet“. De hiába a javuló, 82 százalékos kemencekihasználás, a ip eg enge d et tré 1 alacsonyabb programel­térés és selejt, a MÁV itt is keresztül­húzza a számításokat. Napokon át nem hozott külső hulladékot s emiatt a mar­tin belső tartalékokból élt. Ennek elle­nére jól tartották a diósgyőri martiná­sz k a napi 100 százalék feletti színvona­lú. Sőt szombaton — a vasárnap véged­éit három mfjszak alatt — több mhat 1 10 tonnával teljesítették túl napi elő­írásukat- A diósgyőri nagy versenytáb­lán a napi százalékos termelési ered­mények már hosszú idő óta a tervtelje- srtést jelentő piro< alapra, míg a felette lévő sorban, az ózdi martinászok száza­lékos eredményei a gyászos fekete alapra kerülnek, mivel 15-e óta nem volt 100 százalékos eredményük. A durvahengerdék közötti elsőségeit kevés előnnyel, kb. egy százalékkal a diósgyőriek tartják, a gya­kori gépészeti hiba és áramhiány ellenére iu Szombatig esedékes havi tervük 104.5 százalékos teljesítésével egy százalékkal jártak az ózdiak előtt. Egyedül a diós­győri blokksor maradt le az ózdiak mö­gött, hiszen őket érinti legsúlyosabban az áramkimaradás. Emiatt szombaton is kb. 170 tonnányi hengerelt áru esett ki termelésükből. A finomhengerművek közötti versengésben viszor-t a diósgyő­riek maradtak . le,. a gyakori. program­eltérés és főként a (áramhiány miatti) naponként többórás sorozatállás miatt- Az ózdiak helyzeti előnye még sem dom­borodik ki eléggé, hiszen 99 3 százalékos eredményükkel mein egészen 9 százalék­kal előztek meg szombatig a diósgyőrié* kef. A Kuglet* Borii és a Négvesi— Pázmány brigádok versenyében diósgyőriek vezetnek. viszont a Mi újság az üzemekben A magyar kohászatban egyedülálló eredményt értek el a ferromangángyártásban a diósgyőri „Ságvári“-kohó olvasztárai A ferromangán gyártása az egyik legnehezebb feladata kohásza­tunknak. Magas technológiai fegyelmet, a műszakiak és a kohómunká­sok legszorosabb együttműködését követeli meg. A diósgyőri „Ságvári-kohó“ olvasztárbrigádjai novemberben 13. decemberben pedig 10 napon át olvasztottak ferromangánt. Ezalatt az idő alatt a ferromangán gyártásában olyan eredményt értek el amelyre a magyar kohászatban még eddig nem volt példa. A ferromangán ton- nankmt' előállítási árát 679 forinttal csökkentették, összesen 1 millió 280 ezer forintot takarítottak meg. Előirányzott napi tervüket átlago­san 7 tonnával teljesítették túl. A vasárnap befejeződött 10 napos fer- romangangyartasi kampányban még ezt az eredményt is magasan túl- szarnyaitak. A napi előirányzatot átlagosan 25 és fél tonnával téliesí­tettek túl. Ezzel az eredményükkel a „Ságvári-kohó“ dolgozói országom hírnevet szereztek maguknak. AKIK MÁR 1954-ET ÍRNAK 0RM0S6ÁHYÁN Az ormosbányai bányászok befejez­tek éves tervüket és most megfogad­ták, hogy a jövő évben még több és jobb szenet adnak, a bánya kiváló dolgozói, akik mindenkor példát mu­tatnak a tervek teljesítésében, új harcba indultak a több szénért. Mol­nár Árpád. Gáli Ferenc, Medve Dezső. Johan András, Tóth István, Pető Er­nő, Molnár Mihály és még több élen­járó bányász már is eredményesen teljesíti az 1954-es tervet. ifj, Prókai József. GYŐZELMI JELENTÉS Az ózdi salakvaskitermelő vállalat dolgozói jelenük, hogy éves tervüket határidő előtt 10 nappal befejezték. Vállalják, hogy év végéig 1 millió 200 ezer forint értékű szeparátor- és acélvasat adnak terven felül a hazá­nak. Ezzel is hozzá kívánnak járulni a kormányprogram sikeres megvalósítá­sához, a még több iparcikk előállítá­sához. A farkaslyuki üzemvezetőség megjutalmazta a legöregebb bányászokat A farkaslyuki bányaüzemnél na­gyon sok olyan öreg bányász dolgo­zik, aki már 1910-től járja a tárná­kat. Munkájukat mindig becsülettel és példamutatóan végezték, a farkaslyu­ki bányaüzemnél egyhuzamban 35—10 éver töltöttek. A vállalat és üzemve­zetőség ezeket a régi bányászokat meg­becsüli s ennek jeléül] 18 öreg bá­nyászt 4000 forint jutalomban része­sített. Ez a jutalmazás egyben azt is jelenti, hogy a farkaslyuki bányaüzem­nél nagy közszeretetnek örvendenek az öreg bányászok. ÍGY KEZDŐDÖTT A HÉT MEGYÉNKBEN Borsodi bányászok, ko­hászok, ipari dolgozók! Már csak 9 nap válasz} el bennünket az év végétől, úgy dolgozzatok, hogy az éves tervet erre az időre maradék nélkül megvaló­sítsátok üdvözöljük az ózdi bányászokat Az Ózdi Szénbányászati Trösz' dolgo­zói országra szóló sikerrel kezdtek meg a liehet: a második helyezést érlek el a magyar bányászat 200 éves évfordulója tiszteletére indítói* országos versenyben. M.osi lelkesen harcolnak azért. ho°” :ni_ nél több szenet adjanak +erven felül az év végéig a kormányprogram megvalósí tásához 700 csillehorog A diósgyőri gépgyár kóvácsműhelyé- nek dolgozói hétfőn — terven felül .— megkezdték a csilléket egybekapcsoló bor­gok. gyárfását. A horogból még ez évben 700 darabot készítenek el. A ben in Kohászati Müvek Csavargyárá­nak dolgozói is bányászainkat, segítik'. Az 5/8-as szállítógép szereléséhez szükséges csavarokat gyártanak, 400 darab csavart már át is adtak a borsod; bányászatna)«. A dolgozók érdekében Miskolc város új intézménnyel gr>:da- godotf. December 21-én a vásárcsarnok kai szemben megnyílt az Országos Taka­rékpénztár városi fiókja. A fiók elfogad be- és kifizetéseket s a -takarékbetét min. den ágává] foglalkozik. Az új intézmény is dolgozóink kényelmét szolgálja Ivoho_ tővé teszi, hogy a vásárcsarnok környéki lakosok üzletek és üzemek helyben in­tézzék el takarékbetét és államkölcsönne] kapcsolatos ügyeiket Névtelen levél Borsodi Bors Szerkesztőségének Miskolc. Tisztelt Szerkesztőség! Mint hűséges ol­vasójuk Őrömmel üdvözlöm a régvá < se»- regetés megkezdését. Nagyon kérem, lá­togasson el a Borsodi Bors a Tetemvár utcába is, lehetőleg este. Tisztelettel: Egy olvasójuk. A levél hétfőn délelőtt érkezett szer­kesztőségünkbe. a kérésnek minél előbb elegef fogunk tenni. Répaszeletelő és kukoricadaráló gépet kapott a pontos beadásért... Csontos Pál i és fél holdas berzékl középparaszt, aki mindig tudta mi az illata iránti kötelesség. Képünkön: örömmel olvassa az új beadási rendeletét. (Erdődi János felvétele.) 4 vasgyári műszak“ nagyszerű lendületével | A szereidében | előre a több szénért! szülő esztergapadok [ lakótelepre köd ' borul. Az utcák sötétek, keményre fagyott a föld. Szapora léptek dobbannak a Di- mávag kapuja előtt, ahol rubiritos fénnyel világít a piros csillag. Mind sűrűbbek a csoportok, gyors egymásutánban érkeznek az autó­buszok, villamosok, rövidesen meg­kezdődik az éjszakai műszak. Hosszan szól a gyár dudája. Es­te 10 óra van, A korszerű gépcsar­nokok ablakain sárga fény vető­dik ki. Ezernyi villanyfény, körte ontja sugarát a gépekre. A gyár udvarán elcsitul a zaj. Csak néha- néha robog végig egy autó a széles betonúton, vagy sípol egy tolató mozdony. A környék lakói pihenni tértek, de a gépgyár dolgozik, nagy lendülettel dolgozik, hiszen roham­léptekkel közeledik az év vége s pár nap múlva számot kell adni egy év munkájáról. Zeng, zúg, lüktet az egész gyár nappal és éjjel. Soha nemlátott ütemben dolgoznak a Dimávagban, ugyanolyan lendülettel éjjel, — mint nappal. A dolgozók vissza akarják szerezni az élüzemcsillagot a gyár kapujára! Nézzük meg közelebbről, hogyan dolgoznak az éjszakás műszakon a hatalmas hidegüzem munkásai. | tompán fény­lenek a ké­ÉJSZAKA A DIMÁVAG-BAN szelő, a fúró a kalapács, csak két műszakban dolgoznak. A szomszé­dos csarnokban viszont annál na­gyobb a zaj. A horizontgépek zúg­va, zümmögve forgácsolnak. Ta­tár Béla elvtárssal, a műszakos művezetővel találkozunk. Éppen utasítást ad az egyik dolgozónak. — Milyen a munkalendület? — Megmondom őszintén — mondja Tatár elvtárs — mindannyian tud­juk, hogy milyen nagy kitüntetés az élüzem cím és mi ezt vissza akar­juk szerezni! A 800 tonnás sajtoló, két 6000 kilogrammos kalapács és 2 hidegfűrész készül most az üzem­ben. Meg is leszünk a kért határ­időre! A horizontos, marós, gyalus csoportokban Balázs András tűnik ki kiváló munkájával. Mindig kö­zel jár a 200 százalékhoz. Munka­társai szorosan felzárkóznak mö­géje. Gábor József, az üzem sztaháno- vistája is nagy akarattal dolgozik azon, hogy a forgattvútengelyek csapjait minél hamarabb minőségi­leg elkészítse. A hatalmas csarnok déli oldalán katonás rendben sorakoznak az el­készült vasúti-kerékpárok. A ten­gely, tárcsa és a vagonkerék-soron most is teljes üzemmel dolgoznak. Villamos daruk szállítják prés alá az elkészült tengelyeket, vasúti ke­rekeket. Többszáz atmoszféra nyo­mással, hidegen préselik a kereke­ket a tengelyre. Ezután már csak a „szabályozó“ munka következik. Több mint 30 vasúti kerékpár ké­szült el látogatásunkkor és az év végéig mindennap ennyit akarnak gyártani. Megrezdülnek a gépek a forgá­csolócsarnokban, mikor a süllyesz- tékes kovácsműhelyben lecsap a gőzpőröly. Egy-egy kalapácsütés ki- hallatszik a gyártelepre is. Aki a környéken lakik és ilyenkor feléb­red, tudja: a Dimávag kovácsai nem alszanak — hanem keményen dolgoznak a terv sikeréért. A szom­szédos rúgóüzemben a melegítőke- mencék sustorognak, s a lemezvá- gógépek érces hanggal darabol­ják a rugónak való anyagokat. 4* edzőben | izzó munkadarab -------------------1 merül az ola.i­Megyünk tovább. kozott alkatrészek Itt pihen a re­A nagy­eszterga csoportban figyeljük a hengeresz­tergagépek lomha, forgását. Flosz- nik Gyula, az üzem egyik kiváló dolgozója bonyolult munkát végez 4 export forgattyútengelyt kell el­készítenie az év végéig. — Mivel exportmunkán dolgo­zunk — magyarázza Flosznik elv­társ — különösen ügyelünk a mi­nőségre. Kiváló tengelyeket aka­runk küldeni a baráti országokba. Messzire világít a hídműhely magas csar­noka. Hegesztőpisztolyok lila láng­ja vágja az anyagot, alakítja rajz szerint. Fontos vasszerkezeti alkat­részek készülnek itt jóformán az ország összes üzeme részére. A szegecselőgépek zajától zeng az egész csarnok, bizonyítva, hogy a hídműhelyiek éjjel-nappal lelkesen harcolnak az évi terv sikeréért, az élüzem cím visszaszerzéséért. kádba. Sűrű, kénes füst csap fel a műhely mennyezetére. A villamos központ kazánjai egyhangúan duruzsolnak, forognak az óriási villamosenergiafejíesztő gépek. A munka ezernyi ritmusa tölti be a gyárat. László Rezső in- spekciós diszpécser asztalán jneg- szólal a hangszóró. — „Jelentem, hogy a programba vett munkál; el­készültek. kérem a kiszállításra az utasítást!“ A válasz rövid, gyors. — „Kendben van, máris intézke­dem!" Újra elkészült egy gép a Dimá­vagban! Már tolják is a vasúti va­gonokat a szállítódaru alá. amely kocsiba emeli a becsomagolt gépet. Nagyot sípol a mozdony és elindul a Dimávag egyik gyártmánya a sokezerkilométeres útra. TARCZY TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom