Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-22 / 299. szám

*> ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd. 1953 december 2.. «r ii -iii.ia-ininmgi - i "TU Tizenegy hónap alatt több mint százezer kölcsönzés • volt a megyei könyvtárban 1954-hen 4 millió forintot fordítanak megyénk mosifainak fejlesstéaére Megyénk dolgozói is egyre nagyobb tömegekben látogatják a mozikat és n.'.zik meg az értékes élményeket nyújtó szóra­koztató tanulságos filmeket. Ezévben de­cember 1-ig 2 millió 650 ezer látogató fordult meg a borsodmegyei normáknozik- ban, 150 ezerrel több, mint 1952 hasonló időszakában. A keskenymozikban ezév 11 hónapja alaitt 1 millió 26 ezer néző volt. jelentős összegeket fordítottak a film­színházak korszerűsítésére., fejlesztésre, felszerelésére. 331 ezer forint jutott be­ruházásokra, 580 ezer forint különböző felújításokra,- 550 ezer forint tatarozá­sokra. 12 mozit láttak el új székekkel. Uj keskeny mozi kezdte meg működését a következő községekben: Göncruszka, Bódvp szitás, Lácacséke, Ujcsanálos, Bor- sodivánka, Vizsoly, Rátka, Vámosújfalu. Újra megnyitotta kapuit a miskolci Tán- csics-filmszínház. 11 keskenymozi elavult gépét cserélték ki. Az új esztendőben összesen 4 millió forintot fordítanak a borsodi moziüzemi hálózat fejlesztésére, további korszerűsí­tésére, szépítésére- Többek között 300 ezer forintos költséggel újjáalakítják s a legszebb főváro-i mozik színvonalára eme­lik a miskolci Kossuth filmszínházat, ha­sonlókép 100 ezer forintos beruházással a miskolci Béke-film9zínházat. A tiszakarádi mozi fejlesztésére 60 ezer, a szerencsiére 150 ezer, a szikszói filmszínház korszerű­sítésére 60 ezer forint jut. Egyetlen olyan filmszínház sincs a megyében, amelyen ne végeznének majd legalább 5—10 ezer forint értékű felújítási, tata' rozási, berendezési munkálatokat. Uj filmszínházak nyílnak meg Tiszakesziben, Nemcsbikken, Homrogdon, Déd-tanol- csánvhan. A megyei mczifizemi vállalatot megfelelő számú tartalékgéppel és tarto- z'kokkal látják el, úgy hogy esetleges gáohiba miatt egyetlen mozinak sem kell majd leállnia. Mosolyogjunk ELLENŐRZÉS 2 Kovács gazda éppen a tanácselnökkel beszélgetett, amikor kopogtattak az ajtón és egy szemüveges férfi nézett be a szobába. Hóna alatt óriási aktatáskát szorongatott. ■— Szabadság! — kürzönt be nyájasan. — Szabadság! — felelt az elnök, de mire kimondta, az aktatáskás idegen már be is csukta maga után az ajtót­— Ez ki volt? — kérdezte kíváncsian Kovács gazda. — A járási instruktor — hangzott a válasz. — Mindig csak ennyi ideig marad? —- Nem mindig! — nyugtatta meg az elnök. — Van, amikor rövidebb időre jön ... KÖZGYŰLÉS LESZ Egy tsz elnök nagyon szeret kiskirályoskodnj. Úgy tört ént, hogy az óreg Pali bácsi a tsz juhásza, összetalálkozott ko­májával. — Adjonisten Ferkó! — Adjonisten Pali bácsi! — Tudod-e fiam, rövidesen mer lesz a közgyűlés­— Honnét tudja kieyelmed? — k ' ' meelepetten Ferkó. — Épp most találkoztam az elnökkel, — felelte Pali bácsi — és barátsá­goson visszaköszönt. Miííéítvte'süü! yéc5z3r?8N a francia íröűársas^i elnökválasztás 9. fontolja is Versailles (MTI) Az »AFP« jelenti, hogy a francia elnökválasztás hétfőn délután meg­tartott. 9. szavaz-'sa sem hozott abszo- lu; többséget egyetlen jelöltnek sem. A jelentés szerint a szavazás nem­hivatalos eredménye: I.aniC] 413, Nae- gelen 365, Montéi 103 szavazat. Nyugati sajtóvisszhangok a francia elnökválasztásról A nyugati polgári sajtó kommentáld ja a francia elnökválasztás köröl fo­lyó huzavonát. A lapok megállapítják, hogy a számos eredménytelen forduló a hivatalos francia politika válságát tükrözi. A »Paris-Normandie« leszögezi: Egyetlen elnökválasztás sem mutatott rá annyira a hatalmon lévő csoportok politikai tehetetlenségére, mint a mos­tani. Az angol sajtóban igen figyelemre- méltó a »Sunday Times« kommen­tárja. Az angol és amerikai politika Irá­nyítóinak most már látniok kell — fi­gyelmeztet a lap —, hogy Francia- országban a védelmi közösség tervét nem lehet keresztöl erőszakolni. (MTI) A megyei tanács népművelési ál­landó bizottsága legutóbbi ülése töb­bek között foglalkozott a könyvtár- munkával, az olvasómozgalom to­vábbfejlesztésének kérdéseivel. Megyénkben a könyvtármunkának nagy lendületet adott a Miskolcon működő megyei könyvtár, amely a minisztertanács határozata alapján a múlt év november 1-én nyitotta meg kapuit. Az aztóta eltelt időszakban legyőzve a kezdeti nehézségeket, szép eredményeket ért el. s mind a felnőttek, mind az ifjúság körében nagy népszerűségnek örvend. Erre vall az, hogv 1953 január 1-től de­cember 1-ig 2236-ra nőtt a beiratko­zott felnőtt olvasók száma és 2105-re az ifjúsági olvasóké, összesen tehát 4341 olvasó veszi igénybe rendsze­resen a megyei könyvtár könyveit. A jelzett időszakban összesen 44 630 volt a látogatók száma. A felnőttek részére fenntartott kölcsönzőben 41.406 kötetet kölcsönöztek ki. az ifiúsági kölcsönzőben 54 554-et, az olvasóteremben 5833-at, összesen te­hát 101.793-at. Klszélesült a járási könyvtárak hálózata. Ezévben a már működő 4 járási könyvtár mellett a mezőkövesdi szerencsi és ózdi járás jutott köz- oonti könyvtárhoz. 4 fontos helység­ben függetlenített könyvtárost állí­tottak be: D'ósgyő”ött. Kazincbarci­kán, M°zőcsáton és Sárosnatnkon Megyénkben 322 nénkönvvtár áll az olvasnivácvó dolgozók rendelkezésé­re. közfUí'-k 46 ezévben létesült. A nénkftnv-r^ár-ak állománya: 169 127 kötet. h"--onta átlagosan 50 ezer köl­csönzést bonyolítanak le. Könyvtáraink segítik a dolgozó­kat. a tanulóifiúságot olvasási igé­nyeik halves kielégítésében, tájékoz­tatnák őket az újonnan megielent művekről, rendszeresen ismertetik a szénirodalom, a tudományos- és szakirodalom ’-"értékesebb alkotása­it. Október hónapban például 68 könyvismertető előadást rendeztek, ezeken 3101 érdeklődő vett részt. 280 hozzászólás hangzott el. Gondot fordít a megyei tanács könyvtá­ra a legkisebb gyerekek szórakozta­tására is, részükre 9 mesedélelőttöt rendezett. Könyvtáraink 35 külön­böző kiállítással is igyekeztek elő­mozdítani a könyvek megszeretteté­sét és olvasását. Az értékes eredmények mellett a népművelési állandó bizottság tár­gyalt a könyvtármunka hiányosságairól is. Sürgős feladat lenne az egykori városi könyvtárból a megyei könyv­tárhoz átkerült, többtízezer értékes kötetet magábanfoglaló, ömlesztett anyag feldolgozása, erre azonban a jelenlegi személyzet, sokrétű munká­ja mellett képtelen. Ez az oka an­nak, hogy a megyei könyvtár nem tudja maradéktalanul ellátni szak­mai irányitó feladatát sem é: kevés módszertani segítséget nyújt a me­gye könyvtárainak Feladata lenne a komoly tudományos tájékoztató szolgálat megalapozása és a megye területére vonatkozó táji könyvtár­részleg megszervezése is. Még mindig szép számban akad­nak helyi tanácsok, amelyek nem Mér/ soha annyi áru nem fo­gyott et a karácsony előtti na- ftokban a miskolci üzletekben, mint idén. A miskolci Állami Aruház ez- évi decemberi forgalma már 19-én estig meghaladta 1993. egész decem­ber havi árusításának összegét. Ila számításba, vesszük, hogy az idén tízezer árucikk jóval olcsóbb áron kelt el, kitűnik, milyen nagy mér­tékben növekedett a miskolci dolgo­zók vásárlóereje. Ennek a, vasárnapnak a forgalma azonban minden korábbit meghalad. Az Állami Áruházban röviddel az üz­letnyitás után adták ki a 70.000-ik de­cemberi blokkot. Délig több mint 2000 vevőt szolgáltak ki. A konfekciős osztályon közel -100 férfi és női téli- kabátot, a rádió osztályon pz nagy vi­lágvevő készüléket, a jálékosztdlyon pedig többszáz játékot adtak el. A játékok iránt olyan hatalmas volt. az érdeklődés, hogy az árusítás zökke­nőmentes lebonyolítása érdekében a Bék -téren nagy játék-elárusító sát­rat létesítettek. Szombatról vasárnapra virradó éj­szaka, a miskolciak örömére, n-égy nagy teherautóval keresett árucikkek érkeztek az Állami Áruházba,. A zománcárugyárból hét teherautó zomdnctüzhely, vödrök, sajtárok és egyéb Miskolcon eddig gyakran hi­ányzó zománcáru érkezett, a gyer­mekjáték gyárbój három, nagy láda üjfajla mozgó gyermekjáték, ‘a mis­kolci^ nőknek pedig 500 elsőosUdlyu minőségű női télikabát érkezett. Vasárnap az üzletnyitástól számí­tott első három órában több mint 120.090 forint értékű áruról adtak ki látják a könyvtár központi szere­pét a kultúrmunkában, a könyvtá­rosokat nem támogatják, nem ellen­őrzik. Sok helyütt a könyvtárnak nem biztosítanak megfelelő helyisé­get és felszerelést. A népművelés; állandó bizottság a könyvtármunka megjavítása céljából több javaslattal fordult a megyei tanács végrehajtóbizottságá­hoz. Kérte a megyei könyvtár sze­mélyzeti létszámának felemelését, függetlenített könyvtáros beállítását minden olyan községben, ahol több mint 5000 lakos él, a népkönyvtárak megfelelő elhelyezését és felszerelé­sét. Néhány hónappal ezelőtt a vég­rehajtó bizottság egyik ülésén már foglalkozott a könyvtárakkal, az ol­vasómozgalom fejlesztésével, bizo­nyos, hogy most is hathatós segít­séget fog nyújtani a legégetőbb kér­dések megoldásához. blokkot az áruház pénztárai. Dél­után is egyre özönlöttek a vevők. Az áruház vasárnap csúcsforgalmat bo­nyolított le, a vásárlók és érdeklődők száma meghaladta a tizenötezret. Karácsonyi szükségletét sze­rezze be a Miskolci Élelmi­szerkiskereskedelmi V. fű­szer és csemege boltjaiban.-MtekßäC 1 Közel kétezer vevő vásárolt vasárnap az első 3 órában a miskolci Állami Áruházban őrjárat... a 101. számú iparitanul6-otthonban Miskolcon a Deák tér 2. szám alat­ti 101. számú ipari tanulóotthon több mint kilencven ipari tanulója december 24 helyett, december 19- őn megkapta szabadságát. Kívülálló ebben nem találna semmi különöset, sőt helyeslőén bólintana: — hadd pi­henjenek a gyerekek, a jövő kiváló szakemberei, kovácsok, esztergályo­sok. autójavítók, rájuk fér több hó­napi kemény tanulás, munka után. Ha azonban valaki belép az otthon kapuján és megpillantja az ajtó mel­lett elhelyezett fekete tábla felira­tát, máris úgy érzi, nincs minden rendben a hosszú szabadság körül. A táblán ugyanis ez áll: „Figyelem! Szombaton reggelre mindenki ürítse ki szekrényét, mert ciánozás lesz!‘‘ Ciánozni pedig csak olyan lakásban kell, ahol ennek nyomós oka van... Az otthon hatalmas szekrények­kel teli előszobájában nagy a felfor­dulás. A szekrények üresek, az ajtók kinyitva. Benn, a hatalmas terem­ben és hátrább, a kisebben is ren­detlen összevisszaságban, megágya- zatlanul állnak az emeletes fekhe­lyek. A belépő egyetlen szóval meg­mondja véleményét: Barátságtalan! Bizony, barátságtalan, rideg környe­zet. S ebből a barátságtalansögból, ridegségből fakad a meghosszabbí­tott szabadság, a ciánozás és még sok minden. Olyan dolgokról beszél­hetnek most otthon az ipari tanulók amire jogosan mondják majd a szü­lők: — Hát így gondoskodnak ott Miskolcon a mi gyermekeinkről? így biztosítják a kényelmüket, nyu­godt pihenésüket? Hiszen a mi álla­munkban az ember, a gyermek a legdrágább kincs! Mi nyugodt szív­vel küldjük őket tanulni, s lám, nem kapják meg közel sem azt, ami­hez joguk van... Igazuk van a szülőknek. Igazuk van abban, hogy a mi államunk szeretettel gondoskodik minden pol­gáráról, különösen a fiatalok neve­léséről, szórakozásáról, nyugodt ta­nulási lehetőségeiről. Ennek a gon­doskodásnak milliónyi apró jelét ta­pasztalhatjuk nap mint nap szerte az országban, iskolákban, kollégiu­mokban, városon és falun egyaránt. De igazuk van a szülőknek abban is, hogy a miskolci 101. számú ipari ta­nulóotthonban az igazgató, az ott­honvezetők, a nevelők nem gondos­kodtak úgy a fiatalokról, ahogyan egy apának gondoskodnia kell gyer­mekéről, s ahogyan azzal dolgozó népünk megbízta őket. Hibáztak. Az ő hibáik miatt az előírt idő előtt ha­za kellett engedni a tanulókat, ciá­nozni kell. meg kell bontani az ott­hon rendjét. Hogyan gondoskodtak hát ebben az otthonban a tanulókról, a 15, 16, 17 éves fiatalokról, arról, hogy va­lóban otthon érezzék magukat?... — Felét sem tettük meg annak, amit kellett volna — mondja Csek- renyak János fiatal nevelő. — Én egy hónapja kerültem ide, s mind­járt az első nap a panaszok töme­gével halmoztak el a tanulók. Pa­naszkodtak a piszkos lepedőkre, vagy arra, hogy gyakran még ilyen sincs. Panaszkodtak a hideg és zsú­folt szobákra, a kis mosdóra, a hi­deg vízre, a barátságtalan környe­zetre. No meg a poloskacsípésekre. Mert az is volt bőven. És sok min­denre. Engem szívenütöttek a pana­szok, hiszen azokon a helyeken ahol eddig mint építőszakos tanítot­tam, sohasem fordultak elő ilyen súlyos problémák. Nem tehettem mást, azonnal szóltam az igazgató­nak, Árvái Sándor elvtársnak. Szól­tam egyszer, szóltam kétszer, s har­madszorra ilyen válaszokat kaptam: — „maga egészen beleesett a gyere­kekbe“. Később pedig mást se hal­lottam, mint, hogy nem tudunk ren­det és fegyelmet tartani a tanulók között.., A tanulóotthon súlyos problémái abban a pillanatban kezdődtek, ami­kor az esetleg 80 férőhelyes otthon­ba 98 tanulót kellett elhelyezni. Olyan épületben, amely valamikor kultúrterem volt, ahol nincs fürdő, nincs mosdó. A baj ott folytatódott, hogy négy lepedő helyett csak kettőt osztottak ki a fiataloknak, s ahogy nem gondoskodtak a vezetők olyan jelentős dolgokról, mint a tanulók tisztálkodása, fehérneműik mosatá­sa, a jó fűtés, világítás. Elkedvetle­nítette a fiatalokat az is, hogy Ma­kó. Szeged és Debrecen környéké­ről idekerült tanulókat szigorúan csak háromhónaponkint engedte ha­za az igazgató elvtárs. Indok: a fe­gyelem megszilárdítása és fenntar­tása. Kilencvennyolc fiatal gyermek la­kott egy nagy és három kisebb szo­bában, kényelmetlenül. Az ágyak ágysorok között csak féloldalt lehe­tett közlekedni. Később bepiszkolód­tak a lepedők. Természetesen, azon­nal elküldték kimosatni a „Patyo­lat “-hoz. A tisztító azonban kése- delmeskedett. Tiszta lepedő ugyan volt a Kun József utcai iskola rak­tárában, dehát az ott volt és nem az otthonban. A raktáros vigyázott r‘ nehogy véletlenül felhasználják ar­ra, amire való. A tanulók nem egv esetben a csupasz matracon aludtak * 50-en olyan hálóteremben, amely esetleg 30 személy részére egészsé­ges. Reggel azután néhány perc le­forgása alatt 98-an mosakodtak meg olyan mosdóban, ahol csupán hat személy tisztálkodhat egyszerre A legtöbben csak a szemüket töröl­ték meg hideg vízzel, vagy még azt sem, mert telt múlt az idő menni kellett az iskolába, vagy a műhely­be. Nem is lehetett más az ered­mény, minthogy egyik nap észrevet­ték a tanulók hívatlan és rettenetes vendégét, a poloskát.,, Jóga József másodéves tanuló az egyik szombaton az igazgató elvtárs engedélye nélkül hazautazott édes­anyjához Debrecenbe. Otthon kimo­satta fehérneműjét, rendbeszedte magát. Fegyelmezetlenséget követett el. Azonnal összeült a fegyelmi bi­zottság és olyan határozatot hozott, hogy Jóga József márciusig nem kap több eltávozási engedélyt fe­gyelmezetlensége miatt. A fiatal, 17 éves kovácsszakos tanuló azután még hatalmasabb „fegyelmezetlenséget” követett el. Szemébe mondta Árvái elvtársnak, hogy nem törődik a fiatalokkal, nem gondoskodik róluk. Elmondta, hogy ő több esetben azért nem kapott vacsorát, mert délután 2 órától este 10-ig dolgozott a műhelyben, dél­utáni műszakon. Megmondta, hogy ő ezt nem tartja helyesnek és ha nem gondoskodnak a fehérneműk mosatásáról, az állandó tisztaságról, hazamegy máskor is. Árvái gazgató Jóga József 17 éves tanulót decem­ber 1-ével kizárta az otthonból. Felmerül a kérdés: Jogosan zárta-e ki? A válasz: Jogosan, mert szembe­szállt az otthon rendjével, igazgató­jával. fegyelmezetlen volt és fegyel­mezetlensége ártalmas tanulótársai­ra. Ez a helyeslés azonban Aak a kívülálló és az igazgató elvtárs he­lyeslése lehet, mert... Úgy gondoskodtak-e vájjon Árvái elvtársék a 98 ipari tanulóról, mint apa a gyermekéről? Úgy bírál­ták-e el Jóga József és azután még hat, szintén „fegyelmezetlenségük'1 miatt kizárt tanuló ügyét, mintha a saját ügyük lett volna? Figyelembe vették-e, miből fakadt Jóga József fegyelmezetlensége, harcoltak-e minden erejükkel a fegyelmezetlen­séget okvetlenül szító okok ellen? Csekernyák elvtárs nevelő szavai és az otthon külső és belső rendet­lensége nyomán úgy érezzük: nem! Jóga Józsefre gondolva, valahogy Móricz Zsigmond „Nyilas Misije1“ öt- lik emlékezetünkbe, az alapjában jószívű, igaz, becsületes tanuló. Nem úgy gondol-e vissza most Jóga József az igazgatójára, nevelőire, mint Nyilas I Misi az emberekre? Tóth Mihály elvtárs otthonvezető megelégedetten beszél arról, hogy az utóbbi napokban történt hét kizárás óta javult a fegyelem. De ha meg- kérdeznénk: azért javult-e a fegye- lem, mert most már a legmesszebb- menően gondoskodtak a tanulók el- látásáról, kényeiméiből, vagy azért; mert a többiek megijedtek, hogy ha panaszkodnak, hát társaik sorsára jutnak, úgy gondoljuk, az utóbbira bólintana helyeslőén minden nevelő. Természetesen — ahogyan Tóth otthonvezető is mondja — nem csu­pán az igazgató és a nevelők követ­tek el hibát. Hiba volt az is, hogy az otthon felsőbb vezetősége több­ször elutasította Tóth elvtársat, ha a tisztító- takarítószerek vásárlását sürgette: Nincs rá keret. Most viszont, miután — mondjuk így — megtörtént a baj,. azonnal rendelkezésre áll többezer forint, amelyet eddig is fel lehetett volna használni... Takarítják, mosdatják, rendezik a tanulóotthont. Eltüntetik, száműzik a hibák, hiányosságok nyomait. Ké­nyelmes, tiszta tanulóotthon lesz a 101-es is. olyan, amilyennek egy ott­honnak lennie kell. Lányok laknak majd benne, s a mai rendetlen, egészségtelen levegőjű nagy hálóte­rem kényelmes, világos tanteremmé változik. De nem jobb lett volna-e még idejében gondoskodni árról, hogy ezek a hiányosságok ne fordul­janak elő? Bizony, jobb lett volna olyan körültekintő gondoskodással, szeretettel biztosítani a több mint 90 gyermek otthoni kényelmét, aho­gyan azt a mi gyermekeink elvár­ják. Igazgató, otthonvezető, nevelő elv­társak! A mi gyermekeink aranyat érnek. Kincs rejlik bennük. Nagy kincs. Nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen — a 101-es otthonban most már eltűnő — nyomok, foltot hagy­nak gyermekeink szívén. Erre pedig nincsen szükségünk!... BARCSA SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom