Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

r~ Szerda, 1953. december 8, ÉSZ AKM AGY ÁROR S ZÄ6 A SÁROSPATAKI JÁRÁS ÉLETÉBŐL Átadták az első Békekölcsön ötödik sorsolásán kihúzott százezer forintos főnyereményt ndl azonban pontosan meggyőződtem róla, hogy ez valóság. Azonnal Pestre utaztam. Terveiről beszélve elárulja: felesé­gül akarja venni Pap Erzsikét, aki szintén a Kelenföldi Tejipari Válla­latnál dolgozik, a Rózsadombon, ve­szünk egy szép kétszobás lakást és gyönyörűen bebútorozzuk — mondja. Gondolkodik egy kicsit, majd moso­lyogva folytai ja: Természetesen egy motorkerékpárt Is veszünk és azzal járunk majd kirándulni. Őriéin Márton a főnyereménynek csak egy részét, vette fet, tizenötezer forintot, a többit átutaltatja Gyünkre, ahol szülei laknak. (MTI) ______________ 3 Kedden délben adta át Tarján End- réné, az OTP vezérigazgatóhelyettese az OTP központjában Orbán Márton­nak, a Kelenföldi Tejipari Vállalat normásának 2092 00n sz. I. Béke­kölcsön-kötvényre a százezer forintos főnyereményt. — Hétfőn Szekszárdon tartózkod­tam — mondja a boldog nyertes kórházban lévő beteg édesanyámnál, amikor egy vendéglőben kezembe vettem az újságot és a. kis nyeremé­nyek között, keresni kezdtem kötvé­nyem számát. Már félre akartam tan ni a lapot, amikor láttam, hogy száz­ezer forintot nyertem. Alig akartam, hinni a szememnek, a postahivatal­éi járás dolgozó parasztjai becsüleite] harcolnak a kormány programjának megvalósításáért. A községek között ne­mes vetélkedés indult a begyűjtési ter­vek teljesítéséért, ebben a (munkában a zalkodi dolgozó parasztok mutatnak példát. A járás községei között folyó versenyben az első helyre küzdöttek fel magukat. Kapásnovényekböl már több. mint 105 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket, de az állati termé­kek beadásával Is dicsekedhetnek. A versenyben a bercegkuti dolgozó parasztok a második helyen állanak: kukorica-, burgonya- és napraforgó­beadásukat 9í százalékra teljesítenék. Példát mutat a tolcsvai Harcos tsz A termelőszövetkezetben minden dol­gozó örömmel beszél a gazdag zár­számadásról, valamennyien gazdagon részesedtek a közös jövedelemből. A ter- melőszöve.kezet úgy az őszi munkában' mint a haza iránti kötelezettség telje­sítésében példát mutat, beadását már mindenből 100 százalékra teljesítette. A termelőszövetkezet halárában most se­rényen folyik a munka, mélyszánta­nák. Mozgósítson Jobban a tisza- karádi tanács a begyűjtési tervok teljesítésére A tiSzakarádi dolgozó parasztok le­maradtak a nemes versenybén, pedig eddig minden évben példásan tettek eleget állam iránti kötelezettségeiknek. A községben minden adottság meg van a beadás jó teljesítésére, de a községi ta­nácsnak és különösen a begyűjtési ál­landó bizottság tagjainak jobban kell mozgósítaniok a dolgozó parasztokat a beadás maradéktalan teljesítésére. A község pártszervezete, a kommu­nisták és a népnevelők nap-mint nap beszéljenek a dolgozó parasztokkal, mondják el, hogy a beadási kötelezett­ség maradéktalan teljesítése egyet je­lent a kormány programjának megvaló­sításával, egyet jelent a még szebb és boldogabb élet megteremtésével. A községben sok az ólenjáró dolgozó pa­raszt, a községi tanács és a népneve­lők vonják be őket. a felvilágosító mun­kába. Ha ezt teszik, a község nem fog szégyenkezni, egyhamar az élenjárók közé kerül. Koirdős községben is vontatottan ha­lad a beadás. A községi tanácsnak és a népnevelőknek jobban kell szorgalmaz­niuk ezt a munkát, mert a lemaradt községek súlyosan hátráltatják a járást terve teljesítésében. Szabotáló kuláE Bodroghalmon Amíg a járás becsületes dolgozó pa­rasztjai eleget tesznek kötelezettsé­geiknek, addig a kulákok, a dolgozó parasztok ellenségei mindent elkövet­nek, hogy hátráltassák a kormányprog­ram megvalósítását. Szabotálnak, ezzel akarják megzavarni közellátásunkat. Bodroghalmon például Medve Mihály kuláJc elrejtette terményét, meg akarta károsítani államunkat. A begyűjtési állandó bizottság a kulák lakásán ta­lálta meg a terményt. Eljárást indítot­tak ellene. A dolgozó parasztok szigorú büntetést kérnek Medve Mihály ku- lákra. Gazdag zárszámadás a tolcsvai Harcos termelőszövetkezetben A szövetkezet ebben az évben is ered­ményesen gazdálkodott, r. bebizonyí­totta a nagyüzem! gazdálkodás fölényét, tagjainak boldog életet, jó megélhetést biztosit. Búzából közel 2 kilogrammot, árpából és rozsból . 45 dekát, cukorból 58 dekát, és 7 forint 23 fillért osztottak ki egy munkaegységre. Ezen felül még kapásterményeket., valamint almát és bort is kaptak a tagok. Boldog család Azok a tsz dolgozók, akik kitűntek a munkában, egész évben szorgalmasan dolgozlak, különösen szépen részesed­tek a jövedelemből. Oraveez Lajos, a tolcsvai Harcos szövetkezet egyik leg­kiválóbb dolgozója. Egész évben csa­ládjával dolgozott. A zárszámadásig 1760 munkaegységet szereztek. Oraveez Lajos nta boldog ember, örömmel be­szél megváltozott, szép életéről. El­mondja: a szövetkezetben megtalálta számítását, érdemes közösen gazdálkod­ni. Búzából 29 mázsa 71 kilogrammot, árpából 3 mázsa 70 kilogrammot, rozs­ból 1 mázsa 40 kilogrammot., borból 16 hektolitert és 75 litert, szálastakar­mányból 27 mázsa 80 kilót, almából 25 mázsa 29 kg-t, cukorból 1 mázsa 2 kg-t, szilvából pedig 5 mázsa 21 kilogrammot vitt haza. Oraveez Lajos ma a Harcos termelő- szövelkezet e.aryik legboldogabb tagja, a szövetkezettől 12.724 forintot kapott a munkaegységekre. Családjának, gyer­mekeinek most bőségesen jut cipőre és ruhára, családja gondtalanul néz a tél elé. A sárospataki járás kommunistái és pártonkfvüli dolgozói harcba indultak a tervek teljesítéséért, a magasabb ter­méseredményekért, a termelőszövetke­zetek megszilárdításáért. Vállalták, hogy a mezőgazdasági munkában és a begyűjtésben újabb eredményekkel se­gítik elő a kormányprogram mielőbbi megvalósítását. Megszüntetik egyéb munkákkal Oktatásügyi kormányzatunk utasí­tása intézkedik az iskolaigazgatók és pedagógusok túlterhelésének csök­kentéséről Az utasítás értelmében csökkente­ni kell a jelentések, kimutatások számát. Korlátozni keli az értekezletek, a röpgyűlések, megbeszélések szárnál és időtartamát. Meg kell akadályozni, hogy külső szervek különböző feladatokkal ter­A Lenin Kohászati Művek lfjíwiun- kásai, DISZ brigádjai megkétszerezett lendülettel harcolnak az éves terv si­keres befejezéséért, Számos fiatal az elmúlt hetekben és napokban már büszkén jelentette, hogy ezóvi tervét becsülettel teljesítette. Ezek között van Láncos György acél­öntődéi ifjúsági brigádja, amely október 22-én már a jövő évi terv teljesítésé­hez látott. A martin III. kemencéjének ifjúsági olvasztár brigádjai december l-én 40 tonnával túlteljesítették 1953-as évi tervüket. Pásztor Károly ifi brigádja a nemesácélkovácsműhelyben novem­beri tervét 114 százalékra teljesítette. a nevelőknek való túlterhelését heljék az Iskolákat, illetve nevelő­testületeket. A tanulókkal csak a tanévben elő­írt dolgozatokat írathatnak. A ta­nulók kivonulásához, kultiircsopor- tok szerepeltetéséhez az igazgató csak azokban a legszükségesebb ese­tekben járulhat hozzá, amelyek­ben az elősegíti az oktató-nevelő munkát. A jövőben megszüntetik az oktató­nevelőmunka tervezésével kapcsola­tos túlzott követeléseket is. (MTI) Béres Zoltán ugyanebben az üzembe« 139 százalékos eredményt jelenteit de­cember l-én. A finomhengerdéhen Mlslóckl Jánoi sztahánovista ifjúsági brigádja 108.5 százalékot ért, el novemberben. A gyári karbantartók között Grizák Jenő októ­ber 18-án 1951. évi tervének teljesítéséi kezdte meg. Mindezek az eredmények azt bizo­nyítják, hogy a diósgyőri DISZ fiatalok lendületes versenyben küzdenek a» éves terv teljesítéséért. Járdán Ferenc nagyüzemi VISZ blzottsd-j Lenin Kohászati Művek. A borsodi bányák versenye November a borsodi bányák versenyében a következőképpen alakult: L.Somsály 2. Diósgyőr 3. Királd 4. Ormosbánva Sajókazlnc Saj őszen t.pét.er Mucsony Sajókaza Elsők: < 10.7 százalékos havi eredménnyel, 107.fi 106.1 iO.t Utolsók: 74.4 „ „ „ 76.3 78.7 „ 80 ,» M „ Város a tundrán /V arjan-Mar — a nyenyec nemzetl- ségi terület központja a Szovjet­unió északeurópai részén fekszik. A vá­ros a szovjet hatalom létrejötte után ke­letkezett. Alig húsz évvel ezelőtt a Pecsora folyó partján mindössze né­hány — terméketlen pusztasággal, tundrákkal körülvett — halászkunyhó■ állt. A harmincas évek elején építők érkeztek ide és a távoli — északi folyó árterületén egymás után épülnek a vagy és világos házak. Hamarosan megjelent a. térképen Krasznlj-Gorod, az új város, vagy ahogy a nyenyecek nevezik, Narjan-Mar. A város a folyó mellett, fekszik, ‘ * Így természetesen, kikötő is. Ne­héz teherrel megrakott hajók indul­nak innrn Lenlngrddba, Murmanszk- ba, Arhangclszkbe és sok m/is város­ba. Ezek a hajók az északi táj szám­talan kincséi: vorkutai szenet, fát, halat, szőrmét, szarvashúst szállíta­nak. jfpejlődik Narjan-Mar ipara. A vd- *- rosnak fűrészüzeme, butorkom- blnátja van. Nemrég adták ál. a hasz­nálatnak az új növény olajgyárat. Az élelmiszeripari kombinát megkezdte a cukrászati, készítmények gyártását. A fejlődő vállalatokat új technikai be­rendezéssel látják et. !\l arjan-Mar nem. csuftán gazdasd- ‘ ’ gi, de kulturális központja is a nyenyec nemzetiségi, területnek. Több általános műveltséget, nyújtó iskola, pedagógiai, tanintézet, táj-múzeum, könyvtárak, több klub, filmszínház, kuUurház működik Narjan-Marban, Most a város minden harmadik lakosa tanul, míg harminc évvel ezelőtt égy kézen, meg lehetett, volna számolni az írástudókat. Sokat tettek eddig is Narjan-Mar-ért, de még mindig sok a teendő A közeljövőben, téglagyár, a pedagógiq^ tanintézet részére új épü­let, kulturális, szociális és gyermekvé­delmi intézmények, új áruházak, la­kóházak épülnek a tundra városában. Napijeientés Ózd—Diósgyőr versenyéről őzd és Diósgyőr kohászati üzemel között hétfőn kiegyenlítődött a küz­delem. Mind ózdon, mind Diósgyőrbenhárom-három üzem érte el a 100 szá­zalékot. A részletes eredmény a kővetkező; ózd: Kohó Martin Durvahengerde Finomhengerde 96.6 százalék 101.1 101.4 102.8 Kohó Martin Durvahengerde Finomhengerde Diósgyőr: 101.5 százalék 102, „ 102.1 97.5 November 30-án tehát az eredmény 3:3. Negyedik negyedévünk utolsó hónapjába léptünk. Ennek a hónapnak minden napján az elért jó eredmény kétszeresen gyümölcsözik. Egyrészt a büszke első hely kivívását segíti elő, másrészt december végén dől el, me­lyik gyár kollektívája bizonyult jobbnak a kormányprogram megvalósítá­sában Diósgyőri DISZ-fiatalok a tervért val együtt boldogulhat, hogy a társada lom gazdagodása egyben az egyén gaz­dagodása is. Az osztálynélküli társadalom viszonyúi között teljesen eltűnik az embe­rekből a mások iránti gyűlölet és irigy­ség amit a kapitalizmus nevelt beléjük, mivel mindenki képes arra, hogy munká­jával megfelelő életmódot biztosítson magának. így semmisíti meg a szocia­lista társadalom gyakorlata az agresszív emberi ösztönökről szóló burzsoá kitalá­lásokat. Másik, ma is divatos burzsoá elmélet szerint az emberiségnek nélkülözhetetle­nül szükségesek a háborúk és ezek áldá­sosán hatnak a társadalom fejlődésére. Eszerir.it, b.a háborúk nem lennének, az emberek eltunyulnámak, nem volna ami ösztönözze őket erőik kifejlesztésére. Tehát a társadalom fejlődése megállna és a háborúk hiánya végső soron az em­berisig pusztulását eredményezné. Ez az elmélet azt tartja, hogy a háborúik olyan szerepet játszanak az emberek életében, mint a viharok, amelyek a tavak vizét időnként felkavarják és ezzel megóvják az elposvanyosodástól. A tőkések saját helyzetükből vonnak le ilyen következte­tett. A kapitalizmus ugyanis nem lehet háború nélkül. A béke viszonyai között a kapitalista gazdaság gyakran a pangás, a züllés állapotában van, válság pusztít. Tehát a háború hiánya a burzsoáziának — de csak a burzsoáziának — valóban vM-zafejlődést jelent­Ennek az ostoba elméletnek egyik válfaja az a ma is használatos egy­házi tanítás, amely szerint a háború az isten jótékony adománya, amellyel meg­bünteti és megjavítja a bűnös emberi­séget. Ezt ma Magyarországon is gyak­ran lehet hallani. Hirdetik a különböző egyházak reakciós papjai, de különösen a szekták. így akarják eltéríteni a töme­geket a békebarctól, így próbálják az imperialista háborús uszítok útját egyen­getni. Ezt az elméletet is élesen megcáfolja .az élet, a történelem. A történelmi tények periig azt mutatják, hogy igazán, nagyot alkar alkottak az emberek, amikor a társadalom legjolJb erőit nem kötötte le cs nem pusztította el a háború. A háború megakadályozza azt, hogy az emberek erőiket új anyagi és kulturális javak megalkotására összpontosítsák. Minden társadalom közül a szocializ­mus alkotja meg a legcsodálatosabb mü­veket, a szocializmus fejleszti ki leg­nagyobb mértékben a társadalom teremtő erejét, virágoztatja fel az emberekben rejlő képességeiket. De ahhoz, hogy a szo­cializmus e jellemvonása érvényesüljön, béke kell, hogy a társadalom ne legyen kénytelen erőit az építés helyett a táma­dók szétzúzására irányítani. A háború a szocialista társadalmat is visszatartja a fejlődésben. A Szovjetunió két-három ötéves tervvel előbbre lenne, ha a Nagy Honvédő Háborúban nem kellett volna teljes erejét megfeszítenie a szovjet nép és Európa szabadságának védelmében. Az viszont tény, hogy a szocialista társa­dalom soha nem látott erőfeszítésekre képes, ha támadás éri és minden áldoza­tot meghoz a támadó megsemmisítéséért. A háborúk okaira vonatkozó burzsoá nézAek között legvissrataeatóbb a Mal- thus-féle elmélet. Mahhus angol pap volt. Ő olyan e'méleíot dolgozott ki a burzsoá háborúk dicsőítésére, antelv gyalázatos súgáltan, emberellenességébcn. túltesz minden, más burzsoá nézeten. E kannibál elmélet szering a háborúk azért keletkeznek, ment túlsók az ember a rendelkezésre álló élelmiszerek mennyi­ségéhez képest; a Föld tehát nem képes eltartani a szaporodó emberiséget és egyenesen szerencse, hogy a háborúk rendszeresen megtizedelik a népeket. A háború eldönti, kinek van joga az élethez és kinek kell elpusztulnia, hogy az életre jogosulnak eleget ehessenek. A Melthus- e Imréiét két részre osztja a népeket: felsőbb- és alsóbbrendű fajokra. A fel­sőbbrendű fajnak joga van. kiirtani, szol­gaságba dönteni az alsóbbrendüeket, hogy ily módon biztosítsa életlehetőségeit. A Maithus-elmélet egyenes leszármazottja a fasiszta élet tér- elmélet és fafelmélet. A hitleri fasizmus íelsőbbrcndü fajnak kiáltotta, ki « néme­teket és azt a feladatot állította eléjük, lrogy a többi népek nagyrétét kiirtva, teremtsenek maguknak elegendő élet­teret, mivel Németország nem képes el­tartani a rajta élő népeit. A német fasiz­mus ennek az elméletnek jegyében táma­dott rá a békés országokra, gyilkolt ha­lomra milliókat, tett romhalmazzá és pusztasággá egész országokat. A Maltltus-elméletnek és az abban gyökerező fasiszta fajeéméletnek semmi­féle alapja nincs. A valóság az, hogy a Föld az emberek mai létszámának sok­szorosát lenne képes eltartani mostani állapotában is. Az éhínséget, az emberek nagy tömegének nélkülözését nem az élelmiszerek mennyiségének csökkenése, illetve az emberek gyors szaporodása, ha­nem a kapitalizmus, az imperializmus okozza Ahol a kapitalizmus uralkodik, ott rendszeresen rázúdul a népre az éhín­ség réme. Indiában, a világ egyik leg­gazdagabb országában pl. évről cyre milliók pusztulnak éhen. mert az angol és amerikai imperialisták — együttmű­ködve az indiai hatalmasságokkal — rendszeresen kiraboljak a dolgozó népet. Nyilvánvaló, hogy ebből a tényből nem a hindu nép alsóbbrendűségére, hanem a rabló imperializmus aljasságára kel: következtetni. A Malthus-elmélet és a fajelmélet ab­ból fakad, hogy a burzsoázia valóban 'Z’iknrk érzi a rendelkezésére álló terü­lete*, az úgynevezett „életteret“. A ka­pitalizmus léte függ attól, hogy úi és új területre terjeszkedhessen ki, mivel a belső piacok nein kópe.?e.k felvenni a tőkések termékeit- A faje.lm élettel tehát a burzsoázia arra törekszik, hogy a maga baját az egész emberiség bajává tegye- Ezért van az, hogy a német fasizmus bukása után a faielméletet a fasizálódó amerikai imperializmus tette a maga ideolóíöai fegyverévé. A Malthus-elmélet ma ag amerikai imperialisták eszmei fegyvertárának egyik legfontosabb kelléke. Az amerikai nagy­tőke zsoldiáhan álló tudósok modern for­mákba öltöztetik de a lényege változatla­nul megmarad. Ez rögtön kitűnik, ha szemügyre vesszük a tudósok egyik-másik munkáját. Egy ilyen amerikai tudós-hóhér nemrég megjelent könyvében pl. a kö­vetkezőket írja: „A XIX. század békés időszaka megfosztotta a társadalmat attól a lehetőségtől, amely megakadályozta a túlnépesedést, amelytől bosszú idő óta a háború és az azzal együtt járó betegségek és járványok óvták.“ Ebből azt a követ­keztetést vonja le, hogy a Föld lakóinak felét, egymilliárd embert ki kell irtaim. Mondhatná valaki, hogy ez egy őrült lázaimra, «mit nem kell komolyan venni. Delia látjuk, hogy mit müveitek az ameri­kai imperialisták Koreában, ha látjuk há­borús terveiket, akkor világossá válik, hogy ez nemcsak őrült lázálom, hanem az ame­rikai politika célkitűzése. Az amerikai imperializmus tudósai filozófusai és papjai ma az amerikai embert kiáltják ki felsőbbrendü fajnak és azt a „jogát“ bizonygatják, hogy a világ többi népein uralkodjon s hogy háborúban törje meg az „alsóbbrendű" népek ellenállását- Az amerikai katonák e. jelszó szellemében bombázták porrá az ősi Phemjan kulturális emlékeit, cs garázdálkodnak Európa kapitalista orszá­gaiban. S ennek jegyében készülődik az egész amerikai imperlal'zmus gyilkos háborúra a szabad népek ellen. A történelem folyamán előfordult már néhányszor, hogy ,,felsőbbrer.dünek" ki­kiáltott népek súlyos vereségeit szenved­tek az „alacsonyabbrendtinek“ tartott népektől. A második világháborúban a német felsőbbrendűségről szóló fasiszta elméletet lőtték szét a győzedelmes szov­jet fegyverek. Nyilvánvaló, hogy az ame­rikaiak sem járnának különben, ha meg­próbálnák „felsőbbrendűségüket“ gya­korlatban is érvényesíteni. Ezt bizonyí­totta szemléltetően a koreai példa is. A marxizmus-Ieninizmus ad egyedül tudományos, minden tekintetben helytálló magyarázatot a háborúk erede­tére. A marxizmus—leninizmus bebizo­nyítja, bogy a háború nem természeti vagy természetfeletti erők müve, hanem az osztálytársadalom viszonyaiból adódik, s amíg osztálytársadalom van, addig min­dig fennáll a háború veszélye és lehető< sége­A kizsákmányoló osztályok rendszere-, sen szerveznek háborúkat azért, hogy uralmukat biztosítani tudják, * valamint; azért, hogy egyre újabb és újabb terű» letek fölöitt szerezzék meg az uralmat. Különösen így van ez az imperializmua időszakában, amikor az egyes imperia- lista hatalmak minduntalan összeütközést be, háborúba keverednek más imperial lista hatalmakkal. Az újonnan megerősöt dött imperialista ország gyarmatokat a káé szerezni, módosítani akarja a világ feH osztásának addigi rendjeit. Ez viszont ai régebbi imperialisták dühödt ellenállásába! ütközik. Amíg kapitalizmus, imperializ­mus van, addig ez a folyamat elkerülhe-4 tétlen, s csak a néptömegek aktív harca állíthatja útját « háború kirobbant’i.-M-í nak. Napjainkban az emberiség túlnyomó többsége szembeszáll az imperialista háá borús uszítókkal. akik új háború ki rob­bant ásóval próbálják ingatag helyzetüket megszilárdítani. A Szovjetunió által veze­tett hatalmas béketábor, a béke híveinek százmilliói sziklagátként állnak a hát 'w rús tervek megvalósításán ak útjában. Harcukban abból a tényből indulnak ki, hogy a két rendszer, a szocializmus -'rá kapitalizmus békésen létezhet egymás mellett, köztük a békét fenn lehet tar-» tani. A háború veszélye nem természeti veszélyként jelentkezik, hanem muafc maroknyi imperialista törekvése. Ha tea hát az új háborút emberek szervezik* emberek meg is tudják akadályozni. A békrniozgalom ereiének növekedése, a néptömegek összefogása, aktivitásának fokozódása már eddig is meg tudta akar dálvozni az újabb háború ki robbantását. Nem kétséges tehát, hogy a néptömegok ereje, elszánt harca képes lefogni a há­borús gyújtogatok kezét­HORVATH ZOLTÁN a K.V. ágit. prop. esz» táljának munkatársi (A ..Propagandista“ legutótilá számából.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom