Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

★ A SZOVJET EMBEREK BOLDOG ÉLETE ★ ..................................""mRiriHHifiiiiiiiMiiiiiiiHiiiiiuiHnnniiiiiiimHiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiniiVniiiiifiiifiiiiinitiüiiiiiiiiinHiiiiiniiiiiiiiiHMHitHiiiniiniiM 1 ......... ÚJ VlZIEKÖMÜ ELŐRE AZ ÚJ MVNKaSIKEREK FELÉ Krasznodár közelében, a tabtamukajszki kerületben van a sapszugi víz­tároló, a háborúutáni évek egyik alkotása. A közelmúltban vizierőmű- vet építettek itt, amely több kerület kolhozait látja el villanyárammal — A képen: a sapszugi víztároló és a sapszugi víztároló főépületének képe. Egy munkáscsalád boldogsága Irta: V. Karaszjov, a leningrádi „Kirov‘‘-gyár gépbeállitója A z enyémhez hasonló munkáscsalád ezer és egy akad Leningrád- ban. Családom élete tük­rözi azokat az örvende­tes változásokat, amelyek minden szovjet ember életében végbementek. Öten vagyunk. Felesé­gem együtt dolgozik ve- lehi a „Kirov“-gyárl>an. Azt mondják, jó munká­sok vagyunk. Ji^éíben^ élünk. ”' Szabadságunkat, pihenőnapjainkat kelle­mesen töltjük. Leningrád környéken, Pribitkovo- ban nyaralót bériünk. Az egész család itt töltötte a nyarat legkisebbik fiam kiyételével, akit az óvo­da a karéliai földszoros vidékén üdüLtetett. ]VT emrég új házban . " kaptunk lakást a gyártói. Uj lakásunkban minden kényelem meg­van. Beköltözésünk óta bútort, televíziós készülő.. két és új ruhát vásárol­tunk. Minden fizetéskor veszek könyveket. Csa­ládi könyvtárunk több mint háromszáz kötetes- Feleségem is, én is ra­jongunk a festészetért. Le gj ab ban a híres orosz festők vásznait szeretjük. Lakásunk díszei Repin, Vasznyecov és Ajvazov- szkij festményeinek re­produkciói. Elhatároztuk, hogy <|7. idei hűségjutal­mat, amit rövidesen meg­kapunk, teljes egészében képvásárlásra fordítjuk. yárunk gondoskodik '-r munkásai üdülte­téséről. Idén csak a mi műhelyünkből 137-en vol­tak üdülni. Csirkina elv­társnő, a diszpécser, in­gyenes beutalást kapott egy Fékete.tengerre néző kaukázusi szarba tóriumba. Petrov lakatos most szin­tén ezen a balzsamos le­vegőjű vidéken pihen egyik üdülő-szanatórium­ban. Bolsakov műszaki ellenőr a Balti-tenger partjára megy üdülni, Vaksin, az öreg szíjgyártó — ^Szesztroreckbe. A Uandóan emelkedik nálunk a munká­sok reálbére. Műhelyünk­ben a múlt évben hű­ségjutalom fejében több mint egymillió rubelt osz­tottak szét a dolgozók között. Idén, mint hírlik, 20 százalékkal nagyobb összeg kerül szétosztásra lyi inden szovjet műn. ^ ^ kás odaadó mun­kával igyekszik meghálál­ni hazája bőkezű gondos­kodását. Mi csupán október­ben 11 gyártási műveletnél álltunk át szélesvágásra. A késeket sikeresen ala­kítjuk át a legelőnyösebb formára. A magamszer­kesztette újszerkezetű kést 18 műszakon át hasz­nálhatom. A régebbi szerkezetű késsel egy műszakot is' alig tudtam végigdolgozni. Moszkva kertészei hozzáfogtak a fák őszi ültetéséhez. A Novo-Peszcsa- naja kerületében új teret létesítenek. A téren' 2000 fát és 25.000 bok­rot ültetnek el. A kertészek üj gödö.rásó gépet alkalmaznak a fák ül­tetésénél. A gép forgó acéllapátjai segítségével két perc alatt másfél­méter mélységű kerek gödröt ás. — A képér): Gépesített gödörásás a Novo-Peszcsanafa-trtca kerületében létesülő új téren 1 ' k Gép az ember szolgálatában Irta: P. Vaszilcsenko, a magnyitogorszki ,,Sztálin“-vasko mbinát 3-as számú nagyolvasz­tójának főoivasztára és az újságok a napokban jó hírt közöltek: a párt és a kormány számos új határozatot hozott a szovjet emberek jótétének további emelése céljá­ból. Mindannyian látjuk, hogyan válik évröl-évre szebbe népünk élele. Vegyük például a szívemhez oly közel álló Magnyilogorszkot. A város dolgozóinak élete ragyogóan tükrözi a jólét növekedését. Az Ural-folyó balpartján lakom. Lakásom ablakából látom, amint egymásután készülnek el a szép új épüle­tek a folyó jobbpartján. ! egyre növekszik az árucikkek válasz­téka. Ha az ember belép bármelyik üzletbe, tanúja leilet az olt lebonyolódó nagy forgalom­nak. A város üzletei idén több mint S00 motorkerékpárt, körülbelül 50 pianlnot, tíz- és tízezer méter selymet és gyapjúszövetet, sok bútort, szőnyeget és rádiót adtak cl. Szeretnék néhány szót szólni magamról, Keresetem le­hetőséget nyújt arra, hagy családom számára ízléses ru­hadarabokat, a szükséges élelmiszereket megvegyem, la­kásomat úgy rendezzem be, ahogy az számunkra megfe­lel, Semmiben nem szenvedünk hiányt. | Üzleteinkben 0 rádió látom munkatársaim jólétének nö­vekedését Is. Igen sok kohásznak van magas bére, úgyhogy drága holmikat tud vásárolni családtagjainak és magának. Többen vettek mostanában »Pobjedas és »Moszkvics« személygépkocsit, ma már több mint 2.500 magnyitogorszkinak van saját autója. Hazánkban minden azért történik, hogy a szovjet em­ber élete szép legyen. Magnyitogotsskban épül Dél-Vral legnagyobb konfékclóárugyára. Nagyütemü munka folyik a tejfeldolgozó kombinát és a húskombinát építkezésénél; az utóbbi több mint százféle húskészítményt fog gyár­tani. tudatában, hogy a párt és a kormány ilyen fáradhatatlanul gondoskodik a dolgozó nép­ről, az emberben ég a vágy, hogy még jobb munkát vé­gezzen. A 3-as számú nagyolvasztó kollektívája, amely­nek kötelékében én is dolgozom, már teljesítette ez évi felajánlásait, sőt azokon felül többszáz tonna nyersvasat gyártott. Arra törekszünk, hogy megkétszerezzük munka- sikereinket. Annak Hagy örömmel"] ÁTALAKÍTOTT földön , Irta: Sz. Korotkov, a Csuvas ASZSZK „Sztá lin“-kolhozának elnöke KOLHOZUNK TAGSAGANAK még élénken emlékezetében élnek a régmúlt idők, amikor az éhség és a nyomor volt a dolgozó pa­rasztok osztályrésze. Azóta a kolhozrend átalakította a falusi életet. Az egykor sovány, termé­ketlen földek megujhodtak és ma már bőven teremnek. A főbb mezőgazdasági növé­nyek termésátlagai az utolsó két évtizedben meghatszorozódtak, meghétszereződtek. Az egyik leg­fontosabb élelmiszernövény, a tavaszibúza termésátlaga pél­dául 1944—1940 között 14 má­zsa, 1947—1949 között 27.8 má­zsa, 1950—1952 között 35.3 má­zsa volt. Szilárd elhatározásunk, hogy az ötéves terv végéig hektá- ronkinti 50 mázsára emeljük a ta­vaszibúza termésátlagát. A FÖLDMŰVELÉS hozamának növekedésével egyidejűleg közös állattenyésztésünk is fejlődik. A száz hektárra eső állatállomány megoszlása nálunk a következő: szarvasmarha — 50 darab, ser­tés — 70 darab, juh —■ 160 da­rab, baromfi 500 darab. Kol­hozunk évről-óvre határidő előtt teljesíti állati termék-beadási tervét. Állattenyésztésünk az áruter­melés fokozása révén idén több mint egymillió rubelt fog jöve­delmezni. A KÖZÖS GAZDASÁG fő üzem­ágainak erősödésével és fejlő­désével párhuzamosan növekszik a kolhoztagság jóléte, emelkedik kulturális színvonala. Ezt a mun­kaegységekre eső részesedés ta­núsítja a legjobban. Az utóbbi hót évben kolhozunk munkaegysógenkint átlag több mint négy kilogramm gabonát, három kilogramm zöldséget, öt kilogramm takarmányt stb. osz­tott szét tagjai között. Idén még nagyobb lesz a részesedés. NAGY GONDOT FORDÍTUNK a tagság állandóan növekvő kul­turális szükségleteinek kielégí­tésére. Szépen berendezett klu­bunk van, színjátszótermünk 500 férőhelyes nézőtérrel, van vetítő- berendezésünk, könyvtárunk, ol­vasótermünk is. Minden házba bevezettük a villanyt, minden családnak van rádiója. A kolhoz segítségével az utolsó-két évben 54 családiház épült. A régi há­zakat mind kitataroztuk. KOLHOZUNK tagságába éj erőt öntöttek az SzKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének határozatai. Tagságunk! azóta iparkodik még jobban fej­leszteni a közös gazdaságot. A Kolhoz és a Kolhoz- parasztok PÉNZBELI jövedelmének Nőve * KEDÉSÉ CRvöE LB£N) • >♦9 1 9 5» 1J5Z ÓVVAKoLHOÍ jŐVLDELME £í.y H£KTÄfi A Sza'nto'Föld vTAn [r I —- MUNKAEGYí>ÉC.E.NKE>íTi pénzbeni részesedés *—— -----------------------------------— TÉNYEK ÉS SZÁMOK ÉLETÜNK ÖRÖME Irta: Nurija Makszumova szövőnő, az Uzbek SZSZK Legfelső Taná­csának küldötte. A Jaskenti „Sztálin“-tcxtilkombi- nátban dolgozom. A gyár sokezer főt számláló kollektívája naponta 700 ezer méter pamutszövetet, 600.000 orsó cérnát, kb. 200.000 motring hímző fonalat és más termékeket gyárt. Munkásaink azért igyekeznek min­dig jobban és joHban dolgozni, mert nálunk minden az ember javára, örömére történik. Taskent egykori városperemén, ott, ahol most a kom­binát épülettömbjei húzódnak, gyö­nyörű, rendezett városrész keletke­zett. Mindannyiunkat örömmel lőtté­nek el a nyáron zöldbeboruló, széles, aszfaltozott utcák és sugárutak. Sok és különböző kulturális és jóléti intézmény működik nálunk. Elég, ha megemlítem, hogy a kombinátban körülbelül ezer egészségügyi dolgozót találunk, akik nemcsak a munká­soknak nyújtanak orvosi segítséget a gyárban, hanem családtagjaiknak is, otthonukban. Kombinátunkban több kórház, szülőotthon, éjszakái szanatórium és üdülő működik• Nagy gondoskodás övezi a gyermekeket, óvodák és bölcsődék létesültek szá­mukra. A kombinátban körülbelül tíz tan­intézetet találunk, közte a munkás- ifjúság két esti iskoláját, az esti technikumot, a technikai szakiskolát, az ipari tanulók üzemi iskoláját, a marxizmus-leninizmus egyetem fiók­tagozatát. Kultúrpalota, több film- snnház, park áll a taskenti textil- munkások rendelkezésére. A Szovjetunió szocialista építésé­nek évei alatt megnövekedett az iparcikkek és élelmiszerek gyártá­sa. Az utolsó 28 esztendőben a köz­szükségleti cikkek gyártása körül­belül 12-szeresére növekedett a Szovjetunióban. * Oroszországban 1913-ban kétmil­liárd 224 millió méter pamulszöve- tet gyártották, a Szovjetunióban 1953-ban pedig ötmilliárd 300 mil­lió métert készítenek, vagyis 2.4- szer többet, mint 1913-ban. * A szovjet hazában 1953-ban több mint 200 millió méter gyapjúszöve­tet készítenek, vagyis közel kétszer többet, mint 1913-ban, amikor 103 millió métert gyártottak ebből a szövetfajtából. * A Szovjetunióban az Októberi Forradalom előtt kevés selymet ké­szítettek, a selyemgyártás még 1933- ban is csak 26 millió méter volt. A selyemszövetek gyártása 1953-ban 100 millió méterre emelkedik, vagyis körülbelül 15-szörösen szár­nyalja túl az 1933. évi színvonalat. * A szovjet országban 1953-ban kö­rülbelül 30-szor több bőrcipőt ké­szítenek, mint amennyit Oroszország gyáripara 1913-ban előállított. „ * Cukorból 1913-ban 12147.000 ton­nát készítettek. 1953-ban pedig 3,600.000 tonnát gyártanak, vagyis 2,7-szer többet, mint 1913-ban. Az oroszországi nagyipar 1913-ban 104.000 tonna állati zsiradékot ké­szített. A Szovjetunióban 1853-ban az állati zsiradék gyártása 400.000 tonnát tesz ki, vagyis közel négy­szer annyit, mint 1913-ban. ★ A közszükségleti cikkek gyártásá­nak mostani mértéke azonban nem elégíti ki a szovjet embereket. A párt és a kormány haladéktalan feladatként tűzte ki, hogy rohamo­san fejleszteni kell a közszükségleti cikkek gyártását, két-három esz­tendő leforgása alatt sokkal job­ban el kell látni a lakosságot élel­miszerekkel és iparcikkekkel. Az alant felsorolt számok azt mutatják, milyen mértékben növek­szik meg a legfontosabb közszük­ségleti cikkek gyártása I956-ra — 1950-hez viszonyítva: gyapjúszövet — kétszeresre, selyem 5.2-szeresre, pamutszövet — 70 százalékkal, kötött fehérnemű — 2-8-szeresre. harisnya — 80 százalékkal, bőrcipő — 70 százalékkal, varrógép — 5.9-szeresre, kerékpár — 5.8-szeresre. óra — 3.2-szeresre, rádió és televíziós készülékek — 5-szörösre, bútor — 3.9-szeresre, hús — 2.4-szeresre, hal — 2.1-szeresre, állati zsiradék — 2-szeresre. sajt — 3.3-szeresre, növényi olaj — 2.1-szeresre. margarin — 2.7-szeresre, cukorfinomítvány — 2.6-szeresre, kristálycukor — 2.1-szeresre, mindenfajta konzerv 2.9-szerewe,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom