Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
o ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1953. norember 5U‘ A minisztertanács határozatai A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a családi pótlékról szóló rendelet rendelkezései és a betegségi biztosításra vonatkozó jogszabályok módosításáról, a „Minisztertanács és a DISZ vörös vándorzászlaja" alapításáról, „Ybl Miklós'* építőművészeti díj alapításáról. A minisztertanács a családos dolgozók helyzetének további javítása érdekében módosította a dolgozók családi pótlékra való jogosultságának több szabályát. így a határozat kimondja, hogy a munkaviszony megszakításától függetlenül megilleti a dolgozót a családi pótlék arra a naptári hónapra, amelyben legalább 21 napot — ha mezőgazdasági munkás, legalább 18 napot — dolgozott. A minisztertanács határozata több szempontból módosította és kedvezőbbé tette a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékára való jogosultságát is. így például a jogosultsághoz megkívánt munkaegységekbe fél munkaegységben kell számításba venni minden olyan munkanapot, amelyet a tag állami, vagy társadalmi szervek egésznapos iskoláin, tanfolyamain, vagy katonai szolgálatban töltött el. Jelenleg az ipar. ban, vagy egyéb területen alkalmazásban lévő dolgozó termelőszövetkezetbe való belépését könnyíti meg az a rendelkezés, amely szerint annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki belépése előtt közvetlenül hat hónapig családi pótlékban részesült és az év utolsó négy hónapjában lépett be a szövetkezetbe, a következő évben az előírt munkaegység teljesítésének igazolása nélkül is jár családi pótlék' — az egyéb feltételek fennállása esetén. A határozat alapján a dolgozó nőknél — akiknek férjük nincsen, vagy meghalt — a gyermekeik után járó családi pótlék az árvaellátás összegébe ezentúl nem számítható be, azt ezenfelül kapják. A minisztertanács — eleget téve a dolgozók jogos kívánságának — módosította a betegségi biztosítási jogszabályok egyes rendelkezéseit. A határozat a betegségi biztosítás szolgáltatásait kiterjeszti a biztosított által eltartott nevelt gyermekekre. Az eddigi hét nappal szemben, harminc napban állapítja meg azt a munkamegszakitást, amely mellett a munkaviszonyt a betegségi biztosítás szempontjából folyamatosnak kell tekinteni, biztosítja, hogy a vasárnap is működő üzemekben dolgozók betegség esetén ezentúl vasárnapra is kapjanak táppénzt, a kórházban, vagy szülőotthonban ápolt dolgozó nők terhességi és gyermekágyi segélyét a jelenlegi ötven százalékról nyolcvan százalékra emeli, meghosszabbítja a gyermekkori rheumás szívbetegségben szenvedő gyermekek kórházi ápolási idejét, kimondja, hogy a temetési segélyből semilyen címen, táppénzből pedig csak a ta~- tásdíjat, a gyermektelenségi adót és a társadalombiztosításnak okozott kárt lehet levonni és azt is csaK megállapított mértékben. A rendelet egyúttal kiküszöböl a biztosítás terén még fellelhető több bürokratikus intézkedést. A minisztertanács — a DISZ ja- vaslatára — a szocialista versenyben legjobb eredményt elért vas-, építő- és bányaipari tanulóintézetek jutalmazására a „Minisztertanács és a DISZ vörös vándorzás 2laja" elnevezésű vándorzászlót alapított. Az első helyezést elért intézetek a vándorzászlón kívül a minisztertanács és DISZ oklevelét és tiz-tizezer forint pénzjutalmat, a második és harmadik helyezettek oklevelet és öt-ötezer, illetve három-háromezer forint jutalmat kapnak. A jutalmakat a DISZ, a SZOT és a MTH képviselőiből álló bizottság javaslata alapján évenkint két alkalommal, április 4-én és a tanév végén adják át a szocialista versenyben kitűnt intézeteknek. A kiemelkedő szocialista-realista építészeti és vándorépitészeti alkotások tervezőinek, valamint az ilyen tárgyú tudományos munkák szerzőinek kitüntetésre és az alkotó kedv serkentésére a minisztertanács „Ybl Miklós díj** elnevezéssel építőművésze ti díjat alapított. A kiváló építészeti teljesítmények jutalmazására évenként hat darab I. fokozat'!, egyenként hétezer forintos és hat darab II. fokozatú, egyenként ötezer forintos díj kerül kiosztásra. A díj odaítéléséről — a Magyar Építőművészek Szövetségének meghallgatásával — a minisztertanács dönt. (MTI) » A minisztertanács határozata a helyiipar munkájának megjavítására A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a helyi ipar helyzetével és megállapította, hogy bár a helvi állami és szövetkezeti ipar az utóból két esztendőben jelentősen fejlődött és termelése 570 százalékkal emelkedett, az eredmények ellenére a lakosság helyi szükségleteinek maradéktalan kielégítését jelenleg még biztosítani nem tudja. A lakosság ellátásának további javítása érdekében a minisztertanács határozata kimondja, hogy a tanácsoknak az állami helyi ipar fejlesztése mellett fokozniuk kell munkájukat a kisipari szövetkezetek állami támogatása, termelő munkájuk tervszerűségének segítése terén és ugyanakkor biztosítani kell a magánkisipar munkájának fellendítését is. Fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a helyi ipar döntően a közületek rendeléseit elégíti ki. A helyi iparnak — kiegészítve az országos ipar termelését — elsősorban a lakosság szükségleteire^ keli dolgozni. Tovább kell fejleszteni a helyi értékesítés kialakult formáit. Lehetővé kell tenni, hogy a kisipari szövetkezetek árucikkeit közvetlenül bolti hálózat útján, piacokon és vásárokon, forgalmas helyeken létesítendő áruházakban hozhassák forgalomba. A helyi ipar javító és szolgáltató tevékenységét elsősorban az iparjogosítványok kiadásával kell megjavítani. Különösen vonatkozik ez az olyan szakmákra, amelyeknél a lakossággal való közvetlen kapcsolatnak, a kiterjedt hálózatnak nagy jelentősége van, s csak így biztosítható a lakosság gyors és olcsó kiszolgálása. A minisztertanács határozata kiterjed az ipari szövetkezetek politikai, gazdasági és pénzügyi megerősítésére is. A határozat értelmében a többi között a kisipari szövetkezeteknél 1954. janyár 1-től rendezni kell az álló és forgó alapokat és a forgóalapok feltöltésére száz millió forint középlejáratú hitelt kell biztosítani, mintegy tíz százalékkal csökkenteni kell azoknak a kisipari szövetkezeteknek a jövedelemadóját, amelyek döntően a lakosság részére dolgoznak. Egyes szakmákban — például a cipójavitás — a forgalmi adót már ez évben csökkenteni kell. Azokat az állami ingatlanokat, amelyeket a kisipari szövetkezetek használnak, részükre térítés ellenében át lehet adni. A térítés évi ösz- szege a korábbi bérleti díjat általában nem haladhatja meg. A magánkisipar munkájának meg- élénkítése érdekében a miniszter- tanács határozatot hozott az új iparjogosítványok elbírálásának meggyorsítására és a kisiparosak munkához szükséges anyagellátásának biztosítására. A határozat továbbá lehetővé teszi, hogy egyes szakmákban — ahol ezt a szakma jellege megköveteli — a magánkisiparosok ipari tanulót tarthassanak. A magánkisiparosokat — a kisipari szövetkezeti kölcsön biztosító intézet útján — az önkéntesség elve alapján be lehet vonni a kölcsönös biztosítás intézményébe. A határozat értelmében a mező- gazdasági ingatlannal rendelkező ipari szövetkezeti tagok és magánkisiparosok — ha a földet maguk vagy családjuk műveli — földjük után úgy adóznak, mint a dolgozó parasztok. A minisztertanács határozata amellett, hogy növeli az ipari szövetkezeti tagok és magánkisiparosok jövedelmét, további jelentős lépést jelent a lakosság mindennapi szükségleteinek fokozott kielégítése, a fogyasztási cikkek mennyiségének és választékának növelése terén. (MTI) Nagy anyagi és erkölcsi sikerrel ma este zárul a borsodi képzőművészek harn)adik megyei kiállítása A borsodi képzőművészek harmadik megyei kiállítása joggal váltott ki igen nagy érdeklődést a közönség körében. Mintegy hatezer látogatója volt szombatig a kiállításnak. A kiállítás Színvonalas anyaga a borsodi művészek új, nagy fejlődéséről tanúskodott és erkölcsi sikere mellett jelentékeny anyagi sikere is volt, ami további buzdításul szolgál művészeink számára. Tanácsaink, üzemeink és tömegszervezeteink nagyszámú müvet vásároltak meg. Csütörtökön egy nap alatt 40 kép kelt el, közülük 20 darabot a megyei tanács, 20 darabot a Lenin Kohászati Művek vásároltak meg kb 60 ezer forint értékben. Ugyanakkor más tanácsok, üzemek és szervek Is bejelentették vásárlást szándékukat, és sok mű került egyéni vásárlók kezébe is. A kiállítás ma, november 1-én zárul, tehát még ma alkalom nyílik annak megtekintésére. ta il Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének megjavításáról“ A határozat első része lapunk október 31-1, szombati számában jelent meg. A határozat második részének a szövege a következő: Liszt és dara 1954-ben a minőségi liszt és dara termelését az 1950. évihez viszonyítva, többi között a következőképen kell növelni : a legjobb minőségű liszt termelését 2.8-szeresére, az elsőrendű liszt termelését 2.1-szeresére, egyéb lísztfaj- iák termelését 1.6-szorosára. 1956 végére az 1950 évihez viszonyítva a következőképpen kell megnövelni a darakészítő ipari vállalatok teljesítőképességét; malmok, hántolóOzemek építése, valamint a »Glavrfiukft« (malomipari igazgatóság) vállalatainak átszervezése és technikai felszerelésének kibővítése útján: a lisztörlés terén 1.4-sze- resére, a darahántolás terén 1.2-szere- sére. A malom- és hántolóipar teljesítőképességének további növekedését azzal kell biztosítani, hogy 1955-ben megkezdik 25 malomkómbinét, 11 liántolóüzem és bán tolóm íihely építését. Az állami gabona minőségi őrlését végző vállalatok kapacitásának növelése és az állami mezőgazdasági lisztörlő vállalatoknál gabonát' öröltető kolhozok és fcolliozparasztok jobb kiszolgálása érdekében kötelezzék a szövetségi köztársasági minisztertanácsokat a többi közölt arra, hogy: Irányozzák elő az 1954—1956. évekre szótő tervekben az átlátni készletgabonát feldolgozó malmok mellett raktárak építését harminc napra elegendő gabonakészlet és tizenöt napi készárukészlet tárolására. A hengermalmokkal nem rendelkező vidékeken javítsák meg a gabonának lisztre való becserélésével foglalkozó kirendeltségek meglévő hálózatának munkáját. Élelmiszersüritmények A zöldség, paradicsom- és gyümölcs- konzervek gyártását emeljék 1956-ban mintegy 2.500.000.000 dobozra, vagyis növeljék az 1950. évinek 2.7-szere-sére, az összes konzervfajták (hús-, hal-, tej- zöldség-, paradicsom- és gyümölcs* koözefvek) gyártását pédig növeljék 4.150.000.000 dobozra, vagyis az 1950. évinej,- 2.9-*zeresére. Rohamosan növelni kell a gyorsfagyasztott főzelékfélék, gyümölcsök és bogyósgyfimölcsök készítését. Jelentősön fokozni kell a gyermekek számára készülő konzervek gyártását, 1954-ben meg kell szervezni a cseosemötápszerek tömeggyártását. A meglévő üzemek kapacitásának növelése melleit, 1954—1955-ben hozzá keli fogni élelmiszersüritményékét, zab- és kukoricapelyfiet, készételeket, mártásokat, körítéseket és különleges gyermek- élelmiszereket gyártó uj üzemek építéséhez, hogy fokozni lehessen a készés lelkész élelmiszerek gyártását. nikai felszerelésük kibővítésével 1954— 1956. folyamán kétszázötezer tonna befogadóképességű tárolótérrel növelje meg a hűtőházak kapacitását és 1956. végére ezt a befogadóképességet emelje hétszázkilencezer tonnára, szemben az 1953. év elején rendelkezésre álló négyszázhatvanezer tonna befogadóképességgel. 1954—1956. között a hűtöházakban napi tízezer tonnával növelje a fagyasztó berendezések teljesítőképességét hús-, italfélék és egyéb élelmiszerek fagyasztása céljából. Dohányáruk, illatszerek és kozmetikai cikkek A cigaretta- és szopőkás cigaretta gyártást 1954-ben kétszázmilliárd darabra, vagyis 1950-hez képest 1.6-szere- sérc, 1955-ben pedig kétszáztizenöt milliárd darabra, vagyis 1950-hez képest 1.7-szeresére kell emelni. Uj dohányipari vállalatok építésével és a már működők újjáalakításával, valamint műszaki berendezésének kibővítésével a dohányipari vállalatok és a dohányfermentáló üzemek teljesítőképességét a cigaretta és szopókás cigarettagyártás terén 1956. végére 1950-hez képest 1.6-szeresére, a dohányfermentálás terén 1.4-ezeresére kell emelni. Biztosítani kell 1954-ben a lakosság mosdószappanszükségletéjjek teljes kielégítését a kellő választékban; különös figyelmet fordítva a hinsdószappan minőségének, illatának és kiállításának megjavítására. Biztosítani kell a lakosság körében tokozott keresletnek örvendő kiváló minőségű parfömők és kölnik termelésének a következő arányú növelését: 1953- hoz képest 1954-ben kétszereséire és 1955-ben 2.5 szeresére. Meg keit javítani a mosdószappanok, az illatszerek és kozmetikai cikkek kiállítását, ízléses bronz- és alumin.ium- lefnp.zböi készült új címkéket kell bevezetni. As élelmiszeripar anyagi-műszaki ellátásáról és az élelmiszeripari beruházásokról Jelentősen növelni kell a nagy teljesítményű gépek és automaták termelését az élelmiszeripari cikkek termelésével kapcsolatos folyamatok gyors gépesítésének és 'automatizálásának biztosítása Céljából. Kötelezni kell a gépipari minisztériumot, hogy 1954-ben ötszázharminc millió, 1955-ben pedig nyolcszáz millió rubel értékű téchnclóglal felszerelést gyártson és szállítson a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának és 1956. elejére az élelmiszeripari gépgyárig üzemek kapacitását, az élelmiszeripar számára szűk séges felszerelések gyártása terén 11 milliárd rubelre emelje. Hogy biztosítva legyen azoknak az intézkedéseknek végrehajtása, amelyek az élelmiszerek minőségének és választékának javítására, a jó és ízléses csomagolásban forgalomba hozott élelmiszerek mennyiségének jelentős növelésére, valamint a kereskedelem kultúrájának emelésére irányulnak, többi között jelentős mértékben fokozni keil a különleges papír- és kartonfélék gyártását. A termelő kapacitások növelésének biztosítása céljából az élelmiszeripari minisztérium számára a beruházások összegét 1954-ben 8.5 millió rubelben kell megállapítani (beleértve a hántoló és malomipar, valamint a takarmány- keverék-előálltö ipart) az 1053. évi előrelátható 4.8 milliárd rubel beruházással szemben. Jelentősen omolni kell az élelmiszer- ipari vállalatokkal kapcsolatos építkezési munkák volumenét azoknak a szervezeteknek erejéből, amelyek a tefvbé- vett építkezések körzetében vannak. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy üx élelmiszertermelés erős fellendülésének biztosítása az összes szovjet, pártós szakszervezeti szervek egyik legfontosabb feladata. Ezért a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága kötelezi a minisztereket, a hivatalok vezetőit, a szövetséges kön társaságok minisztertanácsainak elnökeit, kommunista pártjai központi bizottságainak titkárait, a határterületi és területi végrehajtó bizottságok elnökeit, a határterületi éjt területi'pártbizottságok titkárait, nyújtsanak minden vonalon segítséget az élelmiszeripari vállalatoknak az élelmiszeripar előtt álló. a lakosság élelmiszerellátásának erős fokozására és az ország élelinlszerbősé- gének megleremtésérc Irányuló feladatok teljesítésében, az 1954—1955—1956. évi gazdasági tervek keretében írjanak elő konkrét Intézkedéseket ennek a határozatnak feltétlen végrehajtására. Az élelmiszeripart vállalatok és szervezetek minden dolgozójának kötelessége, hogy megszüntessék az élelmiszeripar munkájában mutatkozó hiányosságokat., minden erejükkel törekedjenek a jelen rendeletben az élelmiszertermelés Jelentős növelésével, at élelmiszerek minőségének javításával és termelést kultúrájának emelésével kapcsolatban kitűzött, feladatok teljeteitésé- re és túltetjesltéséro és ezzel biztosítsák, hogy a legközelebbi években országunkban létrejöjjön a kitűnő minőségű élelmiszerek bősége. (MTI) Fontos határozatokat hozott a KIOSZ országos értekezlete Sör, gyümölcsszörpök és üdítőitalok 195-1—1955-ben jelentősen növelni kell a sör, a gyümölcsszorpök, az ásványvizek és a rozsból ké,szült Üdítőital termelését. Ezeknek az italoknak a gyártását a lobbi között a következő arányban kell emelni: sör 1954-ben kétezer- száz millió, 1955-ben 2320 millió liier, tehát 1954-ben az 1950. évihez képest hatvanhárom százalékos, 1955-ben pedig 81 százalékos emelkedést érjen el. 1956 végére a Szovjetunió élelmiszer- ipari minisztériuma az 1950. évihez képest 2.2-szeresérc emelje a kvaszelőél- lító üzemek kapacitását, 3.7-szeresére az ásványvizek, 4.1-szeresére az alkoholmentes italokat gyártó üzemek kapacitását. Bor, pezsgőfélék, konyakok, likőrök 1954—1955-ben növelni kell a bor- és konyakgyártást többi közölt a következő arányban: bor (tízezer literben) 1054- ben 30.370; 1955-ben 34.480.1954-ben (százalékban) az 1950. évihez viszonyítva; 2.1-szeresére, 1955-ben (százalékban) 1950-hez viszonyítva 2.4-szeresére. Uj borászati üzemek építése és a meglévő üzemek átalakítása és kibővítése révén 1056 végére 1950-he2! viszonyítva meg kell növelni a borászati ipar kapacitását 2.7-szereaére, a pezsgők készítésének kapacitását 2.5-szeresérc, a konyakgyártás kapacitását pedig 4.6- szeresére. A hűtőtechnika megjavítása az élelmiszeriparban Az élelmiszerek minőségének megjavítása céljából, a hús-, hal-, az állati zsiradékfélék és az egyéb élelmiszerek hűtőházi kezelési technikájának megja- viiása céljából, valamint ezen árucikkek megfelelő tárolásának biztosítása céljából jelentős mértékben meg kell nö-, vélni -a hűtőházak befogadóképességét és a fagyasztóberendezések teljesítő- képességét. A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának kötelességévé kell tenni, hogy új hűtőházak építésével, a meglévő hűtöházak átalakításával és a techA KIOSZ országos értekezletének második napján Csikós-Nagy Béla könnyűipari miniszterhelyettes bejelentette, hogy a kormányprogramnak megfelelően további fokozott segítséget kapnak a kisiparosok és ez vonatkozik az árpolitikára is és az egy-két hold földdel rendelkező kisiparosok adózására is. Hangsúlyozta, a kisiparosok tanulót is tarthatnak olyan szakmában, ahol a munka jellege azt megköveteli. Idősebb iparosok is vehetnek segítségül tanulókat, hogy átadják tudásukat a fiataloknak. A kisiparosok megbecsülését jelenti az is, hogy bevonják őket a kisipari szövetkezetek kölcsönös biztosító intézetébe. Minden új iparigazolványos a munkájához kellő anyagot kap. Ezután a tanácsok és a kisipar kapcsolataival foglalkozott. Beszélt a kontárkérdésről is. Csikós-Nagy Béla miniszterhelyettes végül felhívta a figyelmet arra, hogy a magán kisipar élénkítése nem jelent változást a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén. VASÁRNAP: Miről beszélnek a számok? (Látogatás a Borsodi Szénbányászati Trösztnél.) November 7-re készül a Mályi Téglagyár. A bányaorvos (Holdi János irása). Hangképek a Sajószentpéteri Bányász—Nyíregyházi Építők NB II-es bajnoki labdarugó mérkőzésről. (Beszél: Fertőszegi Róbert.) Népi zene. Nagy János országos szervezőtitkár zárta le a kétnapos tanácskozás vitáját, összefoglaló válaszában a többi között bejelentette: A jövőben egységes, szép címtábla jelöli meg a kisiparosok munkahelyét. Több kisiparos — főleg a szolgáltató szakmában — telefont is kap. Minden erővel küzdenek majd az anyagellátás bürokráciája ellen. Meg kell oldani nemcsak a kisközségek, de a tanyavilág ellátását is az ipari szolgáltatásokkal. Az országos értekezlet végül ha- rozatot hozott, amelyből ki kell emelni: javítják az együttműködést a tanácsokkal, különösen az új iparigazolványok kiadása terén. A falusi kisiparossággal való kapcsolat további javítására minden községben, ahol legalább öt kisiparos dolgozik, faluösszekötőt állítanak be. Az országos értekezlet jelszava: rendes műhely, minőségi kisipari munka, előzékeny kiszolgálás — rövidesen megvalósul az egész országban. (MTI) Az elmúlt hét tapasztalatai a Lenin Kohászati Művekben. Az „Északmagyarország“ vasárnapi számából... 5 nappal november 7-e előtt a DiMÁVAG Gépgyárban. Hírek a megyéből. A vasárnap sportja. Ajándékműsor a termelésben élenjáróknak. A Miskolci Ruházati Bolt felhívja a vásárló közönség figyelmét, hogy a Martin-telep, Kisfaludy u. 35. sz. alatti 36. sz. árudáját a Kisfaludy u. 3. sz. alá helyezte át, ahol megnagyobbított formában, textil méteráru, kötött-divat, rövidáru és cipő áruféleségekkel áll a fogyasztók rendelkezésére. Az ú.l áruda ünnepélyes megnyitása november 2-án d. e. 10 órakor lesz. Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora HÉTFŐ:
