Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1958. október lí. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL > -M' t0tg legnagytbb riácrömövének éfü/kezést a Volgán, Kujbisev város ke. ■ríUetáben hatni más méreteket öltött. Már a hajózható zsilipek betonozása ilolvik, az első százezer köbméter betont már lerakták. Ebben az évben körülbelül í millió ókílbm ét er beton vár még le­rakásra. Rövidesen megkezdődik a vizierőmű épületének építése. A xázierőmű épült' tériek alapgödrében folynak a beton­lerakás előkészületi munkálattal• Exkavá­torok ássák az alapgödröt, jelenleg né­hány méterrel a Volga szintje alatt dol­goznak. Befejeződik a világ legnagyobb automata betongyárának szerelése. amely naponta 4000 köbméter betont állít elő. Az építőanyagok szállítására 19 kilo­méter hosszúságú jüggőutat építenek- A vizierőmű építkezésének minden rész. legén nagyteljesítményű szovjet gyárt­mányú gépekkel dolgosznak. A zaporozsjei transzformátorgyár (Ukrán SZSZK) kollektívája újfajta gyártmányokat készített. Elkészült egy nagyteljesítményű, 220.000 volt feszültségű transzformátor. Súlya 112 tonna, magassága 8 méter. A transzformátoron most üzempróbát végeznek és a legközelebbi napok­ban elszállítják az egyik új építkezésre. A képen: az új nagyteljesítményű transzformátor a kísérleti állomás gyűjtőhelyén. Ásatások kezdődtek Albánia őstörténetének feltárására Albániában az utóbbi időkben a párt és <■ kormány támogatása révén sók ásatás indult meg az albán nép őskulturájának ta nulm-ányozására. A inváros archeoló­giái • és néprajzi múzeumálban talál­ható tárgyak közül különösen azok ér­dekesek, amelyek az Ülitek, a mos. t-áni albánok ősei- nek életére vetnek fényt. Vajaza falu­ba*! (vJot»i járás) nemrégiben külön­böző' fajta égetett agyagedényeket és bronz díszeket . ta­láltak, amelyeket az illírek használ­tak az időszámítá­sunk előtti IX. és I, században. Eb­bé'] a korból szár. rmazó tárgyakat ta­láltak Skodrában, Tirana és Elbasan begyei között. Különböző tár­gyakat találtak Amantia őskori vá­rosban, az amant törzs központjában. E leletek arról ta­núskodnak, hogy az antantok törzse illír törzs volt és a gaz­dasági fejlődés ma­gas fokán állott. Amantia vejiik érte el fejlődésének tetőpontját az idő­számításunk előtti III- és II. század, ban. A várost ak­kor nagyszerű épü­letek, színházak tették széppé. Több városban találtak igen érde­kes sírköveket lép dombormííveket, az illír mesterek mü. veit. Az illír tör­zsek lakóhelyein talált gazdag pénz- gyűjtemények e törzsek gazdasági és kulturális fej­lettségéiről tanús­kodnak. A görög és thrák-macedón pénzek fényt vet­nek az illír törzsek és a környező or­szágok között fennállott kereske­delmi és egyéb kapcsolatokra. A képen: vázak szerelése a Volga balpartján a kujbisevi vizierőmű építke zésén. A FLOTTA HŐSE Színes szovjet Az 1787-ben kezdődött orosz—török há­ború idején Anglia, Fnanciaország és Svédország a törököket segítette, mert meg akarták akadályozni Oroszországot abban, hogy a Fekete tengerre kijusson, ami pedig ai orosz nép számára életszük­séglet volt. II. Katalin cárnő volt abban az időben Oroszország uralkodója, « poli­tikai hatalmat azonban valójában a mindenható államférfi és a cárnő ke- gyence, Patyomkin herceg, tábornagy gyakorolta. Patyomkin hercegben ellen­tétes jellemvonások egyesültek. Különc­ködés, erőszakosság és ravaszság párosult kitűnő emberismerettel, államférfiúi éles­látással és jószívűséggel- Ő ismerte fel Fjodor Usakov fiatal tengerésztisztben a kiváló katonai képességeket és nagyszerű emheri tulajdonságokat, amelyek Orosz­ország javára abban a szorongatott hely­zetben felbecsülhetetlen értéket jelen­tettek. Oroszországnak nem volt feketetengeri flottája — meg kellett teremteni. Orosz­országnak meg kellett semmisítenie az ellenséges török flottát, hogy szabad moz­gást nyerjen a Fekete tengeren. Az első probléma megoldását megnehe­zítette az, hogy éppen ezekben az idők­ben pestis dühöngött .a Fekete tenger orosz partvidékén s a parasztokból let hajóácsok is felkerekedtek, hogy járvány, mentes vidékre húzódjanak. Usakov — akit Patyomkin a flotta megteremtésé vei megbízott — legyőzi a pestist és meg­teremti a flottát, mert m.aga mellé tudj állianía a hajóácsokat s egyenes, férfias jellemével megnyeri a népnek olyan for radalmár vezetőjét is, mint I yihon Pro kifjev hajóács, a „szakadt fülű , aki résztvett a Pugacsov-féle felkelésben s mogorván hordozza magaban üldöztetése keserű emlékeit. Usakov, aki maga is sze gény kurtanemes, meg tudja értetni ma­gát s a hazafias célt a nép egyszerű em hereivel, mert szereti népét s a nép is megszereti őt. Megépíti a flottát és új módszereket vezet be a kiképzésben. Az első feladat sikeres megoldása Után Usakov újszerű harci módszerével és az iltala kiképzett és hősi magatartásra 1*1' sesített matrózok helytállásával sikerül äz >rosz flottára támadó, háromszoros túl “ •rőben lévő török flottát tönkre verni, najd egész sor tengeri ütközetben telje. ,en megsemmisíteni. Ezzel Oroszország állt a Fekete tenger urává és megnyíltak Ltjai a Földközi tenger és Európa fele. Usakov alakja szemünk előtt nő egyre onzóbbá, rokonszenvesebbé. Kevés szavú érfiú, aki azonban ha szól, annak súlya an- Biztonság és rettenthetetlen nyuga­tra jellemzi magatartását a legválságo- abb pillanatban is. Nem tud alakos­odéi, nem ismeri a törtetők görbe útjait s nem szívleli a formaságokat. Egész érfi és ezt szeretik benne matrózai, akik üzbe mentnek érte. Feledhetetlen jele- tété Mihail Romm monumentális filnr lkotásának az, .amikor Patyomkin halálé után fogadja az új főparancsnok, Mór. loveev gróf. Usakov kezet fog és pár szót történelmi film a miskolci Béke-moziban meginti: „A matróz néma végrehajtója a parancsnak — semmi több-“ Usakov erre azzal válaszol, hogy Mordovcev sze- meláttára odamegy a megalázott matróz­hoz, megöleli, megcsókolja és keresztet vet rá. A viharvert, mozdulat án matróz szemeiből kigördülő hálakönnyek elárul­ják, mit érez ebben a. pillán atban Usakov iránt. A hatalmas filmalkotás a nagy orosz hazafi és hadvezér alakja mellett meg­örökíti az orosz nép dicsőségét, alkotó tehetségét, az elnyomatás ellenére i* magasan lobogó hazaszeretetét. De be­pillantást enged a kor emlékezetes törté, nelmi .alakjainak szelepébe (az .angol id. Pitt és környezete intrikái, a cári udvar benfentesei, az Usakov sikereire féltékeny tengernagyok akadékoskodásai stb.) is. A film alkotóinak óriási munkát kellett végezniük a korabeli környezet tanulmá­nyozásával, megteremtésével, egész kis hajóhadat kellett megépíteniük. A tengeri jeleneteket a Krim félsziget partján vet­ték fel. Érdekes technikai problémákat kellett megoldani a tengeri csaták h3 megeleyeníitéséré. így például bonyolult elektromos kapcsolók segítségével irányi* tották a hajókra felszerelt 80 ágyú tüze" lését­A film művészi és tartalmi részének magas színvonalat biztosítanak a jelentős szerepek tolmácsolok Elsősorban Iván Pc„ reverzev, aki a póz nélküli kemény jelle­met hitelesen tolmácsolta Usakov nemes alakjában. Ki Kell emelni Szergej Bon* darcsuk alakítását is, aki a viharok nagy« szerű paraszt hősét. Tyihont ábrázolta, Livanov (Patyomkin), Druzsnyikov mint Usakov szárnysegédje, V.asziljev mint tö­rök szultán és még egész sor szereplő került ki a szovjet filmművészek élvonalá­ból. Halcsaturján a film tartalmának meg« felelően a kor zenei stílusában, írta meg kísérő zenéjét, amelyhez felhasználta az orosz népdalelemeket, főkép a tengerész" hagyományok romantikus népizenei kim* csét. A film kitörölhetetlen élményeket hagy* a néző emlékezetében, (hb) Jelenet a filmből. JÓ NAPOT, ELEFÁNT Ez a címe a miskolci Kossuth-moziban nagy sikerrel bemutatott haladó olasz filmnek, amely arról szól, hogyan jut Garetti, a fizetésemelésben reménykedő^ eladósodott négygyermekes római tanító pillanatnyi lélegzethez egy véletlen, furcsa és komplikált esemény folytán. A véletlen egy Rómában tartózkodó indiai maharad­zsával hozza össze, aki később hazájába visszatérve egy elefánlbéfoit küld Garetti gyermekeinek ajándékba. Nagy bonyoda­lom támad a kis ,,játékszer“ elhelyezésa körül a négyemeletes bérliázban3 ahonnan Garettiéknak am úgy is kifelé áll a szeke­rük rúd ja a lakbérhátralékok miatt, Vé­gül is az állatkert veszi meg a kis ele fán-» tot és új ruha, cipő kerül az egész csaw Iád részére a vételárból. A fizetésemelés^ bői azonban továbbra sem lesz semmi. A rendkívül mulatságos történetből a kapitalista viszonyok éles szatírája kere­kedik ki­'f? letűnik el se-m képzelhető szén nélkül. Ter­melésűnk egyik legfontosabb alap' ja. A szén — a fekete arany, vagy mint Jókai nevezte: a „fekete gyé­mánt“ — iparunk kenyere, a vas* és acélgyártás nélkü­lözhetetlen eszköze. Fűtőanyag, mely nélkül iparunk egy napig sem működ­hetne. De ez a szénnek csak egyik — igaz, a legfon­tosabb — felhasz­nálási formája. A szén ezerarcú kincs, ezernyi cél­ra, ezernyi módon hasznosítják, a be­lőle készült cikkek — meg se tudja számlálni az em­ber .— hány fajit a formában bukkan fel mindennapi éle­tünkben. C zíne fekete, ^ vagyis barna — mondaná az ember. Ez igaz, de . í ; Nincs az *t háziasa-« szony, aki kedvel­né a molyt. Hisz ez a „kedves“ kis pille elrejtőzik szekrényeink mé­lyén s tönkreteszi ruháinkat. Pusztít­juk tehát, ahol ér­jük. S mi a fegy­verünk? A nafta­lán, amely ezüstö' sen csillog, mint a frissen hullott hó. (Ezüstösen fehér színének köszönheti például, hogy mű­termi filmfelvéte­leknél belőle ké­szül a havas táj.) Ha fáj a fejünk, aszpirint veszünk be. Mi az aszpirin? Orvosság, melyet poralakban vagy tablettákban árusít a gyógyszertár. Szí­ne hófehér. Vagy vegyünk kezünkbe egy ív indigót. Szép kék­színű s milyen néí. külözhetetlen a másolásnál. És szí­nes tintáink: a zöld meg a piros tinta. e hát mi kö­ze van az ezüstös naftáim­nak, a hófehér asz­pirinnak, a kék in­digónak, meg a zöld és piros tin­tának a fekete szénhez? Bizony, mindegyik szénből készül. Hát még, ha folytatjuk a fel­sorolást. Szénből készül például az aniljn, a festékek alapanyaga is. Azoké a festékeké, amelyek a szivár. vány minden szí­nére, szebbnél szebbre festik a tarka női ruhákat, a sokszínű, ezernyi kelmét, mely áru­házaink kirakatai­ban gyönyörköd let i a szemet. Valamikor tíz­es százezernyi pa­raszt dolgozott szerte a világon, gönnyedezett, ápol- gatta a sok kényes növényt, amelyek­ből a kék, zöld, piros és egyéb fes­tékanyagokat készí­tették. Ma mindezt pótolja az a csodá­latos anyag, ame­lyet a szén egyik melléktermékéből, a kőszénkátrányból állítanak elő — az anilín. \ szén tehát mégsem csak fekete. Ezer szín­ben, ezer árnyalat­ban születik újjá a belőle készült anyagokban. A ve­gyész munkája ezerszínüvé változ. tatja. Ahogy a csiszoló a szürke, kavicsszerü nyers gyémántból káprá­zatosán, szép, csil­logó drágakövet va­rázsol. Ugyanígy jár az ember, ha könnyel­műen válaszol arra a kérdésre, milyen szagú a szén. Bi­zonyára büdösnek mondjuk, ha a kályhára, a kohók­ra, a füstös moz­donyra gondolunk. Ila a szenet eléget, jük, valóban kel­lemetlen a szaga. Ez igaz. Csak hogy . . . A vegyész, a mo­dern tudomány itt is csodát müvei. A szén nemcsak ru­háinkat „festi“ pompázó színekre, hanem a tavasz és a nyár legnagysze­rűbb illatait is la­kásunkba varázsol­ja. A kölnivíz kel. lemes ibolyaillatot áraszt például, vagy a szappan tar­tóban rózsa illatú szappan fekszik. A szén adta illatu­kat. Kőszén kát rányból gyártotta az ember, épp úgy, mint a^már nem olyan kellemes il­latú karbólt, amely kitűnő fertőtlenítő, szer és a szalmiák­szeszt, amelyet folttisztíitásra haszo­nálltak. 1VT ehéz elsorolni, mi mindent, állítanak elő kő szén kát rányból. Ebből készül a bú­torainkon, ábla., kainkon csillogó lakk- Ebből készül a kátránypapír, a szurok, de a leg­különbözőbb savak, kenőolajok és a f ényképésze tl\ez szükséges vegysze­rek is. A rénszarvasra mondják az észak lakói, hogy a leg* hasznosabb áll«t# mert minden por- cikáját felhasznál­ják valamire.: nem­csak búsát és bő" rét, hanem csont­ját, bélét, inát, minden hulladékát, így vagyunk vala­hogy a szénnel is< Mint fűtőanyag — iparunk kenyere, a belőle készült koksz vas* és acél­gyártásunk lelke, a szén adja a vilá- gítógázit is, de min­den porcikája, mellékterméke és hulladéka ezer- és ezerféleképp szol­gálja az embert­A swovjet. mezőgazdasági gépgyárak többféle típusú burgonyaültető és burgonyakapáló gépet bocsátanak ki. Az Ut a kommunizmus felé-kolhoz (Moszkva terület) mezőin próbálják ki az új „KKP-2“ típusú szovjet burgonyabetakarító kombájnt. Az új gépcsoport 30—40 ember munkáját helyettesíti. A képen: az új kombájn betakarítja a burgonyát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom