Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

«I-íZAKM AGYARORSZÁG Csütörtök, IMS. «ktAw 1. Ű| belépőkkel erősödött a zemplénagárdi Dózsa és a csokvaományi Úttörő tszcs Az elmúlt napokban a zemplénagárdi Dózsa termelőszövetkezetben 6 család kérte felvételét. Az ózdi járásban a csokvaományi kismező- pusztai Uttörő tszcs-ben hat dolgozóparaszt: Mihály Béla, Stion István, ftsz István és Ősz Istvánné. Takács Józsefné és Molnár János dolgozó parasztok kérték felvételüket. Az új tagokkal megerősödött termelő- szövetkezetek nagy lendülettel fogtak hozzá az őszi munkához, a szán­tás-vetés mielőbbi befejezéséhez. Virágzó termelőszövetkezeteinkért Kombájnnal aratják a kesznyéteni Szabadság tsz napraforgóját. Panku- csi Lajos, a taktaharkányi gépállomás kombájnvezetője 22 holdat már le­aratott, most egy 32 holdas tábla aratásához kezdett hozzá, A megyei tanácskozás résztvevői derűs, bizakodó hangulatban beszél­getnek a szünetben az értekezleten szerzett benyomásaikról, élményeik- ről. (Erdődi János felvételei.) Képek a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozásáról Galkó Lajos, az edelényi Alkot* mány tsz elnöke beszél a közös gazdaság szép sikereiről. Kasza Erzsébet, a putnoki gépál­lomás traktoros brigádvezetője be­jelenti, hogy őszi munkatervüket 110 százalékra fogják teljesíteni, Október 1-én megkezdődik a tej, tojás és baromfi állami szabad felvásárlása Á minisztertanács határozata sze­rint október 1-én megkezdődik a tej, tojás .és baromfi szabad áron történő felvásárlása. Ezzel az intézkedéssel a kormány nagymértékben elősegíti parasztságunk részére a beadási kö­telezettségen felül termelt tej, tojás' és baromfi jobb értékesítését. A beadási kötelezettségen felüli szabad tejbeadás rendszere megvál­tozik, a kedvező takarmányviszonyok következtében a korpakiutalás feles­legessé vált és a dolgozó parasztság­nak lehetősége nyílik szabad takar­mányvásárlásra is. A beadási köte­lezettségen félül az államnak beadott s.zabadtejért lényegesen magasabb árat kapnak a termelők. Minden tejtermelő, aki havi tejbe­adási kötelezettségét tíz naponkint rendszeresen teljesíti, a tíz napra eső kötelezettségen felül beadott tej után a helyileg megállapított szabad­árat kapja. Ahol a termelők tejbeadási kötele* zettségüket vajban teljesítik, a köte­lezettségen felül beadott vajért kilo­grammonként negyven forintot kap­nak. A juhtej állami szabadára lite- renkint 4 forint, gomolya ára kilo­grammonként 20 forint. Jelentős kedvezmény a parasztság részére, hogy októbertől kezdve a beadott kötelező és szabadtej árát a gyűjtő- csarnokok tíz naponkint fizetik ki. A tsz és a III. típusú tszcs-tagok háztáji tehenei után a tejbeadási kö­telezettség október 1-ével megszűnik, tehát a háztáji tehenek után beadott tejet a tejgyüjtők teljes egészében az állami szabadáron fizetik ki. (MTI) Felveszünk: kőműves. ács, állva, nyozó segédmunkás férfi és nő dől. Kozókat budapesti munkahelyre. — Vidéki dolgozók részére megfelelő szállást, étkeztetést biztosítunk. Je, lentkezés 23/2. Építőipari Vállalat Budapest, XIII. Rozsnyai nt 6. Teljesüli- a miskolci dolgozók régi kívánsága! Október elsejétől megkezdi működését az éjjeli orvosi ügyeletes szolgálat Miskolc város területi betegellátása ed­dig tulajdonkeppen csak a nappali órák­ban volt biztosítva. Sok jogos panaszra adott ez alkalmat, hiszen a betegellátás­lényeges része, az éjjeli- orvosi ügyelet, nem volt megnyugtatóan megszervezve- Mivel a körzeti orvosok nagy része nem 0 kerületében lakik, a betegeknek, vagy hozzátartozóiknak éjjel a legnagyobb nehézségek árán sikerült csak orvoshoz jutniok. Ebbó'l azután félreértések, pana­szok adódtak, amelyek rontották a bete­gek és az orvosok közti jóviszonyt. A városi tanács IX. egészségügyi osz­tálya igyekezett rendezni ezt a kérdést, lehetővé tenni, hogy a dolgozók .a nap bármely órájában orvosi kezelést kaphas­sanak. Közel egy év telt el azóta, hogy az egészségügyi osztály a felsőbb szervekhez fordult azzal a kéréssel, hogy az ügyeletes éjjeli szolgálathoz három gépkocsit hiil ősit saruik. A kérés megvalósulása azonban akadá­lyokba ütközött mindaddig, mi* a me­gyei és a váró«» pártbizottság segítséget nem nyújtott. Végre most teljesült Mis­kolc város dolgozóinak régi kívánsága, s az éjjeli orvosi ügyelet októberi'tői meg­kezdi működését. Az éjieli orvosi ügyeletes szolgálatot a város három különböző helyén állít- jók fel: a Megyei Semmelweis- kórházban (telefon: 13-81), a Ka- zinczyrutca 20. szám (telefon: 16 49) és az újdiósgyőri I.-utca 4. szám alatti orvosi rendelőben (telefon: 63-87). A megyei kórházban lévő ügyelet az I. kerület Szinva jobbpartjától elterülő részt, az újdiós győri ügyelet a II. és 111­kerületet táti« el, — kivéve Perecest és Hámort, ahol továbbra is a körzeti orvos látja el a betegeket, Az ugxtletet orvosokat telefonon, vagy fzemilyesen 'ehet ftákeiesni, A I lakosság er’e a céh ti felhasználhatja i a nyilvános is közületi, éjjel ti nyileaiérö telmfamállomásokatt (rendőrség, tűzoltóság, éjjeli ügyeletét tartó gyógyszertárakat) Axeka: a bete­geket, akik »telnélyeaen fordulnak az orvoshoz, ai iigyeirlee megvizsgálja és gyógyszerrel látja el, a fekvőbetegeket meglátogatja, megvizsgálj« s ht a beteg­ség úev kivárja, a beteg intézetbe való elhelyezéséről is gondoskodik. Az orvost iigyeletek hétköznap este 8 órától reggel 8 óráig, szombaton este 8 órától hétfő reggel 8 óráig állnak a dolgozók rendel­kezésére. A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról A Szovjetunió külügyminisztériu­ma szeptember 2-án azonos szövegű jegyzéket kapott Franciaország, Ang­lia és az Egyesült Államok kormá­nyától. A jegyzékek válaszul szolgál­tak a szovjet kormánynak a külügy­miniszterek tanácskozása összehívá­sával foglalkozó augusztus 4-i és a német kérdéssel foglalkozó augusztus 15-i jegyzékre. A Szovjetunió külügyminisztériu­ma szeptember 28-án megküldte a szovjet kormány válaszjegyzékét Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségé­nek. Franciaország kormányának 1953. szeptember 2-i jegyzéke hangsúlyoz­za, hogy a francia kormánynak nem szándéka sem újból elutasítani a szovjet kormány bíráló megjegyzé­seit a három hatalom politikájáról, sem pedig folytatni ilymódon — a béke megszilárdítása rovására — a meddő vitát. A béke felé vezető jelentős lépés lenne és enyhülne a nemzetközi fe­szültség, ha sikerülne haladéktalanul megoldani egyes, Németországgal kapcsolatos problémákét és megköt­ni az osztrák államS2üerzödést. Ezért kívánatosnak tűnik, hogy a külügy­miniszterek tanácskozása ezekkel a problémákkal foglalkozzék. A német és az osztrák probléma megoldása elősegítené más fontos kérdések si­keres megtárgyalását is. A jegyzék azután hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány a német probléma megvitatására olyan ügy­rendet javasolt, amely bonyolultnak látszik és amelynek alkalmazása a legkedvezőbb körülmények mellett is nagy időveszteséggel járna. A szovjet kormány augusztus 15-i jegy­zéke valójában olyan kombinációk sorozatát irányozza elő, amelyek eredményeként meghatározatlan idő­pontra halasztanák el a szabad vá­lasztások megtartását a szövetségi köztársaságban, Németország keleti övezetében és Berlinben. A francia kormány sohasem volt azon a véleményen, hogy Ausztria ^szabadságának és függetlenségének helyreállítása attól függ, milyen ha­ladást értek el a német kérdés meg­oldásában — mondja a jegyzék a to­vábbiakban. A francia kormánynak az a véleménye, hogy a két kérdés egyáltalán nincs kölcsönös kapcsolat­ban. Véleménye szerint mostantól kezdve semminek sem szabad aka­dályoznia az osztrák szerződés meg­kötését. A francia kormánynak meggyőző­dése, hogy e kérdések megtárgyalása jobban szolgálja a kívánt eredményt, mint a jegyzékváltás. A francia kor­mány ezért ismételten meghívja a szovjet kormányt, vegyen részt a külügyminiszterek tanácskozásán, amelyet október 15-én tarthatnának meg Luganóban. A szovjet kormány 1953 szeptember 28-i jegyzéke rámu­tat arra, hogy a szeptember 2-i fran­cia jegyzék tanulmányozása azt mu­tatja, hogy a francia kormány vála­szában mellőzi a szovjet kormány által feltett kérdéseket, amelyeknek megvizsgálása előmozdíthatná a megérlelődött nemzetközi problémák megoldását és ezzel együtt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdí­tását. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolta azon intézke­dések kérdésének megvizsgálását, amelyek előmozdítják a nemzetközi feszültség általános enyhítését, java­solta továbbá a német kérdés meg­vitatását, beleértve Németország egysége helyreállításának problémá­ját és a békeszerződés megkötését. Ehhez kiegészítésképpen augusztus 15-i jegyzékében a szovjet kormány kifejtette azokat az alapvető kérdése­ket, amelyek a német probléma meg­oldásának halaszthatatlan feladatai­val függnek össze. A szovjet kormány utalt arra a tényre, hogy a koreai fegyverszünet megteremtése kedvező helyzetet te­remtett a nemzetközi feszültség csök­kenéséhez. Az utóbbi időben azon­ban új nehézségek keletkeztek a ko­reai kérdés megoldásában. Maga a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet összehívása komoly nehéz­ségekbe ütközik, minthogy a politi­kai értekezlet összetételének megha­tározásánál a közgyűlés 7. ülésszakán az Amerikai Egyesült Államok min­denfajta lépéseinek következtében megengedhetetlen egyoldalúság nyil­vánult meg és durván lebecsülték an­nak fontosságát, hogy megegyezés alapján együttműködjenek olyan közvetlenül érdekelt országokkal, mint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság. Az ázsiai országok vonatkozásában nem lehet figyelmen kívül hagyni más megérlelődött politikai problé­mákat sem, amelyeknek különös je­lentőségük van ezen államok nem­zeti érdekei és a béke megszilárdítá­sa szempontjából. Mindenekelőtt rá kell mutatni ezzel kapcsolatban a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gai visszaállításának szükségessé­gére. Ami Európát illeti, a legutóbbi nyugatnémetországi politikai esemé­nyek fokozták az aggodalmat a bé­keszerető országokban. Nyugat-Né- metországban fokozódik a revansvá- gyó elemek befolyása, amelyek az agresszív politika nyelvén ismét meghirdették a „Drang nach Os­ten"-!, amely nemésak más népek­nek, hanem magának a német nép­nek is hihetetlen szenvedéseket oko­zott. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében az északatlanti tömb agresszív politikájának veszélyes voltát szem előtt tartva, hangsú­lyozta annak a kérdésnek jelentősé­gét, hogy csökkenteni kell a fegy­verzetet és nem szabad megengedni, hogy katonai támaszpontok létesül­jenek idegen államok területén. E kérdés megtárgyalásának elkerülése azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, aminek igen rfcigy je­lentősége van a nemzetközi feszült­ség enyhítése szempontjából. Mivel mind a szovjet kormány, mind Franciaország kormánya több- izben kifejezésre juttatta a nemzet­közi feszültség csökkentésére irá­nyuló törekvését, nem lehet elmen­ni amellett a tény mellett, hogy nem szűnik meg egy háború propagandá­ja, nem szűnnek meg az újabb támadó aktusokra szólító felhívások és hogy egyes államok kormányai nyíltan át­tértek kártevő aktusokra, terrorcse­lekményekre és szabotálásra a de­mokratikus tábor országaiban. Az előadottakból kitűnik, hogy megértek azok a fontos nemzetközi problémák, amelyek megkövetelik, hogy Franciaország, Nagybritannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjet­unió részvételével haladéktalanul együttesen tárgyalják meg őket. A szovjet kormány ennek megfe­lelően augusztus 4-i jegyzékében ja­vasolta, tárgyalják meg a külügymi­niszterek tanácskozásán a nemzet­közi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. A szovjet kormány augusztus 4-i és augusztus 15-i jegyzékében java­solta, hogy a külügyminiszterek ta­nácskozásán minden oldalról tárgyal­ják meg a német problémákat. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban indítványozta, tárgyalják meg a kö­vetkező kérdéseket; 1. Békeértekezlet összehívása aj Németországgal kötendő békeszerző­dés kérdésének megtárgyalására. 2. Ideiglenes össznémet kormány; alakítása és szabad össznémet vá* lasztások tartása. 3. Nyugatnémetországnak a háborúi következményeivel kapcsolatos pénz* ügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítése. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke mindezen kérdések közül csupán az össznémet választások kér* dését érinti és teljesen mellőzi an összes többi kérdéseket, — amelyek elsőrendű fontosságúak a német probléma megoldása szempontjából. A szovjet kormány kétízben megküldi Franciaország kormányának éppúgy, mnú Anglia és az Egyesült Állomok kormán nyának, a nervet békeszerződés alapjai* nak tervezetét, azzal a javaslattal, hogj| vitassák meg ezt a tervezetet, vagy tér* jesszék elő megvitatás céljából saját bú* keszerződés-tervezetüket. Másfél év teld el azóta, de Franciaország kormánya .nen* nyilvánította véleményét a békeszerzodes szovjet tervezetéről és nem terjeszteti«! .elő saját tervezetét. A szovjet kormány folyó év atigusatua 15-i jegyzékében javasolta, hogy hat ho* napon belül híviák össze a békeertdkez* letet valamennyi érdekelt állam részvéte* lével, Németország kellő képViseleténeld biztosításával a békeszerződés előkészítés sének minden szakaszában és a békéért«» kezleten. A francia kormány válaszjegy« zeke mellőzi a békeértekezlet összehívás,»* nak kérdését, jóllehet elvitathatatlan egyj ilyen értekezlet jelentősége. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta ezenkívül Franciaország, Anglia és az Egyesült Álla* inok kormányának, hozzanak határozató® Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezett« ségeinek megkönnyítésére, éspedig: . j Mentesítsék Németországot 1954 jajiuáit 1 tői a jóvátétel: költségek és a négy ha* talommal szemben fennálló háború utáni államadósságok kifizetésétől­Korlátozzák a megszállási költségeket olyan összegekre, amelyek nem halódjak meg Kelet- és Nyugat-Németország áflaiui költségvetése bevételeinek 5 százalékát. Teljes mértékben mentesítsék Németh* országot a négy hatalom külső megszát* lási kiadásaiból eredő és 1945 után kelet« kezett adósságai megfizetésétől. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke a Németország háborús . követ* kezméoyekkel kapcsolatos pénzügyi-gazda* ság: kötelezettségeinek könnyítésére vo* natkozó mindezeket a kérdéseket kikerüli« A szovjet kormány továbbra Í9 sziikse* gesnek tartja, hogy mind Franciaország kormánya, mind pedig Anglia és az Egye­sült Államok kormánya fejezze ki a Szov* jetunió említett javaslataival kapcsolatod határozott álláspontját. A szovjet kormány javasolja a külügy* miniszterek értekezletének összehívását —* kiindulva a következőkből: 1. A Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló ér* tekezleten vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedése­ket. 2. A Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszte* reiből álló értekezleten vitassák meg M német kérdést, beleértve azokat a jav.,»« latokat, amelyeket az értekezlet előkés»* tése során terjesztettek . elő. A szovjet kormány még nem kapót) választ Franciaország kormányától augus»* tus 28 i jegyzékére az osztrák államszer* ződés kérdésében és készségét nyilvá* nitja e kérdés megvitatásának folytaié* sára a szokásos diplomáciai úton. A szovjet kormány hasonló tartalmúi jegyzéket juttat el. Anglia és az . Egyésült Államok kormányának. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom