Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-23 / 223. szám

A laggyűiések tapasztalatai a putnoki járásban ÉSZAKMAGYARORSZAG r Csapó István, a hejóbábai tsz. tagja írja : ISent lép ki senki csoportunkból, sőt sok új belépővel erősödünk V. AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA cuiiij tim Zi.3. »Zain 50 filler Miskolc, 1953 szeptember 23, szerda Ki lesz az első, Ózd vagy Diósgyőr? Számos új belépővel erősötlnek megyénk termelőszövetkezetei Megyénk egyénileg dolgozó parasztjai fokozott érdeklődéssel fordulnak a termelőszövetkezetek, a kö­zös gazdálkodás felé. Egyre világosabban látják, hogy pártunk és kormányunk a jövőben még hathatósab­ban, még jobban támogatja a termelőszövetkezeteket, amelyeknek megszilárdítását, erősítését, máris újabb és újabb lelkesítő rendeletekkel bizonyítja. Hegedűs elvtárs beszédének rádióközvetítése után nemcsak a termelőszövetkezetek tagjai, de az egyéni­leg dolgozó parasztok is számvetést készítettek. Igen sokan határozták el, hogy belepnek a termelőszövetke­zetbe, mert csakis a társas nagyüzemi gazdálkodás te­remti meg felemelkedésüket, a gondtalan szép életet Zemplénagárdon Horváth János egyénileg dolgozo paraszt már kitöltötte a belépési nyilatkozatot. Kije­lentette: ő is a szövetkezetben gazdálkodik, mert fel­ismerte, hogy a társasgazdálkodás nemcsak nagyobb jövedelmet, de biztosabb megélhetést is nyújt számára. Mezőkeresztes községben 10 dolgozó paraszt lépett be az „Aranykalász“, a „Petőfi“ és a „Rákóczi” ter­melőcsoportba. Lelkesen, örömmel írták alá a belépési nyilatkozatot. Cigándon is egyre több dolgozó paraszt tekint a termelőszövetkezet felé, készít számvetést. Eddig már 20 család érdeklődik a termelőszövetkezetbe való belé­pés iránt. Bodrogkereszturon is erősödött a termelőszövetke­zet, két dolgozó paraszt kérte felvételét. Mádon egy és Taktaharkány községben szintén egy dolgozó pa­raszt lépett be a csoportba. Hegedűs elvtárs rádióbeszéde után Szilágyi Jó­zsef a cigándi „Kossuth“ termelőszövetkezet tagja így nyilatkozott: „Nem lépek ki a szövetkezetből, hamm nég szorgalmasabban, még nagyobb erővel dolgozom. Tudom, hogy kormányunk nemcsak ígér, de valóra s váltja azokat a kedvezményeket, amelyeket a közel­múltban törvénybe iktatott.“ Nemcsak Cigándon, hanem megyénk egész területén ágy beszélnek a becsületes, öntudatos termelőszövetke­zeti tagók, mint Szilágyi József tsz. tag. A sárospataki ..Vörös Csillag“ termelőszövetkezetben Sárosi András, Béréi József, Halász Lajos, Kardos Pál, Szendrei Jó­zsef, Kerülő Mihály, Utívardi Sándor és Glosz Mátyás sajátkezű aláírásával vonta vissza a korábban aláírt kilépési kérelmet és kijelentette, hogy továbbra is a szövetkezetben gazdálkodik. Tiszaszederkényben 98. Ároktőn 26, Tiszadorogmán 15, Tardon 18, Négyesen 50 és Tiszavalkon 34 szövetkezeti tag vonta vissza kilépési kérelmét, jelentette ki, hogy a közös gazdaságban építi tovább a saját maga és a gyermekei jövőjét. Garadnán Kavasánszki Mihály, Gulyás János és Csillik József is visszavonta kilépési kérelmét. Szövetkezeti taggyűlés az emodi „Szabadságharcos44 termelőszövetkezetben MINDÖSSZE NÉHÁNY NAP választ el a harmadik negyedév végétől. Roha­mosan közeledik szeptember 30"a, amikor végleg eldől Ózd és Diósgyőr üzemei kö­zött ki lett az első ebben a negyedévben. Most Ózd és Diósgyőr hagyományos vetélkedésében arról van szó: melyik gyár kollektívája mutatja meg, hogy nem­csak tudomásul vették és helyeslik kor­mányunk programját, hogy nemcsak örömmel üdvözlik az árleszállítást, hanem arról van szó, melyik gyár ad több v.asat, acélt népgazdaságunknak. Azért folyik most a küzdelem, hogy mindkét gyár dol­gozói megmutassák, ki kér nagyobb részt á párt politikájának, a kormány program­jának mielőbbi valóraváltácából. Most kétszeres dicsőség elsőnek lenni, több, jobb vasat, acélt adni mindannyiunk bol­dogulására, hazánk felvirágoztatására. Szeptember első két dekádjában a nagyolvasztók versenyében Diósgyőr vfzet. Szeptember 1 -tői 20-ig 89.1 százalékra teljesítette havi tervét a diósgyőri nagy olvasztómü. Persze nem sok dicsekedni taló van ilyen vezetéssel. Igaz, hogy az ózdi kohó csak 88.9 százalékot ért el ebben a hónapban, de ha szeptember 20 és 21-i napi tervteljesítését figyelembe 'es zük, amikor az ózdiak mindkét napon 100 százalékot értek el szemben a diós­győriek 76 százalékos teljesítményével, akkor nyugodtan beszélhetünk arról, hogy az ózdiak ebben a versenyben sokkal esé­lyesebbek a büszke első helyért vívott küzdelemben. AZ ÓZDI KOHÓKNÁL ma sokkal kevesebb a Lassítás, salakformacsere, mint Diósgyőrben. Az elegyből az ózdiak több vasat hoznak ki. Szeparátorvas ter­helésük is sokkal jobb, mint a diós­győrieké. Ha a diósgyőri nagyolvasztó ipeg akarja nyerni a versenyt, akkor feltétlenül növelnie kell az adagok szá­mát. A jelenlegi 100-ról llO re, mert ez 10 százalékkal több termeléskihozatalt jelent. Növelni kell a szeparátorvas kiter­melést is s gondoskodni kell arról, hogy minden szeparátorgép termeljen. Ha eze­ket az intézkedéseket megteszik, jelenlegi kis előnyüket a diósgyőriek tovább nö­velhetik. Igaz, ebbe az ózdiak is bele­szólnak, rajta hát, ki lesz az első a ne­gyedév végén. A marlinacrlmüvek vetélkedésében szeptember 1-től 20-ig 95.5 százalékos havi tervteljesítéssel a diósgyőriek halad­nak az élen, szemben.az ózdiak 95 százalékos eredményével. A diósgyőriek 0.5 százalé­kos vezetése nem nagy előny, bár a diós­győri martin szeptember 21-én 107.5 szá­zalékra teljesítette napi tervét, ugyan­akkor az ózdiak csak 100.7 százalékot értek el. Ha azonban az ózdi martinacél" Zalkod községben falugyűlést tar­tottak vasárnap. A dolgozó parasz­tok lelkes felajánlásokat tettek. — Vállalták, hogy az őszi munkát a ki­tűzött határidő előtt befejezik. A .napraforgó betakarítását október 20. helyett már 5-re elvégzik. November mű kollektívája úgy fog dolgozni, mint Szedlák László, Kovács P. Béla és Cs. Barczi Béla brigádja — akik szeptember 17-én Amoszov elvtárs tanácsait ha#no- sítva 114 tonna acélt termeltek terven felül ezen az egy r.apon —t, akkor a diós­győrieket megelőzik. A DIÓSGYŐRI MARTINÁSZOK kö­vessék a „Béke“-kemence kollektívájának példáját, ahol Jenei Lajos, Kiovszki Já­nos, Koncz Márton brigádja ebben a hó­napban közel 120 százalékos átlagteljesít­ményt ért el. Ha ezt a példát követik a többi kemencék kollektívái is, Diósgyőr véglegesen bebiztosíthatja jelenlegi első helyét. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a kemencék kihozatalát a mostani 72 százalékról 80 százalék fölé emeljék, ami közel 10 százalék tervteljesítési előnyt jelent. A durvahengerészek versenyében szep­tember 1-től 20-ig biztosan vezetnek a diósgyőriek. A 104.4 százalékos havi tervteljesítés nagy előny az ózdiak 96.5 százalékos eredményével szemben. Ennek láttán, nem szabad, hogy a diósgyőriek akár egy pillanatra is elhízzák magukat, mert az ózdi durvahengerdében a blokk­soron nemes küzdelem folyik a napi 194 öntecs kihengerléséért. A diósgyőriek azzal fokozhatják tovább előnyüket, ha gondosan ügyelnek a gépekre, ha hide­gen nem hengerelnek, ha a martinacél- mü napról napra biztosítja számukra a kellő mennyiségű meleg öntecset. A fínomhengerdék versenyében szep­tember 20 ig ismét Diósgyőr vezet 98.2 százalékos eredménnyel, szemben az ózdiak 97.2 százalékával. Itt is szoros a küzdelem és ha a diósgyőri fínomhenger- dében gyakran előfordul a szeptember 20-i, vasárnapi eset, hogy a középsor nem dolgozott, mért kilenc ember nem jött be munkába, akkor az első hely veszélyben forog s az ózdiak felzárkózva, könnnyen megszerezhetik a vezetést. ÓZD ÉS DIÓSGYŐR hagyományos vetélkedésében az elsőséget az a gyár fogja megszerezni egyszersmindenkorra, véglegesen, amelyben minden egyes dol­gozó érezni, fogja, hogy .a gyár vezetői neme ak munkát követelnek tőlük, hanem törődnek is velük, gondoskodnak róluk, elintézik ügyes.bajos dolgaikat. Amelyik gyárban ezt a .légkört-, a leghamarabb sikerül kialakítani, úgy a büszke élüzem- csillag ebbén az évben azé lesz, mert egy olyan gyárat, amelyet a dolgozók ’máso­dik otthonuknak tartanak,, legyőzni, meg­verni nem lehet. Rajta hát, lendülettel, megsokszorozó­dott munkakedvvel, előre Ózd—Diósgyőr a büszke első helyért, ötéves tervünk megvalósitásának útján. 2. helyett október 2-ig behordják a burgonyát. A kukoricát november 5. helyett október 1-re letörik. A őszi kalászosok vetését is befejezik októ­ber 5-re. A község dolgozó paraszt­jai versenyre - hívták járásuk vala­mennyi községét A faluban mindenki tudott a ké­szülő nagy eseményről. Az emődiek feszülten várták a pillanatot, mikor ül össze a Szabadságharcos tsz tag­gyűlése. Várták az elnök beszámoló­ját a termelőszövetkezetek és gépál­lomások élenjáró dolgozóinak orszá­gos tanácskozásáról, az új alapsza­bályról. Estéfelé csoportokba verőd­ve csak erről beszéltek az emberek. Lassan a pártszervezet helyisége felé húzódtak a beszélgető csopor­tok, — ott lesz a gyűlés. Volt még bőven idő, de mind töb­ben gyülekeztek, öregek, fiatalok, vidám mosolygó arccal üdvözölték egymást és foglalták el helyüket a p'adsorokban. Közöttük voltak a szö­vetkezet élenjáró dolgozói, Ruskó József; aki 412 munkaegységet szer­zett s 41 mázsa kenyérgabonát vitt haza, Dobai József, aki 406 munka­egységet szerzett és ugyanúgy meg­telt a kamrája, Ferenczi István és Ferenczi Ferenc — apa és fiú —, akik együtt 63 mázsa kenyérgabonát kerestek ebben az évben. Csendes beszélgetéssel telt az idő. Eleven, jó kedv áradt mindenki­ről. De egyszercsak az asszonyok csoportjában Bolyos Lászlóné és Né­meth Bálintné arcáról eltűnt a mo­soly. Sebő Bélát pillantották meg, amint néhány csoporttaggal félrevonult a többitől. Tudja mindenki Ernődön, ki ez a Sebő Béla. Egész évben ló­gott, menekült a munka elől. most azonban neki áll feljebb. Szitkozói- dik, fenyegetőzik, ki akar lépni a termelőszövetkezetből. Másokat is arra igyekszik rábeszélni, hogy hagyják ott a szövetkezetét. — úgy­látszik, most is ebben sántikál. Olyan volt a jelenet. — Sebő cso­portjának félrehuzódása, hogy egy­szeriben eltűnt a jó hangulat. A visszafojtott felháborodás nyo­mán született rosszkedv lassan még­is felengedett. Az elnöklő Hóra Gyula elvtárs megnyitotta az ülést s aztán már valamennyien Suri János elvtárs tsz elnök szavaira figyeltek. Suri elvtárs fontos dologról beszélt, elmondotta, összefoglalta az országos tanácskozáson elhangzottakat, is­mertette azokat a kormányintézke­déseket, amelyek mind szebbé és gazdagabbá teszik a termelőszövet­kezeti tagok életét. Felsorolni is hosszú, mi mindent tett pártunk és kormányunk ennek érdekében. In­tézkedései felmérhetetlen hasznot jelentenek az emődi szövetkezet tagságának is. Csak a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése több mint 60 ezer forint megtakarítást jelentett ebben az évben. A gépállomásnak járó díjtartozás elengedése 12 ezer 176 forinttal növelte a tagság jöve­delmét, az ingyenes állatorvosi kezelés több mint 6 ezer forint hasznot hozott. Törölték a termelő- szövetkezet multévi béadási hátralé­kát, ami további 90 ezer 847 forint­tal emelte a jövedelmet. Ha ez év végéig befizetik az idei adót, a ter­melőszövetkezetnek 3 ezer 617, a szövetkezeti tagoknak pedig 85 ezer forint hátralékát törlik. Ezenkívül a háztáji föld területének egy hold­ra való emelése, a jövedelemadó 15 százalékos csökkentése, a tartalékte­rületek ingyenes haszonbérlete, va­lamint az ez után járó búzaföldadó törlése mind nagy mértékben emelik a jövedelmet. Még jobban fokozza a szövetkezeti tagság jólétét az a ja­vaslat,’amelyet a párt Központi Ve­zetősége tett kormányunknak az új, három évre megállapított begyűjtési rendszer életbeléptetésére. A már elfogadott javaslat szerint jelentősen tovább csökken az egy holdra eső beadási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy az emődi termelőszövetkezet­nek a jövő évben 110 mázsával ke­vesebb terményt és 11.47 mázsával kevesebb élőállatot kell beadnia. Mindezek a kedvezmények már eddig is 280 ezer forint megtakarítást jelentenek az emődi termelőszövetkezetnek. A rövidlejáratú hitelek ‘ törlése és a hosszúlejáratú hitelek törlesztésének halasztása, újabb hitelek biztosítása a szőlő- és gyümölcstelepítésekhez, a visszafizetési kötelezettség nélkül kérhető állami támogatás mind újabb erőforrást jelentenek a szövetkezeti gazdaság fejlesztésére. A tagság jólétének emelésére is gondolt kormányzatunk, — számos intézkedést tett ennek érdekében. Suri elvtárs részletesen ismertette az öregeknek, a szülő nőknek nyúj­tott segélyt, a termelőszövetkezeti tagok egészségügyi helyzetének meg­javítását, a tehénvásárlásra rendel­kezésre bocsátott hiteleket. Ugyancsak részletesen ismertette a termelőszövetkezetek számára ki­dolgozott új alapszabályt, amely minden eddiginél szilárdabb alapot biztosít a fejlődés számára. Az új alapszabályzatnak különösen azokra a szakaszaira hívta fel a figyelmet Suri elvtárs, amelyek a szövetkezeti demokrácia erősítésére vonatkoznak. Hatalmas lelkesedés, zugó taps közben jelentette ki a tagság nevé­ben Suri elvtárs: Mi, az emődi „Szabadságharcos“ tsz tagjai, élni akarunk a pártunk és kormányunk nyújtotta nagysze­rű lehetőségekkel és az új alapsza­bály segítségével még magasabb színvonalra emeljük termelőmun­kánkat. Azt akarjuk, hogy mind újabb és újabb egyéni dolgozó pa­rasztokat nyerjünk meg a szövet­kezeti mozgalomnak. Ki fogjuk ja­vítani a meglévő hibákat, véget fo­gunk vetni a lazaságoknak, meg fogjuk kétszerezni tagságunk jöve­delmét. A tagság lelkesedését még jobban növelte Suri elvtársnak az a bejelen­tése, hogy újabb dolgozó parasztok jelentkeztek fe'vételre. Mádli János kérte felvételét család­jával és özv. Atkári Sándorné fiá­val. Örömmel üdvözölte őket a szö­vetkezet tagsága. Lelkes hangulatu­kat visszatürözték a felszólalások is. Puhl György egyszerű szavakkal beszélt arról, hogy ez évben is szé­pen jutott a munkaegységekre, meg lehetnek elégedve az eredménnyel, de ha kiküszöbölik a hibákat, még nagyobb sikerekkel számolhatnak. 62 éves vagyok, de minden erőmmel azon leszek, hogy a legszebb ered­ményeket érhessük el, — mondotta nagy tetszés közben. Dukát József szintén azt hangoz­tatta, hogy teljes mértékben meg­lehetnek elégedve az eredménnyel. Ö maga 247 munkaegységre, 27 mázsa kenyérgabonát kapott, ami bőségesen elég családjának., nem beszélve arról, hogy a kapásokból is hasonló mértékű részesedésre szá­míthatnak. Megfogadta, hogy a jö^ vőben még szorgalmasabban, még nagyobb gonddal végzi munkáját. Mikor a legnagyobb volt a lelke­sedés, Sebő Béla elérkezettnek látta az időt. Bejelentette, hogy kilép. A teremben megdöbbent csend, amikor Sebő Béla után Sebő Berta­lan, majd az öreg Baranyi bácsi, a kovács is hasonló szándékáról nyi­latkozott, sőt még két tag jelentette be, hogy rájuk ne számítsanak. Szemmel látható volt, hogy Sebő Béla adta meg nekik a jelt. Legelő­ször az asszonyok kaptak észbe. Érezték rögtön, honnan fuj a szél, ők adták ki a jelszót: megvédjük szövetkezetünket. Bolyos Lászlóné és Németh Bálint­né élesen szembeszálltak az ellensé­ges próbálkozással, amellyel be akar­ta hálózni a szövetkezet egyes in­gadozó tagjait. — Olyan emberekre, mint Sebő Béla, aki a tábla szélén nevetett bennünket a legnagyobb dologidő­ben, — nincsen szükségünk. Senki­nek nem könyörgünk. Aki akar ki­lép, de bennünket azután ne okol­jon, ha majd látja, mitől esik el. Baranyi bácsi újból felszólalt. Hangja remegett a felindulástól: — Engem ne állítsatok Sebő Béla mellé. Tudjátok, hogy reggeltől es­tig dolgoztam, s nem azért akarok kilépni, mert kerülöm a munkát. Miért nem kérdeztétek meg, mi a bajom? Most megmondom! Az, hogy éppen azok, akik az ellenség nótáját fújták, mindig piszkáltak, azzal, hogy 74 éves létemre hogyan tudok annyi munkaegységet szerez­ni? Szépen vittem haza kenyérnek valót. a részesedéssel megvagyok elégedve, de nem bírtam már a piszkálódást, a gyanúsítást. Hamarosan kiderült, hogy a töb­binek is ilyesmi vette el a kedvét, mindnek valamilyen kisebb sérelme van. Csak Sebő Béla tartott ki elhatá­rozása mellett, — a többi nagyot lé­legzett, amikor megtudta, hogy más­napig még gondolkodhatnak a dol­gon. Az ellenség kísérlete csúfosan ösz- szeomlott s az emődi „Szabadság- harcos“ termelőszövetkezet tagjai megerősödve kerültek ki a harcból. A boldog jövőbe vetett rendíthetet­len hittel indultak haza szövetkezeti taggyűlésükről, A termelőcsoportokban végzett egész évi becsületes munka gyümölcse: a gazdag részesedés Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik egész évben szorgalmasan és becsülettel dolgoztak, nem kerülték a munkát, gazdagon részesedtek munkájuk után. Kamrájukban most bőven van kenyér- és takarmányga­bona, gondtalanul néznek a tél elé. AZ ALSÓDOBSZAI „BUZAKALÄSZ“ termelőszövetkezetben 7 ki­logramm búzát és I kilogramm árpát osztottak ki egy-cgy munkaegység­re. Ifj. Simon József, aki egész évben példamutatóan dolgozott, 360 mun­kaegységére 25 mázsa 20 kilogramm kenyérgabonát és 3 mázsa 60 kilo­gramm árpát kapott. Ugyanígy részesedett Hejci József kiváló dolgozó is, közel 30 mázsa gabonát kapott a közös jövedelemből. De szépen ré­szesedett Nagy Károly is, aki 420 munkaegységére 29 mázsa 40 kilo­gramm kenyérgabonát és 4 mázsa 20 kilogramm árpát vitt haza. AZ ALSÓDOBSZAI „PETŐFI“ termelőszövetkezetben is jól jártak azok a dolgozó parasztok, akik nem sajnálták erejüket, felismerték, hogy a szép részesedés alapja az egész évi becsületes, odaadó munka. Oláh József 480 munkaegységére 21 mázsa kenyérgabonát és 4 mázsa 80 kilogramm árpát kapott. Víg Lajos 450 munkaegysége után 20 má­zsa kenyérgabonát és 4 és fél mázsa árpát vitt haza. A TARCALI „PETŐFI“ termelőszövetkezet is bebizonyította a falu dolgozó parasztjainak, hogy érdemes közösen gazdálkodni, érdemes egész évben szorgalmasan dolgozni. Kenyérgabonából hat kilogramm 30 dekát, takarmánygabonából pedig 3 kilogrammot osztottak ki a mun­kaegységekre. Almási István, aki egész évben feleségével együtt dol­gozott, 420 munkaegységre 25 mázsa kenyérgabonát és 12 mázsa 60 kilo­gramm árpát, 37 kilogramm mákot és 178 kilogramm lencsét kapott. A szövetkezetben minden becsületes dolgozó, többek között Szaniszló Endre, Mocsári Mihály és özv. Halász Andrásné is szépen részesedett munkája után. özv. Halász Andrásné ki is jelentette: „Meg vagyok elé­gedve, olyan örömben van részem, amit a múlt rendszerben soha sem értem meg. Ezért még jobban dolgozom, hogy még jobban éljek és még jobban erősödjék termelőszövetkezetünk". Versenyben a járás községeivel a zalkodi dolgozó parasztok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom