Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-21 / 169. szám

I ESZXKMÄ'GYKföRSZAC Kedd, 1958 JúHitt U­■MMHMtaai Iz országos versenyben a mezőkövesdi gépállomás elnyerte a II. élüzem címet Sok hősi csata sikeres megvívásá­val dicsekedhet a mezőkövesdi gép­állomás. Tavasszal » szántás, vetés idején az egész megyében példát mu­tatott. Tavaszi talajmunka-tervéf mennyiségileg és minőségileg egyaránt a legjobban teljesítette. Országos viszonylatban is szép ered­ményt ért el Tavaszi talajmunka- tervének végrehajtásában 161 száza­lékot ért, el. Példát mutatott az al. katrész és üzemanyag megtakarítás­ban is. Alkatrészekben 12-843, üzem­anyagban 2.834 Ft- volt a megtaka­rítás összege Uj, nagyszerű emberek, derék trak­torosok nevelődtek a tavaszi kam­pány idején, akik élenjártak a mun. kában, napról-napra magasan túl­teljesítették tervelőírásukat. Ezek között van Vályi Lajos és Lukács Márton traktoros — teljesítményük átlagban 200-—300 százalék között mozgott A traktorosok lelkiisme­retes munkájának köszönhető, hogy a szántásban és a vetésben a minő­ségi munka kapcsán sehonnan nem merült fel kifogás. A termelőcsopor­tok tagjai, s az egyénileg dolgozó parasztok is a legnagyobb elismerés, sei beszéltek é3 beszélnek a gépállo­más munkájáról. Egyoldalú lenne a gépállomás munkájának az értékelése, ha mind­emellett megfeledkeznénk a hibák feltárásáról, amiből a gépállomás vezetőinek és dolgozóinak feltétlenül okulniuk kell. Amikor megállapítjuk, hogy a talajmunka tervét a gépállo­más országos viszonylatban is siker­rel teljesítette, el kell mondani, hogy ugyanakkor a növényápolásban naSy a lemaradás, aminek legfőbb oka a helytelen munkaszervezés és a kellő ellenőrzés hiánya. Ebből kö­vetkezik, hogy a munka, és erőgé­peket nem tudták kapacitásuknak megfelelően kihasználni. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a gépállomás vezetősége nem gondoskodott kellően a dolgozók ellátásáról, hiányos volt az étkeztetés, s bajok voltak a szál­láshelyek biztosításával is. ; Ivímdezt a MEDOSZ országos központjának küldötte mondotta el vasárnap azon a bensőséges ünnepsé­gen. amelyen átnyújtották a gépál­lomás dolgozóinak a földművelés­ügyi minisztérium és a MEDOSZ el­nökségének vándorzászlaját. A gyö­nyörű, selyem vándorzászlón a kö­vetkező felirat olvasható: ,.a Föld­művelésügyi Minisztérium és a ME­DOSZ elnökségének vándorzászlaia középmagyarországi terület második élüzem gépállomásának“. A zászló tehát azt jelenti, hogy a kövesdi gépállomás jó munkája ju­talmaképpen országos viszonylatban a tavaszi tervteljesítés alapján a gépállomások között az élüzem címért folyó versenyben a második helyet, vívta ki. A zászló átadásával egyidőben 3.000 Ft. pénzjutalmat is kapott a gépállomás, amit 12 trak­toros, gépállomási dolgozó között ősz. tottak szét. Az ünnepségen felszólalt Kovács János elvtárs, a gépállomá­sok megyei igazgatóságának veze­tője, aki a gépállomások előtt álló legközvetlenebb, legfontosabb tenni­valókról beszélt. Elismeréssel szólt arról, hogy a kövesdi gépállomás most is példamutatóan dolgozik, a tarlóhántásban a legjobb a megyé­ben, a gépállomások közötti ver­senyben az első helyen áll. Itt dolgo. zik a gépállomáson Cseh Kálmán elvtárs kombájnvezető, aki eddig 128 holdon végezte el a2 aratást. — Ez a zászló, ez a kitüntetés — mondot­ta — arra kell, hogy buzdítsa a gép­állomás minden dolgozóját, hogy ez­után is lelkes, odaadó, jó munkával harcoljon a tervek teljesítéséért, most az aratás, cséplés, hordás si­keres végrehajtásáért. A hozzászólásokban Cseh Kálmán elvtárs kombájnvezető arra telt vál­lalást, hogy tervét 200 százalékra tel­jesíti. A DISZ fiatalok nevében Ja- c-a Mária szólt, aki minden dolgozó véleményét tolmácsolta, amikor kj- ielentétte: úgy fogunk dolgozni, hogy ez a zászló végleg a mi gépállomá­sunkon maradjon. — Az eredmények nem szabad, hogy megnyugvásra, ön­elégültségre vezessenek — hangoz­tatta Molnár János brigádvezető. A gépállomás dolgozóinak fogadal­ma biztosíték arra. hogy továbbra is hasonló, jó munkával harcoljanak azért, hogy még főbb dicsőséget, hír­nevet szerezzenek a gépállomásnak, ezzel megyénknek is. A Szovjetunió és Izrael diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása Moszkva (TASZSZ) Izrael állam kormánya május 28- án bulgáriai ügyvivője útján fel­kérte a Szovjetunió bulgáriai nagy­követét, hozza a szovjet kormány tudomására, hogy Izrael kormánya helyre kívánja állítani a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió és Iz­rael között. Az ezt követő tárgyalások eredmé- nyeképcn M. Sárét, Izrael külügymi­nisztere 1953 július 6-án V. M. Mo- lotovhoz, a Szovjetunió külügymi­niszteréhez intézett levelében közöl­te, hogy az izraeli hatóságok tovább­ra is minden erejüket latbavetik, hogy felkutassák és megbüntessék, azokat, akik 1953 február 9-én a Szovjetunió izraeli követségén bom­barobbanást okoztak. A külügymi­niszter hangsúlyozta a továbbiak­ban, hogy Izrael soha sem vállalta és nem is vállalja, hogy a Szovjet­unió vagy bármely más békészeretö állam elleni agressziós cselekmények végrehajtását, vagy előkészítését tá­mogatja. M. Sárét levelében közli, hogy Iz­rael kormánya hivatalosan javasol­ja a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége kormányának, hogy az igazi nemzetközi barátság, szelle­mében állítsák helyre az 1953 febru­ár 12-én megszakított diplomáciai kapcsolatokat. V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere válaszában utal arra, hogy a Szovjetunió kormánya az izraeli kormány javaslatainak meg­vizsgálásánál figyelembe vette az izraeli kormány kijelentéseit és a maga részéről ugyancsak kijelenti, hogy baráti kapcsolatot kíván fenn­tartani Izraellel és lehetségesnek ta­lálja a diplomáciai kapcsolatok hely­reállítását Izrael kormányával. (MTI) I kínai népi felszabadító hadsereg egységei visszaverték csangkajsekista banditák Tutsan szigete ellen intézett támadását A kínai népi felszabadító hadse­reg Kína délkeleti partjait mező egységei harcképtelenné tet­ték a Csang Kaj-Sek csapatok ma­radványainak több mint háromezer banditáját, akik július 16-án beha­toltak a Focsou Kuangtung-tarto- mány. között lévő Tungsan szigeté­re. Július 16-án reggel a Tajvan és Kinmen szigetén tanyázó Csang Kaj-Sek bandák maradványaiból összeszedett több mint tízezer em­ber, légi és tengerészeti támogatás­sal benyomult Tungsan szigetére. Ugyanakkor több mint kétszáz el­lenséges ejtőernyős szállt le Tung­san északi részén. A népi felszabadító hadsereg egy­ségei közvetlenül az ellenséges csa­patok partraszállása után széleskö­rű bekerítő hadműveleteket kezd­tek meg. Az ellenséges tárn--’ >« visszaverésében resztvettek a sziget milicistái és lakosai is. Az ellensé­ges ejtőernyősöket még aznap dél­után megsemmisítették. A népi fel­szabadító hadsereg egységei ezután felmorzsoló hadműveletekben sú­lyos veszteségeket okoztak a beto­lakodóknak, akik fejvesztve mene­kültek. Július 17-én este hét órakor a népi felszabadító hadsereg diadal­mas védőcsapatai mór az ellenség teljes vereségéről adhattak jelen­tést A Csang Kaj-Sek banditák ma­radványai közül összesen 3379 em­bert tettek harcképtelenné. r' ’ "t 2664-et megöltek vagy megsebesül­tek, 715-öt pedig foglyul etettek, Három kisebb ellenséges csapat- szállító hajót elsüllyesztettek és két ellenséges repülőgépet lelőtte1* A népi felszabadító hadsereg egy­ségei 109 géppuskát, két ágyút, 25 darab 60 mm-es tábori ágyút, nagy­mennyiségű puskát, lőszert és egyéb katonai felszerelést zsákmányoltak. A bandita csapatok amerikai kikép­zésben részesültek és egész Elsze­relésük az Egyesült Államokból származott. A népi felszabadító hadsereg egységei, a kínai nép köz­reműködésével, teliesen meghiúsí­tották a csangkajsekista banditák­nak ezt a hosszú idő óta előkészí­tett támadását. Ü borsodi rádió mai műsorából Aratás. Szegedi László verse. Mezőkövesdi cséplőgépnél. Be­szélgetés. Mezőgazdasági híradó. A kollektív szerződés nyomában a Borsodi Szénbányászati Trösztnél. Építőmunkások üdülő gyermekei között. , Miskolci furcsaságok. Bandi Gyu­la írása, Pártéi e t _____★ Erősítsük a pártonbelüli demokráciát! Pártunk Központi Vezetőségének 1950 február 10—i határozata pártszervezeteink, nárttagságunk elé azt a feladatot állította, hogy szocialista építőmunkánk sikereinek biztosítás* érdekében erősíteni kell pár­tunkban a kritikát és az önkritikát, a pártonbelüli demokráciát. A határozat végrehajtásának eredmé­nyeként a mi megyénkben is sokat fejlődött, elmélyült a pártonbelüli demokrácia. Elevenebbé vált a mindennapi pártélet, megnövekedett a párttagok aktivitása és felelősségérzete. A pártonbelüli demokrá­ciát megsértő, basáskodó. az ellenséggel szemben megalkuvó vezetőségi tagok nem kerültek be az új vezetőségekbe, helyük­re a pártmunkában, a termelésben kitűnt párttagokat választottak- Jelentősen foko­zódott párttag-águnk ébersége, megnyil­vánult ez több befurakodott ellenséges elem leleplezésében és eltávolításában. A pártonbelüli demokrácia megszilárdítása volt nagy erőfonása mindazoknak az ered­ményeknek, amelyeket a szocialista építő­munkában elértünk. Úgy történt, ahogyan Sztálin elvtárs tanított: ,.A munkásosztály aktivitásának fokozása céljából elsősorban magát a pártot kell aktivizálni. A párt­nak keményen és határozottan rá kelt lép­nie a pártonbelüli demokrácia útjára, hogy szervezeteink a: építés kérdéseinek megvitatásába bevonják a párt nagy tö­megeit, amelynek alkotó ereje dönti el pártunk sorsát. Enélkiil beszélni sem ér­demes a munkásosztály aktivitásáról.“ A pártonbelüli demokrácia megköveteli, hogy a pártszervezeteink élén választott vezető szervek álljanak- A pártbizottsá­gok és pártszervezetek ma már általában betartják a szervezeti szabályzatnak azt az előírását, hogy ,.a párt összes vezető szerveit demokratikusan, taggyűlésen, pártérteke,-.leien... választják.“ Még min­dig előfordul azonban — ez különöskép­pen pártbizottságainknál tapasztalható — hogy egyes funkcionáriusok nem válasz­tás, hanem kinevezés útján kerülnek tisztségükbe. A miskolci városi pártbizott­ság helytelenül járt ei, nem hívta össze a választmány 1 értekezletet, amikor a III- kerületi pártbizottságnál az ágit. prop. titkár elvtárs helyett már elvtársat állí­tott be. A pártdemokrácia erősítése megköve­teli azt is, hogy a pártválasztmányok munkáját állandóan javítsuk. Sokat fejlődött megyénkben a választ­mányi tagok aktivitása és felelősségérzete, emelkedett a választmányi ülések szín­vonala. Pártbizottságaink többsége a vá­lasztmányokat kéthavonkint egybehívta. Néhány kirívó eset azonban arra mutat, hogy a pártdemokrácia teljes érvényesí­tése érdekében még van teendő a megyé­ben ezen a téren is. A miskolci II. ke­rületi pártbizottság egy éve alakult meg, de azóta egyetlen egyszer sem hívta össze a pártválasztmányt- Ugyanezt a hibát lehetett tapasztalni a múlt évben a mező­kövesdi pártbizottságon is, több, mint 6 hónapig nem hívta össze a pártválaszt­mányt. Pártbizottságainknak — különös­képpen az említett pártbizottságoknak — sokkal nagyobb gondot kell forditaniok a pártválasztmány munkájára. A párt- választmánv a párttagság által választott vezető szerve a járásnak. Dolgozó testü­letnek kell lennie, a tagság el is várja, hogy tevékenyen segítse a párt politiká­jának végrehajtását. Ellenőrző szerve a pártbizottságnak, amelynek a pártbizott­ság köteles beszámolni az elvégzett mun­káról. A pártválaszímány tevékenységének lebecsülése súlyosan 9trti a demokratikus centralizmus elvét­taggyűlések nem töltik be teljes mérték­ben feladatukat, sokszor nem hoznak ha­tározatokat a hibák kijavítására, a leiada­tok gyors megoldására- Még gyakoribb eset, hogy hoznak ugyan határozatokat, de végrehajtását nem ellenőrzik követ­kezetesen, nem tekintik munkájuk vezér­fonalának az alapszervezetek vezetői. A párttagság sem követeli meg a pártveze­tőségtől. hogy számoljon be a határozatok végrehajtásáról. Borsodnádaőd II- kerü­letében az álapszervezet minden taggyű­lésen hoz határozatot, ezek azonban ez" idáig csak papíron maradtak, jóformán semmit sem tettek végrehajtásukért. Minden pártszervezet vezetőinek tud- niok kell: ahol a pártdemokráciát meg­sértik. ahol a vezetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak sincs módja bírálatot mondani a vezetőség munkájá­ról, igazi pártéletről szó sem lehet. A pártonbelüli demokráciának, a párttagok jogainak megsértése a vezetőség és a tag­ság, és következményeként a párt és a tömegek közötti kapcsolat meglazulására vezet­A kritika és önkritika fejlesztésének alapja — a pártcnbelüli demokrácia. A Központi Vezetőség 1950 február 10-i ülésén Rákosi elv tar? beszédében a kom­munista bírálat es önbírálat egészséges légkörének megteremtését pártunk erősö­désének, szocialista építőmunkánk fejlő­désének legfontosabb feltételeként jelölte meg­Megyénkben a párttagok ma már sok­kal bátrabban tárják fel a fogyatékossá­gokat, igényesebbek a vezető szervek tevékenységével szemben- Különösen nagy segítséget adott e tekintetben is a Szov­jetunió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusa anyagának tanulmányozása. A jelentős haladás is messze elmaradt azonban a megnövekedett követelmények mögött. Még mindig nem sikerült az ön­kritikát és a kritikát pártmunkánk alap­jává. állandóan működő fegyverévé tenni. A bírálat és önbírálat alkalmazása még gyakran kampányszerű. A párt* ép tömeg- szervezeti funkcionáriusok jelentős része nem fogadja szívesen az építő bírálatot, nem egy esetben formálisan „önbírálatot gyakorol“ és nem tesz semmit a hibák kijavítására- Ilyen például a mezőzombori párttítkár, Ser Dániel elvtárs, aki min­den bírálatot elfogad, ígéreteket tesz, hogy „változtat magatartásán“, azonban gyakorlati munkájában minden marad továbbra is a régiben. Ezt a hiányosságot tapasztalhatjuk a miskolci városi párt- bizottságon is. Az elvtársak a kerületi pártbizottságon dolgozó elvtársaktó! a bí­rálatot elfogadják, ■ ígéreteket tesznek, de ezek megmaradnak ígéreteknek. Vannak olyan funkcionáriusok is, akik Kopenhága (TASZSZ) Eredményes előzetes megbeszélé­sek után július 16-án Kopenhágá- ban aláírták a Szovjetunió és Dá­nia között létrejött kölcsönös szállí­tási egyezményt. Az egyezmény 1953 július 1-től 1954 június 30-ig érvényes. Az utóbbi évek kereskedelmi színvonalához viszonyítva az egyez­mény jelentős mértékben megnöve­személyeskedésnek veszik a bíililato* Ilyen például a miskolci Rózsa 1'erenA pártszervezetben az ágit. prop. Jelelős elvtárs. Több alkalommal megbírálták 4 párttagok, hanyag munkájáért, de a bí* rálatból nem tanult, nem fogadta cl, ső* hetekig nem ment be a pártszervezetbe* „mert őt mindig bántják“. Előfordul olyan felháborító eset, hog# megfenyegetik, sőt üldözik a bírálókat, hajszát indítanak ellenük. A tiszalsdányj párttitkár, Tóth Sándor elvtárs nein fo* gadja el az alulról jövő bírálatot és ha valaki bírálja, akkor megfenyegeti. Emiatt a tagság úgy vélekedik, hogy „ne sZplj szám, nem fáj fejem“. A léhi állam! gaz? daság igazgatója Sándor János gépész* kovácsot azért boesájtotta el a gazdaság* bői, mert az feltárta a hiányosságodat 4 követelte a dolgozók jogost igényeinek ki* elégítését. i Ahol a bírálatot ilyen meeengcdheteN len, gyalázatos módon elfojtják, meg* torolják, ott a dolgozók közönyössé tál* nak, meglazul a vezetők és a tömegek kapcsoluta, nem hajtják végre a pán és kormány határozatait, a termelési Serve* két és rést nyitnak az ellenség brihato* lása, garázdálkodása előtt. Ezeken a he* Iveken mindenütt megtalálható az ellen* ség romboló tevékenysége, az éberség eltompulása. Emiatt nézte több, mini egy évig szájtáti módon a kulákság akna* munkáját az alsóvadászi Petőfi teríncltí« szövetkezet párttitkára, Fejes János is. Még nagy számban érkeznek pártbízott* .«ágainkhoz, tömegszervezeteinkhez, tana* csainkhoz névtelen levelek, ez is arra mu* tat, hogy i még sok a tennivaló a pártdemo* krácia megszilárdítása, a bfnáiaf és önbfrálat fejlesztése terén. A kommunista vezetők, funkeionáriiusol csak akkor végezhetnek jó munkát, C9aü úgy aktivizálhatják a párttagságot, ha biztosítják a becsületes dolgozók szabad véleménynyilvánítását, a bírálatot- To* vábbra is elsőrendű feladat tehát,, hogj| a Szovjetunió Kommunista Pártja XIXa kongresszusának tanításait felhasználva fokozottabban tudatosítsuk a párttagság* ban a bírálat és önbuálat jelentőséget —* erélyes harcot folytassunk a bírák« el" fojtói ellen. I A bírálat és önbírálat széleskörű kibon* takoztatásában jelentős szerep hárul 4 pártcsoportokra. A pártcsoport a párt* demokrácia megszilárdításának, a híréiül és önbírálat helyes alkalmazásának fontol fóruma. Ezért a pártcsoportok munkája* nak megjavítása a megye valamennyi pártszervezetében fontos feltétele a párt* demokrácia megerősítésének, ez pedig biztosítéka a párt és tömegek közötti kapcsolat állandó javulásának, — további sikereknek a szocialista építőmunkába.la H a Szovjetunió és Dánia közötti kereskedelmet. Az egyezményben foglaltak sze* rint a kölcsönös szállítás keretében! a Szovjetunió búzát, olajpogácsát, faanyagokat, nversvasat és egyéb árukat szállít Dániának vaj, sertés* zsír és hasonló áruk ellenében. Ezenkívül Dánia egy hűtőhaiót iá épít a Szovjetuniónak, valamint el* végzi több szovjet hajó javítását. Ausztria nem mondhat le a Kelettel folytatott kereshedelemröl Iliig osztrák kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata Szovjet—dán kereskedelmi szerződést Írtak alá A vezetőség rendszeres beszámolója a pártonbelüli demokrácia erősítésének elengedhetetlen feltétele. Pártszervezete­ink túlnyomó többsége — különösen nagyüzemekben, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben ma már rendsze­resen megtartja a taggyűléseket. Számos példát lehetne felsorolni, hogy azokban a pártszervezetekben, ahol a pártszervezet vezetősége, a titkár gondosan készíti el a beszámolót, ahol építő bírálattal és he­lyes önbírálattal bátran feltárják a párt- munka fogyatékosságait, növekszik ; párttagság aktivitása, ébersége, megsok­szorozódik a pártszervezet ereje. Az álta­lános fejlődés mellett azonban még ma is előfordul, hogy egyes pártvezetőségek figyelmen kívül hagyják pártunk szerve­zeti szabályzatát, amely kimondja, hogy „o vezető szervek kötelesek a pártszer­vezeteknek tevékenységükről rendszeresen beszámolni.“ Az edelényi járási párt- bizottság helyesen felelősségre vonta Zil* község alapszervezeti titkárát. Szilva elv­társat, aki titkársága ideje alatt egyetlen egyszer sem számolt be munkájáról a párttagságnak. Sok helyen tapasztalható az a hiányosság, hogv a beszámoló nem a vezetőség kollektív munkájának ered­ménye, hanem egyedül a titkár állítja össze és a vezetőség tagjai a beszámoló tartalmát csak a taggyűlésen ismerik meg- így történik ez a miskolci Mezőker, Ró­zsa Ferenc, Ady Endre pártszervezetek­ben, de a Borsodvidéki Gépgyárban és az újdiósgyőri központi pártszervezetben is- Még súlyosabb hiba, amit a tállyai egy­séges pártvezetőség titkára követ el: — rendszeresen az iskola igazgatójával ké­szítteti el a beszámolót. _ Megyénk számos alapceerrezctében 4 Ausztriában e—re többen - * -­lettel folytatott kereskedelem foko­zásában látják a külkereskedeln.i válság és a súlyos dollárhiány meg­szüntetésének lehetőségét. Ezt biz >- nyitja a ..Neue Züricher Zeitung“ egyik jelentése is, amely közli, hogy „Iliig osztrák kereskedelemügyi mi­niszter a napokban kijelentette: Ausztria nem mondhat le a Kelet­tel folytatott kereskedelemről“, Il­iig kijelentését az „Internacionálé Wirtschaft“, az osztrák szövetségi kereskedelmi kamara szócsöve W támogatja. „A gazdasági élet ege* szét tekintve, fontos a Kelettel foly* tatott kereskedelem és megérdemli, hogy a legnagyobb figyelmet for* dítsák rá“ — állapítja meg a lat), majd hangsúlyozza: „Van arra le* hetőség, hogy Ausztria úgy segítsert dollárhiányán, hogy KeleteurópábóJ importál bizonyos árucikkekét éá ezek ellenében más cikkeket expor* tál ezekbe az országokba.“ .TAPSRÓL-TAPSRA' Ilyen címen rendeztek vidám műsort szombatön este Miskolcon, a népkeni sza­badtéri színpadon• Az est a humor, vidámság, a könnyed szórakoztatás jegyé­ben zajlott le. Volt is érdeklődés■ felette nagy s a közönségnek kedves, derű:, órák­ban volt része• Sajnálattal nélkülöztük Feleki Kamill, Kossuth-díjas színészün­ket, aki betegsége miatt mondta le sze­replését. Távollétében a ,,rászabott' vidám jelenetek — így a rendkívül ötletes „ven­déglátói pari“ képek — kissé sótlanok, íztelenek voltak. A telefonjelcnettel sem volt több szerencsénk; igencsak elcsépelt téma, alaposan vitatható mondanivalóval. (Vagy ilyesmi nincs is benne?) Annál sikerültebbek voltak Mezei Má­ria színesen, kitűnő megelevenítő készség­gel előadott magánszámai. Egy régi házi- bált varázsolt elénk, azután a kissé már típussá váll ,,Horvátró?‘ énekelt paró­diát, arról a sok helyütt ismert figuráról, aki valamilyen hivatali állást tölt be, de soha sehol sem található, mindig keresi valaki, rettenetesen „ügyködik", — de mindig másutt. Igen nagy sikert aratott a rádióból jólismert Harsányt-együttes. Így szemtől szembe még üdítőbbek, mulattatóbbak* Kifogyhatatlanok az ötletedben. Persnflá- zsaik, előadásmódjuk mindig frissen iga* zodik életünk újabban felbukkanó kisebb* nagyobb kinövéseihez, lenyesendő hibáihoz, A „megjelelő műsort a megfelelő helyen.** című számukban roppant ügyesen figu“ rázzák ki az útón-útfélen hallható ,*4piA hód megy be“ kezdetű da1 szakadásig való éneklésének hóbortját■ Egy rövidebb lélekzetü számban a jampeckodást terítik ki jóalaposan. Sokra értékeljük a Hara sányi-együltes sajátos mulattató művésze* tét, amelynek alapja a valóság szorgal­mas, fáradhatatlan megfigyelése s a htC* mór nevelő célzatú felhasználása. Szívesen hallgatta a közönség Petresi Zsuzsa és Szentessy Zoltán, a Fővárosi Operettszínház tagjainak énekszámait, valamint Antalffy István műsordarabjait‘ Az ilyen vidám tarka estek jól szolgál* jók « nyári szórakoztatást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom