Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

A vezefők állandó kötelessége: gondoskodás a dolgozókról MINDEK PERC KIHASZNÁLÁSÁVAL NÉPÜNK KENYERÉNEK BIZTOSÍTÁSÁÉRT! A kommunista pártok ereje abban van, hogy a legszorosdbb kapcsolatban állnak a dolgozó tömegekkel, ismerik érzéseiket, vágyaikat, igényeiket és politikájuk meg­határozásában a dolgozó nép érdekeit követik, Ez a tulajdonsága képessé teszi a kommunista pártot arra, hogy meg­értesse magát a dolgozó tömegekkel, \e- zetni tudja őket, a dolgozók pedig ön­ként, szívesen kövessék a pártot. Ez a politika kell, hogy vezérelje a mi pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját is. Magyarország valaha a népnyomor, a hárommillió koldus, a munkanélküliség országa volt. A mai Magyarországon nincs már nyomor, nincsenek koldusok és vég­leg eltűnt a munkanélküliség- Népköztár­saságunk alkotmányában rögzítette le polgárainak jogát a munkához, a végzett munka szerinti díjazáshoz, a pihenéshez és üdüléshez, a fizetett szabadsághoz, orvosi ellátáshoz és a művelődéshez, je­lentős változások mentek végbe a dolgo­zók szociális és kulturális életében. Pártunk azonban nem elégedett az el­ért eredményekkel, tisztában van azzal, hogy a szocializmus építése során rend­szeresen, állandóan kell növekednie a tömegek életszínvonalának. Pártunk meg­győződött róla, hogy az életszínvonal emelkedését nem helyes csak a közelebbi vagy távolabbi jövőre előirányozni — szakadatlanul meg kell tenni minden le­hetőt e cél érdekében. Pártunk tanult a tömegektől. Magyarországon csakúgy, mint más országokban., ahol a munkás­osztály van hatalmon, a dolgozókról való gondoskodás elhanyagolása a párt és a tömegek közötti kapcsolat meglazulásával járna. A dolgozókról való gondoskodás politi­kája azonban csak akkor érvényesülhet teljesen, ha valamennyi vezetőnket az emberről való szakadatlan gondoskodás szelleme halja át. Gazdasági és pártveze­tőink rendelkeznek azokkal az állami eszközökkel, amelyeket a dolgozó nép életviszonyainak megjavítására szánunk; ólt érintkeznek mindennap a dolgozókkal; az emberek problémái, ügyes-bajos dolgai az ő kezükben vannak letéve. A párt és az állam egyre hatékonyabb törekvése a nép- életviszonyainak megjavítására, nem sikkadhat el egyes vezető funkcionáriu­sok közönyén, megnemértésén. A dolgo­zókról való gondoskodás politikai irány­elve és a vezetők gyakorlati magatartása között semilyen törés, semilyen eltérés nem engedhető meg­Őszintén meg kell mondanunk, hogy sok párt-, állami és gazdasági vezetőnk néni fordít kellő figyelmet a dolgozók jogos igényeire. Az ipari üzemek vezetői, tanácsfunkcionáriusok, pártszervezetek vezetői sokszor annyira „beletemetkez­nek“ a termelés gondjaiba, hogy eközben megfelejtkeznek a dolgozókról, az élő erttberről. De nemcsak „elfelejtkeznek“, sokszor tudatosan elhanyagolják ezt az elsőrangú ügyet. „A termelés mindenek­előtt“ — ezzel a jelszóval hárítják el maguktól a dolgozók jogos — látszólag a termeléssel össze nem függő — igé­nyeit. Lebecsülni, má9odrangú kérdésnek tekinteni a dolgozók mindennapos gond­jait — a munkásosztálytól való elszaka­dás jele, jobboldali opportunista, ember­telen vonás. így csak a kapitalizmusban néztek az emberre, ahol -— mint Sztálin elvtárs egyik beszédében említette — „a barmot jobban sajnálják, mint az em­bert“. Az ember emberhez való lelketlen, burzsoá viszonya a mi országunkban tűr­hetetlen. A munkásosztály államában a vezető a dolgozó nép megbízottja, ezért kötelessége törődni a dolgozók minden­napi életével. A gazdasági vezetőknek nagy körül­tekintéssel kell gondoskodniok a dolgozók egészségéről, a munka biztonságáról. A jó üzemi vezető gyakran körüljárja a mű­helyeket, maga győződik nteg arról, hogy náncsenek-e a munkások kitéve baleseti veszélynek, tiszta, egészséges körülmények között dolgoznak-e. A jó gazdasági vezető ■a legszigorúbb takarékosságot valósítja meg üzemében, de nem tűr meg szűkmar­kúságot a munkavédelmi beruházásoknál, nem fukarkodik, ha a dolgozók egészsé­géről van szó. A jó vezető úgy tekinti a gyár, az állami gazdaság kollektíváját, mint saját családját és úgy óvja a dol­gozók egészségét, biztonságát, mint saját családjáét. Sokhelyütt azonban a vezetők nem követik ezt az elvet. Kin Antal eivtárs, a Csillaghegyi Lenárugyárból megírta a „Szabad Nép“-nek, hogy az üzemben súlyosan megszegik a munka­védelem előírásait. Megállapítottuk, hogy levelezőnknek teljesen igaza van. A szá­rítóban a dolgozók nem kapják meg a kollektív szerződésben előírt gumikesz­tyűt, gumikötényt, munkaruhát, gumi­csizmát. Kevesebb bérpótlékot kapnak, mint amennyi azokon a helyeken jár., ahol a meleg-. és egészségre ártalmas tmmkák együtt fordulnak elő. Csárádi Dezsőné levele nyomán a vezetők lelki­ismeretlenségére, a dolgozók iránti kö­zönyére derült fény a Magyar Pharma Gyógyszergyárban is. A fürdők elhanya­golt állapotban vannak, balesetet okoz­nak; terhes anyákat bocsátottak el, illetve dolgoztattak egészségükre ártal­mas beosztásban; az elbocsátásoknál ko­holt, odavetett indokolással „rázták le“ az érdeklődő dolgozókat. Gazdasági, állami és pártszervezeti ve­zetőinknek biztosítaniok kell a dolgozók számára időt cs lehetőséget a pihenésre, szórakozásra és művelődésre. Nem szabad eltűrni, hogy a dolgozók rendszeresen túlórázzanak, hogy szabadidejüket feles­legesen az üzemben töltsék. Hozzá kell segíteni a dolgozókat és családjukat a barátságos és kényelmes otthonhoz: pél­dás rendet és tisztaságot kell teremteni a munkás-lakótelepeken é9 szállásokon, gondoskodni kell kulturális és szórako­zási lehetőségeikről. Számos példa van azonban arra, hogy a vezetők egykedvűen mennek el az ilyen ügyek mellett, sőt sokszor valamiféle alacsonyabbrendű, le­alázó dolognak tartják, hogy nekik ilyen ügyekkel törődniük kell. Tornyospálca község tanácsának vezetői például nem akarták elősegíteni a dolgozó családok nyugalmát, gondtalanabb életét. Nem törődtek azzal, hogy befolynak-e a köz­ség bevételei s ezzel megfosztották a falu lakosságát a napköziotthontól, óvodától, amelynek már működnie kellene. A legkisebb panasz, a dolgozót ért leg­apróbb sérelem is megérdemli, hogy nagy figyelemmel és gyorsasággal vizsgáljuk ki. Ebben a kérdésben nem tűrhetünk meg semmiféle kibúvót. Nálunk az egy­szerű munkás setéimét olyan odaadással és készségesen keli orvosolni, ahogy az urak országának hatóságai a befolyásos emberek, nagytőkések ügyében jártak el. Ezeknek a feladatoknak az ellátása tagadhatatlanul komoly követelményt je­lent vezető funkcionáriusaink számára- Sikeresen megvalósítani ezeket a felada­tokat csak akkor lehel, ha a vezetők viszonya a dolgozókhoz jó, elvtársias, ha vezetési módszerük helyes, kommunista módszer. Minden vezető több ember munkáját irányítja,, nagy felelősséget hord a vállán, s ezért munkájában nélkü­lözhetetlen a szigorúság, az igényesség. De az igényesség a munkában nem vál­hat ridegséggé, érzéketlenséggé, szenv" telenséggé a dolgozók egyéni problémái­val szemben. A jó vezető a dolgozóban nem egyszerűen „a termelőt“, „a munka­erőt“ látja, hanem az érző embert is, akinek vágyai, gondjai vannak, akinek öröme, bánata lehet s ezért meg kell hallgatnia problémáit. A vezetéshez ok­vetlenül szükséges bizonyos nagyvonalú­ság, olyan tulajdonság, hogy a vezető ne merüljön el az apró-c9eprő ügyekben, rajta tartsa kezét a leglényegesebb dol­gokon. A nagyvonalúság azonban nem jelentheti azt, hogy a vezető közömbös lehet a dolgozók életébe vágó, sokszor jelentéktelennek tűnő ügyek iránt. Ezek­ből a látszólag jelentéktelen ügyekből tevődik össze a dolgozók mindennapos egyéni élete. A háborúban a jó parancs­nok sokat és behatóan foglalkozik kato­náinak mindennapi életével, meghallgatja őket és segít rajtuk. Az ilyen parancsno­kot szeretik a katonák, az ilyenekről mondják, hogy a harcosok „tűzbe men­nek érte“. így kell vezetni a gazdasági és államügyek minden posztján, hogy a dolgozók úgy érezzék: vezetőjük gond­jukat viseli s ezért szívesen dolgozzanak vele. A szocializmusban és a szocializmust építő államban a vezetéshez nem elegendő a szakmai tudás, a határozottság, az erély — ezenkívül még valami szükséges: érző szív az emberek problémái iránt, a dolgozókkal való egybeforrottság. Az a vezető, aki nem szereti az embereket) sakkfigurinak nézi őket, nem méltó a reáruházott bizalomra. Az elmúlt esztendőben a rendkívül ked­vezőtlen időjárás miatt mezőgazdaságunk igen rossz termést takarított be. Érzé­keny veszte-ég volt az, amely veszélyez­tette a dolgozók normális ellátását. Nem gondolhatunk elégedetten arra az élet- színvonalra) amelyet az elmúlt esztendő­ben lakosságunknak biztosítottunk. Min­den reményünk megvan rá, hogy az idei jó terméseredmények után jelentősen javíthatjuk dolgozó népünk életszínvona­lát, fokozottabban gondoskodhatunk az ország lakosságáról. (A Szabad Nép június 21_i , számából.). A legkisebb késés nélkül haladéktalanul kezdjük meg a beéreti gabona learalását! Megyeszerte megkezdődött, az őszi árpa aratása. A ricsei járás­ban Lácacséken az egyénileg dol­gozó parasztok, Dámócon .íz egyes tipusu tszcs tagjai, Kisrozvágyon a „Petőfi“ termelőszövetkezet vágja a beérett őszi árpát- A szerencsi járásban a fiszaluci „Vörös hajnal“ tsz. elsőnek kezdte meg az árpa aratását. A tokaji tszcs-ben már 10 holdon le is vág­ták az őszi árpát- TiszaladányDan, Taktabájon, Tarcalon lelkesen aratnak a dolgozó parasztok. Ide­jében hozzáfogtak, hogy szemvesz­teség nélkül takaríthassák be az új gabonát. Mezőzomboron egy 24 holdas táblában aratógép kezdte meg az aratást. Valamennyi községben az állan­dó bizottságok, dülőfelelősok fi­gyeljék az érő gabonatáblákat, s mihelyt aratásra alkalmasan be­érett egy-egy tábla, nyomban je­lentsék. hogy azonnal megkezd­hessék rajta a betakarítást. A sá­rospataki és szerencsi járás több községében is alkalmas már a ga­bona az aratásra — mégis kés­nek vele. Mire várnak? Teljesítsük határidőre a szénakaszálási kötelezettséget Megyénk dolgozóparasztjai a növény­ápolás meggyorsítása az aratásra való jó felkészülés mellett elhanyagolták a ta­karmányfélék betakarítását. Az elmúlt év rossz tapasztalataiból igen sokat tanul* hattak megyénk dolgozói. Az idén sokkal nagyobb gondosságra, előrelátásra van szükség, hiszen tavaly sok helyen igen nehéz körülmények között teleltek át az állatok, — igen sok egészségileg leromlott, az elhullás gyakori volt a rossz takarmányozás miatt. Különösen megmu­tatkozott ez az ózdi, encsi, szikszói járá­sokban. Ugylátszik azonban, hogy ezek a járások nem okultak a tavalyi hibán. Utolsó helyen állnak a megyében a széna betakarítással. Nem gondoskodnak előre­látóan már most, mikor idő van hozzá, hogy állataik számára megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány legyen. Sok helyen a rétek, árokpartok, töltésoldalak kaszálását még meg sem kezdték. He- lyenként a fű már el is vénült s nem alkalmas szálastakarmánynak. Valamennyi járásban, de különösen azokban a járásokban, ahol a takarmány betakarítását eddig csaknem teljesen el­hanyagolták, mint az ózdi. encsi, sátor aljaujhelyi, szikszói járásokban, meg kell gyorsítani a munkálj még az aratás előtt be kell fejezni a széna kaszálását. Meg­engedhetetlen, hogy helyenként mivei megkéstek a kaszálással, otthagyják a rétiszénát azzal, hogy már megvénült. Azokat a füveket, amelyek nem alkalma* sak szálasták&rmánynak, az elvénült, de savanyú füveket, vagy kilúgozott gyengeminőségű szénafüveket silózzák be a legrövidebb időn belül. A siló minden­kor vitamindús takarmány, az állatok szívesen eszik. Termelőcsoportjaink kö* vessék az abaujszántói „Petőfi“ tsz pél­dáját, ahol a széna betakarítását nem­csak, hogy befejezték, hanem elsőként teljesítették túl szénabeadási kötelezett­ségüket. Beadtak 39 mázsa elsőosztályú és csaknem 41 mázsa harmadosztályú szénát. Dolgozóparasztságunk kövesse a finkeiek jó példáját, akik már 105 szá­zalékra teljesítették szénabeadási előírá­sukat. H. Szacsurí Béla gönci dolgozó­paraszt jó példája is követésre méltó» a széna időben való betakarításával biztosítja, hogy háromszor kaszálja rétjét* Beadási kötelezettségét már 162 száza­lékra teljesítette. Zsíros Jenő kiskinizsi dolgozóparaszt 420 kiló helyett 460, Jaissi Béla kiskinizsi dolgozóparaszt 220 kilő helyett 260. Varga Gábor vadnai CQA Lí1/> 7fvü) A/fni- I Dar Lajos sajókazai dolgozoparaszt 610 kiló helyett 780 kiló szénát adott’ be. zettségének eleget. Megyeszerte a széna betakarításával egyben meg kell gyorsítani a beadási kötelezettségek teljesítését is. hegy a minisztertanács határozata szerint nse- gyénk időben tegyen államiránti kötele" zettségének eleget' A járások közötti szénabeadási verseny állása a megyei tanács értékelése alapion a következő: Szántóföldi takarmány: 1. edelényi 2- miskolci 3. ricsei 4. abaujszántói 5 putnoki 6-sárospataki 7. mezőcsáti 8. szerencsi 9. mezőkövesdi 10. sátoraljaújhelyi 11. encsi 12. szikszói 13. ózdi járás. Rétiszéna: 1. abaujszántói 2. ricsei 3- miskoci . 4. szerencsi 5. mezőkövesdi 6. mezőcsáti 7 ■ putnoki 8. sárospataki 9. encsi 10. edelényi 11. sátoraljaújhelyi 12. szikszói 13- ózdi járás. Csépelnek a keselyűhalml állam! gazdaságban A keselyűhalmi állami gazdaságban már folyik az ősziárpa cseplése. A mai napon két vagon árpát szállít be a gazdaság a miskolci termény- raktárba. . . — Hz edelényi iárás élenjáró községei a növényápolás gyors befejezésével, a beadás maradéklaian teljesítésével kezdik az aratást Hidasnémetiben a dolgozóparasztok felké^ziiitek az aratásra Minden felé, amerre megyünk, te­le a határ szorgalmas dolgozó pa­rasztokkal. Hidasnémetiben példát mutat a növényápolásban Szabó Jó­zsef szövetkezeti .igazgatósági tag. A kukoricát már megkapálta, a burgo­nyát is megtöltögette. Szabó elvtárs jó példáját sokan követik. Elsősor­ban azért, mert esténként hazafelé menet a határból, elbeszélget dolgo­zó paraszttársaival, — hogy ha idejé­ben végzik a növényápolást, sokkal többet terem a föld. Szabó József elvtárs a növényápo­lás mellett élenjár a beadási kötele­zettségek teljesítésében is. A Béke Világtanács ülésének tiszteletére tel­jesítette évi tojás- és baromfibeadási előírását. Brinszky András és Bárt- fai Józsefné igazgatósági tagok köve­tik a jó példát. Brinszky elvtárs is teljesítette évi tojás- és baromfibe­adási kötelezettségét. Ugyancsak eleget tettek évi előírásuknak Szabó Bertalan és Szabó Sámuel dolgozó parasztok is. A növényápolást lóka­pával végzik. Utána az asszonyok szaporán haladnak a tövek tisztítá­sával. Szabó József, Nagy István, Brinszky András, Gombos István dolgozó parasztok párosversenyben végzik a növényápolást. Az aratásra is felkészültek már. Előkészítették a gazdasági szerszámokat s egyéb ara­táshoz szükséges kellékeket. Me­gyénk valamennyi földművesszövet­kezetének vezetősége és tagjai kö­vessék a hidasiak jó példáját, egy­mással párosversenyben harcoljanak a növényápolás gyors befejezéséért, az aratás időbeni megkezdéséért. TAKÁCS TIBOR MÉSZÖV. Dolgozó parasztságunk minden óra kihasználásával még az esős idő alatt is dolgozott. A járás közsé­geiben a mezőgazdasági állandó bi­zottságok tagjai járnak élen a mun­kában. A férfiak a szénakaszálást, míg a nők, a családtagok a növény- ápolást végezték. A termelőcsoportokban meggyor­sult a növényápolás azzal, hogy a növénytermelő brigádokon belül munkacsapatokra, egyénekre osztot­ták a területet. A járásban csak egy csoportban, a szinpetri „Pártkon­gresszus“ tszcs-ben nem osztották fel egyénekre a kapás területét. Ez meg is látszik a növényeken. Elha­nyagoltak, gazosak. Hogy a szinpetri csoport utolsó helyen kullog a nö­vényápolásban, annak egyik oka, hogy a vezetőség családtagjai nem vesznek részt a munkában. Például a tanácselnök felesége sem dolgozik a közösben. Az olyan csoportokban, mint a finkei „Kossuth“ tsz, ahol a vezetők példát mutatnak, meglátszik az ered­mény. A növényápolás mellett már a szénát is betakarították. A be­adási kötelezettséget is csaknem tel­jesítették. Ugyancsak szépen halad a növényápolással a szendrőládi „Uj élet“ tsz. Emellett példát mutatnak a begyűjtésben is. A község félévi tojásbeadási tervét 101, baromfibe­adási előírását már 115 százalékra teljesítette. Mucsony község dolgozó parasztjai élenjártak a gabonavetések idején. Elsőségükből most sem engednek. Példát mutatnak a kapásnövények ápolásában is. Hiba. hogy a község dolgozói elhanyagolják az olyan fon-1 tos munkát, mint a szénakaszálás. Járásunk területén az állandó bi-* zottságok, a dülőfelelősok rendszere­sen ellenőrizzék a határt s hassanák oda, hogy a növényápolási munka meggyoi süljön, hogy az aratás, hor­dás. tarlóhántás, másodvetés nagy munkáira valamennyi községünk jól felkészüljön, illetve az elkészített terveket maradéktalanul végre­hajtsa. MÁTÉ JÓZSEF vb. elnök, Edelény. ÉLENJÁRÓ, PÉLDAMUTATÓ ÜZEMEK Befejezték a féléves tervet, 8000 tonna szenet adnak terv felett a mucsonyi vállalat dolgozói A Mucsonyi Szénbánya Vállalat műszaki és fizikai dolgozói örömmel, büszkén jelentették, hogy június 23-án reggel 6 órára befejezték első fél­éves tervüket. A szuhakállói és alberttelepi bányászok kiváló munkát végeztek. — Újból bebizonyították, hogy első harcosai a borsodi tröszt bányászai­nak. Most a vállalat dolgozói elhatározták, hogy terven felül 8000 tonna szenet adnak a hazának. BÄNYÄSZ DOLGOZÓK! KÖVESSÉTEK AZ ÉLENJÁROK PÉLDÁ­JÁT! 1 A sajószentpéteri üveggyár dolgozói befejeztek első féléves tervüket A sajószentpéteri üveggyár dol­gozói június 17-én befejezték első féléves tervüket. Az üzem dolgozói most lelke­sen készülnek a harmadik negyed­évi terv végrehajtására, amelyet a pénfek-mozgalommal sikereseb­bé akarnak tenni, hogy az éiüzém jelvénynek továbbra is birtoko­sai lehessenek Budai Páti * n r------------------------------------------------------------------\ CC7 A 1/M A rVA DÍIDC7 XTP I * *"™r“ I M í H Sm g Ü t - m fH if M /»X iC ij §1 11®^ EJ ií-M ll f§ Sürgős vizsgálatra és gyors intézkedésre ran szükség ljhJ&jt%.K\í KJTmXM ,.......... ..i —■ ■-.-■■ ; ^j^X^violyan^^^am^ _____________________________________________________________ Miwhulc. lttVi ui nius 21. <zerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom