Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

járási pártbizottságsk lantos szerepe falun éhány nappal ezelőtt a megyei pártbizottság kemény bírálat­ban részesítette a sárospataki járási pártbizottságot- A bírálatban" fel­tárta azokat a legfőbb hibákat, hiá­nyosságokat, amelyek nagymérték­ben gátolják a feladatok sikeres végrehajtását a pataki járásban. A hibák legalapvetőbb oka, mint azt a határozat megállapítja, hogy: ........... járási pártbizottság a párt- és kor­mányhatározatokat nem dolgozta f?l, nem tette meg a szükséges in­tézkedéseket a határozatok végre­hajtására, a dolgozók mozgósításá- ro“- A járási pártbizottságon el­akadtak, megrekedtek a központi és a megyei pártbizottság által kiadott határozatok, utasítások, útmutatá­sok. Ezzel a járási bizottság lénye­gében saját munkáját nehezítette meg, nem tudott, nem tudhatott következetesen harcolni a párt poli­tikájának maradéktalan megvalósí­tásáért falun. Ez a formális, bűnös viszony a párt- és kormányhatáro­zatokhoz rányomta bélyegét a sá­rospataki járási bizottság, az egész járás munkájára. Van egy mondás: ,,Fiamnak mon” doni, menyem is értsen belőle“. A megyei pártbizottság bírálatából ta­nulnia kell a többi járási bizott­ságnak is, ahol a pataki járásban előfordult hibák, — amelyek visz- szavetették a munkát, — kisebb- nágyobb mértékben fellelhetők. A Járásokban általában hullámzó a gazdasági és politikai munka, az igen sokrétű feladatok végrehajtása esetenkint nem eléggé hatékony és következetes, aminek kiküszöbölésé- hez nyújt segítséget a sárospataki járást ért bírálat, a megyei pártbi­zottság határozata. A járási pártbizottságok fonlos szerepet töltenek be a szo­cializmus építésében. Munkaterüle­tük és- feladatkörük igen nagy. A já­rásban felmerülő politikai, termeié” si. kulturális és egyéb tennivalók sikeres és jó megoldása önálló poli“ tikai vezetést követei meg. Ez a szerep a járási bizottságra há­rul. Neki kell irányítania a szerve­ző és felvilágosító munkát, a mun­kások .fs dolgozó parasztok között a legkülönbözőbb kérdéseket, problé­mákat kell megoldania, illetve moz­gósítani kvll azok jó végrehajtásá­ra. Ehhez nyújtanak nagy és fel­merhetetlen segítséget a párt- és kormányhatározatok, pártutasítások. Irányt szabnak egy adott időszak- ban a gazdasági és politikai munká­nak, mindkeltő irányítójának, a já­rási pártbizottságnak. Erről feledke­zett meg, ezt mulasztotta el bűnös könnyelműséggel, nemtörődömség­gel a sárospataki járási pártbizott­ság s ami ennek következménye, nem volt kielégítő az alapszerveze­tek, a járási tanács és a tömegszerve­zetek munkája. Állandó tétovázás, bizonytalanság, s ami ebből fakad, kapkodás jellemezte a járási bizott­ság munkáját. Hogy mennyire így van ez, azt a termelési eredmé­nyekben mérhetjük le a legjobban. sárospataki járás a múlt esz­tendőben — amikor a járási bizottság a párt- és kormányhatá­rozatok szellemében dolgozott -— a megyei begyűjtési versenyben min­dig az élen járt. Most a szégyentel­jes utolsó helven kullog. Visszaesett a pártpolitikai tömegmunka, amit legfőképpen a mezőgazdasági tenni­valók elmaradása, különösen a be­gyűjtésben és a párfépítésben ta­pasztalható súlyos hiányosságok je­leznek. • A járási pártbizottságok szere­pét naég jobban aláhúzza az a tény, bogy fő munkájuk a szocializmus építése falun a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztése. Ezt és az ehhez kapcsolódó minden más feladatot, csak akkor tudja eredmé­nyesen elvégezni, ha a járás elis- nfiert, vezetőjévé, gazdájává válik minden területen. A tekintély meg­szerzésének pedig csak egy útja van: a jó munka mindenben. Ennek ® jó munkának a kialakításához se­gítenek hozzá a párt- és kormány- határozatok. amelyeknek végrehaj­tására semmi gondot nem fordítot­tak Sárospatakon . . . tehát: nem is dolgozhattak jól. ^ z a járá9i pártbizottság, ame­lyik alaposan áttanulmányoz­ik a megyei pártbizottság bírálatát» saját munkaterületére vonakoztat- va leszűrte a tanulságokat, okúit a hibákból, Sőt (!) nemcsak felismerte ennek nyomán a saját munkájában tapasztalható hiányosságokat, ha­nem hozzá is látott azok kijavítása- hoz, az a járási pártbizottság ered- menyesen és jól tud dolgozni, he­lyesen érvényesíti a párt politikáját fa]un. Amelyik járási pártbizottság ezt elmulasztja, menthetetlenül a sárospataki járáshoz hasonló mu­lasztásokat követ el. Ahhoz azonban, hogy a pataki já­rás hibáin okulva jól dolgozhasson egy-egy járási bizottság, a legala­posabban ismernie kell a párt poli­tikáját, hogy ennek nyomán a párt­ós kormányhatározatokat a sajátos viszonyoknak és feladatoknak meg­felelően helyesen juttassa el az alapszervezetekhez, a dolgozó töme­gekhez. Ha ez hiányzik, a járási bi­zottság ném válhat erőteljes irá­nyítójává, gazdájává a maga terü­letének. A megyei pártbizottság határo­zata igen sok problémára hívta fel a figyelmet» ugyanakkor megmu­tatta az utat is azok megoldására. A sok probléma között is a legfon­tosabb: a vezetés színvonalának emelése. Ennek alapfeltétele a kommunista munkastílus kialakítá­sa ami elsősorban a határozatok végrehajtásának körültekintő meg­szervezésében és a végrehajtás fo­lyamatos, helyszínen történő ellen­őrzésében kell, hogy tükröződjek. Elvtársi, baráti segítségre van szük- ség egy-egy probléma megoldásá­ban, természetesen mindig szem előtt tartva a pártszierű magatartást, munkaszellemet. H ol van ehhez az erőforrás, a biztos alap? Nem másütt- mint a tömegekkel való szoros kap­csolatban. A tömegkapcsolatok ki­alakításának, megszilárdításának el­ső lépcsőfoka — minden falúban, községben, együttesen az egész já­rásban az alapszervezetek, — végső fokon a járási pártbizottság jó munkájában rejlik, A járási pártbi­zottságnak támaszkodnia keli az alapszervezetekre, segítse őket, _ a munkában, elsősorban a pártépítés- ben. Az alapszervezetek feladata viszont, hogy igényeljék a _ járási pártbizottság segítségét, bíráljanak bátran és következetesen. A segít­ségnyújtás, az erőforrás kialakítása tehát kétoldalú ha az egységes, akkor egységes lesz az irányítás a járásban, hatékony és jó lesz a munka az alapszervezetekben, ami végül is a feladatok, a kötelezettsé­gek sikeres megoldását eredménye­zi. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni: az állami feladatok ellenőrzése, a termeléssel, a begyűj­téssel, most különösképpen a nö­vényápolással és a7- aratásra való felkészüléssel kapcsolatos párt- es kormányhatározatok végrehajtása es a végrehajtás ellenőrzése a járási pártbizottság joga ás kötelessége. Világos, hogy az a járási pártbizott­ság rosszul dolgozik, amelyik mind­ezt maga akarja elvégezni, rosszul dolgozik axkor is, ha mindezt °lba- ryagojja. Meg kell tanulni annak művészetét, hogy a járási pártbi­zottság irányítsa, ellenőrizze a tö­megszervezeteket, mégpedig úgy, j hogy állandóan erősítse szervezeti­leg és politikailag egyaránt azokat. Gyakran találkozunk felelős, ve­zető funkcionáriusoknál is azzal az alapjában véve helytelen álláspont­tal, hogy: „nincs megjelelő káde~ rünk, nem tudunk jól dolgozni • Ugyanakkor arról nem beszélnek: mit tettek annak érdekében, hogy ez az úgynevezett „káderhiány megszűnjék. A „káderhiány oka, nem a vezetésre alkalmas, becsüle­tes, öntudatos emberek hiánya, ha­nem a kádermunka hibái — terv- szerütlensége. Ha valamilyen tiszt­séget be kell tölteni, gyakran az utolsó pillanatban keresnek oda megfelelő embert, ahelyett, hogy előrelátóan már időben gondosko­dás történne megfelelő kádertarta­lékról» Rákosi elvtárs azt tanítja; A hékeharc nagy feladatairól tárgyal a Lapunk szerdal számában rész­letes tudósítást adtunk a Béke Vllágtanács kedd délelőtti és dél­utáni üléséről. Az alábbiakban Méh e Vil ág ta n á es azokat a kedden elhangzott i'elszó, tálasokat közöljük, amelyek la punk legutóbbi számába helyszűke miatt nem fértek. James Endicott kanadai lelkéss felszólalása James Endicott felszólalása elején méltatta a világ békemozgalmának azt a javaslatát hogy az öt nagy­hatalom ünnepélyesen biztosítsa a világ népeit, nem fognak háborút vi­selni egymás ellen és mutassák ki errevonatkozó jószándékükat azzal, hogy első lépésként leülnek tárgyal­ni. A világ békemozgalma legfőbb erőfeszítéseinek arra kell irányul- niok, hogy egy ilyen találkozó létre­jöjjön. Talán egy világviszonylatban al­kalmazott népszavazás erről a kér­désről felhívhatná az összes kormá­nyok figyelmét arra a tagadhatatlan tényre, hogy a népek békéhez vezető tárgyalásokat követelnek — mon­dotta. Hangsúlyozta, hogy a népeknek ilyen tárgyalások tartására irányuló követelése világméreteket öltött. — Winston Churchill és mások leg­utóbbi nyilatkozatai is elismerték a nagyhatalmak között folytatandó ilyenirányú tárgyalások jogosságát és Időszerű voltát. Endicott szembeszáll azzal az ál­lítással, hogy a békemozgalom csel- fogás a nyugati egység, felbontására ég szétszakítására. Hangsúlyozta, a béke egységet hoz. a hatalmi blok­kok szakadást okoznak. Komoly szakadás állt be a nyugati egység­ben az Egyesült Államoknak a ko­reai háború szárazföldi kiterjeszté. sere irányuló politikájával kapcso­latban. Endicott utalt arra. hogy a brit nemzetközösség miniszterelnö­kei konferenciájának a békét illető javaslatai igen hasonlók voltak a világ békemozgalmának javaslatai­hoz melyek nemcsak, hogy nem akar. nak’ szakadást, hanem ellenkezőleg, egységet, vagyis a nagyhatalmak tárgyalásait, és a világkereskedelem kiterjesztését követelik. A továbbiakban emlékeztetett Ka­nada nehézségeire az Egyesült Álla­mokkal: képtelen egyezséget kötni New York állammal és Washington kormányköreivel a Szent Lőrinc fo­lyó csatornahálózata és villamoserö- müve ügyében. A kanadaiak úgy ér­zik, hogy hatalmas déli szomszédaik túlságosan gőgösek és megfontolat­lanok. Ezért szokás mondani Ka­nadában: „Ha így kezelik barátai­kat, vájjon hogyan járnak el az el­lenségeikkel ?“ Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a gyarmatosító nyugati nagy­hatalmaiénak a kizsákmányolt népek ellen viselt háborúja is fenyegeti a világbékét. Szilárdan szembe kell szállni azzal az állítással, hogy a gyarmati felkelések „kommunisták által szított felforgató és bűnös összeesküvések“. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett egy 188G-ban elhang­zott parlamenti felszólalásra. „Nem a lázadás a gyűlöletes, hanem az el­nyomás, amely lázadásra ösztönöz; nem a lázadók gyűlöletesek, hanem azok a férfiak, akik a hatalom bir­tokában visszaélnek ezzel a hatalom­mal: azok a férfiak akiknek hatal­mukban állna a bajokat orvosolni, de visszautasítják a hozzájuk intézett kérelmeket; azok a férfiak. akik mi‘ kor kenyeret kémek tőlük, megkö­vezik a kérelmezőt.“ James Endicott annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a gyarmatosító nagyhatalmaknak nem erőszak alkalmazásával, hanem a gyarmati népekkel folytatandó tár­gyalások- út járt kell - megoldé.it keres, níök, mert különben ez a hatalmas konfliktus végső fokon pusztulást hoz a. Nyugat számára. J. G. Endicott beszédét gyakran szakították meg. tapsok. A következő szónok V. Boucek. a csehszlovákiai Lenin Müvek sztaha­novistája volt. Boucek csehszlovák küldőit javaslata a német kérdés megoldására V. Boucek csehszlovák küldött fel­szólalását azzal kezdte, hogy a cseh­szlovák nép óhaja a nemzetközi problémák, közöttük a német kérdés békés rendezése. A csehszlovák nép — mondotta — békés kapcsolatokat óhajt a többi nemzetekkel. E tekintetben a Né­metországgal való kapcsolataink igen fontos helyet foglalnak el. Mi Németország szomszédai vagyunk és igen természetes, hogy saját ér­dekünkben békében akarunk vele élni, baráti.an együtt akarunk vele működni. Nem tévesztjük össze és sohasem tévesztettük össze a német népet sem Vilmos császárral, sem az előtte levő egyéb császárokkal, sem pedig Hitlerrel és bandájával. Rámutatott arra, hogy Csehszlo­vákia barátsága és együttműködése a Német Demokratikus Köztársaság­gal arról tanúskodik, hogy a demo­kratikus jogok és nemzeti érdekek kölcsönös megbecsülése alapján va­lamennyi néppel lehetséges a békés együttélés. Ezután a példák hosszú sorával illusztrálta a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság gyümölcsöző kul­turális kapcsolatait. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák kormány politi­kája. amelyet az egész nép teljes egészében támogat, az adott szó tiszteletén, az érvényes nemzetközi szerződéseken, az azokból származó kötelezettségek és kötelességek tel­jesítésén alapszik. Annak a meggyei, zödésének adott kifejezést, hogy en­nek az elvnek az alapján sikerrel megoldható a német kérdés is annál is inkább, mert ilyen érvényes nem­zetközi egyezmények léteznek. Ezután részletesen foglalkozott a potsdami egyezménnyel és kijelen­tette, hogy a potsdami szerződés alapján meg kell kötni a német bé­keszerződést. A potsdami egyezményt — Tru­man, Amerika volt elnöke és Attlee, Anglia volt miniszterelnöke is alá­írta. Aláírásuk egyformán kötelezi az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát. Ezt a kötelezettséget azonban még nem teljesítették. A német kérdés békés megoldása a világ minden népének érdeke és a Béke Világtanács ténylegesen hozzá­járulhatna a német kérdés békés megoldásához azzal, hogy nagysza­bású mozgalmat fejleszt ki vala­mennyi ország közvéleményének megnyerésére az alábbi követelések teljes kivívása céljából: 1. A potsdami szerződés elveinek teljes alkalmazása az egész német területre vonatkdzóan. 2. A Németországgal kötendő békeszerződést célzó tárgyalások új- raf elvé tele. 3. A bonni különszerződés és az úgynevezett európai védelmi közös­ségre vonatkozó szerződés semmissé nyilvánítása, mivel ezek támadójel- iegü katonai szerződések, amelyek nemcsak a potsdami egyezménnyel állanak ellentétben, hanem a nem­zetközi jog érvényben levő elvei­vel is. A csehszlovák küldött beszédét az­zal fejezte be hogy ezek a javasla­tok amelyeket a Béke Világtanács csehszlovák tagjai nevében terjeszt elő. teljesen megfelelnek a békesze- retö népek érdekeinek és általában a béke megerősítése és fenntartása érdekeinek. V. Boucek nagy tetszéssel foga­dott beszéde után Riccardo Lom­bardi. volt olasz miniszter, képviselő szólalt fel. Riccardo Lombardi a nemzetközi megegyezés gazdasági kérdéseiről Riccardo Lombardi a nemzetközi megegyezés gazdasági kérdéseiről beszélt. Egyes országok — mondot­ta — arra törekszenek, hogy erő­szakkal rögzítsék a gazdag és sze­gény országok közötti gyarmati alá­rendeltség viszonyát. Ezzel kapcso­latban adatokat hozott fel arra: ho­gyan törekszik az Egyesült Államok gazdasági politikájával is állandósí­tani ezt a helyzetet. Lombardi elsősorban a tőkés or­szágok szemszögéből vázolta egy nemzetközi enyhülés gazdasági kö­vetkezményeit. Kifejtette annak szükségességét hogy „a különböző országok politikai és gazdasági irá­nyítóinak meg legyen a képessége, eszköze és akarata“ hogy ügyelni tudjanak: a fogyasztásra alapozott gazdasági életre való átállítás a le_ hetö legkevesebb veszteséggel járjon és ezzel elkerüljék egy gazdasági pangás, sőt visszaesés szakaszát. Ilyen veszély — mondotta — fennáll a kapitalista gazdálkodási országok­ban különösen az Egyesült Álla­mokban és ez a tény elegendő ezek­ben az országokban a béke „kitöré­sével“ kapcsolatban fennálló aggodal­mak megmagyarázására. Ezzel kap­csolatban kifejtette hogy döntő fon. tosságú a külkereskedelmi kapcsola­tok gyökeres kibővítése. „A Kelet-Európával és a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok — akárcsak részleges — újrafelvétele sokkal jobban megoldaná Nyugat. Európa fizetési mérlegének kérdését, mint a „Trade not aid“ f kereskede­lem és nem segély) elég kétesértékü politikája“ — mondotta Lombardi. Uj piacokat főleg az elmaradott népek fejlődésének gazdasági elő­mozdításával lehetne elérni, ami tér. mészetesen átalakulást követel a gyarmati és félgyarmati valamint a kapitalista országok között jelen­leg fennálló viszonyban. „Az elnyo­mott népek felszabadulása és fejlő­dése ma nyilvánvalóan elengedhetet­len feltétele a világgazdaság új ala­pokon nyugvó fejlődésének és égvén, súlyának“ — hangsúlyozta befejezé- sül Riccardo Lombardi. Martin Niemöller lelkéss: »4 békés együttélésről nem vitázni kell, hanem meg kell kísérelni“ „Aki a békét óhajtja, annak akad­nia kell a megértést is az ellenfél­lel.“ — Ez magától értetődő dolog­ként hangzik és ebből kell kiindulnia minden igazi béketörekvésnek. Mert, ha azt mondom hogy „béke“ és ugyanakkor nem vagyok kész arra, hogy megértésre jussak ellenfelem, mel, akkor tárgyilagosan és valójá­ban: nem akarok békét, visszaélek ezzel a szóval és azokkal az embe­rekkel. akik hisznek kimondott sza­vamban — kezdte beszédét Martin Niemöller. Ezzel — folytatta — felvetődik az „együtélés" problémája, melyről az utóbbi években annyit beszéltek és írtak: „Lehetséges-e vagy sem mindkét világ együttélése a mi mai kicsivé vált. egy világunkban?" — Olyan vitatéma ez, amely — a részt vevők ízlése és beállítottsága szerint — világpolitikai, társadalompolitikai, gazdaságpolitikai kultúrpolitikai és világnézeti szempontból tárgyalható. De semmiféle vita sem változtat azon a tényen, hogy az együttélésen kívül nincs más lehetőség, melyről még vitázni lehetne, mert az egyet­len alternatíva: az ellenfél megsem­„A tartalék a káderben csakúgy kell, mint a hadseregben, vagy a bank~ ban Tartalék nélkül nem lehet nyugodtan dolgozni ..Az új ká­derek itt vannak közöttünk, csak meg kell ismerni őket- Az első ká­deres a járásban a járási titkár, alapszervezetben az alapszervi tit­kár. Hogy a járási bizottságokon még mindig sok a tennivaló a ká- dermunka megjavításában» arra mutat, hogy a7 idevonatkozó párt- határozat végrehajtása nem folyik mindenütt következetesen A szocializmus építésében nagy és lelkesítő feladatok megoldására hivatottak a járási pártbizottságok, ami egyben igen nagy felelősséget is jelent. Az a já­rási pártbizottság, amelyik átérzi ezt a felelősséget, sikerrel oldja meg az- előtte álló feladatokat. Most elsőrendű dolog .hogy újra és újra áttanulmányozzuk a párt- és kormányhatározatokat, leszűrjük a tanulságokat- a megyei pártbizott­ságnak a sárospataki járás munká­járól gyakorolt bírálatából, azért, hogy a hibákból okulva minden járásban győzelemre vigvék a nö­vényápolást. alaposan felkészülhes­senek az aratásra, cséplésre, a nagy 'nyári csatára. HERMÁM 07TC V'CirWTk f/wi /n^/jb TkAnmlVi f s n/AKNA iYAK ISA# Ali _______________=-___________ JLAjLJI -fflt-j£ IU ML A %,.Iw-Sl^«- |ffflil H ,^,f I késiüijön henyércs^íára snezökeresztesi tanács | áA> évfolyam 141. szám *ra 50 filier tVlisKoie, 1953 június 18, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom