Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

2

ESZAKMÄGYÄRORSZÄG

Csütörtök 1953 Június 18írdsitésa kiküszöbölése lenne. Erre a lehetőségre azonban senki sem gondolhat komolyan.

Mi a teendő tehát, ha figyelembe vesszük ezt a tényt? — önként kínálkozna, hogy gyors elhatározással reagáljunk és fegyverkezéssel szerezzük meg magunknak a lehető legnagyobb biztonságot a fenyegető megsemmisítés ellen. Világos, hogy ilymődon a probléma nem oldódik meg és nem is oldódhat meg; ellenkezőleg; még égetőbbé válik. A fegyverkezés növeli az egymástól való félelmet mindkét oldalon és —■ ha a félelem már az elviseihetétlenségig fokozódott — előbb-utóbb elkerülhetetlenül katasztrófához vezet. Ezen az úton minden lépéssel egyre jobban eltűnnek a lehetőségek e folyamat fenyegető továbbfejlődésének feltartóztatására és a béke megteremtésére. Rendkívül veszedelmes út ez, melynek végülis a szakadékban kell végződnie. Ez az út —■ nem járható út!

Számunkra csak egy út van: a hé. kés együttélésről nem vitázni kell, hanem meg kell kísérelni. Ez világos és logikus következtetés, melynél persze szem előtt kell tartanunk, hogy a világos felismeréstől még hosszú és esetleg fáradságos út vezethet a megvalósításig. Fokozott mértékben áll ez a mi esetünkben.

A békés együttélés nem egyszerűen cél, melyet megvalósítunk, hogy azután birtokoljuk. A béke akkor is, ha már elértük, állandó feladat marad, mint ahogyan talán sohasem válik magától értetődő és ne hézségnélküli állapottá két ember együttélése a házasságban. Ezen a síkon a megállás visszafejlődéssel egyenlő; a békének növekednie kell, ha nem akar elsorvadni.

De mindenekelőtt; a békés együtt, élést kell először megteremteni, fis tudjuk, hogy mennyi akadályt kell ehhez eltávolítani, mennyi építőkövet kell összehordani — mindkét oldalon! Az imént beszéltem ,-z egymástól való félelemről. Emögött a félelem mögött a bizalmatlanság egyrészt mesterségesen is elmélyített mély szakadéka tátong, mely azonban másrészt ellentétes alapfehfogá- sokra vezethető vissza. Ezek csak kis részben egyenlíthetök ki valódi kompromisszumokkal; a fennmaradó nagyobb részt jóakarattal és nagy türelemmel kell elviselnünk. Es ekkor dől majd el, hogy a vállalkozás —- az egyetlen, mely feltar tóztathatja_ a _ katasztrófád — sikerűbe.

Hallottuk; hogy ugyanakkor, amikor végre megfogható közelségbe került Koreában a fegyverszünet, a világbéke másik, elsőrendű fontos- ságú. veszélyes pontjának helyzetét egy újabb esemény — remélhetőleg alapvetően megváltoztatta. Német hazámban hónapok óta aggályosán kiéleződtek az ellentétek a keleti és nyugati részállam között. Úgy tűnt, mintha olyan állapot fejlődne ki, amely lehetetlenné tenné az összes feszültségek békés megoldását az együttélés szellemében, az evangélikus egyház 1948 óta újra és újra a békés egyesítés mellett foglalt állást és mindenkor a tárgyalások szükségességére utalt mint egyetlen útra, melyen a béke érdekében szükséges cél elérhető. Az elmúlt héten fordulat következett be. Ennél a fordulatnál nemcsak arról van szó, hogy a Német Demokratikus Köztársaság területén rendszabályokat vontak vissza, hanem ugyanakkor arról is, hogy nagyszabású kísérlet történt arra nézve, hogy enyhítsék a nyolc év óta veszedelmesen kifejlődött belső német feszültséget.

Az eredmény — melyet részben Saját tapasztalatomból tudok bizonyítani — az, hogy új reménység hulláma vonul át népünkön, annak a reménynek hulláma, hogy most mégis eredményt Ígérő tárgyalásokra és végülis a német kérdés békés megoldására kerül majd a sor. Immár széles körben elterjedt fásult hangulat uralkodott, mely egy meg változhatatlannak vélt. kényszerű sors tétlen elviselésére késztette az embereket. Most ismét feltámad majd. az óhaj és a kívánság, hogy ki kell használni az alkalmat.

Ezzel - ha a Jelek nem csalnak i— valóságos béke-tett következett be. Ezzel akadályokat hárítunk el csökkentjük a félelmet, a bizalmatlanságot. És minden cselekedetnek ugyanebben az irányban megnövekedő; t mértékben ugyanez a hatása lesz. , Ez nem marad hatástalan a másik. oldalra sem.

Mindnyájunkban egy reménység él a béke megteremtésére és megtartására; bárcsak sikerülne a becsületes fáradozásoknak és tárgyalásoknak a békés együttélés merész cselekedetét megvalósítani — mondotta végül Niemöller lelkész. — És mi, keresztények, ehhez a merész tetthez szeretnénk folyamodni, mert ez a legjobb értelemben vett keresztényi feladat.

A neves német békeharcos szavai sokszor váltották ki a tanácskozók helyeslését. Martin Niemöller után ÍTorbech norvég lelkész emelkedett (szólásra.

Ragnar Forbeeh norvég lelkéss:

,rTetteket várunk a nyugati blokk részéről is*

Forbekh bevezető szavaiban örömének vadott kifejezést, hogy azon erők képviselőivel találkozhat a Béke Világi anács ülésén, melyek- nek gyözsaáök kell és győzni is fognak, mert ezek a béke és a jóakarat hatatafes erői. Tolmácsolta Jakob Frils norvég munkáspárti képviselőnek, a norvég parlament külügyi bizottsága t^Rjának üdvözletét.

,,Igen sajnálatos — mondotta a továbbiakban -—, hogy országom, Norvégia, D; imával együtt csatlakozott az Atlanti Paktumhoz. Ha ebben a kérdésben ma népszavazást tartanánk, népünk legnagyobb része bizonyára ezfsn szerződéshez való csatlakozás erlern foglalna állást.“

,,A nemzetketei feszültség enyhülése számunkra északon, igen nagy fontosságú“ mondotta Forbeeh tisz. teletes. „Most, . amikor a Szovjetunió és a vele szövetséges államok nemcsak szóban, de tettel is kimutatták szándékukat a kölcsönös megértésre minden értelmes ember nagy érdeklődéssel vá.r hasonló pozitív megnyilvánulásokat a nyugati blokk részéről.“ A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az egyszerű emberek igen sokat teltetnek a nemzetközi feszültség csökkentésére. ,.Még az Egyesült Államokban is oly értelemben változott meg a köz- véleménv hogy azt a vezetők már nem tudják semmibevenni“ — mondotta.

Befejezésül Forbeeh tiszteletes a következőket hangsúlyozta: ,.Különböző nyelveket beszélünk, de van egy közös nyelvünk melyet mindannyian értünk és ez a jóakarat, a szeretet és az igazság nyelve.“

Ernst Fischer :

„ 4s oszträk kérdés megoldásának lehetőségei is kedvezőbbekké váltak*

Emst Fischer bevezető szavaiban arról beszélt, hogy a nemzetközi feszültségben mutatkozó jelenlegi enyhüléssel az osztrák kérdés megoldásának lehetőségei js kedvezőbbekké váltak. Visszapillantást, vetett az osztrák kérdés eddigi történetére és emlékeztetett arra. hogy az Amerikai Egyesült Államok kát évvel ezelőtt új, úgynevezett „rövidített szerződést“ terjesztett elő a már csaknem elfogadott osztrák állam- szerződ és helyett. Ez a „rövidített szerződés" _ mutatott rá Fischer

— sem a függetlenséget sem pedig a demokratikus flejJödést nem bizto sít ja Ausztria számlára- Bár időközben Anglia és Franciaország hajlandónak mutatkozott & „rövidített szerződés“ visszavonására, az Amerikai Egyesült Államok makacsul kitart provokatív javaslata mellett.

A Szovjetunió szerepéről szólva Emst Fischer kiemelte: „A Szovjetunió Ausztriával szemben igen előzékenyen viselkedett. Azt javasolta, hogy az osztrák államszerződésre vonatkozó tárgyalásokat a legmagasabb síkon folytassák és ne külön megbízottak végnélkül! ülésein folytassanak mellébeszélést, hanem teljes felhatalmazással rendelkező államférfiak kezábe tegyék le a kérdés megoldását. Olyan követet küldött Ausztriába aki ugyanakkor a főbiztos funkcióit is betölti A Szovjetuniónak azt a hajlandóságát, hogy teljesíti a"z osztrák kívánságokat, nemcsak a lakosság, hanem a kormánykörök is elismerik.“

Emst Fischer ezután foglalkozott Ausztria kormányköreinek magatartásával. Elmondotta, hogy az osztrák kormányzópártok a nemzetközi hely. zet kedvező alakulása ellenére sem változtattak lényegesen magatartásukon. Példáiként hozta fel erre Gruber osztrák külügyminiszter nemrég Bonnban tett látogatását és az osztrák kormánykörök Adenauerhez való közeledését.

Adenauer és Gruber — mondotta

— kijelentették, hogy Ausztriának és Nyugat-Németországnak váll-váll mellett keli közös érdekeiket meg- védeniök és közös euróual feladatokat kell vállalniok. Valóban: a német és az osztrák népnek közös érdeke lennie, hogy távoltartsák magukat a hidegháborútól, törekedjenek

az idegen csapatok kivonására ée teljes függetlenségben Ismét maguk döntsenek saját sorsuk felöl. Bonnban azonban nem ilyesmiről volt sző, hanem arról hogy Ausztria gazdasági életét alárendeljék a nyugatnémet hadiiparnak.

Ausztria csak egy módon kerülhet ki nyomorúságos helyzetéből: ha letér a hidegháború útjáról, az egyoldalú gazdasági és politikai kapcsolatokról, a,z amerikai háborús előkészületek rendszerével való összefonó. dósról, s a semlegesség és függetlenség útját választja.

Osztrák kormánykörökben sokat beszélnek Európáról, Ausztria európai küldetéséről, amelyért a népnek áldozatokat kell hoznia. Helyes, legyen Európa, de engedhetjük-e. hogy Texas és Kentucky lovagjai os ,,megmentő!“ írják elő nekünk, hogy mit is jelent Európa. Európába nyilvánvalóan beletartozik a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia Magyarország, Románia, Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság is. Nyilvánvalóan Európához tartoznak Franciaország, Olaszon, szag és más országok munkásainak és parasztjainak milliós tömegei, amelyek aláírták a nagyhatalmak békeegyezm én yenek megkötését követelő felhívást. Nyilvánvalóan idetartoznak az olyan tudósok, mint Joliot-Curie az olyan művészek, mint Picasso, az olyan irók. mint Ercnburg, Aragon és Anna Seghers, az európai civilizáció őrei és gyarapítói. Éa végül nyilván idetartoznak azok az európai politikusok, akik, bár távol állnak a békemozgalomtól, de kívánják a világpolitikai megegyezést és távol akarják tartani Európát egy szörnyű vérözöntőt,

A legértékesebb támogatás — folytatta Ernst Fischer —• amelyet Ausztria , jelenleg adhat, a "becsületes semlegesség politikája lenne, az a politika, amely távoltartaná országunkat minden egyoldalú kötelezettségtől, gazdasági kapcsolatokat építene ki megkülönböztetés nélkül minden országgal, szembehelyezkedés az uszítás és a ’ gyűlölet mindenfajta propagandájával, a hidegháborúnak ezzel az alvilági muzsikájával.

Ezekért a célokért harcol az osztrák bákemozgalom — mutatott rá befejezésül Ernst Fischer,

Morrow szenátor. Ausztrália küldötte, a japán miltiarizmus feléledésének veszélyéről

Morrow szenátor, Ausztrália béke- küldötte, a törvénytelen japán külön békeszerződésről, valamint az Ausztrália, TJjzéland és az Egyesült Államok közötti hármase.gyezményről beszélt, Elmondotta, hogy a japán fel. fegyverkezéssel kapcsolatos veszély mélységes nyugtalansággal tölti el Ausztrália széles köreit Részletesen foglalkozott azokkal a jelenségekkel, amelyek Ausztrália népének nyugtalanságát indokolttá teszik és felső- rolta azokat az okokat, amelyek arra indíthatnák a japán imperialistákat, hogy betörjenek Ausztráliába,

Ugyanakkor Ausztrália a hármasegyezmény aláírásával eljátszotta az* a jogát, hogy békében éljen egy új demokratikus Japánnal és egy hely. zetbe került, hogy vagy egy agresz- szióra kényszerített Japán szövetségesévé válik, vagy pedig maga is áldozata lesz a japán militarizmusnak_ Minthogy ez mindannyiunk részére tragikus szerencsétlenséget jelentene — mondotta — örömmel csatlakozunk az összes hékeszerető emberekhez, akik a világbékéért harcolnak.

Ezután Ivor Montagu, a Béke Vi- lágtanács titkára emelkedett 'szólásra. Szavait többször szakította meg a küldöttek tetszésnyilvánítása.

Ivor Montagu angol küldött:

„4 tárgyalások szellemének kell diadalra jutnia*

I, Montagu bevezetőjében arról beszélt, hogy az angol nép sokkal több árut tudna termelni, több házat, is. kólát és kórházat tudna építeni, ha modernizálhatná iparát. Ezt azonban megakadályozza a fegyverkezési hajsza. a normális piac kárára felállított korlátok és a hidegháború által megnyomorított kereskedelem.

Montagu kiemelte, hogy a4 új atom. fegyverek a sürünlakott angol szigetet lakhatatlanná tehetik sz 'el jövendő nemzedékek Számára. „Senkit sem fenyeget annyira az atomtámaszpontok jelenléte földünkön — és ezt min. den brit ember jól tudja, kezdve a miniszterelnöktől egészen a béke híveiig —, mint éppen minket« — hangsúlyozta a szónok.

Ezután rámutatott, hogy a brit nép nem szereti a kiváltságos idegenek jelenlétét országában, viszont a szu- MlénTás _ problem^jásszá _ neszei

biztonság és függetlenség kérdésének számára kottős arculata van. „Látjuk saját sérelmeinket, de túlságosan vakok vagyunk azokkal szemben, amelyeket mi okozunk másoknak“ — mondotta Montagu. „Tudjuk, hogy az amerikai atombombázók Angliában veszélyeztetik az angol biztonságot, de a szerteágazó brit birodalomnak hány sarkában találunk brit támaszpontot.«

A maláj hadjáratban Lyttelton brit gyarmatügyi miniszter és Templer brit helyi parancsnok vezérlete alatt a termés elpusztítására, vegyi és bio. lógiai hadianyagok használatára, a magántulajdon felperzselésére, kollektív büntetésre, foglyok kínzására, lefejezésekre került sor, amelyeket be is ismertek. Mindezek a háború törvé. ayeinek megsértését jelentik.

Kenyában több mint 100Ó embert gyilkoitaL ie, HußSdsA tartóztattak

le és börtönöztek be embereket, most a levegőből bombázzák őket.

„Vájjon a háború nem háború, ha nem szuverén állam mindkét háborúskodó fél és vájjon a tömeggyilkosság nem tömeggyilk osság-e csupán az éri, mert a gyilkolók és a gyilkoltak — mind a királynő alattvalói?« — vetette fel Ivor Montagu. — Mozgalmunk egészen helyesen jár el, amikor elítéli a külső beavatkozást az államok belügyeibe, de ha ezeknek a dolgoknak hátat fordítunk, az már fa. rizeuzkedás és nem béken-azgalom. Ez nagyon megfontolandó dolog minden békemozgalom számára, minden gyarmattartó országban. Különösen megfontolandó ez a keresztények, a pacifisták és bármilyen hitet vagy felfogást vallók számára, akik a béke mellett szállnak síkra. Becsületünk és

tisztességérzetünk, őszinteségünk, vagy képmutat ásunk — ez itt a kérdés“.

Beszéde befejező részében Ivóé

Montagu a többi között a következő, kot mondotta;

,,A tárgyalások szellemének diadalra kell jutnia az erőszakos megoldá- sokra való törekvések felett, de nemcsak a nagyhatalmak között, hanem mindenütt.“

Az ülés következő szónoka Carlo» Augusto Leon venezuelai író volt. A venezuelai írét melegen ünnepelték a megjelentek. Különösen lelkessé vált a taps akkor, amikor Anna Seghers Nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett német írónő odasietett hozzá és a két békeharcos íré megölelte egy. mást.

Carlos Augusto Leon venezuelai küldött a latinamerikai népek békeharcárót

Carlos Augusto Leon venezuelai küldött felszólalásában megbélyegezte az északatlanti szerződést és mindazokat a katonai egyezményeket, amelyek következtében idegen parancsnokság rendelkezik egyes nemzetek hadseregével és idegen hatalom más nemzetek területén katonai támaszpontokat létesít.

A nemzetközi helyzetnek ezek a következményei — mondotta —, amelyeket a háború hívei kihasználnak, különösen keserűek Latin-Amerika számára. Szuverenitásunk és függetlenségünk védelmében kötelességünk megváltoztatni ezt a helyzetet.

Számos tényt ismertetett különböző latinamerikai országok kormányintézkedéseivel kapcsolatban, amelyek a nemzetközi feszültség megszüntetésére irá- nyúlnak. Emlékeztetett arra, hogy ezek a törekvések a béke és a függetlenség latinamerikai hagyományaihoz való hűséget is kifejezik.

A jelen pillanat kiváló alkalmat nyújt nekünk arra — mondotta —, hogy hűek maradván legszebb hagyományainkhoz, részt vehessünk a nemzetközi feszültség megoldásában. Az ez év decemberében Caracasban összeülő X, pánamerikai konferenciának az lesz a kötelessége, hogy népeink érzelmeinek megfelelően, hozzájáruljon a nemzetközi feszültség meg* szüntetéséhezA magyar parasztküldöttek átadták ajándékaikat a BVT küldötteinek

Kedden délelölt feledhetetlen találkozásra kerüli sor. Ekkor adták át a magyar paraszt küldöttek ajándékaikat a Béke Világtanács tagjainak, a nemzetközi békemozgalom kimagasló vezetőinek.

Hetek, hónapok óta készültek erre a találkozásra. Akkor született meg a gondolat, hogy szívük minden melegével, két kezük munkájának legszebb termékeivel köszönjék forrón szeretett vendégeinket«

.. .Kétméteres rozskalászt lenget a szél a szegedvidéki termelőszövetkezetek földjén. A legszebbeket, a legmagasabbakat azonban hiába keresnéd: úton vannak már Budapest íelé, hogy köszöntsék a Béke Világtanács ülését« És éppígy úton van már .a badacsonyi szőlők Jég jobbjából kiforrt, mézédes bor, a legszebb cseresznye. ami csak a hevesmegyei dombok pzelídhajlású lejtőin termett.

S most, amikor az ország 19 megyéjének küldöttei itt állnak, szemtől szembe a békemozgalom kiváló vezetőivel, még ez az ajándék, a legszebb, a legjobb is kevésnek tűnne, ha nem melegítené át

sokmillió magyar parasztember «rívá

melege.

Körmendi László, idős tatai parasztember a küldöttség szónoka«

— A legfomostabbal kezdem. Előszót is azt kell elmondanom, hogy a magyal parasztembernek miért szívügye a béke«

— Mert hosszú évszázadok után végre hazára leltünk és megtudtuk, hogy milyen jó élni.

— Mi csak kis időre hagytuk abba dolgunkat. Sietünk vissza megyéinkbe, falvainkha- Otthon vár bennünket a mi részünk, A magyar népnek, a béke népének úgy illik, hogy becsületes, jó munkával segítse győzelemre a közös ügyet*

— Ezt az üzenetet bízták reánk, cny^ nyit kellett elmondanunk.

Felcsattan a taps, azután kart,"karba! öltve lépnek a terembe a nógrádi menyecske és a szovjet író, a hortobágyi csikós és a brazill tábornok, a somogyi termelőszövetkezeti lag és az olasz,képviselő.

Heriberte .fara mexikói tábornok a hidegháború megszüntetéséről

Heriberte Jana tábornok, mexikói küldött, a Béke Világtanács tagja, beszédében élesen kikelt azok ellen az északamerikai háborúspártiak ellen, akik a gazdasági válság elkerülése céljából háborúba akarják rántani a világot. Ismertette az Egyesült Államok politikájának laitinamerikai manővereit. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok különböző gazdasági eszközökkel és beavatkozási módozatokkal akarnak végezni azokkal, akik zavarják üzleteiket, amelyeket nem sikerült rendbehozni sem atomfenyegetéssel, sem a napalm-bomba alkalmazásával, sem bakteriológiai háborúval.

Vannak „egyezmények“ — mondotta —, amelyekben nyoma sincs a kölcsönösségnek Mexiko szempontjából. Ez azt jelenti, hogy kezükben kell hagyni az uránium- és más radioaktív-lelőhelyek szabad felkutatását. Ez nemcsak nemzetgazdaságunk részére súlyos teher, hanem kockára teszi függetlenségünket is.

Más országokban — folytatta Heriberte Jara — az északamerikai politika az összeesküvés tüzet szítja a kormányok

ellen, amint ez Guatemalában, Bolíviában és A rgem ii iá fvan történt.

.Jara tábornok élesen elítélte a hidegháborút, majd Eisenhower legutóbbi televíziós nyilatkozatával foglalkozott. Ebbeit az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy ,,egy korszerű háborúja gondolni is borzalmas lenne“ és kifejezte azt az óhaját, hogy csökkentse a költségvetést, de ugyanakkor leszögezte azt is, hogy az Egyesült Államok katonai erejét fenntartja. Eisenhower szavaiban, van valami békeremény, de több lett volna, ha azt mondta volna, hogy nem lesz általános háború és a legrövidebb időn belül megszüntetik a most folyó háborúkat isJara tábornok feltette a kérdést, vájjon miért nem beszél Eisenhower a hidegháború befejezésére vonatkozó javaslatokról? Felszólalását azJ.il fejezte be, hogy csupán a népek önrendelkezési jogának és szuverenitásának tiszteletbentartáss szolgálhat a béke alapjául.

Heriberte Jara tábornok beszéde márt Pandit Csatur Narain Malavija indiai képviselő, volt miniszter mondotta cl hozzászólását.

Csatur Narain Malavija indiai küldött a gyarmati népek kizsákmányolásának megszüntetéséről

Az indiai delegátus üdvözölte a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon elért megegyezést s foglalkozott, azokkal a jelenségekkel, amelyek felkeltették a világ népeiben a reményt, hogy enyhülni fog a feszültség és gyanakvás jelenleg uralkodó légköre. Ezzel kapcsolatban utalt India népének és kormányának szerepére a nemzetközi feszültség enyhítésében s idézte Nehru miniszterelnök kijelentéseit. Hangoztatta, hogy elképzelhetetlen a tartós béke mindaddig, amíg a gyarmatok és félgyarmatok népeit elnyomás alatt tartják.

Azok — mondotta —, akik az ázsiai népek függetlenségi harcait elnyomják, az utóbbi időben megkísérelték elkendőzni hadjáratuknak agresszív háborús jellegét és azt akarják elhitetni a világgal, hogy a kizsákmányolt népek kommunista befolyásra, a Szovjetunió és más kommunista országok irányítása mellett folytatják nemzeti küzdelmeiket. Mint az indiai nép küldötte, szeretném leszögezni ebben a nagy nemzetközi gyülekezetben: ez fiz állítás egyike századunk nagy hazugságainak. India népeit, akik olyan közelről ismerik az imperializmus módszereit, sohasem lehet meggyőzni arról, hogy Indokína., Malájföld, Gca, Kenya és más országok szabadságuktól megfosztott népeinek küzdelmét idegenek kezdeményezik, vagy segítik.

LÁ Dulleshes hasonló emberek csak öné

magukra hoznak szégyent ennek a hazugságnak terjesztésével. Ázsia valamennyi népe tudja, hogy a Szovjetunió 1917 ót* és a Kínai Népköztársaság 1949 óta * nemzeti függetlenség és önrendelkezc3 legkövetkezetesebb barátja és ezzel 3 világ békéjének támogatója isAz indiai küldött rámutatott arra, hogy az indiaiak mennyire tudatában vannak a nemzetközi problémák tárgyalások útján történő rendezésének. India népe & legnagyobb elragadtatással fogja támogatni a nemzetközi problémáknak eszme- csefékkel és tárgyalásokkal való megoldását. De az indiai nép reméli, hogy bárhol folytassák )9 küzdelmüket a békeharcosok, nem fognak megfeledkezni S nemzeti függetlenség és önrendelkezés kérdéseiről, mint a béke olyan problémáiról, amelyek megérdemlik, hogy bármilyen színvonalon folyó tárgyalásoknál figyelembe vegyék őket.

Nem tudom — mondotta végül az indiai küldött —, nem lenne-e lehetséges, hogy a Béke Világtanács minden nemzet fiaiból álló széleskörű kongresszust hívjon össze ennek a fontos kérdésnek a megvitatására és megtalálja a megoldás békés eszközeit- Nem lenne-e helyes, hogy az öt nagyhatalom olyan politikát kezdeményezzen, amellyel megszünteti a békét fenyegető hatalmas veszedeb met: a gyarmati népek állandó kizsákmányolását.