Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-24 / 120. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Vaa&map, 1953. május 24, 250 éves Leningrád, a névaparti ad, a város ezelőtt, 1703 május 27-én rakták le a bővizű Néva folyó torkolatiban annak a nagyszerű városnak alapjait, amely kiemelkedő szerepet játszott az orosz nép történetében, a világ első szocialista államának megteremtésében. Leningrad városépítési és építészeti szempontból a világ legsßefbb városai közé tartozik. Valóságos müem_ lék, múzeum ez a hős város; az egész orosz nép büszkesége. A szovjet hatalom évei alatt Leningrád hatalmas ütemben fejlődött, s a Szovjetunió egyik legnagyobb ípari és kulturális központjává vált. A Nagy Honvédő Háború idején Lenin városa súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül. A hős Szovjet Hadsereg azonban szétzúzta az ellenséget, megvédte a dicsőséges várost és nem engedte, hogy ellenség tiporja utcáit. I . ... | magasra értékelte Leningrád ■ " a 1 I védőinek hősiességét és hős városnak nevezte el Leningrádot. Az ellenség blokádjának szétverése után azonnal megkezdődött a sokat szenvedett város újjáépítése. J. V. Sétálta személyesen gondoskodott róla, hogy a lemdngrádiak rövid idő alatt lakásokat kapjanak, a köz. üzemek működése helyreálljon. Sztálin elvtárs azt a megtisztelő és felelősségteljes feladatot tűzte a lendngrádiak élé, hogy városukból a technikai fejlődés központja váljék. A leningrádi ipari dolgozók és tudósok együttes erővel dolgoznak az új, tökéletesített, nagytermelékenységü gépek, műszerek és készülékek létrehozásán és kiváló eredményeket érnek el. j _ . ~ í Lemingrádban egyre na. j fl lakáSSBll.,ezéS | gyopp méreteket ölt. A háború óta több mint kétmillió négyzetméter lakótér épült, vagy épült újjá. Az elmúlt évben 390 új lakóház épült. Leningrádban és környékén sok építészeti müem. lék van. Egy részük a háború idején megrongálódott. Ezeket nagy gonddal állítják helyre. Helyreállították már a volt Téli Palota, a Főhadiszállás, a tengemagyi palota, az egyetem, a Kirov-színház, a konzervatórium, a petropavlovs7kl székesegyház és más épületek homlokzatát, a narvai kaput és még sok más műemléket, A leningrádi Városi Szovjet nagy gondot fordít a gyermekek nevelésére és oktatására. Több mint 400 iskola működik a városban. A háború óta felépült a 80 ezer nézőt befogadó Kirov-stadion és a téli stadion. Fejlődik a közüzemi ellátás és a közlekedés is. A trolibuszok és autóbuszok száma a hálborúelótti színvonalhoz képest 2.3-szeresére emelkedett. egyre szebbé válnak. A főútvonalat, a Nyev. szkij-proszpeiktet új lámpákkal, új kövezéssel és új burkolattal látták el. A háború óta több mint 2 millió fát és 4.5 millió bokrot ültettek el Leningrád parkjai. ban és utcáin. A forradalom előtti Pétervár a nagy ellentétek; a fényűző pompa és a kiáltó nyomor városa volt. A mai Leningrádban nincsenek a régi értelemben vett külvárosok. A város külső területei is szépek és jól felszereltek. A 250 éves születésnapját ünneplő Leningrád egyre tovább épül és szépül, ahogyan szépül lakosainak élete is. j 250 évvel ] | B leninit ;di u'cák| A „Holnap mindenki táncra perdül“ című csehszlovák ii!m nagy sikere Miskolcon Miskolcon a Kossuth filmszínházban a dolgozók nagy érdeklődését váltotta ki a „Holnap mindenki táncra perdül“ című gyönyörű, színes, ze. nés, táncos csehszlovák filmvígjáték. Külön érdekessége a filmnek, hogy dolgozóink ismét láthatják a Mojsze. jev és a Kínai Népi Együttes lenyűgöző műsorát. Szerepel még a Prágai Autógyár Fucsik énekegyüttese és An-Szón Hi koreai táncosnő. A Vladimír Vicék Sztálin-dijas rendezésében bemutatásra került filmben Éva Kubesová és Zdemek Buch, vsldek játsszák a főszerepet. A film cselekménye arról szól, hogy a Mbj- szejev együttes vendégszereplése után, a csehszlovák fiatalok hogyan alakítják meg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség együttesét. A fiatalok hatalmas sikereket érnek el, s kiérdemlik, hogy résztvehetnek a budapesti VIT-en. A nézők maguk előtt láthatják ismét 1949 augusztusa feledhetetlen napjainak színpompás, nagyszerű eseményeit. Itt mutatja be a film a Kínai Népi Együttes sokáig emlékezetes táncszámait. 1951-ben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség együttesét ismét az a megtiszteltetés éri, hogy a III. VIT-re Berlinbe utaz. hátik. Uj műsorral lépnek fel, amely, ben kifejezik a csehszlovák falvak újjászületését, a dolgozók harcát a világ békéjéért. A filmet a VII, nemzetközi film- fesztiválon a Nemzetek Közötti Ba. rátság Díjjal tüntették ki. Kirobbanó sikere volt „A borjú“ című vígjáték bemutatójának a miskolci Déryné színházban Pénteken este mutatta be a Déryné-színház együttese Csizmarek Mátyás ,.A borjú“ című 3 felvonásos vígjátékát, amelynek cselekménye egy matyó faluban — Borsod megyében játszódik. Az eleven fordulatokban gazdag történet, egy lakodalom körül bonyolódik, amelyben a leendő hózastársak, — a vőlegény a hielyi gépállomás dolgozója, a menyasszony egy középparaszt család lánya — egybekelésének sok akadálya van. Akadálya főbbek közt a falu elmaradt rétegei között, még elevenen élő babona, akadálya a kulákok mesterkedése és ellenállása a falu szocialista fejlődésével szemben, de akadálya az is, hogy maga a vőlegény. Virág István sem érti meg helyesen, mit jelent a falu számaira az egészséges hagyomány, a népviselet, amelyhez a menyaszszonyf, is kiirthataflan érzelmi szálak fűzik. A cselekménynek részesévé válik az egész falu népe, s a három felvonás haf képében izgalmas, feszültséggel tele, számtalan vidám, humorgazdag jelenetben jut. diadalra az újnak a régivel szemben vívott harca, s a darab színpompás matyó Lakodalommal végződik, amely az új élet felé haladó falu nagy örömüninepévé válik. A kitűnően felépített darabnak jelenetről jelenetre fokozódó, kirobbanó sikere volt. vastapsokkal ünnepelték az összes szereplőket, a bemutatón megjelent szerzőt és a SzMT kulfurotthonának a lakodalmas jelenetben közreműködő tánccsoportját. Az előadás végén a közönség még hosszú ideig helyén maradva tapsolt a helyi gyűjtésű dalokkal is bőven fűszerezett vígjáték szereplőinek. Can2-Ma az iskolában Az „Avanti“ című haladó római lap egy érdekes történetet közöl az olasz iskolák életéből. A történet színhelye a római „Fratelli Bandiere“ iskola, ahol négyezer gyermek tanul. E%yszer az iskolában megjelent egy választékosán öltözött úriember. Azt hitték róla, hogy tanfelügyelő. Megszemlélte az osztályokat, s be. jelentette, hogy „holnap moziba mennek. A belépődíj alacsony: mindössze 30 líra.“ Másnap a gyerekek befizették a 30 lirát az iskolában. Kaptak fejen, kint egy üveg „Coca-Colát“, azután párosával sorbaálltak és moziba mentek, A film a rossz szellemről és a jő hercegről szólt, akinek kalandjai ezúttal nem azzal végződtek, hogy feleségül vette a mesebeli hercegkisasszonyt. Ez alkalommal a király nem leánya kezével, hanem egy üveg „Coca-Colával“ ajándékozta meg a herceget.... Egyszóval: közönséges refclámfiton volt egész! Az tekolásgyerekek ezután egy „műszaki“ kisfilmet láttak, amely valamennyien a ,,Coca-Colához-‘ hasonló moslék gyártását mutatta be. Ez is csak közönséges reklámfilm volt. Az olasz közoktatásügyi miniszté. rium tehát, mint az „Avanti“ írja, a „technikai oktatás“ űrügyével kereskedelmi reklám terjesztésére váL lalko7.ik.., „KOREA A SZABADSÁGÉRT“ Képzőművészeti kiállítás Miskolcon A budapesfen rendezett koreai képzőművészeti kiállítás anyagát Miskolcon és Szegeden is bemutatják. A Miskolcra kerülő anyagot az MSZT Déryné u. 5. szám alatti térmeiben állítják ki. A kiállítás május 26-án délután fél 6 órakor nyílik meg. A szabadságáért és függetlenségéért küzdő hős koreai nép küldte el hozzánk üzenetét ezeken a képzőművészeti alkotásokon keresztül. A kiállított eredeti festmények, szobrok, karikatúrák, plakátok és keleti technikával készült képek, a Korea évezredes képzőművészeti kultúrájának emlékeiről készült fényképek amellett. hogy a koreai képzőművészétté] ismertetnek meg bennünket, dokumentáló erővel mutatják be a koreai háború eseményeit, Korea népének életét, hősi harcait és az imperialisták barbár kegyetlenségeit. Kim ír Szén elvtárs, a koreai nép szeretett, vezére a művészek hivatását így foglalta össze: „A magasabb művészet eszközeivel kell rámutafniok, hogy az általunk vezetett háború igazságos háború, amelyet hazánk boldogságáért vívunk a jövő nemzedék nevében“. A koreai képzőművészek önfeláldozóan teljesítik hivatásukat, a felszabadító honvédő háború sikerét fegyverrel, ecsettel és vésővel egyaránt szolgálják. A betolakodó imperialista rablók minden megfélemlítő kísérlete — művészek elfogatása, megölése, kiállítások széfrombolása — megtört a művészek hősi ellenállásán, le- birhatatlan alkotó lendületén. A koreai kultúra sokezer éves gazdag kultúra, a régi koreai .művészek“ az egykori uralkodó osztályok szolgálatában álltak, de a szebbnél szebb művek alkotói a nép egyszerű fiai voltak. Ma már a nép vette birtokába a művészetét, is a felszabadult területeken és a legújabb művészet nagy és komoly eredményekkel, gazdag tehetségekkel dicsekedhetik. A japán imperializmus el akarta nyomni, el akarta sekélyesíte- ni, sőt meg akarta semmisíteni a koreai nép alkotó tevékenységét. De a koreai hazafiak, a művészek inkább vállalták a börtönt, de nem adták fel meggyőződésüket. A Szovjetunió művészetének megismerése nagy fordulatot jelentett Korea képzőművészete életében is. A festők, szobrászok megismerkedtek a szocialista-realista művészettel. Az új koreai művészet néhány év alatt fejlődött ki. Ezt a gyors fejlődést lehetővé tette az is, hogy a koreai képzőművészek tevékenyen részt- vettek hazájuk szocialista átalakításában, szabadságuk, függetlenségük megvédésében. Több mint 40 képzőművész és 200 képzőművészeti főiskolai hallgató cserélte fel a honvédő háborúban az ecsetet a fegyverrel, míg a hátországban maradottak képek, karikatúrák és plakátok ezreivel leplezték le az amerikai imperialistá-: kát, a liszinmanista árulókat és lelkesítenek a győzelemre. A személyes élmények teszik megrázó erejűvé a honvédő háború egyes jeleneteit megörökítő alkotásokat- Az új koreai művészek. mint Ton Gvan Cser, Szén U Dam, Kim Man Hen. Pak Mun Von, Ju Dju Szén. Tan Den íz és mások művészi festményei bemutatják a koreai nép nagy vezérének, a munkásoknak és parasztoknak alakját, az idegen megszállók elleni harcban elszánt bátorsággal küzdő hazafiakat, az arcvonalon és a hátországban egyaránt. Ennek a képzőművészeti kiállításnak az anyaga még jobban megvilágítja a népek szabadságára törő imperializmus gyűlöletes ábrázatát és arra serkent bennünket. hogy termelő munkánk fokozásával is segítsük a vérző Korea sokat szenvedett népét és a béke- szerető emberiséget a békehare győzelmes megvívásában. ^ miskolci kiállítást Morav- szki Antal elvtárs. a városi tanács vb. elnöke nyitja meg, majd Kim Gi Tak. a koreai kulturális delegáció vezetője mond ünnepi beszédet. PILLANTÁS A JÖVŐBE A Magy«e Függetlenségi Népfront válaS*- tási programja kimondja: „Mis. kolcot... kor- szerü szocialista nagyvárossá kell újjáalakítani.“ Ilyen gyönyörű kórházak épülnek majd a miskolci Sztálin utón. Képünk az egyik munkás- bérház tervrajzát ábrázolj». A MI HAZÁNK A BÉKE PRSZÁGA! \ budapesti választási nagygyűlé£*\sen népünk drága vezére, Rákosi elvtárs összegezte az 1949 évi választás óta eltelt négy év alatt elért gazdag eredményeinket és ismertette további felemelő terveinket, az alkotó, hazafias erőket tömörítő Magyar Függetlenségi Népfront programját. Hangsúlyozta, hogy a program megvalósításához biz“ tositva vannak a szükséges előfeltételek, Van öntudatos, áldozatkész munkásosztályunk, szorgalmas parasztságunk, művelt értelmiségünk. A magyar föld mer he hatalmas kincseket rejt még magár ban. Jelentékenyen emelni tudjuk mezőgazdaságunk hozamát. Mögöttünk áll felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió, amely támogat bennünket és rendelkezésünkre bocsátja tapasztalatainak gazdag tárházát. Vezet bennünket győzelmeink szervezője: egységes, nagy pártunk• Majd így folytatta: ,,Az ötéves terv megvalósításának van még egy döntő előfeltétele: a béke megőrzése Rákosi elvtárs a közelmúlt eseményeinek értékelésével, számos ténnyel mutatott rá arra, hogy „a béke híveinek tábora az utóbbi hetekben, htíla a Szovjetunió szítás, következetes, fáradhatatlan béketörekvéseinek, megerősödött. Erősödött az a remény is, hogy a békét követelő százmilliók nyomása visz-, sza tudja szorítani azokat, akik a hidegháborút szítják, vagy új háborúra spekulálnak“, épi demokráciánk politikája — a béke politikája. Dolgozó népünk, amely egy emberöltő alatt két háború borzalmait szenvedte végig, békét akar és követel. Jól tudja, hogy csak így bontakoztathatja ki maradéktalanul alkotó energiáit, így válthatja valóra nagyszerű terveit, merész álmait. Békevágyunk, békeóhajunk, természetesen, korántsem valami gyengeség jele. Ellenkezőleg: az erő bizonysága. Változatlanul valljuk és követeljük a lánglelkű forradalmár költőnk, Petőfi Sándor tanítását: „Béliét, békét a világnak — De nem zsarnok kénytől — Békét csupán a szabadság — Fölszentelt kezéből". Mi a szabadság birtokában kivívott győzelmeinket, sikereinket védjük s ezért kész vagyunk minden áldozatra. „A béke nagy ügyéért dolgozunk — mondotta Rákosi elvtárs —, amikor őrködünk a népi demokrácia minden vívmánya felett... amikor még szorosabbra vonjuk az őszinte, baráti viszonyt felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióról, a testvéri népi demokráciák országaival, az egész világot átfogó sokszázmilliós béketábor minden hű katonájával. Olykor felvetődik a kérdés megyénkben is: Hogyan harcolunk mi, szabad ország gyermekei a békéért. ,,Mint minden jó ügynél, a béke megvédésénél is egybeesik az egyén érdeke és a haza, az emberiség haladásának nagy kérdése.“ — mondotta Rákosi elvtárs. így volt ez több mint 100 esztendővel ezelőtt, amikor Petőji ráébresztette népünket arra, hogy a nemzeti szabadság és a világszabadság eszméje elválaszthatatlan egymástól, s a magyar hősök a magyar szabadságért ontva vérüket, a világ szabadságáért is küzdöttek. így volt ez a dicső Tanácsköztársaság idején. így van ez ma is, azzal a különbséggel, hogy ma a szabadság és a béke ügyéért a Szovjetunió vezetésével száz- és százmilliók harcolnak szervezetten. Amikor tehát jó munkánkkal fejlesztjük népgazdaságunkat, teljesítjük és túlszárnyaljuk országépítő terveinket, emeljük az életszínvonalat, — nemcsak hazánk fejlődését mozdítjuk elő, hanem egyben erőteljesen támogatjuk a béke frontját is. Ez a fontos összefüggés egyre jobban tudatossá válik a borsodi munkásokban, bányászokban, dolgozó parasztokban, értelmiségiekben is. Erre vallanak az üzemekben napról napra elért sikerek, bányászaink, kollár szaink, vasmunkásaink, nagy létesít- menyeink építőinek szép eredmények De éppen ennek az összefüggésnek alapján azt is le kell szögeznünk, hogy még korántsem tettünk meg mindent a békéén. A békeharcot gyengíti minden, lemaradás, a selejt, a fegyelmezetlenség, a lazaság, a szájtátiság minden jelensége. A borsodi dolgozók százezrei az el* múlt esztendőkben egyember- ként írták alá a békefelhívásokat, követelték a koreai háború beszüntetését, felemelték szavukat a béke ellen irányuló merényletek miatt, kivették részüket a békekölcsönök jegyzéséből,. rendíthetetlen hűséggel és tömör egységben sorakoztak fel békepolitikánk vezető ereje, győzelmeink szervezője, nagy pártunk mögött s az elrnúlhatatlan forró hála kötelékei fűzik a felszabadító Szovjetunióhoz, békénk legfőbb őréhez. Mindez kétségtelen! Szükséges, hogy ugyanilyen egység, állhatatosság és nieg- rendíthetetlenség mutatkozzék meg a termelési tettekben is, amelyek béke- harcunk elválaszthatatlan fontos részei. A diósgyőri vasmunkások, akik 1943- ban bátran szembeszállva a fasiszta terrorral, követelték a béke megkötését, a Szovjetunióval, most napról napra több tonna vassal, acéllal erősítsék a békefront reánk eső szakaszát. Az ózdi kohászok, akik a szabadságharcban oly forró szeretettel ajánlották jel sávükét és erős karjukat Kossuthnak, — ma ugyanolyan szívvel és erős karral adjanak egyre több vasat> acélt a házánáli» A borsodi bányászok, akik sztrájkokkal, demonstrációkkal fejezték ki gyűlöletüket és elszántságukat a Horthy-rendszer kizsákmányoló háborús politikája ellen, — a mi szabad országunkban sokrsok- ezer tonna szénnel hardnljanak az új háborús gyújtogatok mesterkedéseinek meghiúsításáért. D ékepolitikánk hű tükre a Magyal Függetlenségi Népfront programja is, amely leszögezi: ,,Békét akarunk, mert tudjuk, a háború nyomort és köny- nyeket, vészt és romlást jelent. Nálunk nincsenek hadiipari monopóliumok, amelyek megszedik magukat emberek millióinak a pusztulásán. Nálunk törvény tiltja és bünteti a háborús uszítást. Mi nem félünk attól, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése a profitok csökkenéséhez, gazdasági válsághoz vezet •..“ Rákosi elvtárs mondotta: ,,A mi elemünk a teremtő béke! A mi hazánk a béke országa! A magyar nép a béke népe!" IV agy esemény színhelye lesz hu* L zánk. Június 15-én Budapesten kezdi meg ülését a Béke Világtanács. Megyénk dolgozói is nagy ' szeretettel várják a világ békeharcosainak képviselőit — a nagy esemény tiszteletére fokozott munkával készülnek, hogy tettekben is kinyilvánítsák: Borsod dolgozói egyemberként harcolnak a világot átfogó, egyre növekvő békemozgalomban, Junius 7: országos pedagógus nap A minisztertanács határozata szerint a II. országos pedagógus napot június 7-én tartják meg. Ebben az évben is az ország hetven legjobb tanára és tanítója részesül a „kiváló tanár“ és „kiváló tanító“ kitüntetésben. A kitüntetéseket június 6-án az Országházban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adja át. Ugyanaz nap délután valamennyi megyeszékhelyen megyei üimepsé_ geken osztják ki a közoktatásügyi miniszter által adományozott „A közoktatás kiváló dolgozója“ kitüntetéseket, s az ezzel járó okleveleket és pénzjutalmakat a tanárok, tanítók, óvónők és a közoktatási igazgatás kiváló dolgozói között. Budapesten ezeket az ünnepségeket kerületenként rendelik, ahol a megjutalmazott pedagógusoknak az egyéb pénz. jutalmakat is kiosztják a kerületi tanácsok vb elnökei. Június 7-én minden városiban éa községben megtartják a pedagógus napot. 8z Országos Filharmónia hangversenye Miskolcon Az Országos Filharmónia május 25-én este 8 órai kezdettel a miskolci Déryné Színházban zenekari hangversenyt rendez. Közreműködik a miskolci filharmonikus zenekar Melles Károly Liszf-díjcts karnagy vezénylésével. Fellép Zathureczky Ede hegedűművész, a Rákosi Mátyás műszaki egyetem kórusa dr. Kiss Gézáné vezényletével és a diósgyőri ének-, zene -és táncegyüttes kórusa.
