Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

Vtaémap, 1953. május 24. £SZAKiMAG\ AKOKSZAG KJ 5 Nagymértékben gyorsítani kell a növényápolást! A földművelésügyi minisztérium jelen­tése megállapítja: az elmúlt öt nap időjárása igen kedvező volt a növényzet fejlődésére. A növényápolási munkák üteme meggyorsult, de nem olyan mér lékben, ahogyan azt a növényzet fejlő­dése és az elmúlt hetek — növényápolás füempontjából — kedvezőtlen időjárása okozta lemaradások megkövetelik. Országosan még mindig nem teljesítet­ték minden talapalatnyi szántóföld meg­művelését. A kukorica vetéstervének tel­jesítésében Borsod még nem érte el a 95 százalékot sem. Megyénk a cukorrépa egyelésével is nagyon lemaradt. A továbbiakban megállapítja a minisz' térium jelentése, hogy Borsodban jó ütemben haladnak a gépállomások nö­vényápolási munkái. A cséplési munka­erő szervezésére Borsodban az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A következő időben minden talpalatnyi szántóföld megművelése mellett nagymér­tékben fokozni kell a növényápolás üte­mét, biztosítani a gépállomások növény­ápoló gépeinek és az igaerőnek maximá­lis kihasználását, teljes számban be kell vonni a termelőszövetkezetek tagjait a növényápolásba. Ne feledkezzünk meg a szőlők kezeléséről A szántóföldön végzett növényápolási munkák mellett ne feledkezzünk meg a szőlők kezeléséről sem. Ahol esetleg le­fagyott .a szőlő, szükséges, hogy pétisóval megtrágyázzuk, ami serkenti a hajtások növekedését- Fontos a szőlő kapálása, hogy a talaj állandóan gyommentes le­gyen. Szükséges, hogy az első permetezé­seket azonnal végezzük el. A szőlőkben és gyümölcsösökben úgy kell megszer­vezni a munkát, hogy az első, második, harmadik permetezést, valamint az első, második kötözést és a másodszori kapá­lást az aratás előtt befejezzük. A permetezésnél figyelembe kell venni a legnagyobb mérvű anyagtakarékosságot. Kötözésnél is használjunk pótkötöző anya­got. Ügyeljünk arra, hogy az első kötö­zés ne legyen szoros. A második, harma­dik kötözésnél az első kötözésre felhasz­nált, de már nélkülözhető kötöző anya­gokat szedjük le, mert azokat ismét fel­használhatjuk. a A gönci termelőcsoportok versenyében a növényápolásban a Rákóczi beadásban az Uíbarázda iett az első A gönci termelőcsoportok párosverse­nyében a legutóbbi értékelés alapján a Rákóczi tsz vezet. Megkapáltak 9 hold napraforgót és kiegyeltek 15 hold cukor­répát. Élenjárt a munkában Menyhért Barna B„ Menyhért Istvánná, Fehér Fe" rencné, Leskó István és Halász János. A legjobban dolgozott Szatmári József és B. Menyhért János munkacsapata. * Le­maradt a munkában Kovács László mun­kacsapata. Még a választás tiszteletére tett felajánlásukat sem teljesítették. Az Ujharázda tagjai még csak most sarabolják a cukorrépát. A begyűjtésben viszont igen szép eredményt értek el- Félévi beadási kötelezettségüket 110 szá­zalékra teljesítették. FEHÉR FERENC Gönc Készítsünk minél több jó minőségű nyári silótakarmányt Használjuk fel a múlt év tapasztalatait a silózásban. Már most kezdjük meg a zölden nem etethető, szénává nem szárít­ható takarmányok folyamatos silózását így aszályos nyáron is biztosítani tudjuk az állatok bőséges takarmányozását. Igen súlyos hiba, hogy még mindig vannak egyénileg dolgozó parasztok, sőt termelő­csoportok is, akik, illetve amelyek nem látják eléggé a silózés előnyét, jelentő­ségét. — ,,Nincs mit silózni“ — térnek ki a silózási tervek teljesítése elől. Ez azonban nem így van. Az őszi és tavaszi takarmánykeverékeken kívül nagyon jól silózhatók a savanyúfüvek, a vízinövények, a nem mérgező gyomok, a csalánfélék. A takarmánykeverékek silózásával a föld korán felszabadul az utána következő nö­vények részére. A sást, nádat, szittyó- fóléket, valamint a savanyúfüveket az állatok szénává szárítva nem szívesen eszik, de silózva jó étvággyal fogyasztják, mert ízük jobb lesz, száruk megpuhul. A tavaszi silózásnál szemeién kell tar­tani, hogy a kevés cukortartalmú csalánt és pillangós növényeket, a savanyúfüveket ne önmagukban silózzuk, hanem magas cukortartalmú növényekkel. Például nád­dal vagy zöldrozzsal. Az erjedést elő­segíthetjük, ha a silózandó növényhez 20—30 százalékban pelyvát, töreket, szal- maszecskát keverünk, vagy minden mázsa nehezen silózható zöldtakarmányra 2—3 kilogramm melaszt locsolunk, 4—5-szőrös hígításban. A silózásnál gondoljunk a sertésekre. A kocák, süldők — és a hizlalás első időszakában a hízók — részére igen táp­láló a lucernából, lóheréből, takarmány­borsóból, édes csilla gtfürtből, lóbabból készített siló. Termelőszövetkezeteink szervezzék meg U munkát, hogy gyorsan és folyamatosan silózliassanak. Alkalmazzuk a zöldtakar- mányok vágásánál a traktorvontatású fűkaszálót, vagy aratógépet. Hogy a siló­töltőgép megszakítás nélkül tudjon dol­gozni, a gépállomások a gépek előzetes kijavításával biztosítsák a zavartalan üze­meltetést. A silózandó takarmányokat 2—3 centi­méteres darabokra kell aprítani. Igen fontos, hogy a jól, tömören megrakott feálógödröket helyesen fedjük le. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak tt siló előzetes kitisztításáról 4—5 száza­„A szerencsi cukorgyár az kampányra répaátvevőket és ideiglenes adminisztratív munlravállalókat keres. A jelent­kezők legkésőbb május 31-ig jut­tassák el kérvényüket a szeren­csi cukorgyárhoz.“ lékos mészoldattal való fertőtlenítéséről. Csak így tudunk állataink részére jó mi­nőségű takarmányt biztosítani. IIETÉNYI ISTVÁN silózási előadó Az egyenletes termelés és az exporttervek batáridőre való teljesítésének feladatai a DIAI A VÁG Gépgyárban Hatalmas jelentősége van népgazda * Ságunkban a diósgyőri gépgyár munkájá­nak. Jó termelésétől nagy mértékben függ, milyen ütemben látjuk el gépek­kel új üzemeinket. A gyár exportra is termeli az itt előállított gépek a testvéri népi demokráciákon kívül eljutottak Indiáira. Egyiptomba, — a világ minden tájára. Hírnevet és becsületet, értékes külföldi valutákat, vagy cserébe fontos anyagokat szereztek hazánknak. Ennek arra kell ösztönöznie a gép­g) ái» dolgozókat, hogy állandóan növfcb jék termelésük ütemet* javínák KÍn.L-t gét, feltétlenül betartsák a gyártási, szállítási határidőket. A gyár dolgozóinak nagy többsége ennek szellemében végzi munkáját, oda­adással küzd a tervek teljesítéséért. A DiMÁVAG Gépgyárból indult el tavaly az 550 órás mozgalom, amely a gépek fokozottabb kihasználását, jelentős ener­giamegtakarítást, a tervek egyenletes teljesítését tűzte ki célul. A mozgalom széles körben elterjedt az egész ország­ban. Molnár Ferenc a nagygépüzem szta- hánovista vezetőjének 100 újítása van, országos problémákat oldott meg, újítá­sai nagyös9zegü megtakarításokat biz­tosítottak. Legutóbb egy román szóda- gyári felszerelés nagyméretű és kényes alkatrészét esztergagép helyett gyalu­gépen készítette el, amit Magyarorszá­gon eddig soha nem csináltak. Az eredményekre méltán büszkék le* hetnek a gépgyár dolgozói, ezek azon­ban nem fedhetik el a hiányosságokat, amelyeknek megszüntetésével még to­vább tudják fokozni eredményeiket. Legfontosabb feladataik közé tartozik az egyenletes termelés megteremtése, az exporttervek határidőre való pontos végrehajtása. Levelezőink portyázó brigádja az üzemben Ehhez kívánt segítséget nyújtani az „Északmagyarország“ szerkesztősége, amikor megszervezte levelezőinek por­tyázó brigádját, hogy megvizsgálja: mi­lyen feladatokat keli e célból mielőbb megoldani. A levelezők portyázó brigádjának tag" jai között volt Juhász Barna elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság termelési fele­lőse, Kiss Ferenc elvtárs, a szerszám- és készüléküzem művezetője, Farkas Gá­bor elvtárs, a reszelővágó üzem kovácsa, Tóth Zoltán elvtárs, a „D“ gyáregység műszaki osztályának vezetője valamint lapunk munkatársa. A portyázó brigád örömmel állapí­totta meg az elért szép eredményeket- Még az év első negyedében 100 száza­lékig eleget tettek a csehszlovák kábel­gyári gép- és a lengyel rugó-rendelések­nek s igen jól — 225 százalékra — teljesítették Kína és Albánia reszelő­megrendeléseit. Az expon-csúcsesztergapadok szállí­tásánál azonban már hibák történtek. Jelentékenyen kevesebb esztergapadot szállítottak le, mint amennyire kötelez­ték magukat- Ennek az lett a következ­ménye, hogy az első negyedévi export­tervet globálisan csak 92.5 százalékra teljesítették. Lemaradásukat most a má­sodik negyedév időszakában be kell hozniok. A kilátások erre meg is van­nak. Sikeresen — 106 százalékra — teljesítették az áprilisi tervet, májusban pedig öt export-esztergapaddal többet készítenek, mint amennyi a havi terv­ben szerepel. Már elkészítették 6 nagyteljesítményű dróthúzógép alkatrészeit, a szerelőlakato­sokon múlik, hogy még ebben a hónap­ban szállításra kerüljenek. Eredmények és hibák a megmunkáló üzemben Szirtes Pállal, a ,,B“ gyárrészleg veze­tőjével és Perjési János műszaki vezető­vel a brigád az exporttervek teljesítése szempontjából legfontosabb üzemrész, a megmunkáló gyáregység munkáját vizs­gálta meg- A megmunkálóban számos értékes eredmény van az egyenletes ter­melés, a különböző munkamozgalmak el­terjesztése és az exporttervek teljesítése terén. Leküzdötték a szakmunkáshiányt, ami az első negyedévben erősen gátolta a termelést. Emelték a gyártmányok mi­nőségét- Függetlenített munkamódszer­átadókat állítottak be, ezenkívül az élen­járó szakmunkások patronálják a gyen­Esti beszélgetésen a tiszalúci „Vörös hajnal44 termelőszövetkezetben A tiszalúci ,,Vörös hajnal“ tsz. irodájába esténkint összejönnek a brigádvezetők beszámolni az aznap végzett, munkáról. Sok brigádtag is velük tart- Elvitatkoznak a napi eseményekről, felolvasnak egy-egy cikket az újságból, igen nagy figye­lemmel kísérik, hogy nem előzte-e meg őket valamelyik tsz. az idő­szerű munkák végzésében. A fér­fiakkal együtt jönnek az asszonyok is. — Bátran véleményt nyilvání­tanak egy-egy problémánál. Éppen arról beszélgetnek, hogy a „Kos­suth“ növénytermelési brigádban Molnár Józsefnének lesz a legtöbb cukorrépája. Már most kiválik a többi közül — mondogatják. Nem is csoda ez. Mióta egyénekre osz­tották a területet, Molnárné szabad idejében is gyakran szorgoskodik a rábízott területen. A felkelő nap őt köszönti először és tőle búcsú­zik el utoljára. — Nem hiszem, hogy megelőzné Lengyelnét és Bertánét — szól a vitába egy „kardos“ asszony. Azok úgy dolgoznak egymás kedvére, mintha a „tatár“ hajtaná őket. Lengj-élné különösen igyekszik, hi­szen megfogadta fiának — aki a Szovjetunióban ösztöndíjas, hogy míg ő tanul, ők sem fognak tétlen­kedni. — Nem bizony — áll párt­jára a többi asszony is. Lengyel Józsefné és Berta Józsefné ügyes­sége a férfiak elismerését, is kivál­totta. A férfiakkal versenyben vág­ták télen a nádat is. Az asszonyok végül is elismerik, hogy mind Molnárné, mind pedig Lengyelné és Berfáné kitettek ma­gukért a cukorrépa sarabolásánál. A brigád többi asszonyai se ma­radtak le mögöttük. Együttes, jó munkával elhagyták a „Petőfi“ brigádot. — Meg is tartjuk az elsőséget, az egyelésnél is — szól Drahos János- né. — Szavunkat adtuk erre a vá­lasztás nr vján. Nem igaz, hogy mi le vagyunk maradva — védi a „Petőfi“ brigá­dot V. Czagán Sándorné, — hiszen mi is egyelünk, G. deszka Károly ma is három, Menyhért Lajosné két munkaegységet szerzett az egye- lésnél. .— Magad nem is említed, Czagáné, hiszen te úgy dolgozol, hogy csak tanulni lehet tőled. — Nagy nevetés közepette beszéli el az asszonyoknak a tsz. elnöke a kö­vetkezőt: Kiss Tóth Jóska panasz- kodott, hogy a cukorrépa sarabolá­sánál Czagánné mellé került- Alig birt a nyomában haladni De nem hagyta magát. Az asztal elölt álló ,,idősebb asz- szonyok“ nagy nevetésre fakadnak. ld. Csáki Sándorné 61 éves asszony komor arckifejezéssel szögezi le. — Akárki akármit mond. a do- hánypalántálásnál én voltam az első. — Többen tiltakozó kijelentést tesznek. — Hát nem láttátokV. Én raktam előttetek a palántát... Na ugye, hogy én voltam az első! — A fur­fangos elsőségen még a férfiak is nevetnek. Hogy ki volf, az első a dohánypa- lántálásban, azf, nehéz lenne eldön­teni. ügy belefeledkeztek a mun­kába. hogy aznap 21 ezer palántát ültettek ki. Drahostné nótával járt az élen. Ha látta volna Kató leá­nya, néphadseregünk őrmestere, még büszkébb lett volna anyjára, éppúgy, mint édesanyja a leányá­ra. Oláh Imre, Váradi Józsefné, K. Nagy János és a felesége, no meg a többiek, nem tudni melyikük az első. — Várjuk is, hogy nótát küldjön a borsodi rádió - mondják egyszer­re többen is. — A Csáki néni nótá­ját szeretnénk hallani: „Széles a Balaton vize" — ének­li máris Drahosné. 9 A szoba túlsó felében az asztalt körülülve csendesen beszélgetnek a férfiak. — Elég éles-e a kaszád Józsi? — hangzik a kérdés. — Még 20 hold lucerna van kaszálatlan. — Nem maradu." le tőlük — bök hátra pipájával az asszonyok felé. — Mire ők kiegyelték a répát, mi is levágjuk a lucernát. — a töb­biek helyeslőén bólogatnak. Ducsai Józsi bácsi a kaszás munkacsapat legidősebb tagja. 76 éves, de — ahogy mondja ■— felveszi a versenyt akármelyik fiatallal Szilárdan el is ha­tározta, hogy mire az asszonyok a 65 hold cukorrépát kiegyelik, ők is levágják a 40 hold lucernát. Eddig is jól haladtak a munkával, alig 2 nap alatt 27 hold lucernát vágtak le. Bodolai Ferenc is hozzá hasonló korú, de még jól markolja a kasza nyelét, Osváth Gábor, Horváth Sándor, V. Czagán Sándor, Tóth Sándor, meg a többiek igen nelri- durálták magúkat a kaszálóknak. Hiába, az asszonynéppel nem jó ki­kezdeni. 9 A kertészeti brigád vezetője, Si­pos Károly elégedetlenül, szinte szótlanul hallgatja a terveztetése— ket. — No Karcsi, miért lógatod az orrod már megint? — szól hozzá az üzemi párjtitkár, Szűcs István elv­társ. Karcsi csak vállat rándít. A többiek nevetésbe törnek ki. Valaki közbeveti: elvitték tőle az asszo­nyokat répát egyelni Azt fájlalja. — De hiszen ti isen jól álltok a kertészetben, már minden korai palántát, a paprikát, a paradicso­mot, a káposztát, a karalábét ki­ültettétek, a hagymát, borsót, sa­látát megkapáltátok — nem is az a baj, mintha le volnánk maradva, hanem hát most nem a kertészetről folyik a szó — heccelődnek tovább. A célzás talált, erre már Sipos Ká­roly is elnevette magát. Két idősebb tsz--tag kissé távo­labb a többiektől, komoly beszélge­tésbe merülf. Lónyai László és Tő­kés László, a gyümölcskertészek, nagy terveiket latolgatják. Melyik terület volna jobb gyümölcsfák te­lepítésére, mert a jelenlegi 7 és fél hold gyümölcsöst a jövőre 20 hold­ra emelik. Tőkés László, a brigád­vezető a tél folyamán 5 hónapos szakiskolát végzett, megtanulta, hogyan lehet gondos, szakszerű ke­zeléssel izes és szép gyümölcsöt, ter­melni. Az idén már kétszer perme­tezték a fákat. Megkapálták a sor­közi mákot is. A többiekhez hason­lóan szorgalmasan végzik munká­jukat, hogy gyümölcsben is bő ter­més legyen. • — Nem megyünk-e még aludni T — szól egyikük. Talán nem is hal­lották a közbeszólást. Akár reggelig is volna mit beszélni, hisz új, meg­szépült életük mindennapja annyi sok problémát, változatosságot hoz. Nem mindig voltak ilyen lelkesek a tiszaluciak. Tavaly ilyenkor az asszonyok alig vettek részt a közös munkában. Meg is sínylette a ku­korica és a burgonya. Jóval keve­sebb volt a termés, mert a száraz időjárás mellett rossz volt a nö­vényápolás is. Minden család érez­te a kárát a zárszámadáskor. Ta­valy egy közepesen dolgozó tsz.- tagnak havi jövedelme 1200 forintot teft ki. Az idén ezf 25-30 százalék­kal emelni akarják. Erre biztosíték a szovjet agrotechnikai módszerrel ültetett 85 hold kukorica, melynek már fogasolása folyik, utána gép­pel kapálják. Rövidesen a kukori­ca. a burgonya földet is egyénen­ként osztják el. Aztán ki, hogy dolgozik, úgy veszi hasznát, merf a szebb termésért prémium jár. Még az éjjel megeredt, az eső. Mintha ez is részt akarna venni a tiszalúci „Vörös hajnal" földjén a többtermelésért folyó harcban. DOBOLÁN IRÉN gébbeket. Jelentős összegű prémiumot fizetnek azoknak, akik a fiatal szakmun­kások fejlődését meggyorsítják. Misuta Károly a mellé beosztott dolgozók teljesí* lését 87 százalékról 103 százalékra emelte, ezért 351, Jászpataki Vilmos 404 fonal jutalmat kapott. Vannak azonban még olyan hiányossá­gok a megmunkáló üzemben, amelyek hátráltatják a munkát. A kisalakos esztergamühelyben Hor* váth József elvtárs esztergályos •— aki pedig áprilisi tervét átlagosan 118 száza" lékra teljesítette — még csak nem ia ismeri a Koleszov-féle mélyvágási mód­szert. A kisesztergacsoportnál Bukoli Pál esz­tergályos sem vette át a kitűnő szovjet módszert, holott egyébként az élenjárók közé tartozik s állandóan 140—150 szá­zalék között teljesít. Nem tudja azt sem, hogy az általa készített gépek hova ke­rülnek, melyik testvéri népi demokrácia fejlődését segítik. De nem tudják a töb­biek sem. mert erről nem beszélgetnek velük a népnevelők, a műszaki vezetők. A gépek rendeltetési helyéről csak néha értesülnek a munkalapról. Igen komoly hiba az is, hogy az üzen»- ben — habár munkaerőhiányról panasz* kodnak — eltűrik a fegyelmezetlenséget* Napról napra vannak igazolatlan műszak- mulasztók. Ezek közé tartozik Nagy Zsig* mond a nagyesztergacsoportból, aki ne­gyedszer maradt ki és ezért 100 forintra ,,büntették meg“. < Elhanyagolták a megelőző karbantartást és ha ezen a téren újabban értek is el javulást, a bűnök megbosszulták magú* kát. Váratlan géphibák miatt áprilisban 5263 óra esett ki a termelésből. A gép­kiesések idézik elő a hullámzó termelést, ezek okozzák, hogy a megmunkáló május 6 án rendkívül messze elmaradt előírása mögött és visszarántotta az egész gépgyár teljesítését. Az ilyen hibákat a műszaki vezetőknek gyökeresen fel kell számolniok. A meg­előző karbantartással, a szovjet módsze­rek alkalmazásával, a munkafegyelem megszilárdításával biztosítsák az egyen­letes termelést. Ennek egyik legjobb módszere különben az 550 órás mozga* lom erősítése, amellyel mostanában töb­bet foglalkoznak, de még mindig nem eleget, — nem érték el a kívánt cél­kitűzéseket. A kisalakos csoportnál 30 gép csatlakozott a mozgalomhoz s vannak dolgozók, akik 100 százalékosan kihasz­nálják a gépeket, de ezeket az eredmé­nyeket nem tudatosítják úgy, mint a munkaverseny többi szép teljesítését. Je­lenleg a megmunkáló 137 gépének dob* gozói vesznek részt a mozgalomban, ezt a számot azonban sokkal magasabbra le­hetne emelni. Arra kell törekedni, hogy ezévben még 68 gépet kapcsoljanak be a mozgalomba. Semmi sem mutatja job­ban ennek fontosságát, mint az, hogy a múlt évben 30 000 munkaóra megtakarí­tást értek el a gépek jó kihasználásávaL Törekedjenek arra a DiMÁVAG Gép­gyár műszaki és fizikai dolgozói, hogy a választások után fokozzák munkalendüle­tüket a békeversenyben. A Béke Világ­tanács június 15-i budapesti ülésének tiszteletére teljesítsék maradéktalanul fél­évi tervüket, ezen belül exporttervüket. fi szoviet mezőgazdasági tudomány vívmányainaK alkalmazásával a magas hozamén A Szikra kiadásában megjelent Sándi Ottónak: „A szovjet mezőgazdasági tudo­mány vívmányainak alkalmazásával ö magas hozamért“ című brosúrája, A mű rámutat a szovjet mezőgazdasági tudomány hatalmas vívmányaira s ezek alkalmazására hazánkban, a növényterme* lés és az állattenyésztés területén s azoic* ra a feladatokra, amelyek az élenjáró mezőgazdasági tudomány vívmányainak alkalmazása, széleskörű elterjesztése terén valamennyi funkcionáriusunkra hárulnak« A brosúra népszerű formában, egyszerűs könnyen érthető stílusban világítja meg a tudományos kérdéseket is. Jelentős kedvezményi napnak az öntözéses termeléssel foglalkozó termelők A minisztertanács az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése, valamint a helyi vizek kihasználásának foko­zása érdekében új vízdíjrendelétefc hozott, amely jelentős kedvezményt nyújt a termelőknek. Nem kell vízdíjat fizetni a terme­lőnek abban az esetben, ha az ön­tözés céljára helyi vizet használ, ilyenek: a felfogott csapadékvíz, talajvíz (forrás, kút) és a kisebb- nagyobb élővizek (természete® tavak és vízfolyások) vízkészlete, ameny- nyiben azt a termelők nem állami művek igénybevételével használják fel. A minisztertanács jelentős mér­tékben csökkentette a kertgazda­sági növények, szántóföldi kapások, ipari és egyéb növények, valamint a másodtermények öntözése után já­ró vízdíjakat. A rendelet értelmében az eddigi vízdíjért a réfek és legelők öntözé­sére nagyobb vízmennyiséget kap­nak a termelők Dolgozó parasztságunk minél szé­lesebb rétege folytasson öntözéses gazdálkodást, használja fel a helyi vizeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom