Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről

A Magyar- Népköztársaság alkotmánya i’iiBak a szocialista elvnek alapján, hogy Jagfőbb _ értek az ember, egész népünk ázös ügyévé teszi a házasság, ,a család, ■’4_ anyaság és a gyermek fokozott védelmét. Népünk tíz-és tízezreiben egyre erő* .ódik annak tudata, hogy a szocializmust pitve, — a maguk,- családjuk, gyermekeik békés, boldog jövőjét építik s éppen <*ért erősödik bennük a családi élet, a gyérnek megbecsülése. Ugyanakkor Népköztársaságunk az anyák és gyermekek ' i'dalmének törvényes biztosításával, a jó- iau és egészségügyi intézmények fejlesztésivel és különböző szociális juttatások* kab mozdítja elő , a családi élet megerősödéseit, az .anya- és gyermekvédelem színA teherben lévő nők és az

I. A'TEHERBEN levő Nők fokozott ORVOSI GONDOZÁSA

Az egészségügyi miniszter biztosítsa, bogy az állami egészségügyi szolgálat minden teherben lévő nőt terhességi ideje ■ kit legalább háromszor ingyenes orvosi Izsgáktban részesitsen, először lehetőleg ■i terhesség harmadik hónapjának vége ■-At, utoljára pedig a terhesség nyolcadik i ünapjáhan. A gondozásiján való rász" J ótel biztosítása érdekében:

■ A) A védőnő a terhes anyát a terbes- g. tartama alatt is állandó gondozásban' köteles résaesíteni.

•B) A'jelen határozattal rendszeresített ingyenes esecsemőkelengyében, továbbá az i melt összegű anyasági segélyben csak az : 4 anya részesül, aki terhesgondozási könyvvel; igazolja, hogy az -orvosi vizsgálton résztvett.

■G) A falusi szakorvosi szolgálat szülé- szeti és gye'rmekszakorvosi ellátását összeveti 40 új járásra kell kiterjeszteni'.-. KEDVEZMÉNYEK A MUNKA- VISZONY KÖRÉBENV) Minden miniszter az egészségügyi- - iiiseterrel ts az illetékes szakszervezet- i el egyetértésben 30 napon belül szabi" l'caa, hogy melyek azok á nők egész- gere ártalmas munkakörök, amelyekben | léket foglalkoztatni nem szabad. Ezekbe

munkakörökbe nőt újonnan alkalmazni 1953 március* í; napja után tilos, az ilyen iiifcnkakörökben jelenleg- dolgőzó nőket pedig 1953 július végéig más, nők számára alkalmas munkakörbe kell áthelyezni.

B) Nőnek munkára való felvételét — büntetés terhe alatt. — nem szabad azért megtagadni, mert a nő teherben van,

C) A terhes nőt, valamint a szoptatós anyát a születést követő harmadik hó ' égéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy •vaját béreimére lehet elbocsájtani.

A teherben lévő háztartási alkalmazottnak a szülésig nem lehet felmondani, kijévé, ha azonnali felmondásra okot adó Körülmény merül fel, ez esetben, ha az alkalmazott a felmondást nem fogadja el, a járásbíróság, dönt.

D) A munka törvénykönyve értelmében 195. paragrafus) teherben, lévő nőt, a terhesség hatodik hónapjától kezdje és a szoptatás hatodik hónapjáig:

nem szabad nehéz testi, éjjeli és túlmunkára beosztani;

más helységben végzendő munkára csak bejegyezésével szabad küldeni;

kérelmére, orvosi vélemény alapján állapotúnak megfelelő munkakörbe kell áthelyezni s az’új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző .hathavi átlagkeresete volt.

E rendelkezések végrehajtása érdekében, az illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben 30 napon belül határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyekben terhes nő nem foglalkoztatható.

E) A terhes, illetőleg szülő nőt a munka törvénykönyve értelmében (97. paragrafus, 1. bekezdés) a szülés előtt és a szülés után összesen 12 heti szabadság illeti meig, amely rendellenes szülés esetén, hatósági orvosi javaslatra négy héttel meghosszabbítható.

A szülési szabadságot rendszerint a s»ülés előtt és után. kát részben kell kiadni, a dolgozó nő kérelmére meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülést követően vegye igényije, ha a szülést megelőzően végzett munka orvosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár.

F) Ha a dolgozó nő gyermekét a vállalat, vagy a munkahelyhez közeleső bölcsődében vagy pedig közeli lakásban szoptatja, az első hat hónapig naponta kétszer, félórai, ezt követően a kilencedik hónapig, naponta egyszer félórai szopta- I isi- idő jár részére, amely » munkaidőbe beleszártiit és arra átlagbér jár. Ha az anya gyermekét a munkahelytől távolabb e*ő bölcsődében vagy lakásán szoptatja»

vonalának emelését- Dolgozó népünk életszínvonalának emelkedésével a házasságkötések és születések arányszáma is jelentősen nőtt és lényegesen meghaladja a háború előtti színvonalat, a csecsemőhalandóság aránya pedig a háború előttinek mintegy feléié csökkent.

Népi demokráciánk eddig elén hatalmas eredményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy államunk a jövőben még nagyobb segítséget nyújtson a család-, az anya- és gyermekvédelemnek.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a házasság, a család intézményének megszilárdítása érdekében, az anya- és gyermekvédelem további . fejlesztéséről a következőket határozza":

anyák védelmének fokozása

1 az első hat hónapban naponta kétszer háromnegyed órai, ezt követően a kilencedik hónapig naponta egyszer háromnegyedórai szoptatási idő jár részére, kívánságára pedig a napi kétszer háromnegyed órai szoptatási idő napi másfél órában egyszerre is kiadható.

Ha a győrinek szoptatása az előír biek szerint nem biztosítható, a <3ol- gozó nőt kérelmére a szoptatás érdekében a munkáltató vállalat (hivatal, stb.) vezetője legfeljebb három havi fizetésnélküli szabadságban köteles részesíteni.

G) A dolgozó anyát egy évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása gondozása érdekében' kérelmére táppénzes állományba kel! helyezni, ha igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni.

H& a beteg gyermek egy évnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb, a dol- gozj, syiyát kérelmére az otthoni ápolás biztosítására a fenti feltételek igazolása esetén fizetésnélküli szabadságban kell. részesíteni, az ilyen címen engedélyezett szabadságok összes tartama azonban egy év alatt 30 napot néni haladhat meg. Ha a gyermek- egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb, -Az egyediU álló dolgozó nőt a szabadság tartamára táppénz • illeti meg. Egyedülállónak azt- a "őt kell tekinteni, akinek férje nincsen, vagy attól törvényesen elvált. A munkáltató szerv vezetője kivételesen indokolt esetben 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetésnélküli szabadságot is engedélyezhet, az így meghosszabbított időre azonban táppénz nem jár.

H) Az a dolgozó anya, aki legalább két 14 évesnél, fiatalabb gyermeké! gondozza, háztartás; teendői jobb ellátása érdekében havonkint egy fi- zetésnéiküii szabadnapra jogosult, feltéve, .hogy a megelőző 3 hónap alatt igazol a ti a n n i# n em inul aszto 11.

3. INGYENES CSECSEMÖKELEN- GYE JUTTATÁSA AZ ÚJSZÜLÖTTEKNEK.

1953. évi március 1-től kezdődőim az állam minden újszülött gyermek részére ingyen csecsemőkelengyét 'juttat a szülőnek, akár jogosult a szülő társadalombiztosításra, akár nem.

a) Az ingyenes csecsemőkelengye 400 forint értékű csecsemőcikket (pelenka és egyéb ruházati cikk) tartalmaz.

A kelengyecsomagot. az egy éven alul; csecsemők használatára szolgáló cikkekből a belkereskedelmi minisztérium által összeállított jegyzék alapján, a kijelölt üzlet állítja össze az anya választása szerint.

b) Ingyenes kelengyében az az. anya részesül, tiki a terhességével kapcsolatban előírt bárom orvosi vizsgálaton résztvett. 1953. évi április I15 végéig az ingyenes kelengyét annak az anyának is ki kell adni, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaton. Orvosi igazolásra kiadható :t kelengye an- npk az anyának ;s, aki a három orvosi vizsgáfaion' koraszülés miatt nem vehetett részt, de a koraszülött gyermek életképes.

c) Az ingyenes kelengyére jogosító utalványt a terhes nő lakóhelye szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága adja ki a terhesség , kilencedik hónapjától kezdve.

d) A escc-e 1 nőkéiengye a gyermek

Családi

A családi póitlék folyósításának jelenlegi rendszere 1953. évi március lió

1-Től kezdve a következők szerint módosul :

1 A háromnál több gyermek után járó családi pótlék összegéi a

; éiveszületése esetén az anya tulajdonába megy át.

e) A csecsemőkelengye ingyenes játlátásává! egyidőben, 1953. évi március 1. napjával megszűnik a ' pelenkára adott árengedmény fenntartásának szükségessége.

4. KEDVEZMÉNYEK AZ INTÉZETI SZÜLÉSI KÖLTSÉGEKNÉL.

a) A társadalombiztosításban akár saját munka viszonyuk alapján, akár férjük jogán ‘részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselikb) Az intézetekben (frófházbáii, kli- oikáu, szanatóriumban, fib.) szülő, a társadalombiztosításban nejn részesülő nők az -intézménynél kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szülőotthonokban napi tíz forintot.

5. társadalombiztosítási juttatások.

a) A társadalombiztosításban részesülő dolgozó nőt az anyasági segély mellett terhességi és gyermekágyi segély is megilieíi, tizenkét lieft munkabérének megfelelő összegben, ameny- nyibeu pedig a. szülési szabadságát meghosszabbították (2. e) pont), a meghosszabbítás időtartamára — legfeljebb további négy hétre — is jár a terhességi és gyermekágyi segély.

Ha az anya nem áll alkalmazásban, egyszeri anyasági segélyben vészesül, feltéve, hogy a férje társadalombiztosításra igényjogosult dolgozó.

b) A dolgozó anyák anyasági segélyét 1953. évi március 1. napjától kezdve a jelenlegi 500 forintról U00 forintra, az első gyermek után 700 forintra keli, felemelni.

c) A mezőgazdasági társadalombiztosításba bevont dolgozó nők, akik a terhességi és gyermekágyi segély helyet! egységes anyasági segélyben • részesülnek, a jelenlegi ezerháromszáz- harminc forintos anyasági segély helyett 1953. március 1-től kezdve ezer- négyszáz forintot, az első gyermek után ezerptSzaz forintot kapnak.

b) Az az anya, aki a * háromszori terhességi orvosi vizsgálaton Bem vett részt, az anyasági segélyt nem a felemelt, hanem csak az eddigi összegben kapja. 1953. évi április hó végéig a felemelt anyasági segély jár annak az anyának is aki csak egyszer vett részt orvost vizsgálaton. A felemelt anyasági segélyt kapj® az az anya is, aki korasziüés miatt nem vehetett részt három orvosi vizsgálaton.

E) A terhességi és gyermekágyi, illetőleg anyasági segély teljes összegben megilleti azt a dolgozó nőt, aki a segély esedékességét megelőző két éven bélül összesen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagy a 9 hónapot azért, nem érte el, mert munkaviszonyba lépését megelőzően egy évnél hosszabb ideig iskolai tanulmányokat folytatott, vagy tanfolyamon vett részt. A segély felé összegét abban az esetben is megkapja a dolgoz^ nő, ba két éven belül legalább 6 hónapon át betegség esetére biztosítva volt.

Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, a fenti rendelkezéseket a férj munkaviszonyára kell alkalmazni.

6. KITÜNTETÉS.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, ■ akik hat, vagy löbb gyermeket hozta if Világra és neveltek fel, a dolgozó nép megbecsülésé, nek kifejezéséül minden évben a nemzetközi nőnapon (március 8. napján) ,anyasági érdemérmet’ adományoz. Azokat az anyákat, akiknek hét vagy több élő gyermekük van, pénzjutalomban is kelj részesíteni.

7. KEDVEZMÉNYEK A LAKÁS- JUTTATÁSOKNÁL

A családalapítás előmozdítása érdekében az újonnan épülő, vagy a megüresedő lakásoknak mintegy 20 százalékát fiatal házaspároknak kell juthatni, ha .egyébként a. lakás kiutalására érdemesek. Ugyanez a rendelkezés irányadó »■ szolgálati lakások kiutalására is. , ...

pótlék

következők szerint telt felemelni': három gyermekes családoknál a jelenlegi százharmincat forintról I80 forintra,

négy gyermekes családoknál a jelenlegi 210 forintról 260 forintra,öt gyermekes családoknál a jelenlegi 300 forintról 350 forintra, hat gyermekes családoknál a jelenlegi 405 forintról 450 forintra.

Hét gyermek után havi 560 foriut, nyolc gyermek után havi 680 forint, kilenc gyermek után havi 810 forint, tíz gyermek után 975 forint, .tizenegy gyermek után H5ő foriní, tizenkét gyermek után pedig 1350 forin* családi pótlék jár, minden további gyermek után havi 210 forinttal emelkedik a családi pótlék.

2

A két gyermek után járó családi pótlék összege változatlanul havi 75 forint.

Az egy gyermek utáni családi pótlék megszűnik, kivéve az egye diliálló anyáknál, akiknek egy gyermek után is kell havi harminc forint családi' pótlékot folyósítani.

b) A feleség után családi pótlék nem jár, a dolgozók egységes társadalombiztosítás! nyugdijáról szóló törvényerejű rendelet szerint járó házastársi pótlék azonban a nyugdíjast az előírt feltételek melletI továbbra is megilleii.

T A családi pótlékra a dolgozó- nak addig van igénye, amíg a gyermek tizenhat éves korát eléri. Hfl a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, vagy ipari tanuló, az igényjogosultság a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig tart.

CT Nem folyósítható családi pótlék az olyan gyermek után, aki állami ösztöndíjat élvez, továbbá az olyan ipari tanuló után sem, aki ta- nulóintézefben nyer* elhelyezést.

A A minisztertanács kiterjeszti * családi pótlékra való jogosultságot 1953, évi március hó 1. napjától kezdve, az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjaira-, amennyiben három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van és ha az- előző évben 120 munkaegységet teljesítettek. Ha az anyának saját .tagsága ulán jár a családi pótlék, 80 munkaegység igazolási elegendő1953. évi március hó 1-től jogosultak a családi pótlékra a községi (városi) legeltetési bizotiságok állandó alkalmazásban álló pásztorai is, habáron), vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van. Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat.

A termelőszövetkezeti (tszcs) tagok, valamint « községi (városi)) Jegelt«- fési bizottságok állandó' alkalmazásában álló pásztorai részére járó csalá«** pótlék összege:

, 10 éven aluli 3 gyermek után bort 144 forint,

10 éven aluli 4 gyermek után

208 forin 1,

10 éven a'úli 5 gyermek után havi 280 forint;

10 éven aluli 6 gyermek alá« havi 300 forint, minden további 70 éven aluli gyermek után havi 60 (ort»n*: emelkedik a családi pótlék.

A családi pótlékot a szakszerre*«»! társadalombiztosítási központ (SZTK' folyósítja.

Az anyák és gyermekek egészségügyi ellátásénak

Tokozása

I Az intézeti szülések • jelenlegi ' negyvenkét (42) százalékos arányát az ágyszam növelésével és a szülőotthonok jobb kihasználásával az

1953. év végéig 54 százalékra. 1954. év végéig pedig legalább 60 százalékra kell emelni)

.A* egészségügyi miniszter 1957. év végéig- biztosítsa , annak -lehetőségét; hogy minden szülés intézetben történhessék.

2. A CSECSEMŐ- ÉS GYERMEK- BETEGSÉGEK ' EREDMÉNYESEBB GYÓGYÍTÁSA ÉRDEKÉBEN:

a) Az 3954. év végéig húsz száza1 ék - kai kell növelni a rendelkezésre álló gyermekkórházi ágyak számát;

b) A gyermekek l;ötele*ző védőoltását a mai himlő és diftéria oltások mellett az 1953. évtől kezdődően ki kell te-jeszteni * szarná rköhögés ellen a diftéria oltással együtt történő kombinált oltásra, emellett az 3053. évben egyes területeken, az 1954. évtől pedig országosan be kell vezetni a hastífusz elleni kombinált oltást is.

3. A CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK TEJELLÁTÁSÁNAK MEGJAVÍTÁSA érdekében fokozni kell az. anyatejje] való ellátást, továbbá

1954. évi április hó végéig új tejpor- gyárat kell létesíteni.

4. A BÖLCSŐDÉK ÉS CSECSEMŐOTTHONOK FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN: .4»

a) A bölcsődei férőhelyek számát az 1954. évig á mainak közel kétszeresére kell növelni, az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a mezőgazdaságban dolgozó anyák gyermekeinek elhelyezésére szolgáló idénybölcsődék félőhelyeit. Az építő, iparban dolgozó nők részére, az egy évnél hosszabb ideig tartó nagy építkezéseken vándorbölcsődéket kell létesíteni.

b) Jelentősen fejleszteni kell a bölcsődékben nyújtott gondozás minőségét. Ennek érdekében minden tíz gyermek ellátásához gondozónőt kell biztosítani és növelni kell a. kisegítő személyzet létszámát is. A gyermekek huzamosabb elhelyezésének lehetővé tétele érdekében a bölcsődéket tizenhárom, illetőleg a szükséghez képest tizenhat órán keresztül kell üzemben tartani, a gondozónők munkaidejét pedig a lehető, séghez képest napi nyolc órára kell csökkenteni.

5. AZ ÓVODÁK ÉS AZ ISKOLAI NAPKÖZI OTTHONOK FEJLESZTÉSE.

A) Azővodák és óvodai napközi otthonok férőhelyeinek számát az 1952. évi nyolcvanezerről az 1953. évre , 119 ezerre kell emelni, amelyből

94.800 területi es 24.200 üswsjtd férőhely.

B) Á2 iskolai napközi otinón; hálózatot vidékre is kell terjeszteni és a férőhelyek számát a mai 15.000. lől az 1953. évben országosan 20 ezerrel, t ehál összesen 35 000 .re v e>* emelni.

6. AZ UJ BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI FÉRŐHELYEKET főleg a jelentős új ipari településeken kell*létesíteni. Az új háztömbök tervei 3 tömb' lakói gyermekeinek részéra szükséges bölcsőde és ovoáa tervét is tartalmazzák. Falun elsősorban idénybölcsödét és napközi otthonokat keli szervezni a szükségletnek megfelelően egy—öt hónapos, «.<** g három hónapos időtartamra.

Az idénybölcsödéket és idényovo. dákat elsősorban: az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti községek és városok területén kell létesíteni.

Mintegy 300 gyermeküdülői férőhelyet az üdülés befejezése után téli gyermekszanatóriumként kell hasznosítani.

7. AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI SZOL. GÁLÁT MUNKÁJÁNAK MEGJAVÍTÁSA érdekében az ország egész területének védőnőkkel való ellátását úgy kell fokozni, hogy az 1954. év végére minden 5500 lakosra egy védőnő jusson.

a) Az egészségügyi védőnők béré; átlagosan 8 százalékkal, tehát a mai havi 750 forint átlagfizetésnél 810 forintos, a külterületi védőnőkét pedig 860 forintos átlagra kell . felemelni 1953, évi március hó l.töl.

b) A szülésznőket be kell vonni a terhesgondozásba. Ezzel kapcsolatban az 1953 március 1. napjától kezdődően fizetésüket átlagosan 50 százalékkal felemelni g ezen belül a béreket körzeti lélekszámtól függően kell megállapítani. '

8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM az orvosegészségügyi szak- szervezet és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége bevonásánál szervezzen széleskörű tanfolyamokat, előadásokat, kiállításokat, adjon ki tájékoztatókat, amelyeken keresztül az anyák a terhességgel és a gyermekek gondozásával kapcsolatos alapvető ismereteket megszerezhetik.

Az egyedülálló anyák fokozottabb védelme

1. A lakóhelyszerint illetékes tanács végrehajtóbizottsága a társadalmi szervek közreműködésével nyújtson megfelelő segítséget ahhoz, hogy a házasságon kívül született, vagy születendő gyermek apja. a gyermek anyjával kössön házasságot, vagy ha ez nem lehetséges, a

p ' / ■' ' "'4

M ■ íj-íj ■ m *■ mm _____ ___ . __________________m Elvetemült élelmlszerrejtegetöt “

rci n 1/ iyí n i^i/Ä nriripr? vp ,| ■«pl.«ek 1. MLk,*». j

h\# 11» |t| /II1 1/1 SJI l|/\ / /tili M"H,‘fS“!ÄÄ5Äw™iii

LttJlirilM irtU IriAUllíJLirlII t ...- j .

Ara 50 fillér MisKole. rehfiiár 8. yasárnap