Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
9 ESZ AIÍMAUY AROKSZAG Vasáanap, 1953. februúr 5. Pár télét Hogyan valósították meg Rákosi elvtárs 1950. fekruár 10-í útmutatásait a mezőkövesdi járás pártszervezetei gyermeket teljes hatály ti nyilatko- aattal ismerje el magáénak. 2. A Minisztertanács egyidejűleg rendelettel intézkedik a gyermektar. tás és a szülő nő ellátásának fokozottabb biztosítása, valamint a gyér. mekek és anyák bírói jogvédelme iránt. A jövőben érvényesített tartási igények esetében tartásdijként legalább olyan összeget kell megái, lapítani, mely eléri a tartásra kötelezett átlagos keresetének busz szá. zalékát. Ennél alacsonyabb tartásdí. jat a bíróság csak abban az esetben állapíthat meg, ha a tartásra kötele, zettnek legalább két más olyan gyermeke van, akinek tartásáról gondoskodnia kell. 3. Az olyan házasságon kívül szil. letett gyermeket, akinek tartása másként nem biztosítható, az anya kérelmére az állam gondozásban részesíti. 4. Az örökbefogadás előmozdítása érdekében a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény bizto. sította, hogy az örökbefogadott gyermek a vérszerinti gyermekekké! minden tekintetben azonos elbánás alá esik. A gyermektelenek adója Az anyák és gyermekek védelmének fokozása, anyagi és egészségügyi helyzetük megjavítása, a többgyermekescsaládok támogatása érdekében az állam jelentős anyagi kötelezet iségeket vállal. Méltányos, hogy e kötelezettségekben nagyobb arányiban vegyenek részt a gyermek;elenek, nőtlenek és hajadon^, akiket nem terhelnek a gyermekek nevelésével kapcsolatos' költségek. Ezért az 1053. évi március hó 1. napjától kezdve keresetük, jövedelmük négy százalékának megfelelő, adót kell fizetni a 20-tól 50 éves férfiaknak és a 20-tól 451 éves nőknek. Küzdelem a magzatelhajtás ellen Bár Népköztársaságunk sokoldalú támogatásban részesíti a többgyermekes családokat és 'évrői-évre számottevően fej-tegzti az anyák és gyermekek gondozását és védelmét, egyes lelkiismeretlen orvosok, szülésznők és kuruzslók közreműködésével -— főleg a falun — még mindig gyakori a magzatelhajtás. Ezért az állami és társadalmi élet minden területén fokozn, keli a küzdelmet a magzatelhajtás ellen, mely súlyosan veszélyezteti az anyák és az egész nép egészségét, rombolóan hat' az erkölcsre és a családi életre. , • • Az igazságügyminiszter terjesszen elő javaslatot a magzatelhajtásban résztvevő orvosokat, szülésznőket és knruzslóka: sújtó büntető rendelkezések megszigorítására. A minisztertanács felhívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Magyar Nők De. rookratibus Szövetségét, a Magyar Vöröskeresztet és a többi társadalmi szervezetet* hogy. fokozzák a magzatelhajtás elleni társadalmi harcot. FelEntáerteien körülmények között étnek a jugoszláv parasztok 5. TERHES Női OTTHONOK LB. TESITßSE. Az 1954. év végéig teljesen meg kell szüntetni a szüb^zeti intézetek, ben az egyedül álló anyák ellátásának jelenlegi „házi terhes“ rendszc. rét. A) Budapesten az 1953. évben hét. ven, Sztáiinvárosban és Miskolcon pedig az 1954. év végéig száz.száz férőhelyes terhes női otthonokat kell felállítani, amelyekben, az, egyedül álló anyák — elsősorban dolgozó nők — a terhességük utolsó hónapjában és a szülés után nyolc hétig tartóz. Íródhatnak. B) A terhes nők otthonaiban a dolgozó anyák napi 10 ft. térítést fizetnek. Ha az anya keresetű (tér. hességi segélye) a heti 150 ft.ot nem haladja meg, a díjat az otthont fenn. tartó tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 50 százalék erejéig mér. sékelheti. A díj teljesen elengedhető az olyan, egyedül álló anyáknak, akik családi körülményeik miatt kénytelenek az otthont igénybevenni és keresetűit, jövedelmük nincs. ha nincsen élő (akár vérszerinti, akár örökbefogudol!) gyermekük. Az a szülő, akinek gyermeke 20. életévének betöltése után ha!t meg, mentes az adófizetés alól. Mentesek továbbá a néphadsereg és az Államvédelmi Hatóság zsoldilielményt élvező tagjai és azok feleségei, a legalább tő százalékos hadi- és háborús polgári rokkantak, továbbá a 20—24 éves férfiak és nők addig, amíg iskolai (egyetemi, stb.). tanulmányaikat folytatják. Az adóra vonatkozó részletes -szabályokat a minisztertanács egyidejűleg rendelettel állapítja meg. világosító munkájukban hangsúlyozzák, hogy a törvény a magzatát elhajtó, vagy elhajtsI5 anyát is bünteti, továbbá a magzatelhajtás elleni küzdelem az egész nép ügye, mely elősegíti az egyén és a család egészségét és boldogabb életét, E határozat az 1953. évi március hó 1- napján ]ép éleibe. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az összes hatóságokat, társadalmi szervezeteket, a vállalatok és hivatalok vezetőit, hogy építve a Népköztársaságunk által a családok, anyák és gyermek részére biztosított széleskörű gondoskodásra, e határozat maradéktalan végrehajtásával segítsék elő. az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését, a házasság és család intézményének további megszilárdílását. Erős, egészséges új nemzedék felnevelésével egész népünk boldog jövőjét segítsük bizto. sí tani. RÁKOSI MÁTYÁS s. k. a minisztertanács elnöke A titóisták bűnösen elhanyagolják a falusi lakosság egészségvédelmét. A Jugoszláviában uralkodó állapo. tokra igen jellemző a pozsarevaci parasztok helyzete, amelyről a „Zad. ruga“ című titóista lap a következő, két írja: A járás lakossága csak rendkívüli esetekben engedheti meg magának azt a luxust, hogy szappant hasz. «átjön. A lakosság olyan nyitott ku. tak vizét issza, ahová befolyik a szenyviz és a trágyalé. Az emberek Az ózdi kohásza lí üzemek dolgozói termelési értekezleteket, tartottak. Megvitatták az első negyedévi terv teljesítésével kapcsolatos feladatokat, az országos kohászati értekezlet tanulságait. Egyes üzemrészekben súlyos hibákat követtek el az értekezlet előkészítésében. Gyengén sikerült a finomhengermű második műszak iá. nak értekezlete, amelyen Marhoffer elvtárs művezető tar lőtt beszámolót. Az előadásra nem készült a szükséges gondossággal, keveset beszélt á kohászati konferencia határozatairól, a berendezések jobb kihasználásáról, a technikai fegyelem növeléséről, , Alacsony színvonalú volt a durva- hengermű melegűzemének termelési értekezlete is. A durvahengermű nagyszeredében viszont Schubert László műve- zelő beszámolója nyomán értékes vita alakult ki, számos iavaslat / hangzott el, ezek elősegítik a dolgozók felajánlásainak teljesítését. A felszólalók — Miksztai József. Er- dődi István, Lakatos József alapszervezeti iitkár — bírálták a műszaki vezelők m,unkáját. Jól sikerült a durvakikészítő dolnagyrésze tüdöbajos, vagy vérbaj. ban szenved. Orvosok nincsenek, ja. vasasszonyok és kuruzslók „gyógyít, jálí“ a betegeket. A leendő anyák védelmével senki sem törődik. Szülés előtt és után ép. pen olyan nehéz munkát kötelesek végezni, mint a többi asszony. Ha. talmas méreteket öltött a csecsemő, halandóság arányszáma. Vrabnica és Ticsevac községekben évente csupán két ezrelék a lakosság természetes szaporodása. gozóinak termelési értekezlete is. amelyen a brigádok párosversenyre hívták egymást az április 4-i felajánlások teljesítésére. Több felszólaló javaslatára versenyre hívták ki a diósgyőri durvakikészítő üzem dolgozóit, a kohászati konferencia nyolc pontja alapján. Színvonalas volt az acélmű három műszakjának a termelési értekezlete, is. A ídszólalók — közöttük Suszter Sándor sztahánovista olvasztár — a szfahánovista mozgalom hiányosságaira mutatott rá, amelyek hozzájá. rultak ahhoz, hogy az acélmű nem teljesítette januári tervét. A nagyolvasztó termelési értekezletein is részletesen megvitatták a feladatokat Simon Béla gyárrészlegvezető rámutatott azokra a módszerekre, amelyek segítségével a nagyolvasztómű dolgozói túlteljesíthetik első negyedévi tervüket. Első- sorban a grafikon szerinti termelés' szükségességét hangoztatta. Kijelen, tette hogy a nagyolvasztómű vezetői a kohászati értekezlet, útmutatása alapján minden erővel azon lesznek, hogy emeljék a műszaki vezetés színvonalát, megteremlsék a tervteljesítés feltételeit. Rákosi elvtárs három évvel ezelőtt, 1950 február 10 én mondott beszédében igen nyomatékosan hangsúlyozta a párton- beliili demokrácia biztosításának fontos* ságát- Számos példával bizonyította, hogy ahol megsértik a pártdémokráciát, ahol nem választják a vezető szerveket, nem tartanak rendszeresen taggyűlést, ahol a vezetők nem számolnak be munkájukról, ledorongolják a bírálókat, — Mt egészséges pártéletről szó sem lehet, olt az Ú1 lefelé vezet. A pártdemokrácia megsértése csökkenti a párt vonzóerejét Ha a tagság nem használja a bírálat fegyverét, nem tárja fel a hiányosságokat, ez növeli a vezetőségben a csalhatatlanság, az önelégültség érzését, tompítja éberségüket. Rákosi elvtárs iránymutató beszéde határkő pártunk életében, biztosította és ma is biztosítja pártéletünk további fejlődését, a pártmunka állandó javítását, a párt és a tömegek kapcsolatának még erősebb kiépítését. Hogyan valósították meg Rákosi elvtárs útmutatásait a mezőkövesdi járás párt* szervezetei? I. * A pártdemokrácia egyik biztosítéka, hogy a vezetők kötelesek rendszeresen ■beszámolni munkájukról. Ennek egyik formája a pártválasztmányi illés. A járási pártbizottság titkára a legutóbbi járási pártválasztmányi ülésen — amelyet 1952 augusztus 15-én tartottak — a Központi Vezetőség június 27—28 i határozatai alapján tartott beszámolót. Néhány nappal. később tat tóttá ülését a mezőkövesdi egységes pártvezetőség. Az ülést a bírálat és önbírálat szelleme hatotta át, határozatot hoztak, megjelölték a további teendőket. Súlyos hiba, hogy azóta nem tartottak választmányi illést. Osztrovszki elvtárs, a JB mostani titkára még egyszer sem számolt be a választmánynak a JB munkájáról. A járási választmány nem . telies létszámú. Ilimmer Mihály elvtárs szeptember óta dolgozik a JB-n, mint a mező- gazdasági osztály vezetője, de még nem tagja a választmánynak nyolc — annakidején megválasztott — választmányt tag a járásból időközben más munkaterületre került — a hiányt nem pótolták. A mezőkövesdi választmányból is hiányzik három elvtárs. Itt külön súlyos hiba még az is, hogy a legutóbbi ülésről nem készítettek jegyzőkönyvet, nem is ellenőrizhetik tehát, hogyan hajtják végre az .akkor hízott határozatokat. A JB ezirányú gyenge munkája, a megfelelő instruálás és ellenőrzés hiánya miatt máshol is előfordult ez. Például a MASZOt.AJ pártbizottságának sincs jegyzőkönyve ’a választmányi ülésről. A választmány itt is hiányos. A fúrási munkahely alapszervezete január 26-án vezetőségi és aktíva értekezletet tartott. Vétettek a pártdemo-krácia ellen, mert ezen az értekezleten az egész párttagság megkérdezése és tudta nélkül egyszerűen kijelölték az alapszc rvezet vezetőségének hiányzó három tagját- A DlSZ-vezetősége.t is ezen az értekezleten jelölték ki, sőt „főbizalmit“ (?) választottak. A mezőkövesdi dohánybeváltó alapszervezetében is — választás helyett — kijelölték az egyik vezetőségi tagot, még hozzá úgy, hogy az illető elvtárs nentcsak akkor nem értesült erről, de később sem közölték vele. Özv. Kriston Józsefné elvtárs most tudta meg, hogy ő — hét hónap óta szervező titkár. Szentistván községben Juhász Ferenc elvtárs, függetlenített párttitkár, nem ismeri pontosan, kik az alapszervezetek vezetőségi tagjai, melyikük miiyen funkciót tölt be. így például Ferenczi Alttal elvtársról azt mondta, hogy szervező titkár, holott ágit. prop. felelős, A községi pártszervezetnek jelenleg nincs titkára Annak ellenére, hogy a káderosztályok már megszűntek, a termelőszövetkezet és a község pártszervezetének vezetőségében még mindig van olyan funkció, hogy „káderes“. Vannak olyan elvtársak, akik nemcsak a pártvezetőség tagjai, hanem ugyanakkor pártcsoportbizalmiak — közben egy másik pártesoportnak tagjai — továbbá népnevelők is. Ilyen például Bárdos Balázs elvtárs. Rákosi elvtárs beszéde után aj alap- szervezetek zömében a pártdemokrácia jegyében választották meg az új vezetőségeket. a felsorolt esetek távolról sera általánosak, de a járási pártbizottságnak feltétlenül arra kell törekednie, hogy még kis számban se forduljanak elő ilyenéit. II. ,jAz igazi demokratizmus abban rejlik, hogy a pártszervezetben a párttagság cselekedjen, a párttagság döntse el mind a pártkérdéseket, mind a.z általános gyakorlati kérdéseket is, a párttagság hozza meg határozatait és kötelezze szervezetét, hogy a határozatokat megvalósítsa“ — tanítja Sztálin elvtárs. A párttagok ezt a jogukat elsősorban a taggyűléseken gyakorolhatják. A mezőkövesdi járás pártszervezeteinek taggyűlései — néhány kivételtől eltekintve — egvre értékesebbek, mindjobban érvényesül a gyűléseken a pártdemokráeia. Köszönhető ez nagy mértékben annak, hogy a párttitkárok beszámolói mind alaposabbak, színvonalasabbak Példát mutat Lévai István elvtárs, Mezőkövesd IV. kerülete pártszervezetének titkára, aki igen alaposan, gondosan készül a beszámolóra, értékeli a pártvezetőség és e tagság munkáját, bírálattal és önbírálattal feltárja a hibákat- Jól készül a beszámolóra Lazányi Sándor elvtárs, az egerlövői tsz párttitkára. Mezőkövesd II. kerületének pártszerveeztében Káló elvtárs a beszámolóban névszerinti is énekeli a vezetőség és a párttagok munkáját. Ifj- Riczko Vilmos elvtárs, a négyesi tsz párttitkára, a legutóbbi taggyűlésen beszámolójában megbírálta például Tari János elvtársat amiatt, hogy nem végez pártmunkát, nem vesz részt az oktatásban. Számtalan hasonló jó példa van, de ezek mellett más helyeken komoly hiányosságok tapasztalhatók. Sok titkári beszámoló csak általánosságokat tartalmaz, például: „nem dolgoztunk úgy, ahogy kellene ...“ „mindenkinek sokkai jobban ki kell vennie részét a munkából •..“ „fel kell számolni a hiányosságokat“. Vannak ennél sokkal súlyosabb hibák is Mezőkövesd I. kerületének pártszervezetének titkára, Kis István elvtárs, megválasztása , óta egyszer sem tartott beszámolót, ezt a kötelezettséget „átruházza“ a pártszervezet elnökére. Tárd község párttitkára, Kiss János elv- társ helyett a fölllművesszövetkezet ügyvezetője, Sály községben a párttitkár helyett az egyik pedagógus elvtárs mond- beszámolót. A taggyűlések előkészítéséhez, a beszá mólók összeállításához a JB munkatársai és aktívái igyekeznek segítséget adni. Tótit Vilmos elvtárs, a ,IK ágit. prop. titkára kérdésünkre válaszolva kijelentette: nem fordul elő. hogy a JB munkatársa, vagy aktívája elvenné a pártszervezet vezetőségének önállóságát és segítségnyújtás helyett maga állítaná össze a beszámolót. Ezzel szemben éppen Tóth elvtavs volt az, aki hosszú hónapokon keresztül — megsértve ezzel s pártdemokráciát —1 Cserépváralja községben a párttitkár elv- társ helyett megtartotta a beszámolót. A taggyűlés sikere — bebizonyosodott ez a mezőkövesdi járásban is — a jó előkészítés mellett főként a beszámolótól függ. Az egerlövői tsz-ben Lazányi elvtárs bírálattól és önbirálattól áthatott beszámolója után a felszólalók megbírálták a párttitkár elvtársat, hogy minden munkát egymaga akar elvégezni, a párttagságot nem bízza meg feladatokkal, kész tények elé állítja őket. Nem így történt azonban a mezőkövesdi dohánybeváltó alapszervezetének taggyűlésén. Egyrészt a titkári beszámoló nem tárta fel a hiányosságokat, másrészt Heindricnfi elvtárs, vállalatvezető lebeszélte erről a párttagokat, mondván, hogy „akkor nagyon elhúzódik a taggyűlés, a hibák bolygatása rontaná az ünnepi hangulatot“- Pedig ebben az alapszervezetben sok mindenről lehetett és kellett is volna beszélni. Igen erős a szociáldemo- kratizmus hatása, valamint a klerikális reakció aknamunkája. Nem foglalkoznak kellően az új dolgozók nevelésével. Elhanyagolják, lebecsülik a felvilágosító munkát. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére irányuló agitációra nem a legjobb népnevelőket küldték ki, hanem egyszerűen kirendeltek politikai oktatásban részt nem vevő, képzőién dolgozókat. Sok helyen van meg olyan taggyűlés, amelyen .a párttagok egy része passzívan viselkedik, nem szólal fel, nem bírálja a pártvezetőséget, nem vonja felelősségre a hibák elkövetőit. A párttagságnak fokozottabb mértékben kell érvényesítenie jogaitni. „A bírálat és az önbírálat a párt kipróbált fegyvere a párt egészséges szervezetét aláásó fogyatékosságok, hibák és egészségtelen jelenségek elleni harcban“ — mondotta Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán. A pártdemokrácia csak ott lebet erős, ahol maradéktalanul érvdhyesül a bírálat és az ötljnrálat. Rákosi elvtárs beszéde óta a mezőkövesdi járás pártszervezeteinek tagjai-általában bátrabban tárják fel a, hiányosságokat, bírálatukkal elősegítik a vezetőség munkájának megjavítását. Még mindig van azonban nem is kevés javítanivaló. Nem egy olyan pártszervezet van a járásban ahol helytelenül vélekednek a bírálatról. Gecse elvtársnak, a vattai alapszervezet titkárának az a véleménye. hogy „a bírálattal elvesszük a tagok kedvét“. A mezőnagymihályi párt- titkár, Keresztúri elvtárs is fél a bírálattól. Mezőkövesden olyan hangok hallatszanak, hogy ,,nc szólj szám, nem faj fejem, — nem bírálok“ Szentistván községben egyes elvtársak azt mondják, „nem jó dolog a bírálattal haragost szerezni“. A bírálat elfojtása kirívóan jelentkezett Bogács községben, Márkus Bertalan elvtárs, a községi pártszervezet titkára valóságos, „kiskirály“ módjára viselkedik Jellemző, hogy a tanács helyett ő adja ki a sertésvágási engedélyeket. A bírálatot durván visszautasítja. Ezeknek a jelenségeknek fő oka. hogy a járási pártbizottságon belül sem kielégítő a bírálat és az önbírálat alkalmazása, a JB tagjai nem segítik elő építő bírálattal, a hibák feltárásával egymás fejlődését. Bírálat és önbírálat nélkül nincs haladás, nincs fejlődés, — ennek szellemében kell harcolnia az ilyen hibák kijavításáért a mezőkövesdi járási pártbizottságtt nak, a párfstervezetek vezetőinek. Figyeljenek fel arra a tapasztalatra is, hogy ahol következetesen alkalmazzák a bírálat cs önbírálat fegyverét, — lehetetlenné teszik a befurakodott ellenség garázdálkodását, kártevését. Mezőkövesden egész Sor ellenséges elemet távolítottak el a párt- szervezetből, például Füzesi Gyulát, a gabonatárház volt vezetőjét, Váraljai István volt tanácstitkárt, dr Keszthelyi Gusztávot, aki a járási tanácson végzett romboló munkát. IV. A pártdemokrácia biztosítéka annak, hogy a párttagság jogai gyakorlása mellett példamutató aktivitással vegye ki részét a pártmunkából, harcoljon a pár* és a kormány határozatainak végrehajtásáért. A járásban -ok ítélvén igen szép tettekben nyilvánul meg a kommunisták példamutatása- Ilyen élenjáró párttá 15 ifj. Kovács István, a négyesi tsz egyik dolgozója. Káló elvtárs, Mezőkövesd 11- kerület pártszervezetének titkára már egészévi baromfibeadási kötelezettségének eleget tett. Szentistván községben Sebők István tagjelölt derekasan dolgozik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, Ugyanitt Ináncsi Antalné elvtárs kitűnő pártcsoportbizalici, önbírálattal feltár;« munkája hibáit, segítő bírálattal mutat rá más elv-társak munkájának fogyatékosságaira. Ugyanilyen jól dolgozik Mezőkövesd II. kerületének pártszervezetében Sápi elvtársnő, páncsoportbizalmi. Igen hosszan lehetne sorolni a péJdamutaW» párttagokat. Ugyanakkor viszont nem kevesen van* nak az olyanok, akik közömbösek, pass»“ vak, olyanok, mint például Mezőkövesded Hajnal Józsefné, aki kijelentette, hogy „nem ér rá pártmunkát végezni", vagy Bíró Pálné pártcsoportbizabni. aki még az értekezleteken sem vesz részt. Négyes községben Tari János elvtárs nem tanul, nem végez pártmunkát, mert — a** mondja — „öreg“. Kerékgyártó György sokkal idősebb nála, mégis szorgalmasan, lelkesen, pontosan eleget tesz minden pártmegbizatásának. Négyes községbe.,* m vetések víztelenítésére csak egy párttag) Császár Antal elvtárs jelentkezett, a többiek nem, holott ezévi kenyerünk megvédéséről volt szó. A hanyag párttagok magatartásukkal nagy károkat okoznak Tartsák szem előtt, amit Hruscsov elvtárs mondott a« SZKP XIX. kongresszusán: „...a párt- határozatok iránti formális, passzív magatartás összeegyeztethetetlen a pántaesár- sal“Elítélendő bürokratizmus tapasztalhat« a járásban a tag- és tagjelöltfelvőteli kérelmek elintézésében- 1952 decemberének elején a járási pártbizoitságon olyan tag- és tapjelöítielvételi ívek hevertek elintézetlenül. amelyeket egy, sőt másfél évvel azelőtt küldtek be. Egyes felvételi kertéinek elvesztek a pártbizottságon. Ennek következménye, hogy itz alap- szervezetekben általában nem sok gondos fordítanak a párt soVai egészséges utánpótlására, elhanyagolják a legjobban kitűnt pártonkívüli dolgozók nevelését, nem erősítik ezzel is tovább a pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók kapcsolatát. ® Helyesen teszi a mezőkövesdi p*. rési pártbizottság és a járás minden pártszervezete — hasonlóképpen me. gyénk valamennyi pártbizottsága és pártszervezete — ha Kákosi elvtárs hatalmas jelentőségű beszédének 8. évfordulója alkalmából napirendre tűzi annak alapos, legrészletesebb megvitatását, hogyan valósította, meg a pártbizottság, illetve a párt- szervezet népünk szeretett vezérének útmutatásait. Ez kétségtelenül újabb nagy eredményeket fog hozni a pártélet erősödésében, a pártmunka javulásában, ennek nyomán újabb nagy lépésekkel haladunk elő„ re a szocializmus építésében. Szombaton este felavatták megyénk 5. járási kulturotthonál Megyénk ötödik járási kultúrotthonát szombaton este Szerencsen ünnepélyes külsőségek között felavatták. A kultúrotthon iútesitéséhez a szerencsi dolgozók értékes társadalmi munkával járultak hozzá, ki fuvarral, ki egyéb munkával- Az emeletes épület földszintjei, beépített színpaddal nagy előadótermet létesítettek. Az új kultúrottbonban természettudományos, színjátszó és lánc-szakkör kezdte meg munkáját. A szombati ünnepélyes megnyitásra! zsúfolásig megtelt a Cagy előadóterem. Balovics Béla járási tanácselnök ünnepi beszéde után Kozák Júlia igazgató vette át a szerencsi dolgozók nevében az új kultúrintézményt. Az első előadás ünnepi műsora keretében színpadra lépett a kultúrotthon színjátszó csoportja, amely a művészeti együttesek versenyében jó játékával a megyei döntőbe jutott A „Bodzaliget" éimfi egv- felvonásost adta elő nagy sikerrel. Móricz Zsigmoud „Tej“ című darabjában Csendes János, a szerencsi községi tanács elnöke, Földi József a járási tanács népművelési előadója. Kozák Júlia kultúrotthon igazgató és Miku Tmréné a járás? tanács személyügyi előadója is szerepelt. Az ózdi gyár dolgozói megvitatták az országos kohászati értékeiét tanulságait
