Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-21 / 17. szám

ESZAKMAGTÄRORSZÄG Szerda, MSS, jansár ti. GABOR ANDOR MEGHALT 69 éves korában, hősiesen viselt súlyos betegség utón meghalt kiváló harcos társunk és barátunk, Gábor Andor elvtárs. Félév­százados munkássága szüntelen harc volt a haladásért, tdbb, mint 3 évtizede a Kommunista Párt soraiban küzdött népünk szabad­ságáért és felemelkedéséért, a nemzetközi munkásmozgalomért, a békéért. Tolla éles fegyver volt a horthysta fehér terror ellen, a hitleri barbárság, az új háborús gyujtogatók ellen. Szatírájának ez adott kíméletlen élt. Az emigráció nehéz évei alatt sem tört meg a magyar nép győzelmébe vetett hite, Becsben és Berlinben egyaránt nemzetéért lángolt szíve. Verseivel, cikkeivel, könyveivel, a forradalmi hazaszeretetei élesztette, a fasizmus üldözése elől a Szovjetunióban, a szabadság hazájában talált menedéket. A saj-' tóban és a rádióban maró gúnnyal leplezte le a német fasiszták zsoldosait, ellenállásra buzdította népünket. A nép iránti meleg szeretettől lángoló, a nép ellenségei elleni gyűlölettől izzó írásai­val segítette a magyar dolgozó tömegek harcát a felszabadulás után is. Sok évtizedes munkásságának tapasztalataival és példamutatá­sával pártosságra, az imperialista ellenség leleplezésére, a béke védéséért folyó aktív harcra tanította és nevelte a magyar írókat és újságírókat. Gábor Andor harcos életét beragyogta a derű és az optimizmus, amelynek gyökere a szocializmus ügyébe vetett törhetetlen biza­kodása volt. Csak aki mélyen és forrón szereti népét, tud olyan tűzzel és hévvel harcolni a háború és az elnyomás sötét erői ellen, mint Gábor Andor. Halálával1 nagy veszteség érte a magyar irodalmat és újság­írást. Híven megőrizzük emlékét, mely műveiben és nevelő mun­kájának eredményeiben tovább él. Példája, minket, magyar Írókat és újságírókat még keményebb munkára, bátrabb helytállásra lel­kesít a szocializmusért és a békéért vívott nagy harcban MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE. MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. P á t t é 1 e t Az Észak magyarország au két ja a pártcsoportok munkájáról nemrégiben foglalkoztunk lapunk hasábjain ankét keretében a párt- uktíva-kélóffut jelentőségével, tevé­kenységével, az ezen a téren szer­zett tapasztalatokkal. A járási tit­károk országos értekezletének út­mutatásai között fontos helyet foga­tainak el or. pártcsoportok IciéiAtésé- ről és működtetéséről szóló útmuta­tások is. „A pártcsoportoknak — — mondotta Kovács István elvtárs —• mind az ellőttünk álló közvetlen fel­adatok megoldása, mind a pártépítő munka, a párt belső életének javí­tása szempontjából kulcsszerepük van.'' A pártcsoportok kiépítésében és munkájában értünk el jó ered­ményeket megyénkben. Több helyütt azonban pártszervezeteink és párt­bizottságaink elmulasztják a velük való foglalkozást. A járási titkárok országos érte. ■ kczletének ezirányú útmutatásainak maradéktalan végrehajtásához kí­vánunk segítséget nyújtani, amikor a lap hasábjain vitát indítunk a péirtcsoportok munkájáról. Az „Eszalcmagyarország” ankétja keretében elsőként Kiovszki János, (diósgyőri Martin-acélmű III. afap~ szervezet) cikkét közöljük. A diósgyőri Martin-acélmű Ili. alapsxervexete egyik pártesoport jánuk muníiájti Gábor Andor elvtárs 1884. január 17-én a Soihogy megyei Ujné.p köz. ségben született. Nehéz körülmények között nevelkedett. Apja kiahlvatal. nők volt, aki sokszor vált munkánál, kiilivé. Gábor Andor már gyermek­korától, 16. életévétől kezdve önál­lóan keresi meg kenyerét. Ilyen kö. rülmények között végzi el középis­koláit és az egyetemet Budapesten, ahol tanári képesítést szerez. 18 éves korában lép a nyilvánosság elé. Író, újságíró, költő, műfordító. A világhá. ború kitörése után a háború ellen fordul. Aktívan részt vesz az októ­beri forradalomban, mint a nemzeti tanács közigazgatási központjának egyik vezetője. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor csatlakozik az KMP, hez. A kultúrminisztériumban átve­szi az egyik színházi alosztály veze. tését. ' A Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalom börtönbe veti. Kiszabadulása után egy ideig illegá­lisan él Budapesten, majd Becsbe emigrál. Itt, mint .költő és publicista harcol Horthy fehérterrorja ellen. Ez volt életének egyik legterméke­nyebb irodalmi korszaka. Számos verseskótete cs prózai müve jelent, meg. 1924-ben Franciaországba uta. zik a párt utasítására, de rövidesen elfogják és kiutasítják. Ezután ille. gálisan Berlinbe utazik, ahol a a;em- zetközi Vörös Segély központjában dolgozik. Itt aktivan részt vesz a német kommunistáknak a hitleriz mus elleni harcában. Ugyanakkor irodalmi munkásságát is folytatja. A Reichstag felgyujtása után a fa­siszták el akarják fogni, de sikerül megszöknie. Ezután Moszkvába megy. . Tovább folytatja harcát a fasiz­mus ellen, a magyar nép felszabad!. tá,sa érdekében, szerkesztője az „Uj Hang“.nak, a Kossuth-rádióban doj. gozik, a háború utolsó évében a Ma gyár Hadifoglyok Lapjának, az „Igaz Szó“-nak szerkesztője. 1915 áprilisában tért vissza Buda. pestre, ahol a „Szabadság“ című napilap szerkesztőbizottságának tag. ja és 1945 májusában a „Ludas Ma. tyi“ cimű szatirikus hetilap főszer, kesztője lett. Dolgozott még különbö. ző hetilapok részére is, mint műfor­dító. Más irodalmi munkásságot is fejtett ki. A „Ludas Matyi“ szer. keaztése mellett rendszeresen írt az irodalmi folyóiratokba is. Munkássága: prózai müveit, egy. felvonásosak, verseskötetek jelentet, télc Gábor Andor írói működését az emigrációban. A felszabadulás után Magyarországon jelent meg a bécsi emigrációban kifejtett harcos publi­cisztikai munkásságának összefogla. ló gyűjteményes kötete, a „Bécsi le­velek“, amelyben egybegyűjtve jelen, tek meg az ellenforradalom, Horthy-rendszer ellen írt pamflerjei, szatirikus írásai. Ezek e. szenvedé­lyes. izzó gyűlölettől fűtött gúny. iratok szatirikus irodalmunk legjobb alkotásai közé tartoznak. A levelek a Horthy-fasizmus gonosztetteit, a véreskezü orgoványi gyilkost és hó. héitársait leplezték le egész Európa, sőt az egész világ haladó közvéle. ménye előtt. Sziporkázó humor, ma. ró gúny, az ellenség elleni gyűlölet jellemzi ezeket az Írásokat, amelyek az irodalmi színvonalú politikai giossza mintaképeivé váltak irodal­munkban. A felszabadulás után itthon adta ki emigrációja alatt írt verseinek gyűjteményes köteteit. Egyszerű és meleg hang, izzó hazaszeretet jel. lemzi ezeket a költeményeket. A kommunista sajtó hasábjain nagy számban jelentek meg harcos és szellemes glosszáí, amelyekben a fa. sizmust ujjáébresztő háborúra ké­szülő amerikai imperializmust és kü. lönböző rendű és rangú ügynökeit leplezi le. Kemény szavakkal, gyil­kos gúnnyal írt a nép nyakán élős­ködő szerencselovagokról, csalókról stb. Kitűnő módszerrel, a nevetné, gessé tevéssel harcolt a klerikális reakció és butító babonái ellen.... . Mindezek miatt az ellenséges sajtó­támadások kereszttüzében állott, de mindig állta a harcot, minden publi­cisztikai írását a meg nem alkuvó harcos szellem jellemezte. Búkepublicisstikáinak értékelésénél ki kell emelni azt a körülményt, hogy mind a ,,Szabadság”-nál, mind a töb­bi lapnál való működése során állan­dóan és rendszeresen szem előtt tar­totta azt. a jelentős feladatot,, hogy elmélyítse népünkben a Szovjetunió iránti szeretetet és ismertesse a Szov jetunió következetes harcát a békéért. A felszabadulás óta legjelentősebb tevékenységét a „Ludas Matyi‘’-val kapcsolatban fejtette ki. A humoros és szatirikus hetilap alapításától (1945 május) az ő vezetése aiatt állít. A sze­rény kezdetből az ő politikai és mű­vészi irányítása mellett fejlődött az ország egyik legkedveltebb és legnép­szerűbb hetilapjává. Gábor Andor elvtárs nemcsak, mint a lap főszerkesztője és kitűnő szati­rikus írója fejtett ki jelentős tevé­kenységet, liánéin mint a magyar hu­moristák és knrrMra turisták nevelője is fontos hivatást teljesített. Azok az eredmények, amelyeket a humoros és szatirikus Irodalom, a karrikatnra rajzolás terén elértünk, jelentős rész ben az ö útmutató és nevelő mnnkú- jának köszönhetők. Gábor Andor felravatalozása és temetése Gábor Andor holttestét a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházéban, Budapest, VI., Sztálin út 101. sz., január 21-én felravataloz­zák. Temetése január 22-én 12 órakor lesz u Kerepesi-utl temető halottasba zából. A. sírnál a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Andies Erzsébet elvtársnő, az írók és újságíróik nevében Darvas József mi niszter, a Magyar írók Szövetségének elnöke búcsúztatja G-ábor Andor elv- társat. ScliwsiiMan a fesminunísta és szociáldemokrata doloozék akcióegysége eiiiaügaltalta Sdenauer igazságügyininiszterét A dolgozók viharosan tüntettek az Adenauer kormány ellen, úgy, hogy Dehler jobbnak látta, hogy űolgavé, g-ezetlanül a hátsó kijáraton távozik. A bonni igazságügy miniszter meg, futamodása után a jelenlévők béke. indulókat énekeltek. A kommunista, szociáldemokrata és pártonkívüli dolgozók egységes fellépése vasárnap a nyugatnémet, országi Sehweinfurtban megakadó, iyozta, hogy Dehler bonni igazság, ügyminiszter egy gyűlésen újra bor. tönnel fenyegesse a sztrájkra elszánt munkásságot. Pártunk Politikai Bizottsága 1951 szeptemberében határozatot hozott, amely kimondotta, hogy a tizes cso­portokat pár‘csoportokká kell átszer­vezni, részletes útmutatásokat adott ennek a feladatnak lebonyolításához, meghatározta, hogyan keli dolgozniok a pártesoiportoknak a pártmunka és a termelőmunka megjavításáért. A ha­tározatot a diósgyőri Martin-acélmű III- ál a pszer rezeiében igyekeztünk a legjobban végrehajtani, az eredmény nem is maradt el; megjavult a poHti-1 kai munka, több jó eredményt értünk el a termelésben. Engem az a nagy megtiszteltetés ért, hogy jiz elvtársak pártcsoportbizalmi- nak választottak. Tisztában vagyok azzal, milyen felelősségteljes pártmeg- blzatás ez. Szüntelenül gondoskodnom kell arról, hogy pártcsoportom tagjai fejlődjenek, kommunistához méltó módon állják meg helyüket a terme­lésben, tevékenyen kivegyék részüket a pártmunkúból, példát mutassanak z élet minden területén. Ezenfelül az is kötelességem, hogy a munkahelyen törődjem a pártonkívüli dolgozók ne­velésével, fejlődésük elősegítésével. Pártesoportom 10 tagból áll. Első és legfőbb teendőmnek azt tekintettem, hogy a pártosodon minden tatiának legyen párimagblzatása. Ez meg is történt. így például Cső. hány Ferenc elvtárs azért felelős, hogy párícsopoftunk tagjai részt ve­gyenek a pártoktatásban, politikailag fejlesszék, képezzék magukat. Ceohány elvtárs dicséretesen eleget tesz ennek a megbízatásának, segítenek neki eb­ben a népnevelők. Minden oktatási nap előtt és még az oktatási nap dél­előttjén is beszélget minden egyes elv- társsal, kiemeli, mennyire nélkülözhe­tetlen a rendszeres és alapos tanulás. Pártcsoportunk minden tagja részt- vesz az oktatásban. Frigylk József elvtársnak két meg­bízatása fan: a pártcsoporf sajtófele­lőse és népnevelő- E két feladatának megoldását jól egybekapcsolja. Nép­név-élőmunkája során a pártcsoport tagjaival beszélget a pártsajtó olva­sásának fontosságáról, figyelmükbe ajánlja, hogy ezt, vagy art a cikket különös gonddal olvassák, tanulmá­nyozzák át. rártcsoporiunk minden egj’es tagja rendszeres olya sója a pártsajtónak, a legfontosabb cikkeket megbeszélés keretében is megvitatják. Szabó József elvtárs a pártesoport termelésieké őse. Műszakkezdés előtt mindig megtudja, hogy ag előző napon milyen százalékot értünk el, közli ezt a pártesoport tagjaival, még jobb munkára buzdítja őket. Ha lemaradás fordul elő, szól nekem, a pártcsoport- bizalminak, ilyenkor összehívjuk a pártcsoport tagjait, megbeszéljük a teendőket, hogyan köszörüljük ki a csorbát. Szabó elv-társnak másik pártmeg- blzntása |s van: azt a feladatot kapta, hogy Sereg József pártonkívüli dol­gozó nevelésével foglalkozzék. Sereg József azóta már tagjelölt lett, Szabó elvtárs jó munkájának nagy része van nbhan, hogy Sereg eivtárs — mint várjuk — méltó lesz arra, hogy párt­tag legyen. Amikor Sereg elvtárs tag­jelölt lett, ő i« kftl>ott pártmeghíza- tást: — vezeti a naplót a tervteljesí- tésről, az eredményt közli a pártcso- pOrt tagjaivnl. Fártcsoportunkban három műszaki vezető van: Kovács István, Sólyom István és Frigylk József elvjársak. Tekintettel arra, hogy munkakörük nemcsak a mj kernencénkr». vagy a szomszédos kemencére terjed ki, ha­nem az egész pódiumra, pártesopor- tunte azt a megbízatást adta nekik, hogy a pódiumon do’gozó párttagok és párton’kivtiliek körében. nepnavelö műnkét végezzenek. Minden két hétben megtartjuk a pártesoport értekezletét. Ilyenkor az elvtársak beszámolnak arról, hogyan tettek eleget a kapott pú r t megbi za i ás - nak, értékeljük munkájukat, megdi­csérjük a példamutatókat, megbírál juk azokat, akik hibát követtek ei. A jó munka elismeréseként például Ka- puszti József élvtársat háromhónapos pártiskolára javasoljuk­Legfőbb teendőnknek tekintjük, hogy jól harcoljunk a terv teljesíté­séért és túlteljesítéséért. Egy-egy. tag­gyűlés, vagy termelési értekezlet előtt alaposan megvitatjuk, milyen jó ta­pasztalatok, vagy akadályok vannak a termelőmunkában,, ezeket azután a pártcsoport valamelyik tagja elmond­ja felszólalásában a taggyűlésen, il­letve a termelési értekezleten. Ilyen módszerrel csaknem minden esetben elérjük, hogy biztosítsák számunkra a többtermelés műszaki előfeltételeit. Igen nagy figyelmet fordítunk a szovjet tapasztalatok, munkamódszerek bevezetésére. A műit év augusztusá­ban nagyon lemaradtunk a terv tel­jesítésével. Érthetően igen bántott ez minket. Sokat tárgyaltunk arról, ho­gyan lehetne rajta javítani. A szovjet tapasztalatok adtak segítséget. A ki­váló szovjet sztahánoyísták munka­módszerét tanulmányozva jutottunk arra az elhatározásra, hogy növeljük a betétsúlyt, növeljük a kihozatalt. Pártcsoportunk elhatározta: ezentúl 20 tonnával több acélt csapol a ke­mencéből. Akadt néhány műszaki vezető, aki azt állította, hogy ezt nean lehet meg­csinálni, nagy veszély ezármazbatih belőle. Márton Mátyás, Mészáros Ist­ván és Bajnok József műszaki vezetők azonban segítséget nyújtottak ahhoz, hogy nekivágjunk a kísérletnek. Az eredmény megfelelt a várakozásnak. 60 tonna acélt 6 óra 17. perc alatt gyártottunk. Kiderült, hogy bár az acél 20 tonnával több, mint az addigi, nincs szükségünk több gázra, nem tart hosszabb ideig az adag elkészítése. A mi eredményünk alapján hasonló mód­szerrel növelték a kihozatalt a I., III. és a IX számú kemencék dolgo­zói. A szovjet munkamódszer alkalma­zásának köszönhetjük, hogy a múlt évben terven felüt tőblbezéz tonna acélt adtunk hazánknak. Ezévhen is szívósan küzdünk az előírás túlszár­nyalásáért, január 32-ig 13 tonnával túlteljesítettük tervünket. Az elmondottakból — úgy vélem — megállapítható, hogy pártcsoportunk általában jól dolgozik. Nyilvánvaló azonban, hogy sokkal jobbon is lehet és ^11 is dolgozni. Azért írtam meg pártcsoportunk munkájának tapaszta­latait az , ,É3za kin a gya rorszá g‘”-na k, hogy tapasztalatainkat átadjam má­soknak, ugyanakkor ezúton kérem a többi pártcsoportbizalmit és az »lap­szervezetek, a pártbizottságok vezetőit is: írjanak hasonlóképen cikket a* ,, És za tana gya ro rsz á g”-b an, ismertei - sék a legjobb páríosoportdk munka­módszerét, hogy e cikkekből mindany- nyian tanuljunk, eredményeként még magasabb színvonalra emeljük a párt- munkát', újabb győzelmeiket érjünk «1 1953. évi tervünk teljesítésében, öt­éves tervünk végrehajtásában. A DIÓSGYŐRI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÉLDAMUTATÓ PROPAGANDISTA! MÉSZÁROS JÓZSEF clvtárs, a nemesacélkovácsmíífiely dolgo­zója. Ezév márciusában lett pár. tunk tagja. Kevéssel azután az a megtiszteltetés érte, hogy az egyik középfokú politikai iskola előadója lett. Most 28 hallgató, val ismerteti meg az SZKP XIX. kongresszusának anyagát. OSVATH JÓZSEF az acélöntő, del vHIanyhegesztő üzem n. éves politikai iskolájának: (propagan. dislája. A pártoktat-ási év elején 16 hallgatója volt, ma 28 elv. társat tanít. K VIA’ANSZKI ISTVÁN elvtárs, MEO részleg-vezető. A párttör. ténet másodéves hallgatóinak konferenciavezetője. Konuiumis. ta példamutatással neveti elvtár. salt. POLOMSZKI GYULA a reszjev“ ifjúsági üzem K éves jmllttkal iskolájának vezetője. Igen jó munkát végez, hallgatói könnyen sajátítják el az anya, got. lörvényerelű rendelet a Kossnth-diS adományozására vcnatlsrö egyes rendelkezések módosításáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki a Kos- suth-dij adományozására vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról. E módosítások közé tertotak s 1 aat adEdíif 50 ezer, továbbá 20 ezer és 10 ezer form* tos Kossuth-díj on kívül — 30 ezer forin­tos Kossuth-díj létesítése. A koreai-kínai népi erők győzelmes harcai Az „Uj Kína“ hírügynökség tudósítója jelenti: A koreai—kínai népi evők arcvonalbebt légvédelmi tüzérsége a január 15-vel végétért öt nap alatt lelőtt négy ellensé­ges repülőgépet, tizei pedig megrongált. A gépesített tüzéralaknlatok több mintc négyszáz ellenséges katonát tettek harc* képtelenné. Ezenkívül a népi erők alaku­latai a keleti arcvoitalszaiastson több mint háromszáz liszinmanista és a nyugati arc- vonalszakaszon csaknem száz más ellensé-* ges katonát smvniíítettek meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom