Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-04 / 284. szám
ESZÄKMÄGYAR0RS7AG r~ " ! fl faliújság-mozgalom erősítésivel Is harcellanak a diósgvSri kohászati üzemek dolgozói az évi terv győzelmes befejezéséért Növel/üh hegyűjté*i eredményeinket, teljesit»üh a gilóiási tervet! J AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA vitt. evíoiyam 284. szám Ara 50 fillér Miskotc. J052 december 4. csütörtök ÉLŐIÉ I KÖZPONTI VEZEIOSÉS NOVEMBER29-! HftTMOZRTftNBK VEGREHHITASÁÉRTl Növelj! állaiálEományunka!, biztosítsuk átfeieftetését! A KÖZPONTI VEZETŐSÉG november 29-i ülésén tartott beszámolójában Geró Ernő elvtárs részletesen foglalkozott ez állattenyésztésünkben elért jelentős eredményekkel, referátuma alapján a Központi Vezetőség határozata megszabta további feladatainkat állatállományunk mennyiségi továbbfejlesztésében, át telelte testben, hozamának emelésében, a tenyésztő i munka megjavításában. Ezek az ■útmutatások hatalmas segítséget jelente“ nek a kétéves állattenyésztési terv megvalósításáért folyó munkánkban. „Nem feledkezhetünk meg a reá'is 'helyzetről, arról, hogy takarmánnyal szűkösen vagyunk, hogy állatállományunk út tele ítélését minden körülmények között biztosítani kell, hogy ennek érdekében meg keil valósítani a silózás tervet, amely idén sokkal magasabb, mint tavaly, hogy fel kell használunk minden fellelhető és felhasználható takarmányt, hogy állatállo- rnányun/cat mennyiségileg is, számszerűleg is továbbfejlesszük“ — mondotta Gerő elv. társ. ELSŐRENDŰ KÖTELESSÉGÜNK tehát, hogy a rendelkezésre álló takarmány- k észletekkel mindenütt úgy gazdálkodjunk, hogy az állatok át teleltetésének biztosítása mellett termelékenységük, hozamuk is emelkedjék. Ezen a téren is rendelkezésünkre állanak a hatalmas értékű szovjet zootechnikai eljárások, módszerek. A legnagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy minden állattenyésztő, minden állatgondozó a legrészletesebben megismerje, elsajátítsa és következetesen alkalmazza ezeket a kiváló módszereket. Legsürgősebb és kimagasló jelentőségű feladatunk a silózás tervének ■teljesítése. Kövessünk el mindent, hogy december 10-ig a szükségletnek, illetve a tervnek megfelelő mennyiségű siló takarmányt készít sün k! Minden állat tenyésztőnek gondoskodnia kell ~rró!, hogy takarmány feltáró konyhák álljanak rendelkezésre, így lehet biztosítani a takarmány jó előkészítését, feltárását. Népszerűsíteni kell mindenütt « szalmafélék feltárását, ily módon pótolni tudjuk a hiányzó szénaféleségeket. A pillangós -széna féleségeket feldarált állapotban etessük azokkal az ©gyedekkel, amelyek leginkább rá vannak szorulva a természetes fehérjedús takarmányokra. Elengedhetotleniií szükséges, hogy a szoptatós kocák, fiatal malacok megfelelő mennyiségű pillangós szénát kapjanak. Mindenütt meg kell vizsgálni a szalma- és szénakazlakat, ha beázás történt, a kazlakat újból be kell fedni, elejét kell venni annak, hogy a legkisebb mennyiség is tönkremenjen. A szűkös erőtakar“ Hiányhelyzetre való tekintettel makkoltas- sak sertéseinket, ameddig csak az időjárás engedi. Ahol a legeltetés megoldható, legeltessük állatainkat mindaddig, amíg csak lehetséges. Különösen a sertéstenyésztésben át kell térni az élesztó- sített takarmányféleségek etetésére, ez nemcsak takarmánymegtakarítást eredményez, hanem nagyobb súlygyarapodást is biztosít, sertésállományunk egészségesebb fesz. A szükségletnek megfelelően tároljunk vitamindús takarmányokat különösen a fiatal állatok számára, hogy az sstá Hozás ideje alatt megkapják ezekből a legszükségesebb mennyiséget. ÁLLATTENYÉSZTŐINK ezeket a feladatokat csak abban az esetben tudják jól elvégezni, ha ott vannak a takarmánylelőkészítésnél, az etetéseknél, hogy szak - tanácsaikkal, magyarázataikkal segítséget nyújtsanak a dolgozóknak minden kér" jdosben, az új módszerek elsajátításában. Ilyen vonatkozásban egyes állami gazdaságainkban és jó néhány termelőszövetkezeti csoportunkban komoly hibák van- Jiak, ezekből megállapítható, hogy sok iállat tenyésztőnk még nem áll hivatása «magaslatán, nem hajtja végre pontosan kormányzatunk intézkedéseit, ennek következménye a takarmánypazarlás, az állatok megbetegedése, elhullása. Sok állattenyésztőnk még mindig nem értette Sne-g, hogy állatot tenyészteni, az állatok tulajdonságait a legalaposabban megismerni csak úgy lehet, ha az állattenyésztő 'felen van az etetéseknél, ha nyitott szemmel jár, figyeli az állatok magatartását lés egyéb megnyilvánulásaikat» mint például megbetegedés, vagy étvágytalanság i»tb. jeleit. Egyes állattenyésztőink nem ellenőrzik ilyen formában a munkát, ennek következménye, hogy nincs pontos ínyilvántartásuk az állatok ivarzásáról, termelékenységéről, betegségéről, az elhullásokról stb. Állattenyésztőinknek nem lakkor kell az istállóban megjelenniük, amikor a munka ett már befejeződött és az istállót már ki is seperték, hanem akkor, amikor a munka megkezdődik és B munka dandárja folyik. IGEN NAGY FIGYELEMMEL kell fenni az állatok tartási helyének leggondosabb kiválasztására és karbantartására, hogy az időjárás viszontagságaitól mindenkor megvédjük az állatok egészségét. Különösképpen vonatkozik ez a fiatal szopós és növendék álla tok tartási helyére. Még az istálló építésének megkezdése előtt törődniük kell ezekkel a követelményekkel az állattenyésztőknek. Páramentes. jói szellőztethető, kellő hőmérsékletű tartási helyekre, kutrioákra, süldő- szállásokra és növendékállat “ist állókra van szükség. Ezeket állandóan tisztán kell tartani és fertőtleníteni kell, mert a fertőzött, elhanyagolt, bűzös, párásJevegőjü istállók igen sok helyrehozhatatlan hibának, betegségnek okozói. Az ezekkel kapcsolatos problémákat az állattenyésztők gazdaságuk adottságainak megfelelően legjobb belátásuk szerint önállóan oldják meg úgy, ahogyan az a legcélszerűbb, így például a kőből épített fiaztató nedves, hideg időjárás esetén igen páradús levegőjű, az ilyen helyiséget alaposan szellőztetni kell. íürészpor- vagy napraforgóké j-kólyhákkal lehet biztosítani a kellő hőmérsékletet, homokkal vagy fűrész- porral kevert mészpor felszórásával lehet csökkenteni a páratartalmat. Jó példát mutatott a keselyühalmi állami gazdaság. Az év elején igen sok kocüt kellett lemalacoztatniok, de nem volt elegendő fedett épületük. Kukoricaszárral bevont lábas pajtában 10 fokos hidegben 80 kocát malacoztattak, még sem volt semmi veszteség, mert megteremtették a megfelelő egészségügyi köve t élményé k et. GERŐ ELVTÁRS beszámolójában kiemelte azt is, hogy „komoly erőfeszítéseket kell tenni a napi háromszori fejés és mesterséges borjúnevelés eltérj észt é- sére'\ Ebben a vonatkozásban is tanulhatnak KeseJyiihalonUÓl gazdaságaink, termelőszövetkezeteink. Mesterséges neveléssel veszteség nélkül neveltek fel 150 bt#]ér \ keselyühalmi gazdaság* dolgozói hozzákezdenek a szalma feltáráshoz is, a takarmány élesztősí test már bevezették, a takarmányokat megfelelően előkészítik, ennek köszönhető a szarvasmarha hizlalásban a 25.1 százalékos — igen szép — takarmány-értékesülés, továbbá a sertés- hizlalásban a 23.6 százalékos takarmány- értékesülés. Ez a gazdaság már november 20-án 93.7 százalékban eleget tett évi tej beadási előírásának. Dicséretet érdemel a mezőnagymihályi állami gazdaság is, ahol az előírásoknak megfelelő elhelyezés, a hozzáértő gondoskodás eredményeként igen kis veszteséggel nevelik fel a malacszaporulatot. Az ilyen és hasonló esetek bizonyítják, hogy nem maradnak el az eredmények ott , ahol az állattenyésztő és az állatgondozó szereli az állatokat es megérti, milyen fontos munkát végez népgazdaságunk fejlesztésében. Nem egy helyen azonban a hibák és hiányosságok sorozatával találkozunk. A klementinái állami gazdaságban szép számban fialtak malacok, de nem volt megfelelő a gondozás, nem tartották be az előírásokat, aminek nem is maradt el a következménye. Ebben a gazdaságban sem az állattenyésztő, sem a gondozó nem törődött a mesterséges borjúneveléssel, megsértette az egészségügyi előírásokat, ennek következtében igen sok borjú hullott el, vagy került kényszervágásra. A tattal állami gazdaságban is csak késve láttak hozzá, hogy biztosítsák az állatok téli elhelyezését, emiatt a növendék szarvasmarhák súlya csökkent. Gondatlanság jellemzi a bodroghalmi állami gazdaság állattenyésztőjének munkáját is, aránytalanul állapította meg az etetések időpontjait, emiatt alacsony a termelékenység a tehenészetben és., a legelőről bekerült növendékek gyarapodás .helyett veszítenek súlyúkból. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG határozata ránk közvetlenül vonatkozó részének megvalósítása megköveteli állattenyésztőinktől, hogy a téli időszakban sokkal. jobban ellenőrizzék az állattenyésztő munkát, oktassák, neveljék az állat- tenyésztési dolgozókat, hogy mielőbb és minél jobban elsajátítsák azokat az elméleti ismereteket és gyakorlati tudnivalókat, amelyek segítségével fokozhatjuk a termelékenységet, a termékhozamot. Tartsák szem előtt, hogy a Központi Vezetőség határozata kimondotta: ,.A hozam növelése központi kérdés az állattenyésztésbenAz oktatás legyen tehát szívügye minden állattenyésztőnek. Úgy tanítsák az állattenyésztésben foglalkozó dolgozókat, hogy mindenütt és minden téren sikerrel bevezessük, alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat. Ez a biztosítéka annak, hogy a kétéves állattenyésztési tervet maradéktalanul végrehajtsuk. GELLÉRT JÁNOS főáll at t eny észtő. „Azt akarjuk, hogy a borsodnádasdi lemezgyárat ezután jó példaként említsék“ „...Erősen kifogásolható a ko. " húszaiban a termékek minősége. Egyes üzemekben, elsősorban a borsodnádasdi lemezgyárban., a hengereltacél selejtjének mérté. ke egyenesen tűrhetetlen ..“ . » ——----------—.. - ———.. Gyárfás Gyula, a borsodnádasdi hengermű sztiaMnovista üzem főnöke Gerő elvtárs beszédével kapcsolatosan ezeket mondotta: — A Központi Vezetőség novém. bér 29_i ülése egész sor hiányosságra hívta fel figyelmünket. Nálunk a magas selejt oka több dolgozónk kel. lő szakképzettségének hiánya. Hengerészeink és duplázóink nagy része fiatal, még tapasztalatlan a műnké, ban, mi pedig nem nyújtottunk ne. kik elegendő segítséget. Szakmai tanfolyamot sem szerveztünk számukra. A magas selejtet a nyári hó. napokban a nagy meleggel magya. Feczkó András 4 holdas széphalmi dolgozó paraszt mondja: •— Az újságban olvastam Gerő Er. nő elvtársinak a Központi Vezetőség november 29-i ülésén mondott bőszé, dét. Figyelmemet különösen a maga. sabb terméshozam elérésének mód.1 szereiről szóló rész ragadta meg.! örömmel láttam, hogy helyesen cselekedtem, amikor az ősei buzit 990 négyszögölön keresztbe.hosszába ve. tettem. Máris látszik az új módszer, előnye. A búza szépen keit és élesein kiválik a többi tábla közül. Akik elhaladnak mellette, nem állják meig szó nélkül, hogy meg ne kérdeznék, ráztuk. Nem vettük észre a súlyos lazaságokat. A művezetők elnézték a hibákat. Nem fordítottak gondot a revétienííésre, de nem gondoskodtak a hengerek hőkezeléséről sem. A selejtet, az is növelte, hogy nem tud. luk betartani a programszerüséget. — Gerő elvtárs útmutatásai alap. ján következetesebben vesszük fel a harcot a selejt ellen. A magas sólettel dolgozó hengerészeknél még foko. zöfctabban alkalmazzuk az egyéni agitációt. Akiknél a nevelő munka nem használ, azok esetében bünte. tésre kerül sor. — Gerö elvtárs beszéde után újabb műszaki intézkedéseket teszünk, ezzel jelentősen csökkentjük majd a lemez, szakadásból eredő selejtet. A munka, módszerátadás mellett még nagyobb gondot fordítunk a „Termelj ma töb. bet, mint tegnap“ mozgalom továbbfejlesztésére is. Azt akarjuk, hogy a Központi Vezetőség legközelebbi ülé. són a borsodnádasdi lemezgyárat már mint jó példát említsék. mitől olyan szép. A minap Dobai Mi. hály, Tokár Gyula és Tokár Béla dolgozó paraszttársaim érdeklődtek, mit csináltam a búzámmal, hogy olyan szépen fejlődik. Elmagyaráz, tiam, hogy már régebben tanulmányozom az új termelési módszerekről szóló füzeteket. Még a nyáron el. határoztam, hogy kipróbálom a keresztbe .hosszába v?.Ió verést. Gcrőa elvtárs beszéde nyomán elhatároz, iám, hogy a jövőben még inkább használom az új szovjet agrotechnikai módszereket, mert ezzel magamnak jót teszek és államunk orősödé. sét is szolgálom. Az epnetes termelés megvalósítására töreitetínek a diósgyőri gépgyár temenfaló üzemenek dolgozói „... szívós harcot kell folytat, nunk az ütemes, egyenletes fér. melés megvalósításáért egész ipa. ralikban...“ A beszámoló újabb erőforrás tér. vünk teljesítéséhez — mondja Varga András, a diósgyőri gépgyár cernen. táló üzemének dolgozója. — Munkán, kát azonban akadályozzák bizonyos hiányosságok. Egyik nagy hiba, hogy a hökezelt anyagokat nem tudjuk ki. szállítani, mert nem kapunk kocsikat. Gyártmányainkat kénytelenek vagyunk az üzemben tárolni s így a beérkező, nemesítésre váró anyagő. kai nem tudjuk hol elhelyezni. A ce. mentáló üzem dolgozói nevében azzal a kéréssel fordulok a gyár veze. tősége felé, hogy tervteljesítésünket segítsék elő azzal, hogy a legiövL. debb időn belül vagy vasutikocsikat, vagy pedig tárolóhelyet biztosít számunkra. Csak így tudjuk megválóéi, tani az egyenletes termelést. fiz őszi mélyszántással egyidoben végzik a (éli gépjavítást megyénk gépállomásai Poczok Barnabás, a megyei gépál. lomás alközpont föagronómusa elmondja, hogy a rádióban hallotta Qerö elvtárs november 29_i beszédét, — Gerő elvtárs beszéde nyomán el. határoztuk, hogy még fokozottabban harcolunk évi tervünk maradéktalan teljesítéséért. Számbavettük, mik a legfontosabb feladatok. Kiszámítottuk, hogy ha a gépállomások minden egyes erőgépe naponta négy normál, hold mélyszántást végez, december végére a tszcsjtel leszerződött földeken el tudjuk végezni az őszi mély. szántást. Ezzel egyidőben folyamato. san tudjuk végezni a téli gépjavítást munkákat is. Hogy mindezeket a tér. veket megvalósíthassuk, a gépállomásokra instruktorokat küldtünk, akik közvetlen segítséget nyújtanak a dolgozóknak, így akarjuk biztosítani, hogy gépállomásaink maradék nélkül teljesítsék évi tervüket. „Ezen'ul még inkább használom az új szovjet agrotechnikai módszereket“ MEGKEZDTE TANACSKÖZASAií A SZOVJETUNIÓ IV. ORSZÁGOS BEKEERTEKEZLEJE Moszkva, december 2. Az áftaomi egyetem új, hatalmas felhőkarcolója mesebeli tündérpaloüaként lebeg a sokmilliós világváros fölött. A Lenin-hegy Moszkva legmagasabb pontja. Fenséges látvány tárul az ember szeme elé, ha a téli alkonyaiban letekint innen a hó- borította nagyszerű szovjet fővárosra. A város közepén az ős Kreml rubint- csűlagai tündökölnek, amelyeknek fénye ■beragyogja az egész világot. Körülötte emelkednek a magasba az épülő kommunizmus országa gyönyörű fővárosának pompás diszei, az új felhőkarcolók. Amerre a szem ellát, milliónyi villanyégő fényét veri vissza az ezüstös hótakaró. A régi utcák és terek mellett egészen új városrészek körvonalai vehetők ki a fényten.gerben. Moszkva életének elmúlt harmincöt éve alatt több mint feleannyit építettek, mint a város fennállásának nyolc évszázada során. Az egész szovjet nép, a béke híveinek százmilliói a világon mindenütt a békeAz értekezletet Szergej Goraszimov, a Szovjetunió népművésze nyitotta meg. A küldöttek nagy lelkesedéssel választották az értekezlet díszelnökségébe a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjait, élükön ]. V. Sztálinnal, a béke nagy zászlóvivőjével. Egyhangúlag elfogadták a napirendet: 1. Beszámoló: „A szovjet nép harca, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért“ 2. A szovjet békebizottság megválasztása. 3. Küldöttek megválasztása a népek békekongresszusára. 4. A népek békekongresszusán résztvevő szovjet küldöttség megbízatásának elfogadása. A szovjet népnek a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harcáról Ivan Petrovszkij akadémikus, a moszkvai állami egyetem rektora tartott beszámolót Petrovszkij elvtárs bevezetőben a Szovjetunió legutóbbi békeértekezlete óta eltelt időszak eseményeivel foglalkozott majd részletesen méltatta a SZKP XIX kongresszusának jelentőségét. Beszámolt Petrovszkij elvtárs a Ncpek Békekongresszusának nagyarányú nemzetközi előkészüíeteirnh maid hangsúlyozta: szerető nagyhatalom fővárosa, Moszkva felé tekintenek, ahol kedden este meg- nyiit a Szovjetunió IV. országos békeértekezlete. Ünnepi díszbe öltözött a szovjet szak- szervezetek házának oszlopcsarnokaA elnökségi emelvény hátterében piros és fehér élővirágokba ágyazva Lenin és Sztálin elvtársaknak, a szovjet állam megteremtőinek arcképe látható. A soknemzetiségű nagy szovjet nép valamennyi rétegének képviselői jöttek ma itt össze. Egy közös cél. egy nagy akarat vezeti ezeket az egyszerű szovjet embereket: a munkást, a tarka népviseletü kolhozista nőt, az őszszakállú akadémikust, a Szovjetunióban működő valamennyi egyház és felekezet díszes ünnepi talárba öltözött főpapjait: az az eltökélt szándék vezeti őket, hogy a népek közelgő békekongresszusa előtt — mint már annyiszor — ismét kifejezésre juttassák az egész világnak a szovjet nép megingathatatlan békeakaratát. — A szovjet nép lelkesen támogatja a Jeepek Békekongresszusának összehívását Országunkban széleskörű előkészületek folynak a kongresszusra. Csupán a szovjet békebizottság, valamint a politikai és tudományos ismereteket terjesztő társaság az elmúlt három hónapban több mint 50.000 felolvasást és előadást tartott a népek békeharcáról. Ezt a munkát nagy arányokban végzik szakszervezeti, ifjúsági, női és egyéb társadalmi szervezeteink is. Nagy mennyiségbe>v adnak ki brosúrákat, plakátokat és egyéb olyan kiadványokat. amelyek megvilágítják a szovjet erribereknek a békéén vívott harcát, a békés alkotó munkában, a nagy építkezések terén elén sikereit. A szovjet héke- kizottság, valamint a köztársasági és területi békebizottságök széles körben népszerűsítik a békemozgalomnak különböző országokban elért eredményeit. Nagy visszhangra találtak azok a tiltakozó gyűlések, amelyeket a szovjet békebizottság kezdeményezésére Moszkvában és a Szovjetunió más városaiban tartottak mez amiatt, hogv az amerikai agresszorok Koreában és Kínában baktérium fegyvert alkalmaztak— Az Országos Bé\eértekezlet küldötteket választ a. Népek Békekongresszusára. Küldöttségünk kl/cicz* majd vala* mennyi szovjet ember forró kívánságát, hogy a béke fennmaradjon és megszilár-* dúljon, szoros együttműködés jöjjön létre minden néppel a kútára, a tudomány ét a gazdasági építés terén. Ezután a szovjet nép békés alkotó munkájának újabb sikereit részletezte n nagy sztálini tervek végrehajtása terén. Petrovszkij elvtárs részletesen elemezte! a nemzetközi helyzetet, leleplezte az impeJ rialisták háborús törekvéseit és ismertet-* te a békemozgalom nagy eredményeit. A koreai kérdésről szólva kijelentette: — A szovjet nép egyöntetűen elítéli az Egyesült Allajnok, Anglia és Francia-» ország uralkodó köreinek új világháborúi kirohbantására irányuló politikáját. El ítéljük az amerikaiaknak az ENSZ lobé-4 gojával palástolt koreai agresszióját. Köve* teljük a koreai hadműveletek haladéktalari megszüntetését és a fegyverszünet megköt tését a nemzetközi szokásoknak. nemzetköz zi szerződéseknek és egyezményeknek meg-* felelő igazságos feltételek alapján. Az öt nagyhatalom békeegyezménvd megkötésének fontosságát hangsúlyozta ezután Petrovszkij elvtárs, s kiemelte, hogy a szovjet nép a béke mellett foglal állást, békét, barátságot, együttműködést akar minden néppel. A szovjet nép nem aklar új háborút és teljes elszántsággal megvédi a béke ügyét. Befejezésül a szovjet emberek nevében sok sikert ki-* vánt a népek békekongresszusának mun* kajához, majd a béke első zászlóvivője-» nek, a nagy Sztálinnak éltetésével fejeztei be beszédét. A Petrovszkií akadémikus beszámoló-», j»a felett megindult vitában felszólalt N- Szokolov Sztálin-díjas kohász, N- Szemei nyenko, az ukrán békebizottság elnöke. Marija Bjelova egyszerű parasztasszony, a Moszkva környéki „Hruscsov“ kolhoz elnöke, A. Mordvinov, * Szovjetunió ép»-» tészeti akadémiájának elnöke. A lekszij moszkvai pátriárka, K. Kuznyecova. a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Ta-» nácsának titkára. K. Stirbul, a Moldva Szovjet Szocialista Köztársaság népművé-» szc. K. Gerasrimenko. a kuibisevi viziw erőmű építkezésének ekszkavátor kezelője és F Szamedov, azerbajdzsánt* geológus mérnök. Az értekezlet következő ülését december 3-án délelőtt tartották. Iván Petrovsskij akadémikus beszámolója
