Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-19 / 271. szám

Szerda, 1953 november 19. ESZ AKftlAG Y AKORSZÁ G 3 Megyénk állami gazdaságai élenjáró dolgozóinak tanácskozása Megyénk állami gazdaságai élenjáró (dolgozóinak, párttitkára inak, üb. elnökei­nek és igazgatóinak tanácskozásán a be' számolók, a felszólalások ismertették az elmúlt gazdasági évben elért eredménye­ket és a. munka hiányosságait. Megyénk állami gazdaságai általában komoly fejlődést értek el, különösen megmutatkozott ez a nyári munkák ide­jén a munka jobb megszervezésében. A fokozottabb gépesítés eredménye* ként 26 százalékkal csökkentették a nehéz fizikai munkát, 33.355 dol­gozó helyett gépek végezték a mun­kát. A növényápolás időszakában a sorközi munkák 60 százalékát gépe­sítették. A gépek alkalmazása elősegítette a ter­méshozam növelését, így például az emődi állami gazdaság egyik 130 holdas búza­tábláján a hoitlaukinti átlag* 14 mázsa volt, az ongai gazdaságban a tavalyihoz képest a kalászosok termésátlagát két mázsával emelték. Az őszi mezőgazdasági munkákat is általában jobban végezték állami gazda­ságaink. mint az elmúlt esztendőben, nagyobb mértékben alkalmazták a kiváló szovjet agrotechnikai módsze­reket. A legtöbb helyett túlteljesítették a mi­nisztertanács határozatának előírását, a vetésterület több mint 50 százalékán keresztsorosan vetettek. 940 holdon elöhántá ekével végezték a mélyszántást. Az általában jó eredményeken belül azon­ban több gazdaság — például a takta- harkányi és bálváuyosi — súlyosan késett az őszi munkával. — Mi a növényápolás 90 százalékát géppel végeztük *— számolt be felszóla­lásában Tari Dezső, a vattai állami gaz­daság igazgatója. Nagy hibát követtünk el, hogy a munkacsapatok tagfai között egyé- ne/cre nem osztottuk fel a területet, emiatt a jó munkások rádolgoztak a gyengébben teljesítőkre, ez fékezte a munkalendületet. Tanultunk a hibából, jövőre már nem követjük el. A tolcsvai gazdaság dolgozóinak értékes munkája Lapos Dezső, a gy ü molest e rmes&t o tröszt munkájáról tartott beszámolót. A tröszt 116 százalékban teljesítette tervét- Különösen szép eredményeket ért el a tolcsvai gazdaság, amely jó munkaszer" vezesse], a gépek fokozott kihasználásá­val holdankint 2000 forintot takarított meg. Az eredmények elérésében nagy lésze van Simon János, a gyümölcsös vezetője jó munkájának. A gazdaság dolgozói csatlakoztak a sáribesenyőiek kezdeményezéséhez, vállalták, hogy öt vagon almát termelnek térven felül, ebből 200 mázsa exportképes lesz Vállalásukat teljesítették, ennek révén 112.000 forint­tal több bevételhez jutott a gazdaság. Példát mirtattak a tolcsvai szőlőter* meló gazdaság dolgozói is, akik bátran alkalmazták a szovjet módszereket, elő­segítették a természetes aszusodást, a. rossz időjárás okozta terméskiesést a jobb minőséggel pótoltak, iiymódon 250 ezer forinttal több bevételt biztosítottak. Az állattenyésztésben legjobb — a keselyühalmi gazdaság Lápos Dezső, a tröszt igazgatója be­számolójában részleteden loglalkozott állami gazdaságaink állattenyésztő mun­kájával. A szarvasmarhatenyésztésben első helyre került a klementinái gazda­ság, amely a szaporulati tervet 123.6 százalékra teljesítette. Második lett az igrici gazdaság 120 százalékkal. Súlyosan lemaradt a dicházi és a léhi gazdaság. Az igrici, a taktaha-rkányi és a klemen­tinái gazdaságok magasan túlteljesítették a sertésszaporulati tervet, számos gazda­ság azonban nem valósította meg a terv- előírást. Az állattenyésztő munkát összes­ségében tekintve a keselyühalmi gazda­ság érte el a legjobb eredményeket. Ba- kondi József, a keselyühalmi gazdaság íejőgulyása 115 százalékban tett eleget a tejter­melést tervelőírásnak. Yaszilkó István, a vattai gazdaság juhá­sza, a minisztertanács határozatában megszabott 5.5 helyett átlagosan 5.7 kiló gyapjút nyirt 180 darab juhról. Német Jenő, az ongai gazdaság dolgozója a sertéshizlalásban a tervezett napi súlygyarapodást 120 százalékban túlhaladta, átlagosan 24.5 százalékos daraértékesítést ért el. A hibák között megemlítette a tröszt igazgatója, hogy állami gazdaságaink nagy részénél nem fordítanak kellő gon­dot a takarmány helyes összeállítására, nem alkalmazzák következetesen az élenjáró szovjet állattenyésztési mód­szereket. Barek Nándor, az abodi gazdaság fő- állattenyösztője elmondotta, hogy a gaz­daság vezetősége a nyári munkák idején az állattenyésztésből elvonta a dolgozókat a növényápolásra, ez komoly veszteséget okozott a gazdaságnak az állattenyésztés­ben. A mesterséges borjúnevelés nagy előnye A beszámolóból és a hozzászólásokból megállapítható volt, hogy sok állami gazdaságunk vezetői még mindig nem fordítanak kellő gondot az állattenyész­tésre, a kiváló új módszerek széleskörű alkalmazására, nem egy esetben és helyen megtorpannak a nehézségek előtt. Helye­sen tette Zvolenszki Margit DISZ'fiatal, hogy megbírálta a klementinái gazdaság küldöttének felszólalását. Elmondotta, bogy a borjak mesterséges nevelésénél a tisztaság fokozott biztosításával, a rend* szeres etetéssel és a jó gondozással az előírt 150 kijó helyett 180—200 kilós választási súlyt ért el. A klementinái gazdaság küldötte arról s zámolt l>e — folytatta felszólalását Zvolenszki Margit —, hogy a mesterséges borjúnevelésről az előadódott nehézségek miatt visszatér­tek a természetes nevelésre. Ez nem más, mint a nehézségek előtt való megtorpa- nás, lényegében visszafelé való men’s. Én pedig azt mondom, hogy akármilyen nehézségek is adódnak, akkor is csak előre megyek a megkezdett úton. mert meggyőződtem róla, mennyivel jobb a mesterséges borjúnevelés és feltétlenül sikert hoz, ha lelkiismeretesen végezzük. Állami gazdaságaink feltétlenül teljesítsék pénzügyi tervüket! Sok szó esett a tanácskozáson az egyik legfőbb problémáról: állami gazdaságaink pénzügyi munkájának megjavításáról. A beszámoló, az elhangzott felszólalások kidomborították: állami gazdaságainknak jóval többet és jóval olcsóbban kell termelniük. A gazdaságok vezetőinek elsőrendű fel­adata, hogy állandó figyelemmel kísérjék, hogyan teljesíti a gazdaság pénzügyi tervét. A gazdaságok igazgatóinak jobban meg kell érteniük a helyes könyvelés és a pontos statisztika jelentőségét, az ada­tok rendszeres tanulmányozásának fon­tosságát. A tanácskozás állami gazdaságaink dol­gozóinak egyik elsőrendű feladatává tette, hogy tovább szilárdítsák a munkajegyei­met, növeljék ezirányú eredményei" két. Májusban 876 volt az igazolatlan munka­napok száma gazdaságainkban, ez októ­berben 10-re csökkent. A gazdaságoknak szívósan kell töre­kedniük arra, bogy a termelés mennyi­ségének emelése mellett állandóan javít­sák a minőséget. Az állattenyésztésben fel kell kutatni a rejtett tartalékokat, minden takarmányt fel kell használni, meg kell gyorsítani a silózást. Az őszi mélyszántás leggyorsabb és legjobb minő­ségű elvégzése után haladéktalanul hozzá kell látni a gépek javításához, ezzel leg­később 1953 február 10*ig el kell ké­szülni. Elő kell készíteni a tavaszi vetésű magvakat, a tél fo’vamán el ke|] végezni a próbacsíráztatást, gondoskodni kell a megfejelő növényvédő szerekről A lelet jól jel kell használni a dol­gozók oktatására. A politikai oktatás melleit a brigádveze­tők részére tanfolyamot kell indítani, ahol elsajátítják a megfelelő számtani és adminisztrációs ismereteket. Nagy gondot beit fordítani. array hogy megismerjék a szovjet agro- technikai és zootcchnikui módszere­ket. Felül kell vizsgálni a munkásszálláso­kat, pótolni kell a hiányosságokat. A téli időszakban — előrelátóan — gondoskodni kell arról, hogy a nyári munka idején a dolgozók elszállásolásában ne legyenek zavarok és hiányosságok, különös fig yel- met kell fordítani a nő dolgozók szállá­sainak biztosítására. Mindezeknek a feladatoknak végrehaj­tására az állami gazdaságok pártszerveze­teinek kell mozgósítaniok a dolgozókat, ellenőrizniük és irányítaniok kell a gaz­daságvezetést. Az állami gazdaságok párt­szervezeteinek munkájáról és további fel­adatairól a tanácskozáson Vaszil István elvtárs tartott beszámolót, beszámolója tészletes ismertetésére .visszatérünk. Képek a tanácskozásról Hegedűs András elv­társ, a7. állami gaz­daságok és erdők minisztere beszél Az értekezlet részt­vevőinek egy cso­portja Levelezőink javasolják Á miskolci villamosmegállóknál,— különösképpen tapasztalható ez az Ady-hídnál — a villamosra várakozó utasok a sinek mellett, az úttesten gyülekeznek, holott ez tilos és sú­lyos következményekkel járhat. Igen helyes lenne, ha a villáimos­megállóknál figyelmeztető táblákat helyeznének el, a feliratok jeleznék, hol várakozzanak az utasok. Sok kellemetlenségnek, esetleg baleset­nek lehetne így elejét venni. SIMKÖ ISTVÁN Szikszó. Miskolcon tartja vándorgyűlését az Irodalomtörténeti Társaság A Magyar Irodalomtörténeti Társa­ság november 29-én és 30-án Miskol­con tartja vándorgyűlését- A múltban az Irodalomtörténeti Társaság kizárólag Budapesten, vagy esetleg a tudományegyetemek székhe­lyén tartotta gyűléseit. Az a. tény, hogy a gyűlés színhelyéül most Mis­kolcot választották, az ország második legnagyobb városává fejlődő Miskolc megbecsülésére mutat. A gyűlés Mis­kolc kulturális életének jelentős ese­ménye­A dolgozón kívánságára 20-án is az „truer szerepei a miskolci Béke-lílmszinhaz műsorán Az „Erkel’’ című nagy magyar film­alkotás az eredeti terv szerint no­vember 6-tól 12.ig szerepelt volna a miskolci Béke-filmszínház műsorán_ Á dolgozók kívánságára a film elő­adását november 19-ig meghosszabbí­tották. Aj érdeklődés változatlanul rendkívül nagy g film iránt, újabb kívánságnak megfelelően a MOHÉI’ november 20-án is vetíti a Béke-film- I színházban az „Erkel".t. ŐSZI VASAK, JÓ VÁSÁR! Meghosszabbítva november 30-ig Igen sok ruházati cikknél 10—25 %-os árengedmény női stövcfc 70 nn női kabátszövet női fianellruha berliner kendő delén hálóin«: Vásároljon a Szerencs és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat szaküzletel- ben, Szerencsen, Szikszón, AbaújszáiUón, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen 52.25 helyett 44.60 Ft férfi zefírin«* 88.50 helyett T6.— Ft 208.— „ 188.— „ férfi sportöltöny 810.— „ 730.— 230.— „ 196.— „ mi kádó 928.— „ 700.— „ 390.— „ 312.— „ lódenkabát 760.-— „ 690.— „ 74.30 „ 67.— „ férficipő, kisipari 340.— „ 290.— „ Bunda János hétszeres sztahánovista ács életének állomásai Bunda János, a hejöcsabai épít­kezés kétszeres sztahánovista ács. brigádvezetője, akj nemrég nyerte el a szakma legjobbja címet, bri­gádjával egyetértésben szocialista munkaversenyre hívta fel a baráti Német Demokratikus Köztársaság egyik Sesbrigádját. j\i agy utat. tett meg Bunda dános, ‘ ’ amíg eljutott, életének ehhez az állomásához. Ahogy elbeszélgetünk, visszaemlékezik élete fordulóira, egy- egy állomására_ A • ; első állomás­1926, Miskolc, Jókai utca ki. .4 >c- formútus egyház épülete. A sutét pin. céhen, téglás szoba, földes konyha, fa­kilincs a rosszul záruló ajtón. Szenny­víz bűze árad a rostéllyal ..fedett' aknából- A falakon kivirágzón a, sa­létrom. Két úgy, egy rozoga s'ezlon, priccsek, roskadozó lábú asztal, bá­róin szék,, egy hokedli, két sámli, A házmester lakik itt, Bunda János nap­számos, feleségével, öt gyermekévei és két. , albérlővel”, — az általuk fizetett, néhány fillér is kellett pótlásnak a megélhetéshez. — Mindig nélkülöztünk Soha nem laktunk jól még kenyérrel sem. Apánk alig-alig keresett, kevés volt ez a hagy családnak. 22 fin után még abból a nyomorúságos pineeoduból is kilakol­tatott minket az esperes „űr’’. Hiába könyörögtünk, mit sem használt, mert akkor fedezte fel nagy „bűnünket’, hogy mi más vallásnak voltunk, — yö. rögkatolikusok. Bunda János akkor már óránkint 12 fillért keresett a tetőfedőknél. — Ezért a kis keresményért is hányszor kellett hiába járnia, rendszeresen kés­ve fizették ki­A z apa tüdőgyulladásban meg­halt. — Alig tudtuk eltemetni, nem volt pénzünk és senki sem segített rajtunk. Anyám „úri házakhoz” járt mosni, takarítani. Lábasban, kis fazékban hozta hgz'a a. kapott silány kasztot, amit szája elől vont el nekünk Akár­milyen hideg volt n tél, legfeljebb esténkint tudtunk tüzet rakni. Akkor jutott először eszembe: miért kell en­nek így lennie? Ez a gondolat többé nem ii hagyott nyugton. 4 ndrás nevű bátyja ácslanUó ■é'i lett, igen büszke arra, hogy szakmát tanulhat- Bunda. Jánosnak még ez sem sikerült. — (Tuba Sándor ácsmesternél dol­goztam, mint segédmunkás. 16 fillér volt az órabér, mégiscsak több, mint a 12. Minden fillér nagyon sokat számított, hiszen húgom, Erzsi még fiatalka volt- Nagyon fájt a szívem, hiszen én is szakmát szerettein volna tanulni, ács akartam lenni, mint a bá­tyám • I ól emlékszik a dátumra, amikor vágya végre teljesült. IS éves korában történt — életében akkor vett először télikabátot — az ócskapiacon — Két év múlva segéd lettem, dé mindjárt utána, 1939.ben elhajtottak katonának. Azután évekig így ment, be-berángattak, elengedtek. A frontra is kihajszoltak, megsebesültem, végül 19 j j-ben megszöktem, otthagytam a szadista Toronyi Imre főhadnagyot, az átkozott Rorlhy.hadsere.gcl~ • I I jabb (tflomás következett, — Bunda János és minden magyar dolgozó életének nagyszerű, örökké emlékezetes, fényes állomása: a fel- szabadulás. Nem állt már tanácstala­nul, egyedül a fiatal ács. Ott volt mellette Csontó János, nővére férje és Kopcsó élvtárs, a kommunisták. — Mintha kezét fogták volna, vezették a párthoz. Ott volt hát. a dolgozók pártjában Látóköre tágult, szomjasan itta ma. gúba a nagy tanításokat, feleletet ka- pofj minden kérdésércs megértette3 hogy mi a teendője. Dolgozott legjobb tudása szerint, hogy segítsen újjáépíteni a lerombolt országot. Aj inflációs időkben, is ott volt, ahol a becsületes dolgozók har­coltak a Várt útmutatását követve. Jól haladt a munkával, mégsem volt megelégedve magával. Látta báty. fát, aki magasan fölötte állt szakmai tudásban- András akkor már önálló m unkát végzett, a brigád vezetője volt, brrigádicínak tagja volt öccse, János is. Bunda -János elhatározta; verseny­be indul bátyjával. Meg is mondta ne­ki: .Addig nem nyugszom, amíg én is nem tudok annyit, mint te, sőt túl is haladom ,t te tudásodat-’' András ennyit felelt: „Örülni fő­úrik ennek- ■’’ • <nr, ben kettévált a 11 tagú bri-i 1301* gúd. Bunda András négy­tagú brigádot vezetett, a brigád vaa. mennyi tagja kiváló dolgozó. Bunda. János lett a csoport többi tágjából alakult brigád vezetője. — Igen jelentős állomás volt ez — folytatja visszaemlékezését. — Most megmutathatom, hogy mit tudok..., •— Brigádom tagjaival megbeszéltük: na a legfontosabb, hogy tervszerűen dol­gozzunk- Minden nap már reggel tud­nunk kell. mit kell a műszak végéig elvégeznünk, azt is be kell osztanunk, hogyan tudjuk a legjobban kihasznál­ni az időt Ez meg is történt. És egy­szer — 613 százalékot értünk el. Hi­tetlenkedve csóválta feiét mindenki, még mi is: — vájjon lehetséges.e ez?. Többször is utánaszámoltak, az ered- méiiy ugyanaz volt, — 673 százalék! Még élénkebb lett a vetélkedés a kéi[ Bunda-brigád között. A versenyt min. denbcn segítette a pártszervezet, n szakszervezet, a műszaki vezetőség, különösképen Báthori Lajos elv társ párttitlcár, Kopcsó László üb. elnök* és Scmsey Lajos főmérnök. Bunda János brigádja egymásután* érte el a. szebbnél-sscbb eredményeket, de még ezek sem elégítették ki. Bon. tosabb, precízebb munkát köreteit ön­magától, s brigádja tagjaitól. Pontoz sári követni kell a rajz minden miUú méterét... — Azelőtt azt mondták az ácsoknak^ hogy „egy zoll — nem zoll". Ez hím augság, felületesség, felelőtlenség. Tő-1 kéletes, pontos munkát kell végezni,—« magúnktuik épílúnk-. Így is dolgozott a brigád 1950 llUnda /*n<*,<** tzlahánovistH 1951. Bunda János is sztahánovísltt lett­1952. Bunda János másodszor i9 megszerezte a sztahanovista címet és d szakma legjobbja lett. Büszkén teszi hozzá, hogy a csatái, legfiatalabb tagja, Bunda Erzsébet is „feltört’’ a családi versenyben: él­munkás lett. maid sztahánovista és művezető a kötélgyárban. A mikor a „Szabad Nép”-ben oU ** vasiam, hogy a berlini Iá. togatás alkalmával Ulbricht elvtárs azt mondta Rákosi elvtársnak: „A3 építésben lépünk versenybe magyar barátainkkal-.’’ — brigádom tagjaival megtárgyaltuk: „Ez valóságos ver­senyfelhívás, nekünk szól, magyar, dolgozóknak." Egy akaraton volt <1 brigád minden tagja, elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk a baráti Német Demokratikus Köztársaság egyik ács- brigád ját­És a legközelebbi állomás.:? — Úgy szeretnénk, hogy ez az ál. lomás a párosversenyben elért győzel­münk legyen. Tudjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói milyen lelkesen küzdenek nagy fel­adataik megvalósításáért, úgy igyek­szünk, hogy mi még jobbak legyünk, élre kerüljünk a versenyben. Rákosi elvtárs nem csalódhatik bennünk... Béke-filinmatinék megyénkben a békekongresszus napján Megyénkben nagy érdeklődés kí­séri a béke-filmnapok előadásait. ■Üzemeinkben több helyen értékes vállalásokat tettek az előadások lá­togatottságának biztosítására. így például a Diósgyőrvasgyári Kohá­szati üzemekben vállalták, hogy legalább 500 dolgozó megtekinti a „Szovjet Örményország“ című, egész estét betöltő- gyönyörű dokumentum - filmet. Hasonló felajánlások hang­zottak el a diósgyőri tanulóvárosban, a Borsodvidéki Mélyépítöipari Tröszt­nél. A békekongresszus napján, novem­ber 23-án, vasárnap Miskolcon és a megye községeiben számos helyen külön békematiné műsort rendeznek filmszínházainkban. Ezen a napon Encsen a „Veszélyes őrjárat“. Pál- házán az „Egy Igaz ember“, Csoba- jon a „Nagy tüzfény“, Pere község­ben az „Aranycsillag lovagja“ című filmet pergetik. Miskolcon a Kossuth filmszínházban a matinémüsor kere. tében a „Három találkozás'“ című nagysikerű filmet mutatják be is­mét. Ma zárul a „Haladó honvédelmi hagyományaimr-kiállitás A miskolci közlevéltár a Nagy Olc« tóberi Szocialista Forradalom tiszte­letére „Haladó honvédelmi liagyomá- nyalnk" címen kiállítást rendezett azokból az értékes megyei dokumentu. rnokból, amelyek népünk hősi szabad* sűgküzdelmeiről, a haladásért vívott harcairól tesznek tanúbizonyságot. A megyei tanáesháza előcsarnokában el­helyezett kiállítást még ma estig lehet megtekinteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom