Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

ÉSZAKMA'GYARORSZAG

3

FAntefc, 195S. 5 október 3.

A Magyar Dolgozók Pártjának példa* képe Lenin és Sztálin pártja. Sikereink legfőbb forrása az, hogy pártunk Rákosi Mátyás elvtárs vezetése alatt Sztálin elvtárs útmutatásait, a Bolsevik Párt gazdag tapasztalatait eredményesen használja fel, helyesen alkalmazza a konkrét magyar viszonyokra.

Ezért egész pártunk és valamennyi párttagunk számára rendkívül fontos és szükséges az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzat-tervezetének tanuimá* nyozása és a magyar viszonyokra való helyes alkalmazása.

Az S2K(b)P szervezeti szabályzatának egyik leglényegesebb módosítása, illetve kiegészítése, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja ój megfogalmazásban szerkeszti meg és továbbfejleszti a párttag lenini meghatározását.

„A Szovjetunió Kommunista Pártjának -tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állam* polgár, aki ejismeri a párt programját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen resztvesz annak megvalósításában, dolgozik a párt valamely szervezetében s vég. tehajtja a párt minden határozatát. A pántig fizeti a megállapított tagsági járulékot." E meghatározással még in* kább érvényesül a szervezeti szabályzatban Lenin és Sztálin elvtárs tanítása, hogy a párt nemcsak az egy jármán gondolkodók szövetsége, hanem az egyfarmán cselekvők szövetsége is.

Pártunk valamennyi tagja és tagjclőltjo számira rendkívül fontos és tanulságos a párttagok kötelességeinek meghatározása. A mi pártunk más viszonyok között és más fejlődési szakaszban ugyan, de az utóbbi években szintén fokozottabb követelményeket állít a párttagság elé- Rákősi eivtárs 1950 február 10*i KV ülésen az $ZK(b)P tapasztalatait a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva mondotta: Mindenért ami ebben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi — kommunisták — vagyunk felelősek. Minél jobban átérezzük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja ez a felelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a reánk- háruló jeladótokat, annál inkább meggyorsul a szocializmus építése, dolgozó népünk felvirágzása." E gondolatot fej' lesztette tovább Rákosi élvtárs pártunk II- kongresszusán: „Fokoznunk kell pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, a példamutatást, az áldozatkészséget, a bátor elszántságot- Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának- Ennek a szellemnek a megerősítése és felszitása kongresszusunk egyik jő feladata" — mondotta Rákosi elvtára.

A Szovjetunió Kommunista Pártja szeri éieti szabályzatában meghatározott kötelességek szellemét alkalmazta a ma* gyár viszonyokra a Politikai Bizottság április 10-i határozata, mely azt a feladatot állította a párt elé, hogy: „a párttagokkal és tagjelöltekkel szemben a pártfegyelcm, az öntudat, a tanulás, a marxista—leninista tudás, a párt iránti áldozatkészség, a termelésben való példamutató kommunista helytállás terén fokozatosan magasabb követelményeket keli állítani... A pártbizottságoknak, alap- sZervezeti vezetőségeknek arra kell törekedniük, hogy ne csak a tagság túlnyomó többsége, de minden párttag teljesítse a párttal szembeni kötelességét és aktívan kivegye részét a pártmunkából-"

Miért állított Rákosi elvtárs, t Politikai Bizottság határozata magasabb követelményeket a párttagok elé a kötcles- ségteljesités, a párt ügyéért való felelősség terén?

Azért, mert a fordulat éve mán a proletárdiktatúra győzelmével hazánk és népünk életében és munkájában is ój szakasz kezdődött; a kapitalista társadalomnál sokkal fejlettebb és magasabb- rendübb szocialista társadalom építése.

A szocializmus építése, a dolgozó nép piolitikai átnevelése fokozottabb feladatot ró pártunkra. Pártunk minden tagja és .tagjelöltje elé nagyobb követelményeket állít a helytállás, a példamutatás, a párt- és állami fegyelem, dolgozó népünk politikai nevelése terénfiz 8ZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetért!

Részletek Kovács István elvtárs előadásából

Másrészt a feszült nemzetközi helyzetben, amikor a déli határainkon az amerikai imperialisták veszett csahosa, a fasiszta Tito és kémbandája nap mim nap provokál, amikor nyugati határainktól nem messze a háborúra készülő imperialisták csapatai állnak, akkor a béke megvédése, hazánk aktív védelme ellenségeink agresszív cselekedeteivel szemben megköveteli, hogy fokozottabb követelményeket állítsunk párttagjaink és tagjelöltjeink elé a kötelezettségteljesítés, az éberség, a helytállás, a példamutatás, a párt, a haza ügyéért való felelősség terénVégül, de nem utolsósorban a fokozott követelmények állítását pártunk felszabadulás utáni fejlődése és jelenlegi helyzete teszi rendkívül szükségessé. A mi pártunk a felszabadulás után a szociáldemokrata és többi pártokkal a tömegekért vívott harcban szélesebbre -lár.ta kapuit és komoly könnyítéseket tett a pártba való felvételnél. Sok pártszervezet komoly hibákat követett el a tagfelvétel terén. Számos helyen nem válogatták ki gondosan a tagokat, tagtoboizások, sőt kollektív tagfelvételek voltak. Tagjaink közül sokan még politikailag nem elég fejlettek, nincsenek eléggé kipróbálva és nem szoktak még hozzá a szigorú párt"

figyelem betartásához, a párt iránti kötelességtől jesetéshez, a helytálláshoz- Egyes párttagok magatartásában, egyes párt- szervezetek munkamódszerében sok még a szociáldemokrata maradvány. Párttagjainknak még nem vált hósává-vérévé a bolsevik munkastílus, a párt ügyéért való bátor helytállás. Fokozott követelményeket állítani a párttagság elé, egyben harcot jelem a sxoei ál demokratizmus ellen, a szoedem maradványoknak sorainkból való kiirtásáértPártunkhan napról napra nő azoknak a párttagoknak és tagjelölteknek, azoknak az aktivistáknak a száma, akik megértve Rákosi eivtárs útmutatását, a II- kongresszus és a Politikai Bizottság határozatát, a párt ügye iránti felelősség- érzettől áthatva, aktívan kiveszik részüket a pártmunkából, a párt* és a kormányhatározatok végrehajtásából.

Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy a pártmunka legfőbb gyengéje, hogy párttagjainknak még jelentékeny része ivem értette meg a párthatározat lényegét és a II. kongresszus, valamint a Politikai Bizottság határozatának végrehajtása nem folyik kielégítően s a javulás messze elmarad a követelmények mögött, párttagjaink egy részénél _ még bajok vannak a kötelességteljesítés, a párt fegyelem, a párt ügye iránti felelősségérzet köriiL

Amíg a mi nagyszerű pártaktivistáink idejüket és erejüket nem kímélve, fegyelmezetten. áldozatkészen, példásan teljesítik a párt iránti kötelességüket, addig számos párttag nem tesz eleget a szervezeti szabályzatban előírt, a párt iránti kötelességénei, fegyelmezetlen, politikailag nem képezi magát, nem veszi ki részét a pártmunkából és formálisan, pasz- szívan viszonyúik a párt- és a kormány- határozatokhoz és nem hajtja végre azokat.

Nemcsak a párttagok, hanem a párt-, állami és töme.gszerveze.ti funkcionáriusok között is varrnak olyanok, akik nem hajtják végre a párt és a kormány igen fontos határozatait, utasításait. Az utóbbi időben különösen gyakran fordul elő komoly opportunista elhajlás az üzemekben, hogy nem hajtják végre a termelés megsze.rvezésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a normalazitás, a bércsalás, a béralaptóllépés elleni és a tervidőpontok betartására vonatkozó határozatokat- Falun pedig a begyűjtés, az adófizetés, az államipolgári fegyelem, a kulákok visszaszorítására vonatkozó fontosabb határozatokat. Városban és falun is el hanyagolják a pártépítésre vonatkozó fontos határozatok végrehajtását.

Formálisan viszonylanak a határozatokhoz, a szót nem követi eléggé a tett, nem szervezik meg a határozatok, a vállalások végrehajtását és a végrehajtás rendszeres ellenőrzésétGyorsan fel kell számolni ezt a munkastílust- Meg kell javítani a határozatok végrehajtásának ellenőrzését s mindenütt biztosítani kell a bolsevik munkastílust, hogy a szót a tett, a határozatot, a vállalást. a végrehajtás kövesse.

A pár,tmunka elmulasztása, a határozatok, útmutatások végre nem hajtása a párt és állami fegyelem gyakori be nem tartásához vezet.

Egyes állami, gazdasági és tomegszer- vezeti vonalon dolgozó kommunista vezetőknek különös elképzeléseik vannak a pártfegyelemről. Azt hiszik, hogy rájuk nem kötelezőek a párttagok számára előírt szabályok. Azt hiszik, hogy _ nekik nem kell megjelenni a párttaggyüléseken,

„ktívaértekezleteken, hogy számukra nem kötelező a pártmunka és elfoglaltságukra hivatkozva kivonhatják magukat a pártoktatásból. Azt hiszik, hogy a pártfegyelem csak az egyszerű párttagok számára kötelező- Ezt a súlyos tévedést gyorsan fel kell számolni egész pártunk- ban.

Mindem párttag vés9e jól agyába az SZK(b)P szervezeti szabályzat 3. pontjának f) alpontját:

„A párttag kötelessége, hogy tartsa be a párt- és állami fegyelmet, amely egy. aránt kötelező minden párttagra• A pártban nem leltet kétféle fegyelem: egyik vezetők és másik az egyszerű parttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül- A párt- és állami fegyelem megszegése nagy bűn, amely kárt okoz a pártnak: s ezért összeegyeztethetetlen a párttagság- gal"

Párttagjaink között mind nagyobb számban vannak olyan elvtársak, akik egyre jobban összeforrnak a párttal, akik számára a legszentebb, a legfontosabb ügy a párt ügye. Olyan elvtársak, akik készek minden helyzetben és minden körülmények között öntudatosan, áldozatkészen, kommunistához méltóan helytállni a termelésben, az ellenség elleni harcban. 1

Nem lemre azonban helyes elhallgatni, hogy párttagjaink és tagjolöltjeink egy részénél még komoly és sok hiba van á kommunista példamutatás és helytállás, az éberség, az ellenség elleni harc körül.

Vannak párttagjaink, akik rendszeresen nem teljesítik a tervüket, sok selejtet gyártanak, elnézik, tűrik a normalazítást, a bércsalást, a munkafegyelem megsértését, sőt mi több, maguk is résetvesznek I látják a hibákat, de nem vetik fel a tagebben- I gyűléseken, értekezleteken s nem segítik

Számos esetben előfordul, hogy nem

mutatnak példát és nem járnak élen a niunkaversenyben, nem teljesítik vállalt kötelezettségüket.

Előfordul több falusi párttagunknál, sőt párttitkárnál és tanácselnöknél, hogy nem teljesítik beadási és adófizetési kötelességüket.

Az utóbbi időben gyakran tapasztalható városban, üzemekben és falun egyaránt komoly jobboldali opportunista elhajlás, a kommunista éberség eltoinpuiása, a szájtáiás. a helytállás hiánya az ellenség elleni harcbanKoinoly opportunista elhajlás, hogy üzemekben, vagv falvakban a kommunisták gyakran tűrik a jobboldali szoc- riemek, a klerikális reakció, az üzemekl-e beépült osztályidegen ügynökök, a kttiá- kok. népellenes uszítok suttogó propa- srinc.qját és szabotáló munkáját és nem lépnek fel hucosan ellene. A falvakban, a tanácsokban gyakori a liberalizmus • kulákokkal szemben. A kulákok „eltűnnek" a knláklistártól- Engedik, hogy ne tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek *tb. s nem verik energikusan vissza a kulákok ellenséges agitációját- Ezt a komoly jobboldali opportunizmust pártszervezeteinknek meg kell szüntetni.

Az SZK(b)P szervezeti szabályzata kimondja, » párttag kötelessége, hogy „legyen politikailag éber s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden területen és minden körülmények között szükséges".

Kommunista párttagnak letmi aa* jelenti. hogy éberen mindenben a párt és az állam érdekeit kell szem előtt tartani és védelmezni- El kell érnünk, hogy minden egyes párttagunk jól ismerve a párt politikáját, ne várjon külön utasításra, hanem bárhol és bármilyen előre nem látott helyzetben helytálljon, olyan kérdésekben is, amelyekben nincs kidolgozott határozat, vagy külön utasítás, védje meg a párt politikáját és következetesen verje vissza az ellenség aljas támadását és harcoljon az opportunizmus mindenfajta megnyilvánulása ellenA Magyar Dolgozók Pártja további erősítésének, harc-készsége fokozásának és az előtte álló hatalmas feladatok sikeres megoldásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a mi pártunkban is még magasabbra emeljük a párttag megtisztelő címét- Tagjainkat és tagfelöltjein- kei a pán és a nép ügyéért való fokozott felelősségre kell nevelnünk.

A bírálat és önbírálat elmélyítése, a hibákkal szembeni engesztelhetetlenség a szervezeti szabályzat tervezetének egyik leglényegesebb részét alkotja. A szervezeti szabályzat 3. pontjának g) alpontja minden párttag kötelességévé teszi, hogy ,.fejlessze az ön bírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja jel és igyekezzék kiküszöbölni a munkában mutatkozó hiányosságokat, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen- A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aid elfojtja a bírálatot és hivalkodással, magasztalással helyettesíti, az nem maradhat meg a pán soraiban.'' Az SZK(b)P szervezeti szabályzat-tervezeté, nek egyik legnagyobb jelentőségű kiegészítése kimondja: „A párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy szeme. lyclcre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel, egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat- Azt, aki akadályozna a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani-1’

Rákosi elvtárs az 1950 február 10"i KV ülésen éles bírálattal tárta fel a párton belüli demokrácia, a bírálat és önbírálat terén elkövetett súlyos hibákat és a párt valamennyi szerve és szervezete elé fontos feladatként állította a hibák gyors kiküszöbölését, a bírálat es önbirálat, a párton belüli demokrácia kifejlesztését és következetes alkalmazását.

A II. kongresszuson Rákosi elvtárs idézte Sztálin elvtársat: „Nekünk nem akármiféle önbírálatra van szükségünk, nekünk olyan önbirálntra van szükségünk, amely növeli a munkásosztály műveltségét, fejleszti harci szellemét, megerősíti a győzelembe vetett bitét, megsokszorozza erőit és segíti abban, hogy az ország igazi gazdájává váljék." „Nekünk, akik ój, nehéz feladatok dőlt állunk — mondotta Rákosi elvtárs — ugyancsak ilyen önbírálatra van szükségünk- Ezért vettük fel legfontosabb teendőink közé a kritika, önkritika helyes és fokozott alkalmazását és ezért irányítjuk rá e kongresszuson keresztül pártunk figyelmét.'’

Az 1950 február 10-i KV-ülés és különösen a II kongresszus óta előrehaladás van pártunkban a demokrácia elmélyítése, a bírálat és önbírálat helyes alkalmazása

eléggé a vezetőséget a hibák kijavításában.

Nálunk még sajnos elég gyakori eset, hogy párt-, állami és törne gszervezeti apparátusunkban egyes vezetők látják és tudják ugyan, hogy munkájukban súlyos hibák vannak, de önmaguk nem tárják fel ezeket, «őt a becsületes párttagokat is megfélemlítik és megakadályozzák abban, hogy a hibát az illetékes vezető pártszerv előtt feltárják.

Gyakori még a hibák eikenése, szépítése, a tőlünk „független", „objektív" okok keresése a hibák magyarázására. Nem egyszer előfordult és előfordul nla is hogy egyes vezetők a párt utasítását megsértve elnyomják, megtorolják a bírálatot. Szomorú, de még mindig előfordulnak nálunk olyan felháborító esetek, mint pl. Budapesten a 22"es építési trösztnél, áltól az egyik dolgozó, Szalontai elvtárs levelet írt az üzemi lap szerkesztőjének. amelyben megbírálta a főmérnököt. Szalontai elvtárs nem mutatta nteg a levelét az igazgatónak, mint ahogyan nem is köteles megmutatni- Szabó Gáspár igazgató ezért a „szolgálati út megkerülése" címén 50 forint pénzbüntetésre és 1952. évi szabadságának 1 napi levonására vtélteMohácson a városi pártbizottság egyik politikai munkatársa Bőszénét, a Mohácsi Selyemgyár igazgatóját megbírálta párt* szerűtlen magatartásáért és azért, mert az üzemlten a prémiumot helytelenül osztotta ki, amit a dolgozók panaszként jeleztek a városi pártbizottságnak. Erre megtörtént az a szégyenletes eset, hogy Bőszéné a bírálat miatt a pártmunkást a járási bíróságon „rágalmazásért" feljelentette. A járási bíróság a tárgyalást ez év augusztus 28-án meg is tartotta, ahol a bíróság „az alperest a felperessel kibékítette". Szomorú, hogy a városi pártbizottság titkára, Bakonyi elvtárs tudott az ügyről és sem párt. sem állami vonalon nem tett intézkedést, hanem eltűrte, hogy a jogos kritika miatt bíróság elé hurcolják egyik politikai munkatársát. Helyes és szükséges volt a bírálat megtorlói ellen pártíegyelmi biüne.tést hozni.

Pártunknak és minden párttagunknak következetesen és kíméletlenül harcolni kell a bírálat elfőj tói, megtorlói ellen. Mindenki előtt világossá kell tenni, hogy n hírálat elfojtói, megtorlói tekintet nél. kül személyükre, súlyos bűnt követnek el a párttal, dolgozó népünkkel szemben s ilyeneknek nincs helyük pártunk és népünk bizalmából helyezett funkciók ban.

Előfordultál: az utóbbi időben olyan esetek, hogy a párttagok eltitkolják az igazságot a párt előtt- Titkolják hibájukat, múltjukat, gyengéjüket. Előfordul hogy hamis terv-jelentéseket adnak és meg nem termelt mennyiséget jelemének, ezzel elkövetik a legsúlyosabb bűnt, becsapják, félrevezetik a pártot és az államot- Kirívó durva példája ennek a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatójának állítólag a minisztérium tudtával kiadott írásos utasítása, melyben ez áll: „Utasítjuk a vállalatot, hogy május havi készletét Nagybátony 200 vagonnal, Mén- kés 100 vagonnal növelje meg- A nem- létező készletet júniusban, illetve júliusban kell kiicrmelietni- Aláírás: Sándor Pál trösztigazgató. ErdŐ3Í János termelési osztályvezető.” A bánya Igazgatója, nagyon helyesen a levelet egyenesen a megyei pártbizottsághoz -vitte be. mert nem értett egyet a csalással. Amikor a megyei pártbizottság titkára tiltakozott a csalás ellen, a tröszt jelentette a minisztérium egyik beosztottjának, aki erre azt felelte: „Ha már a megyei párt- bizottság tudja, akkor ne számolják el.“ Harcolni kell az ilyen és hasonló megengedhetetlen jelenségek ellen. A pártban nincs helye csalóknak, akik félrevezetik a pártot és eltitkolják az igazságot előtte- Minden párttag és tagjelölt vésse jól agyába és tartsa beazSZK(b)P szervezeti szabályzat 3. i) alpontját: „A párttag kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen ■ párthoz, ne titkolja el és ne ferdítse el az igazságot- Az a párttag. aki. nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a pórt saraiban-” Pártszervezeteink, de elsősorban párt", tömegszervezeti és állami vezetők ismerjék fel a bírálat és önbirálat jelentőségét munkánk megjavításában, előrehaladásunkban ,s mindenütt bátorítsák, szorgalmazzák az alulról jövő építő, segítő bírálatot, a tömegek alulról jövő ellenőrzését- Meg kel! védeni a jogosan, építően bírálókat, feletteseik esetleges önkénye eljert. Minden intézményben olyan légkört kell kialakítani, hogy senki ne féljen feltárni a hibákat, hanem bátran gyakoroljon építő bírálatot a hibák el----- , . , , . . , i gyaKoroiton enito i

térén- Kádereink e.s tagjaink a taggyulé- kí.vpt.jve] bftn g követeIje mega

seken, partertekezleteken, «rmelesi cs hibák kijavítását,

egyéb értekezleteken, munkaslevelezomk leveleikben már jobban és bátrabban alkalmazzák a bírálat és önbírálat fegyverét. Ez az előrehaladás azonban csak egészséges kezdetnek tekinthető és még messze elmaradt a megnövekedett követélmények mögöttSok párt-, állam" és tömegszervezeti funkcionárius még nem szereti az építő bírálatot és „hadilábon áll" az önbírálattal. Még gyakori eset, hogy a párttagok

A bírálat és önbirálat következetes alkalmazásával harcolni kell a liberalizmus, a lazaság, az elvtelenség ellen is. Vannak egyes elvtársak, akik jól látják ugyan munkatársaik, feletteseik hibáit, de a „béke", a „barátság", a „nyugalom“ és néha a „viszontbiztosítás’1 érdekéljen elnézik, elkenik a hibákat, sőt még szenttől "szembe hízelegnek és dicsérik a hiba elkövetőit. Nem lépnek fel kommunista párttaghoz méltóan minden párt- ellenes megnyilvánulással szemben, mert „nem akarnak haragost szerezni maguknak”: Az ilyen elvtelenség megmérgezi a levegőt s komolyan akadályozza fejlődésünket és munkánkat, mert demoralizálja, jellcmtelen, szolgalelkü, gerinctelen csúszómászó, véleményét megmondani nem merő, a párt és a tiép érdekeit harcosan védeni nem tudó embereket nevelGyakori még nálunk az önkritika felszínes, formális, komolytalan alkalmazása, Rákosi elvtárs a párt II- kongresszusán mondotta: „Egyre gyakrabban találkozunk az olyan párttaggal, aki önkritikát gyakorol és utána változatlanul folytatja hibáit. Az önhírálatot könnyen veszi, afféle bünhocsármt elkerülhetetlen velejárójának, sőt gyakran jogosítványmik arra, hogy helytelen, pártszerűtlen viselkedését folytassa. Az ilyen „visszaesőkkel" szemben, akik az önkritikát így alkalmazzák, fokozott eréllyel kell fellépnünk."

Az SZK(b)P szervezeti szabálvzarter" veze-te továbbá minden párttag és tagjelölt kötelességévé teszi azt is, hogy ,,állandóan erősítse kapcsolatát a tömé. gekkel és idejében reagáljon a dolgozók ügyeire és szükségleteire, magyarázza meg a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját, határozatait és vésse emlékezetébe, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven ét elszív kíihatatlan kapcsolatban rejlik".

A Központi Vezetőség 1952 június 27-j ülése élesen felvetette a párt Ó9 a tömegek kapcsolatának, a pártpolitikai tömegmunka megjavításának, az ellenség elleni haronak a kérdését. Bár már közel 3 hónap telt el a Központi Vezetőség ülése óta — pártszervezeteink munkájában még mindig nem érezni eléggé t Központi Vezetőségünk útmutatásainak megvalósítását. Sokan még nőm értik én lebecsülik a politikai tömegnumka fontosságát, pedig a tömegek közötti rendszeres felvilágosító munka elmulasztása és lebecsülése egyben az ellenség elleni harc lebecsülését és elmulasztását jelenti.

A politikai agitációs tömegmunka a pártépítő, párt-szervező munka döntő, állandó feladata. A rendszeres politikai felvilágosító tömegmunka nemcsak » népnevelőknek, az agit.-prop. munkatársaknak. hanem az egész pártnak és ezen helül mindeo párttagnak elsőrendű feladata- Ezért minden alapszervezetet, minden párte-sopomot, a tömegek közötti agitációs és szervező munka bázisává keU kiépíteniA Szovjetunió Kommunista Pártja eddig is igen nagy súlyt helyezett a párttagság elméleti színvonalának emelésére, de az új helyzet a kommunizmus építésének megnövekedett követelményei

tükröződnek a szervezeti szabályzattervezetben abban is, hogy még jobban előtérbe helyezte a kommunisták eszmei felkészültségének marxista—leziinjsut nevelésének feladatát.

Pártunkban az elmúlt években komoly eredményeket értünk el kádereink és tagjaink marxista—leninista nevelése terén. Azonban ezek az eredmények még mindig jelentősen elmaradnak a megnövekedett követelmények mögött. El kell érni, hogy párttagjaink többsége a különböző iskolákban eszmeileg és politikailag rendszeresen képezze magát, mert a párttagság elméleti színvonalának emelése szoros kapcsolatban áll a párttagság minőségével és a .párttagok, tagjelöltek előtt álló megnövekedett feladatok következetes megvalósításával.

Végére hagytam, hogy még jobban kiemeljem a legfontosabb feladatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja minden párttag legelső kötelességévé tett, hogy „állandóan őrködjék a párt egysegén, amely a párt erejének is hatalmának legfontosabb feltétele**. Nemcsak barát, az ellenség is jól tudja, hogy a párt a proletárdiktatúra vezető ereje- Ezért mindent elkövet, hogy beépítse ügynökeit a párt sorai közé s megpróbálja bomlasztani a párt egységétA mi pártunk tagjai és a magyar dolgozó nép jól ismerik ezt a módszert, hiszen a mi pártunkba is megpróbálkoztak az amerikai imperialisták csatlósai, Tito fasiszta ügynökei, a Rajk kémbanda és társaik, a jobboldali és álbaloldali sajciál- demokraták beépülni és megkísérelni rombolni, dezorganizálni a párt egységét, de hála pártunk szilárdan összeforrt köz* ponti vezetésének, és elsősorban szereteti* vezérünknek. Rákosi Mátyás elvtárs éhe» ségének. sikerült időben meghiúsítani aljas tervüket, leleplezni őket « megtW* títani tőlük sorainkat.

Fáik, Kosztov, Slansky és egyéb kémbandák leleplezésének tanulságai narao- csolólag szükségessé teszik minden pírt5 tag és tagjelölt számára, hogy aktívan és éberen tevékenykedjen a párt erejének szakadatlan növelésén s mint ütemük fényére, úgy vigyázzanak a párt tisztaságára és egységére, mely a párt erejének és cselekvőképességének legfőbb Ri«- tosítékaFejlesszük mi is Jobban párttagjaink! minőségét, pártunk szilárdságát, egységét, emeljük magasabbra a párttag mégtisztelő címét, hogy Rákosi elvtárs vezetésével mindinkább megközelítsük példaképünket, Lenin és Sztálin nagy pártját, a Szovjetunió Kommunista Tártját.