Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

ÉSzxmrGtssöBSzstf Szerda, 1653. október X Kettős győzelem az ózdi nagyolvasztóműben Az ózdi nagyolvasztóműben szeptember 29-én a II. számú „Április 4“ kohó 127.9, az I. számú ,.Alkotmány“ kohó 317.1, a III. számú „Béke“ kohó 103.5 százalékot ért cl. A nagyolvasztómű dolgozói ezen a napon teljesítették Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat, sót a III. ne­gyedévi terven felül vállalt 540 tonna nyersvas helyett 609 tonnát ter­meitek. A hős kohóépítők által új rekordidő alatt átépített „Kossuth“ kohót két napi szárítás után szeptember SO-án reggel 7 óra 10 perckor be­gyújtották. Az új kohót a szovjet tapasztalatok alapján töltötték meg és gyújtották be. Kaszper István főolvaszltárt érte a megtiszteltetés, hogy az új „Kos­suth“ kohón legelőször ő nyithatta meg a forrószél útját. Az új kohó az. ózd on átépített kohók közül eddig a legmodernebb. Sok módosítást valósítottak meg raj ta a szovjet tapasztalatok alapján. „A 2000 dolgozó számára készülő békeszállás felépítését is elősegítjük az államnak kölcsönadott forintjainkkal...“ Borsod megyében a hatalmas építkező­ik egy részét a mélyépítő tröszt dolgo­zói végzik. Űk dolgoztak az óriáskohó, a rnályi téglagyár, hejőcsabai cement' gyár, az egyetemváros és a többi nagy építkezés földmunkáinál. Ott látjuk okot most a kiemelkedő arányú diósgyőri ko­hászati építkezéseknél is- A termelésben és a bekekölcsönjcgyzésben is helyt­állnak- A tröszt dolgozóinak eddig 70 százaléka jegyzett békekölcsönt 814 fo­rintos átlaggal. A tröszt dolgozói számára egész „vá­rosrész épül, ahol 2000 dolgozó számára 24 épületet emelnek. Ezenkívül 120 férő­helyes bölcsőde, napközáotthon. kultúr- hiz és orvosi rendelő egészíti majd ki az új ,,városrészt'’, amelyet a dolgozók „béke-szállásnak“ neveztek el. — A békeszáMás minél előbbi felépí­téséért is jegyzőnk békekölcsönt — mondják a dolgozók. Különösen a fiatalok járnak elő jó példával. Baráz Ilona tanuló 370 forintos fizetése mellett 1000 forint békekölcsönt jegyzett. Farkas István ifjúmunkás a 180 tonnás buktatható Martin-kemence épí" tűsénél dolgozik. Fizetése 800 forint, 1500 forintot jegyzett. A durvahengerdei építkezéseknél Ha­rangozó Jánosné segédmunkás havi kere­setének csaknem kétszeresét jegyezte­— Este lefekvés előtt, mim a kisgye­rekek azt számolgatom — mondotta —, hogy hányat kel! még aludni, míg az tíj békeszállás valamelyik napfényes szobi­jába költözhetek­1SSQ forintos átlássál legyeztek kölcsönt, kedd reggelűi *02.2 százalékra teljesítenék havi termelési tervüHet a horsodnidasdi acélmű dolgozói A borsodnádasdi acélmű népnevelői összekötötték a békekölcsön- jegyzés és a terv teljesítés agitáoióját. A békekölcsönjegyzésben elért eredményünk akkor jelenít igazi sikert, ha minden körülmények között behozzuk termelési lemaradásunkat. — hangoztatták a népnevelők. Szeptember 25-én az, acélmű havj előirányzatához viszonyítva még csak 94 százalékra állt a terv teljesítéséivel. A dolgozók megfogadták a népnevelők tanácsát és lendületesebb munkához láttak. A békekölcsön, jegyzést már az első napon befejezték 1660 forintos átlaggal. Ezen a napon tervelőirányzatukat 112 száza Iákra teljesítették. A következő na­pokon tovább fokozták a termelésüket úgy hogy a békekölcsönjegyzés meg­kezdése óta öt napos átlagos terv-tel jesítésük 119 százalékos volt. A havi tervelőirányzat teljesítése kedd reggelig 103.2 százalékra emelkedett. Fe­jes Gábor olvasztár havi keresetének megfelelő összeget., 2300 forintot jegyzett, ötnapos tervteljesítése 123-3 százalék. Példát mutatott Vámos Nándor sztrhánovista olvasztár is, aki 2100 forintolt jegyzett és öt­napos terv-teljesítése 120 százalék Egyre több békeronaiot indítanak, as élen haladnak as országos jegyzési versenyben a MÁV miskolci igazgatóságának dolgozói Á Máv. igazgatóságai között folyó jegyzési versenyben a Már. miskolci igazgatósága az első 747.6 forintos átlagjegyzésével. A jegyzés sikeréért folyó harcot összekötik a túlterhelési vállalások kiszélesítésével. Egyre több béke-vonatot Indítanak, amelyek túlsúllyal közlekednek, 27-én és 28-án összesen 30.650 tonna túlsúlyt szállí­tottak. Ebben a mozgalomban élenjárnak T.antos Béla, Jancsura András, Ozabó Bertalan és Vanyó János barcikai vasút,ások, akik a Vasutas Napon vállalták, hogy vonatjaikat 20 száza­lékos túlterheléssel viszik. Ezt a vál­lalásukat a békekölcsön.jegyzés nap­jaiban 25 százalékkal túlteljesítették. Ezek a dolgozók élenjárnak a béke­kölcsön jegyzésélten 1s, valamennyien *nvl keresetüknél magasabb összegű békekölcsönt jegyeztek. Vanyó elvtárs, aki 1700 forintos átlagkeresetéből 2200 forintot jegyzett, a jegyzési ív aláírásakor ezeket mondotta: „Tu­dom, hogy hazafias kötelességemnek teszek eleget és ezzel egyben a ma. gam és gyermekem boldog jövőjét segítem elő’’­A vasutas dolgozók körében Is pró. bálkozik az ellenség, hogy akadá. lyozza a jegyzés sikerét. A diósgyőri vasútállomás dolgozói között azt a hírt terjesztette az ellenség, hogy „ne jegyezzenek most sokat, mert úgyis lesz még pótjegyzés, amikor nagyobb összegeket kell jegyezni”. A vasutas dolgozók azonban nem hallgatnak az ilyen hazugságokra, bl. zonysága ennek az országos verseny­ben elért szép eredményük. Jegyzés a sárospataki Alkotók Házában I A SÁROSPATAKI VAK évszázados falai között csak most, a felszabadulás iiitáe lakhatnak dolgozók gyermekei. Zenészek, fes­tők, grafikusok élnek most itt az ősi falak között az Alkotók Házában. Itt ké­szül a varsói Wiemiewski nemzetközi versenyre öt fiatal hegedűsünk: Hidi Márta, Bakai Csaba, Ba­nyák Kálmán, Szász József «8 Veres Antal. Hídi Márta elmondja: hiába volt tehetséges va­laki a múltban, ha nem vök pénze, nem szerepel­hetett hangversenyen, mert magának kellett minden költséget fedeznie. Most, mint ösztöndíjas, készül a nagy nemzetközi találkozóra. A dolgozó nép állama iránti hálájából havi ösztöndíjának meg­felelő összeget jegyez. Csillag Vera grafikus is a sárospataki Alkotók Házában dolgozik. 3500 forintot jegyez. — VISSZAEMLÉK- SZEM, milyen nehezen tudtam tanulni- Akinek nem volt pénze és protek­ciója, nem tudta magát továbbképezni, mert min­den erejét, energiáját le­kötötte a kenyér utáni hajsza- Nyugodt, boldog életünkért, hazánk fejlő­déséért. békénkért jegyzek békekölcsönt. Erdei János karrikatu- rista is a régi időkről be­szél- Árva gyermek volt- Tehetséget érzett a raj­zoláshoz, de csak úgy tu­dott tanulni, hogy évekig kenyéren és hagymán élt. Nem volt rendes ruhája sem. A felszabadulás után vette meg első új ruháját. A múltban a tehetséges, fiatal festők, grafikusok csak úgy rendezhettek ki­állítást, ha előre kifizet­ték a legalább 1000 pen­gős terembe«. De melyik fiatal festőnek volt ezer pengője a múltban? — A NÉPI DEMO­KRÁCIÁNAK köszönhe­tem, hogy az Alkotók Házában a legnagyobb kényelemben dolgozhatom. Boldog jövőnkért 2500 forint békekölcsönt jegy­zek­Egri László grafikus is boldogan jegyzett 2700 fo­rint békekölcsönt­— A művészeket a Horthy-rend^erben leg­feljebb haláluk után be­csülték meg. Népi demo­kráciánk nemcsak meg­becsüli a művészeket, ha­nem nyugodt, gondtalan életet biztosít számukra az alkotáshoz- Pártunk messzemenő gondoskodását tapasztaltam eddig is művészi munkámban, irányelvet, segítséget kap­tam. hogy alkotásaimmal minél eredményesebben szolgálhassam a szocializ­mus építését­Özv. Keksz Istvánné mezonyárádi parasztasszony családjával 4400 forintot jegyzett, — jegyzésgyüjtó ívén 15 család 4400 forint kölcsönt írt Özv• Keksz Jstvánnc mezonyárádi döf gozó parasztasszony, mint a helyi MNDSZ-szervezet tagja, bekemegbizatást kapott. Egy házcsoport dolgozó paraszt.’ jait kereste fel a jegyzésgyüjtó ívvel Lelkesen dolgozott a békekölcsön sikeré• crt­Egyszerű, de nagy szeretettől átm hatolt szavakkal mondja el, mennyire örül szíve, ha a tanácsházán feltekint nagyjaink, Sztálin, Rákosi elvtársak arc­képére. — Mindig eszembe jut ilyenkor, hogy ok szabadítottak meg engem a sok szen­vedéstől, az ö segítségükkel lehettem én is szabad dolgozó. Eszembe jut. hogy ahol most. ók mosolyognak rám, abból a helyiségből zavart ki egykor a hírhedt Lukács főjegyző, mert az útszéli árokból vadrepcet szedtem a selyemhernyóknak. Akkor még nem tudtam, mit jelent ez a szó, lehordott, hogy kommunista va~ gyök és ütni kezdett. Üldözések közben, nyomorban éltem, csak fapapucsra jutott, rendes lábbelire nem. Amikor egyszer késő ősszel meg­betegedtem. és orvoshoz kellett mennem, — már fapapucsom sem volt> Szégycltem mezítláb kimenni• Ronggyal kötöztem be lábam, hadd gondolják az emberek, hogy a lábam fáj. Feiderül tekintete, amikor a boldog jelenről beszéL — Most ha kell, cipőt, ha kell, szán" dőlt, vagy éppen gumicsizmát veszek- IIa vajat akarok enni, vagy szalónnát,— mindent meg tudok vásárolni. Meg is hálálom, védem megváltozott boldog éler temet. Édes hazámnak 1700 forint béke­kölcsönt adtam. Amikor Pista fiam, a diósgyőri Pálinkás-táró dolgozója ezt megtudta, 1700 forintos jegyzését még megtold ta 100-zal. Menyein szomorú, hogy lemaradt a családi versenyben, hi" szer 6 a háztartási pénzből „csak“ 500 forintot írt. A termelőszövetkezetben dolgozó 62 éves édesapám, is jegyzett 4M főiuitot- így áll helyt családunk 4400 fői int jegyzésével a békekölcsön jegyzés nagy harcában­15 családot látogatott meg a derék népnevelő parasztasszony, — 4400 forint gyűlt össze jegyzési ívén. Felhívással fordult o mező­kövesdi járás minden községének dol­gozó purasztasszonyaifwz. „Kövessétek a mezonyárádi asszonyok példáját- Ne feledjétek el, hogy nemcsak a mezonyárádi dolgozókat veszélyeztetik a háborús gyújtogatok, hanem ff bükk' ábrányiakat, a tar dia kát, a vattaiakat és a többieket is, akik nagyon lemaradtak mellettünk a versenyben. Különösen Q mezőkövesdi dolgozó asszonyok tettek még keveset a békekölcsön jegyzés sikere érdekében. Mi, mezonyárádi asszonyok, igyekszünk még jobb munkát végezni. Meg fogjuk értetni az olyanokkal is. mint Molnár Károly 18 holdas közép­paraszt, hogy megvetendő önzés, a kő- *05 munkától, a közös nagy ügytől txzló félre húzódás, ha Molnár Kár oly nah és 0 hozzá hasonlóknak a kölcsön jegyzésre állítólag „nincs pénze”. Pedig Molnár Károly^ most vásárolt leányának 10 ezer forintért új bútort s mikor a tükör nem tetszett nekik, újabb 800 forintot fizettek egy másikért. Ez is bizonyítja, hogy igenis van pénz, van miből jegyezni- Molnárék módosod.ásának mi mindnyájan csak örü­lünk, mert ezzel együtt az egész fal* módosodon, gazdagodott* Dolgozó asszonytársaim! n­gyeljeiek jeltfi is az ilyen jelenségekre s mindenütt mondjátok meg őszintén az igazságot., úgy végezzétek felvilágosító munkátokat, hogy a mezőkövesdi járást ne csak a megyében, de az egész ország­ban dicsérettel emlegessék. Oyalázat05 remii írek kel akadályozza dr. üorvátli fúnos kamarás, gagyven a kőlcsönjegyzést dégi katolikus pap A borsodmrgyei Gagyvendégi község valamikor a grófok és bárók nagy vadá­szatainak, tivornyáinak színhelye volt. A község dolgozó parasztjai Hedry Lőrinc, Heve» megye volt főispánjának 800 hol­das, „vitéz" Szí lay László és Miklós 1000 holdas birtokán sínylődtek. A múlt rend­szerben a kis községben'nem volt állandó pap, csak olyankor küldtek papot a föld­birtokosok * községbe, amikor a nincs­telen parasztok lázadoztak a szörnyű ki­zsákmányolás s jogfosztottság ellen, hogy a pap prédikációival lecsendesítse ókét. Az elmúlt tél óta van pap a községijén, meg is mutatkoznak ennek gyászos kö­vetkezményei, mert a gagyvendégi pap, dr Horváth János kamarás a klerikális reakció elvetemült képviselője­A kamarást özv. Hornyák Andrásnénál szállásolták el. Első ténykedése az volt, hogy lebeszélte Hornyákné gyermekeit a középiskolában vaió tanulásról. a oá" ás 3 1tu4áJu?k szűvslségs Boltos Dzsupin József kulák segítségé­vel a pap 12 tagú bizottságot szervezett, hogy a katolikus családok nyakán minél jobban élősködjék. A bizottság úgy hatá­rozott, hogy a katolikus családok egyen- kint fizessenek havonta 12 forintot a papnak, emellett időnkint lisztet, tojást, baromfit vigyenek konyhájára­Horváth kamarás a templomban arra használta fel a „szentbeszédet“, hogy „isten nevében“ megdicsérje azokat, kik a legtöbbet adnak neki. A legbőkezűbb adakozókat otthonukban is rendszeresen felkereste, ennek következménye volt, hogy gyakran és széles körben terjedtek el a községben a legkülönbözőbb rém­hírek: „Miskolcon légiriadó volt-., nem­sokára általános mozgósítás lesz ■.. a déli határon már folynak a harcok. . A pap nem elégedett meg azzal, hogy havonta megsarcolja a hívőkéit, még na­gyobb mértékben visszaélt vallásos hiszé­kenységükkel, külön gyűjtéseket is ren­dezett, — egyszer keresztre, másik alka­lommal miseruhára. Hogy mekkora ögz- szegek gyűltek egybe, azt csak a pap tudja, senkinek sem számolt el vele,,­Elvetemült efcnnmunfia m aratás és a begyűjtés sikere elten Olyan jól ment már a sora, hogy a múlt hónapban négy papot látott vendé­gül. Erre az alkalomra 22 családdal szál­líttatott magának csirkét. „Hálából“ az aratás ideje alatt naponta háromszor tar­tott misét, hogy elvonja a dolgozó pa­rasztokat a sürgős munkától­Horváth kamarás aknamunkájának következménye, hogy Gagyvendégi az utolsó helyen van a járási begyűjtési ver­senyen- Baromfiból mindössze 30 száza­lékra teljesítette évi előírását, a község 18 sertéssel is adós még, sőt mindezidejg gabona begyűjtési kötelezettségének sem tett eleget. A legnagyobb hátralékosok — természetesen — a pap kebelbarátai és legbuzgóbb hívei. Amikor a minisztertanács felhívása a kölcsönjegyzésre megjelent, Horváth ka­marás még gyalázatosabb aknamunkába kezdett. Rémhíreket terjesztett- Kucó Andrásnénak azt mondta: „Ne jegyezzen kölcsönt, mert megváltozik a helyzet és akkor felelősségre vonják azokat, akik kölcsönt jegyeztek.” Gagyvendégi község a békekölcsön­jegyzésben is a legrosszabb a járásban. A klerikális reakció mesterkedéseinek leleplezésére és szétzúzására úgyszólván semmiféle felvilágosító munka nem folyik a községben. A községi pártszervezet és tanács csaknem tétlenül nézi a pap és a kulákság garázdálkodását. Maga a ta­nácselnök is az ellenség hangját terjeszti, amikor arról beszél, hogy „nincs pénz a I faluban, nincs miből jegyezni”« A község dolgozói vegyenek példát az állami gazdaság dolgozóitól, akik köl­csön jegyzésükkel is tanúbizonyságát ad­ják harcos békeakaratuknak, hazaszerete­tüknek- Hricz Andrísné, az állami gaz­daság egyik dolgozója, ezeket mondotta, amikor kölcsönt jegyzett: „Ez az ország a miénk, itt minden nekünk és gyerme­keinknek épül, nincs magasztosabb köte­lesség, mint megvédeni hazánkat és bol­dog életünket.“ Kácz Erzsébet a jegyzési ív aláírásánál ezeket mondotta: „Öröm­mel adom kölcsön megtakarított forint­jaimat államunknak, mert ezzel is a ha­zát védem, harcolok a múlt visszatérése ellen s ez mindannyiunk legszentebb kö­telessége-“ A népnevelői: harcos agitációval lep­lezzék le Horváth kamarás és kulák cin­kosai mesterkedéseinek célját- Mondják meg. hogy Horváth az , imperialisták szolgálatában akarja akadályozni a ma­gyar nép felemelkedéséit, azt szeretné. A' becsületes bányászok soraiba be­furakodott ellenség elvetemülten iz­gat a békekölcsönjegyzés ellen. A sajószentpéteri bányaüzem II-es aknájában Kiss Márton, volt csendőr befolyása alá kerítette két sógorát, Szloboda Károlyt és Szloboda Sán­dort. A két Szloboda testvér 1600— 1800 forintot keres havonta, nagyösz- szegű hűségjutalmat is. kapott a gozó nép államától. Szloboda Károly a felszabadulás óta már szoba, és konyhabútort Is vásárolt. Mikor a népnevelők felkeresték st Szloboda testvéreket, azok •— a esendőrsógor „sugalinazására" — kijelentették, hogy nem jegyeznek békekölcsönt. A népnevelők felvilágosító munkája sem hozta meg a teljes értékű eredményt; mert végül is csak 1000 forintot ír­tak a® ívre­Ugyanebben « bányában dolgozik Sólyom Lajos frontvezető vájár. Havi keresete több mint 1600 forint, 10 százalék csoportvezetőt pótlékot is kap, hűségjutalomban is részesült. A népnevelők hosszan elbeszélgettek vele, de csak 800 forint békekölcsönt jegyzett. Temesi Ágoston » bányaigazgató- ságnn dolgozik. Havi keresete 1400 forint. Amikor a népnevelők felkeres, ték, békekölcsön jegyzést becsmérlő, uszító kifejezéseket használt és kije­lentette: „Neki mindegy; akármilyen rendszer uralkodik, csak nz a fontos, hogy megéljen-” Ez a Temesi Ágos­ton 1044.ben Gallér Istvánt hadbíró­ság elé állíttatta, mert Gallér Sztálin elvtársat éltette. Temesi hu kiszol­gálója volt a bányabáróknak s mint elvetemült besúgó, állandó reltpgés- ben tartotta a becsületes dolgozókat­Ugyancsak a sajószentpéteri hánya, üzemlien dolgozik Tlamó Mihály bá­nyász. Részeges, kártyás, a munka- fegyelmet bomlasztó magatartása miatt 3 hónapi javítónevelő munkára is ítélték. Az üzemvezetőségtől több alkalommal fondorlatos úton pénzt csalt ki. Havi keresete 3200 forint, a népnevelőknek kijelentette, hogy nem hajlandó jegyezni. beren.tei bányaüzemnél Kolozs­vári Miklós Jobboldali szociáldemo­krata,- Tirág Sándornak; a volt szo­ciáldemokrata megyéi titkárnak egy­hogy hazánk ne legyen erŐ3, hanem könnyű zsákmánya legyen a háborúra törő amerikai imperialistáknak és Tko- fasiszta csatlósaiknak. Horváth a múltat kívánja vissza, ami az ő számára a hatal­mat, az .egyházi birtokokból való élős' ködést biztosította, amely viszont ugyan­akkor a dolgozó parasztok számára a nyomort, a nüicstelenséget jelentette. Emlékeztessék a népnevelők a dolgozó parasztokat arra az időre, amikor „vitéz” Szalay cselédjeit megpofozta, egyiknek oldalbordáját is eltörte. Horváth az e-gy* házi reakció, a nagybirtokrendszert sze­retné visszaállítani az ImperialiRták se­gítségével. Nem tetszik neki hogy a köz­ségben új laká9t épített magának lí nincstelen paraszt, akinek a múltba» talpalatnyi földje som volt. Mozgósítsák a népnevelők dolgozó társaikat, hogy kől- csönjegyzéssel is adjanak csattanó» vá­laszt az ellenség kihívó és aljas cclsmí aknamunkájára* kori ,jobbkeze” most is telepi ezt» magát, mint a dolgozó nép ellen­sége. Mikor a népnevelők elmondot­ták neki, milyen boldog most a bá. nyászok élete, mennyi mindem jutta­tást kapnak, becsmérlően kijelen­tette: „Visszaadja a hűségjutalmat; az iingyenruhá.t s mindazt, amit Var- pof t, ha ezt felhánytorgatjái.” volt hajlandó jegyezni. Az alacskai bányaüzemben dolgozik Simon Géza és Simon László. Mind­ketten alkoholisták, részegesek, köny- nyan befolyásolható emberek. Az el­lenség hangjára haligajtva arról be­szélnek; hogy „nem érdemes békeköl­csönt jegyezni, hiszen nem lehet bort kapni a föld művesszövetkeze then, —1 így gondoskodnak a bányászokról” Alaeska községben a dolgozó parasz. tok körében is igyekeztek rossz han­gulatot kelteni, azt hangoztatták, hogy ne jegyezzenek békekölcsönt. Megyénk becsületes bányászai azon­ban leleplezik az ellenséget és a nép­nevelők megmagyarázzák a megtévedt dolgozóknak, hogy saját magúknak ártanak; ha a volt csendőrökre, be­súgókra, jobboldali szociáldemokra­tákra hallgatnak. ft „Déryné" színház mai műsora Ma este 7 órakor: Ozorai példa- Szime- nov bAriét. ,-Í mozik műsorát BÉKE. Október 1—5: Acélkatanáfc. Kezdés: Hétköznap: 5, 1/4 8 óra. Va­sárnap: 3, 1/4 6, fél 8 óra. KOSSUTH. Szeptember 25—október l! „B“ ügy. Kezdés: 6. 1/4 9. vasárnap: 4. 1/4 7, fél 9 óra. D.-VASGYÁRI KULTUR. Október 1—2: A kincs nyomában. Kezdés: 1/4 6 és fél 8 óra. DIÓSGYŐRI Dl ADAT.. Október 1—3: Kína felszabadulása. Kezdés: hétköznap 7, vasárnap 5—7 6ra. FÁKLYA. Október 1—2: Civil a pályán. Kezdés: fél 6, fél 8 óra. HEJÖCSABA. Október 1—2: Center; csatár. Kezdés: Szerda, csütörtök: 5 és 7 óra. Volt csendőrök, besúgók, jobboldali szociáldemokraták izgatnak a békekölcsöniegyzés ellen a saiöszeatnéted és a berentei bányaüzemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom