Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-27 / 227. szám

Borsod dolgozói tudják kötelességüket A HARMADIK BÉKEKÖLCSÖN jegyzésére szóló felhívás ünnepi toan_ gulatot teremtett minden üzemünk, ben. községünkben, minden munka, helyen, irodában, otthonban. Az ut. <&k is élénkelbbek a szokottnál. A napi munkájukba siető, vagy munká­jukból hazatérő dolgozók, £ bevásár_ lásra induló háziasszonyok, az isko. lába, vagy iskolából igyekvő fiatalok arcán az öröm, a vidámság mosolya ragyog. Mindenki közlékenyebb a szó. Írottnál, ismerősök nem mellőzik el egymást anélkül, hogy szót ne ejte. nének a kölcsönjegyzésről, a minden­kit érdeklej nagy közös ügyről. Min­denki éréi, hogy a kölcsönjegyzés si kere egyetemes érdeke az egész ma. gyár népnek, hogy kölcsönt jegyezni és a békét védeni, — egyet jelent. Az előző jegyzések során az állam­nak kölcsönadott forintok a béke­alkotások megszámlálhatatlan és fel­becsülhetetlen ajándékaiban sokszoro. san visszatértetek egész népünk ja­vára és személy szerint magunk, csa­ládunk hasznára is. Nincs ember eb­ben az országban, aki ötéves tervünk áldásait ilyen vagy olyan formában ne érezné; nincs ember, akit békénk erősítése, békés alkotó munkánk meg­védése személy szerint ne érintene. A kapitalista államok kölcsöne! arra szolgálnak, hogy a tőkés hará­csolok pénzeszsákjait tömjék tele, elő­készítsék tervezett háborújukat, ■— tovább súlyosbítsák a dolgozó töme­gek nyomorúságos helyzetét. A mi áll'amkölcsöneink minden fillére a nép javát; a béke megvédésének ügyét szolgálja. A kölcsön jegyzésével még inkább részesévé leszünk hazánk ha­talmasméretű szocialista építésének, de a mi kölesönünk emellett szemé­lyes előnyöket is nyújt. Találóan mon. dotta a múlt évben egyik dolgozó: ,,a kölcsönkötvény olyan sorsiéin/, nmélyet addig húznak, nniíg vagy nyerünk vagy visszakapjak a pénzűn, két, — <le addigra azt is sokszorosan". A mostani kölcsönjegyzés új alka­lom arra, hogy ilyen sorsjegyre" tegyünk szert és elsősorban: — hogy jegyzésünkkel tanúbizonyságát adjuk hazaszeretetünknek, a békéért való harcos kiállásunknak, ezzel Is tevő­legesen résztvegyünk az ÚJ, erős, bol_ dog Magyarország felépítésében és keményen szembeszálljunk a nép­elnyomó rendszer visszaállítására, az új világháború kirobbantására készülő imperialista, reakciós méregkeverők. keL A kölcsönjegyzés első órái; első napjai, az első röpgyűlések izzó, lel. Jíps hangulata és az első kölcsönjegy- 7és! eredmények előrevetítik; hogy a Harmadik Békekölcsönt minden ed­digi jegyzésünknél nagyobb sikerre viszi dolgozó népünk. Megyénk dolgo­kéi ezúttal még csattanósabb választ adnak azoknak, akik békénk meg­bontására, a szovjet hősök drága véráldozata árán kivívott szabadsá­gunk eltiprására törnek, s akik azt szeretnék, hogy népünk, védtelen r -szok­nyáink, gyermekeink a koreai nép, a koreai anyák és gyermekek sorsára 5ussanak. Borsod dolgozói tudják kötelessé­güket hazájukkal, önmagukkal szem­ben és örülnek, hogy ezt ismét be­bizonyíthatják. A kölcsönjegyzés nagy lendülete az egész magyar nép ha­tártalan bizalmát tükrözi pártunk, Rákosi elvtárs iránt, akinek szava minden aranynál, minden drágakőnél biztosabb fedezet, s akinek szavára, mint sziklára építhet a magyar nép. öröm és büszkeség tölti el a dolgo­tokat, hogy újból kölcsönt adhatnak államunknak, hiszen tudják, milyen nagyszerű célokra adják. Az állam. nak kölcsönadott forintokkal ml ma­gunk egyenkint sohasem tudnánk úgy gazdálkodni, hogy azokból új váro­sok. új gyárak, iskolák, kultúrházak, vasutak, hidak, kultúrotthonok, szín­házak, mozik, lakások, öntözőberen­dezések, erőművek épüljenek; hogy traktorok, kombájnok ezrei segíthes­sék dolgozó parasztságunk nehéz munkáját; hogy dolgozóink százezrei részesülhessenek ingyenes üdültetés, ben; hogy a kultúra minden áldása eljuthasson a legeldugottabb falvakba Is. Mi magunk egyenkint nem tud. nánk megtakarított forintjainkkal úgy gazdálkodni, hogy megteremthes­sük azt a kollektív jólétet és azt a kollektív, hatalmas erőt, amellyel magunk és családunk jólétét, élet- színvonalának állandó emelkedését és békés életének megvédését biztosíthat, nánk. A mi forintjainknak legjobb sáfára, legjobb gazdája a nép állama, amely pártunk vezetésével a leggyü mölosözőbben gazdálkodik pénzünkkel s megsokszorozza mindannyiunk ja. vára. Ezt fejezte ki az Országos Béketanács csütörtöki ülésén Szabó János 10 holdas dolgozó paraszt, ami­kor azt mondotta: „...ahogy a. föld visszaadja azt, amit az em.bcr őszkor és tavaszkor munkában, gondoskodás­ban kölcsönöz, úgy ad vissza száz. szorosan minden kölcsönt a mi álla. műnk” Erre gondolt Ferenezi Károly, a mártabányai DISZ.szervezet vezető­ségi tagja, amikor 4500 forint köl­csönt jegyzett és erre gondoltak a többiek is, akiknek neve a miskolci városi DISZ.bizottság egyik kirakati tábláján sorakozik. így gondolkoztak a borsodnádasdi acé!mű nappali mű­szakjának dolgozói, akik mindjárt az első napon 1680 forintos átlagjegy- zésiikkel tűntek ki. A dolgozók a leg­több helyen most sokkal nagyobb ősz. szegeket ajánlottak fel az államnak; mint tavaly. A miskolci járási tanács dolgozói tavaly 442 forintos jegyzési átlagot értek el, most 990 forintos átlaggal mutatták meg hálájukat, bi­zalmukat pártunk, a nép állama iránt. A miskolci járási tanács dol­gozói nem érték be azzal, hogy ma­guk derekasan kivették részüket a jegyzésből. Pártszervezetük és szak- szervezetük részéről 50 aktíva, a leg­példamutatóbb kölcsönjegyzők mentek ki a járás községeibe, ahol négy na­pon keresztül segítenek a községi pártszervezetek népnevelőinek, a ta­nácsok aktíváinak a jegyzésgyiijtés- ben. Tóth Lajos, a mezőgazdasági osztály dolgozója kijelentette: „A kölcsön jegyzéssel nem is lehet leróni hálánkat népi domokrdciánkwik azért a temérdek jóért, szépért, amiben magam és családom részesül. Segíte. nünk kell fejvilágosítani asokat is, akik még nem, értik meg világosan, mit jelent számukra, az államinak adott kölcsön’'. Az Özdi Kohászati Üzemek fínom- ■hengerdéjében Vörös Sándor műhely- titkár öt gyermekéről és a szintén a gyárban dolgozó feleségéről beszélt, amikor tavalyi jegyzésének másfélsze­resét írta be most az ívre. Minden szülő tudja, naponta érzi, látja, mit kapnak gyermekei a dolgozók álla­mától, — maga bőrén tapasztalhatta viszont a múltban, hogyan zárták el a dolgozók gyermekeit a könyvtől, az iskolától, a tanulás és fejlődés min­den lehetőségétől. Á kölcsönjegyzés első napjainál: tapasztalatai arról győznek meg, hogy városon és falun s a dolgozók minden rétegében tavaly óta tovább erősödött a hazafiúi érzés, a szocia. lista öntudat. A kommunisták szinte mindenütt élenjárnak a kölcsönjegy- zésben; a népnevelő munkában. Ezek az első tapasztalatok, ked. vező benyomások és sikerek azonban senkit se ringassanak abba a hiede­lembe, hogy ,,most már minden megy magától”, hogy nincs már sziikség a leglelkesebb népnevelő, felvilát sító munkára és az éberségre. Az első na­pok sikere csak megdöbbenti az ellen, séget, de várható, hogy aztán annál élesebb, Vakmerőbb aknamunkába kezd, aminek már volt is jele Mu- csonyban, Pácinban. Kipróbált akti. váfnk már jól tudják, hogy ahol a mi munká“’ lankad, ott megjelenik az ellenség, a jobboldali szociáldemo. kraták, a klerikális reakció és a ku- lákság elvetemült bandája. Ezért ré­sen kell lennie minden aktívának, minden népnevelőnek, minden párt­ós tömegszervezetnek városon, falun és minden munkahelyen a kölcsön, jegyzés egész ideje alatt, hogy bizto­sítsuk a Harmadik Békekölcsön min­den előzőt felülmúló sikerét HAZAFIAS LELKESEDÉSSEL JEGYEZNEK MEGYÉNK DOLGOZÓI A jó népnevelő munka eredményeként Szalonna községben minden dolgozó paraszt jegyzett békekölcsönt Az edelényi járásbeli Szalonna község dolgozó parasztjai jól megértették a minisztertanács felhívását. 36 népnevelő — legtöbbje középparaszt — indult csü törtökön a kölcsönjegyzés gyűjtésére. Dolgozó paraszttársaikkal való beszélge téseik során hangsúlyozták hatalmas arányú ipari fejlődésünket, a dolgozó pa rasztság felemelkedését. Rámutattak arra. hogy az Ő kis községük is villanyt kap 1953-ban a Tervtől, ezzel együtt a kulturális fejlődés minden lehetőségét* A kommunista népnevelők jártak elől jó példával a jegyzésben. Viráf Béla elvtárs, 4 holdas dolgozó paraszt, községi párttitkár 1000 forintos köl csönjegyzése lelkesítette a többi népnevelőt is- Toronyi János 16 holdas közép­paraszt 500, Molnár István 12 holdas 500, Csáki Bertalan ugyancsak 12 holdas középparaszt 400. S. Molnár József 16 holdas és P. Dickman József 8 holdas középparaszt 300 forint békekölcsönt jegyzett. A község dolgozó parasztjai mindenütt szeretettel fogadták a házukba érkezett népnevelőket és örömmel, lelkesen jegyeztek- A dolgozó parasztok több­sége 3—500 forint békekölcsönnel is hozzájárul a haza erősítéséhez. Az első napon a község dolgozó parasztjainak 96 százaléka, pénteken a többi is jegy­zett békekölcsönt. Szalonna község példája bizonyíték arra. hogy aho] a jól szer­vezett, tartalmas népnevelő munka párosul a személyes példamutatással, — az eredmény nem marad eL A békekölcsön jegy sés újabb lendületet adott a termelésnek Fetsőnyórádon Az ötéves terv beruházásai so­rán teljesen gépesítették a terme­lést a felsőnyárádi bányaüzemben. A szénfalat millszekundos rob­bantással jövesztik, a szén felraká­sát a munkahelyeken kaparószala­gokra a nagyszerű szovjet „Sz. 153"-as rakodógépek végzik. A szállítást egészen a szénosztályo­zóig vezető gumiszalag látja el. A csákány mellett a csille is el­tűnt már a bányaüzemből. A felsőnyárádi bányaüzem dol­gozói a gépek segítségével lelkesen harcolna]: a harmadik negyedévi terv túlteljesítéséért. Napról-napra 100 százalék fölött teljesítették tervüket. Szeptember 24-én 100 százalékra dolgoztak. A békeköl­csön-jegyzés híre újabb lendületet ndott a munkának és szeptember 26-ra virradóan már 112.9 száza­lékra termeltek. Ezzel a péntek reggelig előírt havi tervüket 2195 tonna szón termelésével teljesítet­ték túl. A kölcsön jegy zés ben is élenjár nak a felsőnyárádi bányászok. Közülük is kiemelkedik T. Kovács Béla, az egyik .,Sz 153-as-‘ rakodó­gép kezelője, aki 1800 forintos havi keresete mellett 3000 forintot adóit kölcsön a nép államának. — Egy éve dolgozom az üzemben — mondja T. Kovács Béla. Hajdúszoboszlóról kerültem ide, mint toborzott bányász. Először féltem a gépektől. Azt hittem, so ha sem sajátítom el kezelésüket. Most már látom, mennyire segíti a gép a bányász munkájúit. Hogy még több bányát gépesíthessünk, azért jegyeztem 8000 forintot. Meg azért is, hogv megnyerjük a versenyt, mert .jegyzési verseny­ben vagyunk a Lökös-brigáddal. A mi brigádunkban már minden­ki jegyzett, összesen 16.000 forin­tot irtunk. — De nem győztünk, mert a Lökös-brigád is 16.000 fo­rintot jegyzett. Az Országos Béketanács felhívása után újult erővel dolgozik a jegyzés sikeréért az albertteiepi békebizottság I flz a’öRMteíeBi bányaüzem I ^ke­-------------------—..........——J. bízott­sága lelkesen dolgozik- A lakótelepen, vagy lenn a bányában, a munkahelyeken a füstvárási idő alatt rendszeresen tar­tott röpgyűléseken leleplezik az impe­rialista háborús uszítok mesterkedéseit, béketettekre mozgósítják társaikat. A békebizottságnak nem kis része van ab­ban, hogy a bányászok oly hősiesen har­colnak a bányászok örök ellensége, a be* törő víz ellen. Az üzem a nehézségek ellenére is eddig minden hónapban 100 százalékra teljesítette tervét. Amikor a minisztertanács felhívási megjelent a Harmadik Békekölcsön ki­bocsátásáról, a békebizottság tagjai el­határozták, hogy személyes példamuta­tással, népnevelő munkával harcolnak a kölcsönjegyzés sikeréért* Kezdeményezé­sükre külön faliújságon írnak a jegyzés" ben élenjáró dolgozókról. Első helyen áll a névsorban Popovics György sztahán-o" vista, aki 2300 forintos átlagos havi ke­resetére 3000 forintot jegyzett. felhívása élénk Az Országos Béfeetanács visszhangra talált a békebizottság tagjai körében, a felhívás áttanulmányozása után újult lendülettel folytatták munká­jukat. Skoda Ferenc, a békebizottság egyik leglelkesebb tagja különösen jól agitál* — Látjátok — mondotta társainak — ez a bánya tíz évvel ezelőtt is ugyanilyen vizes volt, de akkor cuppogó sárban, néha majd csak nyakig vízben fejtettük a sze­net, de senki sem gondolt arra, hogy gumicsizmát és munkaruhát adjon. Nem­hogy munkaruhánk nem volt, de kérésé" tünkből még arra sem telt, hogy egy rendes öltönyt vegyünk. Népi államunk most ingyen munkaruhával és gumicsiz­mával lát el bennünket, sok egyéb nagy juttatásban részesít, például hűségjutal­mat is kapunk. Ezért jegyeztem én is 1200 forintos keresetemre 1800 forintot* B bákQbizoffsáti tsqiai már vala* mennyien jegyeztek békekölcsönt. Az ő jó felvilá* gosító munkájuknak is köszönhető, hogy az albertteiepi bányában péntek délben már 1000 forinton felül volt a jegyzési átlag. A békebizottság tagjai elhatároz­ták, hogy a bányászdolgozókat munkájuk után családjuk körében is felkeresik, hogy beszélgessenek velük a békeharcban jránk váró feladatokról. Népnevelők példamutatása a ricsei járásban A ricsei járás községei közül Révleány­váron is kitűnnek a népnevelők szemé* lyes példamutatásukkal. Petróczy Lajos 600, K* Barati Béla népnevelő 300 forin­tot jegyzett. A népnevelők elmondják: a révleányvári dolgozók soha sem feledkez­hetnek meg a Majláth „grófok’* kizsák­mányoló uralmáról, amely nemcsak Rév­leányvárra, hanem az egész járásra is ki" terjedt. A népnevelők megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy kölcsönadott forint­jaikkal is népi államunk további erősíté­séhez járulnak hozzá, védik megváltozott életüket, boldog jelenüket* Zemplénagárd község is sokat kapott az ötéves tervtől: új iskolát, mozit, bő­vizű kutat, autóbuszjáratot, 30-000 forin­tos költséggel orvosi lakást* A népneve­lők kettesével járják a házakat, szintén jó példát mutatnak a jegyzésben. Szat­mári István tanácselnök 12ÓQa Bállá Esz­ter tanácstitkár 1000 forintot írt. A népnevelők elmondják, hogy a köz­ségből is sokan nyertek az áiiamkölcsó- nök eddigi sorsolásain. A napokban vette fel 300 forintos nyereményét Kácsándi Pál, Molnár Károly. Pákk Mihály, Fedor Anna. Dámóc községben Pásztor János 4 hol­das egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt 300 forintot jegyzett* Molnár Jánosné dárnóci népnevelő em­lékezteti a dolgozókat, milyen volt az életük a múltban. Saját életéből vett példákkal magyarázza meg. milyen hatal­masat fejlődött községük dolgozóinak életszínvonala. így például elmondja, hogy neki sem volt háza a múltban, most pedig új házat épít* De nemcsak községe fejlődéséről, hanem ötéves tervünk mis­kolci, megyei és országos létesítményeiről is beszél társaioak* „ Tíz gyermekem boldog jövőjéért is...“ Mausz Péter kétszeres sztahánovista főmérnök 5 500 forintos jegyzése Mausz Péter elvtársy a Diósgyőri Gépgyár vállalati főmérnöke, kétszeres sztahánovista• Mikor a népnevelők fel­keresték, 5500 forint kölcsön jegyzésé­vel juttatta kifejezésre hűségét pártunk, hazánk iránt.• Békében akar dolgozni újabb és újabb szerszámgépek terveié" • sén, kivitelezésén. — Tíz gyermekem kóziil a legidom sebb 15 éves, a legfiatalabb 8 hónapos* Nem csak mint a gépgyár dolgozója* hanem mint gyermekeit szerető, jövő­jükről gondoskodó apa is jegyeztem a békekölcsönt* — Nézzen ki az ablakon — mondj a * — Alig néhány lépésre láthatja az öt­éves terv legújabb létesítményét: a korszerű, egészséges bölcsödét• Az én gyermekem is ott van. Mások óvodá­ban. többen az iskolában. A múltban erre nem lett volna lehetőség. Ami az" előtt nyűg volt, — ma áldássá lett, mert államunk minden eszközzel segíti a gyermekek nevelését• Ehhez járul* tarn hozzá én is békekölcsönömmel­Kavasánszki Piroska sztahánovista forintjaival is hozzájárul nagy harcunk sikeréhez Nemcsak a Diósgyőri Gépgyár rúgó- üzemeljen — az egész gyárban, sőt az országban is ismerik Kavasánszki Piroska rugóköszörüs nevét. Már mint átképzős elérte a sztahánovista szintet, megkapta a sztahánovista oklevelet. Azóta a szta­hánovista jelvényt is megszerezte* Telje­sítménye szeptemberben megfartadta 130 százalékot. Népi demokráciánknak köszönheti, hogy munkáját a férfiakéval egyformán értékelik. Élete együtt szépült a gyárral és az ország második városává fejlődő Miskolccab Sokszor elnézi az épülő kórházakat, az új iskolákat, a meg­változott város életét* Sokszor gondol gyermekkorára is, mikor még mezítláb, gyalog bandukolt a vasgyárból Miskolcra* Mindez már a múlté. Hogy a múlt még egyszer vissza ne jöhessen, hogy békés* építésünket senki meg ne gátolja, értékes termelő munkája mellett Kavasánszki Pi­roska most forintjaival is hozzájárult nagy harcunk sikeréhez. Ifjúmunkás társ­inek példát mutatva, 1200 forint béke­kölcsönt jegyzett. Ilibbingek gyártásával és 1000 lórin! jegyzéssel segíti elő a Terv sikerét Baiog Erzsébet ifjúmunkás 19 éves a Diósgyőri Gépgyár tübbing- üzemében dolgozó Balog Erzsébet. Egy éve került az esztergályosokhoz, mint át­képzős. Azt hitte: soha sem tanulja meg a gépek kezelését. Sztahanovisták, kiváló dolgozók tanították, segítették, átadták neki munkamódszerüket. Ma már az öt­éves terv egyik legnagyobb alkotása, a budapesti földalatti gyorsvasát építésé- hez munkálja a tübbingeket­Lelkes DISZ-tag. A DISZ-szervezetben sokat beszélgetlek megváltozott, szép éle­tünkről. Arról, hogy az állam nagy segít- égérel sajátíthatják el a szakmát, a ma­gasabb technikát. Hogy munkahelyüket a kettősvágányű villamosvasút, az ötéves tervben létesített a utóbusz közlekedés eredményeként ma már percek alatt meg­közelíthetik■ Nyitva áll a fiatalok előtt a fejlődés tágas útja, képességük szerint keresnek, haladnak előre. Mindez és még sok egyéb jutott Balog Erzsébet eszébe, mikor a néonevelők fel­keresték a kölcsönjegyzési ívvel• Kemény, határozott vonásokkal, a gép irányításához szokott kézzel írta neve után: 1000 forint. Példamutató asszonyok Encs községben. példamutatóan járnak élen a jegyzésben az MNDSz. asszonyok. Propog Józsefné 3 holdas dolgozó parasztasszony, MNDSz-tag 500 forintot, Boros Béláné háziasz- szony 300 forintot jegyzett. ózdon a villamosüzemben is szép példát mutatnak az asszonyok. Vo, zik Jánosné 800 forintos fizetése mellett 1500 forintot jegyzett. Bo­ros Zoltámné 1000 forint kölcsön jegyzésével járult a béke erősítésé­hez. rC7ÄlAfÄrMlDnDC7Äfc Bn* $3 II «m I ¥ Bb IIS Ti rn B m Ilwr ü mfmw S I © P »P forint visszatérői, ráadásul gépét, bekötőutat, M LM síi*, J §£ k-^Mrn p J| gj _m P &Í M y§i ff jL.S» ^ villanyt, iskolát, kulturházat kap a falu. A béke­irMJ IZallivM&idriLi,ralJ i>ölc,5nle9,a,^i:;g^y ......... VUl. evtoiyarn 227. s/iim Ara 50 fillér Miskolc, 1952 szeptember 27. szombat i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom