Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-27 / 227. szám

ÉSZXKMrGTXKORSZie SroBftm*. 198*. sBeptCD}»M *7. Homonnai István diósgyőri sztahanovista esztergályos levele középparaszt szüleihez 't' i Kedves Szüleim! Ne lepődjenek meg, hogy ezt a levelemet nem postán küldöm, de amiről most írok, az nein csak a mi ügyünk, hanem minden magyar dolgozó ügye és kötelessége­Csütörtökön reggel olvastam az újságban a minisztertanács felhívását a Harmadik Békekölcsön’jegyzésre. Elgondolkoztam. Eszembe jutott fiatalságom- Tele voltam tervekkel, reményekkel. Érettségiről, jőiskoláról álmodtam, amikor édesanyám beíratott a gimnázium első osztályába. De azután . •hiszen emléke szik, egy szomorú napon hozzámjött, magához ölelt. Édesanyám a hajamat simo­gatva könnyezte mondta: .,Nem járhatsz tovább iskolába, kisfiam, nincs miből-. • Tizennégy hold föld gazdája volt apa, a faluban ágy beszéltek rólunk, mint módos parasztokról. A múlt rendszerben mégsem telt arra, hogy iskolába járjak. Azután arra gondoltam — gondolkozzanak el Maguk is felőle — meny" ■nyiiel más ma az életünk- Én is megvalósíthatom egykori álmaimat- Szakember zagyok, esztergályos. Két tanítványomból lett már segéd. Januárban elvégzem a III. gimnáziumot, azután érettségizem és mérnök leszek- Látja Édesanyám, így tesz boldoggá bennünket, magyar dolgozókat a nép állama, a Terv, amelynek megvalósításához hozzájárulnak azok a lorintok is amelyeket békekölcsönre jegy­zőnk és befizetünk. Én gépalkatrészeket esztergálok, ezek az új gépekbe kerülnek, amelyek nemsokára termelnek majd gyárainkban- Gyáraink áj gépeket, rengeteg iparcik~ két adnak a falunak. Nézzenek csak szét otthon, Encsen. Uj kultúrház, mozi és tiidöheteggondozó épült. Gazdagabb, szebb lett a községünk dolgozóinak élete. Nórák János a múltban napszámos volt, a jelszabadulás után pedig a maga gaz­dája lett. Tíz hold földet kapott. Minden gyereke elhelyezkedett már es ö maga is 2000 forintot keres havonta. Látjuk, tudjuk, hogy érdemes harcolni, dolgozni a még boldogabb jövőért, hiszen biztosan meghozza gyümölcseit a jó munka- Amikor én a gyárba kerül" tem mint átképzös nem tudtam teljesíteni a normát. Azután jött Sztálin elv- társ születésnapja, eszembe jutott mindaz, amit a felszabadító Szovjetuniónak köszönhetünk- A sztálini műszakon ügv éreztem, hogy többet, jobbat kell termel" nem, mint bármikor máskor, nem szabad lemaradnom, teljesítenem kell a nor­mát. Tanítómesterem Csábi János sztahanovista volt aki átadta munkamódszerét é.s a normámat sikerült 170 százalékra túlteljesítenem. Nem ment könnyen, de megérte. Azóta is rendszeresen túlteljesítem tervemet- Nagyobb a kereseten, jobban élek. Tudom, hogy minden magyar hazafias kötelességét teljesíti, amikor béker kölcsönt jegyez. Én 1800 forintot ínam az ívre, hogy ezzel is megháláljam mind- *tf, amit én kaptam, amit Maguk kaptak. Szüleim, a dolgozó nép államától­Tavaly 500 forintot jegyeztek- Arra kérem Magukat, hogy — miként pél~ dót mutatnak a beadásban. — mutassanak példát a jegyzésben ti, legyenek elsők a faluban. Büszke akarok lenni arra, hogy az én szüleim tudják, mi a köteles" légiik és forintjaikkal is tovább erősítik néphadseregünket, hazánkat­Az „Északmagyarország” pénteken a mi községünkről írt cikket. Megállcr látottá, hogy bőven tan miből jegyezni Encsen is. Ott olvastam a cikkben a Maguk nevét is — örömmel- ­Zárom, soraimat, de még valamire fel oltárom hívni figyelmüket. Legyenek hujgyón büszkék arra, hogy a mi államunk hozzánk, dolgozókhoz fordul kölcsön­ért. S el a kölcsön olyan, hogy természetesen az utolsó fillérig visszafizeti rdUwiunk, emellett a kölcsönből épült létesítmények még szebbé teszik életünket, a tetejébe igen sokan nagy pénzt is nyernek a sorsolások alkalmával. Minél töb­bet jegyez valaki, annál büszkébb lehet arra, hogy 8ok téglával járult hozzá a szocialista építéshez és mert sok kötvénye van, több esélye van a nagy nyeter menyre w Szerető lilik: Pisid. A miskolci békevonat hattagú brigádja 9600 forint békekölcsönt jegyzett Vörös zászlót, díszítették azt •ünnepi feliratok a „békevonatot”, amelyet a külcsönjegyzés alkalmá­ból a miskolci vasutas dolgozók in­dítottak útnak a főváros felé. Bod­rogi Károly mozdooyvezető a vonat indulása előtt a személypályaudvar dolgozóihoz intézett beszédében arról a nagy megtiszteltetésről szólt, bogy társaival együtt a kölcsön jegy zés első napján békevonatot vezethet. A békevonat első kocsijának olda­lát a vonatkísérő brigádvezetőt Héjj Károly neve és jegyzésének összege, a második kocsit „A haza javára, a magad hasznára jegyezz Békekölcsönt” felirat díszítette. Bodrogi Károly sztahanovista mon. donyvezető békekölcsön jegyzésével is bebizonyította békeakaratát. — A múltban családomat *11» tudtam eltartani — mondotta. >— Négy gyermekemből kettőt a Hortliy- rendszerben elveszítettem. Ma bol­dogan élek. Munkám után megbe­csülnek. Fiain és lányom tiszti is­kolában tanul, Néphadseregünk tisztjei lesznek- Megváltozott életűn, két becsületes, jó munkám mellett 3000 forint Békekölcsön jegyzésével is meghálálom. Bodrogi elvtárs két közvetlen munkatársat Molnár Sándor és Kósdi Dezső mozdonyfűtők is tekin­télyes összeget} 1600—1600 forintot jegyeztek. A békevonat hattagú személyzete összesen 9600 forint jegyzésével se­gítette elő ötéves tervünk győzelmes megvalósítását, a béke megvédéséért folytatott harcunk fokozását NÉPNEVELŐK A KÖLCSÖNJEGYZÉS SIKERÉÉRT Mezőzombor dolgozó parasztjai . csütörtökön estig majd 47.000 forint békekölcsönt jegyeztek. A szép ered­mény mindenekelőtt a vezetők, a népnevelők személyes példamutatá­sának köszönhető. Jó felvilágosító munkát végeznek a népnevelők, kö­zülük különösein Hegedűs Ferenc, Budi József, Hendel Margit, Baton Mária, Drizner Anna és Harsányi Éva. A népnevelők elmondják, hogy mi­lyen mélyrehatóan meaváltozotlt a mezözomibori parasztok élete is. Em­lékeztetik a dolgozókat arra, milyen kegyetlenül elbántak a dolgozó pa­raszttal az „urak“ világában. Hámel- nyik Jánosné házát 1936-ban elár­verezték. Férje beteg volt, pénz kel­lett orvosra, gyógyszerre és ezért 300 pengő kölcsönt kellett felvennie a bankban. Mikor nem tudták visz- szafizetni, egyetlen házikójukat is dobra verték Hámelnyikné most szép házat épített magának, be is rendez­te- Gyermekeinek biztos a jövője, egyik fia katona. A népnevelők elmondják azt Is, hogy megszűnt a munkanélküliség. Az urak idején kóüóstvukct kellett ajándékozni József „főherceg“ és Harkányi „báró* vincellérjeinek, hogy S0 filléres napszámba felvegyék őket. Szerencsen a cukorgyárba egy zsák árpát kellett szállítani valaki­nek ahhoz, hogy sovány idénykere­sethez jusson. Most viszont keresve- keresik mindenüvé a munkásokat. Az öz<fl Kohászati tízemek csépe­lem üzemében Bereczki József né jó felvilágosító munkája nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy az üzem vala­mennyi nödoigozója egy havi kere­setének megfelelő, vagy annál is magasa**) összegű békekölcsönt jegyzett. Népnevelő munkája során — mint családanya — a felszaba­dulás előtti és utáni helyzetét állítja egymással szembe. Elmondja asz- szonytársainak, hogy amikor fiát és a többi ipari tanulót az MTH fiata­lok csinos egyenruhájában látja, ar­ra gondol, hogy „mi egyszerű dol­gozók úgy sem tudunk annyit adni államunknak, amennyit eddig kap­tunk és ezután még kapunk. Álla­munk egy-egy iparostanuióra évente 10.000 forintot költ.“ *■ Clgánd községben a népnevelők összekapcsolják a kölcsönjegyzésért és begyűjtésért folyó agitációt. A népnevelők jó munkáját dicséri, hogy a kölcsönjegyzés első napján Cigánd község dolgozó parasztjai 3 vagon burgonyát adtak be. ■* A hejőcsabai népnevelők úgy segí­tik elő a kölcsönjegyzés sikerét, hogy azoknak a dolgozó parasztok­nak lakására, akik már jegyeztek, falragaszt helyeznek el, erre ráírják, milyen példamutatóan teljesítették hazafias kötelességüket a ház lakói. Halmaiban és Inánoson nem al­szik az ellenség, de a népnevelők keményen visszaverik azt az aljas híresztelésüket, hogy „a jugoszlávok betörtek déli határainkon.“ A népne­velők azzal válaszoltak: „Nem tör­tek be, de nem is engedjük, hogy be­törjenek, hiszen erős a Néphadse­regünk. Azt, hogy a jövőben se me­részeljék megtámadni határainkat, békekölcsönre felajánlott forintjaink­kal is biztosítanunk kell. Nem sza­bad szem elől tévesztenünk, hogy az ellenség ólálkodik, acsarkodik és veszélyezteti békénket.“ Pórtélét Az egységes pártvezetéséi irányításával jó agitáciss érvekkel Iratnak a békekölcsön sikeréért a larkasiyuki bányaüzem népnevelői A farkaslyulti bányaüzem öntudatos, kommunista népnevelői az egységes pártvezetőség irányításával indultak harc­ba a békekölcsön sikeréért. Két-két nép­nevelő 20—20 bányász dolgozót keres fel, akikkel behatóan elbeszélget. Nem nehéz a dolguk, hiszen csak szét kell nézniök: megváltozott életük, gépesített munkájuk a legértékesebb érv, a leggazdagabb agi- tációs anyag. Elsősorban saját kommu­nista példamutatásukra hivatkozhatnak. KOSSUTH GÉZA elvtárs kétszeres sztahanovista vájár 5000 forint értékű békekölcsönt jegyzett- Már az első napon százakra rúgo-tt az olyan dolgozók száma, akik havi átlagos fizetésüket jóval túl­jegyezték. VARGA JÓZSEF népnevelő, aki csak­nem másfélszeresét jegyezte havi kerese­tének, agitációs munkája során hason­latot mond el. Az új otthont, új házat építő család példáját mondja el- A csa­ládfő a gyermekekhez, » családtagokhoz fordul segítségért, nem periig az idege­nekhez­— Ha másokhoz fordulna, akkor az uj otthon, az új ház tulajdonosa nemcsak az építő család lenne, hanem az idegen is, akinek joga lenne bármikor beköltözni a házba, vagy akárcsak ott tartózkodni- Ezt pedig a család nem akarja — ma­gyarázta Varga elvtárs dolgozó társainak. A továbbiakban kifejti, hogy dolgozo népünk is nagy család. Jövőt építő ter­vünk támogatásáért az állam minden egyes fiához fordul, hogy saját erőnkből valósítsuk meg céljainkat, nehogy bárki is igényt merjen tartani országunk kin­cseire, értékeire. BÁRDOS MÁTYÁS ELEMÉR ÉS SZLOBODA IMRE népnevelők munka­helyükön keresik fel a bányászokat. Sike Lajos csapatának ragjaival előbb a termelés kérdéseiről beszélgettek, néhány értékes tanácsot is adtak nekik- Szó esett arról is, hogyan lehetne megköny- nyíteni, meggyorsítani a széntermelést. Ezután a külpolitikai eseményekre te­relték a szót, beszéltek a marshallizált országok dolgozóinak nyomoráról, élet- színvonaluk rohamos csökkenéséről, a há­borús gyújtogatok tevékenységéről- Ezzel szemben bemutatták, hogy mi alkotó bé­kéin a szocializmust építjük s ezt a bé­kés fejlődést, boldog életünket minden erővel meg kell védenünk- Felsorolták a bányászoknak adott juttatásokat, a hűség­jutalmat, a prémiumot, a ruha--, cipő­juttatást, a bányákhoz beállított gépkocsi­járatokat. BARTA B. GUSZTÁV népnevelő a gépesítésre hívja fel a figyelmet. Fel­sorolja a kaparószalagokat, a túrógépe­ket, amelyek mind megkönnyítik munká­jukat. Hozzáfűzi: ha azt akarjuk, hogy még könnyebb, még eredményesebb le­gyen munkánk, új gyárak épüljenek, to­vábbi bányagépeket gyárthassanak, min­den erővel elő kell segítenünk a kölcsön- jegyzé* sikerét­KÜPÖCZI BERTALAN párhuzamot von a múlt és jelen között. A műhely munkásai a felszabadulás előtt fabódéban dolgoztak, — ma korszerű üzemben vé­gezhetik munkájukat. ,,Ne felejtsétek el, — mondotta —, hogy néhány évvel ez­előtt még nem géppel, hanem kézzel végeztük a legtöbb nehéz fizikai mun­kát“ A Terv szalagfűrészt, gyalugépet, kombinált fúrógépet, marógépet, eszterga- padot adott nekünk­HALMAI DEZSŐ népnevelő hang­súlyozza, hogy • békekölcsön tovább nö­veli népgazdaságunk erejét- „S ha egy állam erősebb — fűzi tovább —, erősebb a hadsereg is. Az erős állam, az erős hadsereg pedig már visszariasztja a köny- nyü prédára leső ellenséget.’* Majd em­lékezetbe idtzi a Rima uralnak profit­éhségét, a bányász dolgozók múltbeli ki- zsákmányoltságót, azután hangsúlyozza: szabadságunkat védjük a külcsönjegyzég- sel, ugyanakkor biztosítjuk életszínvona­lunk további emelkedését. BARTA BÉLA ÉS FÜRJES IMRE népnevelők a sportolók között agitálnak. Államunk ma már minden dolgozó szá­mára lehetővé teszi, hogy sportoljon és ehhez megadja a megfelelő anyagi segít­séget­— A múltban a kiváltságosoké volt a sport — ma a népé — hangsúlyozzák dolgozó társaikkal folytatott beszélgeté­sük közben. Népnevelő munkájuk eredménye: 18 sportoló összesen 28.500 forint értékű békekölcsönt jegyzett. * A FÁRADHATATLANUL dolgozó ön. tudatos népnevelők néhány esetben ne­hézségbe ütköznek- Akadnak ugyanis egyesek, akik ellenséges befolyás alatt, nem akarnak békekölcsönt jegyezni. Pél­dául Kiss János demagóg módon a béke­kölcsön ellen agitált s igyekezett paci­fista hangulatot kelteni. Kalló József sátai két la ki bányász a klerikális reakció hatása alá került. Vannak néhányan, akik rövidlátóan csak a jelent nézik, de, nem tekintenek a jövőbe. Az egységes pártszervezet vezetőségé­nek feladata, hogy a békekölcsönjegyzés első napjaiban szerzett tapasztalatokat megfelelően hasznosítsa. Kivétel nélkül minden népnevelő mozgósítson a hazafias feladatra, a kölcsönjegyzésben való minél szélesebbkörü részvételre- A farkaslyuki szénbánya dolgozói az első napon az élm kerültek a kölcsönjegyzési versenyben we Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemei kö­zött, — a népnevelők legyenek rajta, hogy ezt a megtisztelő helyet továbbra m megőrizze üzemük. Virág Erzsébet DISZ-fiatal jegyzést gyüit | 17 éves | Erzsébet DISZ. '------------! fiatal. A prügyi tanács. házán dolgozik, mint irodakezelő. Apja nincstelen paraszt volt a múlt­ban. Napszámmal, kepés aratóként kereste családja kenyerét így tenget­ték életüket bosszú éveken, át míg a Szovjet Hadsereg Priigy községbe is elhozta « szabadságot. Virág Berta, lan családja fí hold földet kapott Ma boldog emberek. Erzsiké ma I l'oriln Boldog,---------------! hogy őt is megbízta a párt jegyzésgyüjtéssel, azzal, hogy felkeresse a falu dolgozóit, megma­gyarázza nekik, mit jelent a 111- Béke. kölcsön, s mit adott a Tern a dol­gozó népnek? Egész úton azon gondolkodott, ho­gyan beszéljen, mit mondjon az em­bereknek. Először Varga Károly középparaszt, hoz ment. Varga Károly élenjáró kő. zépparaszt, jól tudja, mit jelent az ötéves terv, a szabad élet, — nem felejtette el az titkos múltat, védi boldog jelenünket. •— Én SOt) forintot jegyzek, — mondta, s már vette is 'elő a ceru­zát, mikor felesége elébe állt: — Károly, legyen 800 -. . — Igazad, van, helyes — egyezett bele Varga. — Szívesen adom, köte­lességem, mindenki kötelessége. Vem is magyar ember, aki sajnálja most a pénzt, hiszen a békéről, a, szabad. Ságról van szó... Meg aztán, ezzel hozzájárulunk, hogy a mi falunkban is legyen villany. Remélem az én pénzem is jelent WV villanyoszlopot. — De nemcsak villany, küttúrház is kell a falunak — mondja Varga Erzsi. — Hogy legyen Kod színdarabot rendezni, mi? — mosolygott Takács Sándor. — Bej... sóhajtott fel, — az én fiatalságom - •, De jő is nek- tek -., Id. Sompiák Laios már az udvar­ról kiáltott Vi­Kolozsvári Laios 8 lioldas dől. gozó paraszt Priigy község egyik legboldogabb em­bere. Fiát most avatták Néphadsere­günk tisztjévé, s van-e ennél nagyobb öröm egy apa számára? Ö is kommu­nista, élenjár a munkában, a beadás, ban egyaránt. Hazánk ipari országgá fejlő, (lőtt... Akkor kapunk villanyt, mo­zit. ha mi is segítjük az államot .. Figyelmesen hallgatta Virág Erzsé­bet szavait, azután félbeszakította a fiatal népnevelőt: — Magam is szeretnék már rádiót} s ehhez villany kell. "00 forintot jegyzek, hogy ez is mielőbb megvaló­suljon. k kővetkező házban Takács Sán. dór lakik. Ide kopog­tatott be Virág Erzsébet. Takdcsékis tudták már, hogy mi járatban van- Szívélyesen fogadták. — Sokan jegyeztek már? — kér­dezte Takács Sándor. — Mindenki örömmel adj", forint­jait — válaszolta. — Mindenki tehet, sége szerint — Mennyit jegyez Takács bácsi? *— 200 forintot — válaszolt. — rág Erzsébetnek. — Gyere már, gyere!... A faluban mindenki jól Ismert ld. Sompiák Lajost. Jó gazda, kommu­nista, élenjáró a beadásban. 6 gyer­meke van, szépen járatja valameny- nyit. — Mennyit jegyzett Kolozsvári szomszéd? — tette fel a kérdést Sompiák Lajos. — 300 forintot, — mondta Virág Erzsébet, s megmutatta a papirt. — Akkor nekem többet kell, — vlr- tuskodott Sompiák Lajos. — Mennyit? — 350 forintot — válaszolta. | a soronlévfi I töm Arf-Öa Bozsva* !----------------! Margittal ment e‘< Halász BeTijámin 200, Vajtó Miklós 300, özv. Seres Lajosné 250 és id, Szabó Endre 800 forintot adott köl­csön népi államunknak. Mire beesteledett, a többi jegyzés* gyűjtő is befejezte aznapi munkáját. A község dolgozóinak 25 százalékot írta már nevét a jegyzési ívre, hogy észéi út bizonyítsd■; harcol a békéért, a. falu jólétéért, a fiatalok még szebu jövőjéért­Virág Erzsébetet otthon találj«^ Tudja, hogft miért keressük. Arcát pír önti al «* boldogságtól} amint megelőz! kérdés sänket: “ A mai nap 1675 forintot jegy isi­tek nálam a dolgozó parasztok. — És maga mennyit jegyzett? —> kérdezzük. — 500 forintót. A haza Javára, nálunk egyet, jelent azzal, bogy » magam hasznára ... SZEGEDI LÁSZLÓ Uíczii a A HARMADIK BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSÉRŐL PÉCH ANTAL BÁNYAÜZEM szta. liánovistái jegyzési versenyben állnak egymással. Fehér Imre sztahanovista brigádvezető és 28 tagú brigádja el­határozta, hogy 1700 forintos jegy­zési átlagot ér el. PÜTNOKON, Bánrévén és Barcikán hangszórót szeleitek fel, faliújságot helyeztet él a legjobban jegyzők nép­szerűsítésére- , A SAJÓPÜSPÖKT „PETŐFI” TSZ dolgozói jegyzési versenyre hívták a serényfalvi tsz dolgozóit. A BÁNRÉVEI VASÚTÁLLOMÁS dolgozói jegyzési versenyre hívták a kazincbarcikai vasútállomás dolgo- zóit, hol. jegyeznek a fizetéshez ké­pest nagyobb átlagösszegű Békeköl­csönt. A MISKOLCI VÁROSI TANÁCS kultűrgárdájának tagjai példamuta­tóan jegyeztek kölcsönt, emellett jó kultúragitációval segítik elő a kill- csönjegvzés sikerét. A kultúrosoport a kölcsönjegyzés első napján reggel fél héttől este hat óráig járta a ke. rületi tanácsokat és zeneszámokkal, szavalatokkal} osasztnskákkal lelkes!, tette ,, dolgozókat kölcsöniegvzésre. A VISKÓI,VT GYERMEK KOCSl- KÉSZITÖ VÁLLALAT dolgozói kö­zül Bódis Bertalan, és Hargitai Jó- zsefné, az üzem új dolgozói. 800 to. rintos fizetésük mellett 1000—1000 forint Békekölcsönt jegyeztek. Éried Sándor 2500. Pásztor József 2000 fo­rintot jegyzett. AMEGYEI BÍRÓSÁG ÉS JÁRÁS - BÍRÓSÁG dolgozó! közül Nyltray Mária üílamügyész 1160 forintos fi­zetésére 2000 forintot, Lipták János államügyész ugyancsak 2000 forintot jegyzett. A MISKOLCI ÉPÜLETANYAG* FUVAROZÓ VÁLLALATNÁL Mól. nár István szerelő, aki a Második Békekölcsön sorsolásán 1000 forintot nyert, 2500 forintot jegyzett. Havi keresete 800 forint. Pólókén János segédmunkás havi fizetődének majd kétszeresét jegyezte Rohai Tibor ifjú* munkás, akinek a Terv tette lehetővé^ hogy egészséges, tiszta műhelyben »a“ játíthatja el a szakmát, R50 forintj>A havi keresete mellett, 1000 fcrri»t»dj irt­A BORSODI VÍZMÜVEK dolgozó* is lelkesen vették ki részüket a jegy-) zésből.- Az egy dolgozóra eső átl»4 870 forint. A MISKOLCI JÁRÁST TANÁCSI osztályai versenyben állottak egymás* sál a jegyzésben. A verseny qyőztesá a begyűjtési osztály lett, melynek 9 dolgozója 5020 forintos összfizetésrd 8000 forintot jegyzett. 5 TUZÉP VELLUM! felhívja a miskolckörnyéld (vi. déki) dolgozók figyelmét, hogy miskolci telepünkre elvetés ér. tesítés nélkül hitelakciós tüze­lőért ne küldjenek fuvarost. Az átvétel Időpontjáról értesítést kapnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom