Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

mmmmsiM

I párttagsági könyvesére a pártélet fontos eseménye

Pénteken megkezdik a második békekölcsön első sorsolásánál kitűzött nyeremények kifizetését

| Gyorsítsuk meg az őszi vetőszántást megyénkben

V

___________-______________

AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI

Vili. évíoi.yam 216. szám

Ara 50 fillér

Miskolc, 1952 szeptember 14. vasárnap

Őszi Bellánk jó elvégzésévé!, a leadás példamutató teljesííésével íioaegeijiik a Hemzeíközi Szövetkezeti Kapói

A SZOVJETUNIÓ szövetkezeti központjánál: 1949-ben telt javaslata alapján minden év szeptember második vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Szövetke. zeti Napot.

Ma harmadszor ünnepük ezt a napot a világon mindenütt a szövetkezetek tagjai, több mint 100 millió ember. Borsod" Abauj-Zemplén megye földművesszövetkezeteinek, termslőcsoportj'ainak és kisipari termelőszövetkezeteinek tagja is kifejezést adnak ma törhetetlen béke. akaratuknak, felemelik tiltakozó szavu. kát az amerikai imperialisták koreai vé" rengzése és 'a népek békéjét veszélyeztető háborús politikája ellen.

Ez a nap újabb erőfeszítésre lelkesíti a világ dolgozóit, hogy szövetkezve, erőiket egyesítve harcoljanak a kizsákmányolás ellen.

LENIN már 1925. januárjában írt cikkeiben a szövetkezést jelölte meg a dolgozó parasztság számára is a felemelkedés egyetlen útjaként. A mi pártunk ezen az úton vezet bennünket. Szövet, kezeteink ennek köszönhetik, hogy nap- rój. n’apra szebb eredményeket érnek el.

Földművesszövetkezeti tagságunk ma már tényleges gazdájává vált szövetkezeteinek, amelyeket az osztályellenséggel, a kutakkal vívott kemény, szívós harcban biztosan vezet ä fejlődés útján. Például Baktán a szövetkezet igazgatósága leleplezte Cag Tamás 60 holdas és Sándor József 5 5 holdas kulákok'at, akik zsizsi- kés terményt akartak bevinni a földmű- veászövetkezet raktárába hogy megfertőzzék, tönkretegyék dolgozó népünk ke. nyerét. Szövetkezeti tagságunk harcol' jón mindenütt hasonló éberséggel az osz- tályellenség minden megnyilvánulásával szemben.

SZÖVETKEZETI TAGSÁGUNK úgy ünnepelheti méltóképpen a világ szövetkezetekben tömörült dolgozóinak nagy ünnepét, ha fokozott gonddal végzi mun. Icáját, teljesíti a nép állama iránti kötelezettségét.

A földművesszövetkezetek tagjai és vezetői legyenek az elsők minden őszi munka elvégzésében. Mutassanak példát a mélyített vetőszántás minőségi elvégzésében, a vetőmagtisztításban, a vetésben .és iaz őszi kapások veszteségnélküli betakarításában. Ugyanígy járjanak az élen a beadás teljesítésében is. Ne legyen egyetlen szövetkezeti tag sem, aki ne tél. jesítené pontosán, az előírt időben beadását. Kukoricából és napraforgóból a törés megkezdésétől számított 5 napon belül, burgonyából pedig nyomban a felszedés után kell eleget tenni a beadási kötelezettségnek. Követésre méltó igen szép példát mutatott Barati Ferenc rév. leányvári földművesszövetkezeti ügyvezető, aki már 160 százalékban teljesítette bur- gonyabea^ását.

Éberen őrködjék szövetkezeti tagsá. gunk afölött, hogy a kulákok, spekulánsok, kupecek ki ne játszhassak 'a törvény rendelkezéseit. Akadályozza meg, hozy az ellenséges elemek kivonják ma. gukgt. a be’a.dás teljesítése alól. Ezek az elemek nem egy helyen alj'as módon sopánkodnak és közben elrejtik, vagy ha' sonló kártevő szándékkal száron hagy. ják a legszebb kukoricacsöveket. Le kell leplezni, mindenütt & beadási tervek sza- botálóit!

i Váltsuk valóra a jelszót: „Az első terményt az államnak“. Kifogástalan, jc minőségű állapotban lévő terménnyel pontosán teljesítsük a beadást — ezzel ünnepelhetjük igazán méltóképpen a Nemzetközi Szövetkezeti Napot.

Van mit ünnepelnie ezen a napot szövetkezeti tagságunknak. Mozgalmim c hatalmas lendülettel fejlődött az elmúlt évek során.

MEGYÉNK FÖLDMŰ VESSZŐ VET. KEZETEINEK már 560 üzlete :— köztük 71 kisáruháza 19 piaci standja éi 232 italboltja —, továbbá 315 ipari üze - me van. Ez a hatalmas bolthálózat bősé" gesen ellátja áruval megyénk dolgozói:, kielégíti napróLnapra növekvő igényeit.

Szövetkezeti tagságunk közös vagyonának hatalmas méretű növekedéséhe: pártunk és kormányunk állandóan nag/ anyagi segítséget, támogatást nyújt; biz- tosítja további fejlődésüket.

Ezt a segítséget földművesszövetkezeti tagságunknak azzal kell viszonozni;, hogy minden dolgozó paraszttal megismertesse a szövetkezés előnyeit, megszerettesse velük a szövetkezést, minél jobban be. vonja a tagságot a szövetkezeti munka, ba, mind az ellenőrzés, mind pedig ti tervteljesítés terén. Igen jelentős feladat vár föidművesszövetkezeteinkre a termelőszövetkezeti mozgalom további erősítésében, fejlesztésében. Tartsák szem előtt, hogy ez nem egy feladat a sok közül, hanem a legfontosabb feladat. A jó munka, a személyes példamutatás minden területen fontos, de elengedhetetlen ép. pen a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésében. Földművesszövetkezetein!; vezetői és tagjai mutassanak példát i termelőcsoportokba való belépésükkel. L1 kell érnünk, hogy a szó és a tett egy' beessék szövetkezeteink vezetőinél, aki.: a dolgozó parasztok előtt a tcrmelőszö" vetkezeti gazdálkodás előnyeiről beszél, nek. Szép eredményekre mutathatunk rl ezzel kapcsolatban. Megyénkben már 20.530 földmüvesszövetkezfti tag -lépett a termelőcsoportokba — köztük több mint 1.200 vezetőségi tag. Olyan dől. gozók léptek rá a nagyüzemi gazdá'ko., dás útjára, akik évek során megismer, kedtek a szövetkezés gondolatá'-'ál, it ' ismerték nagy előnyeit és bátran példamutatóan választották a fejlettebb sző. vetkezeti formát.

Igen sok szövetkezeti vezető és tag m;.i szövetkezeti ünnepünk alkalmából határozta el, hogy termelőcsoportba lep, vagy új termelőesoportot alakít. Tisza- csermelyen a föidrr.űvesszövetkezet 1 ) vezetőségi tagj'a írta alá a belépési nyi" latkozatot, Göncön az I. tipusu tszcs, tag: jai elhatározták, hogy a Nemzetközi S;c. vetkezeti Nap tiszteletére a fejlettebb IIL tipusu csoportba lépnek át.

MAI ÜNNEPÜNKÖN érezze át a földművesszövetkezetek minden egyet tagja az előttünk álló feladatok nagyságát. Újult erővel fogjunk a küzdelemhez, győzzük le azokat az akadályokat, amelyek gátolják szövetkezeteink még síké" resebb munkáját. Erősítsük termelőszövetkezeteinket. gyarapitsuk földműves, szövetkezeteinket, tettekkel bizonyítsuk be, hogy .a szövetkezeti mozgalom harcosai vagyunk — így válik a Nemzetközi Szövetkezeti Nap új erő forrásává, mé; boldogabb jövőt építő munkánkban.

BALATONI JÓZSEF MÉSZÖV megyei titkár.

Megyénk kisipari szövetkezeteinek dolgozói a Nemzetközi Szövetkezeti Nap megünnepléséér t

A miskolci kisipari termelőszövetkezetek dolgozói lelkes munkafelajánlások» lkai. a verseny kiszélesítésével, munkájuk termelékenységének emelésével ünnepük Bt Nemzetközi Szövetkezeti Napot.

Szép eredményeket értek el az aszta- KoSszövetkezet brigádjai, 'amelyek az egyetemi város berendezési tárgyait készítik. Felajánlásaik megvalósításával 749 munkaórát takarítanak meg, ezzel segítik elő az egyetemi város határidő előtti elkészítését. Értékes vállalással készültek a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepié, sere 'a Ruházati Javító Szövetkezet dől'

gozói. A többi szövetkezet dolgozói ic megértették, hogy a termelékenysé; emelésével, a munkaverseny szélesítésé, vei erősíti szövetkezetét.

Az ózdi, sátoraljaújhelyi,, mezőköves, di, putnoki, sárospataki és szerencsi kisipari szövetkezetek dolgozói szintén nagy lelkesedéssel készültek a Nemzetkö; i Szövetkezeti Napra. A szövetkezetei: dolgozói felvonulnak ezen a napon és sportbemutatókat rendeznek.

HARBER JANOS

KISZÖV. szöv. pol. előadc.

fiz indiai kongresszus párt végrehajtó bizottságának határozatit állást foglal a szabadságukért küzdő népek harca mellett

ü Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártfa központi Vezetőséginek határozata az állattenyésztés és a fakarmányfermeiés fejlesztéséről az 1951—54. éyekhen

Országunk állattenyésztése a fel- szabadulás óta és különösen az ötéves terv első két évében jelentősen fejlődőit. 1048 óta a szarvasmarhaállo- rnány 22, a sertésállomány 04, a lóállomány 27, s a juhállomány löl százalékkal növekedeit. Országunk állat- állománya lényegesen meghatódja a felszabadulás előtti színvonalat.

Jelentősen fejlődött az állattenyésztés a termelőszövetkezetekben és különösen az állami gazdaságokban. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban együttvéve az utóbbi két évben a szarvasmar,haáüomány 305, a sertésállomány 135, a lóállomány 308, a juhállomány 230 százalékkal nőt.

Állatállományunk fejlődésének jelentős eredményei azonban nem szabad, hogy önelégültségre vezessenek, mert állattenyésztésünkben igen komoly hiányosságok vannak és mert mind teljesebben kell kielégítenünk népünk és népgazdaságunk szükségleteit állati termékekben.

Gyorsan szaporodó állatállományunk részére a belső tartalékok jobb felhasználásával megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt kell biztosítani. Állattenyésztésünk gyors- iitemű fejlesztése érdekében meg kell akadályozni az ellenséges elemeknek, főleg a ku’ákoknak ny. állatállomány csökkentésére irányuló kártevő szándékát.

DD

Az indiai kongresszus párt végrehajtó bizottsága most folyó ülésén határozatot fogadott el, amelyet Nehru terjeszt a bizottság elé.

A határozat kimondja, hogy „a párt Hgrehajtóbizottsága mély rokonszenvet írea Tunisz és a többi északafrikai ország

Í

épei iránt, szabadságukért folytatott arcukban’. Megállapítja, hogy India

külpolitikája a faji és nemzeti egyenjogúság elvére támaszkodik, amely nélkü nem lehet béke a világon.

„India — mondja végül a határozat — továbbra is a béke és a nemzetköz együttműködés megteremtésén fáradozil és ehhez az eszméhez hű marad, bármilyen körülmények is állnak elő*"

Az 1952—54. években tovább kell növelni az állatállományt és emelni kell az állattenyésztés termelékenységét, az átlagos hozamot és a szapora. Ságot.

1 Az állatállományt 1954. év vé- ’ géig, 1952:má'reiuéáihoz viszonyítva, a következőképen .kell fejleszteni: Az- összes szaiL-ásmaubaállományt 11, — ezen belül a tehénállományt-32, a ló. állományt 8, a 'sértésállományt 14, a juhállományt 62 százalékkal keli növelni.

A termelőszövetkezetekben 1952 márciusához viszonyítva, 1954 végéig a közös sznrvasmarhaálíományt 353 — ezen belül a tehénállományt 460, a közös sertésállományt 356 — ezen belül a kocaállományt 365, a lóállományt 387, a közös juhállományt 282 százalékkal, a közös baromfiállományt pedig ti zen négyszeresére kell emelni.

Az állami gazdaságok ugyanebben az időszakban szarvasmárhaállomá. n.vükat 173, tehénállományt 214, a sertésállományt 114, a lóállományt 107, a juhállományt 90, a haromfiál- lomáriyt 128 százalékkal növeljék.

O A tehenek átlagos évi téjhoza" mát az 1951 évihez viszonyítva, 1954-re országosan 400 literrel kell emelni. 1954-ben az állami gazdaságok átlagosan 3200 literes, a termelőszövetkezetek 2400 literes évi tejhozamot érjenek el.

A juhonkinÜ gyapjuliozamot országosan 0.5 kg-al kell növelni, ezen belül az állami gazdaságokban 4.3, a termelőszövetkezetekben 4 kg-os átlagos g.vapjubozamot kel! elérni.

Az egyéves tojáshozamot országosan tojónkint 19 darabbal kell növelni, az állami gazdaságokban el kell érni a tojónkinti éri 110, a termelőszövetkezetekben az évi 100 darab tojást.

Az átlagos malacszaporulaiot országosan 37 százalékkal kell növelni. Az állami gazdaságokban 1954-ben országos átlagban 100 anyakoca ntán 120 darab, n termelőszövetkezetekben pedig 100 anyakoca után 860 darab malacot kell felnevelni.

Az átlagos borjúszaporulatot országosan 10 százalékkal kell emelni. Az állami gazdaságokban 1954-ben évente 100. tehén után 85, a termelőszövetkezetekben pedig 75 borjút neveljenek fel.

A juhok szaporulatát országosan 15 százalékkal kell emelni. Ezen belül el kell érni, hogy egy év alatt 100 anyajuh után az állami gazdaságokban 125, a termelőszövetkezetekben 100 bárányt neveljenek .fel.

A szapornlat növelésével, aa állatok jobb «neghízlalásávaű 1952-liez viszonyítva, 1954-ben 50 százalékkal több sertéshúst és 45 százalékkal több marhahúst kell termelni.

A földművelésügyi minisztérium, az állami gazdaságok és erdők minisztériuma, a begyűjtési minisztérium és a helyi tanácsok gondoskodjanak a következő intézkedések megvalósításáról :

I El kell terjeszteni a fejlett te* nyésztési, takarmányozási módszereket, valamint az állattenyésztési tudomány legújabb vívmányait.

a) Az állatokat hozamuknak megfelelően egyedileg takarraányozzák Takarmányozásra nagymértékben használják fel a zöld, a siló és a vizenyős takarmányokat, ugyanakkor takarékoskodjanak az abraktakarmányokkal.

b) Biztosítsák az állatállomány megfelelő elhelyezését. Az istállók ne legyenek nedvesek, huzatosak, azokat rendszeresen szellőztessék, tartsák tisztán. A betegségek megelőzése, az állatok termelékenységének fokozása érdekében kora tavasztól késő őszig alkalmazzák minél több helyen az állatok karámszerű tartását, a szabad- szállást.

c) Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek szarvasmarba tenyészeteikben mindenütt térjenek rá a nap! háromszori fejésre és a borjak itatásos módszerrel történő felnevelésére. Emellett 1953-ban legalább 3000, 3954-ben pedig legalább 6500 nagy tejhózamu tehénnél négyszeri fejést kell bevezetni.

A zöld futószalag bevezetésével kora tavasztól késő őszig gondoskodjanak a tehenek zöldtakarmáunya] való ellátásáról. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az olcsóbb, ugyanakkor á termelékenységet job- báli elősegítő ..takarmányozás, érdekében 1953-ban csak a napi 6 liternél, 1954-ben napi 8 liternél több tejet adó tehenek részére adjanak abraktakarmányt.

. A tej zsírtartalmának növelése cél. jábóü kezdjék meg a tej zsírtartalom szerinti átvételét. A tehenek tejtermeléséről tehenenkínt és naponta vezessenek pontos feljegyzéseket.

d) A sertéstenyésztésben n süldőkocák kivételével az egész kocaállománynál alkalmazni kell az évi kétszeri malacoztatást. Csökkenteni kell a malacok elhuílási százalékát.

A termelőszövetkezetekben és az árutermelő állami gazdaságokban térjenek rá a sertésfajták keresztezésére.

e) A hizlalás kezdeti időszakában 70—-80 kg-os súlyig a feletetett takarmánynak legalább 50 százaléka jjöld- és silótakarmányból, valamint szénafélékből álljon. A hizlalás meggyorsítása érdekében a malacokat mindjárt választás után fokozottabban takarraányozzák, így el lehet érni, hogy a hússertések 10 hónapos korra, a mangalicasertések 12 hónapos korra legalább 130 kg súlyra hízzanak.

f) A lótenyésztésben gondoskodjanak minden egészséges kanca befe- deatetéséről, a vemhes kancák kíméletes igázásáról és így minél több csikó felneveléséről.

g) A juhtenyésztésben általánossá kell tenni a kétévenkint háromszori bárányoztatást. A juhászok fordítsanak nagy gondot a juhok takarmányozására, főként a silótakarinány etetésével, akadályozzák meg az állomány téli súly veszteségét.

li) A baromfitenyésztésben a keltető állomásokon 1953-tól kezdve kizárólag vérvizsgált, egészséges állományból származó tojásokat szabad keltetni. A tyúkok tojáshozamának emelése érdekében létesítsenek ligetes kifutókat. Alkalmazzák a téli tojástermelést elősegítő új módszereket ívilágítás. zöld- és silótakarmányozás, stb.), vezessék be a baromfiak nyári ván- dorólazásátO A szaporább és nagyobb Uoza* mú állatfajták elterjesztése és a tenyésztői munka megjavítása érdekében a következő intézkedések szükségesek :

á) A kiváló értékű tenyészállatok nevelése céljából az állami gazdaságokban a .ló állattenyésztéssel rendelkező termelőszövetkezetekben törzstenyészeteket kell létesíteni. Segíteni kell a tenyésztési munkában azokat az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is, akik megfelelő minőségű törzsállománnyal rendelkeznek, a tenyészállatok felnevelésére velük továbbra is tenyésztési szerződéseket kell kötni.

b) A törzstenyészetekben 1954. év végére az alábbi arányokban a következő fajtákból kell a törzsállományt kialakítani:

1 Magyar-tarka szarvasmarha-*-• fajta 82, szimmentháli 8, borzderes 5, szürke magyar (alföldi magyar) 5 százalék;

.J nagy fehér hússertés fajta (két típusban) 35, mangalica 35( fekete hússertés (két fajta) 30 száz*J lék;

t> magyar lófajta (félvér) 47, «**-'• niusz 30, magyar hidegvérű 15j lipicai 4, arab telivér kettő, angol tp- liver egy, ügető 1 százalék;

A fésűs inerinó juhfajta 85, d- gája C, kaukázusi rambouiHet friz és karakiil fajták három-háronr» százalék;

CT tyúkoknál fehér leghorn fajta 30, sárga magyar, fehér magyar, kendermagos magyar, fogolyszínű leghorn és nagy vörös (Rhode Island) fajták 13—13, nagy kendermagos (Plymouth) fajta 5 százalék. Törzsállományt kell kialakítani t magyar ludfajtából, a nemesített magyar kacsa, a pekingi kacsa és n bronz pulyka fajtából.

c) E fajtákon belül a törzstenyészetekben fordítsanak nagy gondot a táj- fajták tenyésztésére és továbbfejlesztésére. Elsősorban a bonyhádi, mosom, békési és mezőhegyesi magyar tarka szarvasmarha tájfajták, a szabolcsi, kisbéri, tolnatamási, kemenes- aljai magyar lótájfajták, valamint a mezőhegyesi és a hortobágyi nouiusz lótájfajták törzsállományát keli továbbfejleszteni.

d) A földművelésügyi 'minisztérium és az1 állami gazdaságok és erdők minisztériuma részletesen' írja elő & törzstenyészetek tenyésztési céljait. A fajták továbbjavításának főbb irányai a következők legyenek: szarvasmarhafajtáknál a tejhozam és a tel zsírtartalmának növelése, lófajtákuá; a nagyobb munkaképesség elérése, sertésfajtáknál a nagyobb szaporaság. gyorsabb fejlődőképesség és jobb ta- karmányértékesííés kialakítása, juh- fajtáknál a nagyobb gyapjuhozam és a nagyobb élősúly kifejlesztése, tyilk- fajtáknál a tojáshozam és a különféle betegségekkel szemben az ellen- állóképesség növelése.

e) A termelőszövetkezetek és állam* gazdaságok árutermelő farmjai, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is javítsák meg a tenyésztői munkát, a tenyészkíválasztás, a céltudatos párosítás, a jobb takarmányozás, gondozás, -ápolás útján.

Szaporítani kell a jobb termelőképességű fajták arányát.

f) A kiváló apaállatok tenyészhatásának jelentős kiterjesztése céljából tovább keli fejleszteni a mesterséges termékenyítést: 1953-ban legalább

45-000 tehenet, 70.000 kancát és 50000 juhot, 1954-ben pedig legalább

65.000 tehenet, 84.000 kancát és százezer darab juhot keli mesterségesen termékenyíteni.

g) A tenyésztői munka megjavítása érdekében — az állami apaállatellátás rendszerének fenntartása mellett — állami gazdaságok és a nagyobb termelőszövetkezetei: törekedjenek arra, hogy saját magul: tartsanak apaállatokat.

h) A termelőszövetkezetek tenyésztői munkájának irányítása és megjavítása céljából a földművelésügyi minisztérium szervezzen állami állattenyésztő állomásokat: 1952 év végére 9 szarvasmarhatenyésztő, 9 lótenyésztő, 6 juhtenyésztő és 7 sertéstenyésztő állomást kelt létesíteni. — Ezenkívül minden megyében állam’ baromfi tenyésztő állomási kell szervezni. A termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének elősegítésére a földművelésügyi miniszter felügyelete alatt meg.vénkint keltetőállomásokat kell létesíteni.

A kiváló minőségű tenyészállatok nevelése érdekében a begyűjtési minisztérium az államnak átadott tenyészállatokat 1953 július l-től egy-