Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1952. szeptember 14. Nagy lelkesedéssel készül Monok a Kossuíh-ünnepségre Népes küldöttséggel képviseltetik mi­■ mm ii ■iiir iiM ii 11 i iiii'ii in iiiiipiBimiinii ww szeres súlyban számítsa be a beadási kötelezettség teljesítésébe­A mezőgazdaság minden szektorá­ban gondoskodni keil az állatállo­mány erőteljes fejlesztéséről: az ál­lattenyésztési munkát szervezetteb­bé, megbecsültebbé kell tenni. I Az állatállomány további terv- • saerti növelése érdekében a következő intézkedések életbelépte­tése szükséges: a) Minden termelőszövetkezet kö­telessége, hogy alakulásától számí­tott egy éven belül minden 100 kh szántóföldi területére legalább 5 te­hénnel, 4 kocával, 40 törzsbaromfi­val és juhtenyésztö vidéken (Sza- boles-Szatmár, Hajdu-Bihar, Borsod- Abauj-Zemplén, Szolnok, Bács-Kis- kun. Tolna megyék) 20 anyajuhval rendelkezzék. b) Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok az idei szárazság el­lenére is összes takarmányozási le­hetőségük felhasználásával töreked­jenek állatállományuk további fej­lesztésére. 2 Az állattenyésztői (különösen • a sertéstenyésztői) munka le­becsülésének megszüntetése, vala­mint a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gyorsan fejlődő állatállományához új dolgozók, első­sorban női dolgozók munkábaállítá- sa érdekében a következőket kelj tenni: a) A termelőszövetkezetekben el kell érni, hogy 1954. év végére a te­henészetben és a sertéstenyésztés­ben dolgozóknak is több mint fele nő legyen. b) Az állami gazdaságokban gon­doskodjanak arról, hogy 1952. év végéig legalább ötezer, eddig más munkakörben dolgozó állandó alkal­mazott és legalább tízezer növény- termelési idénymunkás kapjon állat- tenyésztési munkára beosztást — el­sősorban nők és fiatalok. Az 1954. év végére a sertés- és szarvasmarha­tenyésztésben ötven százalékban, a baromfitenyésztésben pedig túlnyo. mórészt női dolgozók legyenek. c) A termelőszövetkezetekben és áz állami gazdaságokban az állatte­nyésztési tanfolyamot, technikumot, vagy főiskolát végzett szakembere­ket, állattenyésztési dolgozókat kivé­tel nélkül állattenyésztési munkára kell felhasználni. 3 Az állami gazdaságokban és a • III. tipusu termelőszövetkeze­tekben,, illetve csoportokban alakít­sák ki az állattenyésztés fejlett, nagyüzemi munkaszervezetét. a) Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben szervezzék meg és erősítsék meg az állatte­nyésztési munkaszervezés alapegysé­geit: állattenyésztési brigádokat. A brigádokat állatfajonkint, az állatok elhelyezésének és használatának megfelelően területileg i3 külön-kü- lön szervezzék meg, b) Azokban az állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetekben, ahol nagyobb létszámú állatállomány van: a brigádok munkájának összefogá­sára állatfajonkint külön-külön léte­sítsenek állattenyésztési farmokat. c) Az állami gazdaságok termelő­szövetkezetek minden állattenyészté­si munkára szigorú napirendet köte­lesek megállapítani. A takarmány- gazdálkodásnál és az állati termé­kek kezelésénél szigorú számadást kell bevezetni. Az állati termékhozamok, s a sza- poraság emelése, valamint az állat- áSomány számának fejlesztése érde­kében nagymértékben növelni kell a takarmánytermelést. A takarmány­termelés növelését elsősorban a ter­méseredmények jelentős emelésével kell elérni, de emellett növelni kell a szántóföldi takarmányok vetésterüle­tét is, különösen a másodtermés fo­kozásával. 1 A szántóföldi tákarmánynövé. • nyék, fökép a kukorica, az ár­pa, a zab, a lucerna, a vöröshere, stb. terméshozamát a kővetkező in­tézkedések végrehajtásával fokoz­zák: a) Minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gaz­daságaiban is gondoskodjanak arról, hogy az istállótrágyát minél kisebb veszteséggel kezeljék. A trágyakeze­lésnél minél szélesebb körben térje­nek rá a nyersfoszfátos eljárás al­kalmazására. El kell érni, hogy 1952-ben minden gazdaság szántóföldi területének leg­alább egyötödét, 1953-ban és 54-ben 1/4—-1/4 részét szerves-trágyázza, elsősorban a kapásnövények, vala­mint az ipari növények, s a takar­mánykeverékek vetése előtt. Nyári, vagy őszi lessántás előtt kát. hol- dankint legalább 150, de lehetőleg kétszáz mázsa istállótrágyát kell a szántóföldre kihordani, A homokom területeken minden gazdaságban el kell terjeszteni a zöldtrágyázást. Sza- bolcs-Szatmár és Somogy megyében csillagfürt, Bács-Kiskun megyében pedig somkóró segítségével. Javítsák meg a műtrágya felhasz­nálását is. b) Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépállomások és lehető­ség szerint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is, a magasabb takarmánytermés érdekében alkal­mazzák mindenütt az alapvető agró- technikai szabályokat. így: az őszi mélyszántást lehetőleg október vé­géig végezzék el és legkevesebb 20 cm mélységben, az elöhántós ekék teljes kihasználásával, tavasszal az ősszel mélyszántott területet simitóz- zák el, vetés előtt alkalmazzanak kultivátort, a vetéshez tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot használjanak, végezzék el pontosan és idejében a növényápolást, a beta­karítási veszteségeket a lehető leg­kisebbre csökkentsék. c) A kukorica holdankinti termés­átlagát 1951-hez viszonyítva orszá­gosan legalább 2 mázsával, az álla­mi gazdaságokban 4, a termelőszö­vetkezetekben pedig 3 mázsával kell emelni. Széles körben el kell terjesz­teni a kukorica négyzetes, féaekes vetését és gépi művelését, a vetés- területnek 1953-ban legalább 30, 1954-ben legalább 40 százalékán, a hibrid kukorica vetőmag alkalmazá­sát 1953-ban a vetésterület 15, 1954- ben legalább 30 százalékán, a pótbe­porzásnak egyszeri, de inkább két­szeri elvégzését. d) Az árpatermelés fokozása érde­kében növeljék az őszi árpa vetését 1952 őszén az összes árpa vetésterü­letnek 53 százalékára, (az 1951. évi őszi vetésnek közel kétszeresére) 1053. őszén pedig 59 százalékra. Mind az őszi árpa, mind a tavaszi árpa és a zab vetésénél térjenek rá a keresztsoros vetésre, az állami gaz­daságok vetésterületén 1952—53-ban legalább 35, 1953-—54-ben pedig legalább 75 százalékban, a termelő­szövetkezetek vetésterületén 1952— 53-ban legalább 25, 1953—54-ben legalább 70 százalékban. 1953. évtől kezdve a takarmánytélék vetésterü­letének egynegyedén nemesített vető­magot kell használni. e) A pillangós virágú szálastakar­mánynövények terméshozamának növelésére fokozni kell a lucerna nyári vetését, pótbeporzását és ke­resztsoros elvetését, valamint su hen­geres, illetve a petrencés szénaszári- tási módszert. f) Tovább kell növelni a másodnö­vények vetésterületét: 1952-höz vi. szonyítva 1953-ban 43 százalékkal, 1954-ben pedig 68 százalékkal. g) A szántóföldi takarmányterme- lés területét országosan mintegy 100.000 kát. holddal kell növelni, első- sorban eddig nem müveit, terepterü­letek és parlagok művelésbe voná­sával. h) Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek használják ki ön­tözési lehetőségüket a takarmánynö­vények terméseredményeinek növelé­sére is. A rétek és Jegelők hozamának • fokozása érdekében a követke­ző tennivalók szükségesek: a) Minden rét- és legelöterületen végezzék el gondosan a felszíni ápo­lást. 1953 őszétől kezdve a kiritkult részt fümagkeverékkel vessék felül. A legelőkön minden év tavaszán szervezzék meg a szakaszos legelte­tést. b) A felületi javítás mellett meg kell kezdeni a rétek, legelők gyöke­res megjavítását. 1952. őszén k te­rület 15 százalékán, 1953 őszén pedig újabb 15 százalékán, a gyökeres megjavításra kijelölt réteknek, illet­ve legelőknek évente egynyolcad ré­szét fel kell törni és kétéves szántó­földi használat után pillangós évelő­növények és pázsitfűfélék keveréké­vel újra kell vetni. 1954-ig 1952-höz viszonyítva két­szeresére kell növelni a fúmagterme- lö vetések területét. A fejlődő állatállomány részé- re különös gonddal keü a ta­karmánytartalékok gazdaságos fel- használását megszervezni. a) Minden termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság, hizlalda, és sertéste­nyésztő gazdaság, valamint egyéni­leg dolgozó paraszt használja fel ta­karmányozásra az összes erre a cél­ra alkalmas melléktermékeket és anyagokat. b) Széles körben el kell terjeszteni a. takarmányok silózását: 1951-hez viszonyítva 1952 őszén 50. 1953-ban 85 és 1954-ben 128 százalékkal több silótakarmányt kall készíteni. c) El kell terjeszteni széles körben azokat az élenjáró módszereket, amelyek segítségével az értéktelen takarmányokat feltárás útján érté­kes takarmányokká lehet átalakíta­ni. Elsősorban meg kell szervezni a szalmafeltárást. fahamus kezelés, meszezés, pácolás, gyors silózás út­ján. d) A földművelésügyi miniszté­rium. az állami gazdaságok és erdők minisztériuma, valamint a begyűjtési minisztérium fordítsanak nagy gon­dot arra, hogy a termelőszövetkeze­tekben, az állami gazdaságokban és hizlaldákban a takarmánykészletek­kel takarékosan gazdálkodjanak. Ecckbcn a napokban a; ország sseinc Monok felé fordul, almi 150 évvel c;_ előtt Kossuth Lajos született. Monok község dolgozó parasztjai nagy gonddal csinosítják a ialut, hogy szeptember 19.én, az évforduló napján minden ra' gyogjon a tisztaságtól. Kossuth Lajos szüló'házát szorgos ke­zek átmeszelték. A ház tágas udvarán mindenütt virág. A Kossuth.haz előtt sokan dolgoznak. Hordják a kővet. a földet az útra, hogy az ünnepségre rendbe hozzák. Ezt is társadalmi munkában végzik a dolgozó parasztok. Ott dolgozik köztük Hugya József középparaszt is. — A falu szélén lakom ugyan, de szívesen segítek itt az útjavításnál -j- mondja. — Büszke vagyok, hogy a mi kis községünkben született Kossuth La­jos; azon igyekszem, hogy községünk méltóképpen készüljön a nagy ünnepség­re. /t külsőségekkel is be akarjuk bizo" nyítani, hogy községünk minden dolgo­zó parasztja tudja, mivel tartozik Kos­suth emlékének. Ördögh .Ferenc tanácstag, az ünnep' ségre érkező vendegeket fogadó bízott, ság egyik tagja lesz, 100 százalékon fe. lül teljesítette beadását, a hizottsertés beadásnak is pontosan eleget tett, így járul hozzá, hogy a község teljesítse szeptember 19're tett vállalását. Lázas munka folyik a kultúrotthon, ban is. A község MNDSZ asszonyai zászlókat készítenek, a feliratokhoz be. tűket vágnak, transzparensekre jelszava­kat erősítenek. Fazekas Istvánná és Fi- csor Istvánná dolgozó parasztasszonyok szorgalmasan kiveszik részüket a g>un- kából. Szőke Fercncné, az MNDSZ veze­tője mindenütt ott van, segít asszony­társainak. A Kossuth utca lakói elhatározták, hogy az ünnepség napjára minden ház ablakába muskátlit helyeznek, hogy még szebb legyen a falu képe. Sokan népvú se'.etben mennek majd az ünnepélyre. Az iskola ablakán gyakran kicsendül­nek a Kossuth '«nóták — az úttörő csa­pat próbát tart. Szőke Ferenc igazgató mindent elkövet, hogy az ünnepélyen jól szerepeljenek Kossuth falujának úttörői. A DISZ-fiatalok is kimcszelték a szer. vezet helyiségét, új dekorációkat készí­tenek, résztvesznek a kultúrotthon dí­szítésében is. A ,,Kossuth“ termelőszövetkezet tag­jai is nagy gonddal igyekszenek porti" jukat rendbejiozní. Gazdaságuk udvarát szépen kitakarítják, új kaput készítenek. Az ünnepség műsora Összeállították már az ünnepség mű­sorát. Diadalkaput állítanak 8Z érkező ven­dégek tiszteletére. A lelkes ünnepi hat}' gulatot különösen emelni fogja a köz­ségbe érkező két honvéd diszszázad. Egy század gyalogos, egy pedig 48'as ruhá­ba öltözött huszár lesz. A község dolgozó parasztjai szeretettel várják őket. Szeptember 19.én délben 1 órakor kezdődik az ünnepség. Az ünnepi be' szédet Nógrádi Sándor elvtárs altábor­nagy mondja. Ezután a párt és a. kor. mány, a megyei és járási pártbizottság, a megyei és járási tanács, a tömegszer’ vezetek, az üzemek, bányák és építke­zések, az intézmények képviselői koszo­rúkat helyeznek el Kossuth Dajos em' léktáblája előtt. Délután és este kultúrműsor lesz, en. nek keretében fellépnek a miskolci Álla­mi Nemzeti Színház művészei, a mis' kolci Zenekonzervatórium tanárai, a diósgyőrvasgyári ének-, zene- és tánc együttes, a monoki, pusztafalusi és a mikóházai tánccsoport, a szerencsi óvó' e) A hulladékanyagok jobb fel- használása érdekében a különböző üzemeknél, vállalatoknál sertéshízla- lást kell szervezni. f) A termelőszövetkezetek a közös állatállomány, valamint a háztáji állatállomány takarmányszükségle­tét feltétlenül maguk termeljék meg. m Az állattenyésztés és a takarmány­termelés fejlesztése érdekében jelen­tősen meg kell javítani a szakmai propagandát, valamint a mezőgazda- sági tudományos intézetek munká­ját. I Az állattenyésztői munka ml- • Hőségének megjavításához szük­séges szakmai ismeretek tömeges el­terjesztése érdekében a következő Intézkedések szükségesek: a) Az agrártudományi egyetem állattenyésztési és állatorvost karain, valamint a mezőgazdasági akadé­mián fordítsanak nagy gondot a fej­lett állattenyésztési módszerek gya­korlatának oktatására. b) A legjobb állattenyésztési dol­gozókat öt hónapos brigádvezetői tanfolyamon kell továbbképezni. c) A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere az állattenyésztési dolgozók részére szervezzen hároméves téli esti üzemi állattenyésztési tanfolya­mokat. d) A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere Írja elő, hogy a különböző állattenyésztési és állategészségügyi nőképiő 200 tagú énekkara, az egri pe. dagógiai főiskola kórusa. A kultúrműsorok közti szünetben a dolgozók megtekintik a Kossuth szülő­házában berendezett múzeumot és könyvkiállítást. A monoid,,Kossuth“ termelőszövet­kezet tagjai, valamint a község egyé­nileg dolgozó parasztjai, Monok nagy fia, Kossuth Lajos születése 150. év­fordulójára vállalták, hogy harmadik negyedévi sertés, marha, tejás, ba- romfibegyüjtési tervüket, valamint az őszi kapások begyűjtését határidő előtt túlteljesítik. Vállalásuk teljesítésével hozzá akarnak járulni november 7. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­Az új Kossuth-szobor Kossuth Lajos születésének 150-ák évfordulóján méltó emléket állít a ma­gyar pép. Képünk: a Budapesten fel. állítandó szoborcsoportozat főalakját, Kossuth Lajost a nagy szabadsághőst ábrázolja. Dzsullungur. (TASZSZ) Sibanlal Szakszón* indiai profes­szor Delhiben kijelentette, hogy Go­rakhpur környékén hétezer ember Szófia. (BTA) X „Hellas Press** hírügynökség közli, hogy a görög és a jugoszláv kormány tárgyalásokat folytatott Jugoszláviában Őrzött görög politikai foglyok és Görögországban fogvatar- tott jugoszlávok kicseréléséről. A belgrádi árulók — állapítja meg a „Hellas Press" —, miután a görög gyermekeket már kiszolgáltatták az munkakörök betöltéséhez milyen szakképzettség szükséges. e) A földművelésügyi miniszter, vala­mint az állami gazdaságok és erdők minisztere az eddiginél nagyobb számban adjon ki szakkönyveket. f) A földművelésügyi miniszter szervezze meg, hogy az agrártudo­mányi egyetem, valamint az állatte­nyésztési technikumok és a tudomá­nyos intézetek az állattenyésztés és a takarmánytermelés élenjáró dolgo­zóinak rendszeresen tartsanak szak­mai előadásokat. g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere a helyi tanácsok segítsék elő, hogy az állattenyész­tési dolgozók, brigádok és farmok között kiszélesedjék a szocialista munkaverseny. 2 pont az állattenyésztőt tudó • mányos munka színvonalának emelése, valamint eredményességének fokozása érdekében ír elő különböző tennivalókat. így többek között ki­mondja, hogy a földművelésügyi miniszter 1954. év végéig a magyaróvár!, keszthelyi, debreceni és szarvas! tudományos in­tézetekben is szervezze meg az állat- tenyésztési kutató munkát. jvTl Az állattenyésztés 1952—54. évi ter­vének sikeres végrehajtása, aa állat­tenyésztés fejlesztése érdekében 1052- böz viszonyítva, 1953-ban 24, 1954-ben pedig negyvenkilenc százalékkal több beruházást kell .végrehajtani, gukat az ünnepségen a környékbeli köz­ségek dolgozói is. Ott lesznek a meg­emlékezésen az élüzemek Kossuth'dijas dolgozói, sztahanovistái, élmunkástai. fordulójának méltó megünneplésé­hez. Monok község dolgozó parasztjai felhívják a megye valamennyi dolgo­zó parasztját: esaSlakozzanak a ne­mes versenyhiz. ígérik, hogy a be­adási kötelezettség legjobb teljesíté­se mellett őszi munkájukat is halár- idő előtt elvégzik. Vállalják, hogy szeptember 19-ig a vetőszántást 109 százalékban, a búzavetést: 60. a rozs- vetést 10 százalékban elvégzik. A tsz saját erejéből 500 férőhelyes baromfiólat épít. Ugyancsak lelkesen készülődnek Kossuth születésnapja évfordulójának megünneplésére azok a termelőcso. portok, amelyek a nagy magyar sza­badságharcos nevét viselik. Megyénkben 24 termelőcsoport vá­lasztotta Kossuth nevét. A sajóörösi I. tipusö „Kossuth“ tszcs tagjai az évfordulóra jó munkával készülnek. Teljesen betakarították a burgonyát és a napraforgót, rövidesen végeznek a kukoricatöréssel, fokozott ütemben végzik a vetőszántást is. Kossuth Lajosról szóló szépirodalmi gyűjtemény jelent meg A Szépirodalmi Könyvkiadó „Kos­suth“ címmel gyűjteményt adott ki Kos­suth Lajosról szóló szépirodalmi művek'* bői. A kötetben szereplő írók többnyire! kortársak: Eötvös. Jókai, Kölcsey, Vaj­da. Mikszáth. Kossuth-bélyegsorozatot bocsát kt a posta A posta 1952 szeptember 15-én há* rom értékből — 40, 60 fillér és 1 fo­rint — álló bélyegsorozatot hoz forga"* lomba. A forgalombabocsátás napján a Mis­kolc 1. postahivatal elsőn'api bélyegzőt használ. Ugyanazon a napon a monoki posta- hivatal különleges keletbélyegzőt hasz": nál. éhenhalt. Szakszena rámutatott, hogy Pha ronda és Moharadzsganzs környé­kén naponta átlag egy ember hal, éher­athéni monarchofaslsztáknak — arr« készülődnek, hogy a görög demokra­tikus hadseregnek Rankovics börtönei­ben sínylődő katonáit és tisztjeit ki­cseréljék a monarchofasiszták Görög­országba menekült csetnikekért, úszta, sákért és a jugoszláv nép egyéb árulóiért, akikre Titonak most szűk. sége van fasiszta politikájának meg­valósításához. "I A beruházások segítségével biz. tositani kell, hogy az állami gazdaságokban 1953-ban a növekvő állatállomány elhelyezéséhez szüksé­ges épületek felépüljenek. 1954-ben már meg kell kezdeni az állami gaz­daságok régi állattenyésztési épületei, nek korszerűsítését is. O Az állattenyésztési célokat szol.. " gáló épületek építésénél és ter­vezésénél fordítsanak nagy gondot az anyagtakarékosságra, törekedjenek mi. nél egyszerűbb megoldásokra­vi? Az állattenyésztési terv végrehaj­tásának elősegítése érdekében meg kell erősíteni az állattenyésztést irányító szervezetet­Az állattenyésztés fejlesztési fel­adatainak gyors megvalósítása érdé- kében meg kell javítani az állatorvo­sok munkáját, s általában az állat­egészségügyi rendszabályok alkalma­zását. Aa állattenyésztés fejlesztése fel­adatokat ró a mezőgazdaság minded dolgozójára. Megköveteli az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében az ed­dig fel nem használt összes lehetősé-' gek és tartalékok kiaknázását. Az állattenyésztés fejlesztése legyed egész dolgozó parasztságunk, egész dolgozó népünk egyik legfontosabb iigye, ötéves tervünk sikeres megvaló­sításában. Begyűjtési tervük batáridő előtti teljesítését vállalták a monokiak Kossuth Lajos születésének évfordulójára Gorakhpur környékén hétezer ember éhenfcaát Utó ki akarja szolgáltatni a monarchojasiszté hóhéroknak a jugoszláv földre menekült görög hazafiakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom