Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

2 ÉSZAKMAG Y ARORSZÁG Vasárnap, 1952. szeptember 7. együtt eddig több mint 90 tonnával tel­jesítette túl vállalását. így kell dolgozni minden népnevelőnek. Az eredmény nem fog elmaradni­A lemaradásban szerepe van a jobboldali szociáldemokratáknak Nem kétséges, hogy az augusztus 20-i vállalások mögötti lemaradásban szerepe van az üzemekben rat'g meg­búvó jobboldali szociáldemokratáknak, akik rémhírek terjesztésével, bérde- magógiával, stb. igyekeznek elvonni a becsületes dolgozók figyelmét felada­taikról, élesztik, terjesztik a szo- ciáldemokralizmus áruló ideológiáját. Minden népnevelőnek azonnal le kell lepleznie — konkrét lielyi példákkal — ezt az ideológiát és be kell mu­tatnia összefüggését a vállalások mö­götti lemaradással. Népnevelőink jó, felvilágosító munkával száműzzék ezt az ideológiát, leplezzék le terjesztőit a dolgozók előtt Cgy kell megmutatni az ellenség munkáját, miat amely megmutatkozik a munkafegyelem la­zaságában, a fegyelmezetlenségben, a seiejtgyártásban, stb. Az sem vitás, .hogy népünknek, a béke ügyének egyik leggonoszabb, leg- konokabö ellensége, a klerikális reak­ció is szerepet, játszik a lemaradás­ban. A klerikális reakció és a szociál- demokratizmus édestesttestvérek, egy célt szolgálnak a munkásosztály és a dolgozó nép ügyének elgáncsolásában. Népnevelőinknek ezt az összefüggést is meg keil mutatniok. Tapasztalatból tudjuk, hogy üze­meinkben; bányáinkban; építkezésein­ken a tervek és a vállalások teljesí­tése során milyen akadályt jelent időnkint a kétlakiság. Nem túlzók, ha I azt mondom, hogy kohászati üzemeink | lemaradásában, a bányák hullámzó, egyenetlen munkájában döntő része van a kétlaki dolgozóknak. A kétlaki­ság az oka a gyakori kimaradásoknak és annak, hogy egyesek „pihenni” — nem pedig becsületesen dolgozni jár­nak az üzembe és a bányába. Minden népneveiének látnia kell ezt az össze­függést is. Követniük kell a Hejőesa- bai Cementgyárban dolgozó Pásztor Gábor vasbetonszerelő népnevelő pél­dáját, aki jó, konkrét felvilágosító munkával elérte, hogy 70 tagú bri­gádjának minden tagja leadta földjét. Mióta leadták a földet, a brigád 40 tagja más munkára mehetett, mivel a 70 tagú brigád eddigi munkáját 30 dolgozó is el tudja végezni. Népnevelőink állandó felvilágosí­tást végezve és magatartásukban is példát mutatva, emelik a dolgozók öntudatát, kemény helytállásra tanít­ják őket. Minden népnevelőnek látnia UeM, hogy az agitáeiós munka állan­dósága, folyamatossága az alapja annak, hogy dolgozóink ne rettenje­nek vissza az esetleges nehézségektől, hanem eredményesen helyt állva győz­zék le azokat,. Tar László, a Diós­győri Gépgyár népnevelője például felvilágosító munkája közben gyakran állítja a dolgozók elé saját életét. Elmondja, bogy a felszabadulás előtt a nyíregyházi főispán birtokán haj­nali 4 órától éjjel 11 óráig dolgozott napi 70 fillérért és mélységes nyo­morban élt. Ma jó és vidám az élete. Mindezt úgy becsüli meg, hogy kemé­nyen helytáll a termelés frontján. — Megfogadta; hogy szeptember 10-re befejezi ezévi tervét. Nemcsak sza­vakkal,- tettekkel mutatja meg, ho­gyan kell és lehet helytállni a párt­ós kormányhatározatok végrehajtásá­ban. Ne hanyagoljuk el Üzemeinkbe® széles körben elterjedt a csoportos agitáció módszere. Ez ör­vendetes. Ugyanakkor azonban gyen­gül az egyéni agitáció. Ezen változ­tatni kell és erősíteni kell az egyéni agitációt. Számos példát találunk ar­ra, milyen nagy segítséget nyújt a termeléshez, a munkához az időszerű, helyi jellegű szemléltető agitáció. — Például a diósgyőri és ózdi kohók építésénél nemcsak naponta, de órán- kint, félóránkint adtak ki friss anya­gokat. az egyéni agitációt! Népnevelőink napról napra tanul­mányozzák a Központi Vezetőség út­mutatásait ! Olyan érveket ad az elv­társaknak, amelyek nagymértékben erősítik, elősegítik a népnevelők mun­káját. Bizonyos; hogy Borsod megyében fel fog lendülni az agitáeiós munka, biztosítjuk a tervek teljesítését és túl­szárnyalását; a Rákosi elvtársnak adott szó maradéktalan valóraváltá- sát. Kihirdették as ítéletet a Duna—Fekete-tengeri csatorna építése ssabotálóinak bűnperében A „Scanteia“ közli, hogy a bukaresti katonai törvényszék, amely Poarta Alfca.ban tárgyalta a Duna^—Fekete- tengeri csatorna építkezései munká­latait szabotáló banda bünperét, a napokban hirdette ki Ítéletét. A bíróság Georgescu Topazlau, Nichifce Dumitru, Aurél Rozei, Nieo- lae Vasileíscu és Petre Cematescu Vádlottakat a Román Népköztársa­ság népgazdasága fejlesztésének sza- botálása miatt halálra Ítélte, mig a többi vádlottat a Román Népköztár­saság népgazdasága fejlesztésének szabotálása és a népek békéjének veszélyeztetése miatt 20 évtől élet­fogytig tartó kényszermunkával, to­vábbá lázi fás! kísérlet miatt tíz évi fogházbüntetéssel sújtotta. A japán egységes, demokratikus nemzeti felszabadító atcvonal váiasztási programja Tokió (TASZSZ). Az „Akahata" című lap jelentése szerint a Japán Kommunista Párt központi vezetőszerve a küszöbön- álló parlamenti választásokkal kap­csolatban közzétette az egységes de­mokratikus nemzeti felszabadító arc vonal választási programját, amely a többi között hangsúlyozza: Érvényteleníteni kell a különbéke- szerződést, az amerikai—japán „biztonsági egyezményt“, minden ol­dalú békeszerződést kell kötni a Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­a Japán Kommunista Párt leihívása a j A Japán Kommunista Párt központi Vezetőszerve a választási program­mal egyidejűleg közzétette a japán néphez intézett felhívását. A felhívás­ban konkrét tényeket sorol fel arról, hogy a különbékeszerződés, az úgyne­vezett biztonsági egyezmény és a ■„közigazgatási egyezmény” fokozta az amerikai monopol tőke befolyását és a háború, a pusztulás szélére sodorta a nemzetet. A felhívás rámutat, hogy a nemzet Súlyos helyzetéért a nemzetáruló szer. ződéseket és {egyezményeket aláíró .Tosida-féle liberális párté a felelős­ség. Magán a nemzeten kívül senki sem vezetheti ki az országot a válságból és a nemzet ezt a vélt csak Josida reakciós kormányának megbuktatásá­val érheti el. Ha a nemzet győz, ez hatalmas mértékben megerősíti az Egységes nemzeti arcvonalat és a meg. Szállási rendszer felszámolását, a nem­zeti felszabadulás koalíciós kormá- hyának megalakulását eredményezi. A nemzetnek választania kell, hogy a háború útján, vagy a béke útján ha­ladjon-e. A felhívás felszólít minden haza-. säg részvételével. Harcolni kell az újrafelfegyverzés, a parasztok és ha­lászok feudális kizsákmányolása, a munkanélküliség ellen. Harcolni kell a nép életszínvonalának emeléséért, a katonai célokat szolgáló súlyos adók eltörléséért, az árak leszállítá­sáért, a nemzeti kultúra védelméért. A program utolsó pontja így szól: „Harc a nemzetárulás kormá­nyának lemondásáért, a nemzeti fel- szabadulás koalíciós kormányának megalakításáért.“ központi vezetőszervének apán néphez fias és békeszerető japánt és hazafias, valamint békeszerető szervezetet; hogy összefogva mérjenek vereséget a liberális pártra. A felhívás síkraszáll amellett, hogy fogadják el az egysé­ges, demokratikus nemzeti felszaba­dító arcvonal programját, amely a há. ború ellen, a nemzeti függetlenségért és békéért folyó küzdelem leghatáso­sabb harci programja. A Kommunista Párt hajlandó összefogni mindazokkal az erőkkel, amelyek síkraszállnak a megszállási rendszer és a Josida-kor- mány ellen, mindazokkal, akik a vá­lasztási programnak akár egyetlen pontját is támogatják. A Kommunista Párt külön felhí­vással fordul a Szocialista Párthoz tartozó dolgozókhoz és kiemeli, hogy a jobboldali szocialista vezetők teljes mértékben a háborús uszítok ügynö­keivé váltak, a „baloldali" szocialis­ta vezetők pedig szintén támogatják az amerikai agresszorokat. A felhí­vás azt a reményt fejezi ki, hogy a szocialista párt egyszerű tagjai vi­lágosan felismerik a párt vezetőinek tettei és szavai közötti ellentéteket és feltámasztják az igazi hazafias szocialista pártot, amellyel a Kom­munista Párt szoros együttműködést hajlandó kifejteni* Kossá István elvtárs átadta a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak A Diósgyőri Gépgyár egymásután négyszer lett élüzem, a gyár dolgozói példamutató munkájukkal most kiér­demelték a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A gyár sok­száz dolgozója gyűlt egybe szombaton délután a diósgyőri Rákosi-kertben, ahol Kossá István elvtárs, kohó- és gépipari miniszter adta át a gyár dolgozóinak a kitüntető selyemlobo­gót. Kossá István elvtárs ünnepi beszé­dében elismeréssel szólt a gyár dolgo­zóinak áldozatos munkájáról. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói meg­értették ötéves tervünk döntő eszten­dejének jelentőségét. Az első és a második negyedévben túlszárnyalták tervüket, júliusban 108-7 százalékos tervteljesítés mellett 97.7 százalékos tervszerűséggel dolgoztak. A vállalat nagy gondot fordított az önköltség csökkentésére, a termolékenység emelésére. Jók az eredmények a szakmunkás- képzés terén is. Augusztus 1-ig a szaktechnikus tanfolyamot 58 dolgozó végezte el sikeresen. Az új munkások közül többszáz esztergályost, géplaka­tost, maróst és fúróst képeztek át. Át. átképzett munkások között nagyszámban varrnak nők, akik derekasan megállják helyüket a termelésben. • A munkafegyelem megszilárdításá­ban is jelentős eredményekkel dicse­kedhetik a vállalat. Ebben nagy sze­repe van a pártszervezet és a szak- szervezet jó munkájának. Az anyagtakarékossági mozgalom nem bontakozott ld a szükséges mér­tékben a gyárban, bár ezen a téren is vannak kezdeti eredmények. Ez év­ben 2 millió 800-000 forintot takarí­tottak meg a gyár dolgozói, de ennél sokkal nagyobb eredmény elérésére is meg volt a lehetőség. A takarékos- sági mozgalmat a műszaki feltételek megteremtésével kell kiszélesíteni. —• Haladottabb technikai eljárásokat kell bevezetni. Nagy érdeme a gyár dolgozók nak, hogy ők indították el a nagyjelentőségű gépkihasználá­si mozgalmat, amely már or­szágos jelentőségű mozgalommá fejlődött. A gyárban ma 860 gépnél 970 dolgozó vesz részt az 550 órás gépkihasználási mozgalomban. Ezáltal a gépek kihasz­nálását az előző havi 65 százalékról júliusban 68 százalékra növelték. Széles körben kibontakozott a szo­cialista munkaverseny. Különösen ki­tűnt Jászói József kétszeres sztaha­novista előrajzoló, aki augusztus 20-i felajánlását már júliusban teljesítette 227 százalékra. Barancsok Sámuel vállalásának 140 százalékban tett ele­get. Kiváló munkát végzett a vas- szerkezeti üzemben a Koós-brigád is, amely 170 ezer forint értékű felaján­lást teljesített augusztus 20-ra. A gyár műszaki értelmisége Is nagyban hozzájárult a szép ered. ményok eléréséhez. Külön kell megemlékezni Pataki István igazgató éa Mausz Péter két­szeres sztahánovista főmérnök áldo­zatos jó munkájáról. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói ele­get tettek annak, amit a magyar dolgozó nép és kormányzatunk el­vár tőlük. Lakatos Béla elvtárs a SZOT kép­viseletében beszélt, majd Kossá Ist­ván elvtárs átadta a miniszterta­nács és a SZOT vándorzászlaját, melyet a gyár dolgozót nevében Szenté János sztahánovista eszter­gályos vett üt. Büszkék vagyunk arra — mon­dotta —, hogy örömet szerezhet­tünk Rákosi elvtársnak, becsülettel eleget tettünk hazánk iránti kötelességünknek. Ezután a Néphadsereg egyik ala­kulata képviseletében — amelynek a gyár dolgozói ez év elején csapat- zászlót adományoztak — küldöttek köszöntötték a gyár dolgozóit, s zászlót adtak át nekik. A dolgozók hosszasan, forrón ünnepelték Nép­hadseregünket. Pataki István elvtárs, igazgató további fokozott jó munkára hívta fel a gyár dolgozóit, hogy kijavítsák a még meglevő hiányosságokat éa továbbra is megőrizzék a zászlót. Harmati Sándor elvtárs felszóla­lásában Rákosi elvtárs, a Megyei Pártbizottság és a megye vala­mennyi kommunistájának üdvözle­tét tolmácsolta és hangsúlyozta: a gyárban dolgozó kommunisták jő munkát végeztek, az üzem pártbi­zottsága jó politikai munkájával mozgósított a termelési feladatok megoldására. A mai kitüntetés még odaad óbb, még áldozatkészebb munkára kötelezi a gyár dolgozóit a szo­cializmus, a haza, a nép ügye érdekében. Molnár József kétszeres sztahá­novista és Kolinszki Béláné sztahá­novista az üzem dolgozói nevében ígéretet tett arra, hogy további harcos, jó munkával küzdenek eddigi eredményeik fokozásáért, a váüdorzászló megtartásáért. Kossá István elvtárs és Pataki István elvtárs ezután jutalmakat osztott ki — összesen kétszázezer forint értékben — a kiváló munkás végzett dolgozók között. KOSSUTH SÁROSPATAKON Kossuth Lajos neve 1819‘ben kcrüít a pataki jögakadémia törzskönyvébe. Kos­suth két évig volt pataki diák. Szemere Bertalan „Sárospataki növendékek“ című hosszíabb epikus költeményében, amelyben bemutatja a 48"as idők Pata­kon járt bős férfiait. Kossuthról így énekel: ,,Te is Patáknak vagy egyik ntvendé\e. Ott nőttél fel, hol nő Tolvaj arany hóra. Hol lelhet elbájolt a szépség vidék*. S hegy, s sík emlékeztet ősi, dicső \orra.“ A szintén pataki diák, Berecz Károly, az első — cenzúra nélkül megjelent — magyar verskötet szerzője, a Szabad Hangokéban még jellemzőbben énekli meg a nagy kor nagy pataki diákjait, Kossuthot, Szemerét, Erdélyi Jánost, stb.: Szemünk, mert a fényhez szokott, szeretjük a fényes napot...“ Berecz azt akarja ezzel kifejezni, hogy a „szabadság fényes hajnalában“ nem véletlenül álltak a haladás cidalán. A pataki ifjak Kossuth idejében külön egyesületet alkotnak „Páncél vármegye“ elnevezéssel, amelynek keretében a sza" bad vármegyék szabad életét megjátszva a politikai elnyomás idején komolyan vitatkoznak a szabadság eszményéről, a politikai haladásról, a nemzeti függet" lenségről. A Pesti Hírlap 1841"es évfolyamában Kossuth maga büszkén emlékezik pata" ki diákságára: ,.E lapok szerkesztője is a sárospataki főiskolában hallgatta a törvénytudományt, s meleg hálával érzi magát e derék tudományos intézethez“ — de ugyaniakkor bírál is, bírálatából megállapítható, hogy a Haladás ügyéért való kiállást, vagy az attól Való elfor* dulást tekinti egy iskola munkája ér­tékmérőjének. Az „országháboritó“ Kossuth Visszaemlékezéseiben sokszor emlegeti Patakot, egyízben arra is kitért, hogy jogtanára, Kövy, egyszer így dicsérte meg Kossuthot egy tehetséges társával egyetemben: „Ez a \ét fiatal ember itt jobban tudja a törvényt, mint az egész \irjlyi tábla, melyet holmi tudatlan brclátusok* bői, bárókból, vicispánvkból szednek ösz- sze, anélkül hogy megegzaminálnák-“ Maga Kossuth beszéli el Kövyvel való összezördülését, ami egyúttal fényt vet Kossuth jellemére is. „Történt, hogy egykor Kövy, tárgya ha belemelegedve, a szabott órán túl jó soká folytatta az előadást. Mély csendben hallgattuk mint mindig, azonban — vé­letlenül esett'e meg, vagy szándékosan történt — egy valaki, épp azon padok* ban. ahol én is ültem, megsurolgatta a padlót csizmatalpával, ami úgy hangzott, mintha türelmetlenség jele volna. Kövy felénk fordult, végigjáratta rajtunk, szikrázó szemeit, öklével a tanszék bol“ cár a ütött s mindig felénk nézve elvidí­totta magát: ,,Hitvány gazemberek!" — és elrohant. Én azt mondtam társaimnak a\i elég hitvány, hogy zsebretegye a gazember címet, ám tessék, én nem te' szem, ha ezt a sértést jóvá nem teszi, én előadására nem jövök." Valóban úgy is történt, sőt társai is szolidaritást vállaltak Kossuthtal és a tanórát a kollégium előtt a gyepen töl­tötték. Kövy végül is hivatta Kossuthot: — Hát domine fráter! Micsoda bo­londságot csinálnak maguk? — Nem bolondság az, tekintetes uram, hanem a megsértett becsületérzés méltó neheztelése — válaszolt Kossuth. A professzor végül is eligazította az ügyet, de ugyanakkor Kossuthra mutat­va így szólt: — A dominus Kossuthból országhá­borító lesz. A pataki vörössipkás diák-honvédek A zempléniek, a patakiak forró lel­kesedéssel kapcsolódtak be a Kossuth vezette politikai mozgalomba és a fegy­veres szabadságharcba. A pataki diák Erdélyi János, Kossuth politikájának ad hangot költészetében is: „Hát legyen a nemzet Gazdája magának« A nép csa\ a népet Ismerje urának1“ A zempléni ifjúság, a pataki diákság Kossuth felhívására tömegesen jelentke" zett honvédnek. Az iskola elnéptelene­dett, s az igazgató azt jelentette felettes Hatóságának, hogy ,,ifjaink katonai szol­gálatba álltak". A patakiak nagy része a hős vörös* sipkások zászlóaljának kiatonája lett. A pataki vörössipkás diák'honvédek hősi magatartásukkal megbecsült nevet sze­reztek maguknak, s nem véletlen, hogy Kossuth Lajos eszméiért a pataki ifjúság a legelső sorokban harcolt. Az sem véletlen, hogy a szabadság* harc bukása után közvetlenül éppen Pa­tak és a pataki ifjúság vált a 48‘as eszmék legerősebb védőjévé és a Kossuth- kultusz leghűségesebb istápolójává. Tu" datosan és kitartóan keresték a kapcso­latot az önkéntes száműzetésben élő Kos- suth-tal. A pataki ifjak többízben fel" keresték őt üdvözlő irataikkal. Egyikben a ,,legigazabb“ magyarnak nevezik Kos­suthot. a másikban aláhúzzák: a patakiak büszkék arra, hogy „édes magyar ha~ zánk le gszeret óbb fia, Kossuth Lajos itt, a pata\i iskola falai fűzött szívta magába egykor a szent hazaszeretetei". Ugyanebben az iratukban a reakcióval való szembenállásuknak így adnak han" got: ,,Mí, kis paránya a magyar ifjúság-• nak, áhítattal csüngünk az 1848~ik év március lS-ének vívmányain, Kossuth Lajos életének minden pontja a legnagyobb fényben, el nem érhető, de követésre méltó pél" daként áll előttünk". 1884'ben írták ezt. 1889-ben a pataki jogászegylet Kossuthot disztagjául vá" lasztotta, erről szóló iratukban így je­gyezték fel ezt az ifjak: „Paták egykori növendékét, jogágadé- miánk egykori jogászát, megyénk «ülőt-­tét, a szabadságharcban megbecsült szel"1 lem» vezérét" nagy lelkesedéssel válasz-1 tottuk meg disztagnak. A 87 éves Kossuthot külön iratban kö­szöntik, megküldik neki pataki diáktár- sainak névsorát is, hangoztatva: büszkéié arra, hogy „a Rá8ócziak iskoláját Kos­suth Lajos történelmi nagy nevével gaz­da Sabbá tette". Amikor 1890-ben Kossuth testvére, Lujzú Patakon járt, oly nagy szeretettel fogadták, hogy meg is jegyezte: talán er­hol úgy nem szeretik Kossuthot, «nir-4 Patakon. 1892-ben a pataki ifjúság emléktáblá­val jelölte meg azt a hátfat, amelybe•» Kossuth diákkorában lakott. „A nemzet atyjának a sárospataki diákság“ Kossuth halála alkalmából mély gyfcmti fogad az egész város és a pataki ma” gisztrátus Kossuth emlékére, „a modern magyar állam megteremtőjének, a közép- kor bilincseibe vert nemzet felszabadító- jának" nevére alapítványt ajánl fel az iskolának. Az ifjúság külön hat heti gyászt fogad és a Kossuth-szoborra 20 J forint alapítványt tesz. A szobrot Pata-i kon kívánták felállítani és ennek Irde-i kében külön ünnepélyeket is rendeztek a Kossuth’kultusz elmélyítése jegyében; Amikpr 1902-ben, Kossuth születésének 100. évfordulóját ünnepelték, a patakiak az igazi 48-as eszmékért szálltak sikrS és tiltakoztak a formális megemlékező” sek ellen. 1904-ben is tüntetőén, a pa­taki vár faláról szedett borostyánlevél” bői készült koszorút helyeztek el Kossuth pesti sírjára ezzel a felírással: ,,A nemzet atyjának a sárospataki diákság". Sárospatakon a Haladást szolgáló leg- jobbak számára szinte jelképes biztatás volt mindig a múlt népellenes rendszer” ben az az eredeti győzelmi sürgöny, amelyet maga Kossuth fogalmazott ^4 küldött Gödöllőről: „Az osztrák fut megveretve, győzelmes! seregünk sarcában van, ez embert én, küldöm, higgyetek Gödöllő 7/4. 4P, Kossuth Lajos." Ezt a sürgönyt ma k őrzik a pataki könyvtárban, »' Ma, szocializmust építő népünk szor­galmas munkája nyomán épülő hazánk” ban a szeptemberi Kossuth ünnepsége­ket éppen az teszi bensőségesebbé, fel- emelőbbé, hogy tudjuk: Kossuth har­ca, szabadságharcos hajthatatlansága nem volt hiábavaló, mert pártunk és Rákosi elvtárs bölcs vezetésével ,,valóra váltjuk és teljesítjük mindazt, amiért az 1848” as forradalom hősei Kossuthal, Petőfivel, Táncsicsai az élükön küzdöttek". A pataki Kossuth-ünnepségek kereté* ben felavatjuk a Kossuth'szobát, amely­ben annakidején Kossuth tanult. Ismét számbavesszük a pataki Kossuth vonat­kozásokat, felelevenítjük a pataki multi haladóbb hagyományainak tanulságait cs Kossuthot követendő példaként állítjuk az ifjúság elé. ‘ i Dr. BAKOS JÓZSEF, Sárospatak

Next

/
Oldalképek
Tartalom