Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-27 / 227. szám

ÉSZAKMA GYAHÖRStAO 3 30 MA ÉLNI - IPARI TANULÓNAK LENNI MmcsES Aladár reggel kissé álmosan ébredt. Hosszú Tolt az utazás a Balaton­tól hazáig, de azért fürgén, örömmel ké­szülődött munkál», öltözködés közben Is mesélte, milyen jő Tolt Fonyódon, ahol két hétig nyaralt a diósgyőri ipari tanu­lókkal­Szokás szerint édesapjával indult mun­kába. Az út a gyárig alig negyedóráig tart, mégis sok mindenről lehet ezalatt beszélgetni. Édesapja is, ő is lakatos, rendszerint szakmai kérdésekről esik szó közöttük. Ezen a reggelen azonban nem a megszokott dolgokról beszélgettek. Édesapjának, Moncskó Istvánnak, a ba­rátságtalan, hideg szélről eszébe jutott ifjúsága. 35 évvel ezelőtt, így ősz táján ment el lakatostanoncnak, a gyárba. Ho:\zas közbenjárásra sikerült csak be­jutnia. — Az első reggelen — emlékezett visz- sza —, nagy örömmel mentem dolgozrj. Örömöm azonban csakhamar eloszlott- A mesterek, az oktatók már az első napon keménye» rámszóltak, alázatosságra in­tettek. ócska, rossz gépek mellett dolgoztunk, »ende* «sorszámot nem igen adtak a ke­lünkbe. Azt mondták, „úgyis elrontjuk”. Az első évben csak sepregettünk, gépet »laióztunk, csupán a második évben kap­tunk szakmába vágó feladatot. Pofonok­kal „tanítottak*' arra, hogyan kell a ka­lapácsot meg a fogót kézbe venni. — Ha az oktatók egyszer megmagya­ráztak valamit, többet nem segítettek. Persze, ha azután a munka nem volt jó, újabb pofon járt ént®. Volt egy művezető, «t öreg Jankovics, akit egymás között »-3 wnoncok rémének" neveztünk. Ez az ember különösen sokat verte a tanulókat. Többen napokig viselték ütéseinek nyo­mait. Engem ugyan nem vert meg, de mindannyian gyűlöltük. Keresni, alig kerestünk. Moziba, vagy tánciskolába még 9egédkoTOmban sem mellettem el. Cigarettára sem volt pénzem. Négy évig voltam tanuló. Amikor végre szakmun­kás lettem, nem tudtam elhelyezkedni mint lakatos — nem volt munka. A gyár valamennyi műhelyét összecsavarogtam, hogy valahol felvegyenek- Hiába- Voltam aztán bányász, még legelőt is tisztítot­tam, árkot ástam, — ahogy jött. Akadt közöttünk, fiatal szakmunkások között olyan is, aki — mikor végre munkához jutott — már elfelejtette azt is, amit lanonckorában megtanult. Egy darabig szótlanul mentek egymás mellett. Nemsokára a gyárkapu elé értek és elbúcsúztak. Moncskó István bement a gyárba, Aladár meg a tanulóváros felé indult. Nemsokára odaért. Végigment a gyö­nyörű napfényes, tiszta folyosón- A mű­helyben a fiatalok közül sokan már át­öltözve a gép mellett álltak- Aladár is átöltözött- Megszólalt a munka kezdetét jelző csengő, megindították a gépeket, hangos lett az üzem a munka zajától. Aladár elgondolkozva fogott munkához, figyelme elkalandozott. Egyszerre csak megszólalt mellette az oktató elvtárs. — Nincs szükséged segítségre? — kér­dezte Csak szólj egész bátran. Valami bajod van talán? — Nem, oktató elvtárs, nincs semmi bajom. Édesapám elmondta, milyen volt régen a tanoticok sorsa.,. Azon gondol­kodtam. Azon az óriási különbségen a múlt és a jelen között •.. — Igyekezzél, dolgozzál még jobban, hogy még több tanulónak legyen ilyen szép és jó élete. Szorgalmasan hajolt munkája fölé. Gyorsan elrepült a délelőtt. Egyszcrcsak megszólalt az ebédet jelző csengő. A fiúk zsibongva szaladtak fel a lépcsőn az ebédlőbe. Odaültek a terített asztal mellé. Húslevest kaptak és mákos tésztát. Boldogan, jóétvággyal fogyasztották. — ügy tudom, ma megkapjuk téli új egyenruhánkat, — szólalt meg az egyik­— Már alig várom­•— Hallottátok, ma színházba megyünk? Jössz te is, Aladár ? — kérdi Kiss Jóska. — Hogyne mennék, — felelte. Holnap moziba akarok menni. Egy szovjet filmet mutatnak be az ipari tanulókról- Elfelej­tettem a címét, de megnézem. Megebédeltek és visszamentek a mun­kahelyre. Aladár ismét arra gondolt köz­ben, mennyire más most az ő élete, mint édesapjáé volt. A tanulók most fizetést is kapnak, 85—115 fillért óránkint. A jó tanulókat meg is jutalmazzák. Ő is kapott már jutal­mat- Két év a tanulóidő s egy idő óta azon töpreng, hogy követi bátyja példá­ját, aki gépészeti technikumba jár és mérnök lesz. Műszak mán elindultak hazafelé. Út­közben mai élményeire gondolt. Boldog­ság öntötte el a szívét, amikor sorsa, jö­vője jutott eszébe* De jó na élni, — érezte át, amikor ruganyos, gyors lép­tekkel sietett az épülő utcákon haza­felé. N- I. Értékesítsék jobban megyénk szénbányái a Loy^mozgalom tanulságait Xasjénk szénbányái « Boy.mozga­JMia elindulása óta igen jelentős eredményeket értek el, termelésük 18 százalékkal emelkedett A Borsodj ICröszt, — amely félévi tervét 103.5 százalékra teljesítette, s ezzel elnyerte » minisztertanács és a SZOT vándor, «zászlaját, — sikerét annak köszön, hette, hogy csatlakozott a -„Termelj ma többet, mint tegnapi" mozgalom, hoz. A mozgalom sikere megköveteli, hogy a termelés állandó növelése ér­dekében biztosítsák a műszaki előfel­tételeket így gondoskodni kell a megfelelő csilleellátásról, • zavarta. *»tt szállításról Fontos, hogy a kiszol­gáló részlegek elősegítsék a termelő részlegek munkáját, s ezzel lehetővé tegyék a termeié« egyenletes emelke­dését Ormospusztán, Kurttyánhan, Márta- feáuyán és a legtöbb bányaüzemnél ez «meg fs történi es első félév négy-öt hónapjában. Hónapról-hónapra emelkedett a termelés ezekben a bányákban, amíg hány ászpártszervezeteink és műszaki yxszetőink odaadó munkával elősegí- foíték a Loy-mozgalom kiszélesítését. Ugyanígy szép eredményeket értek el t. ytAr B műszakok és csapatok is, anie­ejoiílakoztak a mozgalomhoz. Simon Sándor, Nagy Szilveszter példamutatása «fel kell figyelni arra, hogy a gyásznap óta visszaesett csaknem va­lamennyi bányaüzemünk termelése. Műszaki vezetőink egy része — *rra hivatkozva, hogy a feladatok megnövekedtek, — eleve lemondott a ITL negyedévi terv teljesítéséről és túlteljesítéséről. Ormospusztán pél. ciánl a vállalat vezetői már előre ki. jelentették, hogy a szeptemberi tervet rsak 95 százalékra tudják teljesíteni. [Nem igyekeztek azon, bogy a Uoy- toiozgalom kiszélesítésévei biztosítsák to tervek végrehajtását Igen komoly hiba, hogy műszaki [vezetőink nagy része az alkotmány Önnepe és a bányásznap tiszteletére lett felajánlás teljesítését hajrámun­kával, nagytermelési napokkal, túl. érákkal, -„mindenki a szénre” jelszó- ksl „segítette elő”, sőt egyes helye, ken még pártszervezeteink is támo­gatták ezt. Súlyos következménye lett fennek, hogy elhanyagolták az előze­tes karbantartást, a fenntartást és Ugrásszerűen túllépték a béralapot. A Boy .mozgalom tapasztalatainak ér­tékesítésével mindezt elkerülhették volna. Ha műszaki vezetőink jobban Gzé.ijelnéznének, láthatnák a Boy. mozgalomban résztvevő csapatok ered­ményeit, amelyek ma már magukért beszélnek. Simon Sándor elvtársnak Márta- fcányán 96 főből álló csapata volt, de to rossz elosztás miatt nem tudták a «munkaidőt megfelelően kihasználni. A csoport 70—80 százaléka 100 szá. zalékon alul teljesített. Mikor csatla­koztak a Boy.mozgalomhoz, s a mű- rzajri vezetők segítségével jobban el­osztották a munkaerőt, havi tervüket | b02 százalékra teljesítették. Somsályon Nagy Szilveszter elvtárs 9 tagú csapata 34—35 csillét termelt átlagban. Versenyre hívta az ózdi tröszt dolgozóit az 55 csillés átlagért. Vállalását az alkotmány ünnepére túlteljesítette, — 59 csille szenet ter­melt; most Nagy Szilveszter 12 tagú DTSZ.brigádja a 65 csillés termelé­sért harcol. A termelés emelésével párhuzamosan emelkedett Nagy elv­társ keresete Is. Májusban 1127, jú­niusban 1648, júliusban 2568 forintot keresett, ezenkívül ő és fia több mint 3000 forint hűségjutalmat kapott. Nagy Szilveszter elvtárs teljesítmé­nyének egyenletes emelését a ló kol. lektiv munkának köszönheti. Itibánszky János aknász és a szállítás dolgozói biztosítják a csapat számára a jó anyagellátást, megjavították a levegő­járatot a munkahelyen. Nagy elvtárs fiát I» «zíahánovistává nevelte, aki „a szakma legjobbja” címért folyó versenyben második helyezést ért «1. Ä műszaki középkáderek feladatai Műszaki középkádereink nagy része még nem értette meg a Boy.mozgalom nagy jelentőségét, nem harcolnak érte olyan következetesen, mint ahogy a mozgalom megérdemelné. Bányáink­ban kevés az olyan vezető, mint ami­lyen Ormospusztán Bírd Ágoston és Szilágyi Ernő főaknász elvtársak. Ök a legkisebb Időkiesé« ellen is harcolnak * munka jobb megszervezésével. Munkájukat a dolgozókkal való jó együttműködés jellemzi. A körletaknászt és a fel. ügyeletet beszámoltatják, felelősségre vonják a hiányosságokért. Szilágyi eivtárs például fegyelmi elé állította Magócs János körletaknászt, mert aludt műszak alatt, a sodronykötél pálya szállítása pedig megállt. A munka észszerűbb megszerve­zése mellett a Boy-mozgalom megkö. veteli bányáinkban az egyszemélyi felelős vezetést és a szilárd munka- fegyelmet. Gyakran találkozunk olyan jelen, séggel, hogy amikor a felsőbb vezető felelősségre vonja a beosztottakat, azok helytelen magatartást tanúsíta­nak. Egyesek úgy válaszolnak a fele- lősségrevonásra, hogy kijelentik „váltsanak le, visszamegyek a bá­nyába." Mráz Bajos alberttelepi ak. nász például így viselkedett, smlkor felelősségre vonták. Az ilyen vezető nem érzi át munkája jelentőségét, nem ismeri fel, hogy a munka jobb megszervezésével a hozzá beosztott dolgozók termelésének és keresetének egyenletes emelkedését segítik elő. Párfszervezeleínlc álljanak a mozgalom élére! Bányász-pártszervezeteink feladata, hogy a legfontosabb munkaterüle­tekre a legjobb kommunista vezető­ket állítsák. Ezek az elvtársak mu. fussanak példát a helytállásban, * az egyszemélyi felelős vezetés megterem­tésében. Ügyeljenek pártszervezeteink a párttagok, helyes elosztására. Ne le­gyen egyetlen frontfejtés, vagy cso­portos píllérfejtés, ahol párttag ne volna, aki példamutatásával, nevelő felvilágosító munkájával serkenti a csapat tagjait a termelés fokozására. Ormospusztán a pártszervezet kéz. deményezésére új lendületet kapott a Boy.mozgalom. A II. aknám 70, a III. aknán 45 bányász harcol napról- napra a terv túlteljesítéséért. Jó pél­dát mutat Orosz György brigádjaj amely 100 csillés eredményét 14S csillére emelte. A vele versenyben lévő Burkus-brigád még ezt is túl. szárnyalta, teljesítményét 164 csillére emelte. Eredményes harcot folytatnak az F. 4.es gép vezetői is a Boy-moz­galom keretében a terv túlteljesíté. séért- Varga János gépkezelő vállalta, hogy a kétméteres előrehaladást há­rom méterre emeli, — három és fél méteres teljesítményt ért el. Dénes Gergely, a másik F. 4-es gép kezelője 4.75 méter előrehaladással szárnyalta túl a szép eredményt. Mindezek a sikerek igazolják, hogy ahol pártszervezeteink és műszaki vezetőink felismerték a Boy-mozga. lom jelentőségét, ott meg is mutatko­zik az eredmény. Népnevelőink végezzenek fokozot. tabb felvilágosító munkát a Bov_ mozgalom kiszélesítésére. Műszaki vezetőink biztosítsák a termelés egyenletes fokozásának feltételeit, hogy bányászaink munka'lendülefe győzelemre vigye aiz évi terv teljesí­téséért és túlteljesítéséért vívott har­cot. KOVÁCS FERENC M. B. ágit. prop. o. munkatársa. A Genovában összegyűlt szocialisták felhívása A nyugateurópai országok többbal- oldafii szocialistája és az Izraeli egyesült munkáspárt képviselője szép. tember 22.én — az olasz szocialista párt fennállásának 60. évfordulója alkalmából — összegyűlt Genovában és az olasz szocialista párt vezetősé­gének tagjaival együtt, Pietro Nennl elnökletével, felhívást intézett a szo­ciáldemokratákhoz és a Oabouristáfc- hoz, felszólította őket a béke védel­mére. Í A felhívás aláírói javasolják, hogy a szociáldemokraták és Jabouristák kapcsolódjanak be a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok megjavítá. sáért, a gazdasági és kulturális csere fejlesztéséért, a bonni és párizsi szerződés ratifikálása ellen, a távol, keleti problémáknak a koreai és indo­kínai háború megszüntetése útján történő békés megoldásáért folytatott küzdelembe. A felhívást olasz, finn, osztrák, francia, nyugatnémet, angol, belga szocialisták és az izraeli egyesült munkáspárt képviselői írták alá. I moszhvaterGSetl pártkonferencia Sztálin elvtársai a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusának küldöttévé választotta A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának moszkvaterületi konferenciája a párt XIX. kongresszusára küldöttnek választotta J. V. Sztálin elvtársat és leghívebb munkatársait, a párt és a kormány veze. tóit: V. M. Molotov, G. M. Malenkov, B. P. Béri ja, K. J. Vorosilov, A. I. Mikojan, N. A. Bulganyin, L. M. Káganovics, A. A. Andrejev, N. Ss. Hruscsov, A. N. Koszi gin és N. M. Svemyik elvtársakat. A vállalt 7 nap helyett b és fél nap alatt átépítették az ózdi ,,ív ossutli^-k ollót Az ózdi „Kossuth“ kohó útépítői­nek hősi munkájút győzelem koro­názta — új rekordot értek el. Sok nehézséget leküzdve, jól szervezett munkával, a munkafolyamatok gé­pesítésével, a szovjet tanácsok hasz­nosításúval a vállalt 7 nap helyett 6 és fél nap alatt átépítették a ko­hót. Sikerük értékét növeli, hogy a tervezettnél 15 százalékkal kevesebb dolgozó végezte az átépítést. Az átépítéssel egyidőbcn a másáig három kohónál dolgozó brigádok 23-án 22.4, 24-én 33.3, 25-én 8.2 szá. zalékkal szárnyalták túl tervüket, ezzel Ilehozták addigi lemaradásukat« Rákosi elvtársnak tett ígéretük megvalósításában, péntek reggelig már több. mint 140 tonna nyersva* termelésével előzték meg harmadik negyedévi tervüket. Péntek este 6 óráig 7 millió 691.050 forint értékű békekölcsönt jegyeztek az ózdi dolgozók Az Özdt Kohászati üzemekben nemcsak brigádok, hanem az üzem­részek is lelkesen versenyeznek az elsőségért a békekölcsönjegyzésben. Pénteken estig a brigádok közötti versenyben Pázmány László „Beloi­annisz“ brigádja tartja az elsőségeit 2393 forintos át lagjegy zéssel. A* üzemrészeik közötti verseny' péntek: esti sorrendje: 1. Fi nőm hon germü. 2. Acélmű 3. VUlamosiizem, 4. Durva- hengermű. 5. Karbantartó műhely. Péntek estig a dolgozók 52 százai léka jegyzett a jegyzés eddigi ered­ménye 7.691.050 forint. Lelkes kulturagitáció segíti a békekölcsön-jegyzést az ózdi vasgyárban TJ nnepi zászló, jelszar vas feliratok, a han­goshíradó vidám dallamai, az üzemekben itt is, ott is megjelenő kultúragitá. ciós csoportok teszik még mozgalmasabbá, színeseb­bé a békekölcsönjegyzés kezdete óta az ózdi vas­gyár üzemeit• A tarka ruhába öltözött népi tán­cos leányok, a csizmás fiúk, a csasztuskabrigádok sokfelé megjelennek a köl. csőn jegyzők között. Nóta. szóval ösztönzik az élen­járó dolgozókat és köl- csönjegyzöket. A csasz- tuskabrigád csengő hangja igyekszik túlharsogni a munka zaját. Tudják az ózdi dolgozók, amit a rig­musuk hirdet. A pénzemet visszakéz, peon, nem egyszer, de százszor­Hisz épül a sok gyár belőle, nő a béketábor!" A Martin-acélműben Hanyiszko Pál brigádját köszöntötték elsőnek, amelynek minden tagja tekintélyes összegű béke­kölcsönt jegyzett; a bri­gád átlagjegyzése eléri ez 1600 forintot­A gyárkapunál a reg­geli, a déli és az esti mű. szak kezdetekor a gyári zenekar zeneszóval kö­szönti a műszakra érkező­ket■ A zenekar egyik része az üzemi ebédlőben kö­szönti pattogó indulókkal a dolgozókat. / \ tt van a köszöntő, ^ szórakoztató kultúr- munkások között a buda. pesti Vasas atlétikai szak­osztályának néhány kiváló tornásza- Gála cső portjuk nagyszerű tomamutatvá- 'nyokkal szórakoztatja ag egyes üzemrészek dolpe” tóit. A kultúragiticiőt m egész gyár területén « kultúrotthonból irányíts ják. Irodájában gyakran cseng a telefon, érkeznek a hírek a példamutató jegyzési eredményekről­Itt készülnek a rigmusok, képes villámok, üdvözlő sorok. A kultűrgárda minden tagja fáradhatatla. nul nemcsak a nappalos, hanem az éjszakai mű­szakon is ott jár-kel a dolgozók között, lelkesít, buzdít, köszönti a békés kölcsön jegyzésben éter-* járókat­A borsodmegyei postások kölcsönjegyzéssel is meghálálják a postafejlesztésre fordított 47 millió forintot A borsodmegyei postások körében a népnevelők agitációjuk során elmond­ják, hogy több mint 4.7 millió forint összeget fordítottak a megyében pos­tahivatalok tatarozására, bútorellá­tására, irodák felszerelésére. Igen sok kézbesítő kapott már cipőt, ru­hát, felszerelést, ez megkönnyíti mun. ikájukat és megélhetésüket. A megye postás dolgozói a Jegyzés során eddig már 400 000 forint Béke • kölcsönt jegyeztek. Ponus Bajos á* Kolozsvári Gyű!a kézbesítők, Kleirt Margit távbeszélő kezelő, Rátz István és Virág István kézbesítők, Kováé* Jolán és Bipták Hona távirdai mun­kások mutattak példát a jegyzésben azzaI, hogy havi keresetüknek meg­felelő, vagy annál magasabb összegű Békekölcsönt jegyeztek. B békekölcsön-jegyzésnél az ónodi állami gazdaság dolgai leleplezték a közéjük furakodott kulákot A békekölcsönjegyzés során az ónodi állami gazdaság öntudatos dől. gozói leleplezték a közéjük furakodott ellenséget. Ez alkalommal hullott le az álarc Rlvnyák Józsefről, akit a gép­javító műhelyben alkalmaztak. Kide­rült róla, hogy kulak. A gazdaság élenjáró dolgozói fizetésükön felül 1200—1400 forint értékű kölcsönt je- győztek, ugyanakkor ő csak úgy fél. vállról beszélt a kölcsönjegyzésről, sőt arra vetemedett, hogy 1500 forin. tos keresete mellett havi 30 forintot ajánlott fel. — Nem jegyzek többet -— mondta — mint esetleg egy havi cigarettára valót. Az öntudatos dolgozók megdöbbe­néssel hallották az ellenség szavát, akiről azután most csakhamar kitu­dódott, hogy Mádon két cséplőgépe és olajütője volt. Az öntudatos dolgo­zók felkeresték a gazdaság vezetőjét és egységesen követelték, hogy Riv. nyák Józsefet, a nép ellenségét azon­nal távolítsák el munkahelyéről. A3 állami gazdaság dolgozóinak követe­lését teljesítették is és Rivnyák Jó­zsefet eltávolították a gazdaság szol­gálatából. Ugyancsak Önöd községben a ka to- likus pap vásárlási lázat akart elő­idézni. Ö maga nagy tételekben vá­sárolt fel cukrot és sót és erre akarta rávenni „híveit” is. A dolgozó pa­rasztok azonban jel tudják, mi a célja a klerikális reakció helyi kép. viselőjének s azzal válaszol neki, hogy még szilárdabban támogatja pártunk, kormányunk politikáját, nagy lelke, sedéssel segíti győzelemre a Harma­dik Békekölcsönjegyzést. Nyugatnémet az össznémet ni A nyugatnémetországi lapok túl­nyomó többsége továbbra is nagy te­ret szentel a népi kamara bonni lá­togatásának. A „Stuttgarter Nach, richten” és a „Südkurier" rámutat, hogy támogatni kell minden olyan lé­pést, amely a német egység békés helyreállítását szolgálja. A „Hamburger Anzeiger”, a ,-,Mann­heimer Morgen” és a „Rheinneckar Zeitung” különös- fi gyeimet szentel a bonni politikusok kijelentéseinek, akik ggyre nagyobb számban foglalnak sajtóhangok elbeszélések pől állást az üssznémet megbeszélés foly­tatása mellett. A „Frankfurter Allgemeine’’ vezér, cikkében a következőket írja: — Ha a nyugati hatalmakkal kö­tött szerződések ééetbelépnek, a tá­vol messzeségbe kei-ül Németország egyesítésének lehetősége Minden nő­met számára szörnyű gondolat az,- hogy ezért ő is felelős- Ezért érdé. mes és szükséges kutatni a lehetősé­geket a német kérdés megoldásúra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom