Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-06 / 183. szám

SzerOft, 1353. augusztus 8. ÉSZXKMSGYSROHSZAG 3 „HEJ, HA NYÍLIK A TÁRNA..“ Vidáman élnek, szorgalmasan készülnek szép pályájukra a sajószentpéteri vájártanulók C ajószentpélertSI 8 km-re fekszik ^ a Sajókazincl Szénbányákhoz jíartozó Kossuth-táró. Ez a bányarész >— még nem is olyan régen — nem működött. Abbahagyták a szénfejtést, bezárták a bányát. Korhadtak, töre­deztek az ácsolatok, elhagyatott .Tolt a bánya, még a környéke is Egy napon azután látogatók érkez­nek- Azt vizsgálták, alkalmas-e a táró iarra, hogy Itt tanuljanak a leendő Vájárok, elsajátítsák a szénbányászat nehéz, de szép, dicsőséges munkáját. Nem sokkal azután fiatal fiúkból élló csapat kapaszkodott fel a bányá­hoz vezető domboldalon. Egy darabig nézegették * bánya bejáratát, azután kitört a kiáltás a csillogószemű fia­bánya a miénk, eb­vájártanulók fogunk italokból: „Ez a ben csak mi, «Wgozni..." \ t oktatók *"*■ kezdtek a vezetésével hozzá- táró rendbehozásá- hoz, kitakarításához. Kicserélték a korhadt támfákat, megjavították az Acsolatokat. Uj tárót is nyitottak, eddig kk 70 métert haladtak előre. öröm­mel; lelkesen dolgoznak, nagy gondot fordítanak arra, hogy munkájuk ki­váló minőségű legyen. Mintaszerű az táró áesolata. A bejárattól már látni lehet a® új táró végében dolgozó fiatalok karbid­lámpáinak apró lángjait. Ambrus Jó­zsef oktató irányításával Finta Ist­ván háromtagú brigádja dolgozik itt. Az egyik tanuló fúr, a másik ácsol. A brigád tagjai másodéves vájártanu­lók. — Anyám először hallani sem akart arról, hogy bányász legyek, de ragaszkodtam elhatározásomhoz ~ beszéli Finta István. Ki is derült, hogy jól tettem, nagyon megszerettem a bányát. — Jó itt lenni — fűzi hozzá Tóth Sándor. Megvan mindenünk. Szép ta- mulóotthonunkhan ég a bányában na­gyon jól érezzük magunkat. —Az ellátásról még nem lg szól­tatok — mondja beszélgetésünk köz- gen Bederne Sándor, a brigád har­madik tagja, — pedig ez nagyon fon­tos. Négyszeri étkezést kapunk, nem hiszem, hogy valaki is keveselné- Néha meg sem tudjuk enni, annyit Adnak... "Äff Indhdrman hálás szavakkal; sze­retettel emlékeznek meg arról; milyen nagy gondot fordítanak ki­képzésükre, nevelésükre az oktatók. Mindent elkövetnek, hogy a fiatalok la legjobban elsajátítsák a szakmai ismereteket. — Ml nagyon meg vagyunk elégedve iktatónkkal, csak jót mondhatunk Ambrus elvtársról. Az a fontos; hogy neki mi a véleménye rólunk, mun­kánkról — mondja mosolyogva Be­derne Sándor. ) — Amikor jól termeltek, szépen dolgoztok, nincs semmi kifogásolni­valóm —• válaszolja az oktató. Most 5« 117 százalék az eredményetek­Azon kell igyekezni, hogy mindig hlyen, vagy még jobb legyen. A régi táró bejáratától hosszan vezet az út, amíg meghalljuk a Aranka zaját. Amikor egy új vágatba fordulunk, feltűnnek a derekasan dolgozó fiatalok. Sneck József oktató részletesen; alaposan magyaráz a fia­taloknak; közben az igen sokat ta pasztáit bányász nagy tudásával fi­gyeli a tanulók minden mozdulatát, hogy felhívja figyelmüket, miként dolgozhatnak könnyebben, eredménye­sebben. Sneck elvtárs nemcsak a szak­mai ismeretekre tanítja a gondjaira bízott fiatalokat; másról Is beszélget velük. — Én 12 éves koromban kerültem * bányába, Idestova 52 esztendeje már — beszéli. Keserves élet volt az. Be sokszor toltam sírva a csillét! Tűrni kellett azt is, ha a felvigyázók ránk vertek. Milyen jó a mai fiata­loknak! Bennünket bizony munka ntán nem várt zuhanyozó, mosdótál is alig. Sportpályáról nem is álmo­dozhattunk, vagy arról, bogy minden héten moziba járjunk, mint ti. Gon­doljatok mindig arra, mennyi min­dent kaptok államunktól; dolgozó né­pűnktől- Vájártanulók vagytok; jól- -Vépzett bányászok lesztek, akiktől joggal vár öntudatos, fegyelmezett munkát • haza, a párt. — Szép otthonunk van; egyenruhá­ban járunk, sok juttatást kapunk és mindezért nem mi fizetünk; hanem még mi kapunk fizetést — mondja Takács Imre, a brigád egyik tagja. Azzal akarjuk meghálálni, hogy be­csülettel tanulunk, jól készülünk szép pályánkra­T\/T egérkezik a váltás,- — másik liá- rom jónövésű fiatal és az ok­tató­V_ 'o^ -Slessets&i ygx ás gató — sürge? tik az első műszakban dolgozó fiata­lokat. Átveszik tőlük a csákányt, már folyik is tovább a munka. Amikor az első műszak fiataljai a sötétből a napsütésre érnek, teli tü­dővel mélyen beszívják a friss leve­gőt- Felpattannak az autóra, indul a gépkocsi és vidám, boldog örömmel csendül fel a bányászdal a fiatalok ajkán: ,Hej, ha nyílik a tárna..." RADVANY1 ÉVA É l T H 3 Á U N A U j­-------- f. KENYERCSÄTÄBÄK RIPUSZ JÁNOS 4 holdas abaúj- kéri dolgozó paraszt beadását 350 százalékra teljesítette. TALPAS JÓZSEF rásonysápberen- csl dolgozó paraszt beadásának 471 százalékban tett eleget. SZERECSEN MIHÁLY a bodrog- halmi gépállomás Bredjuk cséplőgép vezetője napi tervét 174 százalékban teljesítette. PETR IK MIKLÓS hernádkércs! 2 holdas dolgozó paraszt beadását 180 százalékban teljesítette, árpa előírá­sának tízszeresét adta be. ISKT P. JÓZSEF 5 holdas rév­leányvárt dolgozó a tarlóhántást és a másodvetést július 30-ra elvégezte TOPLENSZKI BARNA a szerencsi gépállomás gyorscséplőgék vezetője 1070-es cséplőgépével 14 nap alatt 20 vagonra emelte teljesítményét, állan­dóan növeli gépe fordulatszámát. MOLNÁR JÓZSEF II. a sáros­pataki gépállomás dolgozója még az aratás megkezdése előtt átalakította gépét Bredjuk cséplésre- 16 nap alatt 20 vagon terményt gépelt. NAGY KÁROLY a mezöcsát! gép­állomáson munkacsapatával 10 nap alatt 945 mázsa terményt csépelt. Eddig összesen 1633 mázsa terményt tettek zsákba. BAGI JÁNOS 4 holdas ondi dol­gozó paraszt beadását 130 százalékra teljesitetta VILLÁM MezőnagvmilióJy községben a tanács elmulasztotta a közös szérű megszervezését. Veszélyezteti a oeéplés sikerét, hogy a gépeket naponta 10—-12-gzer kell állítani és így egy gép csak 70—80 mázsát tud csépelni, holott napi előírásuk 125 mázsa. A mezeinagymiluílyi tanácsot súlyos felelősség terheli a mulasztás miatt. > .,^r­jt*»"’ Fazekas Béla i' • g. á. igazgató. Révleányváron a ..Szabadság“ termeTőszővetkfawt július 21-én burgonyát szállított a ricsei állomásra. A berakást Veres állomásvezető azzal akadályozta, hogy nem volt hajlandó hivatalosan mérlegelni s így súlybevallással kellett a bur­gonyát kocsiba ömlesztőm. Bár az állandó rakodóhelyen töntén-t a rakodás, az állomásvezető' mégis kifogásolta, hogy ott rakodunk. A kocsi ide-oda tologatá­sával rengeteg munkaidő veszett kárba, 1 , , , ISKT JÓZSEF 1 t \ "**' Révleányvár Kiállítást rendez a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének borsodmegyei csoportja tálya és a Magyar Képző- és Iparművé­szeti Szövetség kiküldötteiből álló bíráló bizottság rangsorolja. A kiállításra augusztus ll'ig lehet képeket és szobro kát beküldeni. A kiállítás alkalmával kb. 160—180 kép és grafika kerül a bíráló bizottság elé. Októberben a kiállítás ki­válogatott anyagából a budapesti Fényes Rudolf teremben rendezik meg az első megyei képzőmüvéseeti csoport kiállítását. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének borsodmegyei csoportja vasárnap délután értekezletet tartott, amelyen megbeszélték az augusztus 20'i képzőművészeti kiállítással kapcsolatos teendőket. A kiállítást augusztus 19-én délután fél 6 órakor nyitják meg az MSZT Deák-utca 5. szám alatti helyisé­gében. A kiállított képeket a Népműve­lési Minisztérium képzőművészeti főosz­Megérkezelt a Fekefe-tengerröí a Káspi-lengerre az első haiti, amely a Lenin-csatornán haladt át Vasárnap a Mahacskalal kikötőbe befutott a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tengertan! intézetének vitorlás motoroshajója. A hajó Ge- lendzsikböl elindulva a Fekete-tenge­ren, a keresi tengerszoroson, az Azo- vi-téngercn, majd a Lcnin-csatomán áthaladva, a Volgán Sztálingrádot é* Asztrahánt érintve futott be a Kás- pi-tengeren Mahacskala kikötőjébe. Ez az első hajó, amely a FekeVe- tengerről elindulva a Lenin-csator­nán keresztül jutott el a Káspi-ten- gerre. A karlovyvary-i filmfesztivál A karlovyvaryi nemzetközi film­fesztivál a következő jelmondatot tűzte maga elé: „A békéért, as új emberért, a jobb emberiségért!’' A bírálóbizottság ennek a jelmondat­nak szellemében rangsorolta a be­mutatásra került filmeket. A bízott, ság nemcsak jutalmazta, hanem ele­mezte is az egyes filmeket, s dönté­sét minden esetben megindokolta* Ezzel a módszerrel nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy a filmművé­szet helyes irányban fejlődjék to­vább. A filmfesztivál első diját a fe­ledhetetlen 1010” című szovjet film nyerte, amely Leningrad hősi nap­jait idézi fel, s Sztálin elvtárs éle­tének egy-cgy szakaszát örökíti meg- Ez a nagyszerű alkotás méltán aratta a legnagyobb sikert a feszti­válon, újabb elismerést szerzett a’ élenjáró szovjet filmgyártásnak, amely kiváló felkészültségével, mű­vészi ábrázolásmódjával példaképül áll, a világ összes filmrendezője, filmszínésze előtt. A nemzetközi film-versenjren ki- nuigasló sikert ért el hazánk, — n. Szovjetunió után második lett. Bá­rom játékfilmünk kapott dijat — a „Tűzkeresztség”, g. „Semmelweis" és az „Erkel”. Homoki-Nagy István a „Vadvízorszdg” operatőrje a. film- operalőrök díját nyerta „Bős ifjú­ság” című dokumentumfilmünk di­cséretben részesült. A filmfesztiválon élesen megmu­tatkozott a nyugati és a népi demo­kratikus filmgyártás közti óriást különbség. A tőkés nyugati országok filmgyártását egyre jobban elnyom­ják az amerikai filmek. Az ameri­kaiaknak nem érdekük, hogy a Ki­sebb országokban nemzeti filmgyár­tás legyen. Ezzel szemben a népi demokráciákban a Szovjetunió tá­mogatásával, megteremtik a film­gyártás technikai alapjait ott is, ahol ezelőtt soha nem volt film­gyártás. Ez a magyarázata annak, hogy a népi demokratikus országok sikerrel szerepeltek a filmversenyen, ahol bemutatásra került Mongólia és Albánia első filmje is. A népi demokratikus filmek nagy­részben a felszabadulás témáját dolgozták fel, így a román „Mitrea Kokor útja”, a bolgár „Banka”, a lengyel „Első napok” és csaknem valamennyi kínai film. A koreai filmalkotások a koreai nép hősi, el­szánt küzdelmét örökítik meg. Ilyen témájú az „Ismét a fronton” című film, amely a „Szabadságharo dí­jat" kapta* A fesztiválon nagy számban He- rültek bemutatásra életrajzfilmek is, többek között a „Semmelweis” című magyar film mellett az „Életrajzfilm díjjal” kitüntetett lengyel „Chopin ifjúsága". A népi ’demokráciák mai témájú filmjei mind « nagyarányú építést, a szocializmus megvalósításáért fo­lyó harcot mutatják be, a dolgozók megváltozott, új, boldog életét, és a felmerülő nehézségek hősies leküz­dését. A karlovyvaryl filmfesztivál, amely nagy sikert hozott g magyar filmművészet számára, egyben újabb irányt adott filmművészetünk to­vábbi fejlődéséhez■ Igen figyelemre­méltó, hogy a bíráló bizottság ,,Tűzkeresztség" című filmünk kri­tikájában kiemelte a magyar műré­szek reális ábrázolásmódját, a, fű­met. úgy értékelte, mint a sematiz­mus elleni harc nagy eredményét. Ez is azt bizonyítja, hogy filmművé­szetünk jó irányban halad a fejlő­dés útján. Remélhető, hogy a film- fesztivál eredménye, sok tapaszta­lata gazdagon gyümölcsözik majd újabb magyar filmjeinknél. Leleplezett kulákok, akik az ül kenyér ellen törtek, szabotálták a tarlóhántást és a másodvetést Hejőkürt községben Kalóz Gyula ta­valyi zsizsikes rozsát új rozzsal keverte össze és ezzel akarta teljesíteni beadását. A terménygyüjtö ébersége leplezte le a kártevő kísérletet, megakadályozta, hogy a raktárba« lévő többi termény is meg­fertőződjék. Mádon az ellenség az ..Aranykalász” tszcs búzakévéjébe egy 30 centiméter A túrkevei „Vörös Csillagaiban ahogy lelik az idő, úgy gazdagodik küldötteink tudása, bővül látókörük. Amit hallanak, gondosan feljegyzik. így vetik papírra, hogy ezen a túrkevei vad sziken azelőtt csak 3—4 mázsa búza termett holdankint, ma a Jadomány segít­ségével 25—30 mázsa rizst takarítanak be a „Vörös Csillag” tagjai. —­Nagy érdeklődéssel hallgatjuk Takács Károly, a túrkevei gépállomás igazgatója beszámolóját■ A „Vörös Csillag‘ ha­talmas eredménye szorosan összefügg a gépállomás munkáján val. Csaknem valamennyi traktoristánk a termelőcsoport tagja — mondja. — 264 dolgozónk közül 68 nő. Farkas János, a gépállomás agronómusa a látogatók kér­désére ismerteti a termelöcsoport és a gépállomás közötti kapcsolatot. — Gépállomásunk valósággal együtt él a ter- melöcsoporttal. Ba többet termel a termelöcsoport, több jut a gépállomás dolgozóinak is. Mind a gépállomás, mind a termelöcsoport igyekszik betartani a szerződésben vállalt kötelezettségeket- Tavasszal megtörtént, hogy a termelőcso- port nem szállította ki idejében a munkahelyre az üzem­anyagot, emiatt 10 százalékkal drágábban végeztük el a cso­portnak a munkát- Azóta ilyesmi nem fordult elő. ai aratási ütemtervet ű közösen dolgoztuk ki a ter­melőszövetkezet vezetőségével. A gépállomásnak nz a dolgo­zója, aki naponta 25 holdnál többet aratott, 100 forint juta­lomban részesült. Didrik István traktoros 8 nap alatt 35 munkaegységei szerzett, emellett 800 forint jutalmat kapott a termelőszövetkezettől. A gépállomástól megkapta a napi 2 forint 50 fillér gépkezelési díjat és munkaegységen kint 16 forint előleget. Nem ő volt az egyedüli, aki jó munkájá­val ilyen nagy keresethez jutott. Ezután megnéztük a gépeket.. 'A 75 erőgép kint dolgo­zott a határban, fgy is volt azonban látnivaló elég. Bent álltak a gépállomás büszkeségei, a legújabb szovjet U 2-et és U 3-0.5 traktorok. Az U 3‘as gépei, nézegetik legtöbben. Egészen újszerű et a konstrukció. Érdekessége, hogy teljesen egyhelyben tud. megfordulni. Irigykedve nézik a küldöttek. Nagy József, a forrói „Uj Világ" és Vodila János, a jinkei „Rákóczi” ter­melőszövetkezet küldötte arról beszélget, milyen jó tolna náluk is ilyen gép. A növényápolásnál különösen jól hasz­nálható, mert rögtön be tud állni a következő sorra. Van itt sok mát gép ét, a gabonaszántótól a krumpli- és a kukoricaszedő kombájnig mindenfajta. Sok néznivaló volna még, de rövid az idő. A karcagi kísérleti gazdaságban várnak bennünket. Perzselöen süt a forró nyári nap, az it mentén a növé­nyeket vastagon belepte a kunsági por. Ezen a vidéken mát több mint egy hónapja nem esett eső. Azonkívül is ez a rész az ország legszárazabb területe. Amit azonban a karcagi kisérleii gazdaságban láttunk, legfényesebb bizonyítéka annak, milyen sikerrel harcol a tudomány n természet átala­kításáén, Jmgyay gy őzi lc * germésget «óit. Karsai LászlS igazgató röviden ismerteti a kísérleti telep történetét. — Gazdaságunknak ma 3200 hold földje van. A kísérleti telep mellett szaporító gazdaság működik, ahol újfajta nemesített növényeket honosítunk meg. Gazda­ságunk jelenleg növénytermesztéssel foglalkozik, de egyre inkább foglalkozunk állattenyésztéssel is — főleg juhtenyész­téssel. Most olyan juhfajta kitenyésztésén fáradozunk, amely jól bírja ta itteni éghajlatot s emellett magas a gyapjú- hozama. Természetesen emellett tovább foglalkozunk a nővé. nyék nemesítésével. a küldöttség tagjai 3 csoportban tekintik meg a gaz­daságot- Vezetőnk, Vezekényi Ernő agronómus sajnálattal állapítja meg, hogy már nem sok a látnivaló, mert a növé­nyek legnagyobb részét betakarították. A kukoricát és a gya, potot nézzük meg. A gazdaságban őszibűza, ősziárpa, kukorica és lucerna nemesítésével foglalkoznak, azonkívül 5 fűfélével végeznek kísérleteket. A látogatás után a gazdaság kultúrtermében tartott megbeszélésen a vezető agronómusok részletesen is­mertetik az egyes növény féleségekkel folytatott kísérletek eredményét­A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatják a "szegletes lednek termesztéséről szóló beszámolót. Ez a növény nem teljesen ismeretlen nálunk, mór a múltban is kísérleteztek uele, de nem gondoskodtak szélesebbkörü elterjesztéséről. B szegletes lednek a borsó egyik válfaja. Nevét onnan kapta, hogy magja nem gömbölyű, hanem szegletes. Emberi étkezésre is alkalmas, különben kitűnő zöld takarmány. Magja 25 százalékos keveréssel jó abraktakarmány, szalma iát is szívesen eszik a juhok. Igen nagy előnye, hogy nem kell zsizsikteleníteni, mint a borsót. A növény a legszárazabb időjárás mellett, sőt a szikes talajon is bő termést hoz. Gyökerei a legkötöttebb talajon, it 70—80 centiméterre nyálnak te a főidbe. Nagvmennyi.ségú nitrogént termál, ezért nagyon jó termést hoz utána a búza. Igen hasznos a méhé­szet szempontjából is, mert 16—20 napig virágzik", de nem egyszerre, hanem szakaszonkint. A karcagi kísérleti gazdaság, ban ez évben 350 holdon termesztették. A karcagi ,,Szabad­ság” 50 holdon, a „Dózsa” 40 holdon termelt szegletes ledneket. A vendégek ezután megnézik a kapás lucernát. Sok értékes adatot jegyeznek fel ennek termesztéséről is. a borsodi küldöttek azzal az érzéssel utaznak hazafelé, hogy a két nap, amit az ország élenjáró termelőszövetkeze­tében és a karcagi kísérleti gazdaságban töltöttek, hatalmas segítséget nyújt további munkájukhoz. Megfogadták: maguk is hasznosítják tapasztalataikat, elmondják minden dolgozó paraszttársuknak, amiről saját szemükkel győződlek meg: csak a nagyüzemi közös gazdál­kodás biztosítja a dolgozó parasztság igazi boldogulását, gaz­dag, kulturált életét, Z0ZU VERIAIAX. bosszú vasdarabot helyezett el, Hogy esép- léskor a gépet tönkretegye. A kísérlet nem sikerült, ment a vasdarabot idejében észrevették. Hódoscsépány községben Kontúr Jó­zsef kulik 10 kéve búzát rejtegetett la­kásán, csirkéjével akarta megetetni. Ugyanakkor a napokban lopni akart « termelőcsoport árpájából. A mezőgazdasági állandó bizottság elnöke Berec Lajos és Dobai Vencel mezőőr észrevette és a tol­vaj kulákot átadta a rendőrségnek. A szikszói járásban a kulákok szabotál­ták a tarlóhántást. A járási tanács meg­indította ellenük az eljárást, megkapták! méltó büntetésüket. Lengyel István szik­szói kulákot ezer forint pénzbüntetésr« ítélték. Kiskintzsen Id. Búza Béniimül és Mikola János kulákokat a tarlóbántás, a másodvetés és a behordás szabotáiása miatt 500—500 forint pénzbüntetéssel sújtották. Halmaj községben Dorgál Miklósnál 400 forintra, Eperjesi György kulákot pedig 600 forintra ítélték a hordás és * tarlóhántás szabotáiása miatt. Osobád községben a kulákok szándéko­san elmulasztották a bordást és a tarló- hántást. ezért Pederi András kulákot 600 forint. Bacsó Istvánt 1000 forint és Cseh Lászlónál 1000 forint pénzbírsággal súj­tották. Tnáncs községben leleplezték Süvegei Péter és Polgár János kulákok aljas sza- botálását. Süvegest 800 forint, Polgái! János kulákot pedig 600 forint pénzbün­tetésre ítélték Rásonysápberencsen Kovács Gábornc kulákot 800 forintra. Bmtnyik Pált 600 forintra és Kőszegi József kulákot szintén 600 forint pénzbírsággal sújtották, mert szabotálták a tarlóhántást és a másod- vetést. _ Cicándon Molnár János. Bodnár Sán­dor kulákok és még 5 társuk szabotálta a másodvetést, 400—500 forint pénzbün­tetést kell fizetniük. Nagyrozvágyon hát kulik ellen indították meg az eljárást^ valamennyi 150—500 forintig terjedő pénzbüntetést kapott. Zemplénagárdon Farkas Károly es Nagy M. József kulákokat 600—600 forintra büntették a tarlóhantás és a másodyetés szabotáiása miatt. n tiszűdorormoi űéppiiomés VEZETŐSÉGE HADILÁBON ÁLL AZ IRÄSSAL...? Nem lehet megállapítani, hogyan áll a versenyben. a tiszadorogmat gépállomás. A vezetőség és a ver­senybizottság máig sem küldött je­lentést a megyei tanácsnak a ver­sen v állásáról. Sürgősen pótolják a mulasztást, mert hanyagságuk akadályozza a megyei és járási teljesítmények ér­tékelését!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom