Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-20 / 92. szám
Vasárnap, 195* április *0 . ÉSZAKMAGYARORSZAG 7 Miskolc jövő arculata Irta : VÁKÁR TIBOR építészmérnök As ország második városává fejlődő Miskolc város- fejlesztési problémái igen sokfélék. Miskolc ugyanis földrajzi, gazdaságpolitikai helyzeténél fogva — lakóváros, ipari és bányaváros, fürdő- és turistaváros is egyben. És ha ma még hihetetlenül is hangzik, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Miskolc értékes és művészi város is. {Írre biztosíték fekvésének természeti szépsége, még él nem pusztult, megmenthető műemléki és hangulati városképeKém egy helyen elhangzott már az a megállapítás, hogy „le kell bontani a város zsúfolt negyedeit, a belváros cs környéke korszerűtlen házait, 30—}0 méteres utcákat, tereket kell nyitni. Miskolcon minden ósdi és elavult, pusztuljon és nőj jön helyébe más, teljesen új, mai". Sokat hallhatjuk Miskolcról, hogy „csúnya város, kietlen város“. A kritikáknak van némi alapja, mégis tagadjuk, hogy Miskolc csúnya város volna. Csak meg kell mutatni a szépségét, hangulatát- Fel kell tárni, megfelelő környezetbe és előtérbe kell állítani a városképző elemeket■ Fagy gonddal ki kell hámozni a műemlékeket és kitisztítani, kiképezni a város igazi arculatát alkoto épületek architektúráját, a parkokat, az utakat. Egyszóval: hozzáértő „nagytakarítást", csinosítást kell végezni, rendezni kell megfelelő szakértelemmel ezt a várost. Szükséges ezért, hogy megismertessük, megszerettessük saját lakóival Miskolcot és eloszlassuk azt a felületes megállapítást, hogy nincs mit kedvelni, szeretni Miskolákon, a „csúnya városban“. Kérjük az olvasókat, Miskolc dolgozóit, hogy cikkeinkkel kapcsolatban foglaljanak állást, írják meg véleményüket, javaslataikat észrevételeiket■ Ha így — összefogott erővel, közösen — dolgozunk Miskolc rendezésének, fejlesztésének ügyéért, ezzel az országépítést is előbbre visszük. Miskolc közlekedési és forgalmi problémái A város élő szervezet, amelynek részeit az utak kapcsolják össze. Ha csak elnagyolva nézzük Is Miskolc útjainak problémáját, látjuk a „vérkeringés“ zavarait, az „érelmeszesedést“. A város főkiterjedése 30 kilométeres hosszban kelet-nyugati irányú és az úgynevezett Forgóhíd tengelyében 15 kilométer hosszra tehető az észak-déli irányú városi forgalom terjedelme. A fő útvonalak „érrendszerét“ ebben a keresztirányban kell a városrendezőnek korszerűen kifejlesztenie A szűk utcák a növekvő for- gáióm igényeinek egyre kevésbé felelnek meg, ezen új utak nyitásával és megfelelő közlekedési lehetőségek biztosításával kell segíteni. A gyors közlekedés eszközei, az autóbuszok számának gyarapítása, valamint a kettős villamosvágány ez évben befejezendő megépítése a személyszállítást meg fogja javítani. A Gömöri sorompó kiküszöbölésére épült vasbeton aluljárót már átadták a forgalomnak. A. közlekedés megjavítását korszerűen biztosítja Miskolc jóváhagyás előtt álló általános forgalmi terve. Ami az utakat illeti, az ország egyik leghosszabb sugdrútja, a csaknem három kilométeres Sztálin-út SO, de he- lyenkint 60 méterre tervezett szélessége megoldja a közlekedési kérdés egyik részét- A kérdés másik részét jelenti a Tlzeshonvéd, Hunyadi, Széchenyi, Bajesy-Zsilinszky, Illetve József Attila utca 7 kilométer hosszúságú szakaszának korszerű vezetése, nyugatra pedig a Kiss tábornok utcával kezdődő kb- 10 kilométeres lillafüredi út megfelelő kialakítása. Amíg azonban a város belső lakóterületén — főként a történelmi belvárosban — több egymással csaknem párhuzamos utat kell vezetni, hogy a helyi és országos bekötő forgalom lebonyolítható legyen, addig a Bükk felé kapaszkodó táji út problémája egy széles nyomvonalon is megoldható- Ugyanez vonatkozik a mályi téglagyár felől érkező főforgalmi, távolsági és a borsodi iparvidék felé tartó bekötő műútnak a várost érintő szakaszaira Is. A két fő iránynak megfelelően a fejlődés elkerülhetetlenül szükségessé teszi egy gyorsvasát létesítését- A jövő feladata lesz ezen a 8+20 kilométeres útszakaszon a forgalom lebonyolításának ilyetén megoldása. Miskolc völgybe települt, elnyúlt fekvésének sajátos útformái a tehermentesítő és terelő utak. így bonyolították, illetve bonyolítják le a forgalmat a kettős villamosvágány építése óta a Győri-kapuval és a Széchenyi utcával párhuzamos tehermentesítő utakon, ilyen tehermentesítő út létesül a régi kis piactól a Tizeshonvéd utcai új bérházak déli oldala mentén, a szükséges épületlebontásokkal- Viszont a Kun József utcából a Pa- lóczy és Horváth Lajos utcák irányába tervezett északi tehermentesítő utat — nézetem szerint — helyesebb a „kis OTI“ épületénél való. becsatlakozás nélkül egyenesen a LÄEV állomás teréről kiindítani- Ezzel kb. 500 méteres hosszúságban a város belsejében lévő értékes tömböt tárunk fel s aránylag kevés bontással (2—3 százalék) 400 500 lakás főútvonali elhelyezését biztosíthatjuk a központban. Az északt tehermentesítő út, amely végleges kiépítésével terelő út is lesz, teljes szerepét akkor fogja betölteni, amikor az Andor utca vonalán, annak folytatása te kiépül. A LÁEV állomás előtti tér, a műszaki egyetem jelenlegi épülete felől becsatlakozó út komoly forgalmi tanulmányt igényel, mert itt egy forgalmi ikertérnek és egy építészetileg kialakítandó térnek szerves megoldása a feladat. A Szlnvától délre, a Miskolc „budai oldalán“ végigszaladó közlekedés és a terep szép problémákat vet fel- A mai sivár Kallószeri-part útja helyett ‘a megfelelő gyalogos-, kerékpár- és közúti forgalmat feltétlenül városképiig összehangolva és a Szlnva-part adottságainak kihasználásával — és nem a Szinva befödésével —- kell teljes hosszban kifejleszteni. A forgalom kérdései és a városkép Az utak tervezése és megvalósítása nem szakítható ki a városfejlesztés kérdései közül. Megtörtént a forgóhidl „városrendezés“, de csak az alaprajz szempontjából, mert a városkép még sok kívánnivalót hagy maga után. A tér és így a városkép alakító elemei, az épülethomlokzatok, legalább olyan fontoMájustól vasárnap helyeit csütörtökön indulnak az üdülési csoportok Az üdülési turnusok eddig vasárnap kezdődtek. A kirándulóvonatokkal együtt, ez minden második vasárnap komoly forgalmi torlódást jelentett. E hiányosságok megszüntetése érdekében a Népgazdasági Tanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben úgy határozott, hogy a kéthetes üdülési szakaszok május hónaptól kezdődően csütörtöktől szerdáig terjednek. így a május havi első üdülési turnus május 4, vasárnap helyett május 8-án, csütör. tökön, a következő üdülési csoportok ennek megfelelően mindig négy nappal később, vasárnap helyett csütörtökön Indulnak. Ma alakul meg Mezőcsáton a földművesszövetkezetek járási szövetsége A földművesszövetkezetek munkájának továbbfejlesztésében színvonalának emelésében jelentős szerepe van a járási szövetségeknek, amelyek megyénkben mos* alakulnak meg Elsőként ma. április 20-án Mezőcsáton alakul meg a föld- míivesszövetkezetek önálló járási szövetsége, amelynek révén decentralizálödik, hatékonyabbá válik az irányítás és ellenőrzés. még jobban érvényesülhet a szövetkezeti demokrácia. A ragályi állami gazdaságban az elmúlt héten példás, lelkiismeretes műtéttel megmentett az elhullás, tói egy svájci importált tehenet dr. Schirllng János ragályi körállator- vos, az állami gazdaság kezelő állat, orvosa. Műtéttel eltávolított az állat belsejéből egy darab tíz centimébe, rés acéldrótot, egy darab tíz és egy darab négy centiméteres drótszöget és több tompa idegen tárgyat. Schilling állatorvos más alkalommal is hajtott végre sikeres műtéteket az állami gazdaság állatain. Jó munkájáért legutóbb dicsérő elismerésben és 500 forint pénzjutalomban részesítették. GELLERT JANOS állami gazd. megyei központja állattenyésztési osztályvezető A kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezete ma. április 20-án, reggel 9 órai kezdet, tel tartja területi konferenciáját Miskolcon a megyei tanács nagytermében. sak, mint az alaprajz jó megoldása. Hiba volna tehát csupán forgalmi gépezetnek tekinteni Miskolc egyetlen villanyrendőrét. Hasonló az eset az újdiósgyőri tanácsház előtt a körforszínelt és felületét összhangba kell hozni. Külön tanulmányt tenne ki annak kidolgozása, hogy a város forgalmá. ban az apró hiányosságok és a méregalom rendezésével kapcsolatban. A forgalmat „rendezték“, de csupán körzővel. A városforgalmi csomópontnak nem csak jónak, hanem — Miskolc esetében különösen — szépnek is kell lennie■ A járdaszegély rideg láncai helyett tervszerűen be kell iktatni a megfelelő szépségeket: kerti kőlapokkal, szegélyekkel, gyepesítéssel, virágos bokrokkal, padokkal és ízléses jelzőberendezésekkel kell megszépíteni, otthonossá tenni ezt a közlekedési központot Hozzátartozik a tér kialakításához a falak, a homlokzatok, a tető, a homlokzati nyílások díszítő és színesítő elemeinek kiformálása. A kerékpárút a városrendezés egyik legkényesebb kérdése. Hogy vonalát hol és hogyan választjuk meg, az egyaránt fontos ar ott közlekedőknek és másoknak ts. Sivár megoldásnak tekinthető a Szinva jobbpartján a Geró utcáig húzódó kerékpárút. Ezt még meg kell oldani A Múzeum oldalán a Szinva-meder peremén vezetett (konzolos) kerékpárút — amelynek tervét javaslatunkra elfogadták — csak úgy less jó megoldás, ha a városrendező Ízlése azt szervesen beilleszti a környezetbe. A fákat meg kell menteni, az építés burkolati anyagát jól kell kiválasztani, környezetbe illő korlátot kell tervezni, s a csatlakozó részek tezések milyen nagy hatással vannak a város lakóira Egy rosszal elhelyezett lépcső, hibás útburkolat hány balesetnek lehet okozója! Vagy a fölösleges és elkerülhető néhány centiméter útmagasság-kiilönbség mennyi energiapocsékolás előidézője! És gyakran csak járdaszegélyek deciméterein múlik egy-egy karambol is. — Ezek a lebecsült kicsiségek tehetik együttesen a várost kényelmessé, vagy fárasztóvá. Ha közlekedésében nehézkes, távolságaiban unalmas a város, csoda-e; ha nem kedvelik? Beszélhetünk-e ott szép városról, ahol a hozzávezető utak sivárak és közlekedési veszélyeket rejtenek magukba? Kicsinységeknek látszó problémák megoldásától is függ az utak szépsége, vagy csúnyasága. Másként szolgál és másként jelentkezik a városképben a kis kőkocka, a keramit, az aszfalt- burkolat, de másként és máshelyütt kell megtalálni a helyét a sárga kavicsnak, vagy a „macskafejü“ kő ódon hangulatának. Látszólag kicsinységek ezek, de ha a közösség erre felfigyel és a városfejlesztők a határidő mellett figyelembeveszik a minőség és ízlés követelményeit ts, akkor eltűnnek a lélektelenül vezetett drótok, merev útjelzők és sorompók, hogy a. városművész bevonásával az ízlésesen megtervezett úthálózatokon érvénye1 süljenek az útesztétika követelményei is. Dolgozok példamutatasa a véradó mozgalomban A Magyar Vöröskereszt a dolgozók egészségügyi tömegszervezete, igen fontos tevékenységet fejt ki a dolgozók egészségvédelmének megszervezésében. Üzemeink, falcaink dolgozói körében egyre nagyobb számmal tartanak „egész* ségvédelemrc \ész" tanfolyamokat, ezek keretében önkéntes ápolónőket képeznek megszervezik a véradó mozgalmat. A Kohászati Alapanyag Készletező Vállalat és a Vas- és Fémhulladék Ipari Vállalat dolgozói \özül eddig 50- en léptek he a Vöröskeresztbe. A belépők Ígéretet tettek, hogy elvégzik az elsősegélynyújtó tanfolyamot és többi dolgozó társukat is felhívják, tegyenek ugyanígy. Április 1-én 30 dolgozó már 'befejezte a tanfolyamot. Különösen szorgalmasan látogatta Havasi Pál egész• ségügyi előadó előadásait Ferenczi An. taíné. Fehér Ferenc, Mes\ó Gyula és Fábián János. A véradó-mozgalomra eddig Ferenczi Antalné, Takács Katalin, B. Fodor László s Munkácsi József jelentkezett. Mint mondották: tudják. hogy baleset alkalmával, súlyos operációknál, szülésnél milyen nagy jelentősége van a vérátömlesztésnek. Minden bizonnyal rövidesen igen so\ követője lesz a véradó* mozgalom első példamutatóinak. KURUCZ ERZSÉBET a Vöröskereszt repülőtéri alapszervezetének sajtófelelőst A »Gyógyíts jobban !“-mozgalom eredményei a sátoraljaújhelyi kórházban A sátoraljaújhelyi városi kórházban kiosztották a „Gyógyíts jobban!“ mozgalomban legjobb eredményt elért orvosi műszaki és ápolói munkát végzett dolgozók részére a Jutalmakat. A „Gyógyíts Jobban!" mozgatom az egészségügyi dolgozók általános jelszava lett a kórházban. Minden egyes dolgozónk arra törekszik, hogy a sátoraljaújhelyi városi kórházat a megye mintakórházává fej. IGLöl FERDINAND Sátoraljaújhely. j méteráruLAKÁSTEXTIL KÖTÖTTÁRU ;DIVATÁRU- CIPŐ KÖZPONTI }|iín6ségi^||l^za«§uihS3! voltSatirárvány, Napsugár Aruháa
