Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

VasáSrttajp, 1932 Spirals IS ÉSZAKMA GY ARORSZÁG 3 NEGYVEN ÉVES KIM IR SZÉN ELVTÄRS A KOREAI NÉP VEZÉRE 1 Kim ír Szén 1012 április 15-án az északkoreai Mangendaj faluban szüle­tett. Apja, Kim Hen Dik szegénypa- rasEt, nehezen tartotta el feleségét, három fiát és legkisebb öccsét, Kim Hen Gut. Kim ír Szén apja Korea japán megszállása után a hős szabad­ságharcosok sorába lépett és élete vé­céig odaadóan harcolt a koreai nép felszabadításáért AZ ÜGYET, amiért harcolt, fele­sége, öccse és . légióként fia folytatta- Kiin Tr Szén, aki ekkor 14 éves volt, a girinl középiskolában tanult, élére állt a tanulóifjúság forradalmi moz­galmának és azt az illegális kommu­nista ifjúsági szervezet köré tömörí­tetté. Szorgalmasan olvasta a marxis­ta irodalmat és köztien agitációs mun­kát végzett- Rövidesen letartóztatták és börtönbe vetették. A börtön nem törte meg: — forradalmi szelleme még jobban megacélozódott­1931-ben lépett a Kommunista leírt­ba, ugyauabban az évben, amikor a japán imperialisták megszállták Mand­zsúriát. Ezek az események óriási változásokat hoztak. Ekkor kezdődött meg Kim ír Szén elvtárs legendáshí­rű fegyveres harca a japán megszál­lók ellen. Az imperialista Japán Korea meg­szállása után tovább folytatta agresz. sziós terjeszkedő politikáját Ázsia szárazföldjén. A japán terror-politi­kának csak a tömegek fegyveres har­ca állhatott ellen. Kim ír Szén koreai partizánosztaga, amely 1931-)>en ala­kult Mandzsúria területén, megvetette a koreai nép japánellenes szervezett fegyveres harcának alapját, új feje­zetet nyitott meg a koreai nemzeti felszabadító mozgalom történetében. A passzív ellenállás után elkövetke­zett az aktív fegyveres harc idő­szaka. KIM IR SZÉN elvtárs egyre nö­vekvő partizáhosztaga rövidesen a legerősebb japánellenes partizánegy- ség lett, amelyet a japánok hiába próbáltak büntető expedíciók soroza­tával megsemmisíteni. Ez az alakulat kezdettől fogva a kommunisták veze­tése aiatt állt és szilárd kapcsolato­kat tartott egész sor koreai tömeg- szervezettel. A japánok_ büntetőexpe- dieiói nem tudtak eredményt elérni; mert a lakosság támogatta a partizá­nokat. Még a japán hivatalos adatok szerint is 1931—36 között 23.928 fegy­veres összecsapás zajlott le a Turnan- gan és Amnokan folyók körzetében. 1934-l>en a koreai partizánegységek Mandzsúria mellett már Korea egyes körzeteire Is kiterjesztették hadműve­leteiket. 1935-ben Mandzsúriában megala­kult az egységes nemzeti front szer­vezete — a „Koreai Függetlenségi Szövetség"' —, amely tíz pontból álló politikai programjában mind Koreára, mind az ország határain túlra vonat­koztatva meghatározta a koreai nép harci feladatait. Ezzel egyidejűleg megindult az Észak- és Dél-Mandzsu- riában működő partizánalakulatok egyesülésének folyamata, megszüle­tett Korea egységes forradalmi nép­hadserege, amely Kim ír Szén elv­társsal az élen a szabadságért harcoló koreai nép fő erejévé vált. Ez a had­sereg rettegésben tartotta a japán in- perialistákat és dicső hírnévre tét; szert Mandzsúriában és Koreában egyaránt. 1ÍM1 július ]2-én a hitlerista Né­metország hátbatámadta a Szovjet­uniót. Megkezdődött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja. Kim ír Szén elvtárs felhívta a koreai népet, hogy még hősiesebben és erősebben harcoljon a japán megszállók ellen. 1945 május Ö-én Korea népe nagy örömhírre ébredt. A győzelmes Szov­jet Hadsereg térdre kényszerítette a hitlerista Németországot- Augusztus 9-én a Szovjetunió — szövetséges! kö­telességét teljesítve — megindította a hadműveleteket az imperialista Japán eilen és azt már augusztus 15-én felté­tel nélküli fegyverletételre kényszerí­tette. A koreai nép félszázados japán elnyomás után visszanyerte szabadsá­gát. Kim ír Szén elvtárs a dicsősé­ges Szovjet Hadsereg gyors előrenyo­mulása után, 1945 októberében visz- szafért szülőföldjére- A koreai nép leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte bátor és hű fiát, aki 15 éven át di­csőségesen és vitézül helytállt a japán rablók elleni hősies harcban. A FELSZABADULÁS ELSŐ PER­CÉTŐL KEZDVE Korea történetében még soha nem látott népi mozgalom indult a demokratikus és független állam megalakítására, azonban már 3945 szeptember 6-án, alig egy hónap­pal Japán kapitulációja után az or­szág déli részében partra szálltak az amerikaiak, akik nem mint felszaba­dítók, hanem mint megszállók érkez­tek Dél-Koreába. Azonnal feloszlatták a népi bizottságokat, a demokratikus pártokat és szervezeteket, visszaállí­tották azt a közigazgatási rendszert; amely a japánok alatt is működött és ismét megvalósították a gyarmati uralmat. Az amerikai megszállás Komát két részre osztotta, n 38. szélességi foktól északra, illetve délre elterülő terüle­tekre. A Köztársaság északi részén virág­zó élet indult 3946 február 8-án meg­alakult Észak-Korea Ideiglenes Köz­ponti Bizottsága, melynek elnöke Kim ír Szén elvtárs lett. Ezzel megkezdő­dött a döntő átalakulás időszaka, melynek célja az ország következetes demokratizálása volt. 1948 augusztus 25-én az Észak- és Dél-Koreában meg­tartott általános választások eredmé­nyeként kikiáltották a népi demok­ratikus köztársaságot és megválasz­tották központi kormányát. Kim ír Szén elvtárs a nép akaratából a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke lett­ÉSZAK-KOREA a Koreai Munka­párt vezetésével, Kim ír Szén elvtárs irányításával és a Szovjetunió segít­ségével hatalmas eredményeket ért el az ország demokratizálása, újjáépítése és építése terén. Az ipari vállalatokat, bankokat, a postát és a közlekedést eszközöket a nép tulajdonába vették. Egymillió hektárnyi főidet, amely a japán és koreai földesurak birtoká­ban volt, a földnélküli és törpebirto­kos parasztoknak juttattak. Kifejlő­dött a koreai ipar, virágzásnak in­dult a mezőgazdaság, rohamosan ja­vult a nép jóléte és hatalmas léptek­kel fejlődött a kulturális élet. ^Ugyanakkor Dél-Korea továbbra is gyarmat maradt, ahol a nép legjobb­jait bebörtönözték, ahol megakadá­lyozták a gazdasági élet fejlődését és elnyomták a nemzeti kultúrát. 1950 június 25-én az amerikaiak gálád módon megtámadták Észak-Ko- reát. A koreai nép Kim ír Szén elv­iár,s vezetésével rgyemberként kelt fel az agresszorok eilen. A dolgozók száz­ezrei ragadtak fegyvert, hogy — ha kell — életük árán is megvédjék a A Minisztertanács határozata a takarékossági munka továbbfejlesztéséről A Minisztertanács az AEK :e!entése alapján megvizsgálta az 19T0. december Jl-én hozott takarékosságról szóló mi­nisztertanácsi határozat végrehajtását és határozatot hozott a takarékossági munka továbbfejlesztéséről. A Minisztertanács megállapította, hogy 1951-ben a takarékosság terén jelentős eredmények születtek. Különösen komoly előrehaladás mutatkozott az anyagtaka- rékosságban. A Gazda-mozgalom kibon­takozása, a hulladékok egyre fokozódó gyűjtése, a színesfémek helyettesítése, az anyagkihozatal megjavítása nagymérték­ben hozzájárult a termelési terv teljesíté­séhez szükséges nyersanyag biztosít; sá* hoz. A gyáriparban az előiránvzott anyag­felhasználással szemben elért megtakarítás háromszázhetvenmillió forintot tett ki, A Minisztertanács megállapította, hogy a fokozódó takarékosság döntő szerepet lát­szott abban, hogy az 1951. évi tervet a magyar népgazdaság túlteljesítette. A takarékosság azonban az elmúlt év­ben még a népgazdaság több ágában, számos üzemben nem volt kielégítő. A béralapok túllépése felemésztette az anyagtakarékossággal elért eredmények egy részét. Igen kevés figyelmet fordítot­tak 1951-ben a beruházási kiadások megtakarítására és nem mutatkozott élőié haladás az építőipari költségek csökkenté­sében sem. Az üzemek többségében a gé­pek kihasználása nem volt megfelelő. Nem sikerült az elmúlt év során teljesen fel­számolni a takarékossági munka kam- pányszerüségét, a takarékosság nem vált a munka állandó módszerévé. A Minisztertanács megállapította, bogy a takarékosság népgazdaságunk fejlődésé­nek továbbra is egyik legfontosabb tarta­léka és kitűzte a takarékosság továbbfej­lesztésének főbb feladatait. Az 1952. évben —• amikor a termelés kibővítését szolgáló nagy létesítményekbe a legnagyobb összegeket fektetjük be anélkül, hogy ezek a nagy üzemek eb­ben az évben már számottevően termelné­nek — különösen nagy súlyt kell he­lyezni a beruházások terén elérendő meg­takarításokra. A megtakarított anyagot, gépet, munkaerőt legnagyobb beruházá­saink, mindenekelőtt a Sztálin vasmű, a földalatti vasút, az új gépipari, alumí­niumipari, vegyészeti üzemek építésének meggyorsítására kell fordítani. A beru­házások megtakarítása érdekében lénye­ges javulást kell elérni a gépek kihasz­nálása terén. A meglévő gyárépületek te­rületének jobb kihasználásával kell a ter­melés növeléséhez szükséges új gépek egy részét elhelyezni, hogy ezáltal az -pítke- zések egy részét megtakaríthassuk. Az eddiginél jóval nagyobb gen 1 >t keli for­dítani a gazdaságos tervezésre, az épüle­tek túlzott méretezésének kiküszöbölésére: 1952-ben fordulatot kell elérni az építé­si költségek tekintetében, az építkezési költségeket 1952. folyamán bárom szá­zalékkal kell csökkenteni. Ebben az évben még több színesfémet, rezet, acélt, vasat, szenet, fát, bőrt és más fontos alap- és importált anyagot kell megtakarítani, mint 1951-ben. 1951- bez képest átlagosan két százalékkal kell csökkenteni a hengerelt acél fajlagos fel­használását. A gyáriparban kétszázhar- mincezer tonna, a villamoserőműveknél százhatvanezer tonna, a vasútnál húszon- nyoicezer tonna szenet kell megtakarí­tani. Növelni kell a hulladékok begyűjté­sét. Meg kell javítani az anyagok raktá­rozását, kezelését és nyilvántartását, kü­lönösen az építőiparban, de egyebütt is és nem utolsó sorban az élelmiszeriparban. A széntakarékosság érdekében meg ke3 javítani a szén minőségét. A gyárakban nagy mennyiségben elfekvő készleteket, elsősorban a: elfekvő hengerelt acélt, fel kell használni a termelésben. A Minisztertanács határozata kiemel­te, hogy az anyagtakarékosság nem járhat a minőség rontásával, mert a rossz mi­nőségű áru hamarább megy tönkre, gyor­sabban romlik és így végső fokon nem takarékosságra, hanem az értékes nyers­anyagok pazarlására vezet. A Minisztertanács határozata értelmé­ben a takarékossági feladatok a terv, el­sősorban az önköltségcsökkentési terv szerves részét képezik. A megtakarításo­kat tehát azon kell mérni, hogy egy üzem teljesíti-e, illetve túltcljesíti-e tér* melési és önköltségcsökkentési tervét. 1 A Minisztertanács határozata alapján meg kell szüntetni a különféle takarékos- sági felelősi és más hasonló funkciókat, mivel a takarékosságért az üzem, mű­hely, intézmény vezetője felelős. A Mi* nisztertanács által egy évvel ezelőtt meg­bízott takarékossági bizottság megszűnik és a takarékosság fokozására irányuló munka irányítását a Minisztertanács a Népgazdasági Tanácsra, a Tervhivatalra és az egyes szakminisztériumokra bízta, A Minisztertanács határozata végül megállapította, hogy az 1952. évi terv minden téren, így a takarékosság terén is, az elmúlt évinél nagyobb feladatok elé állítja a dolgozókat, mérnököket, technikusokat, igazgatókat, gazdasági vezetőket. Az 1952-es terv teliesítése nemcsak fokozott takarékosságot követel meg minden téren, hanem azt is meg­követeli. hogy a takarékosság a minden­napi munka állandó módszerévé váljék. Elkészült az első magyar gyártmányú répaszeüő kombájn Elkészült az EMAG-ban az első magyar cukorrépaszedő kombájn mintapéldánya, melyet pénteken már cl Is szállítottak a herceghalmi állami gazdaságba. Az EMAG dol­gozói szovjet tapasztalatok felhasz­nálásával készítették el az Aj gépet. Csak tehervonati mozdonyok vehetnek részt az 500 kilométeres mozgalomban Az 500 kilométeres mozgalomban eddig a gyors-, szérűéig- és tehervo­natiakat továbbító mozdonyok együt­tesen szerepeltek. A Szovjetunió ta­pasztalata nyomán most átszervezték a mozgalmat: a jövőben csak a te- hervonatokat továbbító mozdonyok vehetnek részt a mozgalomban. Levelezőink a Uszakarád dolgozó parasztjai lelkesen folytatják begyűjtési ver. senyüket. A község dolgoraői első negyedévi tervüket baromfiból 129. tojásból 101, sertésből 105. vágó­marhából 169 százalékra teljesítet­ték. Tejbeadási kötelezettségüknek 114 százalékban tettek eleget. Megfogadták, hogy május 1. méltó megünneplésére begyűjtési eredményeiket tovább emelik, hogy határidő előtt eleget tegyenek má­sodik negyedévi beadási előírásaik, nak. BAKTAI ISTVÁN Uszakarád • Mpzőcsát dolgozó parasztja) be­csülettel teljesítették első negyed­évi beadási kötelezettségüket, sőt a tojás-, baromfi., hizottsertés és marhabeadásban túl is teljesítet­ték, Személyes példamutatással begyűjtésről járt, az élen, jó felvilágosító niuu- káit végzett több tanácstag. Vígb György VB. tag, a „Petőfi“ tszcs elnöke tejből 110, tojásból 180, ba. romfiból 150 százalékban tett ele­get előírásának. Jelentős mértékben túlteljesítették beadási kötelezett­ségüket Csele Gyula, B. Szabó Mi­hály, Vad Mihály, Gombos Károly, Berták János, B. Szabó István, Varga Lajos tanácstagok. A „Petőfi“ I. típusú tszcs tagjai idejében elvégezték a vetési mun­kálatokat, a in. típusú „Szabad­ság“ tsz tagjai azonban nagyon lemaradtak. A megyei tanács határozata alapján arra kell törekedniük dol­gozó parasztjainknak, hogy minél előbb behozzák lemaradásukat és a végrehajtőbizottság határozatában előírt időre befejezzék a vetési munkálatokat. GULYÁS BÉLA Országos állattenyésztési kiállítás nyílik meg áprilisban Budapesten A földművelésüffi/i minisztérium és az állami mező és erdőgazdaságok mi­nisztériuma április 26-tól május 4-ig országos állattenyésztési kiállítást rendez Budapesten a tenyCszállatvá- sártelepen­A kiállítással egyidőben tartják meg Budapesten az országos állatte­nyésztési kongresszust, amelyen állat­tenyésztésünk fejlesztésének legfonto­sabb kérdéseit vitatják meg­A kiállításra vidékről felutazók ré­szére a MÁV 50 százalékos menetdij- kedvezményt biztosít­Virágos Moszkva A szovjet főváros sétányain, parkjaiban és kőrútjain megkez­dődtek a tavaszi kertészeti mun­kák- Az idén mintegy kilenomil- lió virágot ültetnek el­A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról A tanácsokat a félévi beadásra tett fogadalmuk, májusi felajánlásuk arra kötelezi, hogy már most mozgósítsa­nak a hízottsertés begyűjtésére. Egyre szélesebben bontakozik ki a dolgozó parasztok párosverseny-moz- galmn és mindinkább megvalósul a jelszó: „Teljesítsük június 15-re az első félévi tervet“. Sokfelé tapasztalható, hogy a ta­nácsok elmeriiluek a tervfelbontás munkájában és emiatt elhanyagolják a begyűjtést. Ezt a legsürgősebben fel kell számolni. A begyűjtési versenyben a hízott- sertés beadásban Borsod a tizenötö­dik. A tojásbeg.viijtésben 16. megyénk. A bnromfihendáshnn lfl. helyen állunk. A földművelésügyi minisztérium tájékoztatója a tavaszi vetések állásáról A vetési tervek végrehajtásában az április 10-i értékelés szerint az élen­járó megyék mögött a tavaszi búza, tavaszi árpa és zab vetésében, vala­mint a cukorrépa, burgonya és nap­raforgó ültetésében a többi között le­maradt Borsod megye is. A tavaszi búza vetésének ideje le­járt, a vetést tehát — ahol még nem végezték el — az egész ország terüle­tén sürgősen be kell fejezni. A következő szakasz legfontosabb feladata, hogy elsősorban az évelő szálastakarmányok (lucerna, vöröshe­re, baltacím) vetésének ütemét fokoz­zuk. Tavaszi árpából, zabból, cukor­répából és napraforgóból a megyék vetési tervfeladatát rövid időn belül végre kell hajtani. Igv biztosítható, hogy teljes erővel megindulhasson most már a burgonya, kukorica és egyéb késői vetésű növények elvetése és a gyapot vetésére is jól fel tud­junk készülni, hogy a megadott idő­pontban, az egész ország területén, befejezzük a vetést a legrövidebb idő — néhány nap alatt. A termelőszövetkezetek továbbra is élenjárnak a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásában. Vízi-jártassági vizsgát kell tenniük a kis hajók A belügyminiszter 15.800/1951.. B. M. számú rendelet értelmében 1952. évi május hó 15. napjától csak abban az eset­ben lehet csónakkal, kajakkal, vitorlással közlekedni, ha az igenybevenni szándé­kozók közül legalább egy személy a vízi jártassági vizsgát letette. A vizsgáztatások május első hetében kezdődnek. Pontos idejüket és helyüket a sportújságban, a napilapokban és a rádió vezetőinek útján közlik. Jelentkezni a helyszínen le­het, a vizsga díjtalan. ’ Megjelent a Parlépités áprilisi száma A „Part építés“ legújabb Bzáménak főbb cikkei: A kádermunka decentralizá­lásáról. A pártésoportok és pártbizalmiak fejadatai A gazdasági munka pártellen­őrzése, A békemozgalom további erősíté­séért. A gépállomások pártszervezeteinek feladatai a tavaszi munkák idején, A de­recskéi járási pártbizottság munkája a pártoktaíá* színvonalának emeléséért. szabadságot, amelyet a Szovjetunió­tól kaptak. A koreai nép idestova két éve folytatja hősies harcát az agresz- szorokkal­EZ A KÉT ÉV Korea történelmé­nek legvéresebb, de legdicsőségesetrb fejezete. E hősi harcokkal a koreai dolgozók megmutatták, hogy milyen hősiességre feéjies az a nép, amely szabadságát és függőt fenségét védi és amelyet olyan férfi vezet, mint KinJ ír Szén elvtárs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom