Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-27 / 73. szám
2 ÉSZ AKM AG Y ÄRORSZAG Csütörtök, 1953. március 27. ••Szembesítést“rendesett as Éssahmagyarorsság Oxdon a kohó? ns acélmű és a szállítás között Az ózdi kohómü, acélmű és szál. Iftás vezetői az Északmagyarország által rendezett „Szembesítésen“ megtárgyalták a tervteljesítéssel kapcsolatos problémákat, feltárták az üzemek együttműködésében tapasztalható hibákat, hiányosságokat, amelyek a gyors és jó munkát gátol ták. A „szembesítés“ résztvevői értékes felszólalásukban sok hasznos javaslatot tettek az együttműködés, a munka megjavítása érdekében. A „szembesítés“ részletes ismer, tetésérc visszatérünk. Súlyosan lemaradt az ózdi, a pulnoki- a sárospataki és az abaujszántói járás a beadási versenyben A vágómarha begyűjtésben megyénk változatlanul tartja az első helyet az országos versenyben, de a sertésbeadásban az ötödtlc helyre esett vissza, a tejbegyiijtésben is csak a negyedik. Súlyosan elmaradtunk a megyék versenyében a baromfi. és a tojásbegyiijtés terén, a szerdán kiadott legújabb jelentés szerint megyénk a baromfi begyűjtésben tizenkettedik, a tojásbegyüj- tésbcn a tizenhatodik. A legnagyobb mértékben meg kell javítani a munkát, hogy az április 4 tiszteletére indult, a Minisztertanács zászlajának elnyeréséért folyó versenyben előretörjünk. Járásaink begyűjtési versenysorrendje a következő: SERTÉSBEGYIJTÉS: 1. Putnoki 101.— 2. Edéiényi 79.8 3. Encsi 89.6 4. Mezőkövesdi 89.5 5. Abaujszántói 84.2 6. Szerencsi 79.4 7. Szákszói 72.5 8. Mezöcsáti 72.4 9. Miskolci 70.1 10. Sárospataki 66.6 11. Ózdi 62.1 12. Ricsei 56.4 13. Sátoraljaújhelyi 36.6 Kiemelkedő eredményt' ért el a községi versenyben Szendrőlád, amelynek dolgozó parasztjai sertésből 120, vágómarhából 150 százalékot teljesítettek. Bocs község dók gozó parasztjai hizottsertésbeadásu. kát az első negyedévre 100, vágómarhabeadásukat 150 százalékra teljesítették, tojásból 96, baromfiból 120 százalékra tettek eleget negyedéves tervüknek. BAROMFIBEGYÜJTÉS: 1. Miskolci 124.5 2. Ricsei 92— 3. Sátoraljaújhelyi 91— 4. Mezöcsáti 79— 5. Edelényi 71.7 6. Szerencsi 68.8 7. Szikszói 62.2 8. Sárospataki 59.2 9. Putnoki , 56— 10. Abaujszántói 55.5 11. Mezőkövesdi 551 12. Ózdi 52— 13. Encsi 38.— Edelény dolgozó parasztjai a tojásbeadásban is példát mutatnak. Urbán Bálint 120, Kresák József, Csapó József 100 százalékra teljesítette félévi beadását. Orosz Imre és G. Nagy János tanácselnökök egész- évi tojásbeadási előírásuknak eleget tettek már. TOJASBEGYÜJTÉS: 1. Sátoraljaújhelyi 2. Ricsei 3. Miskolci 4. Encsi 5. Mezöcsáti 6. Edelényi 7. Szerencsi 8. Szikszói 9. Mezőkövesdi 10. Putnoki 11. Sárospataki 12. Abaujszántói 13. Ózdi A GLOBÁLIS ÉRTÉKELÉS szerint' a legjobb eredményt az edelényi, a ricsei és a miskolci járás érte el. Súlyosan lemaradt a versenyben a sárospataki, az abaujszántói, a putnoki és különösen az ózdi járás. 109— 95.5 89.4 84.3 82.9 81.6 80— 73.1 67.2 66.5 64.1 57.3 54.4 te angol imperialisták felégettek egy maláitöldi falut goi gyujtőtá borban helyezték el A falusiak „bűne" a hivatalos közlemény szerint az volt, hogy „állítólag kommunista pártszervezetet létesítettek". A Reuter-iroda jelentése szerint a brit imperialisták rendőrsége é3 katonasága porig égette egy malájföldi falu minden aázát. A falu kettőszázötven lakosát an* Április 1-én kezelődnek a Szabad Föld vasárnapok előadásai A tavaszi munkák megindulásával befejeződnek a Szabad Föld téli ették előadásai és április 1-től kezdve Szabad Föld vasárnapok kezdődnek országszerte. A Szabad Föld vasárnapok keretében tar* tandó előadások nagy többsége az új agrotechnikai eljárásokkal foglalkozik. Az előadások közül sokat dia-vetítéssel tesznek színesebbé. A Szabad Föld vasárnapok a falu komoly kulturális eseményei lesznek. Az előadások keretében történik majd az élenjáró dolgozók megjutalmazisa, itt számolnak be a tanácstagok munkájukról és a községek, városok kulturcsoportjai is itt mutatják majd be tudásuk legjavát. „Köszönetét mondok az Északmagyarország cikkéért., Köszönetét mondok Vaszil István elvtáxsnak az fiszakmagyarország március 16-i számában megjelent „Válasz... a kulákkérdésben“ című cikkért, amely hatalmas segítséget nyújtott nekünk, falun dolgozó párt, munkásoknak az osztályharcban és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A kulák megváltozott, új arculatáról írottak szóróLszóra igazak. Nyílt támadás helyett a kulák most igyekszik befurakodni az állami és társadalmi intézményekbe, hogy ott r omboló munkát végezzen. Hasonlóképpen igaz az is, hogy a kulák szeretné az állam költségén taníttatni csemetéit, akik aztán kígyók módjára belülről marnák a munkásosztályt, akadályoznák a szocializmus építését. Az a céljuk, hogy megfertőzzék politikai és kulturális munkánkat, amelyet olyan nagy nehézségek árán tudtunk megszervezni és kiépíteni. Tökéletesen igaz, hogy van elég munkás- és parasztfiatal, akiket osztályuk, népünk érdekében végzendő jó munkára nevelünk. Taníttatjuk őket, hogy elsajátítsák a marxista-leninista tanításokat, a technikát, az új termelési módszereket, hogy többet ée jobbat termeljünk. A kulák, a bur. zsoá csemete viszont azért tanulna, hogy jó beosztásba kerülve kitölthesse rajtunk bosszúját, amelyet szülei beléje oltottak. Féktelen, gyűlölet él bennük a munkás-par as zt ha, talom ellen, amely kicsavarta ke. ziikből a kizsákmányolás lehetőségeit. Végtelen gyűlölet tölt' el a kulák- sággal, a burzsoáziával szemben. Emlékszem, amikor 12 éves voltam és befejeztem az elemi iskolát, rögtön utána még azon a nyáron el kel. lett mennem cselédnek egy kulák- hoz, akinek három gyereke is tanult a középiskolában. Dolgoztam a legnehezebb munkában, kínlódtam, verejtékeztem, hogy •— ők tanulhassanak. Az árkos Horthy-rendszer alatt sikerült bejutnom egy esti iskolába, de nem tudtam elvégezni, mert munkahelyemet elvesztettem, máshova kellett mennem kenyér után Sajnos, még mindig nem tudtam elsajátítani a nyolcadik általános iskolával egyenértékű képzettséget, mert olyan helyen lakom, ahol még nem működik dolgozók iskolája. De meg fogom szerezni, mert ez népem iránti kötelességem. CSECSEI MIHÁLY Csobád. €ey£At€Se/v A iULflmi mm kószruha kirakataihoz Üzemi pártbizottságaink, pártszervezeteink feladatai Harmati Sándor elvtárs beszámolója a titkárok értekezletén Üzemi és járási titkáraink kedden értekezletet tartottak Miskolcon, amelyen megvitatták, hogyan hasznosíthatják az üzemi pártszervezetek életében a járási titkárok országos értekezletének útmutatásait- A megbeszélésen Harmati Sándor elvtárs, a Megye! Párt- bizottság titkára tartott referátumot. — Mindenekelőtt meg kell állapítani — mondta —, hogy üzemi pártbizottságaink, pártszervezeteink mind az elméleti színvonal emelésében, mind a gyakorlati pártmunkában lényegesen jobb eredményeket értek el, mint a falun dolgozó pártszervezetek. Igazolja ezt az a tény, hogy üzemeinkben, bányáinkban, építkezéseinken széles körben elterjedt „a szocializmus építésének kommunista módszere“: a munkaverseny. . Minden országos jelentőségű tern megvalósításúban pártunk, kar. mdnyunk elsősorban üzemeink dolgozóira támaszkodik. A munkás-parasztszüvetségnek, proletárdiktatúránk alapjának erejét ugyancsak elsősorban tizem! dolgozóink adják, akik önfeláldozóan dolgoznak a mezőgazdaság gépekkel való ellátásáért, ezzel a munkás-paraszt- szövetség továbbfejlesztéséért. Üzemeinkből kerülnek ki a proletárba talom irányítói, a szocialista öntudattal rendelkező, fejlett munkások- M ind erre munkásosztályunkéi L üzemi pártszervezeteink tették képessé. Elmondhatjuk, hogy üzemi pártszervezeteink feladataikat nagyjában és egészében jól elláttákTovább kell javítani a termelés pártellenőrzését Kovács István elvtárs a járási titkárok országos értekezletén elmondott referátumában külön aláhúzta azoknak a járási bizottságoknak nagy feladatait, melyeknek területén jelentős ipar, bánya, építkezés van. „A járási pártbizottságok megnövekedett mezőgazdasági feladatai mellett Jelentősen növekednek az ipari termeléssel kapcsolatos feladatok is- Az ötéves terv folyamán még a legelmaradottabb járásban is lesz ipar. Minden új gyár, bánya és építkezés új és sokoldalú munkát követel a járási pártbizottságoktól, ezért a járási pártbizottságoknak a jövőben az eddiginél jóval többet kell foglalkozni az ipari termelés kérdéseivel és az 1952-es évben dekádról dekádra, hónapról hónapra biztosítani kell a járásban lévő ipar, bányák, üzemek, építkezések tervének végrehajtását és túlteljesítését-“ A továbbiakban azt fejtegette Harmati elvtárs, hogyan kell érvényesíteni üzemi pártszervezeteink erősítésére a Kovács István elvtárs által megszabott feladatokat. Idézve Rákosi elvtárs tanítását, hangsúlyozta: mindenért, ami as üzemekben történik, elsősorban az ott dolgozó kommunisták felelősek. üzemi pártbizottságaink és pártszervezeteink felelősek a párt felé a termelési tervek maradéktalan, minden részletében való végrehajtásáért, az egyszemélyi felelős vezetés érvényesítéséért, a termelés minőségéért, « selejt- és önköltségcsökkentési tervek megvalósításáért, a gazdaság-vezetők jó működéséért és munkájuk megfelelő politikai alátámasztásáért- Ennek érdekében üzemi pártszervezeteinknek helyesen kell pyakorolniok a pártellen- őrzés jogát és kötelességét- üzemi pártbizottságaink általában már beszámoltatják a vállalat, a bánya, vagy építkezés igazgatóját, főmérnökét, megvitatják és bírálatukkal, javaslataikkal segítik munkájukat. Egy-egy üzem sokoldalú termelésének ellenőrzése természetesen sokoldalú szaktudást igényel és ezzel pártbizottságaink tagjai még nem rendelkeznek. A jó pártcllenőrzés biztosítása érdekében tehát pártbizottságaink tagjainak el kell sajdtítaniok a szakmai ismereteket- A termelés ellenőrzése nem kielégítő az üzemrészeknél, aknáknál, építkezési részlegeknél, elsősorban amiatt, mert az alapszervezeti vezetők nem Ismerik üzemrészük termelési tervét, így például az ózdi Martin-acélmű pártszervezetének titkára nincs tisztában üzemrészlegének önköltségcsök- kentési, selejtcsökkentési tervével, nem ismeri a pijjgramszerűség és a pro- gramszerlntt termelést. így aztán az ellenőrzés formális és a segítségnyújtás sem lehet megfelelő. A gazdaság! vezetés kommunista módszere Kovács elvtárs rámutatott arra, hogy a gazdasági vezetés kommunista módszerének helyes alkalmazása körül még sok a zavar és a hibás nézet. Leggyakoribb hiba, hogy a funkcionáriusok szétválasztják a termelési és a pártépítési feladatokat. Az egyik véglet az, amikor elhanyagolják g termelés kérdéseit 1 a pdrlépítésscl öncélúan foglalkoznak. Ez a magyarázata annak, hogy sok helyütt kiváló dolgozók, sztahánovisták nem tagjai a pártszervezetnek, ugyanakkor kevésbé kiváló, vagy éppenséggel a termeléshez rosszul viszonyuló dolgozók aránylag nagy számban kerültek be pártunk soraiba. A másik véglet viszont az, hogy egyes helyeken a pártszervezetek háttérbe szorítják a pártpolitikai, pártépítő munkát, nemcsak ellenőrzik a termelést, hanem beavatkoznak az üzemvezetés dolgaiba és ezzel elmossák az egyszemélyi felelős vezetést. így a Diósgyőri Kohászati Üzemek jónéhány alapszervezetében n pártvezetőségi ülések- termelési értekezletekre emlékeztetnek, a pártépítéssel heteken út nem foglalkoznak. Szűcs elvtárs, a mályl téglagyári építkezés pártszervezője konkrét intézkedésekkel avatkozott belő az építés vezetésébe. Nyilvánvaló, hogy Ilyen körülmények között elmosódnak a határok a gazdasági és a pártmunka között- Szükséges emlékeztetni Sztálin elvtárs tanítására: „...el kell sajátítani a gazdasági szervek bolsevik vezetésének módszerét, ez pedig abban áll, hogy rendszeresen segítjük ezeket a; szerveket, rendszeresen erősítjük őket és vem e szervek megkerülésével, hanem rajtuk keresztül vezetjük a gazdaságot-“ Fontos feladatunk tehát ezen a téren az, hogy megtanítsuk alapszervezeteinket a pártellenőrzés helyes gyakorlására, a gazdasági vezetés kommunista módszerének alkalmazására. A szocializmus építésének fellegváraiban, az üzemekben, gyárakban, bányákban különösen fontos, hogy olyan széleskörűen értelmezzük és gyakoroljuk a pártépítést, amint azt Kovács István elvtárs meghatározta. A Politikai Bizottság határozata szellemében a jövőben a föfigyelmet nem a párttagság túlzott számbeli növelésére, hanem a párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalának emelésére, aktivizálására kell fordítani, hogy eszmeileg és szervezetileg egységesebbé, fejlettebbé tegyük pártunkat. Továbbra Is biztosítanunk kell az egészséges tagjelölt utánpótlást, de a felvételnél szigorúbb feltételeket kell szabnunk. A párttagság aktivizálásának elengedhetetlen feltétele a pártesoportok megszervezése és jó működtetése. A pártcsoport vezetőjét, a pártbizalmit pártcso- portgyülésen válasszák meg. Helytelen az olyan eljárás, mint ami- ilyen az ózdi Martinban fordult elő, hogy egyszerűen kinevezik a párteso- portbizalmlakab A pártbizottság, pártvezetőség csak széleskörű aktiva- hálózatra támaszkodva tudja átfogni és mozgósítani az egész tagságot- Az aktivistákon keresztül eltéphe'etlen szálakkal kapcsolódnak pártunkhoz a pártonkivüli dolgozó tömegek. Az aktivisták jelentősége Sztálin elvtárs azt tanítja: ,-A t’d- rosban pártunkat nagyszámú, több- százezres munkásból álló pártonkivüli aktíva veszi körül... a párt ebből az aktívából merít erőt. Ennek az aktívának a segítségével kovácsolja lei magának a tömegek bizalmát ■ ■ A pártonkivüli aktíva tehát nemcsak ösz- szekötő híd, hanem a leggazdagabb tartalék is, melyből pártunk ú) erőt merít. Ilyen aktíva nélkül fejlődése lehetetlen lenne“. Kétségtelen, hogy a becsületes pártonkívüliek ezrei dolgozunk aktívan a pártszervezetek irányításával n pártunk által megszabott feladatok végrehajtásában. Hiba azon. ban az, hogy pártbizottságaink és pártszervezeteink csak nagy kampányok Idején törődnek a pártonkivüli aktivistákkal, csak Ilyenkor bíznak rájuk feladatokat, utána azonban elhanyagolják őket. Miért van nagy jelentősége üzemeinkben a széles pártonkivüli ak- tivahá'ózat kiépítésének ? álért párttagjaink mellett ők jár. nak élen a munkaversenyben és példájukkal magukkal ragadják a dolgozó tömegeket. Mint aktivisták a többi párton, kívüli dolgozónál magasabb eszmei- politikai képzettséggel rendelkeznek, ők a pártonkívüliek között pártunk népnevelői. Nagy szerepük van a faluról most bekerült új ipari munkások nevelésében. ök az a réteg, amelyből pártunk eb scsorhan meríti utánpótlását. Üzemi pártszervezeteinknek tehát a jövőben jobban kell törődniük és rendszeresen el kell látniok feladatokkal a párton kívüli aktívákat. Több segítséget a tömegszervezeteknek Tömegszervezeíeink munkájában nagy javulás tapasztalható, de fejlődésük még mindig nem kielégítő- Pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek az eddigieknél sokkal odaadóbban kell foglalkozniuk a tömegszervezetekkel. Tarthatatlan az olyan álláspont, mint amilyennek egyik nagyüzemünk vezetője adott hangot, hogy a „szakszervezeteknek 1945—46-ban még volt valami jelentősége, de ma már semmi szerepük nincs“. Szakszervezetek, tömegszervezetek nélkül a proletárdiktatúra nem tudná betölteni funkcióit. A torn egszei-vezeteken keresztül tudjuk egységes akarattal mozgósítani a dolgozó tömegeket a párt politikájának megvalósítására. A tömegszervezetek, elsősorban • DISZ és a szakszervezetek — a szocializmus építésének transzmissziós szíjai. Ezt üzemi pártbizottságaink és pártszervezeteink még nem ismerték fel eléggé. Politikai Bizottságunk legutóbbi határozata kimondja, hogy ezentúl a pártbizottság titkárai sze. inélyesen felelősek a DISZ fejlődéséért. Kötelesek 22—26 éves jó kommunista káderekkel megerősíteni a DISZ-szervezeteket. El kell érni, hogy azok mindenütt magukban foglalják #. fiatalság zömét. Hasonlókép még kell javítani a munkát • szakszervezetek felé. Tanulni! A továbbiakban hangsúlyozta Harmati elvtárs: pártbizottságainknak úgy kell megszervezniük munkájúkat, hogy a munkatársak idejük javarészét ne az ülésezéssel, a határozntgyártással, hanem a határozatok végrehajtásának a helyszínen való ellenőrzésével töltsék- Végül kitért a tanulás kérdésére. Az egyre inkább szocialista típusúvá váló üzemek politikai irányítása megköveteli a marxista-leninista képzettség állandó fejlesztését. | így annál nagyobb hiba, hogy több üzemi pártbizottságunknál, mint a Diósgyőri Kohászati Üzemekben, aa elvtársak nem tanulnak rendszeresen. Márpedig enélkül lemaradnak a követelmények mögött, képtelenekké válnak a feladatok megoldására. Sokkal szigorúbban kell tehát venni, elsősorban pirtbizottsági tií- kárainknate a tanulást- Nem kétséges, hogy a járási titkárok országos értekezletén elhangzott beszámoló, Rákosi elvtárs hozzászólása— az üzemekben, bányákban, építkezéseken dolgozó pártszervezetek számára Is nagyjelentőségű útmutatás. Feladatunk most az, hogy ezeknek az útmutatásoknak a magunk területén, munkánkban maradéktalanul érvényt szerezzünk. Harmati Sándor elvtárs referátumát több értékes hozzászólás követtej amelyek Ismertetésére visszatérünk. Délafrikában tömeggyűléseken követelik Maian lemondását London. (MTI) Hétfőn Pretoriában és Fokvárosban hatalmas tömegek gyűltek össze, hogy tüntetésekkel tiltakozzanak Maian délafrikai miniszterelnök fasiszta politikája ellen. Követelték, hogy Maian mondjon le. Maian a parlamentben olyan törvény- javaslatot szándékszik benyújtani, amelynek érteimében a legfelső törvényszéktől megvonnának minden lehetőséget a parlamenti határozatok alkotmányos voltának megvizsgálására. Maian szeretne ismét érvénybe léptetni azt a választási törvényt, amely lábbal tiporja a színes lakosság legelemibb jogait is. A törvényt annak idején a legfelső törvényszék jogellenesnek nyilvánította. A Cape Times, a legnagyobb détafri- k ' angol nyelvű hetilap hangoztatja: Maian éppen olyan választásokat készít elő, amilyenekkel annak idején Hitler, tiporta el a német nép szabadságát. Egyre elviselhetetlenebb India lahoMÚgánah helyzete tok kenyeret és ruhát” jelszóval. Kalkuttában hatalmas tüntetés zajlott le a politikai foglyok ssabadonbocsátása érdekében. A tüntetők százezres tömege * város több pontján gyűléseken követelt« a foglyok szabadonbócsátásit. Az egyik nagygyűlés után mintegy tízezer tüntető Nchruhoz indult, de a íc! fegyverzete rendőrök útjukat állták. India számos államában kegyetlen éhínség tizedeli a lakosságot. Egyes vidéken a lakosság kilencven százaléka éhezik, vagy csupán füvekkel cs gyökerekkel táp- lálkozik. Uttar Prades hegyvidékein a parasztoknak már egy hete jóformán nincs mit cnr.iök. I Bcnár—zi jelentés szerint Bansziban tizenötezer éhező paraszt tüntetett „adja-
