Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-27 / 73. szám

Gsntortok, 1952. marcjus 2V< LSZAKMAGYARORSZÁG 3 Befejezték a tavass a borsodiváa ka i Jóss . Éjjel-nappal traktor zúg a. borsodiván\ai határban. A mezőkövesdi gépállomás traktoristái fáradhatatlanul, lelkesen dolgozna ]ól szervezett, öntudatos munka eredményeként gyorsan halad a vetés a „József Attila” termelőszövetkezet földjein. Olasz József elvtárs, a szövetkezet elnöke hétfőn este brigdd* érte\ezleten bejelentette: ha másnap, Redden nem lesz eső, teljesen befejezhetik a tavaszi kalászosok vetését. Még aznap éjjé elvégzik d Csikógázolt dűlőben a szántást, utána pedig hozzáfoghatnak a tárcsázáshoz a kukor'Cl* alá. Kora hajnalban a felhők elvonultak, enyhe tavaszi reg­gel köszöntött a falura. Talpon volt a termelőszövetkezet minden tagja. Alig hogy virradt, már munkába állt a „Petőfi" és a „Kossuth" brigád. Megérkezett hamarosan a „Táncsics" bri' gád is; azért késett valamennyit, mert anyagot szállított az építkezéshez, haladjon az a munka is. Teljes lendülettel fog­lal;, a vetéshez. Mielőbb utói akarták érni a többieket. Igen jól ha'adiak a „Kossuth" brigád tagjai, már dél­előtt a zabvetés végén tartottak. Magtakaró járt vetőgépük nyomában, jó mélyen elfedték a magot, hogy a varjak ki ne szedjék■ —- ügy látszik, errefelé még csak mi vetünk, mert a i kalászosok vetését ef Attila“ tsz földjein varjak mind idejönnek ■— mondotta mosolyogva Szányi Sín* dor, a brigád vezetője. Jól megszervezték a brigád munkáját. Hárman közülük az ősziárpa és a búza fejtrágyázását végezték, ami szintén nagyon fontos feladat, mert az idő jó, a növényeknek sokat használ most a műtrágya. A „Petőfi" brigádnak három vetőgépe dolgozott. Olyan porhanyós, jólművelt a földjük, hogy veteményeskertnek is be- illenék■ Két szilaj pej csikójuk húzta a magtakarót. A vető­gépek lovait mind gyorsabb munkára kellett ösztönözni előt­tük­— Még ma befejezzük nemcsak a ■ kalászosok, de a napraforgó vetését is — biztatta Handli Sándor brigádvezető csoportjának tagjait. — Csak a cukorrépa marad, de azzal sem késünk egy percet sem. Eleget teszünk. ígéretünknek: a elszabadulás ünnepére készen leszünk a vetéssel. Kedden a borsodivánkai „József Attila" termelőszövetke­zet ‘büszkén közölhette versenytársaival és a tanáccsal, hogy végzett a tavaszi kalászosok vetésével, a szántással, simító- zással, azonfelül elvetették már a napraforgót, a mákot és a borsót, is. Büszkék isiiéinek a szép eredményre, követendő példát mutattak valamennyi termelőcsoportunk számára. DOBOLÄH IRÉH A iV K É A LOY-MOZGALOM ELVI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEIRŐL A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet előtt ii. Miskolcon a Pártoktatas Házában hét“ ion a Loy*mozgalom elvi és^ gyakorlati kérdéséről ankélot tartottak. Kovács Sán­dor elv társ beszámolóját és a vita első részét lapunk szerdai számában közöltük. Most a vita további részét ismerte.jük. Végvári József (Ózdi Ko-hászati Lé­tnek) : A mi üzemünkben is az voll a helyzet, hogy a brigádok — mitsem törődve a következő műszakkal •—** ^ki­rabolták** a kemencéket, kihengereltek minden meleg anyagot, nem gondoltak azzal, hogy a következő műszak dolgozói fiák másfél órát is kell várniok arra, hogy a hideganyagot előmelegíts-k- A LíOy* mozgalomhoz való csatlakozásunk előtt 245 tonna volt a célki üzésiink. Ma már műszakon kint 323—350 tonnánál tar* tunk. Az eredmények annak köszönhetők, hogy kialakult a brigádok között a kol" lek ív szellem, együttműködés. Nekem is van kérdésem Loy elytárs- hoz: hogyan kapcsolódnak be a műszaki vezetők a több term élésért folyó harcba? Loy Árpád-: Amióta mozgalmunk kibon- "lakozott, elértük, bogy a műszakiak foko­zottabb segí séget nyújtanak Soha sincs az üzemünk műszakiak nélkül- Éjjel, nappal legalább egy műszaki dolgozo tar­tózkodik az üzem területén. A műszaki dolgozók segítsége akkor mutatkozol* meg a legjobban, amikor több mint két héten át térdigérő vízben dolgoztunk. A műszaki vezetők áldozatkészen állottak mellet lünk. A „kétlakiság“ croblémáia — Az MNDSZ munbá a Bial József (MÁV Igazgatóság): Ho­gyan sikerült a „kétlaki” dolgozók át- nevelése Albert telepen? Másik kérdésem: A hős alberttelepi bányászok és áldozat­kész feleségeik nem gondollak még arra, hogy méltó névvel kellene felcserélni a kapitalista időből ittmaradt Alberltelep elnevezést? Loy Árpád: Ai első kérdésre csak sa­ját szőkébb területemről — a csap tóm­ból-— tudok pontos válasz: adni. Nép­nevelő munkával megmagyaráztuk a bri­gádomban az ilyen dolgozóknak, hogy a „kéri-kiságot" fenntartaniok tovább nem lehet. Egy ember nem állhalja meg jól helyét két munka:erületen, amelyeknek mindegyike egész embert kíván. 40 tagú brigádomban nincs egyetlen kétlaki sem. Ami Al'berttelep nevének megváltozta­tását illeti, gondoltunk már arra, hogy kiről szeretnénk elnevezni bányatelepün­ket. De tudjuk, hogy nem elég ezen csak gondolkodni, — ki is kell érdemelni. Ugy akarunk dolgozni, hogy bányatele­pünk méltó legyen Rákosi elvtársunk nevéhez. Az alberttelepi asszonyokat említette az elvtára El kell róluk mondanom, hogy ha az MNDSZ-nek csak 200 fo­rintja van, röglön könyveket vásárolnak belőle a termelésben élenjáró dolgozók­nak és amikor férjeik önként jelentkez­tek, hogy a térdigérő vízben is helyt­álljanak a terv teljesítésében, _ az MNDSZ-asszonyok forró itallal várták a bánya szájánál a munkából hazatérő­ket. A gépek jobb kihasználása Szlavkovszki Károly (Borsodi Vízmü­vek) : Loy elvtárs említette, hogy 882 csillét raktak 8 órás műszak alatt, sőt még többet is termeltek volna, ha a gé­pek működésében nem leit volna kiesés, loy elvtárs véleménye szerint, hogyan lehetne a gépeket jobban kihasználni? Loy Árpád: Gépeinket nem használjuk ki teljes mértékben. Bányaüzemünkben a gépek általában csak 6 órát dolgoznak. Még jobb szervezéssel meg lehet és meg is találjuk a módját annak, hogy a gé­pek a teljes munkaidő alatt dolgozzanak. Percenkint 3 csiile szén jön le a kapa- rón. Ha a kaparó a munkaidő minden nercében működni fog, jelentősen emel­kedni fog termelésünk. Horváth János (Diósgyőri Papírgyár): Véleményem szerint nálunk a papírgyár­iam a Loymozgalmat csak olyan formá­ban tudjuk bevezetni, hogy javítjuk a papír minőségét. A gépek nálunk az egész műszakidő alatt dolgoznak, nálunk csak a „Termelj ma jobbat, mint teg­nap!” formában valósi.hatjuk meg a Loy-mozgalmat. Kovács Sándor: Erre a kérdésre én válaszolok, mert ismerem a papírgyár termelési körülményeit. A Loy-mozgalom bevezetésére igen sok lehetőség van a papírgyárban is. Az anyag szállításánál, raktározásánál kell megkezdeni a több- termeléséi í folyó harcot. Az anyagszállí­tásnál korszerűsítést kell bevezetni. Az eddigi kézierővel való szállítás helyett át kell térni a villamoskocsin való szállí" ásra. Az anyag válogat mánál is lehet észszerfisí 1 est bevezetni. Gyakran leesnek •a szíjak a gépről, újítást kell bevezetni, hogyan lehet a gépkiesési időt a mini­Baditz Pál; Javasolom, hogy a szovjet filmek példája alapján készítsenek filmet a Loy-mozgalomról. Kovács Sándor: Helyesnek tartjuk a javaslatot, megtesszük a lépéseket, hogy ilyen film készüljön. Szilvást Sándor (Sa-jőbábony): A mi munka'erületünkön a teljesítmínyek fo­kozásához az szükséges, hogy a földmun­kások több bordélyt kapjanak. Loy Árpád: Az elvtárs'k bordélyt kér­nek, mi meg több csillét. Az értékes vitát Kovács Sándor elvtárs zárta be. Megyénk üzemei karolják fel a Loy-mozgalmat — mondotta—• A bri­gádok, munkacsapatok lépjenek egymás­sal ver-envbe, verscnyfe'hívás“ i król. ered­ményeikről tájékoztassák pártunk köz- pon'i, m-gyei lapját és az üzemi lapokat. A sajtóban megjelenő híradások ösztün­Az Albán Munkapárt II. kongres­szusára Tiranába érkezett a Magyar Dolgozók Pártja képviseletében Győré József elvtárs, az MDP Köz­ponti Vezetőségének tagja. Az amerikai imperialisták táj. tékozva harsogják, hogy ők nyolc- ezermillió dollárt költenek az „európai hadseregre“, amelyet a Szovjetunió és a népi demokrácia országai ellen akarnak felhasz­nálni és azt fűzik hozzá, hogy azzal nem ér fel a nyolcszázmilliós béke­tábor ereje. Kit ijesztenek már meg az ilyen fenyegetőzések ? Több milliárd dől lárt költöttek Trumanék, hogy meg­próbálják megakadályozni a nagy kínai forradalom győzelmét. És mi lett az eredmény? A kínai kom­munisták, a Kínai Néphadsereg a Csang Kai Sekéktql elvett ameri­kai fegyverekkel harcolták ki a győzelmet. Nem tudják, vagy még mindig nem akarják megérteni, hogy a háborúhoz nem elég a dollár, az ágyú, — katona is kell. álég pedig olyan katona, aki tudja, hogy miért harcol. Egy egész szakasz olyan katona, aki rablóháborúba indul, akárhogy fel is fegyverez­ték, nem ér fel egyetlen olyan ka­tonával, aki szabadságát, függet­lenségét, hazáját védi. Rádióállomásaik, rágalomgyáraik hazug híreikben azt kürtölik vi­lággá az imperialisták: Magyar- országon keserves a gyermekek sorsa, szüleik egész éjjel sorba,n- állnak az üzletek előtt s amikor hajnalban hazamennek, felzörgetik, felijesztik, gyermekeiket. Hol keli ma Magyarországon sorbanállni ? mumra csökkenteni és ezzel a maximális termelékenységet biztosítani. Szente János: A Diósgyőri Gépgyár kisesztergacsoportja nevében megígé­rem, hogy több szerszámot biztosítunk a bányászoknak, hogy több szenet tudjanak adni. Kérem Loy elvtársat, mondja el, hogyan hozzák nyilvánosságra elért ered­ményeiket? Loy Árpád: Ahogy feljövünk a bányá­ból, félórán belül kiírják a verseny! ib" lára eredményeinket. Minden nap pon­tosan értékelik a brigádok versenyét. Az ősz ályozó homlokán elhelyezett vörös csillag csak akkor szórja fényéi az éjsza­kába, ha aznap az alberttelepi bányászok teljesítenék tervüket. A mozgalom el- indu’ása óta nacyon kevésszer fordult elő, hogy ne világító t volna a csillag az osztályozó homlokán. zést adnak az üzemek dolgozóinak, hogy tovább növeljék eredményeiket. Fel kell karolni például az' a kezdeményezést is, ami Ózdről iridu’! el. Az ipari tanulók vasárnap külön műszakot tartó;iák, ahol szakemberek vezetése alatt bugavégeket hengereltek. ír ékes gyakorlati ismerete­ket szerezlek és 42 ezer forint értékű anyagot gyártottak népgazdaságunknak, írjanak az elvtársak a sajtónak az ilyen kezdeményezésekről, a Loy-mozgrlomban elért eredményekről, a hiányosságokról is, amelyek akadályozzák a mozgalom kibon- akozását, hogy ez'ket kijavítsuk. Ugy dolgozzunk, hogy az egész ország fel­figyeljen eredményeinkre és megállapítsa1: Borsodból indult ki a „Termelj ma töb­bet, mint tegnap!”-mozgalom és a bor­sodi dolgozók az élen is járnak a íöbb- iermelésért vívott harcban! Győré Józsefet a repülőtéren Bed- ri Spahiu, az Albán Munkapárt Központi Vezetőségének titkára üdvözölte. Ha csak a mozik és színházak előtt nem. Azt hazudják az amerikai impe­rialisták, hogy a koreai fegyver­szüneti tárgyalásokat a koreaiak hátráltatják. Mit képzelnek, ki hiszi el nekik ezt...? A háború elhúzódása miatt a hős koreai népre akarnák hárítani a felelős­séget, ezzel szeretnék elterelni a figyelmet gyalázatosságaikról, hogy több millió gyermeket, aggot és nőt gyilkoltak hatomra Koreá­ban, mert fegyverrel nem tudják megtörni a szabadságáért harcoló koreai nép erejét, most állati dü­hükben tífusz, kolera és pestis ba- ciliusokkal akarják a hős népet el. pusztítani. Dolgozó társaim! Olvassuk el minden nap, rendszeresen a Szabad Népet, az JÉszakmagyarországot s többi újságunkat, tanuljunk szor­galmasan a politikai iskolákon, hogy mindannyian keresztiiUássunk a gyilkos imperialisták hazugsá­gain. Dolgozzunk még jobban, mint eddig, fokozottabban erősít­sük hazánkat, néphadseregünket, hogy százszor is -neggondolják az aljas imperialisták, mielőtt elle­nünk támadnának. Harcoljunk, dolgozzunk úgy, hogy ha mégis ellenünk merészkednének, méltó képpen tudjuk fogadni őket! BODROGI KAROLY mozdonyvezető, miskolci fűtőház A küszöbön álló moszkvai nemzetközi L' gazdasági ér.ekszlet továbbra is a világközvélemény figyelmének közép­pontjában áll. A külföldi sajtó is egyre nagyobb teret szei.Ul a nemzetközi gaz­dasági helyzet szabályozása és a Szovjet­unióhoz, valamint a népi demokráciákhoz füzó'dő kereskedelmi kapcsolatok kiszéle­sítése kérdésének. Vannak persze egyes reakciós lapok, melyek az Egyesüli Álla­mok uralkodó köreinek H asítására meg­kísérlik az értekezlet megrógalmazásai azonban még e lapok is a többiekkel együtt — az üzleti körök és a közvéle­mény nyomása a!a t — kénytelenek elis­merni az értekezlet nagy gazdasági jelen­tőségéi. így például a „New York Times” szerkesztőségi cikkben foglalkozik az ér­tekezlettel és bár a cikk hemzseg a ko­holmányoktól, kénytelen mégis elismerni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ki- szélesítésének szükségességét és reális lehel őségét. „Kétségtelen — írja a lap —, hogy a Nyugat és Kelet közti reális kereskedelem mindkét fél számára elő­nyös lenne • . Ydz a beismerés közvetve visszatükrözi ^ az USA üzleti köreinek azt a szé­leskörű érdeklődését, amelyet ég ér éké/ let összehívása vallott ki. Ezzel a kér­déssel foglalkozik például E. S. Gregg, a „Westex Corporation” elnökhelyettese és fó’admir.isztrátora, a Külkereskedelmi Társaság kiadványában, a „Foreign Po­licy Bulle:in"-ben megjelent cikke. Eb­ben leszögezi, hogy az amerikai kormány politikája, melynek célja a Nyugat és Kelet közli kereskedelem megszürt"!Óse, rendkívül beteges módon nyilvánul meg a nyugateurópsi országok gazdasági éle­tében és növeli az USA, valamint szö­vetségesei közti ellen eteket. lényegében — állapítja meg — „választás előtt állunk: ha Kelet és Nyugat között min­den kereskedelmet megszűnte iink, az amerikai adófizetőknek vagy bele kell nyu- godniok abba, hogy ezek az országok gazdasági és valószínűleg egyúttal politi­kai csődbe is jussanak, vagy pedig ma­gukra kell vállalniuk ezen országok tel­jes gazdasági csődjének megelőzésével, járó költségeket''. A Star című washing­toni lap szintén megállspí ja : „Majd­nem teljesen kétségtelen, hogy a Kelet és Nyugat közli kereskedelem újjáélesz­tését és kiterjesztésé’ egész Európa jó­léte érdekében végiilis meg kell majd vlásítani.” A z Economist című angol hetilap egy sereg melléb-szélés után szin­tén elismeri, hogy „a jelen értekezlet valóban csodákat művelhetne. Egyesít­hetné az üzletembereket, szakszervezeti vezetőket és közgazdászokat minden or­szágból ■ •. Az értekezlet résztvevői meg­tárgyalhatnák a nernze közi kereskedelem fejlesztésének kérdését, azért, hogy ki­baszna* jók a meg’évö forrásokat és min­denütt emelték az életszínvonalat A lepkü'önhözőbb iránvzatú francia 1-pok is foglalkoznak az értekezle tei. A CnmVt című jobboldali lan írja, hogy Moszkvában „rendkívül fontos nemzet­közi gazdasági értekezletnek kell létre­jönnie. ameb-nek célja, hogy helyreállítsa a g—dasági kapcsolatot Kelet és Nyugat között". A nyugat-németországi üzleti körök is egyre in perül tebben szállnak szembe a nemz-tközi kereskedelem terén megnyil­vánuló amerikai parnncsuralonimal. A Süddeutsche ZePung e véleményének ad kifejezést és megállamtja, hogy , a német r’azdasácn'-k kezdeményeznie kell a Ke­let el való kereskedelmi kapcsolatok ki szélesítését”. Falusi békebizottságaink mind nagyobb számban csatlakoznak a mucsi „Vörös Zászló“ termelőszövet­kezet békebizottságának felhívásához Legutóbb az ónodi békebizottság jelentette be. hogy magáévá teszi a mucsiak célkitűzéseit és bekaprso lóriik az „Időben- történő vetéssel a békéért“ mozgalomba. Bejelentette A miskolci kettösvágányű villa, mosvasüt építésével kapcsolatban a Borsodi Vízmüvek dolgozói számára nagy feladatot jelent a vízvezeték- és csatornacsövek áthelyezése Gyors munkájuktól függ, hogy a Szé- chenyl-utca lakói napokon keresztül ne maradjanak vízellátás nélkül. A vízmű fizikai és szellemi dolgozói felajánlották, hogy meggyorsítják a csöáthelyezési munkálatokat. így sikerült elérntök, hogy a Kazinczy- és Deák-utca közötti útszakasz lakó., házainak vízszolgáltatást szünete a A sárospataki járási oktatási ál­landó bizottság vezetésével a járás­ban eredményes munka folyik az iskolai lemorzsolódás megakadályo­zására, az iskoláztatás biztosítására. A legjobb eredményt Károlyfalva érte el, ahol lemorzsolódás egyálta­lán nincs. Bodroghalomban 1950-ben 11 öbb olasz lap szintén sürgetően ko­-*• veteli a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésé! a keleteurópai országokkal. „Világos, hogy csuk a világkereskedelem helyreállítása tud alapot teremteni vala­mennyi ország békés fejlődése számára" — Írja az Avanti, az Olasz Szocialista Párt sajtószerve, a ,.24 Ore” című lap pedig megállapítja: ,,Hasznosnak tartjuk, hogy üzletemberek Moszkvába utazzanak és ott üzleteket kössenek... .1 politikai akadályok mindig a gazdasági egyensúly jelborulására, a nyomor növekedésére ve­zetnek és végülis azok ellen fordulnak, akiket elfogultság irányit." Az Egyesült Államok nyomása ellenére Hollandia gyárosai is szorosabb keres­kedelmi kapcsolatokat követelnek a Szov­jetunióval és a népi demokráciákkal. Az. ipari és kereskedelmi körök lapja, az „Algemeen Handelsblad” hangsúlyozza, hogy „a Szovjetunióval és más kelet- európai országokkal jolylatott kereskede­lem nélkül Hollandia biztosan zátonyra jut . ■. Egészséges és lelkiismeretes gaz' dasági kapcsolatokra van szükségünk a kommunista or szú -okkal, amelyek becsü­letesnek nyilvánultak a nemzetközi, ke­reskedelemben” Van der Mandele. ismer holland közgazdász, a Kereskedelmi Ka­mara elnöke az amsierdami egyetemi hallga'ók előtt tartott előadásában ki* jelente í'e: Hollandia megbocsújthatatlan hibát követ el, ha nem indít küldötteket a moszkvai cr’ekezlelre. A holland keres­kedelem a keleteurópai országokhoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatok nélkül halott-’' Az osztrák sajtó is helyesli a konferen­cia összehívását és a „Der Österreichische Volkswirt” című burzsoá folyóirat az értekezle'ről szóló cikkében kijelenti, hogy annak összehívását „mindenképpen üdvözölni kell.. . és az ország érdeke megkívánja, hogy pozitívan foglaljunk állást a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére irányuló törekvések melle t", I zabella Blunr, belga parlamenti képviselőnő is az értekezlet mel­let! nyilatkozott, hasznosnak tartva, hogy azon rrsztvegyenek Belgium képviselői is. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni — mondotta — annak leheőségct, hogy 300 ezer belga munkanélküli munkához jut­hasson-” Az éi!-kéziét fontosságát hangsúlyoz­zák a közel- és középkeled országokban is. Saufik Tabbara kiváló librnoni köz­gazdász az As-Sark című lapban meg- ielenf cikkében kijelentette, hogy rész! ke1! venni a moszkvai értekezleten. „A külföldi, ál lomokat meg kell ismertetni Libanon export-termékeivel..; Ai érte­kezlet egyúttal lehetővé. teszi, hogy. még- ismerjük a korszerű földművelést és me­zőgazdasági munkamódszereket, mezőgaz­dasági gépeket stb.” — állapítja Ameg Tat-Sara. A népi demokral'kns országok lakos- * sága melegen támogatja és ma­gáévá teszi az értekezlet célkitűzései'. A n-'pi demokrnrikus országok sajtója állan­dóan ismerteti az értekezpt előkészüle­te- : „Az egész világ közvéleménye óriási érdek’ödést tanúsít a küszöbön álló mosz­kvai nem-etközi gazdasági értekezlet, iránt — állapi! ia meg a Rudé Právo című csehszlovák lap. — Ez annak, el­ismerése, hogy az országok kö~ti normá­lis kereskedelmi kapcsolat helyreállítása, fejles-1 ése mindenki számára elön-ös és ez a kü'önböző társ"dobni és gazdasági b-rendezésü országok békés együt élésé­hez vezeti’ (A Lityeraturnaja Gazeta cikke nyomán.) 45 olyan tanuló volt, akiket a sok hiányzás miatt nem lehetett tovább engedni. A szülői munkaközösség és az úttörő brigádok jó munkával el­érték, hogy 1951-re csak 27, — 1952 januárjában már csak 7 volt azok, nak a száma, akiket nem lehetet' osztályozni. Borsodból indult ki a Loy-mozgalom — a borsodi dolgozók járjanak az élen a többtermeiésért vívott harcban As Albán Munkapárt II. kongresszusára Tiranába érkezett a Magyar Dolgozók Pártjának küldötte Az imperialisták rágalomoyárainak elvetemült hazudozásai Ónod, G^rincs Ki^csécs és Bükkaranyos dolffozó oaraszBai csatlakoztak az „Időben történő vetéssel a békééi* “-inozf/a'omboz A misko'ci villamos kettős vágányának gyorsabb megépítéséért Sikeresen folyik a harc az iskolai lemorzsolódás ellen a sárospataki tárásban csatlakozását a mozgalomhoz a gi- rincsi és kiscsécsi békebizottság is. Ugyancsak csatlakozott a felhí­váshoz Bükkaranyos község dolgo­zó parasztjainak békebizottsága. Kohányl András, a békebizottság elnöke, a békebizottság tagjaival együtt megszervezte a dolgozó pa­rasztok vetési versenyét. tervezett 4 nap helyett csak két napig tartott. A Borsodi Vízmüvek dolgozóin kí­vül az Északmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat s több más üzem dolgozói, továbbá pedagógu­sok. is jelentkeztek, hogy résztvesz- nek a villamos kettős vágá.nvá nak építésében. Vasárnap végzett mun. kájuk eredményeképpen a Kossuth- utca és a Kossuth-szálló közötti szakaszon a tervezett 2 napos víz­szolgáltatási szünetet 10 órára sike­rült csökkenteni. ID CSEGE ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom