Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-06 / 30. szám

KSt ESZ AKM AGYXRORSZÄ G \ s Felháborító módon elhanyagolják a toborzott munkavállalókkal való foglalkozási a farkaslyoki bányaüzemben Felemelt ötéves tervünk nagy felada- íjainak végrehajtásához bányaüzemeink- iben, gyárainkban, építkezéseinknél az új munkások ezreire, tízezreire van szükség megyénkben. Az ország messzeesö vidé­keiről is jönnek megyénkig olyan dolgo­zók. aikik eddig nem bányánál, nem az Iparban dolgoztak, most kapcsolódtak be ■ebbe a munkába. Igen nagy fontossága ■ran annak, hogy ezekkel az úi munkásokkal mindenütt a leqnagyobb gonddal, szeretettel foglalkozzanak, bogy megkedveljék új munkakörüket, megszeressék munkahelyüket. Nem értette meg ezt a farkasiyuki bányaüzem pártszervezete, műszaki veze­tősége és főként szakszervezete, amelynek daősorban lenne feladata az új munká­sokkal való foglalkozás- Pedig a tények- Iből idejében le kellett volna vonniuk az intő tanulságot. A farkasiyuki bánya­üzemhez összesen 191 toborzott munkás érkezett, közülük jelenleg már csak 70 van a bányánál, a többiek elhagyták az üzemet. Tökéletesen illik a farkasiyuki helyzetre, amit Rákosi elvtárs mondott a gazdasági veae:ők országos értekezle­tén: illandó■.. a pimasz, hogy kevés a munkás... Kiderült, hogy az oda kül­dött, oda toborzott munkásokkal a kutya sem törődött ■.. Egyrészt panaszkodtak orrul, hogy nincs elég munkás és ugyan­akkor ■ .. azokat a munkásokat, akiket a Párt, vagy áz állam oda küldött, el­hanyagolták, nem foglalkoztak velük, en­gedték hogy az ellenség hatása alá ke­rüljenek és otthagyják a munkahelyet." A farkasiyuki bányaüzemben csaknem a szó legteljesebb értelmében egyáltalán semmi gondot sem fordítanak az új munkásokkal való foglalkozásra. Az új munkások szálláshelyének olyannak kell •ennie, hogy azt második otthonuknak érezzék. Ezzel szemben a farkasiyuki új munkások szálláshelye rideg, barátság­talan, rendellen. A falckon egyeben kép, vagy felirat sincs. Főként a férfiak szál­lásán igen nagy a rendetlenség. Potrá Pál toborzott dolgozó elmon­dotta, hogy már hosszabb ideje van a bányánál, többször kér'e, hogy fontosabb, közvetlenül termelő munkahelyre osszák be, de kérése nem talált meghallgatásra^ Ez nemcsak Potrá Pállal történit, — Far- kaslyukon általános jelenségnek mond­ható. Csak elvétve akadnak olyan tobor­zott dolgozók, akik széntermelésnél vé­geznek munkát. Komoly felelősség terheli emiaitt az üzem vezetőségét is, hiszen láthat a volna Rózsa Géza, Ignácz Bálint. Kovács István toborzott dolgozók esetéből, hogy a szorgalmas úi munkások széntermelés- nríl átlagosan 130—140 százalékot is el­érnek. Nem kisebb a pártszervezet fele­lőssége sem. A farkasiyuki bányában gyakran lehet találkozni olvan gyökerei2 helytelen és veszélyes állásponttal, hosrv ,.aki nem született bányásznak, abból soha nem lesz jó bányász”. A pártszerve zet nem végzett kellő felvilágosító mun­kát annak érdekében, hoery megváltoz­tassa ezt a nézetet, nem állította oda pél­daképül Danvi Gr^Cávot, a bánya régi dolgozóját, aki brigádját toborzott munkásokbó szervezte és a brigád hosszú idő óta nap mint na»p 100 százalékon felül teljesíti tervét. A pártszervezetnek úgy kell irányí­tania a bányaüzem életét, hogy a tobor­zott munkásokat megfelelő szakmai okta­tásban részesítsék. Gondoskodnia keli arról is, hogy a népnevelők és a szak- szervezeti vezetők, bizalmiak rendszeresen foglalkozzanak az új munkásokkal, bizto­sítsák politikai és kulturális fejlődésü­ket is. Jelenleg ezen a téren eredményről jó­formán semmit sem lehet írni, annál több a súlyos hiba, hiányosság. Amikor az új munkások műszak után szállás­helyükre térnek, szabadidejüket semmit­tevéssel töltik, illetve még súlyosabb, hogy semmittevés helyett kisebb-nagyobb csoportokban pénzre kártyáznak. Nem olvasnak uiságot, szépirodalmi könyve­ket. nem járnak rendszeresen moziba. A szálláshelyen van gazdag könyvi ár, a to­borzott dolgozókban' meg is van a vágy a tanulásra, az értékes szórakozásra. Bóta Zcuzsanna elmondotta, hogy amióta a bányánál dolgozik, iaren nagy érdeklő­déssel olvasott néhány szépirodalmi köny­vet, többször voll az MN DSz-szervezet ben is, sokat tanult- A népnevelőknek, a szakszervezetnek jó felvilágosító munkával oda kel] hatnia, hogy a bányaüzem új dolgozói megértsék a rendszeres uiság- olvasás, a tanulás, az állandó politikai fejlődés rendkívül nagv fontosságát. Biz­tosítani kell, hogy ezek a dolgozók szervezett formában tanuljanak A farkasiyuki bányaüzem termelésében, tervének teljesítésében komoly hiányos­ságok vannak. A tervteljesítés megjaví­tásának egyik eszköze, ha legrövidebb időn belül felszámolják ezt a tűrhetetlen helyzetet, megszívlelik Rákosi elvtárs út­mutatását és a legnagyobb szeretettel és gonddal rendszeresen foglalkoznak az új munkavállalókkal. A mezőcsáti töldművesszövetkezetnek meg kell javítania munkáját, hogy a dolgozó parasztság tevékenyen működő tömegszervezete legyen Nagy érdeklődés mellett tartotta veze- | tőségválasztó gyűlését a mezőcsáti föld” imü vessző vetkezet. Zsúfolásig megtelt a® erre az alkalomra nagy gonddal feldíszí* tett kultúrterem. Németh József ügy- vsrezető beszámolt a f öl dm üvesszö vet k ezet multévi munkájáról. — Földmű vessző vetkezetünk — mon­dotta többek között — a kis szai:ócs- ikereskedések helyébe egyre inkább kor­szerű, áruházjellegü üzleteket létesít,, Építkezéseink legnagyobb részét salát «rönkből oldottuk meg, ez azért vált lehetővé, mert tagságunk egyre jobban vnagáénak érzi a szövetkezetét. Bizony­sága ennek az is, hogy a földművesszo' vetkezet ezer tagja közül a gyűlés nap­jáig 650-en befizették íizlet-é«* adózásu­kat, a befizetések segítségével a föld- im üvesszö vet kezet növelte saját forgóalap­ját. Az évvég! zárszámadás igen figyelemre­méltó számokat tartalmaz. 1950-ben a í ö 1 d m ű ve aszó ve t k ezet évi forgalma 3 millió forint volt, 1951-ben 6 918 000 fo- jrinit. A harmadik negyedévét 188.000 forint tiszta jövedelemmel zárták. A szövetke­zetnek 35 üzeme van, ezek közül 32 jö­vedelmező. Az elmúlt évben a mezőcsáti földmű vesszövetkezetben 54 rádiót, 12 varrógépet, 180 kerékpárt, 25 bőrkabá­tot, 55 zománctűzhelyet vásároltak. Az adatok mutatják, mennvivel igényesebb lett a vásárlásnál a dolgozó parasztság, egyszersmind azt is, hogy Pártunk gon­doskodása, kormányzatunk segítő támo­gatása révén hogyan emelkedett évről-évre a dolgozó parasztság vásárló­képessége, életszínvonala. A beszámoló a továbbiakban ismer­ítette. hgoy a főldművesszövetkezet az el­múlt évben 60 vagon búzát» 51 vagon rozsot, 13 vagon árpát, 15 vagon napra­forgót, 12 vagon kukoricát, 3 vagon burgonyát és 10 vagon egyéb terményt vásárolt fel. A begyűjtés terén komoly eredménye­kéi értünk el — mondotta Németh Jó­zsef — a földmű vessző vet kezeit általában jól mozgósította tagjait a beadás telje­sítésére, túlteljesítésére. A földművesszö- vetkezet sok száz tagja magasan kötele­zettségén felül tett eleget a beadásnak Kieme’te Varga Lajos. Bér ók János, Ke­mény Lajos, Oláh István és Juhász Ist­ván p'ld-amutatását, majd megállapította: e begyűjtés terén a földműves szövetkezet munkájának komo'y hiányosságai voltak — Több mint 12 ezer liter tejjel, 6 ezer tojással, 2 mázsa baromfival és 4 darab hízott sertéssel maradtunk adósai népg'zdaságunknak. A lemaradás letffőbb oka, hogy a kenyérgabona begyűjtés* idején kialakul versenyszellem a későb­biek során igen ellanyhult- Több szövet­kezeti tag — Póesi Tános, Uji Járms Szabó Lajos, Tóth Mihály — nem tett eleget rendesen az állam iránti kötcle- acettsécének. A beszámolót élénk vita követte. Szá­mos hozzászólás hangzott el, feltárták többek között azokat a hibákat, amelyek «gyes boltkezelők munkájában forduRak íS&Őj Elmondoijták például, hogy Tompa Lajos, az I, számú bolt vezetője a múlt év őszén sok esetben kivételeket tett a textilanyagok elosztásánál. Más bok- kezelők nem gondoskodtak idejében a szükséges árumennyiség megrendeléséről. Lénár Sándomé bírálta a volt vezető­ség, különösen az ügyvezető munkáját, aki sok esetben nem hívta össze az igaz­gatósági ülést, hanem az igazgatóság tudta nélkül intézkedett. Serbán Mária, a mezőcsáti gépállomás brigádvezeCője hangsúlyozta: a gépállomás és a földmü- vesszövetkezet kapcsolatát sokkal erő­sebbé kell tenni, jobban együtt kell dolgozn ok a termelőszövetkezeti csoportoi megerősítése érdekében. Lénár Sándor hozzászólásában ki­emelte: a földművesszövetkezetnek nem­csak az a feladata, hogy biztoskai a falu dolgozóinak áruellátását, hogy bei öltse felvásárló szerepét, hanem főként az, hogy tevékenyen működjek, mint a dol­gozó parasztok nagy tömegszervezete Az a feladata, hogy mindenben támogassa a termelőcsopor okát, mozgósítsa a dolgozó oarasztokat, hogy a felemelt ötéves terv­ben rájuk eső feladatokat maradéktala­nul teljesítsék, sőt !Ú1 is teljesísc'V Rámutatott a továbbiakban: a meg­választandó úi vezetőségnek okulnia kell a régi vezeőség munkáiénak hiányossá­gain. hogy ilyen értelemben megjavíisa a földművesszövetkezet munkáját. A hozzászólások után megválasztották a szövetkezet új vezetőségéit, az igazgató- ági és felügyelőbizottsági tagokat A tag­ág bizalmából olyan dolgozó parasztok kerültek a szövetkezet élére, akik az állam irániti kötelezettségük teljesítése­iéi bizonyságát adták öntudatuknak. • A mezőcsáti főldművesszövetkezet vezetőségválasztó gyűlése nagy se­gítséget nyújtott az új vezetőségnek ahhoz, hogy sikeresen oldja meg a földmüvesszövetkezetre váró ezévi megnagyobbodott feladatokat. Igen komoly hiányosság volt, hogy a be­számoló nem foglalkozott azzal, mit tett a régi vezetőség annak érdeké­ben, hogy a főldművesszövetkezet mint a dolgozó parasztság egyik legnagyobb tömegszervezete széles­körű és tevékeny működést fejtsen ki. Az új vezetőségnek szem előtt kell tartania Lenin tanítását, hogy olyan szövetkezetekre van szüksé­günk, „amelyben a lakosság tényle­ges tömegei valóban részt vesznek.“ Biztosítaniok kell a szövetkezeti de­mokráciát, hogy a dolgozó parasz­tok tevékenyen dolgozzanak a föld­művesszövetkezetben, nap, mint nap rendszeresen ellenőrizzék a vezetők munkáját, a vezetők pedig a tagság­ra támaszkodva végezzék munkáju­kat. Minőségi akarják a v Gépállomásunkon a léli javílás lanuár első felében, lassan indult meg A hibák zöme a iaza munkafegyelem­ben volt. A gépállomás vezetősége idejében felfigyeli a hiányosságokra és igyeke. zolt ezekel megszünlclni A dolgozó» iavas]a|ára megszervezték a társadalmi bíróságot. A későniövőket f«l inja ágon kipellengérezzük, fizelé bői „ hiányzó diákat levonjuk. Az első időben több fegyelmezetlen dolgozó neve került “ faliújságra, mint Gallyas Béláé, Buf]a Fereneé, Gál Józsefé, akik munkaidő alatt rendszerint zsebretett kézzel áll­dogáltak és a többieket is gátoltok munkájukban A faliújság-cikkek meg i« hozták az eredmény) Gallyas Béla aki az első időben még a lógósok kö. zöll volt, belátia hibáját és már igyek­szik kijavítani; Szorgalmasan dolgozik Az anvaglakaré.kossági mozgalom i* egyre jobban kibontakozik a gépállo­másunkon. Ezen a téren Különösen jó munkát végez az ekejavító brigád A javításnál igen sok használható ócska alkatrész! használnak fel, ezzel jelen­tős kö’'ségmeg'lfl VaritAst é-nek el Egyre inkább kifejlődött a verseny- szellem Január 18-tól január 25-ig az érőg,ópjavitó brigád kijavított A erő. gépet s ezzel tervét 173 százalékra tel­jesíteti«. A tár-csajavífó brigád ég az ekejavítő brigád egyaránt 125 száza­lékra telj esi lel te heti tervé) A gépállomás dolgozói szeretett ve­zérünk, Rákosi elvtárs 60 születés­napját értékes munkafelajánlásaik- tel. jesílésével akarják méltó módon iinne pelni Horánszki István brigádja vállalta, áogy 24 darab ekét február 28 helyen február 20-ra minőségi munkával kija vil. Rivnyák Miklós brigádjával vá|. la! la, hogy 20 darab erőgépet február 28 helyen február 20-ra pont«® minő­ségi munkával kijavít. Csizmár Bé!a brigádja vállalta, hogy lí darab tárcsát határidő előtt nyolc nappal kijavít. Bekapcsolódott a fel* ajánlási mozgalomba Iglay Ferenc, Jiáh Pál, Sándor László, Nvitrai Já. xos. Címre László Jő munkát végezlek \ javításban a női brigád tagjai is Kiijönösen kitűnt Majoron Klára, Bő- :sl Piroska, Juhász Margit, Burek Jó- ■színé, Osvai Erzsébel A gépállomás február 1-ig 13 erő­gépet, 21 ekéi, 3 cséplőgépet, 13 ve- ■őg'épel, 17 tárcsát javítoH k’ A gépállomás do'gozói a vezetőség­gé, együtt azon igyekeznek, hogy a gé. pék javítását minőségi munkával ha­láridő előtt elvégezzék SZÉL SÁNDOR-•esető főgépész, vilmánji gépállomás. munkával határidő etőtt elvégezni a gépiavitásokat a vilmányt gépállomás dolgozói c ak Ünnepélyes keretek között átvették az élüzem~kitüntetést a Diósgyőri Gépgyár dolgozói A Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak ben­sőséges ünnepség keretében adta át Ka­ród i Gyula elvtárs, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese az élüzem zász­lót. Kaíádi elvtárs beszédében részlete­sen ismertette a gyár dolgozói munkájá­nak nagy eredményeit. A gyárban sikerrel fejlesztették ki a különböző szovjet munkamozgal­makat, továbbá a Röder- és Gazda­mozgalmat, Helyesen alkalmazzák a szovjet tapaszta­latokat. Rámutatott ezután a hiányossá­gokra is. A gyár export-tervét 1084 szá­zalékra teljesítette, nem teljesítette azonban önköltség­csökkentési tervét. 15 százalékkal több anyagot használtak fel, mint amennyit előírás szerint kellett vol­na. Nem folyamatos a gyártás az üzemen belül. A hó elején lazaság tapasztalható, a hó végén pedig nagyfokú kapkodás és ,,hajrá' jel­lemzi az üzemek munkáját. 1952-ben az eddiginél nagyobb felada­tokat kell sikerrel megoldaniok a Diós­győri Gépgvár dolgozóinak. Épül a Bor­sodi Vegyi Kombinát, a Földalatti Gyors­vasút, a 700 köbméteres kohó, az új hen­gersor. Ezek alkatrészeinek gyártását nagyrészben a Diósgyőri Gépgyár dolgo­zói végzik. Nagyobbak az exportfeladatok is. A terv sikeres teljesítése megköveteli, hogy felszámolják az eddigi hiányosságokat. Biztosítani kell a jobb anyagellátást, a gépek jobb kihasználását, a seleftesökken­tés, az anyagtakarékosság terén b sok tennivaló van még. Az élüzem zászló, az éliizem kitüntetés s gyár valamennyi dolgozóját arra köte­lezi — folytatta a továbbiakban —, hogy még nagyobb odaadással és még terv­szerűbben dolgozzék. A dolgozók nagy- része telit felajánlást Rákosi elvtárs 60. születésnapjára. Fellendült a verseny a vállalások teljesítéséért. Minden jel axro mutat, hogy a Diósgyőri Gépgyár dolgo­zói eleget tesznek vállalt kötelezettségük­nek s meg is tartják az élüzem címet). Gombos József elvtárs, sztahánovista brigádvezető felszólalásában ígéretet tett: ezután még jobb munkával küzdenek azért, hogy az élüzem címet továbbra is megtartsák. Lupták István elvtárs, a Nagyüzemi Pártbizottság titkára buzdította a gyár dolgozóit, hogy még nagyobb lelkesedés­sel harcoljanak új termelési győzelme­kért, Rákosi elvtárs 60. születésnapja tisz­teletére tett felajánlásaik túlszárnyalásá­ért Varga Géza elvtárs, a Diósgyőri Kohá­szati Üzemek igazgatója felhívta a fi gyei­met: a jobb együttműködés érdekében teremtsenek szorosabb kapcsolatot a Diósgyőri G-’pgyár és a Kohászati Üzemek műszaki vezetői. Az ünnepség keretében jó munkája el­ismerés-ként kétszázbatvannégy dolcoaó részesüli kitüntetésben, illetve, jutalom­ban. Megfogadták, hogy sikeresen küz­denek ezévi tervük túlteljesítéséért. „Úgy vigyázunk erre a zászlóra, mint a szemünk fényére“ Felemelő ünnepség keretében adták át ezereleit Néphadseregünk egyik alakulatának a Diósgyőri Gépgyár dolgozói által adományozott gyönyörű »apa (zászlót. A laktanya udvarán felállított dísz­emé] vény elölt zárt sorokban vonullak ei 8z alakulat egységtől a Rákóczi in­duló hangjai mellett Kána Lőrinc ez. -edes, a honvédelmi miniszier megbí­zottjaként átadta a parancsnoknak a honvédelmi miniszier adományozási ok­iratát, a honvédek ,.hurrá“ kiáltások­ká ünnepelték Farkas Mihály elvtár. s»t. Kemény díszlépésben hoztok al emel­vény elé a zászló-szakasz katonái a zászlót, majd Kána Lőrinc ezredes mondáit beszédet. Hangsúlyozla, hogy erre a drága ajándékra ügy vigyáznak; mint szemük fényére. Honvédeink meg. védik dolgozóink csodálatos, hő ie* építő munkáját, bárki akarná azt meg­zavarni Ezt biztosítja jó felszerelésük, korszerű kiképzésük és azok a felbe­csülhetetlen értékű tapasztalatok, nme. lyeket az élenjáró sztálini hadit ado­mányból merítünk. A zászlószögek beverése során & Miskolci Pártbizottság nevében Bid- nár András elvtáre, majd az üzemek, & fegyveres alakulatok, intézmények és tömegszervezetek képviselői honvédaá. gunk és dolgozó népünk megbonthatat­lan testvéri egységét hangsúlyoz Iáik. A zászlóátadási ünnepség után sí alakulat a dolgozók képviselőit ebéden látta vendégül. Működésbe helyezték a kommunizmus nagy építkezéseinek első létesítményét • a karpovoi szivattyúállomást Február 3-án sokan gyűltek össze a karpovoi szivattyűniUnél az első szivattyúberendezés megindítása al­kalmából, amikor megkezdődött a Don vizének átszivattyúzása a kar­povoi vízgyűjtő medencébe. Az ün­nepségen résztvettek a Volga-Don hajózható csatorna minden résziegé­ről az építkezések küldöttel, a kör­nyező falvak kolliozparasztjai, vala­mint Sztálingrád munkásainak és alkalmazottainak ezrei. A karpovoi szivattyúmfi falán fel­iratok hirdetik a szivattyúmfl épí­tőinek hősies tetteit, akik 12 millió köbméter földmunkát végeztek el és 166.000 négyzetméternyi gátat kö­veztek kJ. A szivattyúmű magas tor­nyából négy hatalmas sugárban zu­hant a víz a mélybe. A víz szintje szemlátomást emelkedett és már betöltötte a vízgyűjtő medence nagy­részét. A hideggel mit sem törődve órák hosszat szemlélték az emberek ezt a csodálatos látványt. A gyűlést Vjazo-vtk, a csatorna­építés igazgatósága politikai osz­tályának vezetője nyitotta meg. Ezután Tarhanov, a doni építést körzet vezetője emelkedett szólásra. Arról beszélt, hogy a Bolsevik Párt és a lángeszű Sztálin akarata valóra váltja az orosz nép évszázados ál­mát, a Volga és a Don összekötteté­sének megteremtését. A kommuniz­mus első létesítménye működésbe lépett! Az egybegyűltek lelkesen éltették I* V, Sztálint. „Dicsőség Sztálin elvtársnak!“ — harsant fel ezer meg ezer torokból. A sztálingrádi terület dolgozóinak nevében Grisln, a SzK(b)P sztálin­grádi területi bizottságának titkára üdvözölte az építőket győzelmük al- kalmábőL Az egybegyűltek végül nagy lel­kesedéssel küldtek üdvözletei L V. Sztálinnak. TARCSÍ LAJOS, a MÁV fűtőházá­nak, dolgozója arról ír, hogyan adja át dolgozó társaina\ a bérelszámolásban szerzett tapasztalatait. SZŰCS ANDRAS, a kdetborsodme- gyei népbolt dolgozója arról számolt be, hogy az üzletek dolgozói jó munkával az elmúlt év utolsó felében 142.681 fo­rintot takarítottak meg népgazdaságunk­nak. BALOGH FERENC, a Diósgyőr, Gépgyár rúgóüzdmének dolgozója azl a hiányosságot |ária fej levelében, hogy az üzemben a segédmunkások teljesítményét nem tüntetik fel a ver­senytáblán Akármilyen jó munkál vé­geznek. sohasem kapnak érte el rime, rés! és prémiumban sem részesülnek — írja, SZABÓ LÁSZLÓ levelezőnk a mjs hold villamosvasút dolgozóinak sike­reiről számol be Megírja, hogy a 40 sz_ villamoskocsit a dolgozók határ, idő előtt elkészítették 1951 évj fenn. tartási ét felújítási fervükét 15 8 szá­zalékkal teljesítették tűi. Különösen jő eredményt ért el dolgozóink közül — írja — Aradi Károly, kaszák Emőt Laszkaráfi Dezső, Kalász István, Palié nai Károly, Lakatos Teréz, Varga Mar- gjt, Kovács Mikiósné ás Csontos Erzsi, bel LASKOVICS FERENC, a Borsod- megyei Tatarozó ég Epílő Vállalat dol­gozója örömmé] ír arról, hogy aJt üzemben dolgozó Takács Janó« kub kos brigádja és Magyar István -kőműves brigádját jé munkájukért verseny, zászlóval tüntették ki, SIMKOV1CS SÁNDOR, a miskolcÁ szemólykocsijavitó műhely dolgozója ezt írja: megszjlárdífottuk a munka'e. gyeinél és ennek eredményeként ISO— ISO százalékra teljesítjük előirányza­tunkatm HOGYA ILONA (Erdöbénye) levelé­ben szóváteszi: a DISz járási bizottsága nem foglalkozik kettőképpen az erdőb nyei DISz-szervezettel, teljesen elhanya­golja támogatásukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom