Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

Péntek, 1952. február 1. ÉSZAKMAGYARORSZÁC S D OLGOZOK A SZABAD MAGYAR SAJTÓRÓL Ma ünnepli dolgozó népünk a Magyar Sajtó papját. Forró szeretettel és megbecsüléssel fordulna\ megyénk dolgozói is elsősorban a Szabad bfép felé, hisz a Magyar Sajtó papját Pártunk k° zponti lapja megjelenésének 10- évfor­dulóján ünnepeljük■ A dolgozók nyilatkozatai arról tanúskodnak, hogy a Sza­bad 7s[épet, a pártsajtót, a szabad magyar saj ót, magúkénak érzik, szeretik mint barátjukat, segítőtársukat, amely támogatja őket munkájukban, közvetíti hozzá­juk napról-napra a Párt szavát, irányít a hazafias küzdelmüket a szocializmus építésében, a béke megvédéséért folyó harcban. Susst er Sándor ózdi sztahánovista olvasztár: Amikor a Majjyar Sajtó Napját ünnepeljük, lehetetlen nem gondolni és beszélni először arról, milyen volt a sajtó nálunk a múlt rendszerben, Horthyék népellenes uralma Idején. A felszabadulás előtt is olvastam újságolt. A burzsoá lapok tele voltak hazugsággal, minden soruk a kizsák- «lányolókat szolgálta, hogy elterelje a dolgozók figyelmét saját ügyeik­ről, az osztályharcról, félrevezesse őket. A burzsoá lapok szándékosan sötétséget terjesztetitek. 193C-ban egyik napról a másikra ezer dolgozót az utcára tettek az óz­di gyárból. Köztük voltam én Is Inségmunkára kényszerültem, ami pénzt ott kaptam, éppen csak az éh- Sialáitól mentett meg. A tőkések lap­jai erről persze semmit sem írtak. Ha volt is szavuk a dolgozók felé, ügy akarták feltüntetni a dolgot mintha mi lennénk az okai annak, hogy munkanélkül vagyunk, nyomor­góink. éhezünk, üzemi lapunk, az özdl Vasas nemrégiben idézetet kö­zölt, hogy mit írt 1942-ben az „ózdi Nemzeti tJjság: „Sajnos az a hiba, hogy a munkások egy része minien áron taníttatni akarja gyermekét, holott természetes korlátoltsága miatt egy bizonyos fokú Iskolán túl­jutni úgy sem képes. Neveljék in­kább a szülők Istenfélőén gyermekü­ket, mert a vallásos bit mindig meg­hozza a megnyugvást." Ma a sajtó nekünk Ír, rólunk ír. velünk együtt írják a lapot az új­ságírók és lapjaink minden «ora a dolgozó nép felemelkedését, még bol­dogabb életét szolgálja. A ml lap­jaink arra buzdítanak, amit Uenin mondott: „Tanulni, tanulni, tanulni!“ Lapjainkban ma arról olvashatunk, hogy munkaerőhiánnyal küzdünk és segítséget ad számunkra, hogy ál­landóan növeljük szakmai és politi­kai ismereteinket, tanuljunk a fel­szabadító Szovjetunió hős dolgozói­nak munkamódszereiből. Az is mutatja, hogy a sajtó ma a miénk, hogy a mi Írásainkat közit. Magam is szoktam cikkeket írni. be­számolok termelési eredményeinkről, megírom tapasztalataimat, rámuta­tok az üzemben mutatkozó hiányos­ságokra. Igen nagv megtiszteltetés számomra, hogy résztvehetek a ma­gyar sajtó levelezőinek első országos konferenciáján, amelyet a Magyar Sajtó Napját követően rendeznek Budapesten. Tudom, hogy ott na­gyon sokat fogok tanulni, igér<»m, hogy az országos konferencia után még jobban végzem termelő munká­mat. még jobb levelezője leszek a sajtónak. ______V ores J * n o t* edelényi középparaszt: — A Magyar Sajtó Napja igazi ün­nep számunkra, dobozó parasztok sza­mara. Ez a sajtó a miénk i*. minden cik­kévé1 a dolgozókat szolgába, a szocialis­ta építésre lelkesít és a béke nagv ügyé­ért harcol. Nem vagyok fiatalember, öt gvermekem van, so\at szenved em síny­lődtem az „ura}’" idején, így h t emlék­szem m'Tyen vo't a fasiszták sajtója. Ar­ról írt hogy melvik uraság hol nyaralt, szórakozott, de azt elhallgatta, hogy há­nyán nyomorognak m-atta. Egy szóval sem emlí ette, hány millió paraszt éhezett föli nélkül OeVdember voltam én is, a Bárczav bi tokon dolgoztam, a felsza­badul-s után kaptam nyolc hold földe­met Olyan boldog, szabad világot éHink most. hogy nem az ur-\, harem a dolgo­zók mennek üdülni Fiainkból isko1ázott, tanult emberek lehetnek, soh ezer dolgo­zó g"-rmehe tanul egyetemeken, főiskolá­kon és az üzemebben. — So\a* olvastam az ujsáaban a tér- melÓS'őne'bezetek szét) eredménye-ró-!, ameu'-\ről maaam is meggyőződtem Mar el is határoztam, hogy én is bcléhek va- lamei-'k edelényi t-rmel ószövet1-erabe. *Tudom, hogy így sokbal jobban boTőo- gulok ma’d és ezt. is a Pártnak, a sajtó- olvasásnak köszönhetem. i* I az w* rt «í 1 „Táncsics“ pártszervezet titkára: — Nem végezheti jól munkáját az a pártfunkcionárius, pártmun­kás. népnevelő, aki nem tanulmá nyozza napról-napra rendszeresen és alaposan a pártsajtót, nem dol­gozhatok nagy eredményekkel a szoclaüzmus építéséért az a do’go. zó, aki nem rendszeres újságolva­só, A pártsajtó a Párt útmutatá­sát közvetíti hozzánk A vezetőség­választás idején például az Észak- magyarország megbírálta propa­ganda és agitáciős munkánk hiá­nyosságait. A bírálatból sokat ta­nultunk. A Szabad Nép és az Aszakmagyarország pártélet cik­kei mindig igen értékesek szá­munkra, hiszen a cikkek alapján megismerjük más pártszervezetek jó tapasztalatait, hogy azokat ml is alkalmazzuk. A sajtóból tanul­tak alapján létesítettünk mi is alapszervezetünkben népnevelő szo­bát, ahol népnevelőink tanulnak, kicserélik egymással felvilágosító munkájuk során szerzett tapaszta­lataikat. Pagonyi 1% n n d n r a Miskolci Állami Nemzeti Színház művésze: — A pártsajtó minden cikkét figye­lemmel olvassuk, de talán érthető, hogy elsősorban mégis a színházi előadásokról szóló beszámolók, bírálatok, ezen túlme­nően különösen a kulturális kérdésekkel foglalkozó cikkek vonják magukra érdek­lődésünket. Sajtónk nemcsak jót ír mun­kánkról és dícsér minket, amikor meg­érdemeljük, hanem rámutat a hiányossá­gokra és a hibákra is, hogy mind ered­ményesebb munkát végezhessünk. Amikor bírálja munkánkat a sajtó, érezzük. azért írnak rólunk segítő kritikával is, mert szeretnek bennünket, mert támogat és irányít minket a Párt, hogy minél ma­gasabb művészi színvonalat érjünk el. Adorján Lásalóné a miskolci városi békebizottság vezetője: — Legfőbb feladatunk a béke meg­védéséért folyó harc állandó fokozása. Széleskörű felvilágosító munkával min­den dolgozót mozgósítanunk kell, hogy értékes tettekkel harcoljon alkotó bé­kénk megvédelmezéséért. Tovább kell erősítenünk dolgozóinkban a felszaba­dító Szovjetunió iránti szeretetet, a proletárnemzetköziség szellemét. Ah­hoz. hogy agitációnk konkrét és sike­res legyen minden békebizottsági tag­nak, minden aktívának jól tájékozott­nak kell lennie, ezt pedig csak a rend­szeres sajtóolvasás adja meg számunk­ra. {Ezért kell olvasnunk, sőt áttanul­mányoznunk mindig elsősorban a Sza­bad Népet, az Északmagyarországot és a „Béke és Szabadság”-ot K á da* Miklósáé a „Horizont“ könyvesbolt vezetője: — Abban a rendkívül nagy örömben van részem, hogy nap, mint nap olvasom a dicső Bolse­vik Párt Központi Bizottságának lapját, a Pravdát. Büszke vagyok szabad magyar sajtónkra, amely példaképének a bolsevik sajtót te­kinti és azon igyekszik, hegy mind hasonlóbbá váljék hozzá. Ennek megnyilvánulása az is, hogy a Szabad Nép, az Északmagyaror- ezág, minden lapunk hasábjait egyre nagyobb számban töltik meg a dolgozók levelei, írásai. Bizony­sága ez annak, hogy lapjaink meg­értették a lenini-sztálini tanításo­kat és szeretettel foglalkoznak a dolgozók leveleivel, a levelezőkkel. Urai Vilmos a Nehézipari Műszaki Egyetem tanára: —- A sajtó igen nagy segítséget ad nekem mind szakmat tudásom, mind po­litikai isme etcim továbbfejlesztéséhez. A Szabad Nép és az Bszakmagyarország cikkei ítö'züi különösen azokat olvasom nagy figyelemmel, amelyek üzemi problé­mákká tapasztalatokkal foglalkoznak, eze\et az ír sokat munkámban fel is hasz­nálom. Az egyetemi hallgatókká ismer­tetem előadásaimban a cikkekből merített tapasztalatokat, többször felhívom fi gyei- műket a pártsajtó rendszeres tanulmá­nyozásának nagy fontosságára. Ifi• Vasa i I Imre a szikszói „Vörös Csillag“ tsz tagja: — Örömteljes nap számunkra a Ma­gyar Sajtó Napja. Mi fiatalok különö­sen sokat köszönhetünk nagy Pártunk sajtójának, amely segíti fejlődésünket, munkánkat. Megvallom, hogy a ma­gam részéről ezt/a nagy segítséget több esetben nem használtam fel a szüksé­ges mértékben előfordult, hogy napo­kon keresztül nem olvastam újságot. Ráeszméltem* már, hogy ez nagy hiba, magam látom kárát. Éppen ezért ja­vítok is rajta, arra törekszem, hogy éppen a sajtó útmutatásainak segítsé­gévéi fokozzam eredményeimet. MUNKASLEVELEZÖBÖl - ÚJSÁGÍRÓ, SZEkKESZTÓ ,,A KOMMUNISTA SAJTÓ a Párt fegyvere, a dolgozók ügyéért harcot, a dolgozók írják, szerkesz­tik!" Ez a mondat, amelyet 1949 májusában első le­velem megírásakor az Észi’-kmugya, ország szer­kesztőségében mondottak, még ma is a fülemben cseng. Azóta sok-sok le­velet, cikket írtam mát az Észckmagyarországban, a Diósgyőri Munkásban. A PARTSAJTÓTÓL. — mint gyári munkás- levelező számos megbíza­tást kaptam faliújság, villám, vörös sarok meg­szervezésére. Felada ómat mindenkor igyekeztem eredményesen megoldani. Megbízásaim teljesítése nyomán az üzemben meg­javult a verseny nyilvá­nossága, a dolgozók a fa­liújság útján megszeret­ték a sajtót és egyre töb­ben állandó olvasói let­tek a Sz-.bad Népnek ér az Eszakmagyarországnak. Megszervez em a mun- liáslevelezö köröket a fia­talok és az idősebbek kö­zött. Ennek eredménye elsősorban a színes, ol­vasmányos faliújságokon mutatkozott meg. EGY SZÉP NAPON — 1949 szeptember 16-án — ismét bent jártam az Északmagyarország szer­kesztőségében. Megkér­dezték: volna-e kedvem újságíráshoz, A boldog­ságtól első percben szól­ni sem tudtam. Éreztem, hogy kézenjogott a Párt és lehetővé teszi számom­ra is, hogy továbbtanul­jak, fejlődjek, s hogy túr dósom átadásával nevel­jem dolgozó társaimat. Hálával gondolok arra, hogy belőlem, vasesztergá­lyos segédből, munkásle“ velezöböl a Párt újság­írót nevelt. A MÚLT ÍVBEN újabb megbízatást kap­tam a Párttól: a „Diós­győri Munkás” üzemi la­pot szerkesztem, s azóta mint szerkesztő harcolok azért is, hogy minél több esztergályosból, munkás- levelezőből legyen újság­író, szerkesztő. DRAGOS GYULA a Diósgyőri Munkás szerkesztője Kitüntetések a jSzabací Nép 10. évfordulója és a Magyar Sajtó Napja alkalmából A Népköztársaság: Elnöki Tanácsa a Szabad Nép megjelenésének tizedik év­fordulója és a Magyar Sajtó Napja alkal­mából a sajtó terén végzett kiváló mun­kájuk elismeréséül A PÁRT ÜZENT... A non a ködös téli reggelen bokán hideg ellenére furcsa, meleg borzongás Mit gondolsz, jő lesz úgy, ha egyerr A* jelül süvpedt az ember lába a fu olt vígig testén. Még egyszer újból kint hívjuk be az elvtársakat és itt hóba. Akár el is olthatták volna az ut- megnézte. Nem! Nem téved,! Az újság adjuk át. ..? cai lámpákat, fehéren, puhán világított- fejlécéről vi’ágosan ragyogva tüzeltek tak a háztetők. A vasgyár felé igyekvő rá a betűk: — „Szabad Nép", villamos is elakadt, szomorúim, fagyó- , tan, egyre jobban párásodó ablakokkal vártak, hogy az utat kiszabadítsák. A kocsi belsejében unott, fagyos volt a TTíélre a Martinban elvégezte rrmn- ^ kaját. Soha életében nem sie ttt — Csak ügyesen, vigyázni kell a fe­jünkre is, hallod-e, pajtás. Én még oda akarok vágni egynéhány fasisztá­nak, amikor eljön a nagy pe-e Aztán meg is kell magyarázni külön, külön, hogy jól dugják el, mert biztosra ve­szem, hogy nem csak egy ilyen csoma­got kü’dött a Párt. Lesznek olyanok ajtó mellett a sarokban, alacsony, him- moZgo;t egész délelőtt, nadrágját még akik nem eléggé óvatosak és aztán lohelyes arcú gyári munkás olvasta az szorosabban elkötötte. Biztos volt abban, tudod, mi következik, a spiclik hada „Est*’~e.U Mellette kék overalba öltő- hogy keblébe rejtett ujságcsomag nem f°% megrohanni bennünket« De kezd zött két munkás á’lt. Néha-néha bele- eshetik ki. mégis úgy érezte, mintha jük meg . -L pillan ottak a szomszéd újságjába. egy-két spicli szeme állandóan raja A Az alacsonyabb. Kovács József laka- lenne. Letenni nem merte sehová — ios hirtelen meglökte társát, Paulovics sokkal drágább volt, sokkal többet ért. Ágostont. ..............................Nagyot lélekzett, amikor fél egy óra hangulat, mindenkit saját gondolata még ennyire. Hibát is ejtett. A műver foglalt el, alig beszéltek. Közvetlenül az zeíö kétszer' is megszólította. Óvatosan A gázgenerátor dolgozói ma is pan- AI tosan emlékeznek a nagy ese­. .. . . ■ ící™> amlK0T ef °Ta meny minden percére, minden részler Nézd csak. , nézd csak, vdamz ta,ban_ visszaért a gazgener dórba. Ko- ^ Egyikük sem ladta, miért hívják vacs integetett jele: ^ titokban az öltözőbe. Homályos, büdös — No, végeztél pajtás? — Teljesen — válaszolt, aztán kö­zelebb lépett bará jóhoz és odasúgta: történt Sztálingrádnál.../ Paulovics felfigyel: — Én is úgy hiszem Józsi, döcögni ktzd a németek motorja, ki-ki hagy. akár a beteg szív . -. Ezután még hozzáteszi: — Csak bizonyosat tudna az ember-^ és piszkos volt a helyiség. Azelőtt min­denki menekült belőle egykéi perc után. Most azonban, amikor Paulovics doni akarok valamit... Kovács kissé csodálkozva nézett rá, rneg akarta kérdezni, hogv mit, aztán- be’eegyezö arccal bólintott és ment fSesessel blokkoltak Mire a gazger B ^ m6lSbtm aerator műhelyhez érték, vűago- Áh(jgy magukra Mzták m5z5 aj. Te Józsi, gyere csak velem, mon- és Kovács átad a a lapot, úgy kellett, szinte erővel küldeni őket, hogy jel ne tűnjék a nagy csoportosulás. De nem bánlak semmit, addig nem mentek, míg szét nem nyitották az újságot és egyre táguló tüdővel szívták martukba a Párt. a szabadság iiz-netét Körül­sodni kezdett. Az épület alig látszott ^.&t pauloiics féltő'gonddal elővette űl'ták egyik-másik munkatársuké, aki a benlrol kitodulo párától, olykor úgy g cw t R5vid szaggatott monda- Í°!'h"n tudott lovasul lestek szálé tetszet. mintha rózsaszín telnök so- z »» * ___ * ml n sr.mmle.nt nem mo~d\v*”k mellőle. tetszet, mintha rózsaszín felhők go motyognának teteje felett. A Martin vörösen izzó fenve néha teljesen be- beborítót a a műhelyt. Paulovics lekapta kabátját, jelentke­zet a művezetőnél cs néhány perc múlva útnak indít-11 munkahelyére. Né­hány nap óta a Martinban dolgozott• Fázósan lépdelt végig az ócskán*stelep dérvirágos vagonjai előtt. Szórakozot­tan ju oU át tekintete a bugák hehe- mól testén és .. Hirtelen megállt. Mintha csomag len tokban elbeszél e. hogyan talált rá az egyik buga tetején• Kovács feszült fi­gyelemmel hallgatta, keze mind untá­ról a szavakat, nem mn~du1*nk mellőle- A fáradt amok redöi kisimultak, a kér­ges, olajos munkáskezek me shatódva lan a csomagot simogatta. Nyugodt mintha jmWÓ,'^Mncsek«^ őriznénk, ember volt, ri kán mut-Ra ki érzel­meit, de most, ahogy Paulovics befe­jezte mondókáját, kitört belőle a lel­kesedés: — A Párt üzent! Nézd, a Párt lap­ja! Képzeld, mit jognak szólni a sza­kik, amikor szétosz juk köztük! Mek­kora érték ebben a rothadt, zavaros . _ időben! Mintha koromfekete sötété j­ne az egyik bugán ...? A vastömb szakában, ingoványos úton valaki lám- nem volt havas. A csomag fölött ke- pdst adna neke(ll .. Gyere, resztbeheheze t másik buga ugrott ki. csak_ mzí -lT Sztálingrádról!. '.Meer az megvédte a hótól. Valaki ittfe- torpant a fasiszta rabló hadsereg lejthette, vagy... — nem fejezte be Szoviet haza gondolatát, hanem a csomaghoz lépet'. elvtársnak nevét ____ Levette a bugáról Egyszerű barna pa- Csapást, csapás után szenved Hitler bi- ^nal négy csendőr sétált fel és ^ alá pír volt a burkolata, cukorspárgával tans bandáin. Ne higvjetek n német Poffeszkedo úrhanáinsaggal, mintha átkötve. Nchánv pVlanaUg méregette győzelmi jelen éseknek! Fejlesszétek ki kereb°n, alig nvomha ott egy kilót. a belső ellenalásll Nemsokára éli ön a Körülnézett. Mindenki végezte a ma- pillanat, amikor a magyar mnnkásosz­tály kezébe veszi a hatalmat!” úgy ölelték magukhoz a „Szabad Népet" ★ A műszak végefelé, az utolsó per- A* cekben legalább ötször nézte meg mindenki az árát. Végre 2 órai Siet ek haza a lappal, a jelzett újság­gal. Paulovics és Kovács is a villamos­megálló felé tartott. Az ólomszínü jel- olvasd hűbből szapora pergéssel hullottak újra a fehér hópihék K’csit en-ede1' r hi­deg, a nagyvendéglő felé vezető úton vezérének, Sztálin bét.-három gyerek szánkóval igyekezeti viselő város előtt. mlami 10 lesikló-pálya felé. A megál­ga dolgát, kissé á’mosan, lélektelenül Csupán a Martin egyik betonoszlopánál vett észre egy cigarettázó munkást. Úgy ü-' neki. mintha őt figyelné — Mer- mi van benne — döntötte el hiti és legueolva, bontogatni k'-zdte a madzagot. Nehezen ment, kis úr ha námsággal, örökre övék lenne az egész világ Egy katonatiszt gőgösen lépkedett el mel­lettük, mintha tojáson járnál észre sem vette a két munkás’, azok pedig mo­Kováes kezében ez örömtől remegett fogtak befelé maguknak Néha szí­az uizáslap. Egymásra néztek. Nagy- srorű. fpjpfthfítotlen pillán volt ez• Mindketten éreztek, hoey n Pori szava, a Párt üzennie hogyan hatol egyre mélve.bhen szívükbe. hogyan tölti rn.e% rnk felé tévedt a kezük ahol melegí­tőén, símán feküdt az ni ságion* a .Sza­bad Nép***, Eliutott hozzáiuk a Párt szava, megAr ették üzenetét megértet­ték teendőiket. Hálás köszönettel ron­si ideges is volt, végülis egyetlen rán- kemény elszántsággal, harci tűz- dr,l,ab a narr Szovjetunióra Jms had­4 __I f.l________________„ C/> rorrprp rnr/i- a <- » P/rrfr/v Tri/í» tá^al felszaki ott a a papírt• zei ........ ” " ” öregére, Fztá'inra és a Pártra. Tud­Mozdulatlanná válva meredt a cső- , Pauionf.es megnedvesítette nyelvével ^ogy biztos a győzelem...! Tud­magra. A szürke, tompj reggeli vüá-/fogalomtól Hc.serepesedett száiaszélét. a ' °Fy am] e ion a felsza adu as, gosságban úgy nézte az előtte fekvő Rekedt volt hangja, amikor megszólalt: a. *** vezetésevei nagyszerv korszakot ujságcsomóty, mintha nem látna ,jI• — Én már azon gondolkozom, hogyan lT 0T ene me e a mÄ5Tar dolgozo nép. Közelebb emelte szeméhez. A fag}ros osszuk szét feltűnés nélkül a lapokat* HOLD1 JANOS Horváth Mártonnak a Magyar Műnk* Érdemrend arany fokozatát. Belien Oszkárnak a Magyar Népköz­társasági Érdemrend III. fokozatát. Komor Imrének, Gábor Andornak* Barcs Sándornak, Kenyeres Júliának, Boldizsár Ivánnak. Katona Jtmönek, Par* ragi Györgynek, Hajduska Istvánnak* Gimes Miklósnak, Sárkány Lászlónak éti Biró Lászlónak a Magyar Népköztársasá­gi Érdemrend IV. fokozatát. Katona Évának. Fehér Lajosnak, Mérai Tibornak. Komái Jánosnak, Lőcsei Pál­nak. Láng Györgynek a Magyar Népköz- társasági Érdemrend V. fokozatát, Rajcsányi Károlynak. Laky Teréznck, Szilágyi Editnek. Kertész Györgynek* Kovács Mihálynak (Viharsarok), Dávid Ferencnek, Rudas Imrének, Vaád Fe­rencnek a Magyar Népköztársasági Ér* demérem arany fokozatát. Vágási Kálmánnak, Racekő Istvánnak.., György Istvánnak, Lózsi Jánosnak, EcsiT di Tamásnénak. Patus Ferencnek, Drag<W Gyulának (Diósgyőri Munkás) a Magyaf Népköztársaság Érdemérem ezüst fokoza tát. Lakatos Mártának a Magyar Népköztől sasági érdemérem bronz fokozatát. Kulcsár Mihálynak (Szikra lapnyomda)’ a Magyar Népköztársasági Érdemrend V* fokozatát, Csollány Ferencnek (Szabadság lap­kiadó) és Breia Józsefnek (Szikra lap­nyomda) a Magyar Népköztársasági Ér­demérem arany fokozatát. Bagi Imrének (Szikra lapnyomda), Kft- rezsi Józsefnek (Szikra lapnyomda)» Szántó Emilnek (Központi Hírlap Iroda)* Rieger Jánosnak fSzikra lapnyomda) a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát. Simkő Jánosnénak (Szabadság lap«- kiadő). Nagy Latosnak (Szabadság lap­kiadó). Gyulai Júliának (Szabad Nép)» Benedek Benedeknek (Szikra lapnyomda)» Hirsch Lajosnak (Szikra lapnyomda), özv. Wolf Sándornénak (Szabadság lap­kiadó). Friedenthal Arpádnénak (Szabad Nép). Szeifert Mihá'ynénak (Szabad Nép) a Magyar Nér köztársasági Érdemérem bronz fokozatát adományozta. Ünnepségek megyénkben a Magvar Saitó Napján A Magyar Sajté Napját megyénkben kultnrmű^orral egybekötött ünneplőnk lesznek. Ma, pénteken este 7 órakor Mis* loknn a tto­kon ban, Fjdiősgyörben n Vasa« Székház­ban és özílon rendeznek ünnepségeket* Az ünnepi beszéd után üzemi és tömeg* szervezet? kultűrcsopevtnk gzóraknzta* a dolgozókat. A miskolci ünnepségen fíeniam'U László: ..Szovjet írókhoz** című versét Pata«sv Tibm* a M?«kolei állemí Nemzeti Színház tagi-* szavalva. István, a Miskolci áT,ami Nemzeti Szín­ház iVa/irf»tó’a- Vörösmarty ..riondolatnk a könyvtárban“ című költe­ményéi a-d;a *>lo áz MS/T szín ’á'szól TTazainé. 'rá,r’*á«: Egyszer" embe­rek** eímfí eiryfelvonásos színdarabját rtü'Iof*ák hft. A ,'ATnt énekkar*'. moze"'tmi dalokat, a miskolci Ruházati Beit tán^rsoner4** szevíet és n)fi»«'9r a<l elő A d’ósgvőrj ünnencéizeknn a Diósgyőr! r ,iá‘5znti Üzemek fnvó«zenekara. n Va­sa^ Művészegyüttes táncesoportja. vo­nószenekara. a dióssrrArvasrvár? színját­szók. az MTH énekkara. Rarta Mária és Gáti Vilma, a Miskolc! Állami Nemzeti Színház tagjai szerepeljek. Miskolcon a megyei szakszervezeti Irab túrotthonban sajtókiállítás lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom