Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-21 / 297. szám

EszakmagyarorszAG Péntek 1951. december hó Síi. Az Ország«)ülés ellogadía az igazságügyi, a közoktatásügyi, az é*eiinezés!? a külkereskedelmi és a közlekedés- és postaiig)* tarea 1952. évi költségvetését I Az Országgyűlés csütörtökön folytatta az 1952. évs aiiami kbiiségvtlás részit les tárgyalását, Elsőnek az igazságügyi larca kóusogve.ését tárgyalták. Spaczel István előadói beszédében igazságszoigált-lásunkuak. a felszabadulás óla beköveikeaeU iejlődésével foglalko- zott. — Nem szabad megállnunk a fejlő­désben — mondotta, — Megvalósítandó feladat még sok van. At 1952. évre to­vábbi új járásbíróságok létesítése van tervbe véve. A sürgős feladatok közül hadd em­lítsem. meg az új polgári perrend­tartási törvény eióneszUesét és a népi Mnókség rendszerének bevezeté­sét a polgári bíráskodásba is, a bírói eljárá­sok meggyorsítását. Igazságszoigáitatá- sunkra komoly feladatok várnak a dol­gozó nép ellenségeinek megbüntetésénél, az állampolgári fegyelem biztosításánál, a .ársadalmi tulajdon megvédésénél, szo- ciadsta építésünk feltételeinek biz.okítá­sán ál. Ezután Németi József szólalt fel. Hang­súlyozta, hogy a tőkés országokban évről-évre emel­kedik a közönséges büncselekmenyek száma. .Az Egyesült Államokban pl. 1949-ben nyolcvanezerrel több közönséges bűncse­lekmény miatt emeltek vádat az ügyész­ségek, mint az előző évben. A továbbiakban beszámol! arról, bogy hrzánkban jelentősen csökkent a közön­séges bűncselekmények szama. 1951 első bárom évnegyedében 52 százalékkal keve­sebb embert í éltek el csalás miatt, mint 1938 megfelelő időszakában. Ez áz eredmény is mutatja pőlitíkaU kulturális és gazdasági fejlődésünk egészséges hatását. Ügyészségetek, bíróságaink munkája ságazuigana tusunk közelebb kerüli a Audi jvadra felszólalásában han&- oUiyuzla; A népi umuikOfw iscVuiiaaa u sjíliílCía) aZs. is je_ .outi, iiu0y Uaoi*xlKJüi.ká.iLl lUujUft. a buuoU" ^uK mujvoaebeijea azoiial a szclcokoiu ^yaKüiidti uipafezlaidvüKaL, ismertüket, . uiicAy\.j£tíi sajat iiiuii£UtLCj.u*c;ku.i^iui aau^,' lak maguskat. Kivonatos tenne, hogy ezen az úton továob huiaavu a népi tUnöiiok rend­szeréi a poigáii eija.usbun. is ki­építsek. Hangsúlyozta végű,, bogy igazságügyi szei veinknek iokozouun keit tanulmányoz­niuk a ozuvje,umo iguZoagugyi szeivtze- .tl es igazsugozu.ga.ljiusái. Az orozaggyulcs ezu.an az igazságügyi tárca konsegvetéset ait-iánossagban és részleteiben ellogadía, majd megkezdte a küzoktelásügyi minisztérium köi.segve* tésenek tárgyalását. A közokiatásügyi tárca előadója Kerek Gábor volt. Beszámolt közok atásunk fej­lődéséről és ennek során rámul. lőtt,‘hogy míg az 1950/51, tanévben 11 féle ipán és 40 féle mezőgazdasági technikum mű­ködő 11, ebben a tanévben már 47 féle ipari és 87 féle mezűguzdasági technikum képezi az ipar és mezőgazdaság szá­mára a szakkádereket. Ma hazánkban az általános iskolákba, a középiskolákba, az egyetemekre mintegy 1,400.000 táhUlő jár. A laöiílék több mint 60 százaléka munkás és dolgozó paraszt szülők gyermeke. A továbbiakban elmondotta, hogy a tárca köiségvetésében 91.9 milliót irányzott élő diákjóléti intézmények­re. Ez az ezévivel szemben mintegy 40 milliós emelkedés; jelent. Befejezésül hmgsúlyozfa. hogy a népi demokrácia által megbecsült pedagógus kar döntő többsége szíwel-Iélekkel végzi . mondo: ta befejezésül — eredményesebbé, következetesebbé, hasznosabbá vált, igaz- 1 nevelő-oktató munkáját. Növeljük 6 millióval a fermésizeUudomáriyS kar épfikezeseinek beruházási előirányzatát ftüsZftyák István Kossuth-díjas egyete­mi .anár a felsőoktatás kérdéséről be­szélt, —** Tudományos beruházásaink között a budapesti természettudományi kar épít­kezéseire az 1952. évre 6 millió forint szerepel. Igén naigy érdekünk fűződik ah­hoz, hogy ezek az építkezések mielőbb létrejöjjenek, hiszen e tői a kibővítéstől függ, hogy fizikusaink, vegyészeink és természet tudományos szakos lanáraink korszerűbb kiképzést kapjaaak és ezen a területeken a tudományos kutatómunka is eddiginél is gyorsabb ü.embea fejlőd­jék, . Ezért javasolom, hogy a természet- tudományi kar építkezésére előirány­zott 6 milliós összeget 100 százalék- I kai, 12 millióra emeljük, ami lehetővé teszi, hogy az építkezés a tetvese; Inéi lényegesen gyorsabban va­lósukon meg, A kö lségvelést Pártom és a magam nevében elfogadom. Javaslat a közoktatásügyi tárca beruházásainak leiemeiesero Tóth Lajosné felszólalásában rámuta­tott, hogy a, közoktatásügyi Arca 1952. évi költségvetési előirányzata az elmúlt évivel, szemben 53.3 százalékos emelke­dést jelent. Még jelentősebb ez az emel­kedés, ha tekintetbe vesszük, hogy az ovódaí, általános és középiskolai kiadá­sok' á helyi tanácsok költ égvetésében szerepelnék. — Költségvetésünk, — mondotta a to­vábbiakban — gondoskodik közok.afás- ügyünk fejlesztéséről. Különféle közokta­tási intézményeink működéséhez megkap­ják államunktól a szükséges fedezetet. Dé á költségvetés számainak megvizsgálá­sakor úgy látom, hogy néhány tétellel indo­kolt- lenne megemelni a kiadásokat, így a középiskolások számának gyors növekedése, különösen ipari városa­inkban, a diákotthonok fokozott fej­lesztését teszi indokol tá, Ezért ja­vaslom, hogy a diósgyőri és ózdi di­ákotthonok megépítésére már 1952- ben biztosítsunk fedezetet a költség- vetésben összesen 4 millió forint ere­jéig. Javaslom továbbá, hogy óvoda és napköziotthonok költségelőirány­zatát emeljük meg 5 millió forinttal Ős ezzel az összeggel újabb Óvodák es napközioilhonok építését biztosítsuk. Bál­kormányunk már & költségvetésben sze­replő je.entős összegekkel is íven nagy­mértékben fejleszti 1952-ben B iskolai testnevelést és a förttegspor.ot, agy gon­dolom, helyes lenne erőfeszítéseinket e té­rén is fokozni és újabb iskolai tor­natermek létesítésére, sportfelszerelé­sek beszerzésére további 5 millió fo­rintot biztosítani. Végül a multnajr egy mulasztását kell sürgősen orvosolnunk. Az állam által át­veti egyházi iskolák az átvé. élkor igen rossz állapotban voltak. Szükséges, hegy ezek helyreállításának ütemét meggyor­sítsuk. Javaslom azért, hogy e célra a költ­ségvetésbe további 15 millió forintot állítsunk be. Kérem az országgyűlést, hogy a javasolt emelésekhez járuljon hozzá. Az elnök ezután javasolta, hogy az or­szággyűlés Rusznyák Istvánnak és Tóth Lajosnénak a közoktatásügyi beruházá­sok emelésére vonatkozó javaslatai; Utal­ja a gazdasági és pénzügyi bizottság elé Az országgyűlés ehhez a javaslathoz hozzájárult, majd a közoktatásügyi tárca költségvetését általánosságban és részle­teiben elfogadta. A törvény te,J«s szigorával lépünk le! azokkal szemben, akik nem teljesítik beadási kötelezettségüket A* országgyűlés ezután rátért az Élel­mezési Minisztériúffl költségvetésének tárgyalására. Pálai Kárölyné előadói beszédében hang­súlyoz a; A költségvetés lehetővé teszi, hogy a minisztérium megerősítse a külön­böző termékek begyűjtéséérl felelős szer­vezetei és biztosítsa szocializmust építő dolgozó népünk egyre növekvő szükségle­teinek bőséges kielégítését. Balogh József felszólalása u*án Nagy Imre a »cménybegyűjtiás fonlosságára mutáló!! rá: “ A begyűjtési rendszerünk a szoci­alizmus építése folyamán a város és a fa­lu közö't létrejött új gazdasági kapcsola­tokon alapul. — Dolgozó parasztságunk messzemenő támogatásának köszönh*-1ifik. hogy az 1951/52. gazdasági évben gaboná­ból 24,4 százalékkal, kukoricából 233 9 százalékkal, napraforgóból 50 százalékkal, burgonyából 132.3 szá­zalékkal többet gyújtót'ek be, mint a múlt év azonos időszakában. A beadási terv teliesítéáe terén — kima­gasló eredményeikkel — Se jobb Senöe­lőszövéi kőzeteink járnak az élen, példát mu atva az állampolgári kötelesség telje­sítésében. — A parasztság péttzjötedelmőnek és vásárlóerejének, valamint a falu áruforgalmának adatai világossá mu. falják, hogy a parasztság állami be­gyűjtési áraink mellel! megtalálja szá­mítását, fejleszteni tudja gazdálkodá­sát, «mellett életszínvonala jg jelentő­sen emelkedik. A parasztság pénzbevé, lelei —*■ az 1959-es évhez képeet —~ egy esztendő alati 2 milliárd 615 mil­lió forinttal emelkedtek. Ugyanezen idő alatt a falusi kiskereskedelmi ’'Alázaton keresetül juttatott áru értéke 2 milliárd forintról 4,2 milliárd fo­rintra emelkedett. Hangoztatja, hogy gyökeresen fel kei] számolni az állami fegyelem lerén mutatkozó lazaságokat. Állami begyűjtési tervünk megváló, sitása paraszt ságnnk r örvény tiszt etet én és állampolgári kötelesség teljesítésén alapszik, ‘Begyűjtésünk eredményei net rtni- tatják, hogy ez szilárd al’ip, amire építeni lehet. Parasztságunk nagy többsége erős támasza törvényes rendünknek, lgazságérzete megkö­veteli „z erélyi és szigort azokkal szemben, «ictfc nem, vagy csak részben teljesítik saját munkás- paraszt állatnunk iránti köteles­ségüket. Innen, a 1 örvényhozás házából szőjünk azokhoz, akik beadási kötelezell-égük. aek még nem Sejtek eleget: a lemara­dásra semmi ok sines, a jó termései a beadás jó, pontos, maradéktalan tel­jesítésének minden feltétele megvan. Aki kötelességét nem teljesíti — a törvény teljes szigorával lépünk fel vele szemben, A törvény igazságos mértékkel mér: mindenkinek érdeme szerint. Előnyök­höz juttatja a köteles-ég teljest tőket, bünteti a hanyagokat — legyenek azok kulákok, dolgozó parasztok vagy iszcs- tagok. A Párt. és kormányhatározat, ame­lyet dolgozó népünk nagy megelége- déss 1, örömmel fogadoti, az élelme, zési minisztériumra nagy és fejelő tag. teljes feladatokat ró. Az egyik az. hogy a forgalom felszabadításáról Soóló határozatot maradéktalanul végre '.mii hajtani. <— A másik feladalunk az, hogy a begyűjtés még hátralévő feladatainak sikeres megoldásává] biztosítani kell a? állam számára a tervben előírt ler- ménymermyiségekel. Tudntek kell a parasztoknak, hogy a hátralékokul öl n:m engedjük — ellenkező'eg — azo. kai a lemaradásért járó büntetésekkel e gyű ti behajtjuk. Ezután arról szólott, hogy a Párt és « kormány hálározafa szerint február 20-ig meg kell szüntetni a hús_ és zsírjegyet. A minisztérium feladata, hogy ennek a roiirlelkeeisnek a fettételeit meg­teremtse, s meg is fogja terem­teni, — A mezőgazdasági forgalmi koriá. [ozások mrgsziinteiéaé — mondotta ez­után —- kölcsönösségen alapul: a pa­rasztság biztosítja az államnak a be­gyűjtési terv teljesítését, az állam vi­szont a kö'.elézelíség teljesítésé ajajá. ján a szabadpiaci forgalmai. Pa-aszteágunb soha olyan biztonság­gal nem gazdálkodó II, romi jelenleg. A népi demokrácia állama iohá| jog. ga] várja el a parasztságtól, hogy ez­ért a messzemenő gondoskodásén be­adási kötelezet iségél fokozol (abban, Jel. kiismer tésebben teljesítee. A lá'rca másik széles munkaterülete az élelmiszeripar — fo’yla|ta Nagy elvtára —, amelyet a fokozódj köve­ielménye& komoly feladatok elé állí­tanak — Az év vége felé közeledve — folytatta — az élelmiszeripar terén ií döntő módon élőiéiben ál] az évi í-rv teljesítése. — A negyedik negyedévi lerv — és ezen belül is a decemberi terv — tel­jesítése a legtöbb iparágban már kou- vezőbben alakul és minden feltétele megvan a terv lelj sí lesének. Ás élelmiszeripar együttes várba. tó tervteljesítése körülbelül 100.6, —101 százalék less. Nagy Imre hosszantartó tapssal fo­gadon beszéde után &z élejmezéai tár­ca fcölhégvetéeé! az Országgyűlés ál­talánosságban és részleteiben elfo­gadta. Pzünel után az oirszággyülés áttért a külkereskedelmi tárca költségv lésé nek tárgyalására. Nagymarosi Kálmán előadó a lobbi közöli kijelentene: — Nemzetgazdaságunk megváltozott helyzetének eredményeképen — mon­dotta — az 1952.ee évben mezőgazda­sági kivitelünk csökken, ipari ás kü­lönösen gépkivitelünk pedig. erősön emelkedik, , A külkereskedelmi minisztérium 1952, évi költségvetése az 1051, évivel szemben 8.2 milliós emeike^ dési mutat. Ugyanakkor külkereskedelmi fogal­munk 1952-ben 1951-hez viszonyítva,} legalább 15 százalékkal emelkedik. Ezután a kü.kereskedelmi kád«rkép- áe fontosságúról beszélt, majd hang, súlyozta, hogy külkereskedelmünk alapját a Szov­jetunióval és a népi demokrár-ák­kai való árucsereforgalom képezi, A külkereskedelmi tárca költségvetés séhez Nyers Rezső gzóli hozzá.. Az Országgyűlés ezután a külkeree- kedelmi tárca költségvetéséi általános­ságban ée részleteiben elfogadta. Ezután az Országgyűlés a Közle­kedés- és Postaügyi Mm’sziérium költségvetését tárgyalta, amit által*, noseágban és részletéiben elfogadott. Ja moiával, uei erednjgnysKHs! készülnek föidmuvgsszüveiKeze ein« a íiujy&i ÉlJaHüQzjyiiésre Mint hírt adtunk róla, megyénk föld- müvesszöveikeze,einek küldöttei december 22'én, szombaton tartják megyei küldött­gyűlésüket. A löldmüvesszövetkezetek a nagyjelentőségű küldöitgyűlésrc íöbb, jobb munkával készülnek. A borsodiván- kai földmüvess2ovetkezet vállalta, hogy az eddiginél fokozottabban bekapcsolódik a begyűjtés szorgalmazásába, hogy a ba­romfi-, tojás- és tejbeadási kötcleze t" séget december 22*re 100 százalékig tel­jesítse a község. Az ároktői földműves- szövetkezet jó felvilágosító munkával elősegíti, hogy a község kukoricabeadási tervét a jelenlegi 95 százalékról decem­ber 22-ig 105 százalékra emelje. Ritkán a földmüvesszövetkezet tagsága mozgó­sítja a községet, hogy baromfibeadási tervüket 110 százalékra teljesílsék. De­cember 22-ig 50 új lagoi szerveznek be a szövetkezetbe. Szorgalmazni fogják a részjegy befizetését. A mezőkeresztest földmüvesszövetkezet fakárékossági ver­senyre hívta ki megyénk valamennyi sző­ve kezeiét. Vállalta, hogy valamennyi üzemágnál az eddig felmerült költsége­ket. 9 százalékkal csökkentik, VÁGÁSI ANTAL MESzÖV propagandist! Végarcfő községben a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok íelelősségrevonják az elmaradókat V égardő község dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel íogádták BSkosS elvtárs november 30-i beszédét. Rákosi e.vtárs beszéde csapáét mért a spekuláló elemek sötét terveire és iehe őségé* nyújtott arra bogy a beadási ki> e ezettségüket becsülettel teljesí:ő dolgozó paraszti* szabadon ériékesl liessék terményféles egeiket, A dolgozó parasz ság körében egész, séges mozgalom fejlődött ki. A beadási kötelezettségüket példásan teljes!., tők fo'e.ősségre vonják a hanyagokat Például Kiss Pál dolgozó paraszt aki már mindenből teljesítet« beadási kötelezettségét. Lábas János dolgozd parasz társát vonta fele ősségre, aki még nem teljesítő1 te beadását Számoz ebhez hasonló eset van a községben, aminek meg is van az eredménye. A nem eljesliök közül egyre többen tesznek eleget a beadási köte.eze't- ségnek. A begyűjtési terv teljesítése meltet* fokozódik a terme ősi szerződé­sek kötése. Erősen fellendült közsé ;1inkban a népnevelő munka, Egyre több dolgozó parasz: járat újságot. Az ellenség aiegprőbá ja különféle rém„ hírekkel a áásni a dolgozó parasztság bizalmát & Pari és a kormány iránt. Arról fecsegnek, hogy rövidesen nem esz kenyér, kifogynak az árucikkek és Újból visszaállítják, a jegyréndszsrL Az aljas rágalomra a dolgozó parasztság a mi községünkben 1* be, adtai terve 100 százalékos tejesítésével fog vá'aszolni. Még jobban fokozzuk a népne velő munkát, hogy tovább növeljük eddigi eredményeinket. Kopcsat ’-T,há!y yb„ einök, Vágatáé, PARTÉLET A PÁRTFUNKCIÓ — A LEGNAGYOBB MEGTISZTELTETÉS Apja kőműves volt. Az állandó haj­sza, robot, a munkanélküliséggel együtt járó keserves né kü.ozés foiy, án fiatalon meghal;. Édesanyja ele. .n e varrással fog.a.kozott, majd egy gyárba kerül. Lt veget mosott és hor„ dott. Téridőben nem egyszer kezére fagyott a jéghideg víz. Keresete még a legszűkösébure sem vori e egendö, ,okszor fordult e.ő, nogy nap-kon át nem e tek. Anyja később újra férjhez ment, de férj ének is havonta legfel­jebb 12 napon át volt munkája — a család élete csak nem fordult jobbra. Heve őapja sokszor ervit e magával szakszervezeti gyű.ésakre, ahol nagy érdek.ődéssei, boldogan hallo t a Szov. j «unióról, arról a hata.maa országiói amelynek népei e.őször vív ák ki saa, badságukat s építik boldog életüket. Ekkor tanulta meg Ismerni ég szere » ni a Szovjetuniót, a szovjet népe-, Sztálint. 20 évos korában férjhez mént, gyér. meko szü.eltett. Gyermeke kicsi vo.t, de már do gozni ment, hogy előterein . se a mindennapit, A diósgyőrvasgyári ,,Könzum“ borpineéjében kapott él- iís:. Szervező és feivilágositó munkát végze t a nődoigozók körében. A nép- elienes gyári vezetők hamar felfigye­lek erre, egy hónap mujva e boesá ot- ták azzal az indokolásial, hogy meg. oizha.a lan... káros hatással van az emberekre.,,“ Végig kinlóata a munkané’küllsége1, a nyomorúságot, gyermekével egvü t az éhhalá tói esai az mente te meg, hogy munkábtársai segítettek. Mikor újból munkába ál ható-1, — Igen nehéz fizikai munká- kellet: vé. geznie. 50 kg*os ládáka- cipelt a f<?!. ■ onóra. A munkaidő l0-tel2 óra volt. de nem egyszer. 13 órát is kitett. Ami* kor szó'ni mert a ; álóráért. Kazinezí főtanácsos „úr“ durván szidalmazta, ég — 20 százalékkal leszáll!.ot ák az órabéréit. EvrőLévre megalázotttagban és ki- zsákmányoltságban lengettek életü­ket.­© A Pekó-oaalád é etében is a felsza­badulta eieinte te meg a nagy vá.io, -Ast, at.ól kezdve foruu.t Jóra, te t boldoggá éieittK íteijevei együtt PO- ió Karnyné e.vtárs is asoonai bete­ge.t a'Koiumum» a Partba. Megfogad, ids: minden e,6jükkel kepeosegumset uatco.aak azért, hogy a romon he.yéa új országot építsünk, hogy a Párt ve­zetésével üaaaajttuk e.oi« a szociaaz^ inug fa-é, hogy meg védj ük azt a sza­badságot, aine.yet a *ügső szovjet narcosok e.hoz ak számióikra. Mint ági á Örök kezdték meg partmunkáju- kp.z Sajá. életűit töiténaiének Pjnon- dásávai is megvilágítót ák do.gozo jársaik előtt, hogy egységesen a''ll fa- sorakozniok a Kommuna a Párt Rá. kosi e.vtáxs zász.aja alatt, hogy ki. harcoljuk a botdog jövőt. Pekő elvtársnő a felszabadulás nap- já ól fáradhatatlanul dolgozo t és dol­gozik, Bármi yen tenueion is kap munkára mogbiza ást a Pár tói. ALNDSz szervező vo. . Dolgozott az MWzT-ben. Amikor a Diósgyőri Gép. gyár szerszám. és készü.éküzcmébe, majd a gyári üzemfenu áriáihoz ke. rüit, rög ön jelentkezett és -pár meg­bízatás kért a párta/.erveze tői. Bo.. dog örömmel végez e népnevelő, fei- FjlágoSíió muukáját. J)o:g->zó társai át ái milyen öntudatosan, lelkesen dolgozik. Iá ták, hogy mindig biza­lommal fordulhatnak hoz í kérdéseik. kel, megszere.ték és tisztelik fáradtad tar lan munkájáért. Amikor a Központi Vezs'óség halta rozata érte.mében az aiapszeirvezetek újjává aszto.ták veza ínségüket, aa üzemfeim tartás komtouiiis ál a tag­gyűlésen egyhangú helyesléssel fogata ák & javas atot: — Pekö Kárölyné eiv ársat is megválasztó ták a vesse, őségbe. Szervezőtitkár telt. Pekó elv:ár3nő a .egnagyobb meg“ tiszte, etésnek tekinti hogy pártiunk, cionáriussá lehetet: Nincs nagj óbb dsztesség. min: tagnak lesni a kom. munis ák pártjában — mondja — és még megtiaz előbb feieme őbb ha a párt agok. az elvtársak vaiaikit meg, tisztének bizalmukkal ég vezetőjükké válasz ják, • Péké elvtársnő azt íí tudja, hogy ez a bizalom, éz a nagy megtisz e-te­es — kő. e ez. Csak az a pár funkcio­nárius igazi vezető, akik telkesen, minden nehézséggel szembeszállva akadályokat nem ismerő bolsevik aka­rattal küzd, napró!-napra hareol a Pár: politikájának érvényesítéséért, a dolgozó tömegek feivilágosi ásáér és mozgósí ásáéri, a pár - és kormány- határozatok maradéktalan vég;ehaj á„ sáér a szoeializmusár és a békéért. Pekó elv ársnő -udjn mindez és en­nek sze lemében cse.ekszik. Soha nem elégszik meg a már eddig e ért ered. ményekkel. A sikerek még nagyobb sikerek kivívására ösztönzik, Pekó elvtársnő jő munkájának bi­zonysága: neki is nagy réstzo van ab­ban. hogy az üzemfénntar ás dolgozói — a kómmurtistákkal az éten — olyan szép eredményeket értek él a terme, lésben, az év! -érv tejes! éséást ás iá-teljesítéséért vlvo’-t harcban. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom