Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)
1951-12-21 / 297. szám
Ptottfc 1951. december hő 21. északmagyarorszAg 3 Az öntudatos dolgozók követelésére eltávoilloftsk a tepri Marínból egy no’srins miszaknnrasztőt A diósgyőri M&riin.aeélinü vaskertjének dolgozói röpgyülésre gyülekez- "itak. Rákosi elviára beszédéről, évi lervíeljesíiésről beszélnek a dolgozók, szobra terelődik a sző, akik fegyelme, .sieflen, hanyag munkájukkal akadó- Jyozzák le'rv tejjesíiósét. Koren Pál ©1 sem jöll a röpgyülésre, pedig róla fognak most beszélni. Az önludalos, fegyelmezel! munkások haraggal mondják fcí még a nevét is. Nines olyan brigádvezető, aki ne ludna sokat Ko. ?tm Pál hanyagságáról Hónapok óta egy brigádvezető sem volt hajlandó befogadni brigádjába, Egycüen fegyel, mezei! brigádnak sines szüksége olyanra, oki kél napig dolgozik, n(ána három napig felé sem néz munkahelyé, aek. Többszázan vol'ak már egy un a röpgyúéseu, amikor Bukovszki Miklós mühoiyoi- aoilsági titkár megnyiioüa a röpgyií. Jási. Elmondotta, hogy a le'rvlbljos.' lés egyik legfottiosabb feltétele a munka* fegyelem megszilárdílása. Időzle Rákosi elvlárs BZaVail: „A minkafegye. l&n meg/azúidsa az egész szocialista építést, as ország felvirágoztatását hátráltatja". — fit az. ideje annak — folytatta —*, hogy keményen fellépjünk a Diósgyőri Kohászai! Üzemekben is a Bún- kafeg-yelein megbontóival szemben ^Azokkal &semb:n, akiknél a figyef meeutés, a meggyőzé*, a fegyelmezett munkások példamutatása nem használ, természetesen keményebb eszközöltet fo[ gmk igénybevenni“ — snondcita Rákosi eiviára, A mi üzemünkben például Koren Pál. Sajókeresz!úibÓ] bejáró kétlaki dolgozó deeesnber 17-ig haiszor maradi lávol igazolaílanul munkahelyé, föl. Minden egyes igazolailan mulasz- iásáve.) felboríiolla a, munkabeosz'.ást, a munkából való kimaradása hál áltállá a kemencék fmllaáékvasellálásál, Koren Pál — persze — állandóan sí. ránkozoii, hogy „kevés a keresete* Dolgozó társait is igyekezett károsan befolyásolni. Mindenki világosan láthatja, hogy Korén Pál kisebb keresetének oka az, hogy nem jár! be rendesen dolgozni Nála is az 18; 'ént, amiről Bákosj elv." táré beszélt, hogy „az ilyen fegy lme- zetfen á' Saját igazolására folyton elé. gedetlen, dohog, hangoskodik, a kákán is csomót keres és lényegében a:' ellen, ség szócsövévé válik “ —- El kell lávolüani az üzemből. Ki kell *ámj sorainkból! — kiáltották közbe a dolgozók. Krupcsinszki Gyula óniőcsamok, munkás szólali fe] elsőnek ' — Nem tűrhetjük magunk közöti 3/ ilyen nolórius kimar&dozál. Mi bocSii- le'esen elvégezzük munkánkat, nem vagyunk hajlandók többé rádolgozni az ilyenekre Jáborcsik János, aki állandóan 110 százalék körül teljesíi, ugyanilyen ér. leiemben szólalt fel, Eriik Béla dárukapcsolő köve lel le, hogy Korent távolítsák el a gyárból, meri nein lenne helyes az elnézés vele szemben, akit annyiszor figyelmeztettek, de mindem figyelmeztetés hiába, való vol l. Joó fgnác eziahánovista főolvasziai javasol la: hívják be Korenl a mü- heiyí'rodára, vegyék e! tőle munkalap jól és azonnal küldjék cl a gyá ból- A dolgozók egymásután csatlakozta., a javaslathoz, kövele.lék Koreai azon. nali leszámol lalásál és a gyárból Való kizárását. Gergely Sándor alapszervezeti jilkár és Ga adnai I Iván hulladóktór, mü- vezeiő elmondd la még, hogy Koren Pál iszákos, hanyagul végezte a mun. kájá|, A Bókekölosönjégyzés hónapjá ban 1100 forinl vo!l a keresete, még sem akari Békekölcsön' jegyezni. A népnevelők meggyőző szavai eredménytelenül peregtek le róla, végül is mindössze 200 forinlot jegyzői!. — Azonnal ki vele a gyárból — hangozta! iák a röpgyülés résztvevői és határozatai hozlak: nem törik tovább, hogy Koren közön Ük maradjon, aláás. ea a munkafegyelmei — azonnal távolítsák el a gyárból! Az öniudaloe dolgozóik határozatát teil kövelle — Koren Páll elboésálut- ták a gyárból. A gyár / minden özeimében helyesléssel fogadták a fegyelmezett, önludalos dolgozók ennek híréi. Hegé Id lók Rákosi élvlárs úlmülalásái: „A >nnH- kafegyelem lazasága, jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hamarább teremtünk e téren rendet, annál erő. teljesebb lesz további fejlődésünk,“ paksi albert 7 holdas dolgozó paraszt példamuiaíasa A BEADÁSBAN ES ADÓFIZETÉSBEN 4m egyik este ifjúsági másodikat most kaptam, törvényszabta koteleztUülésl tartoltunk a kultúr- ezt pedig a pontos adójize- ség teljesítéséi, teremben, Egyszeresek be- lésért, ügy hallom, nem- Paksi elvtárs tovább belép Paksi Albert 7 hol- csak én kaptam oklevelet, das dolgozó paraszt. Elő- hanem Laska János 6 szőr megáll, szétnéz, aztán, holdas dolgozó paraszt es az asztalhoz jön, kémé- Horváth, József is, akik rsyen kezet jog velem. A szintén eleget telték mar kézfogásból megállapítok- mind beadási, mina adóiam, hogy valami rend- fizetési kötelese,tsegüknek. kívüli dologban' jöhetett De aat is mett, beli el hozzánk, múmia net ni > van azért „ , szégyeltiivalóm is,mert még Gondosan összehajtott több oiyan doLgoz6 pű. papírlapot .vész elő és elém raszt van a községben, aki teszi. Közelebbről meg- nem tett eleget sérrt benézem; „elismerő öklévé?‘ miásí kötelezettségének, ,, sem az adófizetésnek. Így W Tóth János 15, Ivánka ~ Naßy árőrn és busz- Béla 12, Tat János 10 keség tölt el —— szólal meg holdas dolgozó paraszt. Paksi elvtars — ezévben akik az ellenség uszályába mar a második oklevelet. kerültek, a kulák szavára kap,am. ^ Az élsot á be- hallgatva elhanyagolják az adasi ^ kötelezettség^ példás állam iránti kÓtelezéUsé- teljesitéséert, Búzából 200 gük teljesítését. A kulákok százalékra,' a többi tér- örülnek ennek, az olyanok, dolgozó parasztok munká- mény féléből is jóval 100 mint Sőlypmi Lajosné, jóhoz, százalékon felül teljesítet- Dénes Józsefné, Orosz lem kőte.ézettsegémet. A Imre, akik szabotálják a szél. — Én ezekután személyesen fogom felkeresni ö fegyelembon ókat és felvilágosító munkával megmagyarázom nekik, hogy a beadás elhanyagolásával és az adó rendszertelen fizetésével a háborús spekulálók munkáját könnyíti meg. Nekünk az a feladatunk, hogy a terv teljesítésével az államfegyelem szigorú betartásával erősítsük nemze. gazdaságunkat, ezzel a békeiábórt is megszilárdítsuk. Dolgozó parasztok! Kövessétek Paksi Gyula példáját. A községi pártszervesei adjon meg minden timo- ga ást az ilyen becsületes Nemes László elvtárs tartja ma Miskolcon a Fártoktatás Házában a nemzetközi kérdésekről szóló előadássorozat eií*ő előadását „Ny ugar Nemei ország felfegyverzése és a nemei imperializmus újjászületése’1 címmel ma délután 5 órakor Miskolcon a Pártokíatás Házában Nemes László elv* társ, a Központi Előadói Iroda tagja art előadási párt*, ianács- és a tömegszrr- vtzeli funkcionáriusok részére. Az előadást igen nagy érdeklődés előzi meg. Az előadást a Megyei Pártbizottság nevében Gyárfás János ftlv-árs másod* titkár nyitja meg. Ez az előadás megnyitója annak a se* rozalnak, amelynek előadásait rendszeresen hathelcnkint tartják a Pértokta.án Házában a legfontosabb nemzetközi kér" désekrőlMagyar tiltakozás az ENSZ-néi és a Nemzetközi Me eHii'tiigyi Szervezettül a Nyugai-Neme országban erőszakai visszatartóit magyar gyermekek ügyében A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya kozd: A Magyar Vöröskereszt többizben fordult a Namza közi Menekül Ügyi Szervezet nyugatnémet országi frirendeltaóge.hez a fasisz ák által Néme - országba hurcolt magyar gyermekek hazahozatala ügyében O.yan magyar gyermekek sorsáról van sző, akiké- immár hat esz endeje hozzltar.űzőiktől, hazájuktól elsza-kl va Nyugat. Hómé országban tartanak vissza. Annak el énére hogy a Magyarországon éiő sziliek, vagy hozzátar ozők a gyermekek hazahozatalát kérik, a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet át.á szó ürügyekkel ésmeo erkedéseklkei a nyugati zónák megszálló hatóságainak nyomására akadályokat gördít hazahoza'-aluk elé, A Magyar Vöröskereszt legutóbb a Nemzetközi Menekü-tügyi Szervezet igazga ójához tiltakozó levele; imé_ sett, amelyben többek közölt megállapítja, hogy ,a Nemze közi Menekült, ügyi Szervezet nyugainémoörszági szervei nemcsak hogy nem tét ek meg minden lehetőt a gyermekek hazatérésének érdekében, hanem elősegítették^ hogy e serdülő, idegen környező bast élő gyermekeket meg évesztő befolyás solással, hamis Ígéretekkel és erőszak» kai hazájuk ól való távolmaradássá, sőt az Egyesült Államokba való ki-, vándor ásra bírják rá". A Magyar Vöröskereszt levelének másolatát Szántó holtán, a Magyar Népköz ársaság párisi követe jegyzék kísérőében megkíi-dte Luis Padija Nervonak az Egyesült Sfamzeték Közgyűlése elnökének. ,A magyar kormány — haagsu yozza a jegyzék —■ a leghá. ározotiabbaa támogatja a serdiLő kórban lévő gyermekek hozzátartozóinak kérését, követeli azon gyermekek ha„ za érésének lehetővé tételét is, akiknek szülei elpusztultak és kategőrika., 3an til akozik az élten, hogy magyar állampolgárok sorsáról önkényesen, döntsenek erre illetéktelen szervek". A Magyar Népköztársaság követé kormánya megbízásából kéri az Egyesült Kemna'ek Közgyűlésének émökít, hogy érvényest se beío'yását a Nyíl* gätjsr érne* országban lévő magyar gyermekek mielőbbi haza-érése érdé, kében. Széleskörű szakmai oktatás inául tele» megyénk termel ő c s o p o r tja i íj a ti GOSZTOLA GYULA Nyéktádháza Pár műk fl. Kongresszusa döntő fel* adatként álK.otla, elénk a mezőgazdaság szocialista átépítését. Ennek egyik előfeltétele, hogy a nagyüzemi gazdálkodáshoz biztosíiéuk a megfelelő szakemberekéi. Megyénkben is különböző szaktanfolyamok indulnak, amelyekén a Lszós-k vezető kádereinek továbbképzését biztosítjuk. Az önálló termelőszövetkezetek elnökei részére tízhónapos elnökképző iskola indult. Az iskolán élsajátílják ázokai az ismereteket, melyeknek birtokában képesek lesznek a legkorszerűbb nagyüzemi gazdálkodás irányítására, Tizhónaipos — iskolánkívülí — egyéni levelező oktatási vezetünk be,. amelyen A ».-úbuinévé arcképét Teleor* ^ man egyik falucskájában láttam, ás Olt-menti Slobozia-Máruira kollektív gazdaság irodájában, ÖszülÖhajú férfit ábrázol, kemény arcvonásokkal és merész arckifejezéssel; a mélytekintetű szemekben sze.ídség és gyöngéd ember- szere, eí tükröződik. — Tulajdonképpen miért helyeztétek a falra Sztálin elvtárs arcképét? — kérdeztem. A párosotok úgy néztek föl Sztálin elv ársra, mint aki a legközelebb áll szívükhöz. — Számunkra igen sokai felem ez tzz arckép — mondta sokatmondóéin az egyik paraszt. Körbevettek és sorjában elmondták, hogy mit is jelent számukra valójában Sztálin elvtárs arcképe. ITa Túrna Magurele felől fel- elé utazol az Olt-men én, agyagos partok lejtőin egész sor falut találsz. Az öregok mesélik, hogy a régmúlt időkben szegénység tanyázott ezeken a tájakon és éhínség tizedelte a parasztokat. Török sanyargatta, bojár nyomor gáttá erre a román népet. 1907 tavaszán, amikor Moldovából Munteniába is átcsapott a parasttláza- dásók bosszúálló tüze, Slobozia-Mandra parasztjai is megmozdultak. Elsőnek az öreg Dackin, majd Voicu Sitariu édesapja határozta el, hogy csatlakozik a jelkelőkhöz. A két öreg pé’dá/át csakhamar követte a falu apraja-nagyfa. A fSldcsúr intézője megnestel e a közelgő vihart s hátrahagyva feleségét és gyermekeit, kereket áldott. A parasztok Väsvülct, fejszét, husángot ragadtak, be örték a bojár portájának kapuját, majd keresni kezdték az urasáeót és az intézőt, hagy ítélkezzenek. Amikor látták, hogy későn érkeztek, felgyújtották az egész tanyát. Hadd vesszen —» gondol ák — a földesúri hatalomnak tr&g az emléke is. Nemsokára megérkeztek e faluba a katonák s a bojár ismét kimutatta a foga fehéréi Lésbeállt az egyik falusi ház ablaka mörőtt s amikor meslátta az úton Voicu Si ariu édesuoját, Dolcea Sitaríut, egyszerűen aevon’ötte. fí-dögi nevetéssel ment el a halott meVett. A Kzsákmánvolás igája ismét nagy sűlvk'nt néhezede't a parasztokra S így teltek el az évek, az évtizedek. Vájjon mikor üt már a felszabadulás óráin? Mikor lénhef Slobozia-Mandra iolgo-ó parasztsága is a világosság és & boldogság felé vezető útra? PEIRU D1M1TRW: ' SZTÁLIN ELVTÁRS ARCKÉPE Jhj iám, egyszer mégis csak elérkezett Amikor a kolhozokra terelődött nagy nap; Kelet Afelől megjöttek a valamennyied alik^zovjériildiltgs^ csayk Sztálin elvtársnak szabadító SP.rP.&pL- t iru»rr>/»tPtrL^r%lf L 7a,./. ___J. .-ii-'l ffoltlGÍ ember, most azonban kedvet kapott a beszédre, Sitariu felé fordult: — Az őszi árpa már ekkorára nő&t — $ kezével mutatta a magasságot. Pillantása az arcképre esett, s miruha mondotta felszabadító seregek! Fergetegként nyomullak előre a Dana-mentén. A ban voltak, azt mondogatták: Bár csók tudnánk mi is olyan tankok páncélzatán ülő szovjet katonák nagy gazdaságot létrehozni . barátságosan mosolyogtak az in, egelő Az óhajjal azonban nem énék be. emoerek, asszonyok és gyermekek jelé harcba indultak! S a városi munkások, s folytatták útjukat napnyugatnak, „Za Szlálina!” Sztálinért! — ez a felirat ékeskedett a szovjet páncélosokon, S a páncélosok nyomában végeláthatatlan sorokban vonultak el a szovjet gyalogos katonák. Poros, napszítta volnai — Ilyen magas . . . Mert traktorral szántottunk már és 25 centiméter mélységű barázdákat húztunk, Mosolygof. S* mintha vele együtt a kommunistákkal óz élén, ä falu se- mosolygott volna Sztálin elvtárs is. gilségére siettek. Elbeszélgettek a falusi Blezsa Flotica a legszorgalmasabb emberekkel s szavuk nyomán egyre mé- asszonyok egyike. Nemrégiben Mr lyebb gyökereket eresztett a Patt tanítása a parasztság soraiban is. Kemény szavak. Hasonló szavakat egyenruhájukban, faradhatatlanul mene- D — állapította meg üz öreg Kirmis. meszelte az íródat és kezdeményezésére rendet teremtettek a gazdasági udvarban. Amikot Sztálin elv.'árs arcképére hallottam az 1907-es zendülés idején esett pillantása, mintha hajnali harmatéi, ek, szemükben a megingathatatlan, győztes hősök bátorsága csiliogott. — Hová mentek? az emberek. — Berlinbe! hangzott az egyöntetű válasz. A lelkes katonadalokba szőve vidáman, bizakodóan csendülj Sztá.in elvtárs neve, — annak az embernek a neve, aki minden gondolatával és szívének minden dobbanásával ott volt közöttük, a harcosok között. Sztálin! SztálinV‘ — visszhangozták N eh. tolt a harc. A kulákok ton át csillogott volna szeme. — Küldtem én is ajándékot Sztálin , , j - f-i-i mindent elkövettek, hogy gátat elvtársnak 70. szüle ésnapjáró, Kéziketaezlék tőlük vessenek a fejlődésnekí ruvaszkodtak, munkáimból válogattam Iá a féltve őruszítottak és rémhíreket terjesztettek. — Vigyázz magadra, Voicu Si.ariu! zött, legkedvesebb darabokat; az ezüst- szálakkal hímzett színesszőtteseket és Vigyázz! — fenyegette meg a papliólca varró tusokat. És küldtem egy selyembe az 1907'es felkelés hősének fiát, Voicu hímzett főkötőt is, hogy gyönyörködjék az Ol -menti mezők is. Slobozin- koüeki„ gazdaság! Sitariu és a hozzá hasonló parasztok szépségében . . azonban szorosabbra zárták soraikat, s nem találtam a Párt vezetésével a múlt évben végül is ők kerültek ki a hatéból győz esen; Slobozia-Mandra fa.ubar, megalakult á Értékesebb ajándékot Mandru parasitjai csakhamar kezdtek megérteni, hogy valahonnan a nagy messzeségből, a Kremlből, Sztálin elvAki ma utazik felfelé az Olt-mentén, már Udü-Clócociovnál szemébe tűnnék ai „1907” kollektív gazdaság épületei. társ vezeti ezeket az elszánt harcosokat At újomm é m Utállóban 60 tehén a győzelem fele. Sztálin elmart akarata le-gl A gaídasá i udvar hórill U hekr szabadi otm fel a román népet is az táron öszibú.n í6;del n hekUr'on őszi elnyomás alól. Neki köszönhetik hogy a szabadság után sóvárgó vágyuk télje- sü’t végre. árpát ve ettek. Az Ölt partján II hektáron kónvhakertészétet létesítették. — Amikor felve ődöti az istálló épí- S hamarosan hazaérkeztek azok óz tésének a gondolata, megkezdődött soemherek, akik ü Szovjetunióban voltak rainkban á viszály kodás — mondotta éjszakába. A föld, amelynek rögeiben hadifogságban. És sorjában beszámol- Voicu Sitariu. — Akadtak, akik sem* Olt pihen az elvetett fnag, most mát lak tapasztalataikról: a kolhozok gaz- miképpen sem akartak megválni ha- az övék. Harcok árin szerezték meg dagságáról, az óriási üzemekről és a szonállataiktól, különösen az öregek, maguknak. A harc azonban még nem A jelenlévők helyeslőén bólogattak és hallgattak. Ilyen eMfxmónych után ebben *■ u meghi t hangulatban tettem fel korábban nekik a kérdést.: —- Tulajdonképpen miért helyeztétek a falra Sztálin elvtárs arcképét? Valaki megszólalt: — ö adott még valamit nekünk: a reménységei, hogy munkánk egyre eredményesebb lesz. És a jövőnkre vonatkozó tanokat, az élenjáró elméletet Az ablakon át kitekintettem a téli szovjet emberek ha ártalan szer ételéről mint pé dóul Kirmis epó. Sztálin elvtárs iránt, aki Lenin n.ellett sok-sok évvel eze ’ott kezdte még a szocializmus országának építését s alti lépésről-lépésre, fáradságot nem ismerve, éberen őrködve vezeti a szovjet fejeződött be. A kulákok ott ólálkodFilip elviáts, a pár titkát felkérést« nak s szavukkal próbálják métely esni ezekéi az embereket és hosszasan elbé- s-élget-tt veUtk. Tcmulrnányösni h*-lilék a Bolsevik Párt történetét, Sztálin a kollektív gazdaságban dolgozó parasztok lelkét. Va'amennyien az ablak előtt álltak elv árs művét és nagy tanulságokat és Szótlanul gyönyörködtek a téli táj névét egyre újabb és újabb győzelmek vontak le belőle S egy őszi napon már szépségeiben. A csendülő búzatáblákfelé. ban S a szélesre tárult, további bőséget önk’nt, egymásután vezették isásá’la* Az elsőkkel tért vissza otthonába tálkát a koVektív gazdaság udvarába, leérő határban. Valaki elkapta pillan- Flörea Motorú is, aki ma már az holott az istálló akkor még el sem kér fásomat. szült faliesen. „1907” kollektív gazdaság egyik la szorgalmasabb tagja, Hazaérkezése után mindenkinek ermondotta, miképpen mentet ő meg öt a biztos haláltól a A kollektív zraxtlneós irodája- ban látnpafény mellett folyt az — Igen ,.. Hát ezért szent nekünk Sztálin elvtárs arcképe mondotta. S a képről szelíd mosolyával bátort’ élénk beszélgetés■ Marin Onita brigád- tóan, erőt sugárzóan tekintett le ránk szovjet ápolónők szerető gondoskodása, vezető hallgatag. Csendes természetű . Sztálin elvtársiéi — "harmadik típusú — USSdS áhSfc vész részt.. Az iskolai anyagöt szemináriumon megtárgyalják s havonta egyszeí konferencián vesznek részt Kéthónapos elnökképző iskolán vesznek részt a szövetkezeti községek HL típusé termelőcsoport elnökéi. A brigádvezelők részére őthóna,pos iskola indult, Ott el* sajátítják a növéttyteftnésziés, az Állat-* tenyésztés, a zöldség*, gyümölcs- és Szőlo- lérmelésí szakismereteket, emellelt: külön tanulnak a toúnkaszOrvesésrŐL A lermélöcsöporfók könyvelői fejlődésének biztosítására 3 és félhónapos tsz könyvelő iskola indul. A tanfolyam SS résztvevője elsajátítja a kettőskönyVélést ÁlIaMenyész’ásunk fejlesz, égének előmozdítása érdekében áz állami gazdaságokban 2—3 hetes bentlakásos tanfolyamok kezdőd ek december elsejéiéi, A gyomrőpuiztaí állami gazdasága«! szarva-marhatenyésZtési, mt ónodi állatni gazdaságban sertés tenyésztési tanfolyam indult. Arra törekszünk, hogy valamennyi Itt. típusú önálló tsz elnökei résztvegyenek kéJietes elnöki tainfolyamon. Egy-egy ilyen tanfolyamon 62 hallgató tanul, Tíznapos brigádvezeiői tanfolyam induís megyénk 8 járási székhelyén,' a többi já* rásban 1952 januárjában indul. Megszer* véZzük a termélőcsöpörtokbah folyó szaktanfolyamokat iá, ezeknek hallgatói tszcs dolgozói, valamint a község egyénileg dolgozó parasztjai lesznek. A termelőcsOpörl okban folyó hatalmas oktatási munka mellett 21 állami gazdaságban alapfokú szaktanfolyam indult. A téli időszakban megszervezzük a gépállomásokon is az esti tanfolyamokat, ezeken főleg a temielőcsoport okból toborzott új traklorisiák vesznék részt. Bevonjuk az oktatásba az egyéni dolgozó parasztok közül jelentkező' új Ifáktdfósó- kat is, akik a latifolyam ideje akit kü* lön 3Ö0 forint EsztÖndíibSin részesülnek. A termelőcsopof oknál indítóit oktatás sikere jelentős méríákben függ a járási tanár-ok me-ősrazdasági Osztályainak jő munkájától. Félté len Szükséges, hogy 8 termelőösöporlok párlszerveze ei is min* déri segítségei megadjanak althoz, hogy a term-lőcsoporlok minél több dolgozóját bevonjuk az oktatásba. BALOGH JÁNOS Megyei Tanács rneioeard. őszi, szakók 1 * 1 isi előadó lugo'zláv l33?3í aif úMb bfstetJei a Tiié-Mfeis eílíüi Iiarc&aii jugoszláv hazafiak Bélgrádbaa felgyújtották a „V, P. 1144” jelzésű káíonsl raktárt. Négy nappal később ugyancsak Belgráában, ä PrimOrSzka-utcában romboltak lé égy katonai tizemét. Mindkét cse ben nagymennyiségű amerikai ere* d iű hadianyag és benzin semmisült meg. Macedón hazafiak egy kicsevöi faiele* pen elpusztító! i ák az új körfűrész-berendezéseket és ezzel megakadályozták, hogy a Titó-klíkk hárommillió dinár értékű fát szállítson M az imperialist* térni- gokba. 1 /
