Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-01 / 255. szám

Osfttörtök, 1961, november hft L ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Iván András és 10 gyermeke megtalálta boldog életét TStb, min/ fél évszázad — 64 ív sran már a 'háta mögött. 8 ebből az 54-ből 47 a kínlódások, a ezznvcdóeek éve volt. Súlyos és fájda'mas még visz. Rzaomléhezni jg rájuk De már o'mnltt lezárult az a korszak véglegesen. Szép­pé és derűssé lett az éW A mu tat így foglalja össze Iván András. — Cselédemben- voltam mindig Éjjel* nappal robotoltam Goldstein Barnánál, a tolcsvai „kisbárónál". Vinee’lérkedcót a gőgös uroságnái, aló szóba sem ált szegény emberrel A robcdmunfciáért igen sovány komenció volt a fizetség. Ugyancsak meg kellett szenvedni azért is Sok éjszakát ke lett a hegyen vírraeztani a kenyérért. — Odahaza 10 gyereknek kol’ett szel­ni be Öle, s bizony csak őrlődtem a gondokban Mi lesz a gyerekekkel! Mi vár rájuk, ha femőníM A falat is megkeseredett szájában. ha erre gondo’t. Keményen megfogadta, hogy bármibe kerül is, az 6 gyerekei nem lesznek cselédek, nem túrják a fö dot másnak Elég volt eb­ből a nyomorúságból! Legyenek szak­éul berek! Könnyű voP* az Ilyet elhatározni, de igen nehéz valéraváktanj. Meg kel ott rongyoskodnl azt is, hogy az egyik fiú. nak sikerült kitanulni a lakatos szak­mát. Többre nem is futotta a család erejébö1. Bee kellett törődniök, hogy a többi gyerek mégis csak napszámba járjon a szőlőkbe. — fii It r - árt n v -v" -orr - .-tv not. Mi'géntük a felezabadüást. Földet kaptunk a szabadság mellé. A iatárbó nekem is jutott egy darab: 3 hód szántét és fél hold szőlőt kaptam Uj eleit kezdődött. Ezt mind a szovjet em­bereknek. a Nagy Szocialista Forrada­lomnak köszönhetem. A gyerekek előtt megnyílt a jövő. Igen szépen bodogul mindegyik. Teri lányom az Agrár Egyetemen, írónké a sárospataki Tani. íóképzőbem tanul. Ju'iska óvónő lesz, Margit pedig ápolónő Egerben. Két ányom már férjnél van. A fiúk is jól haladnak Béla, a lakatos Pesten nagy­üzemben dolgozik, éppen mostanában készül vizsgára, mérnök lesz be’Őlö — Barna osztergá yos tanuló lebt az idén. Van még két kisebb gyerek, általános iskolába járnak. A boldog étet még szebbé vál’, amikor Iván András a múlt télen belé­pett a „Harcos” termelú’csoportba. Gazdag emberré leit egyszeriben. A csoportban 42 tag fogott össze és az idén cseknem 200 hold földön gazdálkodott. Olyan szép eredm "nyékét értek el, hogy mindjobban vonzzák a falu dolgozóit. A legutóbbi belekben hat család lépett be, a föld is több mint 90 holddal gyarapo­dott. Van 4 pár lovuk, 3 csikójuk, egy sertéstörzsük, 8 hízójuk, 49 malacuk és süldőjük. Iván András teljes Joggal érzi magáé­nak a csoport vagyonát, hiszen az ő jó munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az idén is ilyen nagy eredményeket érjenek el — Búzából 12.5 mázsa termett holdan- kint — beszéli büszkeséggel —, holott az egyénieknek a faluban nem volt még 8 mázsájuk sem. Cukorrépából 130 mázsa leit cgy-egy holdon, még soha ennyi ezen a vidéken. A kalászosok elcséplése után Berta Kálmán, a Tiszakarádhoz tartozó Orzse tanyán lakó 4 holdas kisparaszt szép tanúbizonyságát adta öntuda'ának, békeakaratának. Ke­nyérgabona beadási előírását 300 szá­zalékra teljesítette, kukoricából és burgonyából is beadott már annyit, minden munkaegységre 3.2 kg búza ju­tott. Megtelt a kamrám, amikor hazavit­tem a 12 mázsa fejadagot, meg a bur­gonyát, a kukoricát, az árpát, a gyümöl­csöt, mindből szépen jutott. Kiadták a 130 liter mustot, rövidesen megkapom a több mint 70 kiló cukorrészesedést is- Eddig 1200 forintot vettem fel előlegkép. pen, de úgy számolom, hogy* a zárszám­adáskor még jócekán kapok mind a ter­ményből, mind pedig a pénzből, hiszen az egyik fiammal együtt 369 munkaegy. séget szereztem. Együtt o n mór a man*obirott rág, amelyik a zárszámadást készíti elő Kimuta'ásukban egyre növekednek a számok, amelyek a „Harcos” csoport tag­jainak jó munkáját igazolják. Iván And­rás és a csoport többi tagja még ezek­kel a sikerekkel sem elégszik meg Úgy dolgoznak, hogy jövőre még nagyobbak legyenek az eredmények és ezért a jó termék biztosiására teljes egészében el­végezték már az ősziek vetését. Megerősítette, ös-zeforrasztotta a cso­portot üzemi pár szervezetük vezetőség- vá'asztása is, amelyen a legiobb kommu- nií'ákat, a legkiválóbb dolgozókat állí­tották az élre. A pártszervezet tagjainak bizalma Iván András felé fordult, — titkárrá válasz, tották Szívvel-lélekkel vállalta a felelős­sége- 1 még nagyobb családjáért, ZS1TVAY IMRE amennyi az előírása Most —- mint mondotta — a közelgő nagy ünnep, a Nagy Októberi Szocia’ista Forrada­lom 34. évfordulójának méltó megün­neplésére előírásán felül még 3 mázsa morzsolt kukoricát adott be. Előírásán felül 3 mázsa kukoricát adott be Berta Kálmán tiszakarádi kisparaszt BÁNYÁSZOK AZ „ÖTÉVES TERV-KIÁLLÍTÁSON Napról-napra nagy csoportokban kere­sik fel a bányaüzemek dolgozói az „Öt­éves Terv”-kiállítást az MSzT miskolci szervezetének Deák-utca 5. szám alatti székhazában. A bánfalvi bányaüzem 23 tagú csoportját Tátrai Károly elviárs, személyzeti osztályvezető kalauzolja a ki­állításon. Hozzáértéssel, felkészülten is­merheti a kiállítás anyagát, amelyet még a budapesti kiállítás alkalmával gondo­san tanulmányozott. — A mi üzemünk 84 százaléknál tart a tért teljesítésben — beszéli. — Felso­rolhatnánk különféle objektív nehézsége­ket, amelyek valóban akadályozták mun. kánhat. Nem volt feltárt területünk, nem volt elegendő mennyiségű csillénk, emiatt szállítási zavarokkal küszködtünk. De mindezeken kívül — tények mutatják, hogy nem tettünk meg mindent azért, hogy tervünket teljesítsük. Elt/ársak — folytatja —, talán azt gondoljátok, hogy a Dunai Vasmű építé­sénél nincsenek objektiv okok, amelyek há róhatják az építők munkáját? Sem­mijeié zavar nem nehezíti a Földalatti öyorsvasut építését? Bizony, egész való­színű, hogy ott is előfordulnak nehézsé­gek, de keményen szembeszállnak azok­kal, így sikerül is teljcsiteniÖk előírt ter­veiket. Így kell tennünk nekünk is! Tel­jesítenünk kell tervünket, hogy teljesül­jön mindaz, orrát a kiállításon látunk. • A kiállítás hatása alatt meg is fogad­ják a bánfalvi dolgozók, hogy mindent megtesznek a terv teljesítéséért. Hamar Sándor frontmester dolgozó társai nevé­ben kijelenti: megígérjük, hogy lemara­dásunkat behozzuk és eddigi felajánlásun­kon túl is még több szenet adunk az or­szágnak. — Amit in, a kiállításon látunk — mondju Haimar elvtárs — olyan magával ragadó erejű, hogy újabb munkalendü­letre serkent minden dolgozót. A kiállí­táson betekintünk jövőnkbe. Hogy mind­ez meg is valósuljon, ahhoz elsősorban a mi jó munkánkra, több szénre van szük­ség. Bányánkban Rákosi elvtárs beszéde óta 3 százalékra csökkentettük k a hiány­zók számát. Természetesen még ez is sok. Ezért megfogadtuk, hogy a Szocialista Forradalom ünnepéig 1.5 százaléknál nem lesz több hiányzó üzemünkben, • Kriston Piroska mim gépkezelő dolgo­zik a bányában. Elmondja, hogy a kiállí. tásan értette meg igazán, mién annyira szükséges és fontos a gépipar fejlesztése. A fejlett gépipar tud csak sok és jó gé­pet adni a bányászatnák is, hogy a bár nyászok könnyebben, és mégis többet ter­meljenek. Igen megragadta figyelmét a kiállítás anyagából egy építőipari gép, amely 50—60 ember munkáját végzi. — Az ilyen gépek segítségével lesz ha. marabh több gyárunk, több lakásunk, tehát ezek a gépek a mi boldogabb jö­vőnket segítik elő, — mondja. — Bánya­üzemünkben népnevelő munkával oda jo­gok hatni, hogy igazolatlanul egy bányász se mulasszon műszáltól, ne késleltesse ezzel az ötéves terv gyors végrehajtását. • Nagy József elvtárs néhány hónappal ezelőtt még szénen dolgozott, most élel­mezési felelős a Hányánál. — Én is bekapcsolódom a népnevelő munkába. Rákosi elvtárs szavaival meg­magyarázom bányárztársaimnak, hogy milyen körülmények okozták az átmeneti ellátási nehézségeket és hogyan oldjuk meg ezeket. Elmondom azt is, hogy olyan jövő — még hozzá közeli jövő — képei bontakoznak ki előttünk az „ötéves Terv”-kiállításon, amelyért minden áldo­zatot, erőfeszítést érdemes meghozni. Az ötéves terv szebbé, boldogabbá teszi egész népünk, mindannyiunk életét. • Az alberstclcpi bányászok csoportjában megtekintene a kiállítást Köteles Máté sztahánovisia segédvájár is. A kongrasz. szusi versenyben érte él a sztahanovista szintet és kapta meg a sztahanovista ok­levelet- Legutóbbi háromhavi tervtelje­sítési átlaga 195 százalék volt. — Minden egyes albcrUetepi bányász­nak, megyénk minden dolgozójának meg kell néznie ezt a kiállítást — mondta lel. Megyénk a tejbegyüjtésben is »agy. mértékben lemaradt előírása mögött. Pártszervezeteink irányításával helyi tanácsainknak következetésén érvé­nyes!‘öniök kel] ezen a téren Is az állami fögyo’met, aka’mazniok kell a törvényes előírásokat a hátraléko­sokkal szemben, — ugyanakkor ter- més2e*esen e «őrendüen fontos, hogy a népnevelők megjavítsák fclvilágosíó tevékenységüket, népszerűsítsék a tej­beadásban élenjárókat. Sok dolgozó paraszt érte*te meg, hogy a tejbe­adást is törvény írja elő, s azt, hogy a tejbeadási e'őírás maradék-a’an tel­jesítését elsősorban a becsület és a hála követe’i meg tőlük. A tejbeadás- sál ís elő kell segíteniök a. munkás­körülien- Az öntudatos dolgozók még erő­sebb elhatározással, még jobban dolgoz­nak a kiállítás meglátogatása u ári, de itt, a kiállítás termeiben bizonyára még a műszakmulasztók is észhez kapnának és belátnák, milyen elítélendő módon meg­károsítják ők fegyelmezetlenségükkel az egész ország dolgozó népét és sajat csa­ládjukat is, amikor nem teljesítik kÖte- 'ességüket. Alberttelepen is azért marad­tunk el a terv mögött, mert nagyon laza volt nálunk a munkafegyelem. Mi meg­fogadtuk Rákosi elvtársnak, hogy évi tér. vünket teljesítjük■ Ez a kiállítás is meg­győzött bennünket arról, hogy tervünk teljesítése a kiindulópontja Ötéves ter­vünk sikeres megvalósításának. A kiállí­tásról hazatérve még jobban fogunk dől. goZni, hogy tervünket feltétlenül telje­sítsük, mindent elkövetünk, hogy nálunk is megszűnjenek a mulasatások, a kima- radozások és szilárd legyen a munkafe­gyelem. osztály zavartalan ellátását, amely annyi hatalmas segítségben részesíti a dolgozó parasztságot. Se szeri, se szá­ma azoknak a dogozó parasztoknak megyénktien, akik 1ÓÖ százalékban és öntudatuk szép megnyüvánulá aként jóval 100 százalékon felü' te'jesítik ejboadási e’őírásuka'. Ezek közül is kiemelkedik Stumpf János h-rcegkuti 5 holdas do gozó paraszt. — Sokat kaptunk és az ö ?ve* terv megvalósí ásóval még 'öbbet fogunk kapni a Párttól, a kormánytól, a munkásosz'á’ytől — mondotta. A fcj- beadási előírást is azért teljesítettem 200 százalékra, hogy elősegitsem ezt a munkát, az ötéves terv sikere* végre­hajtását. AZ .ÖTÉVES TERV'-KIÁLLlTÁS ANYAGÁBÓL Mind több és több ilMlö várja « dolgozókat, as év minden szakában, hogy jól cégseit munkájuk után pihen jen ék és felfrissült erővel, fokozott lendülettel kezdhessenek újból mwnkájuhhoz, 200 százalékos tévéadással példát mutat Stumpf János hercegkút! Skoldas dolgozó paraszt Amiről a külpolitikai jelentésekben olvasunk Az elmúlt hetek jelentős külpolitikai eseménye volt, hogy az egyiptomi kor. mány felmondotta az 1936-os angol­egyiptomi szerződést és emellett az 1899- ben Szudánra vonatkozólag kötött egyez­ményt is. Egyiptom és Szudán népe ha­talma: tömegtüntetéseken követebe, hogy vonják ki az angol csapatokat Egyiptom­ból és Szudánból Az események egyik színtere tehát EGYIPTOM Az ország Afrika északkeleti sarkában és a Sinai félszigeten helyezkedik eb Terü­lete 994.300 négyzetkilométer. Kb. 19 millió lakosa van. Egyiptom földjéből 35.170 négyzetkilométernyi területet mű. veinek meg a Nílus mentén és az oázi­sokban. Gyapotot, búzát, kukoricát, cu­kornádat és hagymát termelnek. Az or­szágnak ezekből a termékekből van a leg­nagyobb kivitele is. Érdekes, hogy Egyip­tomban — amely hires cigarettájáról —• tilos a dohánytermelés. A kiváló minő­ségű egyiptomi cigarettákat török és gö­rög nyersanyagból készítik. Egyiptom fő­városa El-Káira (Kairo). A hivatalos nyelv arab. Egyiptom mindezidcig a látszatfüg- Eiellen, ég ellenére — valójában angol gyarmat volt. 1949 szeptemberében, ami­kor az angol fontsíerlinget leértékelték, u ám: leértékelték az egyiptomi fontot is. Ez a leértékelés arra vezetett, hogy a bel­földi piacon jelentősen felszöktek az árak, a forgalomban lévő papírpénz mennyisége jelentősen megnövekedett. A pénzromlás fokozódásához hozzájárult az is, hogy a gyapotpiacon emelkedtek az árak. Az új bankjegyek forgalomba, hozása — amely végeredményben az in­fláció rejtem formája volt — nagymér­tékben hozzájárult a földbérek emelke­déséhez. Emiatt az országban összeütközésekre került sor, egyrészt a mezőgazdasági munkások és a bérlők, másrészt a bérlők és n földbirtokosok között. Ezzel kapcso­latban az A1 Misri című lap hangsúlyozta, hogy „a fellah (az egyiptomi paraszt), akit évszázadokon át kizsákmányoltak, váratlanul felébredt és megértette, hogy nem is olyan tehetetlen, mint eddig gon. doha". A rohamos áremelkedés súlyé« teher­ként nehezedett a nép vállára A doleozó tömegek életfeltételei a kormány adópo­litikája következtében is rosszabbodtak. A régi imperialista ragadozó Anglia helyét Egyiptomban most egy új, még erősebb ragadozó, az USA imperializmusa próbálja elfoglalni. Az elmúlt hetekben hírek érkeztek arról, hogy Anglia és Egyiptom között az USA „közvetítő” sze­repet vállalt. Ezt a hírt a későbbiekben megcáfolták, azonban a tények más mu­tatnak. Napról-napra gyakoribbak Egyip­tomban az USA imperializmus cselszövé. sei. Ezév május 5-én Egyiptom úgyneve­zett technika segítségnyújtásról Szóló egyezményt kötött az USA-Val. E szerző­dé« értelmében az USA fegyvergyártási „szakértőket” küld Egyiptomba. A Liva el Dzsabid című lap (az egyip­tomi nemzeti párt újságja) „Az ameri­kai segítség a külföldi hódítók újabb bi­lincse.” című cikkében élesen bírálta a kormánynak azt a szándékát, hogy meg­egyezésre lépjen az USA-val. A lap vé­leménye szerint az amerikai „segítség" túlságosan sokba kerülne a népnek. Egy harmadik világháború esetén — írja a lap — Egyiptomnak és a töbhi arab or­szágoknak embert és anyagot kellene szálb’tania és „a gazdasági segítség csa­lóka délibábjáért az imperialista angol­amerikai ellenség rendelkezésére kellene bocsátania területét”. Az angol-egyiptomi szerződést az egyiptomi kormánynak a közvélemény nyomására kellett- felmondania. Az angol politika arra irányul, hogy a szerződés felmondása ellenére is fenntartsa Egyip­tom megszállását, továbbra is kizsákmá­nyolja az ország lakosságát és felvonu­lási területet készítsen elő Egyiptomban. Az egyiptomi nép azonban szilárdan helytál; és követeli az angol csapatok ki­vonását az ország területéről. Egyiptom­ba« egyre terjed és növekszik a béke­mozgalom. Ez a mozgalom Egyiptomban — ugyanúgy, mim Kelet többi országában —^ egybeolvad a népnek az angol-ameri. kii imperializmus igája ellen vívott nem­zeti Szabadságharcával. Az események másik szántéi» $ZUDÁ\ Az ország a Nílus völgy déli részén fekszik. Szudán területe több mint 3 millió négyzetkilométer, azaz tízszer akkora, mint Nagybritannia és Eszak- Irország együttvéve. Ezen a hatal­mas területen mindössze 7 és £61- mi lió ember ál Az ország központi területén ked­vező az időjárás, rendkívül gazdagon fizet a gyapot, a kukorica és a kü’.es. Az ország fővárosa Kartum. Szudán — éppen úgy, mint Egyip­tom — évszázadok éta idegen uralom alatt van. 1820-ban Mohamed Ali egyiptomi uralkodó Szudán- Egyip­tomhoz csatol-a. Az ango'ok 1898-ban haj ották jármuk alá az országot. Az 1899-ben megkö'ött ango'-egyiptnmi szerződés értelmében Szudán .,kondo- minium“ lett, vagyis Egyiptom és Anglia közös uralma alá került, mi­után az angolok szudáni hadjáratá­nak költségeit az egyiptomi kincstár« bő’ fedezték. Az angoloknak mind­össze 800 ezer font költséggel sikerült; megszerezniük egyik 'egnagyőbb hasz­not hájtó gyarmatukat. A „kondominium“ Is esak látszat, A valóság az, hogy Szudán ki van szolgá’tatva az angolok kénye-kodvé-' nek. Szudánra nem vonatkoznak az egyiptomi törvények, minden hatalom az angol főkormányzó kézében van, akit ugyan formálisan az egyiptomi kirá'y „nevez ki“, de leváltani csak az angolok bejegyezésével lehet. A második világháború u án a fo­kozódó gyarmati válság, az egyip'omí és szudáni nép növekvő imperialista- ellenes harea láttán az angolok a közvélemény becsapására új mester­kedésekhez fo’ysmodtak óa napvilág­ra hozták az úgynevezett „szudanizá- lási« tervet. Azt Ígérték: o’yan kor­mányrendszert teremtenek, amely majd „fokozatosan“ megvalósítja aa ország „önkormányzatát.“ 1948-ban, ,,vá'ászt ásókat“ írtak ki, azonban ez is csak piszkos mesterkedés volt a tömegek és a világ becsapására. Meg- vá’asztották ugyan a törvényhozó- gyűlést, de ezek tagjai csak az angol főkományzó beleegyezésével és jóvá­hagyásává' hozhatnak intézkedésekig dönthetnek az ország ügyeiben. Az angol uralom a szudáni nép szá­mára is az embertelen kizsákmányol«,- a pé’dátian nyomort jelenti. A lakosság túlnyomó többsége ' átárt S - vaku' fisig a földet tarja A dolgozók ma is olyan nomád körühnónyek között é'ndk. mint az európai népek évezredekkel öze öté, A szudáni arany, a ví’ág egyik leg­finomabb gyaportfajtája, a gumi, « az ország növényolaj-exportja mind a lon­doni City bankárait, monopólistáit gaz. dagítja. Az ango'ok milliós hasznot eripo'yoz-. nak a szudáni népből. Eme lett Szudán*, nak — épp az Egyiptom feletti elleti» ó"rzés szempontjából — ..stratégiai'' je­lentősége van. Azért ragaszkodnak angol imperialisták annyira Szudán fe„ letti uralmukhoz, mert az egy;ptömi mezőgazdaság nyári öntözését biztosító Nílus zsüipremdsze're szudáni területen épül és annak elzárása kiszámíthatat­lan bajokat hozfeait Egyiptomra^ A szudáni nép vállvetve harco1 Egyip­tom népével az imperialista bilíncasfe széttöréséért. A harc vezető ereje a szudáni munkásosztály, noha száma az iparosodást gát'ó angol po’itika követi, keztébea még csekély, Szudánban az angolok minden kisér» lete ellenére az egész nép, minden ha­zafi imperialistae lenes egységfrontba tömörülve küzd a gyarmatosít ók elm. A szudáni nép 1« tudja, hogy független, ségét csak a szomszédos népekkel együtt közös harcban vívhatja ki Ezért támo­gatják a szudáni dolgozok Egyipt°m harcát az angolok e’leu és támogatják a Szudánra vonatkozó 1899-os szerző* dés felmondását. A miskolci József Attila u. 27 szám slaití ipari tanu'notthon növendékei nevében írom ezt a le­velet. Kavasáncki András és Hu- dák István nevelő elvtársak öröm­mel végzik munkájukat, minden tu­dásukkal segítenek bennünket ab­ban, hogy mielőbb jó szakmunká­sok lehessünk. Ugyanakkor azonban otthonunk kü’önböző — jóakarattal könnyen pótolható hiányosságai gá'o’nak bennünket munkánkbin. A tanulóotthon ajtajain már huzamo­sabb idő óta rosszak a zárak bárki könnyűszerrel bejuthat .zónáinkba. Többszöri kérésünkre sem gondos­kodjak a mosdók, ma lékhe'ytsé- gek rendbehozásáról. Kérjük a 28/1 Epfőipari Vállalat vezetőségét, gondoskodjék ezeknek a hibáknak kijavításáról és biztosítsa nyu­godt tanu’ásunkat, UJVABI LAJOS tanuló, iparos tanulóotflton ritkái

Next

/
Oldalképek
Tartalom