Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-17 / 242. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 1951, évi október hó 17. PÁRTÉLET ★ Jó munkát végzett a vezetősé^választó taggyűlés a diósgyőrvasgyári nemesacélkovácsműhelyben Mintegy 80—100 embert befogadó helyiséget ürí.ettek ki és készítettek elő’ a vezcíőségválasztás céljára a diósgyőivas' gyári nemesacélkovácsműhelyben. A frissen feltakarí.ott, felmosott padló, az újrameszelt falak, a dekoráció, az egyenruhába öltözőt; DISz ifjúmunkások dísz- őrsége, Sztálin elvtársnak a tűzpiros vászon iái borított asztalon elhelyezett mell- szobra — mind, mind muta.ja, milyen lelkesedéssel, gonddal készültek az üzem kommunistái arra, hogy külsőségekben is ünnepivé tegyék a taggyűlést. Gyülekeznek az alapszervezet tagjai, logos büszkeséggel beszélnek arról, milyen kiváló termelési eredményeket értek el a vezelcségválcszfó íaggyűiés tiszte.eiere tendereit ünnepi ir.űsza ban Boronkai István sz.ahánovista brigádja szokott 176 százalékos teljesítménye helyett aznap délelőtt 203 százalékot crt el. Bucsi József sztahánovis.a — aki már augusztus 11-én befejezte ezévi tervét — eddigi 118 százalékával szemben ebben a műszakban 127 százalékot teljesített. Zsúfolásig megtöltik az elv.ársak a nagy termet, amikor megkezdődik a taggyűlés. Megválasztják az elnökséget és a jelölőbizoitságot, majd Pécsi János elv- társ párt.ítkár mondja el beszámolóját. Eh társaki — kezdi beszédét. — Sok- szo. tartottunk már taggyűlést, de a. mai minden eddiginél nagyobb jelentőségű- Nagy feladatok állanak előttünk, ezek sikeres megvalósításához sziklaszilárd pártszervezetre van szükség. — Má számot adunk arról, mit végeztünk a múlt vezetőségválasztás óta, hogyan álltunk helyt «; békefront rábkeső szakaszán. Ismerteti a nemzetközi helyzetet, majd számadatokat sorol fel Pécsi elvtárs. — Első negyedévi tervünket 125 százalékra, második és harmadik negyedévi nagyobb feladatainkat is hasonló jó eredménnyel, 120, illetve 119 százalékra valósítottuk meg. E jó eredmények kivívására személyes példamutatásukkal lelkesítették dolgozó társaikat üzemünk kommunis:ái Szopkó Sándor, Boronkai István sztahanovisták, id Ökrös Aladár többszörös újító. Nagy Sándor, Kovács József, Bucsi Jórsef elvtársak kommunistához méltóan állják meg helyüket a tér. mel'sben is. Pillanatig mozgolódás támad a sorokban. Eli=merő tekintettel mindenki a pél. damutató kommunisták felé fordulPécsi elvtárs ezután a pártszervezet termeléssel Irapcsc atas munkájának hiányosságát ismerteti. Kevés szakmunkásunk van — mondja —v népnevelőink mégsem folytattak jó felvilágosító munkát, bogy több dolgozó tanuljon szakmai tanfolyamokon, A párléletről beszél ezután Pécsi elvtárs. — Rendszeresen megtartottuk a népnevelő értekezleteket, s — ha nem is mindenki —, sok párttagnak és párton- kivüli dolgozónak ad unk pártmegbiza- tást. A népnevelők közül legjobbak: Juhász András, Juhász József, Csóka Lajos, leggyengébbek: Spisák József, Kondás László elvtársak. A pártoktatás, á pártépítés a tagdíjfizetés terén elért szintén komoly ered. menyeket ismer.eti a továbbiakban, de a hibákat sem hallgatja el ezekkel kapcsolatban. Huszár Gézáné, Kolozsvári Ferenc, fvanics József tagjelölt elvtársak jó munkájukkal már méltóknak bizonyultak a párttagságra^ de mi nem fordítottunk gondot arra, hogy taggyűlés elé kerüljön tagfelvételi kérelmük. A pártok tatásban magam sem végeztem példamutató munkát, — állapítja meg önbírálattal Pécsi elvtárs. Megtörtént, hogy sekéiyes felkészültréggel álltam hallgatóim elé Az én szemináriumomban volt a múlt évben a legnagyobb lemorzsolódás. Ezért elsősorban engem terhe] a felelősség. Én vagyok feleló's a gyengén sikerült taggyűlésekért is. Nem tartottam meg rendszeresen a vezetőségi üléseket, nem ismertettem időben a népnevelőkkel a taggyűlés napirendi pontjait, s a hiányos előkészí- tés következtében nem egyszer megtörtént, hogv csak 3—4 hozzászólás hang. zott el. Tagdíjfizetési eredményünk esek 65 százalékos. Nagyon ritkán ellenőriztük, hogyan hajtják végre a tömegszervezetek a kanott útmutatásokat. Pécsi elvtárs beszél a vezetőségi tagok mun''ó:áró! is. Szombati László szervező titkár s Pataki István a pártszervezo? elnöke mindenkor keményen he'yadlcr'tak, a rájuk bízott feladatokat kövo'kezete- sen végrehajtották. Ha'dók Sándor olvtárs munkájában már akadtak mii lasz ások. Juhász István elvtárs a multévben még csak do'gozott, de az idén már egészen elhanyagolta a falujárást- Nagy Sándor elvtárs nem mozgósítóit kellően a terme és területén. A bes-ámoló felett indult vitában elsőnek Papp Zoltán elvtárs műhelybi- zotitsági titkár kér szót— Pár''szerv eve tünk általában jő munkát végzőit — áPapitja meg —, de el kell mondanom, hogy nem minden esetben kaptam keUő támogatást munkámhoz a vezetőségtől. Kérem, hogy az -új vezetőséggel az élen a pár* *’, szervezet nagyobb segítséget adjon a munkaverseny további fellendítéséhez. A termelésrő', az anyagtnkarékossá- gi mozgásúiról szól Dudás Lajos jjv. társ. A nemesacélkováesmiiliely doigo- ! zói élenjárnak a gyárban a Gazda- j mozgalom kiszélesítésében — mondja —, de még mindig akad o yan do'gozó, s köz’ük kommuni ta is, aki a rúdacéloknál nagy daraboka ' dob a hulladékba, aki nem takarékoskodik a gázolajjal, a vi'lannyal s üresen hagyja forogni a köszörülő és csiszoló kerekeké'. Bordás Géza e'vtárs a szakmai tanulás, Boronkai István az ol'.enség elleni ' harc, Rohány István a DISz fiatalok munkájával kapcso’atos problémákat tárja a fcaggyü’cs elé. Több más értékes hozzászólás és Pécsi e'v'árs válasza után he.yes pontos, a je adafokko! konkrétan foglalkozó határozatot hot o fogetvű és, majd Makróczi Is'ván elvtárs, a jelölőbizottság c'nöke szólal fel. — Pártszervezetünk élére új harci vezérkart választunk ma — kezdi, majd sorra e'mondja, kit miért java sol a jelo őbizottság az új veze ö égbe. Szombati László elv'úrs nevét olvassa fel elsőnek. Elmondja, hogy Szombati elvtárs munkáscsaládból származik, a Boronkai brigádban már 1052 áprilisi torvén do’gozik. 1945 óta párttag, dolgozó társait mindig segíti a jobb termelési eredmény elérésében. Egyezerre négy-öt kéz is magasba lendül. Szót kérnek az elv-társak s örömmel javasolják Szombati elv'ár- sat az új vezetőségbe. Tovább hangzanak a neveik: Pataki Isíván, Kopulik Géz», Bucsi József, Pécsi János. Az ő jelö’ésüket is külön-külön megvitatják. Sokan szólalnak fel, elisma. réssel beszélnek jó munkájukról, öntudatos magatartásukról, példás családi életükrő', de bírálják is hiányosságaikat, hogy hozzásegítsék őket további i'ej’ődésükköz. Egy-egy javasla? megvitatása után külön-külön szavaznak az elvtársakra, mindannyiukat megválasztják. Hason, lókép történik a küldötteik megválasztása is. Befejeződik a taggyűlés. Csillog az elvtársak szeme, megelégedettség tükröződik arcukról, — jó munkát végzet* a taggyűlés. K. M Az elmélet napi kérdései + Oszíályok és osztály harc A középfokú politikai iskolákon több elvtárs felvetette, hogy magyarázzuk meg részletesebben az osztályok és az osztályharc fogalmát. A szocializmus építése közben igen nagy jelentősége van annak, hogy megértsük az osztályok és osztályharc fogalmát. mert ennek alapján meg tudjuk különböztetni osztályhelyzeténél fogva, ki tartozik a dolgozók osztályába és ki tartozik a kizsákmányolok, a régi rendet visszakivánók közzé. A parasz;politikában tapasztalható elhajlásoknak és ferdítéseknek is egyik előidézője, hogy a falun dolgozó elvtársak nem értik teljesen az osztályok fogalmát, egy-egy személy hova. tartozásának meghatározását és emiatt sok esetben összekeverik a kulákot a középparaszttal. Először is azt kell tisztázni, hogy az osztályok és az osztályharc nem öröktől való és nem is örökké lesz, tanom a fejlődés egy bizonyos szakaszán — az ősközösség felbomlásakor — keletkezett, és a fejlődés egy másik szakaszán, — a kommunizmusban — meg is fog' szűnni. Az ősközösségben nem voltak osztályok, az emberek egyenrangúak voltak, egymást segítve éltek és nem folyt harc közöttük. Az osztályok a rabszolgatársa, dalom keletkezésével jöttek létre, amikor megszűnt az emberek egyenlősége, ki- zsákmányolíakra és kizsákmányolókra vált szét a társadalom. Mit értünk oz osztály fogalmán? Osztályoknak nevezzük az embereknek a történelem folyamán kialakult egy-egy nagyobb csöport- 1 ját, amely hasonló körülmények és feltételek között 61 és azonos a j termelőeszközökhöz való viszonya. Nézzük pl. a kizsákmányolok osztályát: Az ehhez tartozók közös tulajdonsága, hogy nem saját munkájukból élnek meg, hanem kizsákmányolásból, az ő kezükben vannak a termelőeszközök (föld, gyár, stb.) jól élnek, dőzsölnek. Ezek az ismertető jelek minden kizsákmányolom (tőkés, földesúr, kulák, nagykereskedő, stb.) ráillenek. Vagy nézzük kizsákmányoltak osztályát a tőkés társadalomban: Jellemző rájuk, hogy nincs termelőeszközük, másnak dolgoznak, nyomorúságos körülmények között élnek. Tehát — amint látjuk — egyforma módon viszonyulnak egy.egy osztály tagjai a termelőeszközökhöz (tulajdonos, vagy nem tulajdonos), s ez határozza meg döntően osztályhely. zetüket is. Lenin elvtárs megáTlapítnitu szerint 4 fő ismertetőjel van, amely szerint meg lehet határozni valakinek m osztályhelyzetét. Vegyük sorra ezeket az ismertetöjelo- ket: 1. Milyen a termelőeszközökhöz való viszonya ? Ez a legfőbb" ismertetőjel. Ha tulajdonosa a termelőeszközöknek (gyáros, fől- desúr, nagykereskedő stb.), akkor az első ismertetőjel szerint a kizsákmányolok osztályába tartozik. A mi országunkban a termelőeszközök egyrésze még magántulajdonban van, a termelőeszközök döntő többsége azonban a nép tulajdonában van. 2. Milyen helyet foglal el a termelésben? A termelésben vannak, akik termelő- munkával foglalkoznak (munkások, dolgozó parasztok, stb.) s vannak, akik nem termelnek, csak irányítanék, vagy még azt sem. Pl. az imperializmusban a tőkés már nem vezeti a gyárat, hanem erre is fizetett embert tart. 3. Jövedelme honnan származik ? A jövedelem származhatok munkából és kizsákmányolásból. A dolgozók osztálya. hoz tartozók jövedelme két kezük munkájából származik, a tőkéseké pedig ki' zsákmányolásból4. Milyen az életmódja? A kizsákmányolok osztályához tartozók életmódja a fényűzés, a henyélés. A dolgozók helyzete ezzel szemben a kapitalizmusban: mindennapi harc a megélhetésért, nyomor, szűkös viszonyok között. Ezek tehát elvileg az ismertető, illetve megkülönböztető jelei az egy-egy osztályhoz való tartozásnak. Nézzük meg. hegy például egy olyan gazdálkodó, akinek bár 15 holdja van (tehát a földterület a ku- lákhatáron alul van), de azon kertészetet rendezett be, amelyet egyedül nem képes megművelni, — fenti elméleti megállapítások szerint melyik osztályhoz tartozik. Aj első ismeitetőjel szerint, hogy milyen a termelőeszközökhöz viszonya, azt látjuk, hogy tulajdonos. Föld. jén kertészetet valósított meg, amelynek megműveléséhez állandó munkaerői tart, tehát kizsákmányoló. Ha azt nézzük, hogy milyen helyet foglal el a termelés, ben. azt látjuk, hogy őmaga egyáltalában nem. vagy alig dolgozik, állandóan mással, másokkal dolgoztat, tehát eszerint is kizsákmányoló. Ennek alapján jövedelme sem eredhet másból mint kizsákmányolásból. A negyedik ismertetőjel az, hogy milyen az életmódja. Ha ezt nézzük, akkor napjainkban azt tapasztaljuk, hogy a kizsákmányolok nagyrésze — így pl. a ku- lákok is — rongyos ruhában járnak, állandóan azon panaszkodnak, hogy „maid meghalnak éhen”. Ez azonban ne té- ve-sren meg bennünket, mert ez a taktikájuk most. így akarnak félrevezetni bennünket. Az. hogy esetlen, történc'esen rongyos ruhában járnak, mit.sem változhat azon a tényen, hogy az előző három ismertetőjel alapján a kizsákmányolók közé tartoznak. Elméletileg tehát a négy ismertető jel alapján meg lehet határozni, hogy ki a kulák. Alkalmasint ehhez még egész sor más körülményt is figyelembe kell vennünk. Amellett, hogy megnézzük, van.e az illetőnek 25 hold földje, vagy kataszteri tiszta jövedelme eléri-e a 350 aranykoronát, amik mellett mindenképpen ku- láknck minősítendő — meg kell nézni, hány lova, tehene van, milyen nagy a szőlője, erdeje, 6tb. Vissza kell tekinteni a múltba, meg kell vizsgálni, hogyan szerezte a földjét, mert a Horthy-rendszerben becsületesen dolgozó paraszt nem udott szerezni 25—30 hold földet. Ezt csak kupeckedéssel. uzsorával, kizsákmá- nyolásral lehetett összeharácsolni. Érdeklődni kell a falu dolgozóinál is, hogy ki a kulák, mert a tapaszt lat azt mutatja, hogy a faluban aindehki meg tudja mondani, kin ok volt a múltban bérese, cselédje, ki spekulált, teu- peckedett, kit s ’vegeitek meg jő- előre a faluban, iá nem adta a lányát szegény v?gy közápparaszt fiáhci!, stb. Az elméleti megállapítások mellett tehát ennyire körülte intőén kell megvizs. gálni egy-egy szem: y osztályszempontból való hovátartozását o akkor elkerülhetjük, hogy a kulákot ossz keverjük a középpa. ra.'zt al. Találkozunk olyan nézettel, mely szerint, ha a kulák szétosztotta földjét, vagy felajánlotta az az államnak, akkor az már nem kulák. z nem igaz! A kulák ebben a esetben is kulák marad, aki gyülc ettel áll szemben népi demo-kráciá kkal, a szocializmus építésével visszaktvánja a régi render, mindent igyekszik megtenni, hogy lőrehaladásunkat gátolja, háborúban reménykedik, abban bízik, ízt kívánja. Az ilyen ..levetkőző:I kulákokra" különösképpen kell vigy; ununk, mert esetleg éppen munkásruhába )i próbálnak felfelé kapaszkodni, befurakodni vezető helyekre, hogy így ártsanak, n nboljanak az imperialisták, a háborús ynjtoga.tók érdekében. Az első lenini ism< -rnól megállapítottuk, hogy a kizsákníinyolők osztályába tartozik az, aki tei iae'őoszközzel ren- de’kezik. Termelőeszköze van a do'gozó parasztnak, a kisipr -osnab is, nézzük meg tehát, hogy ezeket melyik osztályba soroljuk. Az ejaő isr ertetö jel alapján — mivel termelősszk z-iulajdonos — a kizsákmányolók osztályába tartozna, de a második ismertető lelnél már azt lát. juk, hogy őmaga dőlj ozik, a harmadiknál, hogy jövedelme táját munkájából származik, e életmódj . sem sokban különbözik pl, a műnk; tét ál. Ezek szerint nem i lehet kiz-íkraí nyaló, de mert az il fenek tenne' öesz közzel rendelkeznek, tjj úgynevezett át meneti ’réteget képezi] . amely a Kizsák mányolő és a kizsákmínyolt osztály kő zott van. Az ide tartaléknak a kapita lizmnsban két útja le et: kizsákmanyo lókká, vagy kdzsákmáijyoltakká válhat nak aszerint, hogy n eggazdagodnak-e vagy elszegényednek. A tőkés rendben túlnyomó többségük e szegényedik.) Az osztálytársada utakban két alapvető osztály va u a kizsákmá- * nyolő és a kizs fcmányoif. Vannak átmeneti rét ej tk, ezek azonban állandóan bomlanak. ( ’araszt ság, értelmiségi, kisiparos, kisk reskedök, stb.). Nézzük pl. a parasztsí a kapitalizmus idején Nem egyse es, hanem lényegében két osztá’ybó! éí' egy rétegből te- vődik össze, A kulák Ik: a kizsákmányoló osztáiy tagjai_ 2 földnélkii.H parasztok (béresek, oseíéd k, kubikosok) —■ a kizsákmányoltak oszlú'yához tartóz, nak. A kis- és közípj riasztok képezik az átmeneti réteget. E . a réteg a kapitalizmusban ál'andóal bomlik, tagjainak nagy része föhhlélkttli agrárproletárrá vá'ik, kis résjo a spekuláció következtében kulúkká Ipsz, A paraszt. todásban, a szo- res o3z*állyá. — dzsákmányolást. ság csak a közös gazdái ciaü'zmusban vá'ik egysí Nem ismeri többé a egységes, szocialista P« reszt! osztályt fog képezni. Ennek csín ja nálunk: a tszcs-parasztság. Az osztálytársadalmai történet«: az osztályharcok története. Amióta létrejött a rabszolgatáx-sadal m, azóta a két erentétes osztá’y álland an hareban áj! egymással. A két alapvető osztály (a kizsákmányolt és kizsá i mányolő) között kibékíthetetlen ellentét van. amelyet nem lehet e'kenni. vagy megszüntetni do'lárokkal és alamizsnaként odadobott kenyérrel A két osztály tagja gazdasági helyzetüknél, asztál) helyzetüknél fogva állnak Bzettiber egymással. Az ellentétet csak úg lehet megszüntefni, ha a m mkásosztály megsemmisíti a kit ákmányoiők osztályát, ezzel egyiit megszünteti magát a kizsákmányolást is, amely a kibékíthetetlen ellentétek forrása.----------- í Az osztályban: a fejlődés alörtiendítö- jö Amikor a feltörekvő új osztá’y harcol a régi uralkodó osztály ellen, az egyúttal hűre az elavult termelési mód ellen is. így pl. a feudalizmus végén, amikjr a kialakuló új osztáiy. a tőkés osztály harcolt a földbirtokosok ellen, az a fej ődést segítette előre, R amikor a munkásofiZíá’y megdönti a tőkésok uralmát és megsemmisíti a kizsákmányolás minden formáját, hata’mas népi erők szabadulnak fel és soha nem látott nagyszerű fejlődés indul meg. Az osztá’yharc a tőkés rend meg don é.te után sem csökksn, hanem egyre élesebb lesz, mert a megdöntött kizsákmányolók minden áron vissza akarják szerezni uralmukat. így van ez a mi országunkban is Az osztályharc gazdasági, politikai és ideológiai fronton egyaránt foyik Az ellenség minden formában kifejti tevékenységét. A Grősz-banda eleplezéso megmutatta, hogy az emberek tudatlanságát js felhasználva, hogyan igyekeznek ártani. A kulákoknál igen elterjedt a gazdasági szabotázs. Terménybe, adásukat nem te'jesítik, eldugdossák. eh feketézik a terményt Pető Márton 42 ho'das mezőkövesdi kulák azt merte állítani. hogy 42 holdján összesen 7 múzsa gabonája termett. A többit nyii- ván eldugta. Huba István 36 holdas km láiot egyszer megbüntették amiatt* mert zsizsikes búzát adott be, most ismét 4 zsák búzát kevert össze oesuval. A gazdasági szabotázs mellett nőin riadnak vissza nagyobb büncs3lekménycktől sem. Megtámadnak • vezető embereket, mint pl. a szikszói tanács tszcs-szervezőjét, akit Halmaj és Csobád között «ütötték. Hemádszentendráson ídrányi nevű kulák fegyvert rejtegetett és azt mondta: ,,lm jönnének az a merik?, iák, akkor tudná, hogy kit kell elintézni“ Elvetemült módszerük az is, hogy igyokeznek magukat jó demokratáknak feltüntetni és így íurakodrű te a tszcs-kba. Igv tett pl. Csobaj községben Karászi nevű kulák, aki mint a szövetkezet raktárosa folytatta aknamunkáját, amíg le nem leplezték. Az osstályharc nemcsak falun folyik a kulákok ellen, hanem Üzemekben, városokban az imperialistákba tőkések elvetemült ügynökei, a jobboldali szociáldemokraták ellen is. T- 1 I I » i , Az imperialisták munkásruhába bujtatott ügynökeit mindenütt meg lehet találni, ahol a tervtejjesítés, a Békekői' csőn, a munka verseny ellen hangok hallhatók, ök szítják a rossz hangulatot, ők nagyítják fűi a közei'átás átmeneti nehézségeit, hogy akadályozzák a termelést, előrehaladásunkat, a szocializmus építését, a még jobb, szebb jövőnként folyó harcot Ezek ugyan esz- tályszempontből nem" tartoznak a ki“ zsákmányolók közé, de mint ügynökeik legalább olyan veszélyesek. Ha a hibák, az ellenséges megnyilvánulások mögött keressük az ellenséget, akkor azt legtöbb esetben meg 13 találjuk, A Békekölcsöujegyzésnél az ózdi durvahengerdében Miké László Iázífö*’: a kölcsönjegyzés ohen. Amikor emiatt „kivil’ámozfák“, még g villámtáblát is ellopta Kiderüli, hogy a múltban főszolgabíró, borkereskedő, fakereskedő, fegyveres nyilat- volt Eddig megiapult a dolgozók között. Amikor mubbeli tevékenysége lelepleződött, a dolgozók el- távolitották soraikból, az üzemből. Az osztályharc nemzetközi móre- tekhon is folyik. Az egész világ dolgozói harcolnak a? elnyomók és kizsákmányolók ellen s hogy ®i- lyen eredménnyel, azt a bék 3tábor egyre növekvő sikerei ékesén inu tátják. • - *" 1 A a , < . A béketábor erejének növekedésével egy. re ó esőbbé válik az osztályharc, mert az iinperalisíák egyre eszeveszettebben küzdenek fennmaradásukért, Ezért küldik ügynökeiket, kémeiket a népi dome, kratikus országokba, ahol egyre sűrűbben lepleződnek le az imperialisták bérenceinek hazaáruló összeesküvései.,. Az osztályharc mindaddig *art, amíg az egész világon fej ne® számo’juk a kizsákmanyo’ók osztályát, amíg meg nem teremtjük a kommunizmust Ekkor a világ minden dolgozója (munkások parasztok, értelmiségiek) egy egységes osztályba fognak tömörülni, a szabad dolgozók osztályába. Mivel akkor már az egész vi’ágon csak egyforma, szabad, egyenlő emberek lesznek, — nem lesznek többé osztályok, nem lesz többé oezfáMirr.PATEEA LA3ZDQ
