Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-05 / 232. szám

Még iobb felvilágosító munkával harcoljanak falusi népnevelőink a Békekölcsönjegyzés sikeréért! Az a hatalmas visszhang, amelyet a Második Békekölcsön jegyzésére irá­nyuló kormányfelhívás megyénk dolgo­zói sorában kiváltott, ma már 66 mil­lió 307 ezer 400 forintra rúgó kölcson- jegyzési összegben mérhető le. Bizony­sága ez annak, hogy munkások, dolgozó parasz ok, értelmiségiek, minden becsü­letes dolgozó megértette, hogy a Má- sodik Békekölcsön jegyzésével ötéves tervünk gyorsabb megvalósítását, bé­kénk védelmét, még boldogabb jövőnk építését segítjük elő, a kölcsönt a dol­gozó nép áramának, tehát önmagunk­nak adjuk. A kölcsönjegyzéssel egyben hálánkat, hűségűnket fejezzük ki Pár­tunk, népi demokráciánk iránt a Rákosi elv társ bö’cs vezetésével eddig elért ha­talmas eredményekért éa hozzájárulunk a további móg nagyobb győzelmek biz­tosításához, A KÖLCSÖNJEGYZES első napját üzemeinkben, válla’áfáinknál ünneppé avatták a dolgozók és ez az ünnepi han­gulat tapasztalható a jegyzés további napjaiban is. Elindult a nemes vetélke­dés előbb az üzemeken belül, azután áz üzemek között. Jegyzési versenyre kel­tek nagyüzemeink, bányáink, "álaln- mink és ez a nemes versenyszellem fo- koza osan átterjedt a falvak népére is. Verseny indult megyénkben a járások között, az egyes járásokon belül a fal­vak között. Vetélkedő nagyüzemeink közül az Ózdi Kohászati Üzemek került az élre, bányavál’alataink számára a diósgyőri mutat példát. Az eredménye­ket természetesen itt is, másutt is, az döntötte el, hol végeztek jó, vagy gyen. ge munkát a népnevelők, hol érvényesült, vagy hiányzott a vezetők, a kommunis­ták és a tanácstagok példamutatása, hol verték vissza eredményesen az el­lenség hitvány mesterkedéseit, amelyek Mattal mn^maíSti'aí?'eÜ Vem víledén az példáu1, hogy a Pálinkás-táró öntu­datos dolgozói átlagosan 900 forint Bé­kekölcsönt jegyeztek. A népnevelők itt he'yeaen világították meg a Békeköl­csön jelentőségét, helyi példáikkal győz­ték meg do’gozó társaikat, hogy a leg­jobb befektetés az államnak adott köl­csön, mert azzal saját magukat segí­tik. Czerva László brigádvezeiő, aki brigádja 12 tagjánál 1600 forintos át­fogót ért el eredményes népnevelő mun­kájával, ö maga pedig 1800 fórinto! jegy zeit, helyesen magyarázta meg, hogy a szovjet gépek, a gépesítés ho­gyan könnyítette .meg és fogja ezután még jobban megkönnyíteni munkájír­hat Amit megértettek az üzemek, a vá­rosok dolgozói, megérti fnlvaink dolgo­zó parasztsága is. Az állami gazdasá­gok, a termelőcsoportok dolgozói, az egyénileg gazdálkodó parasztok egy­aránt látják, mit nyújtott számukra a hároméves terv és mit nyújt az ötéves terv. A járások közötti versenyben ó'enjár az ózdi járás, ahol a községek között is nemes verseny folyik, Ai-ión 612, Domaliázán 591, Ilangonyban 512, Csokva-Ományban 444 forint a jegyzési átlag és ez a Járási Pártbizottság, a községi- pártszervezetek, a járási tanács ás a községi tanácsok vezetői, tanács­tagjai példamutatásának, a jő népne­velő munkának köszönhető. A népneve­lők jól meg tudták magyarázni, mit ka­pott már és kap ezután községük, já­rásuk, személy szerint minden dolgozó paraszt az ötéves tervtől. Hogy az öt­éves terv végére minden községnek lesz vil'anyvilágítása, kultúrotthona, mozija. -Slzámos község kap bölcsödét, egészség­házat. A gépesítéssel megkönnyítik a dolgozó parasztság munkáját, a trakto­rok segítségével, a nemesített vetőmag­gal, a műtrágya használatával fokozó­dik a jövedelme, még magasabbra emelkedik életszínvonala, EZEKET KELL MEGMAGYARAZ- NIOK a népneveiknek minden egyc-s községben, rá kell mutatniok, hogy ők- ott a községben mit kaptak mér, mit kapnak ezután a Tervtől, miért köteles­ségük és egyben érdekük, hogy kölcsön­jegyzéssel harcoljanak a békéért. Meg kejl magyarázniuk, hogy számos na­gyobb községünk komoly jelentőségű ipari helységgé fejlődik. Például Mező­kövesden vas- és fémtömegcikkgyár épül és megépítették már Közép-Európa egyik legkorszerűbb, gépesített gabona- tárolóját. Uj traktorok, kombájnok ez­rei, az öntözés, a csatornázás, a fásí­tás mind a dolgozók munkáját könnyíti meg, a terméseredményeket, a dolgo­zók jövedelmét fokozza. A szülőottho­nok, bölcsődék, az egészséges, korszeiü, napfényes iskolák új, szebb életet a dolgozók egészségét, gyermekeik bizioa szép jövőjét szo’gálják és amikor köl­csönt jegyeznek eat a szebb életet, ra­gyogó jövőt védik meg az imperialis a háborús uszítók gálád terveivel szem­ben. A kölcsönjegyző öntudatos dolgozó pa­rasztok az ív aláírásánál elmondják, miért jegyeznek kölcsönt. Visszaemlékeznek arra, hogy a múltban ínség, nincstelen- ség, munkanélküliség, megaláztatás, gyöt­rődés volt az életük. Népi demokráciánk azoknak adta a földet, akik megművelik. Elűzte dolgozó parasztságunk feje felől is a munkanélküliség, a kilátástalan nyomor, a kizsákmányoltság rémét. Fa- lusi dolgozóinknak már nem gondja, ho. gyan jussanak munkához s az iparba be­kerülő falusi dolgozók az állam költsé­gén sajátíthatnak el bármilyen szakmát. Nyitva áll a dolgozó parasztság fiai előtt minden más pálya is. Hány és hány dol­gozó paraszt mondotta el büszkén, amikor a kölcsönjegyzési ívet aláírta, hogy fia a Néphadsereg tisztje! Álmodhatott-e arról akármelyik dolgozó paraszt is a múltban, —- amikor a gőgös fasiszta tisztek meg- aláizó bánásmódját kellett eltűrnie —, hogy valaha az ő fiából tiszt lehet, — a Néphadsereg aranycsillagos büszke ka­tonája. A KÖLCSÖN JEGYZÉSÉVEL dolgozó parasztságunk is kifejezi harcos kiáltását a beké ügye, hazánk szabadságának és iii'ggÉthríségének megvédésé mellett. Lát ja, mit jelent a szabadság és a béke. Míg Olaszországban a földíoglaló mozga­lom során véres áldozatokat kell hoznia a parasztságnak, hogy a kizsákmányoló töldesurak által parlagon hagyott földeket megművelhesse; amíg Tito Jugoszláviájá­ban a nyeregbeültetett kulákok borzal­mas elnyomás alatt tartják a hatalmuk­ba adott dolgozó parasztokat, akiket utolsó szem gabonájuktól, fejadagjuktól is megfosztanak; amíg a kapitalista or­szágokban a kizsákmányolok igájában örnyed a dolgozó parasztság; amíg Koreában vérükkel védik a hős hazafiak a betolakodó imperialistáktól földjüket, szabadságukat ,—■ addig a mi dolgozó parasztságunk békében új életét, boldog jövőjét építi. Az állam gondoskodik arról, hogy a beadott termény után megfelelő külön iparcikk-juttatásban, rengeteg sok más kedvezményben részesüljön dolgozó parasztságunk. Megjavult, kibővült útháló­zatunk, megnyílt a művelődés, a felemel­kedés útja. A tanácsok révén egész né­pünk részesévé vált az államügyck, saját sorsa intézésének. Mindezt jól tudják dolgozó paraszt­jaink és mindezt hangoztatnak kell fa­lusi népnevelőinknek, akiknek jelentősen fokozniok kell felvilágosító munkájukat, különösen ott, ahol nem fejlődött ki eléggé a nemes vetélkedés, a verseny szelleme. Biztosítsák mindenütt a verseny nyilvánosságát, írják ki faliújságokra, villámtáblákra azok nevét, akik példát mutatnak a hazafias kötelesség teljesíté­sében. A kommunisták, a tanács dolgozói és a tanácstagok jó példájukkal járjanak elől, mert ahol a kommunisták, a vezetők példamutatása hiányzik, ott az egész község jár rosszul. Rosszul jár — ezt hangoztatnunk kell —, mert mindenkinek meg kell értenie, hogy a kölcsön jegyzés nemcsak hazafias kötelességteljesítés, ha­nem egyénileg is a leghasznosabb pénz- befektetés. A kölcsönjegyző, amellett, hogy pénzét az utolsó fillérig visszakapja, amellett, hogy a jegyzett összeg az ötéves terv alkotásaiban az ő számára is száz­szorosán visszatérül, félévenkint lehető­séget kap a nye ésre is. A Tervkölcsön és a Békekölcsön eddigi sorsolásainál me. m-'-'- -trigozóinak 32 302 VS*<-'nvét húz, ták ki nyereménnyel és a nyertesek kö­zül igen sokan vásároltak házat, tehenet, bútort a nagyösszegű nyereményből. MEGYÉNK DOLGOZÓ PARASZTSÁGA kövesse hős munkásosztályunk példamu­tatását! Fokozzuk megyénk községeiben a jegyzésgyujtés ütemét, dolgozó paraszt­ságunk még lelkesebben, még öntndato* sabban. leo'obb V-messége szerint, nagy- összegű jegyzésekkel járuljon hozzá, hogy megyénk az éleniárók közé kerül­jön az országos jegyzési versenyben t Borsod három nap alatt a 14. helyréi a 9. helyre küzdötte fel magát az országos köicsöniegyzési versenyben Gyorsítsuk meg a jegyzési»yüjtés ütemét, megyénk törjön előre az élenjárók közé! Csütörtökön újabb tízezrek jegyeztek Békekölcsönt. Üzemeinkben a Második Békekölcsön jegyzése már befejezés elölt áll, az üzemi dolgozók nagy többsége már eleget tett hazafias kötelességének és tehetségéhez mérten jegyzett Béke* kölcsönt. Csütörtökön különösen a falun kap” c3olódtak be egyre nagyobb tömegek a Békekölcsön”jegyzésbe. A falusi béke” bizottságoknak nagy segítséget nyujta­nak a felvilágosító munkában a gépállo­mások, állami gazdaságok jegyzésgyüj- lői. A kölcsönjegyzési versenyben a me­gyék közötti sorrendben az elmúlt nap eredményei alapján jelentős változások következtek be. Az élen továbbra ^ is Hajdú megye van, de Zala ismét máso­dik lett és erősen megközelítette Hajdú eredményét. A kilencedik helyen Borsod van. Borsod az utóbbi .három nap alatt a 14. helyről jött fel a kilencedikre. Ha a megyében a jegyzésgyujtés ütemé* meggyorsítják, az élenjárók közé kerül­hetnek. Csongrád megye az utolsók kö­zül küzdötte fel magát a tizedik helyre, Baranya megye — amely a jegyzésgyüjté* megindulásakor az elsők között volt — a tizenegyedik helyre került. A megyé­ben különösen a bányaüzemekben kell a jegyzés ütemét meggyorsítani, hogy újra az élenjárók közé kerüljön. Tizen­kettedik Győr megye. 66 millió 307 ezer forint! Az Országos Takarékpénztár miskolci fiókjának legújabb összesítése szerint megyénkben a kölcsönjegyzts eddigi összege 66,307.400 forint. A nagyüzemek versenyében továbbra is az Ózdi Kohászati Üzemek jár az élen, a gyár dolgozóinak jegyzési átlaga 735 forint. 2. Borsodnádasdi Lemezgyár 648 forintos átlaggal. 3. Diósgyőri Kohászati Üzemek 628 forintos 'átlaggal, A bányavállalatok versenyében a Diós­győri Szénbányák Vállalat továbbra is tartja első helyét. A vállalat üzemeiben a jegyzési átlag 621 forint. 2. Ózdi Szén­bányák Vállalat 601 forintos átlaggal. A szerencsi gépállomás dolgozói igen szép jegyzésekkel adták bizonyságát har­cos békeakaratuknak. 854 forintos átla­gukkal megérdemelten vívták ki az első helyet a megyei gépállomások versenyé­ben. Utolsó a gépállomások között Bakta, ahol mindössze 326 forint a jegyzési át­lag. 873 forintos átlaggal a Martin dolgozói vezetnek az ózdi gyár üzemeinek jegyzési versenyében Az ózdi Kohászati üzemek üzem­részlegei között a Békekölcsön jegy­zésére nemes verseny alakult ki. A leg­utóbbi értékelés szerint a Martin dol­gozói vezetnek 873 forintos átlaggal. Második a finomhengermü üzemrészé­re 820 forintos átlaggal. Közvetlenül sarkukban van a durvahengermű és a köz’ekedés csaknem 800 forintos átlag­gal. A gyár főbejáratával szemben elhe- zett versenytábla a kohó, a villa­mos üzemek, a szolgáltató üzemek, a karbantartó üzemek dolgozóit hívja fel; fokozzák eddigi Jegyzésátlagukat amelyek még eddig nem érték el a 700 forintot. Továbbra is az ózdi járás vezet a megyei kölcsönjegyzési versenyben A megye járásai (között folyó nemes •etéJkedceben, a kölcsönjegyzési Yer- enyben az ózdi járás továbbra is szi- árdan tártja első helyezését, még a násodik helyen lévő sátora’jaújholyi árá.it is messze megelőzte. A tokaji, a putnold. az edolényi és az utolsók kö­zül a szerencsi, a miskolci és a mező­kövesdi járás, valamit javított tie’ye- zésén, viszont előzőnapi helyezéséhez képest hátrább került a 'rangsorban a sárospataki, a szikszói, a mezőesáti, az encsi, a ricsei és az abaújszántői já­rás, A legújabb eredmények szerint # já­rások rangsora a következő: 1. Ózdi járás. 2. Sátoraljaújhelyi járás. 3. Tokaji járás. 4. Sárospataki járás 5. Putnoki járás. t 6. Szikszói járás. 7, Edelényi járás. 8. Mezőesáti járás. 9; Szerencsi járás. 10. Encsi járás. 11. Miskolci járás. 12. Ricsei járás. 13. Mezőkövesdi járás.- 14 Abaujszántói járás így született meg az ormospusztai I-es akna bányászainak levele Rákosi elvtárshoz... Október 3-án, szerdán már <j reggeli Öröklői felbolygatott méhkashoz volt hasonló as ormospusztai bányamérnöke iroda. Az aknáktól szinte percenkint telefonáltak: ,,Hallottuk, hogy levelet fogunk írni Rákosi elvtársnak, mi is javaslatot akarunk tenni.. .“ Az eme­leten, a pártszervezet helyiségében egy­másnak adták a kilincset a sstaixáno- visiák, csapatvezetók, az áknati'károk, a népnevelők. Kis cédulákat noztak, pár soros feljegyzésekkel, ,.Vállaljuk, hogy 25 új toborzott munkavállalót a csoportos fejtésben való termelőmunká­ra kioktatunk ...“ ,,Kérjük az üzem­vezetőséget, a fenntartó csapatokat úgy csoportosítsák, hogy a szállító vágatok megfelelő karbantartása ne háruljon a szeneié csapatokra". A népnevelők ja­vasolják Budák párttitkár elv társnak: .,Feltétlenül írjuk be a levélbe, hogy a munkafegyelmet gyökeresen megjavít­juk és ehhez mi, népnevelők,, nagy se­gítséget nyújtunk; • Mint cseppekből a tenger, így tevő­dött össze a levél, Mindenkinek volt valami javaslata, mindenki — vájár, csillés, gépkezelő lány, mérnök, népne­velő — azt akarta, hogy ebben a le­vében híven kifejeződjék az trmos- pusztaiak végtelen nagy szeretető Rá­kosi elvtárs, a Párt, az egész doig'ozó nép iránt. Amikor vasárnap a Szabad Képben olvasták a tatabányai IX-es akna dol­gozóinak levelét Rákosi elvtárshoz, már érlelődött bennük, hogy nekik is így kell ese'ekedniük. Sokan mondották: — nekünk kellett volna hamarább I A bor- sodmegyei, az ormospusztai bányászok semmiben sem akarnak lemaradni sem a tatabányaiak, sem az ország többi bányászai mögött! Es szerdán délelőtt megkezdték a levél összeállítását,,. • Délben, müszákváltás után as I-es akna dolgozói ott ülték a bányaszáj mellett kirakott gerendákon, A gumi­csizmás, börsapkás bányászok élénk fi­gyelemmel hallgatták a röpgyűlás elő­adóját, Imre József elvtársat, a Já­rási Pártbizottság titkárát, — „Most meghallgatjátok a levelet, tegyetek ja­vas1atot, mit írjunk még hozzá!" Varga Gusztáv elvtárs, üzemvezető főmérnök ismertette a vállalások pont­jait s hangsúlyozta: ahhoz, hogy de­cember 21-ig befejezzék a tervet s az év végéig még 265 vagon szenet termel­jenek, ez egy do gozóra eső napi 5 csil­le helyett 6.5 csillét kell termelni! * Rövid csend. A vájárok gondolkoz­nak, számolnak.,. Elsőnek Kovács Péter vájár jelentkezik szólásra: — Ha a műszaki dolgozók betartják ígé­retüket s a szenelő csapatoknak nem kell fenntartási munkát végezniük, ak­kor meg lesz a 6 és fél csille naponta. En vállalom, hogy 32 mázsa helyett 40 mázsát termelek! Makarica János sztahánovista vájár szól: — Ezévi tervemet szeplember 10-én befejeztem. ígéretet teszek, hogy naponta 9 csille szenet termelek! Ambrus Bálint vájár, aki 500 forint pénzjutalmat kapott hűséges, odaadó munkájáért, bejelenti: ezévi tervét de­cember 21-re befejezi, naponta 10 má­zsával ad több szenet a hazának 1 Ilornyák János brigádjának helyet­tes vezetője, Szontág Béla ígéretet tesz, hogy a brigád minden tagja na­ponta 8.5 csille szenet termel. Sokan szólnak még, nagy lelkesedés­sel jelentik be értékes vállalásukat, majd megkezdődik a Rákosi elvtársim* küldendő levél aláírása, • ,,A csoportos piMérfejtés dolgozói vállalják, hogy 26 dolgozó munkáját húszán elvégzik, így segítik elő a több­termelést. ígérjük Rákosi elvtársitok^ hogy válalásunkat teljesíteni fogjuk. Szontág Béla brigádvezetőhelyettes“. „Drága Rákosi elvtárs! Jó egészsé­get kívánunk Rákosi elvtársnak. Bri­gádommal vállaljuk, hogy 6.5 csille helyett fejenkint 9 csibét termelünk. Makarica János". Drága Rákosi elvtárs! Azzal a gon- dolatial írom alá a levelet, hogy az öt­éves terv_ sikeréért még többet fogok dolgozni. Zavacslcy János". ■.. Egyre gyűlnek a nevek, Vargti Lajos segédvájár, Lipták György akna- titkár, Ináncsi Erzsébet külső szállító­munkás és a többiek mind igyekeznek a kis asztal mellé, hogy pár sorral <!4l is megírják Rákosi elvtársnak: as or­mospusztai bányászok becsülettel helyt, állnak a termelés frontján, több szélé­nél, tervük túlteljesítésével védik a szo­cializmust építő hazát, a szabadságot 4 békét; (tOrczy J ß fíöícsön egyzés sikere és tervü'í lúileljesilése érdekétien versenybe indultok a lakiabarkányi és az ú csanáíosi gépállomás dolgozói A taktaharkányi gépállomás dolgozói­nak küldöttei fellobogózott vontatóval mentek az újesanálosi gépállomásra és átadták versenyfelhívásukat, amelyet az újcsanálosiak nagy lelkesedéssel el­fogadtak, A versenysze'rződésben a két gépállo­más dolgozói vállalták, hogy magas jegyzési átlaggal viszik sikerre körük ben a kölcsönjegyzést, továbbá, hogy az őszi rnunkút gyorsan és jól végzik el. Őszi tervüket legalább 120 száza­lékra teljesitik, a 100 százalékos nor­málfogyasztással szemben 80 .zúzalék­ra csökkentik az üzemanyag fe-lhaszná- lását, az üresjáratot holdankin! 60 mé­terre szorítják le, kifogástalan minő­ségi munkát végeznek, a gépkiesést 5 százalékra csökkentik, », tszcs-kben az őszi vetést október 15-lg befejezik, gépállomásaik dolgozóinak 20 százaik:» nő dolgozó lesz. fSZAKMAGMORS/Äfi VII. évfolyam — 232. szám Ara 5Q fillér Miskolc. 19?! október 5. péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom