Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

ESZAKMA6M0RSZÄG AZ MDP BORSOD-ABAUJ­VII. évfolyam — 198. szám Ara 50 fillér r A MlnfsztwUnAc* hat limait* az AHcotmAnr ün­nepének tiszteletére kezdeményezett munkaverseny eredményeiről. Rendelet a fizikai dolgozók és % fiatalkorúak kenyérfeiadagj&nak felemeléséről és a kenyér sz&j badforgal máról. A termelésben élenjáró bányászok szalonnaellátá. sának és a csecsemők vajellátásának újabb szabá­lyozása. J Miskolc, 1951 augusztus 26, vasárnap Minél több gabonát a hazának! A t Élelmezési Minisztérium legutóbbi jelentése szerint megyénk az országos begyűjtési versenyb en a nagy küzdelemmel kivívott 8. helyről 70.1 százalékos eredményével a 10. helyre esett vissza. Előtte Sza- bolcs-Ssatmár megye áll ugyanilyen eredménnyel. Most újabb lendülettel kell folytatni a harcot a sokkal jobb helyezé­sért. Még fokozottabb, még szivősabb munkára van szükség, hiszen a többi megyében is erősen dolgoznak, hogy a versenyben minői jobb helyet vívja­nak ki maguknak. A járások közötti verseny a leg­több! jelentések szerint így alakul: 1. Mezücsáti járás l18.83/< 2. Mezőkövesdi 117.2 3. Sátoraljaújhelyi 93.1 „ •1. Tokaji 92.5 ,, 5. Kiesei 82.8 ,, 6. Miskolci 74.5 „ 7. Putnoki 74.2 ,, 8. Ózdi 68.0 ,, 9. A bau jszántói 60.5 „ 0. Szerencsi 57.5 „ 1. Szikszói 54.9 ,, 2. Sárospataki 50.4,, 3. Edelényi 45.7 „ 4. Encsi 38.5 ,, Mint a felsorolásból is kitűnik, a két gjobb járás, a mezőkövesdi és mező­kul között feszült küzdelem folyik, igyelemre méltó a sátoraljaújhelyi já- is teljesítménye, amely maga mögött igyta a tokaji járást. A tokaji járás api teljesítése egyáltalában nem kielé- ítő. Pedig ez a járásunk augusztus 3-ig még a második helyen volt s őst a 4. helyre szorult vissza. A fi­séi járás, mióta a 4. helyről az 5-re lúszott vissza, beletörődött ebbe. A já- iB kényelmeskedését az okozza, hogy előtte lévő járástól is, meg az utána ivetkezőtől is 8—10 százalék választ- v el. ügy gondolja, hogy egyelőre ez hely biztosítva van, tehát lanyhán jlgozik. Ezen haladéktalanul változ­ón i kell. hogy a ricset járás a jobb :jyek esélyese lehessen. A legrosszabb járás a megyében vál- izatlanul az encsi járás, amelynek iladéktalanul be kell hoznia szégyen- Ijes lemaradását. Minden járásban vannak községek, ruolyak dicséretre méltóan időre nem­zők teljesítették, de túl is szárnyalták ötelezettségüket. 42 olyan községünk mi már, ahol a beadási eredmény már DO százalékon felül van, viszont ezek­ek a községeknek erőfeszítéseit, jó mnkáját lérontja az, hogy ugyan a!: - or másutt kényejmeskédnek, vontatót- in végzik a munkát. Pedig a verseny nemcsak megyen, de rszágos méretekben is egyre jobban okozódikt Kitűnik ez abbéi a jelentés­ül, amelyet az Élelmezési Miniszté- imn szombaton adott ki. Országosan a írások versenyében fej-fej melletti küzdelem alakult ki a kiskunfélegyhá­zi. mezőcsáti és mezőkövesdi járás kö­zött. Csütörtökön 117,0 százalékos ered­ményével a mezőcsáti járás tört az él­re, 0.6 százalékkal maga mögött hagy­va a kiskunfélegyházi járást. Ugyan­akkor a mezőkövesdi járás már 116.3 százaléknál tartott. A mezőcsáti és me- zőkövsedi járás közé fogott Bács-Kis- kun megyei járás ■ azonban erőteljeseb­ben fokozta a begyűjtés ütemét és pén­teken 121 százalékos eredményével si­került kitörnie a két borsodi járás hara. pűfogójából, így ismét az első helyre került. Látjuk tehát, hogy a mezőkövesdiek és mezőcsátiak elsősége már nemcsak a megye, de az egész ország ügye lett. Ez arra kötelezi mindkét járásunkat, hogy tovább fokozzák az iramot. Nagy dicsőség és megtiszteltetés elsőként ki­kerülni ebből a versenyből. Országos viszonylatban a községek között folyó begyűjtési versenyben az éjen Kelebia és Széphalom küzd az el­sőségért s az ezzel járó 100.000 forin­tos jutalomért. Augusztus 22-én Szép­halom 408 százalékos teljesítésével meg­előzte az eddig legjobb eredményt fai- mutató Kelebiát, amely ekkor 380 szá­zaléknál tartott. De Kelebia sem hagy­ta magát és a község dolgozó paraszt­jainak újabb túlteljesítésével 415 száza­lékra növelte begyűjtési eredményeit és ezzel ismét visszaszerezte az első he­lyet. Széphalmi dolgozók újra -rajtatok a sor. Ne engedjétek, hogy Kelebia ma­ga mögött hagyjon benneteket. Vigye, lek minél több gabonát a szövetkezet raktárába, hogy a megtisztelő első hely az országos versenyben a tiétek legyen. Dicséretre méltóan a városok között folyó országos versenyben az elsők között szerepel Miskolc 137 százalékos eredménnyel. Az országban. 351-re emelkedett azok­nak a községeknek a száma, amelyek évi tervükét túlteljesítették. Fokozni, kell tovább a munkát, a be- hordás, cséplés, beadás ütemét. Hasz­náljunk ki minden pereet. A mai napon járjanak mindenütt a gépek, teljenek a zsákok,, vigyünk több gabonát a raktárba — a hazának, az ötéves terv teljesítéséért, a békéért. Olasz kormánykörökben nagy a zavar a trieszti választásokkal kapcsolatban Olasz kormánykörökben nagy kapko­dás észlelhető a trieszti választásokkal kapcsolatban, miután Triesztben a jobboldali pártoknak nemsikerült közös programban megegyezniük. Meghiúsult Pe Gasperinek az a törekvése, hogy Triesztben a kommunisták elszigetelé­sére egységes listát hozzanak) létre. Az olasz sajtó értesülése szerint De Gaspe'ri olasz miniszterelnök tervezett washingtoni utazásának egyik célja, hogy az amerikai vezetőkkel megvitas­sa a trieszti helyzetet és az olasz béke- szerződés egyoldalú revíziójának kér­dését Harriman a jugoszláv kormány meghívására Beiorádba érkezik A londoni rádió teheráni tudósítója jelenti, hogy Averell Harriman, Tru­man elnök külön megbízottja napokon belül elhagyja Iránt és a jugoszláv kormány meghívására egy-két napot Belgrádiján tölt. Onnan Londonba uta­zik, ahol Attlee miniszterelnökkel tár. gyal. A Titó-Jugoszlávia gazdasági összeomlás előtt áll Az „United States News and World Report" című amerikai burzsoá heti­lap belgrádi tudósítást közöl Jugo­szláviáról. A tudósító bevezetőben megállapítja, hogy Titó „megszabadít­ja Jugoszlávia gazdasági életét a ter­vezéstől és ellenőrzéstől és elősegíti a szabadversenyt", magyarán: teljesen sz&bad utat nyit a kapitalizmus előtt. Miután rámutat, hogy a titőista, gazdálkodás a katasztrófa szélére jut-, tatta az országot, ezeket Írja: ,,Titó-Jugoszláviájának fe’sz'nentar- tásához elengedhetetlenül szükséges a nyugati világ készpénze, a hitel. Ju­goszláviában nincsenek nyersanyag­tartalékok. Külföldi valutával sem rendelkezik, amely új készleteket vá­sárolhatna. Az a körülbelül Százötven millió dolláros kölcsön, amelynek túl­nyomó része az USA-tól származik, arra van szánva, hogy segítségével Tito az év hátralévő részét és a jövő év egy részét kihúzhassa." „Az az utazó — Írja —, aki Titó hatalomrajutása óta először látogatja meg Belgrádot, lépten-nyomon azt látja, hogy az országban súlyos zava­rok vannak. Külsőleg is mindenütt lát­szik a nyomor és a szegénység. Az üz letek árukészlete szegényes és az áru minősége silány. A csőd meggyőző példája az új belgrádi úgynevezett kormányváros negyed esete. Az épít­kezést néhány évvel ezelőtt nagy gar- ral kezdték meg. Az épületeket azon­ban ingoványra építették. Soknak az alapozása még azelőtt lesüllyedt, még mielőtt az épület elkészült volna. Más épületek építését abbahagyták, mert befejezésükhöz hiányzott a pénz és hiányoztak az építőanyagok. A munkások élet- és munkafeltéte­lei rosszak. Sok üzemben a túlóra száz százalékot is kitesz egy évben." I Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a növénytermelés 1951-52. évi tervéről Növénytermelésünk színvonala az öt­éves terv első két évében jelentősen emelkedett. A Minisztertanácsnak a nö. vénytermelés kétéves fejlesztési tervében meghatározott feladatait a terméseredmé­nyek tekintetében sikerült teljesíteni, sőt több növénynél túlteljesíteni. A ter­méseredmények emelkedése a kedvező időjárás mellett elsősorban a termelési módszerek megjavításának és az alapvető talajmunkák jobb végrehajtásának, vala­mint a fokozott gépesítésnek köszönhető. Az eredmények eléréséhez döntően hoz­zájárult a Szovjetunió élenjáró mezőgaz­dasága termelési tapasztalatainak hasz­nosítása, melyek segítségével a termés­hozamok — különösen a nagyüzemi gaz­dálkodást folytató termelőszövetkezetek, ben és állami gazdaságokban — gyorsan emelkedtek. Az eredmények mellett azonban jelen­tős hiányosságok is vannak a növénytenne, lés területén és igen sok lehetőség még kihasználatlanul hever. Ezért a következő évben — elsősorban a termelőszövetkeze­tekben és állami gazdaságokban, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban is — jelentős lépéssel kell előrehaladni a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása, a gépek fokozott kihasználása, új növények meghonosítása, valamint a növénytermelési munkák megfelelő időben és módon való végre­hajtása tekintetében. I. A növénytermelés 1951—52. évi tervét az alábbiak szerint kell megállapítani: A kenyérgabona (búza, rozs) ve- tésterületét országosan 35 száza, lókban kell előirányozni, melynek telje­sítése a termelőszövetkezetek és egyéni termelők számára kötelező. A búza termésátlagát kát. holdankint országosan kilenc mázsában, a termelő­szövetkezetekben 9-7 mázsában, az állami gazdaságokban 11.4 mázsában, a rozs termésátlagot országosan 7.7 mázsában, a termelőszövetkezetekben 8.9 mázsában, az állami gazdaságokban 9.6 mázsában kell előirányozni. 2 Állattenyésztésünk színvonalának ■ emelése érdekében a szálastakar, mányok vetésterületét az 1951. évihez képest 16 százalékkal kell növelni.: Biztosítani kell, hogy a termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok teljes egé­szében megtermeljék az állatállományuk ellátására szükséges szálas, valamint gyökér és gumós takarmányokat és köte. lezően elő kell írni az ország különböző területeinek megfelelően a lucerna, ló­here és baltacím termelését. Q Fejlődő iparunk ipari nyersanya.- * gokkal való ellátása céljából tovább kell fejleszteni az ipari növények terme­lését. Ezért a gyapot vetésterületét az 1951. évihez képest kétszeresére, a rici­nus vetésterületét két és félszeresére, a szójabab vetésterületét tízszeresére kell emelni és jelentős területen be kell ve­zetni a kok-szagiz és kenáf termelését. A A többi növények termelését az öt- • éves terv előirányzatának megfe. lelően kell megtervezni és különleges gondot kell fordítani a minőségi vető­magvak megtermelésére. Az 1952. évben hétszázezer kát. hold búza, kétszázhetvenezer kát. hold rizs, nyolcvanötezer kát. hold ősziárpa, két. százezer kát. hold tavaszi árpa, egymillió kát. hold kukorica, harmincezer kát. hold burgonya, százkilencvenötezer kát. hold cukorrépa, százkilenCvenezer kát. hold takarmányrépa, ötszázezer kát. hold nap. raforgó elvetéséhez szükséges minőségi vetőmagot kell megtermelni. C Az 1951. év jó tapasztalata! alap- ján jelentős lépéssel kell tovább, fejleszteni a másodnövények termelését és 1952-ben 400 ezer kát. hold őszi ke. veréktakarmányt és 1,100.000 kát. hold tarlóvetést kell előirányozni. Ezen belül különösen fokozni kell a rövidtenyészidejü kukorica termelését. A Az ország jelenleg! szántóföldi te­'" riiletének növelése érdekében 1951. év őszén 110 ezer kát. hold legelő rét és berek területet szántóföldi művelésbe le1' bevenni. r7 Az 1952. evben legalább 50 ezer * * kát. holddal kell növelni az öntö­zött területet. II. A növénytermelési terv teljesítése er. dekében a következő intézkedésekét kell tenni: ”1 A növénytermelés! terv felbontá- sánál fokozottan kell érvényesíteni az ország különböző területeinek talaj, éghajlati és közlekedési adottságait. Ezért a földművelésügyi miniszter határozza meg a legfontosabb növények termelési í körzeteit és az országos termelési • terv felbontását ennek megfelelően hajtsák végre. Az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezeteknél meg kell szüntetni a föl­dek szétaprózását sok növényféleség kö. zött és törekedni kell arra, hogy a sok munkát igénylő ipari növényekből egy- egy állami gazdaságban vagy termelőszö­vetkezetben általában legfeljebb két- háromféle növényt termeljenek. O Az 1952. évi növénytermelési terv végrehajtásának biztosítása érdeké­ben a tervelőirányzatnak és a kialakí­tandó termelési körzeteknek megfelelően elő kell írni a kenyérgabonán és a here­féléken kívül a burgonya, a napraforgó, a hagyma, a fűszerpaprika, a dohány, a rostkender és a rostlen kötelező terme­lését, figyelembevéve egyéb növények termelési körzeteit. 9 A termelési szerződéseket a ter­’** melőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok területén 1,230.000 kát. holdra kel) kiterjeszteni és a szerződéssel termelt növényeket a ter­melési körzeteknek megfelelően kell elő­irányozni. A termelési szerződéseket 1951. évi november 30. napjáig meg kell kötni. III. A terméshozamoknak a növénytermelési tervben előirányzott jelentős emelését elsősorban fejlett, tudományosan megala. pozott termelési módszerek széleskörű bevezetésével kell elérni. A földművelés- ügyi miniszter, valamint a megyei, járási •és községi tanácsak az élenjáró szoviet és hazai tapasztalatok alapján gondos­kodjanak a következő agrotechnikai eljárá. sok alkalmazásáról: "I A talajmunkák terén:-*-• A) Az őszi növények (ősrí búza. árpa, rozs, keverék takarmány stb.) ve­tése előtt a földet az eddiginél mélyebben legalább 20 cm.cs, de lehetőleg 22—25 cm mélyen szántsák meg. Bj Az őszi mélyszántást ai eddiginél korábban, már augusztus végén el kell kezdeni. A tavasszal vetés alá kerülő szántóterületeken, az ipari növények alá igaerővcl legalább 20—22, traktorral 25 —1—27 cm mélyen, október hó 31. napjáig, a többi tavaszi vetés alá kerülő területen pedig igáerővel legalább ,20 cm, traktor­ral pedig 20—,25' cm mélyen . legkésőbb november hó 30. napjáig végezzék el az őszi mélyszántást. ,. Azokon a területeken, ahol a jnult év­ben végzett mélyszántás nem érte el ezt a mélységet, a múlt évi szántásnál há­rom cm.rel mélyebben kell az őszi mély. szántást elvégezni. , C) A vetés előtti és az őszi mélyszán­tásnál — az istállótrágya leszántásának kivételével — az állami gazdaságok tel­jesen használják ki az előhántos ekéket és az ipari növények alá végzett szántás­nál elsősorban ezeket használják. D) A tavaszi vetések előtt talajműve. lésre elsősorban kultivátort, esetleg tár­csát használjanak és tavasszal csak az ősszel szántatlanul maradt futóhomokos és szikes területen szántsanak ■ O A trágyázás terén: A) A rendelkezésre álló istálló- trágyát — elsősorban a kapás- és ipari nővények alá — (cukorrépa, burgonya, gyapot, kukorica) mindenütt legkésőbb az ősrí szántással a talajba kell bemun­kálni. B) A téli időszakban legalább 300 ál­lami gazdaságban és ezer termelőszövet­kezetben be kell vezetni az istállótrágva szarvasokban való veszteségmentes érlelé­sét és legalább 50 állami gazdaságban és 100 termelőszövetkezetben a nyersfosz- fát mfltrágyás trágyaérlelést. C) Széles körben el kell terjeszteni a fejtrágyázást, a gabonaféléknél és a ka­pásnövényeknél műtrágyák és hulladék- trágvák (baromfitrágya, hamu) alkal­mazását. 9 A vetés terén: ) \ korai vetés termésfokozó hatásának biztosítása érdekében az egyes szántóföldi növényeket országosan az alábbi határidőkig kell elvetni: szeptem­ber 15: őszi repce, bibórhere, ősziárpa, keveréktakarmányok. Szeptember 30: rozs. október 30: őszi- búza, március 10: rostlen, olajlen, lencse, mák, nagyma, tavaszi búza, bükköny, borsó, fiivesberések, április 10: tavaszi árpa, zab. lucerna, vöröshere. baltacím, napraforgó, csillagfürt, cukorrépa, takar, mányrépa, cirok. Április 30: burgonya, csicsóka, marha- káposzta, szójabab és kukorica. (Alföldön) Május 5: rizs. gyapot, rostkender, kuko­rica (az északi és dunántúli megyékben), ricinus, bab, késői vetésű napraforgó. B) A tény észterület egyenletesebb ki­használása, a jobb fényeloeztús és a megdölési veszély csökkentése érdeké­ben 225 ezer kát. holdon alkalmazni kell a kereszben-hosszában való ve-, • tat. Ahol a keresztben-hosszában való vetést alkalmazni nem lehet — lejtők kivételével lehetőleg észak, déli irányú vetést alkalmazzanak. C) A tavaszi kalászosoknál a korai beérés és a termőképesség fokozása, ér­dekében 1952. évben harmincezer kát. hold tavaszi búzánál és 120 ezer kát. old tavaszi árpánál jarovizált vető. magot kell elvetni. P) A kukorica, napraforgó ée a fű­szerpaprika termelésénél a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok ve­tésterületüknél legalább harminc száza­lékián négyzetes vetést, illetőleg ülte­tést alkalmazzanak. E) A kukorica termelésénél fokozot- tab mértékben rá kell térni a hibrid­kukorica termelésre és legalább tízezer kát. holdon meg kell szervezni a hibrid- kukorica vetőmag termelését. A burgo­nya vetőgumó termelés megjavítása ér­dekében ötvenezer kát. holdon nyári burgonya termelését kell bevezetni. 4 A rozs, lucerna, kukorica és nap- • raforgó termelésénél nagy mérték, ben kell alkalmaani a mesterséges pótbe­porzást. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vetésterületüknek legalább ötven százalékán, az egyénileg dolgozó parasztok vetésterületüknek) pe­dig legalább tíz százalékán végezzenek pótbeporzást. 5 Az öntözéses területek tervezésé- * nél és építésénél meg kiéli kez- kezdeni az ideiglenes öntözőcsatorna­hálózat segítségével történő öntözési rendszer bevezetését. Az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek térje­nek át — mindenütt, ahol erée lehető­ség van — a régi kerti és a szántóföldi kapás öntözéseknél is a Szovjetunió nagyüzemeiben bevált barázdás-áztató öntözési módszerre. ÍZ A gabonafélék, valamint a bur- gonya következő évi vetőmag* vált, •" illetve vetőgumóit szelekció útján kell kiválogatni. A legegészségesebb és legmagasabb termést adó földterületek­ről.' A vetőmagvak és vetőgumő te'rme- léaére már tavasszal ki kell jelölni a legjobb minőségű földparcellákat és azokat jobb művelésben kell részesíteni. 7 A növénytermelési ' terv teljesí- * * tése érdekében fokozott gondot kell fordítani a növényvédelem fejlesz­tésére. Ezért a földművelésügyi minisz­ter gondoskodjék a növényi kártevők elleni harc széleskörű megszervezéséről és a növényvédelmi szolgálatot ellátó szervek megerősítéséről. IV. A korszerű agrotechnikai eljárások végrehajtásának biztosítása érdekében a földművelésügyi miniszter gondos­kodjék a mezőgazdaság gépesítésének további fokozásáról. I Biztosítani kell, hogy az állami J"* gazdaságokban és a gépállomáso­kon a gépek kihasználási fokát, az 1951 évihez képest legalább 15 száza­lékkal felemeljék. A gépi munka minőségének és a gé­pek teljesítményének fokozása érdeké­ben a gépállomásokon minden brigád számára körzeteket kell kijelölni, to­vábbá a brigádok számára minden gé­pet egyéves időtartamra felelősen kiad­ni. A brigádok élén függetlenített bti­gádvezető álljon. Az állami gazdasá­gokban is ki kell jelölni az egyes gé. pék állandó földterületét. 9 Az állami gépállomásokat kötc- lezni kell arra, hogy a minisz­tertanácsi határozat agrotechnikai elő­írásait mindenütt érvényesítsék és a határozatban előírt agrotechnikai mód­szerek alapján kössék szerződéseiket és végezzék a munkákat. A végrehaj­tott munkák minőségének- fokozott el­lenőrzése érdekében a termelőszövetke­zeteknél a brigád vezető igazolja a mun­ka megfelelő elvégzését. Amennyiben a gépállomás áltál végzett munka nem megfejelő minőségű; ezt újra" ej keil végezni, illetve a kárt meg kell téri. teni. J . ' . O A helyi tanácsok mezőgazdasági osztályai, a termelőszövetkezetek rvgronójnusai, a gépállomások agroiió- mnsai és a traktorvezetők között szoro­sabb együttműködést kell létesíteni és a .gépállomásokat felelőssé kell tenni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom