Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-31 / 202. szám

2 Péntek, 1951. augusztus hő 31. ÉSZAKMAGYARORSZÁG ■Ilin» PÁR TELET Megyénk falu járóinak munkájáról 1951. AUGUSZTUS 31. Alekszej Grigorjevics Sztahánov, a szocialista termelés forradalmasító ja (A SZTAHANOVISTA MOZGALOM TIZENHATODIK ÉVFORDULÓJÁBA) 1905-bcn mikor a forradalom vi­hara söpörte végig a cár birodalmát, Lugovőban, egy nyomorúságos kis pa. rnsztviskóban született Alekszej Grigor­jevics Sztahánov. Mint milliónyi kis parasztgyerek előtt, a cári rendszer őelőtte is elzárta az iskola kapuját. Ta. nulás helyett, már tíz éves korában dol­goznia kellett. Disznópásztor volt, majd napszámos munkát végzett. Az első vi­lágháború harmadik esztendejében, 1917-heu, szülőfalujában élte át a Nagy Október-' Szocialista Forradalmat, mely megsemmisítette n cári önkényuralmat és a dolgozók kezébe adta a hatalmat. A forradalom győzelme után, mikor a munka becsület és dicsőség dolgává lett minden szovjet ember számára, a fiatal Sztahánov, élve a szovjet állam adta jogaival, nagy lelkesedéssel látott neki a munkának és a tanulásnak. A donyeci szénbányában, ahol 1925-ben, mint ko­csis kezdett dolgozni. 1930-ban segéd­vájár és 1933-ban légkalapáccsal dől. poző vájár lett, szabad idejében céltu­datosan képezte magát és az alapisme­retek elsajátítása titán sikeresen végezte el a közép-, majd a főiskolai tanulmá­nyokat. Még a második világháború kitörése előtt mérnöki oklevelet szer. zeit az Ipari Akadémián. Közben. 1935 nyarán, a Sztálin elvtárs állal kitűzött cél érdekében, mely szerint „A szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusnál magasabb termelő­ket ysége alapján győzhet!’, elhatá­rozta, hogy munkája jobb megszervezé­sével emelni fogja termelését­A Központi Irminci Bánya ahol Sr'ahánov dolgozott, abban az időben elmaradt a tervteljesítésben, bar egye. sek, köztük Sztahánov is, az előirt norma kétszeresét teljesítették. Sztahánov. aki munka közben rájött, hogy a vájárok munkateljesítménye azért nem emelked­het megfelelő módon, mert számos egyéb munkát. így cölöpözést is egyedül kelt végezniük, azt javasolta, hogy a terme- t-kenység fokozása érdekében válasszák külön a cölöpözést és szénfejtési munka, latokat. Javaslata kezdetben a bánya, vezetőség ellenzésével találkozott, de Sztahánov, leküzdve az elébe tornyosuló akadálvckat, 1935 augusztus 30-ról 31-re virradó éjjelen, a Nemzetközi Ifjúsági Nap tiszteletére, két cölöpöző segítségé. Az Alkotmány tiszteletére tett szo­cialista kötelezettségvállalások teljesíté­sében megyénk nagyüzemei és közép­üzemei becsületesen harcoltak vállalá­saik teljesítéséért. Az Ózdi Kohószoti Üzemekben is szép eredmények születtek. A magas­olvasztóban a 33. bérhéten már 101-9 százalékot teljesítettek a dolgozók az előbbi bérhét 93.2 százalékos teljesít, menyével szemben. Bevezették az üzem­ben Varga R. Károly sztahánovista fő­olvasztár felhívására a nyersvas minőségi versenyt, melynek célja: minél jobb minőségi nyersvasat biztosítani az acél. műnek, hogy az teljesíthesse tervét. A Martin acélműben is emelkedés mutatkozott a termelésben, 85.4 száza­lékról egy hét alatt 91 százalékra emel­kedett a teljesítmény. Ez azonban még nem elég — a Martin acélmű dolgozói­nak arra kell törekedniük, hogy a kez­deti lendületet tovább fokozva, minél hamarább teljesítsék tervüket, sőt 100 százalékon felül teljesítsenek. Ugyancsak kimagasló eredmények születtek a hengerdében is. A durva- liengerdében augusztus 12-én a bugasor 102.3 százalékot, 19-én már 127.2 szá­zalékot őrt el. A finomhengerdében kü­lönösen a brigádok versenye hozott nagyszerű eredményt — Jakab Gyula, Bartha Pál, Alberti Károly, Kosik Kői­vel. egyetlen műszak alatt 102 tonna szenet fejtett ki, ami az eddigi norma 5—6. szorosát jelentette. Sztahánov nagyszerű teljesítményének híre ícvid idő alatt futótűzként terjedt el a Szovjetunióban cs az újító vájár példája versenylázba hozta a szovjet dolgozókat. Néhány követője, a munka még jobb megszervezésével túl is szár­nyalta a kezdeményezőt, de Sztahánov folytatta a nemes versengést és alig há­rom hónap elteltével, november 19-én 227 tonnára, vagyis a norma tízszeresére emelte termelését. Tizenhat év telt el azóta és köz­ben milliók kapcsolódtak be a Donyec- medeneei fiatal bányászról elnevezett sztahanovista mozgalomba, mely Sztálin elvtár: meghatározása szerint, a munka­verseny magasabb formája és „arra híva. tott, hogy iparunkat forradalmasítsa”. A sztahánovista mozgalom valóban for­radalmi változást idézett elő a szocia­lista termelés minden ágában. Biztosította a szocialista ipar — kapitalista orszá­gokban elképzelhetetlenül magas terme­lékenységét — és a termékek olyan bő­ségét állította elő, mely lehetővé teszi a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetet. A magas technikai kép­zettséget és szakmai tudást követelő szó. cinlista verseny felébresztette a dolgozók tudásvágyát, ami elősegíti a szellemi és fizikai munka közti különbség fokozatos felszámolását. A sztahanovista mozgalom meg­születése óta az öntudatos szovjet dolgo­zók a magasabb termelékenységért és megtakarításért folyó harc egyre újabb ős újabb formáit hozták létre. A tech­nikai haladásért folyó küzdelem egyes élenjárók ügyéből egyre inkább a váró. sok és falvak dolgozó millióinak ügyévé válik. A sztahanovista mozgalom, mely a termelékenység növekedésének egyre újabb tartalékait tárja fel, a háború utáni ötéves terv' idején újabb lendületet vett. Nvikoláj Rosszijszkijnak, a mosz­kvai „Kalibr” gyár főművezetőjének kez­deményezésére, megkezdődött az egyéni sztahánovista munkáról a kollektív szta­hánovista munkára való áttérés. Mindez a munkásosztály kulturális és technikai színvonalának, s kommunista öntudatá­nak növekedéséről tanúskodik mán, Bódi Béla és Bojtos István brigád­jai voltak az élenjárók. Középüzemeink közül a Miskolci Gázgyér dolgozói augusztus 20 tiszteletére tett felajánlásaikat 111 * százalékban teljesí­tették — ezenkívül nagyszerű eredmé­nyeket értek el az anyagtakarékosság terén is. Különösen kiemelkedik a fű tő­brigád 8000 forint értékű megtakarításá­val. A Borsodvidéki Gépgyárban szintén az egészséges versenyszellemnek volt köszönhető, hogy a dolgozók jóval túl tel jeftí tették felajánlásaikat. Így szü­letett meg többek között Guzi János 159, Dudás Kálmán 179, Kocsis József 132, Papp Ferenc 158 és Czellő János 220 százalékos teljesítménye is. A Misksici Üveggyár dolgozói felajánlásukat — 100 százalékra teljesítették. Felajánlásaik teljesítésében különösen szép eredményt ért el Bolha László sztahánovista öntő, aki augusztus 19-én 756 négyzetméter üveget öntött ki cgv műszak alatt és 30 százalékos so­le jljéi. 14 százalékra csökkentette. Pél­dája egyre jobban követésre talált s ennek során Szolnoki András 442, Ma­tyii* István 142, Nyilas József és Zem­pléni János 153, Szemeti István fiksz üvegvágó 200 százalékot teljesített. Az MDP II. Kongresszusán Rákosi elv társ kihangsúlyozta, hogy mezőgazda* súgunk elmaradottsága kezd gátlójává válni fejlődő iparunknak, a szocializmus építésének. Szükségszerű tehát, hogy Rákosi elv­társ útmutatása alapján felszámoljuk mezőgazdaságunk elmaradottságát, hi­szen csak így tudjuk biztosítani egyre növekvő iparunk nyersanyagellátását, életszínvonalunk állandó emelkedését. Mezőgazdaságunk * elmaradottságát, természetesen, csak szívós, türelmes fel­világosító munkával tudjuk felszámolni. TérmelŐcsoportjainkban egyes népneve­lők fáradságot nem kímélve dolgoznak a csoport fejlesztéséért. Nemcsak a ter- melőcsoporíok népnevelői, hanem az üzemek dolgozói a falujárók, a tszcs- pn trón álók is. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fej­lesztéséhez nagyban hozzájárulnak üze­meink dolgozói, akik áldozatkész mun­kával, a nyolcórás műszak után fáradt­ságot nem kímélve örömmel mennek fa­lura, hogy segítsék dolgozó parasztsá­gunkat rávezetni a nagyüzemi gazdálko­dás, a felemelkedés útjára. Az üzemek dolgozói nemcsak gépekkel segítik a falu feüő- dését, hanem felvilágosító munkává1, a kuliura terjesztésével' is.. A Diósgvori Kohászati Üzemek dolgozói például rendszeresen végeznek falnjáró munkát Rücker' és Nyitási elvtárs veze­tésével. Minden alkalmat felhasználnak, bogi' falura menjenek és doltiozo társaik, kol együtt jó népnevelő munkával segít­sék mezőgazdaságunk fejlesztését. ^ Jó példát mutat a Kohászati Üz.emek hiva- . talbázárok dolgozói közül Noszkai Jó­zsef és Makiári István. a mechanikai javítóból Szikra János és Kovács Margit, a vasöntödéből Krizsán László, a tűzoltó, «ágtól Soltész József. Ezek az elvtár. sak még egyetlen egyszer sem maradtak ki a falujáró munkából. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói Hilaj elvlárs vezetésevei vesznek részt a falu­járásban. Jó munkájuk eredménye, hogy Szenlistván községben számos dolgozo paraszt lépett be a tszcs-be. Ezek a falujáró elvtársak megértették a Párt. a Minisztertanács szavát, a tszcs, fejlesztés jelentőségét. Fenti jó pild^js mutatják az érem egyik oldalát. A má­sik oldalon azonban a falujáró munka hiányosságai mutatkoznak. ÜienÜink dolgozói még nem eléggé ismerik o falu kizsákmányolóit ős így nem veszik fel eléggé a harcot a kuíákság ellen. A Borsodnádasdi Le­mezgyárból például az. egyik falujáró csoport a kulák-ot „elvtársnak” szólí­totta, holott tudták, hogy cséplőgépe és 15 hold földje van. Súlyos hiba és ez többször is előfor. dúlt, hogy egyes falujárók, amikor ki. mennek a községekbe, nem azután ér­deklődnek, hogy áll ott a begyűjtés, hogy halad a tszcs-fejlesztés, a kulákok elleni harc, hanem azt kérdezik, hogy mii lehet venni a községben. Az egyik miskolci falujáró csoport például No. vajidrányban megérkezésekor azonnal ezt a kérdést tette fel. Ez a súlyos hiba abból adódik, hogy egyes falnjáróink politikailag még nem elég fejlettek, nem járnak el a falujáró értekezletekre. Minden falujáró első­rendű kötelessége, hogy tanuljon, ké­pezze magát. A falujáróknak biztosítot­ták a tanulási lehetőséget, résztvehet- nek politikai oktatásban Ezzel a lehe­tőséggel élniük is kell. El kell járniok a falujáró értekezletekre, ahol falujáró elvtársaiktól jó tapasztalatokat vehetnek A tokaji Járási Pártbizottság kezdet­ben nem fordított kellő gondot arra, hogy elbeszélgessenek az új vezetőségek, be jelölt elvtársakkal- A mechanikus, adminisztratív előkészítő munlca meg. mutatkozott többek közölt abban, hogy a járás egyik községe, Csobaj alapszervi part titkára egyáltalában nem volt tisz­tában a vezetőség újraválasztásának je­lentőségével. A Megyei Pártbizottság figyelmeztetése óta a tokaji Járási Párt. bizottság változtatott módszerén és hozza, kezdett az új vezetőségbe jelölt elvtársak közvetlen, személyes megismeréséhez. • A mezőkövesdi Járási Pártbizottság ülésén foglalkoztak, de csak úgy általá­nosságban a Politikai Bizottság határoza­tával. A jelentés körül nem igen ala. kuli ki vita. Kitűnt, hogy, a Járási Párt- bizottság tagjai nem ismerték eléggé be­hatóan a vezetőség újraválasztásáról szóló határozatot. Az elvtársak beleme­rültek az időszerű mezőgazdasági mun. kákba és nem tudták azokkal összekap, csolni ezt a fontos feladatot. El is ma­radtak az előkészítő munkákkal, csak most láttak hozzá az újonnan megválasz­tandó vezetőségek tagjainak jelöléséhez. A A szerencsi járásban egyik-másik köz­ségben, ahol a párttagok többsége egyé­nileg dolgozó paraszt, alapszervi titkár­nak csak tszcs.tagolcat gondolnak és jelölnek. Ez, természetesen, helytelen s a Járási Pártbizottságnak oda kell hat­nia, hogy ezen változtassanak. • Az annabányai alapszervezet új veze­tőségének tagjai közé egyetlen bányász át. Ahhoz, hogy jó munkát tudjanak végezni, rendszeresen kell olvasniok a központi és megyei pártsajtót. A megyei sajtó konkrét helyi példákkal- segíti a fairjárókat a kulákok leleplezésében. Falujáróink tanulmányozzák a termelő- csoportok alapszabályait, a Miniszter- tanács határozatait, amelyek a mezőgaz. daság fejlesztésére vonatkoznak. Egy-egy útjuk sotán így a feltett kérdésekre ha­tározott, világos választ tudnak majd adni. Ha falujáróink mindezeket betartják, jó munkát tudnak majd végezni. Falu járók! Előre, a mezőgazdaság szocialista fejlesztéséért, az ellenség le­leplezéséért, a béke megvédéséért. Előre felemelt ötéves tervünk célki. tűzéseinek maradéktalan megvalósításá­ért' LENKEI ILONA, _ a Megyei Pártbizottság politikai munkatársa elvtársat sem jelöltek, csak más foglal­kozású munkásokat- Elfeledkeztek arról, hogy fz: bányászüzemi alapszervezet. • Az abaujszántői járásban — nagy'on helyesen — a vezelöségújjáválasztás elő­készítő munkájába bevonták a tömeg, színezetek vezetőit és aktíváit. A íö* megszervezed csoportok vezetőségi ülé­seiken foglalkoznak a Politikai Bizottság határozatának jelentőségével és végre, hajtásával. Az ellenség a vezetőségválasztás elő. készítése során igyekszik zavart kelteni és rágalmaival lejáratni becsületes, derék elvtársakat. A mezőcsáti járásban Ne- mesbikk községben a pártszervezet el-' nőké kuíákbefolyás alá került — a kulá. kok erre a vezetőségbe újonnan jelölt elvUrsakat is különböző rágalmakkal, fenyegetésekkel akarják lejáratni és megfélemlíteni. Pártbizottságainknak sokkal ébereb.» ben és határozottabban kell visszaverniök az ellenség mindenfajta kísérletét. • Az ózdi Martin-acélmű alapszervezeté­nek taggyűlésén Hurik Sándor elvtárs, <1 f III. szarná kemence egyik brigádja ne. vében bejelentette, hogy a vezetőség, választás tiszteletére három százalékkal emelik termelési eredményeiket. e Peres József, az ózdi gyár szerkesztési osztályának pártonkivüli dolgozója be­jelentette, hogy az osztály^ többi dolgo­zóját. 1 együtt évi tervüket a vezetőség, választás tiszteletére december 21.re Sztá­lin elvlárs születésnapjára befejezik. Szeptember 9-én mezőgazdasági kiállítás nyílik meg Miskolcon Megyénk minden dolgozója nagy ér“ deklődéssel várja a szeptember 9 és 16 között Miskolcon rendezendő mezőgaz­dasági kiállítást és tenyésznllatvásárt. A kiállítás dokumentációs állattenyész­tési cs gépesítési részből áll. Miskolcon a Népkertben már javában folyik a készülődés. Épülnek a pavillo- nok az istállók cs az állatok részére. A kiállításon a megye valamennyi állami gazdasága, 18 termelőcsoport és mező­gazdasági jellegű vállalat vesz részt. Az állami gazdaságok és termelőcsoportok bemutatják azokat az eredményeket, amelyeket az állattenyésztésben és nő. vénvtermesztésben elértek. Az ország másik három megyéjében rendeznek még hasonló kiállítást. A legjobban sikerült kiállítás elnyeri a Földművelésügyi Minisztérium vándor- zászlaját. Ezért a megtiszteltetésért ver­seny folyik a négy megye között. A kiállítás belépődíja a helyszínen 2 forint, elővételben 1 foíint 50 fillér. Csoportos látogatás esetén a belépődíj 1 forint. Gyermekeknek 10 éven alul 50 fillér. A kiállításra 50 százalékos vasúti ked­vezményt biztosít a MÁV. A kiállítás egész tartama alatt kultúrműsorral, sporteseményekkel, különböző látványos­ságokkal szórakoztatják a dolgozókat. Megyénk üzemei teljesítették az Alkotmány tiszteletére tett vállalásaikat Pedagógusaink neveljék az ifjúságot áldozatkészségre, munkaszeretetre, a közösség iránti odaadásra Megyénk általános iskolai és középiskolai igazgatóinak értekezlete Miskolcon fokozottabb mértékben kell segítségei nyujtaniok a pedagusoknak. Ki kell szélesíteni megyénkben az .„Építsük, szépítsük iskoláinkat! “ -mozgalmat, amelyben a tömegszervezeteknek kfU Megyénk általános és középiskolai igazgafóí a tanév megnyitásával kap­csolatban nagyjelentőségű értekezletet tartottak Miskolcon a Kossuth-füm- színházban. Tóth Béla esopo'rtvezetö, a közokta­tási minisztérium küldötte beszámolójá­ban rámutatott arra a hatalmas segít­ségre. amit közoktatásunk Pártunktól kapott. A Központi Vezetőség határo­zata a közoktatásügyi minisztérium munkájáról, a II- Pártkongresszus iránymutató határozatai rendkívül nagy segítségét nyújtottak az iskolai munka megjavításához. Az általános iskolákba 1 millió 230 ezer famtlóf vettek fel az elmúlt évi 1 millió ISO ezerrel szemben. A középiskolai tanulók létszáma a tavalyi 77 ezerről 05 ezerre emelke­dett. Az elmúlt évi 6500-al szemben eziden 13-100 ipari tanulónk jár iskolába. Örvendetesen javult, a munkás-pa- rasztszármazású tanulók arányszáma. Amíg ez az 1918/49. tanévben meg csak 40 százalék volt, az idén már az általános iskolákban 67, a középisko­lákban 52. az egyetemeken 46.5 száza­lék. Ezidén a szakérettségis Janfolya- mok hallgatóinak száma az elmúlt évi 2000-ről 4000-re növekedik. 44-féle ipari technikum Az idén tovább folytatjuk a középis­kolák szakosítását, így az elmúlj évi 11 ipari technikum helyett 44-féle ipari technikumot _ létesítettünk Pártunk Kongresszusa megszabta, hogy a tanulmányi színvonal emelése legyen nevelőink legfontosabb feladata. Megállapíthatjuk, hogy csökkent a bu­kások száma, de megnövekedett a kö­zepes és gyenge érdemjegye^ kapott tanulók száma, A tanulmányi színvonal eme.[csót a folyó iskolai évben csak úgy tud­juk biztosítani, ha megszilárdítjuk az iskolai fegyelmet. Rámutatott Tóth elvtárs az élenjáró szovjet pedagógia tapasztalatainak nagy értékére saját munkánkban. . Az igazgatók egyszemélyi felelős vezetése megszilárdította az igazgatók tekinté­lyét. Rákosi elvtárs a DISz kongresszusán utalt arra, hogy ,,a mi fejlődésünk mostani szakaszában a legnagyobb ke­rékkötő, továbbhaladásunk legsúlyo­sabb gátja a régi tőkés időkből örökölt szokások tömkelegé“. Ezt kell leküzde- nünk, nevelőknek és tanulóifjúságnak egyaránt. Pedagógusainknak az ifjú­ságot áldozatkészségre, a nehézségek vállalására, munkaszeretetre, a közösség iránti odaadásra kell nevelniök. Oktatásunkban is meg kell valósíta­nunk a legkövetkezetesebb tervszerűsé­get a minisztériumtól az óvodáig. A továbbiakban beszámolt arról, hogy • 20 új középiskolát szervezünk mintegy 300 új osztállyal. Az egyes tárgyakból már ezévben ta­nulmányi versenyt rendeznek. Többtíz­ezer pedagógus továbbképzésére peda­gógus továbbképző intézetet szerveznek Budapesten, a Megyei Tanács oktatási osztályain tovább’.vpző csoportokat lé­tesítenek. A pedagógusok tekintélyének eme­lése céljából, a jő pedagógusok munká­jának elismeréseként bevezetik az „ér­demes“ és „kiváló“ pedagógus-kitün­tetést, A sárospataki Ií. sz. általános iskola versenyfelhívása — A Megyei Tanács oktatási osztá­lya részéről Gönczi Jenő elv- társ megállapította,- hogy a ta­nácsoknak a most kezdődő iskolaévben élenjámiok. Beszámolt arról, hogy eddig a me-t gyében az általános iskolákba felvett tanulók 95.4 százaléka iratkozott be, Bár ez fejlődés az elmúlt évi 70 szá­zalékos beiratkozással szemben, peda-t gógusainknak arra kell törekedniük, hogy ezt a számot a póíbeiratikozások- nál 100 százalékra emeljék fel. Szigeti László a DISz nfbgyebizotteá^ ga, Tóth Lídia az MNDSz megyei tH* kórsága nevében ígért támogatást a ne« velőknek és az iskolai ifjúságnak. Kocsis Béla a sárospataki II. számü általános iskola versenyfelhívását ol« vasta fel. A sárospataki II- számú ál. talános iskola versenyre hívta ki a me* gye összes általános iskoláját a követ* kező versenypontokkal: , 1. Az iskolai tantermek tisztasági, i' 2. az udvar tisztántartása, virágos 1 ágyak létesítése, 3. a tantermek ’ Ízléses dekorálása, virágos díszíté- .: se, 4. felszerelési hiányosságok pót­lása,, táblák átfestése, 5. könyvtá­rak, szertárak fejlesztése, 6. leg­alább egy tanítólakás rendbeho­zása, 7. az LMJTK és MBK-mozga- lomba való bekapcsolódás, ver­senypálya létesítése és karbantar­tása. A megyei értekezleten résztvevő pe* dagógusok lelkesedéssel csatlakoztak a! versenyfelhíváshoz. Gyöngyi Ieif.ván, a pedagógus szak* szervezet megyei titkára felhívta á pedagógusok figyelmét, hogy a kultúr- forradalomban kifejtett tevékenységük­kel a békeharc katonáiként küzdenek s akkor végeznek jó munkát, ha mara­déktalanul megvalósítják Pártunk cél* kitűzéseit. A vezetőségválasztás előkészítésének tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom