Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-17 / 164. szám
2 ÉSZAKMXTnrXKOlWZÁG Kedd. 1951. éri július hó 17. ley-buss közlekedést. Megnővekedett a N'árosi villacytclep_ek kapacitása és a k-ároEj vülamoshálőzat hossza 1940-hez viszonyítva 79 százalékkal növekedett. !A trolleybusz vonalak hossza 1950 végéig 1940-hez viszonyítva 2.3-szorosára növekedett.. A városi vízvezetékek hálózata 1950-ben 1940-hez viszonyítva -19 százalékkal bővült és a napi átlagos vízszolgáltatás 43 százalékkal növekedett. A városi vízvezetékek háló- fcata kibővítésének ötéves tervét túlteljesítettük. Azoknak a lakásoknak a tezáma, amelyekbe be van vezetve a gáz, 1950-ben 1940-hez viszonyítva ötszörösére . növekedett. A gázszolgáltatás háztartási célokra. pedig 5.5-szörö- sére növekedett. Jelentős munkát végeztünk a városok* munkástelepek és falvak rendezése terén is. Befejezésül a jelentés megállapítja, hogy az ötéves terv esztendei alatt tovább folyt a munka Moszkva — a Szovjetunió fővárosa — újjáépítése általános tervének megvalósítása terén. Nagy munkát végeztünk az OSzSzSzK háborútól károsult városai lakásainak, és közüzemeinek helyreállítása terén. Felhívjuk a francia népet: egyesüljön a béke csatájának megvívására Yves Farge beszéde a francia békemozgaiom országos értekezletén Franciaország minden tájáról össze, azegyült békeküldöttek ezrei előtt nyílt meg vaeérnap délelőtt a párisi Midualité-palotában a francia béke- mozgalom rendtóvüH országos értekezlete. Weil-Halle tanár megnyitó szavai ntán Trés Fargo mondta el nagy figyelemmel hallgatott beszédét. — Amikor a kormány látta, milyen hatalmas sikernek ígérkezik a július 15-re meghirdetett párisi béketalálkozó — mondotta Yvce Farge —, a százezredik békeküldött megválasztása után betiltotta, a versaillesi kapunál lévő ki- állitáai csarnokot pedig, amelyben a találkozót tartottuk volna, a katonaság részére foglaltatta le. — E tervezett találkozó helyett hívtuk azután össze az öthatalmi békeegyezmény kiharcolását célzó országos békeőrtekezletet A kérdés ugyanis olyan fontos; hogy el ítéli leériUn* a, legkisebb incidenst is, amely népünk egységét megtör- I hetné. Yves Farge ezután részletesen ismertette a békemozgalom történetét és eddigi sikereik — E sikerek bizonyítják, hogy a bé. két nem lehet diktálni, hanem csak tárgyalásokkal létrehozni — mondotta. — A békemozgalom harcolta ki a koreai fegyverszüneti tárgyalások megindítását de mit használna ha végetvetnének a 38. szélességi kör tragédiájának, ha ugyanakkor hasonlá tragédiát kém ssítenének elő oz Elbán. Korea felperzselt földje egyszersmin- denkorra elítéli azt az elvet, hogy erőszakkal kell megteremteni a békét. — Válaszúton" állunk: vagy egyesülnek a franciák, vagy eltűnik a föld színéről Franciaország, Mi már választottunk. Felhívjuk az egész francia népet; egyesüljön; hogy megnyerhesse azt az egyetlen csatát; amely ma megnyerhető: a béke csatáját. A francia békebozgalom vasárnapi rendkívüli értekezletén a vezetőség hivatalosan közölte, hogy mos. tanáig kereken 6,584.000 aláírást számláltak meg. Az öttratalmi egyezmény megkötését követelő békefelhívás aláírását és a szavazatok számlálását továbbfolytatják. Az Humanité Dfraanche a július 14-1 fasiszta provokációról A párisi július 144 békef elvonul ás ellen elkövetett fasiszta kihívásokkal íóglalkozva, az Humanité Dimanche megállapítja: e provokációk arra mutatnak, hogy az imperialisták egyre inkább a terrorista módszerekhez folyamodnak. Ilyen körülmények között még nagyobbárányú kihívásokra keriil- hét sor. A fasiszta merényletek értelmi szerzői meg akarják felemlíteni a béke híveinek hatalmas táborát; de ezzel elárulják azt is, hogy mennyire félnek a békemozgalom terjedésétől. E merényletek arra is ürügyül szolgálhatnak, hogy a jövőben betiltsák a hasonló béketüntetéseket, mért úgy szeretnék feltüntetni; hogy veszélyeztetik a közrendet. A szombati eseményeknek két tanulsága van. Először: fokozni kell az éberséget, mert csak harcos kiállással lehet visszaverni a provokációkat. Másodszor: e provokációknak arra kell késztetniük a békeharcosokat, hogy folytassák a béke frontjának kiszélesítését. Jelentés a koreai fegyverszüneti tárgyalásokról A koreai front főhadiszállásának jelentése szerint Július 15 én, koreai idő szerint 13 órakor, háromnapos szünet után sor került a koreai fegyverszüneti tárgyalások küldöttoőgeinek harmadik ülésére. Az üiésen megoldották annak kérdését, hogy Keszon térségét semleges övezetté változtassák, továbbá azt a kérdést, hogy milyen kiterjedésű legyen a térség, ahol a tárgyalások folynak. Ezután folytatták a két fél által előterjesztett napirendtervezet megvitatását. A koreai Központi Távirati Iroda (tudósítója jelenti, hogy az amerjkaí fél a tárgyalások sikeres menetét elősegítő konkrét , javaslatok nélkül érkezett a köszöni tárgyalásokra, líidgway tábornok 15 perccel a tárgyalások kezdete e]ött látta el sürgős utasításokkal képviselőit. Mám ír vezérezredes, a koreai Néphadsereg főparancsnoksága küldöttségének vezetője világos programot ter- ^eszlctt elő a tanácskozásokon és olyan kérdések napirendre tűzését javasolta, amelynek megoldása biztosítja a ko- íeai kérdés békés rendezését. A koreai lapok rámutatnak: a tárgyalások során kiderült, hogy az amerikai fél le akarja venni a napirendről azt a kérdést, hogy a csapatokat vonják vissza a 38. szélességi fokról, továbbá, hogy a külföldi csapatokat vonják ki Koreából, Mint ismeretes — írja a Nodon Színműn —, az egész világ közvéleménye támogatja Maliknak, a Szovjetunió ENSz-beli képviselőjének azt a javaslatát, hogy kössenek _fegyverszünetet Koreában, azsal a feltétellel, hogy a csapatokat vonják vissza a 38. szélességi fokról. Az amerikai félnek a tanácskozásokon tanúsított magatartása arra mutat, hogy nem kívánja a koreai kérdés békés rendezését. A koreai sajtó azt a körülményt is kiemeli, hogy a Li Szín Man-klikk hisztérikus lármát csapott a háború megszüntetése ellen. Ezzel kapcsolatban a Nodon Színműn hangsúlyozza, hogy a népáruló klikk véleményével szemben ; az egész koreaj nép a koreai kér- kés békés rendezése mellett száll síkra s követelik: a koreai népnek adjanak jogot, hogy maga döntsön sorsa felett. A Német Kommunista Fari vezetőségének nyilatkozata r A Német Kommunista Párt vezető- feégének titkársága nyilatkozatot tett közzé-azzal kapcsolatban; hogy a nju- gatj hatalmak „beszüntették“ a hadi- állapotot Németországgal. A nyilatkozót hangwílyozza: a nyugati hatalmak részéről történt lépés célja; hogy elvonja Nyugat-Nómetország lakosságán Uak figyelmét a valóságos helyzetről. Ezzel a lépéssel is elő akarják készíteni a német népet arra, hogy az amerikai és német imperialisták katonai célkitűzései érdekében harmadik világ, háborúban áldozzák fel. A mimet nép boldog fejlődése érdekében a Német Kommunista' Párt követeli: 1. Szüntessék be az üjrafelfegyver- fcéssel kapcsolatos intézkedéseket, vessenek véget azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Adenauer folytat a német zsoldos hadsereg megalakításáról és azoknak az intézkedéseknek, ame yek- nek célja, hogy álcázott katonai egységeket hozzanak léjre. 2. Utasítsák el a Schuman-tervet. 3. Kezdjenek tárgyalásokat Nyugat- és Keiet-Németország képviselőivel, hazánk egységének visszaállításáról. 4. Haladéktalanul kössék meg Németországgal a békeszerződést, amely kimondja az összes megszálló csapatok kivonását Németországból egy éven beiül. Ezek a követelések megfelelnek a& egész német nép érdekeinek és kívánságának — állapítja meg befejezésül a Német Kommunista. Párt nyilatkozata. PÁRTÉLET Tanuljunk a bodroghalmi pártszervezet jó munkájának tapasztalataiból! jó munkát végző pártonkívüliok —« „Vár ránk búza sűrű kalásza, szóljon ünnepi szó! Gépész gépét nótánk kísérje, légy hát víg arató! . . .“ Énekszó száll az országút felett: pöfögő vontatótraktor hatalmas pótkocsiján fiatalok énekelnek. A dal, ami annyiszor elhangzik télen is, őszszol is, most éppen megfelel a határ képének. Köröskörül a sárospataki járásban kötésig érő búza hullámzik a ragyogó napfényben. Számos földön már keresztek egész sorát látjuk a learatott gyönyörű termés helyén. A bodroghalmi dolgozó parasztok földjén is már keresztekben érleli tovább a napfény a búzaszemeket. A községháza falán két tábla — a becsület- és a szégyentábla — beszél a legjobb gazdákról és a hanyag, szabotáló kutákokró). A szégyentáb- lán id. Szabó Lajos, ifjú Szabó Lajos, Medve András* Medve Mihály, Zá- dor István kulákok neve. „Szabotálták a növényápolást, nem teljesítették tojásbeadási kötelezettségüket s az aratást is halogatják“ A dicsöségtáblán Gecse András 5, Kónya András 4 holdas dolgozó parasztok neve: az aratást az előirányzatnál 4 nappal hamarább, csütörtök délig befejezték s felajánlották, hogy segítőnek aratni az állami gazdaság dolgozóinak. Öntudatos szorgalommal aratott Bodroghalom dolgozó parasztsága. Szombaton délben inár a község minden részéről jelentették: befejeztük az aratást; Más híradás arról szólt, hogy Csomós Jáno's elvtárs szombaton délután már csépel! . . . A gyors és jó munka sikere elsősorban u helyi községi, pártszervezet vezetőinek és népnevelőinek érdeme. Fáradhatatlanul végezték és végzik fel- világosító munkájukat. A község dolgozó parasztjai aratási, cséplési s behordási versenyben vannak Vajdácska község dolgozó parasztjaival s — mint a tanácsházán mondják — a versenyt a bodroghalmiak akarják megnyerni! Éppen ezért a biztos győzelem érdekében a pártszervezet támogatja, se gíti, mozgósítja a közös munkában a tanácsot-s a tobtji tömegazer-vozatet., A pártbeli és pártonkívüli népnevelőkkel minden héten Csomós elvtárs, párttitkár megbeszélést tart. Ismerteti előttük az eredményeket és a további feladatokat. Agitációs szempontokat ad a népnevelőknek. Tájékoztatja Csomós elvtárs dolgozó paraszttársait a kiil- és belpolitikai helyzetről is, s felhívja figyelmüket a fokozott újságolvasásra. Szorgalmasan olvassák is a népnevelők a Szabad Népet és Eszakmagyarországot s az olvasottakat felvilágosító munkájuk közben továbbadják. Sasvári János 5 holdas dolgozó paraszt tagjelölt, Novak János és B. Szabó Sándor pártonkívüli középparaszt népnevelők aratás közben felkeresték dolgozó paraszttársaikat s hosszasan elbeszélgettek velük. Elmondották, hogy például Kurucz András párttag a növényápolásban, tojás- begyűjtésben s most az aratásban is első, Csomós János elvtárs pedig elsőnek kezd szombaton délután a esép- léshez és a. gép alól teljesíti beadási kötelezettségét. Ismertették Borsós Györgyné, Vavrek Isvánné MNDSz- asszonyok példamutató tojásbegyüjtési és aratási munkáját is. Hctenkint kétszer-háromszor az esti órákban tartott kisgyüléseken felolvasták az újságból, milyen nagyértékű tanácsokat adott Rákosi elYtárs a parasztküldöttekkel folytatott beszélgetéseiben és milyen határozatot hozott- a Minisztertanács a in. típusú tszcs-k és termelőszövetkezetek jövedelemelosztásáról. A dolgozó parasztok örömmel, nagy figyelemmel hallgatták ezeket az ismertetéseket, sokan hozzá is szóltak. Elmondották, hogy jövőre a helyi ;,Szabadság“ tszcs-hez hasonlóan megpróbálkoznak a kukorica négyzetes vetésével. Helyeselték, a Minisztertanács rendelteiét, amely — mint ifj. Leskó József 12 holdas pártonkívüli dolgozó paraszt is mondta — megszűntei! a tszcs eddigi igazságtalan jöve- lemelosztását. A kommunisták, a népnevelők állandóan figyelemmel kísérik, ki hogyan végzi munkáját. A termelésben élenjáró, öntudatos magatartásukkal kitűnő dolgozókat többször is felkeresik, nevelik; oktatják őket. Ezt a fel- világosító, nevelő munkát elősegíti az is, hogy a község minden párttagja aratási, beadási versenyre hívott egy- egy pártonkívüli dolgozó parasztot, így adnak lendületet a versenynek — és a pártonkívüliek fejlődésének. A éppen azért, mert a pártszervezet fogj lalkozik velük — számosán már kérték is felvételüket Pártunk soraiba, A pártszervezet megbízatásokat ad ezeknek a dolgozó parasztoknak s ellenőrzi, hogyan teljesítik a fonfcev pártmegbizat ásókat. Ifj. Leskó József 12, Kapéri Béla. 9 holdas dolgozó paraszt is kapott megbízatást és jó szervező, agitációs munkával járult hozzá a Kengyel, Árpád, LTjtanya közös szérűjének, a lűzőrség, a közös'behordós s a gyors tarlóhán- tás megszervezéséhez. Hat-hét család összefog és útszakn-- szonkint közösen hordják be a kereszteket s így elősegítik a cséplőgépek: 100 százalékos kihasználását. Azt is biztosították, hogy egy lovasfogat mindig készenlétben legyen s minden, háznál legyen egy vagy több hordó víz, az esetleges tűz oltására. A pártbcli és a pártonkívüli népJ nevelők megfogadták Bákosi elvtárs legújabb útmutatását s felvilágosító munkájuk közben felhívják dolgozó paraszttársaik figyelmét a .tarlóhántásra és a másodnövénybk vetésére is, A község dolgozó parasztjai aratás alkalmával védöbarázdákat szántok, tak, majd másnap hozzákezdtek al tarlóhántáshoz. A községben a ka]áj szosok helyének 25—30 százalékán másodnövényekkel vetik be! Terjesztik a Szabad Népet és Eszakmagyarországot is. Bodroghalombannem menfcgaüőznek azzal, hogy most sok sürgős munka van. Éppen azért, hogy a munka, jobban menjen, aratás idején 4 Szabad Nép és 32 Északin a gyár ország új előfizetővel növelték a pártsajtő oF vasótáborát. A felvilágosító munkát végző dolgozó parasztok figyelme kiterjed a* ipari munkára való toborzásra is. BivJ vid két-három hét alatt 9 dolgozó paraszt és parasztfiatal jelentkezett* hogy aratás; cséplés. behordás után gyárba megy dolgozni. A termelő munka motorja, a Bárt jói dolgozik Bodroghalmon! A jó, pé]j damutató munka gazdag gyümölcsöt hoz mind a bodroghalmiaknak, mind1 egész dolgozó népünknek. KRISTO MAEGIT Varga András vilyvitányi középparaszt írja: Idejében kel! elvégezni a másodvetést, hogy megkétszerezzük eredményeinket Van tíz hold földem. A múltban is sokat törtem a fejem azon; hogyan lehetne még jobban kihasználni; még többet kihozni 1>előle. Persze, akkor senki nem adott segítséget a dolgozó parasztnak, küszködtünk; dolgoztunk, — de nem sok eredménnyel. Ma azonban más a helyzet. A Párt itt nálunk Vilyvitányban is állandóan figyelmeztet: végezzük időben, gyorsan a munkát, mert <j késés nagy kárt jelenthet. így van ez most az aratásnál, esép- lésnél, beadásnál is. He a Párt gondoskodása még sokkal többre is kiterjed. Olvastam Bákosi elvtárs tanácsát: — vessünk minél több másodnövényt. Azt ig megmondta; mit érdemes vetni leginkább. őszintén megvallva; erre eddig még nem gondoltam. Vilyvitányban is az volt a hiedelem, hogy a másodnövény rontja a földet, kiveszi tápértékét. Sokat gondolkodtam ezen és máa már a véleményem. Olvastam és hallottam is arról; hogy a másodnövóny nem veszi ki a löld erejét, de jő tápértékü takarmányt ad, hisz a földből olyan táperőt használ el, amire mondjuk az árpának, vagy búzának ninc-s szüksége. A másodvetéssel kétszeres eredményt érek el. Terem gabona is ugyanazon a földön és több takarmányom lesz télire, állataimnak úgy tudom biztosítani « táperős takarmányha vetek má- sodnövényt is. Igen fontos; hogy minden dolgozó paraszt vessen; hiszen állattenyésztési tervünk megköveteli; hogy növeljük az ország takarmánykészletét. S ha én, a másik; meg a harmadik1, ha minden dolgozó paraszt vet, akkor az már sokra futja. Több takarmány, — még több állat, hús, zsír... és még több trágya; amivel megnöveljük a föld teraiöere- jét. Nagyon bánom; hogy az elmúlt esz. tendőben elmulasztottam másodnörényt vetni; de most és mégimkább a jövő észtén. dobén majd bepótolom. A szövetkezettől kölest igényeltem. Egy holdon vetek ebből és legkevesebb 12 mázsa terményt várok. De lesz legalább két szekér szalmám is; ami igen jól pótolja a réti szénát. Mással is számoltam már. Kölessel teljesíteni lehet a burgonyabeadást. Egy mázsa köles 100 búzalkilőn&k felel meg. A 12 mázsa 1200 búzakilónafe. Az állam 50 forintot fizet egy mázsa kölesért. A 12 mázsa összesen 600 forint. Ennyivel tehát már több hasznot hozott a földem. De a másodvetés hasznossága nemcsak ebben van. Ea kölest vetek és ennyi terem, nemcsak ín. dóm teljesíteni a burgonyabeadástj takarmányom is marad, sőt el is adhatok, no meg hántolva enni is jó ez. Persze; a jó termésnek jó műnk« az alapja. Az első én legfontosabb feladat Jő magágyat készíteni. Ezért aratás után nyomban Szántani kell a tarlót. Most még tele van a talaj nedvességgel, por. hanvós a szántás és néhány nap alatt kikel az elvetett mag. | Jómagam elhatároztam, hogy mihelyt azon a területen; ahová másodnövényt vetek; levágom a gabonát és keresztben rakom, nyomban szántok is. Most; szerdára végzek minden aratnivalóval, péntekig,, szombatig „ másodnövényt; a kölest is elvetem. Jövőre még többet fogok vetni, nem fogok ingadozni; mint most iá egy keveset. Hiszen sose jár rosszul; aki a Pártra hallgat. Tudom; hogy én se fogok rosszul járni. Verseny, re hívtam a másodnövény mielőbbi elvetésében Bállá Sándor gazdátár. sómat. Ajánlom minden dolgozó ‘parasztnak; hogy vessen máeodnövényt; még néni1 késő; ha idejében meggondolja és hozzálát a munkához. „Felhívom dolgozó paraszttársaimat, vessenek több másodnövényt !“ A napokban hallottam róla, milyen tanácsokat adott Rákosi elvtárs a nála járt dolgozó parasztoknak. Igen felfigyeltem rá. hogy azt mondottat ha másodnövényt vetünk, olyan a föld, mintha megkétszereznénk, mintha valamiből mégegyszer annyi volna. Ezeket az útmutatásokat követni fogom. Rákosi elvtárs ajánlotta; hogy elsősorban kölest és száznapos kukoricát vessünk. A köles jól fizet, és igen hasznos. Állattenyésztési tervünket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha nagymennyiségű takarmányt biztosítunk. Ezt pedig csak másodvetésü növényekkel tudjuk elérni. Nekem most van 18 kiló kölesem. Aratás után a talajt azonnal megművelem és elvetem, mert így a növény jó nedves földbe kerül és h/unar kikel, szépen fejlődik. Tudom, hogy a másodvetésnek előnye még az is, hogy nincs rá beadási kötelezettség. En ugyan a. köles tormásét is beadom az államnak, mert jól fizetnek érte. A pénz pedig mindig jól jön a háznak Nagyon sajnálom, hogy most százn-rpos kukoricát nem vetek, az ón hi' báni, mert nem gondoskodtam erről a vetőmagról. De jövőre ezt bepótolom. Amit a másodvetésről tudok, nem tartom meg magamnak, hanem elmondom dolgozó paraszttársaimnak. Arra hívom fel őket. hogy minél több másodvetést vessenek — ha nem tudnak száznapos kukoricát, vagy kölest; akkor másfajta másodnövényt—.mert takarmányt biztosítanak ezzel álla* tajk számára, még több jövedelmük lesz, meg tudják javítani földjük minőségét ö IT>, TOTE ISTVÁN Szalas^ad i
