Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-17 / 164. szám
ÉSZAKNAGMORSMG r Megkezdték a III. számú új kohó építését a Diósgyőri Kohászati Üzemekben Varga András vllyvitúnyi középparaszt levele a másodvetésröl AZ M D P BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam — 164. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 július 17, kedd A Megyei Pártbizottság távirata a tokaji járás kommunistáihoz és párton kívüli dolgozóihoz Jártai Pártbizottság Tokaj A Megyei Pártbizottság nevében kommunista üdvözletemet küldöm a Járási Fártbizottságnak, a tokaji járás kommunistáinak és pártonklvüli dolgozóinak hazafias tettükért, hogy a megyében elsőként vasárnap estére befejezték a békearatást, elvégezték az őszi kalászosok aratását. Igaz hazafi módjára válaszoltak az elvtársak és a pártonklvüli dolgo- Eők hazánk ellenségeinek, a háborús gyújtogató imperialistáknak, a tito- fasisztáknak és belső ügynökeiknek, a hazaáruló Grősz-bandának. Megmutatták a járás dolgozói, hogy tettekkel pecsételik meg hókét követelő aláírásukat. Biztosak vagyunk abhan, hogy a tokaji járás dolgozói a másodvetésben £s a békebegyüjlésben is példát mutatnak megyénk többi járásának és a gép alól túlteljesítve beadási előírásukat, sikerre viszik a békebegyüjtést. A Megyei Pártbizottság nevében: HARMATI SÁNDOR, a Megyei Pártbizottság titkára. Elvégezte a tarlóhántást, az előirányzott 20 százalék helyett 35 százaléknyi területen vetett másodnövényeket a boidogkőujfalui „Kossuth“ tszcs Egyre több község jelenti a többi járásból is, hogy teljes egészében végzett az ősziek aratásával. Olaszliszka és Zalkod szintén teljesen készen van az ősziekkel és már csak a zab levágása van hátra. Befejezte az ősziek aratását a ricsei járásban Révleány- vár, a szerencsi járásban Taktakenéz, sőt. az ózdi járásban is két község: Csokvaomány és Jjénárddaróe is. A mádi, a mezözombori, a tállyai, a le- gyésbényei és a monoki „Kossuth“ ugyancsak végzett az aratással. Ez utóbbiban különösen jól szervezték meg a munkát, bevonták a termelőszövetkezet •I minden egyes tagját és családtagját. Nagy lelkesedéssel már reggel 3 órakor elkezdték a munkát é5 este 10-ig' dolgozlak. Kiemelkedő eredményeket értek el az aratási munka elvégzésében a boidogkőujfalui „Kossuth“, itszes tagjai, akik nemcsak az ara^ssal, hanem a tarlőhántással is végeztek, másodvetésüket az előirányzott 20 százalék helyett 35 százalékra teljesítették. A csoport tagjai megfogadták, hogy július 30-ig 100 százalékig ieljesltik egész évi termény- beadási kötelezettségüket. Vannak azonban olyan községek, ahol még mindig nem javították ki a hibákat. Vizsoly és Hejce községekben nem végzik teljes ütemben az aratást, holott a gabona halárukban teljes érésben van már. Lemaradás van Miskolc városban is, ahol az egyéni dolgozó parasztok a búza aratását még csak 52, a tavaszi árpa levágását 40 százalékban végezték el, csupán a rozs aratása áll' 90 százalékban. Miskolc határában még csak 30 hold tarló és 20 hold másodvetés van. A szerencsi járásban eddig már 455 holdon tarlót buktattak és 162 hold másodvetést végeztek. Több helyen szép példát mutatlak a tanácstagok a munkában. Tarcalon a VB titkár munka után feleségével elment aratni és példamutatásának az crodménye az volt, ltogy Nagy Gábor ő holdas. Komáromi Gábor 12 holdas, Csegö János 6 holdas dolgozó paraszt nemcsak az arttást, hanem a tax- lóhántást is befejezte. Tokajban és Bodrogkisfaludban a DEFOSz elnök és titkár a vezetőségi tagokból brigádot alakított, amely learatta az özvegyek és öregek kalászosai^ Leplezzük le, verjük vissza keményen az osztályellenség kártevő kísérleteit! ' Dolgozó parasztságunk ae utóbbi »apókban fokozott éberséggel leplezi Je az osztályellenség, a kulákok kár- Jevcseit. Bodrogkisfaludon Radványi János 60 holdas, Fazekas József 28 holdas, Radványj Andrásné 30 holdas kulákokat feljelentették, mert nem kezdték el idejében gz aratást- Tarcajon Hodas Kálmán kulik készakarva elmulasztotta az aratást, kiderült, hogy feketevágást is követett el. Sátán Meggyesi Ferenc katolikus pap Szembehelyezkedve egyházi hatóságá- ítak intézkedésével is, vasárnap két misét tartott, csakhogy akadályozza az aratást. ■ Sajőszentpéteren Sáfrány kulák nem gondoskodott idejében cséplőmunkásokról, hogy szabotálja a békearatást. A falu dolgozóinak még fokozottabb éberségére van szükség, hogy visszaverjék ,a kulákok kártevő szándékait, Oda kell hatniok, hogy minél jobban kiszélesítsék a párosversenyt, mielőbb befejezzék az aratást, a behordást, elvégezzék a tarlóhántást, másodvetést és a csépiéit, hogy idejében eleget tegyenek a nép állama iránti kötelezettségüknek. Ónodon Gajdán Lajos 195 kg. helyett 975 kg. búzát, 94 kg. helyett 359 kg. árpát adott be 1 Öntudatos dolgozó parasztjaink mind nagyobb számban tesznek eleget beadási kötelezettségüknek, A mádi dolgozó parasztok a napokban kis- jgyüléseket rendeztek, amelyen vállalták, hogy beadási előírásukat a gép alól fogják teljesíteni. Hudák József Ü holdas dolgozó paraszt már állta is h szavát, kenyérgabona előírására 10 Imétermázsa búzát adott he. Barcsai József 3 holdas és Révész László 5 holdas dolgozó parasztok ' fejadagukon és veiőmagsztikség- | létükön felül minden feles termé- i nyűket, az utolsó szemig beadták ^ a szövetkezeti raktárba. Ónodon Gajdán Lajos 4 holdas dolgozó paraszt, DEFOSz titkár mutatott személyes példát. Kenyérgabona beadási kötelezettsége csupán 195 kg volt, de ő 975 kg búzát, 94 kg takarmánygabona előírására pedig 359 kg árpát adott be. Napról-napra több lelkes felajánlás születik dolgozó parasztságunk körében a terménybeadás teljesítésére. Kajlán Bertalan 13 holdas révleány- várl dolgozó paraszt versenyt indított a faluban a beadás teljesítésére. O maga 500 százalékos, Gönczi Antal 250 százalékos teljesítést vállalt. Augusztus 20-ra 300 százalékos beadást vállalt a cigándi két termelőszövetkezet 1 A lácai dolgozó parasztok versenyre hívták a zemplénagárdiakat és meg" fogadták, hogy augusztus 20-ra 115 százalékos teljesítményt érnek el. JA páciniak a eigándiakat hívták versenyre 120 százalékos teljesítésért, fcajáncz Jenő Örhegytanyán 130, Bodnár István és Pataki István Dámócon 155 százalékos teljesítést vállalt augusztus 20-ig. A cigándi „Petőfi" és ,.Kossuth" termelőszövetkezetek tagjaj megfogadták, hogy augusztus 20-ra előírásuk háromszorosát adják be. Zalkod község földművessaövetke- zete a tagság javaslatára a megye valamennyi földmüvesszövetkezetét versenyre hívta a minél jpagasabb beadási tejjesítésgrt, _ e Az Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaság Állami Tervbizotlságának és Statisztikai Hivatalának jelentése az OSzSzK negyedik (háború utáni első) ötéves tervének teljesítéséről (1946-1850) Az OSzSeSzK népgazdasági helyre- állításának és fejlesztésének 1946-tól 1950-ig terjedő évekre szőlő háború utáni ötéves tervét, amelyet az OSz SzSzK Legfelső Tanácsa 1946 júniusában fogadott el, a Szovjetunió kormánya és személyesen Sztálin elvtárs állandó segítsége eredményeképpen sikeresen teljesítették, a legfontosabb tervfeladatokat jelentősen túlteljesítették. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt ötéves terv teljesítése során az OSzSzSzK jelentős sikereket ért el az ipar helyreállítása és fejlesztése terén. Az ötéves tervben 1950-re megállapított ipari termelési színvonalat határidő előtt — az 1949. év negyedik évnegyedében — elérte. Határidő előtt teljesítették az ötéves tervet Moszkva és Leningrád ipari üzemei. Az Ural, Szibéria és a Volgamente ipara tovább fejlődött és 1950-ben 2.8-szor annyit termelt, mint a háború előtt. A háborús károkat szenvedett vidéken a vas- és színesfémkohászati üzemeket, a szénbányákat, olajkut-akat, villanytelepeket, gépgyártó és vegyiüzemeket, építuanyagipari, könnyűipari, élelmi- szeripari és egyéb iparágakhoz tartozó ipari üzemeket új technika; alapon állították helyre, Az ötéves terv előírta, hogy a köz- társasági és a helyi ipar össztermelésének 3i)50-ben — az ötéves terv utolsó évében — 23 százalékkal kell felülmúlnia a háború előttj 1940-os év színvonalát. Ténylegesen 1950-ben az ipari termelés 37 százalékkal volt több, mint 1940-ben. Az ötéves terv évei alatt a köztársasági és helyi jpar ipar valamennyi ágát magasabb technikai színvonalon állították helyre és ezek az iparágak jelentősen továbbfejlődtek. A köztársasági és helyi könnyűipar az ötéves terv évei folyamán a termelt cikkek választékában elérte a háborúelőtti színvonalat és új cikkek tömeg- gyártását sajátította el. A köztársasági és helyi ipar üzemeiben meghonosították az élenjáró technikát, ami lehetővé tette a s°k munkát igénylő és nehéz munkafolyamatok gépesítési színvonalának emelését az iparban és az építkezésben. A munkások munkájának termelékenysége a köztársasági állami iparban és helyi iparban 1950-ben 22 százalékkal emelkedett 1940-hez viszonyítva, Az OSzSzSzK népgazdaságának minden ágában egészében túlteljesítették az állami beruházási tervet A jelentés ezután áttér arra, hogy mezőgazdasági téren hogyan teljesítették az ötéves tervet és megállapítja, hogy az elmúlt ötéves terv során nagy sikereket értek el a mezőgazdaság továbbfejlesztésében és a kolhozok tár- sadalmaritott gazdaságának erősítésé-1 ben. A mezőgazdaság anyagi-technikai bázisa megnövekedett és emelkedett a gép- és Uaktorállomások szerepe a kolhozok termelésében. A gabonanemüek vetésterület© az ötéves terv során 28 százalékkal növekedett — ezenbelül a búza vetés területe 71 százalékkal. A gabonanemüek terméshozama 1949-ben és 1950- ben túlhaladta a háborúelőtti színvonalat. Az iparj növényei vetésterülete az ötéves terv alatt 64 százalékkal növekedett. Jelentékenyen, megnőtt a» ipari növények terméshozama, A zöldség- és . dinnyefélék, valamint a burgonya vetésterülete 1950-ben 1940-hez viszonyítva 13 százalékkal emelkedett, a burgonya, terméshozama túlhaladta a háborúelőtti színvonalat. Az ötéves terv alatt jelentékenyen megnövekedett a gyümölcs, valamint a szőlő termesztési területe. Állattenyésztés terén haszonállatok és baromfi szempontjából a kolhozok, túlhaladták a háborúelőtti színvonalat. A növekedés szarvasmarhánál 21 százalék, a juhoknál és kecskéknél 21 százalék, sertéseknél 49 százalék, baromfinál a növekedés kétszeres. 1940- hez viszonyítva a haszonállat és baromfiállomány egészében a gazdaság minden kategóriájában megnövekedett. Emelkedett a mezőgazda- súg gépesítésének színvonala A gép- és traktorállomások traktor- parkjának kapacitás« 75 százalékkal növekedett, a kombájnok száma pedig 30 százalékkal, Nagy munkát végeztek a mezővédő erdőültetvények létesítése terén. A természetátalakítás sztálini tervét végrehajtva az OSzSzSzK európai része sztyeppes és erdősztyeppés vidékeinek kolhozai, szovhozai, gép- és traktorállomásai, erdőgazdasági és erdővédő állomásai 3940—1950-ben több mint 800.000 hektár területen telepítettek és ültettek védőerdöket. A szovhozok- ban bővült a gazdasági növények vetésterülete. Az OSzSzSzK szovhozügyi minisztériumához tartozó szovhozok alapjában véve befejezték a legfontosabb mezei munkák gépesítését: 1950- ben a szántás 99 százalékát traktorok végezték és a gabonanemüek 97 százalékát kombájnokkal aratták, a szarvasmarhaállomány az ötéves terv alatt l.S-szeresére, a juh és kecskeállomány 1.8-szeresére növekedett, a sertésállomány pedig megháromszorozódott. A mezőgazdasági termelés emelkedése és a piacra, kerülő tennékmenynyiség növekedése lehetővé tett©, hogy biztosítsuk a lakosság megnövekedett élelmiszorszükségletének kielégítését, lehetővé tette továbbá, hogy emelkstV jók a kolhozok Ó3 kolhozparasztok jő-* vedelnie és végül, hogy szilárd nyersanyagbázist teremtsünk a könnyű- és élelmiszeripar további fejlődéséhez. Az OSzSzSzK gépkocsiszállításiigyi minisztériuma gépkocsiparkjának 1e- herforgalma 1950-ben 1940-hez vjszfw nyitva több mint háromszorosára emelkedett — állapítja meg a továbbiakban a jelentés. Az ötéves terv esStendei alatt «á autóbusz- és tari-állomány majdnem ötszörösére növekedett. A köztársasági és helyi jelentőségű keményburkolatú gépkocsiul,ak hossza 3950 végéig 1940-, hez viszonyítva 26 százalékkal növekedett. Túlteljesítették az ötéves terv előírását a kis folyókon új víziutak megnyitására és azokon történő áru^ szállításra vonatkozólag. A kis folyókon megnyitott víziutak hossza az öfc-s éves terv ideje alatt 12.209 kilométerrel növekedett. Az ötéves terv esztendei alatt helyreállítottuk és továbbfejlesztettük’ a postát, távírót és a rádiót. A jelentés a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy hogyan teljesítették az ötéves tervet & nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése terén és megállapítja, hogy az OSzSzK SzK-ban. miként az egész Szovjetunióban nem volt és nines is munkanélküliség. A népgazdaságban foglalkoztatott I gazdaságból származó jövedelme *8munkások és alkalmazottak száma j vekedésében. Jelentékenyen megnőve1950 végéig 1940 végéhez viszonyítva 24 százalékkal* növekedett. Tovább javult a lakosság anyagi helyzete, ami kifejezésre jutott a munkások és alkalmazottak pénz- és reálbérének emelkedésében; valamint a parasztoknak mind g társadalmasított kolhoz- gazdaságból, mind a háztáji és egyéni kedtek az államnak a dolgozók kulturális és társadalmi céljaira fordított kiadásai. A nép anyagi életszínvonalának emelkedésével egyidejűleg a háború utáni időszakban további fejlődést érj tünk el a kultúra, tudomány és művészet terén. Az ötéves terv alatt jelentős sikereket ériünk el közoktatási téren Biztosítottuk a gyermekek általános kötelező oktatását hét éves kortól kezdve. Az elemi hétosztályos és középiskolák hálózatának kiszélesitése terén a tanulók létszámának szempontjából túlteljesítettük az ötéves terv előírását. Az ötéve3 terv alatt körülbelül 8000 városi és falusi iskolát állítottunk helyre és építettünk, melyben több, mint egymillió gyermek tanul. Az elemi hétosztályos és középiskolákban a munkások és falusi ifjúság iskoláiban, a technikumokban és egyéb középiskolákban 1950 végén 20.6 millió volt a tanulók létszáma. A szövetségi és köztársasági főiskolákon az OSzSzSzK területén 1950- ben 800.000 főiskolai hallgató tanult. A háború előtti időhöz viszonyítva je. lenfékenyen megnövekedett a gyermekintézmények száma is. A kulturális és népművelési intézmények háború előtti hálózatát helyreállítottuk és túlhaladtuk a háború előtti színvonalat. 1950 végén a különböző rendeltetésű könyvtárak száma 203.000 volt, könyvállományunk meghaladta a 470 millió példányt. Ebben nincsen benn a városi gs falusi értet- miség; . továbbá a munkások és kol- hozparasztok magánkönyv tárainak könyvállománya. A járási kultúrházale száma 1940-hez viszonyítva 39 százalékkal emelkedett. A falusi klubok száma jelentősen túlhaladta a háború előttit. A vetítőberendezések, filmszínházak és vándor filmvetitőberenw dezések hálózata 1950 végéig 1940-he© viszonyítva 1.5-szeresére növekedett. A gyógyintézetek hálózata kiszélesedett és tovább javult a lakosság egészségügyi - ellátása. A kórházi ágyak száma 1950-ben 1940-hez viszonyítva 23 százalékkal növekedett. A városi és falusi szülőotthonokban levő szülőágyak száma túlhaladta a háború előtti színvonalat. Az anya- és gyermekgondozó hálózat 1940-hez liszo- nyitva 1.5-szeresére növekedett. Hely- leállítottuk és kiszélesítettük a szanatóriumok hálózatát. Az orvosok szám« 3950-ben 1940-hez viszonyítva 80 százalékkal növekedett. Sikeresen fejlődött a szovjet kedelem is. 1947-től 1950-ig a kormány károm ízben szállította le a tömegfogyasztási cikkek árát és létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy 1951 március elsején újabb árleszállítást lehessen végrehajtani. Ez a munkások, alkalmazottak és értelmiség reálbérének komoly emelkedését biztosította, továbbá azt eredményezte, hogy a parasztoknak az olcsóbbá tett iparcikkek megvásárlására kisebb ösz- szegeket kell fordítaniok. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma 1950-ben je. lentősen felülmúlta a háború előtti színvonalat. 1950-ben az állami és szövetkezeti üzletekben több árút adtak el; mint 1940-ben, különösen húsból, hentesáruból és haltermékekből, állati és növényi zsiradékból és egyéb «tirádákból, cukorból, cukrászkészítményekből, lábbeliből, pamut- és gyapjú; selyem és lenszövetekbői, harisnya- és zoknifélékből. A háború előtti színvonalhoz viszonyítva a. lakosságnak több órát, rádióvevökészüléket, varrógépet, kerékpárt, motorkerékpárt, villamos háztartási cikket és egyéb kut- túr- és háztartási cikket adtak el. Jelentősen megnövekedett a kolhozkeres, kedelem volumene. A kolhozpiacokon a jegyrendszer eltörlése és a pénzreform végrehajtása után csökkentek az árak. Széles körben kibontakoxoít a lakásépítés Az állami üzemek, intézmények és helyi szovjetek, valamint a városi és munkástelepek lakossága állami hitel segítségéve] az ötéves terv alatt 60 millió négyzetméter lakóterületű lakóházat állított helyre és épített. Ezen fejül a falvakban 1.300.000 lakóháza! állítottak helyre és építettek fel, Nagy munkát végeztek a közüzemek helyreá! ítása és új közüzemek építése terén. Az ötéves terv alatt 161 városban és munkástelepen állítottak hely- re, vagy építettek újonnan vízvezetéket, 100 városban a munkástelepen télesítettek csatornahálózatot és 18 városban létesítettek villamos éa train
