Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-10 / 158. szám

r "Kedd, 1951. 0rl Július hő 10. ÉSZAKM AGYÄROR SZÁ C $ Nagy lelkesedéssel ünnepelték meg vasárnap a Szovjetunió Légierőinek Napját Káprázatos légi díszszemle a tusinói repülőtéren ' A szovjet nép vasárnap ülte meg' fegyik legkedveltebb hagyományos ün­nepét, a Szovjetunió Légierőinek Nap­ját. A moszkvai ünnepség színhelye .a tusinói repülőtér volt, — jelenti a moszkvai rádió. A moszkvaiak ezrei özönlöttek kora reggeltől kezdve az összes útvonalakon a tusinói repülő­kor felé. 1 ­Az ünnepségen. a kormány páholyban megjeleni Sztálin elvtárs, valamint n Párt és a kormány vezetőig A moszkvaiak nagy lelkesedéssel üd­vözölték a nagy Sztálint. Húsz tüzérségi dísz-össztűz adta hí. Ml a légi díszszemle kezdetét. Meg- kapóan gyönyörű, rendkívüli látvány tárult a né^ők szeme elé. A levegőben elvonultak a szovjet légierők repülőinek zászlóját vivő gépek: elő,’ a vezérgépen zászló a nagy loszif Visszárionovics Sztálin arcképével. A Komszomolszkaja Pravda közli Vaszilij Sztálin gárda-rcpülőaltábor- nagy cikkét a Szovjetunió Légierőinek Napja alkalmából. Vassilij Sztálin foglalkozik a Szov­jetunió Légierői történelmének fő sza­kaszaival; majd hangoztatja, hogy a szovjet repülés a háború utáni évek. ben fejlődésének új szakaszába lépett. A Szovjetunió repülőiparának kon­Ezután a repülőgépek újabb csoportja következett, amelyek az egész haladó emberiség szívéhez oly közelálló sza­vakat írták a levegőbe: Dicsőség Sztálinnak“, A sportrepülők egymást gyorsan váltva műrepülést hajtottak végre; majd 25 repülőgép osoportrepülést mu­tatott be. Mintha csak láthatatlan fo­nál kötötte volna össze a gépeket, a vezórgép után a legnagyobb pontosság­gal hajtották végre a legbonyolultabb gyakorlatokat- Utánuk a női repülők és a lökhajtásoa repülőgépek vezetői mutatták be művészetüket a Moszkva feletti égen. Az ünnepség befejezéséül a bátor szovjet ejtőernyősök egyéni és csoport­ugrásokat mutattak be, különböző tí­pusú repülőgépekből, különböző magas­ságból és különféle helyzetekből. A repülőünnepség mintegy két óra hosszat tartott. srtruktorai, mérnökei és munkásai újabb sikereket érnek el a repüléstudomány és technika fejlesztésében. A Sztálin-díjjal kitüntetettek dicső soraiban minden év­ben megtisztelő helyet foglalnak el a repülés terén tevékenykedő szovjet tu­dósok és gépszerkesztők. A szovjet re­pülök kitartóan elsajátítják a harci technikát; fokozzák a repülés-kultúra színvonalát; tanulmányoznák a Nagy Honvédő Háború tapasztalatait; növelik az egységek és osztályok harci készsé­gét. A szovjet repülök — hangzik a to­vábbiakban a cikk — a világon elsőnek sajátították el a csoportos repülés ma­gasfokú művészetét lökhajtásos repülő­gépeken. A harci és politikai kiképzés­ben. a repüléstechnika elsajátításában elért sikerekért a háború utáni évek­ben sok repülőt tüntettek ki a ov- jetuniő érdemrendjeivel és érdemjelei­vel. A háború befejezése óta komoly si­kereket ért el a Szovjetunió polgári légiflotiája. A polgári légiflotta piló­tái és mérnökei, repülömechanikusai és technikusai aktívan^ bekapcsolódtak a nagy építkezésekkel kapcsolatos mun­kába. A Volga, a Dnyeper és a Don partjain, továbbá a Kara-Kumpuszta- ság homokvidékein fnívó építkezések­ben az első sorokban vesznek részt a szovjet repülők, A szovjet népnek a Szovjetunió légi­ereje iránti szeretetét fejezi ki az — hangsúlyozza Vaszilij Sztálin —, hogy megalakult és fejlődik a DOSZAV. Az ifjak és lányok ezrei űzik és sikeresen sajátítják el a repülösportot anélkül, hogy elszakadnának a termelőmunkától és dicsőséget aratnak; mint a világ legjobb repülösportolói. Nemrégiben a repülösportbizottság csupán egy hónap alatt 45 új összszövetségi repülési re­kordot állapított meg és 23 rekordró1 szóló adatokat küldött világrekordként való megállapítás céljából a Nemzet­közi Repülőszövetségnek. VasziJIj Sztálin gárda-repülöaltábornagy cikke Learatta kalászosai nagyrészét megkezdte a tarlóhántást és a másodvetést Tóth József cekeházai középparaszt Ezévi gazdag termésünk betakarí- fásának nagy feladata: idejében, szemveszteség nélkül learatni a gabo­nát; nyomban elvégezni a tarlóhántást, elvetni a másodnövényeket, időben ele. get tenni az állammal szembeni köte­lezettségeknek. Igen jó példát mutatott ebben Tóth József 14 holdas cekeházai középpa- Iraszt. Úgy beszélnek róla a falúban, mint a legjobb dolgozóról, a legjobb gardá­ról. S az elismerésre méltó is Tóth Jó­fesef. Csak az elmúlt esztendőre vissza, tekintve; p nevét mindig az ff.cn olvashatták a 1 versenytáblán, akár szántásról, vetés. ! ről, aratásról, tarlóhántásról,- vagy más egyébről volt szó. 5A jó gazda, gondosságával és alapossá­gával figyelme mindenre kiterjed. Jel­szava: mindent mindenkor a maga ide­jében. S amit nem mond cl, de amit a faluban mindenki igazol — jól is tel­jesíti ezt. Ott kezdődik eredményének 'titka"; Rogy Tófti József tanul. Elveti a régi, elavult szokásokat, Hz flj felé figyel. A Párt; Rákosi elv­ié rs szava, útmutatása meglátszik jó In unkáján. A növényápolást időben elvégezte, 'A Vetőgéppel elvetett kukoricát háromszor kapálta. Meg is látszik a jó munka (eredménye, összehasonlította a többi egyéni gazda kukoricájával a sajátját Ős büszkén látta; hogy as övé jobban fejlődik) jobban \ hányja a csövet, mint azőké, akik | később kezdtek a növényápoláshoz és ' nem adták meg a talajnak azt; amit •megkívánt. {Tavaly aszályos esztendő volt, aránylag mégis jő termést aratott; az idén gaz­dag kukoricatermést vár. Időben jól tue gművelt mindent; megadta a gondo­zást valamennyi növénynek*. Mikor közeledett az aratás, sűrűn látogatott ki a határba; figyelte; hol kezdheti a munkát. Aratási tervet ké­szített, hogy folyamatosan, zökkenő nélkül dolgozhasson. Tervét máris túl. .teljesítette. Vasárnap égést családjával dolgozott; «dig van már néhány négyszögöl Iákon álló gabonája. At az elhatározása, hogy éppúgy; mint tavaly; Julius 22-ig az idén is teljesíti a beadási kötelezettséget. Szavát be is váltja. Most is szem- Veezteség nélkül arat. Kihasználja az időt, nehogy elkéssen valamivel. A gon­dos gazdához méltóan már előre tudja; miből mennyit várhat és tudja azt is; hogy a késés milyen veszteséget jelen­tene neki és az országnak. Búzából tavaly 4 holdról 3S mázsát ara­tott, most 52 mázsára ezámít. Ha késne; legkevesebb £0 százalék azmreeztepég­gel vágná le a gabonát — számolta ki valamelyik nap. Az 52 mázsánál ez a veszteség 10 mázsa 40 kg. Háromtagú családja részére a fejadag 7 mázsa £0 kg, marad tehát 3 mázsa 20 kiló búza. Ez csaknem elegendő lenne vetőmagnak a 4 holdra. Ha nincs vesztesége, okkor az 52 mázsából 41 mázsa 60 kg marad, a fejadagon és vető­magon felni., Ebből teljesíti köte­lező beadást ég ami marad; azt „C“ vételi jegyre beadhatja. A búzát 60 forintos mázsánkinti áron veszi át az állam. Ezért a mennyiségért kap 2496 forintot. Ugyanakkor a ren­delet intézkedik arról is, hogy aki augusztus 20-ig teljesíti kötelezettségét; az mázsánkint 4 forint gyorsbeadási jutalomban részesül. Ezzel együtt te­llát . i T' I ■ i 2662 forint 40 fillér üti a markát. Ilyen számítást csinált az árpánál is. 3 holdról 36 mázsára számít. 20 száza­lék veszteség; 7 mázsa 20 kg lenne. Ez a mennyiség ; i'.jjj H|g|,| elegendő agy befogott sorté* hizlalásához 5 hónapon át, amely idő alatt a sertés 180 kg-ra hí­zik fel. ’i • ■ * Sajószentpéteren vasárnap délelőtt a Népszava szerkesztősége a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, valamint a Bá­nya. és Energiaügyi Minisztérium rende­zésében a borsodi szénmedence hánya­vállalatai újító tanácskozást tartottak, A tanácskozáson resztvettek * bükk- aljai, szubavölgyi, diósgyőri és ózdi bányavállalatok újítási megbízottai, kiváló újítói, valamint a minisztérium, a Me­gyei Pártbizottság, a Járási Pártbizottság cs a területi bányász szakszervezet kül­döttei. Az elnökség megválasztása után Dusik József elvtárs, a Bükkaljai Szénbányák vállalatvezetője tartott beszámolót. ­Rámatatott, hogy az újitómozgalom kiszélesítésével a bányaiparban is fel lehet tárni a rejtett tartalékokat. Hangsúlyozta, hogy az újítások szé­leskörű alkalmazásával fokozni le. het a munlca tervszerűségét. A hiányosságokról szólva megállapí­totta, hogy az üzemek műszaki dolgozói még mindig nem kapcsolódtak be kellő mértékben a nagyfontosságú újítómozga­lomba, nem adják meg rendszeresen a szükséges támogatást az újítóknak. Pl. Gajdos Ferenc, a herbolyai bánya üzemvezetője az újítómozgalmat mellékes kérdésként kezeli s emiatt sok igen értékes kezdeményezés — még, mm& som odőstdc mg* *( Ezek a példák is igazolják; hogy az időben végzett munka mekkora veszte, ■'égtől kiméli meg a falu dolgozóit. Ezért látott neki Tóth József nyomban aratás után a tarlóhántásnak is; mert mint mondja: •— Egy szántás egy kenyér, két szán­tás két kenyér, három szántás három kenyér! Minél többször munkálja meg' a talajt az ember; annál gazdagabb ter­mésre számíthat. A tarlóhántásnak abban van igen nagy jelentősége; hogy a gyommagvak gyorsan á földke kerülnek és gyorsam kinőnek. Ve mire kikelt a gyom, jön a mély­szántás ideje, a gaz lekerül a föld alá és trágya lesz belőle. A tarlóhántást azért is időben kell vé­gezni; mert ezzel megakadályozzuk a föld kiszáradását. Végül arról beszél Tóth József; hogy másodveteményeit; a 2 hold mu­hart és 200 négyszögöl csalamádét e hét közepéig elveti. Ezzel biztosítja állatainak takarmányszükségletét. így dolgozik Tóth József cekeházai középparaszt; hogy jó termésének min­den szemét megtartva, családjának és hazájának javára fordítsa. Ott, ahol felkarolják az újítómozgalmat, ott jelentősen emelkedik a termelés is, mint ahogy ez a kondói bányaüzemben történt, — íejezti be beszédét Duzsik eb-tára. A felszólalások során Urmösi Lajos bányamérnök beszámolt a Bükkaljai Szén. bányák vezetősége által kidolgozott új fejtési eljárásról, melyet a binfalvai üzemben alkalmaznak. Részletesen ismer­tette a kondói bányában alkalmazott kamarafejtést. Stefin József elmondta újítását: A frontfejtésnél a kalirkaácsolalhoz nemcsak hosszú fát használ, hanem a kalíckába 30 cm-es tompot épít be. Ezzel az eljárással egy kalitkánál, ahol eddig 20 darab bányáját hasz. náltoJc fel, most csak 12-t kell fel­használni, Honyecz Ferenc vájár, az Ózdi Szénbá. nyák küldötte arról az újításáról számolt be, mellyel ereszkékben levő víz ki­szivattyúzását teszi lehetővé. A szivattyú csővezetékét egy-egy darab cső beillesz­tésével hosszabbítja meg s így nem kell a szivattyút gyakran lejjebb vinni. A felszólalásokat Dozsik József elvtárs foglalta össze, kérte az értekezlet részt­vevőit, hogy a hallottakat mondják el munkatársaiknak, hogy az újitómozgalom széleskörű alkalmazásával a borsodi szén. medence dolgozói is eleget tudjanak únüt váliuiáÉ&ikjuk« *1 " Megyénk bányászai „Népszava-tanácskozást“ rendeztek az újitómozgalom kiszélesítésére Megérkezett Moszkvába a magyar parasztküldöttség A Szovjetunió Mezőgazdasági Mi niszlériumának meghívására hétfőn 200 tagú parasztkti.döttség érkezett Moszkvába. A kúdö.tséget a Moszkva—kievi pá yaudvaron Ivan Sztrelcov, a Szov­jetunió mezőgazdasági miniszterének heiyeitese, a minisztérium vezetőállásű tisztviselői, tudósok, valamint a Ma­gyar Népköz ársaság nagykövetségé nek képvise ői fogadják. Dögéi Imre, a küldöttség vezetője a TASZSZ iroda tudósítója előtt a többi között kijelentette: • Szovjet fődön utazjunk és láttuk aú érő gabona.érmést- Nemcsak a nagy-» városokban, de a vidéken is látluk aa új épí kezéseket, — lakóházakat, vil-i lantost viilanyerötelepeket és pálya-* udvarokat. Mindez a szovjet ország békés törekvéseiről és arról tanúsko­dik, hogy a szovjet kormány gondosa kodik népének«jólétéről és boldogsá­gáról. Dögéi Imre végül kijelentette, hogy, a magyar kü döitség a Szovjetunióban testvéri fogadtatásra lalált. A tanácstagok beszámolója elé SZTÁLIN ELVTÁRS ezeket mon­dotta: »A polgári államgépezet a tö­megek felett áll, aminek következté­ben áthághatatlan korlát vá’asztja el a lakosságtól és egész szelleménél fogva idegen a néptömegeknek... Az álam je legében akkor következik be döntő változás, amikor az államhata­lom a kizsákmányolok kezéből a ki­zsákmányoltak kezébe megy át.« A magyar do'gozó nép saját bőrén tapasztalta, mennyire rávilágít a Horíhy-rendszer fasiszta államgépeze­tének népellenes voltára Sztálin elv­társ megállapítása és azt is látja, hogy ma már a tanácsok és szerveik dol­gozó népünket szolgálják és a legszé­lesebb tömegeket vonják be az állam- igazgatás munkájába. A múlt fasiszta rendszerben a dol­gozók félve keresték fel a falu jegy­zőjét, a város po’gármestcrét, vagy a megye mindenható alispánját. Ritka esetben tudták elérni, hogy bejuthas­sanak ezeknek hivatalába. Ha sikerült i«, csak hétrétgörnyedve és bizonyos távolságról adhatták elő panaszukat, amire orvoslást nem kaptak- A föld- birtokos és tőkés kizsákmányoló osz­tály főispánokból, szolgabírókból, egyéb »kegyelmes és méltóságo»« cí­mekkel felruházott lakájokból álló bü­rokratikus hivatali szervezettel, csend- űzszuronnyal és gumibotos rendőrség­gel igyekezett biztosítani a maga ha­talmát. 1950 OKTÓBER 22 ÉN — a tanács- vá’aszlásokkal — dolgozó népünk be­vonult az államigazgatásba, kezébe vette teljesen az államhatalom gya­korlását. A lanácsházba úgy jönnek a do’gozók, mint a saját otthonukba, hiszen az általuk vá’asztott küldöttek intézik már a nép ügyeit- Sok esetből láthatják a dolgozók^ hogy — ha nem is sikerült még teljes egészében kikü­szöbölni a bürokrácia maradványait a tanácsok működéséből mégis — a ianáesban levő dolgozók dolgozó tár­saik ügyeit általában szívvel, lelkese­déssel, az ügyeket magukénak érezve bürokráeiameutesen intézik. A NAGY SZOVJETUNIÓ tapaszta­latait hasznosítva és példáját követve olyan államszervezetet építettünk, a'ne'y biztosítja a do’gozók tevékeny és állandó közreműködését az állam­hatalom gyakorlásában, az államigaz­gatás munkájában. Ennek elsőrendű fontosságú biztosítéka az. hogy Nép­köztársaságunk Alkotmányának ren­delkezése szerint a tanácstagoknak évente legalább kétszer beszámo'ót kell tarlaniok munkájukról választóik elölt. A tanácsok megválasztása óta a ta­nácstagoknak most nyílik e’őször al­kalmuk arra, hogy megtartsák ezeket a beszámolókat. Megyénkben és váro­sunkban július 10-től augusztus végéig folynak majd le a tanácstagok beszá­molói. Ezekből a beszámolókból ki kell domborodnia annak a munkának, amelyet a tanács tagja 'a maga terű­idén a helyi problémák és az orszá­gos jelentőségű politikai feladatok megoldása érdekében végzett­Ezeken a beszámoló gyűléseken mód nyílik arra és a legnagyobb szükség is van rá, hogy a dolgozó nép őszinte és építő jellegű bírá’attal illesse a ta­nácstagok működését, magának az egész helyi tanácsnak. a tanács szer­veinek tevékenységét. A választók, a dolgozók hatalmas segítséget nyújta­nak a tanácsoknak hibáik kiküszöbö­léséhez, eredményeik növeléséhez, to­vábbi sikerek o’éréséhez, amikor bírá­lni ukkal és jó kezdeményező javasla­taikkal támogatják a tanács munká­jú­HELYI TANÁCSAINKNAK, a ta­nácsok tagjainak nagy feladataik van­nak, hogy maradéktalanul elvégezzék a Magyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusának határozatában és népüng szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak útmutatásában kijelölt teendőket. Rá­kosi elvtárs a Kongresszuson különö­sen felhívta a figyelmet azokra a hi­bákra, amelyek a fiatal tanácsok mű­ködésében tapasztalhatók voltak. Meg- állapítottta. hogy felemelt ötéves ter­vünk végrehajásában. a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztésében óriási feladat hárul az államapparátusra, elsősorban tehát a megyei, járási és. kiíaá .ágafejBa&rjt _ Spge# szőrt bús-. den módon meg kell erősíteni az ál« lamapparátust. Fokozni kell fegyelmét,) ébe-ségél, szaktudását és kíméletlen harcot kell fo'ytatni az államgépezet-- ben még megbúvó ellenségekkel szem­ben harcolni kell a bürokrác'a és * szabotázs ellen. j Ezeknek a fe’adatoknak jő megol­dásához nélkülözhetetlenül szükséges, hogy hozzájáruljanak teljes mértékben a dolgozók is. A feszült nemzetközi helyzet, a szocializmus építésének meggyorsítás-, megköveteli minden ta­nácstagtól és minden választótól, min­den doigozótól, hogy fokozzák ébersé­güket, azonnal lep.czzenek le minden efenséges megnyilvánulást, ellenséges .magatartást. , PARTUNK EBERSEGENEK KÖ­SZŰNHETJUK, hogy népi államunk; leleplezte azt az összeesküvő bandát,, amely Giösz József kalocsai érsek ve­zetésével a régi úri Magyarországot! szerette volna visszaállítani, vissza­adni a tőkéseknek a gyárat, a földes- uraknak a birtokot, ezzel együtt vissz® akarták volna szerezni a haialmag papi birtokokat is- El akarják rabolni’ azt a szabadságot, amelyet a Szovjet! Hadsereg hozolt el a számunkraj ■mindazokat az eredményeket, ame’yc- ket a Szovjetunió segítségével, a Párt­vezetésével értünk cl. Azt akarták, hogy Miskole újra a Danyi-völgy vá­rosa legyen, hogy a dolgozók újra odúkban, nyomorlanyákon tengessék életüket. Nem kettősvágányú villamos- va^utat, új bérházakat, virágzó terme­lőszövetkezeteket akartak, hanem —- emlékszünk még rá a dicső Tanát*- köztársaság utáni időkből — »Színi- szanatóriumot«, ahol a becsületes ha­zafiakat halálra kínozhatják. A ta­nácstagok beszámo'ó gyűlései is acé­lozzák dolgozóink elszánt akaratát, ál­dozatkészségét, hogy jó munkával —■ de, ha kell, vérünk liullatásával is — megvédjük eredményeinkét, sza­badságunkat, alkotó békénket. A tanácstagok készüljenek fel ige» jól a beszámolóra, viseljék a szívü­kön, hogy sikeres legyen ez a nagy­jelentőségű esemény. Tartsák szén» előtt Sztálin elvtárs útmutatását: »Ai szovjetek küldötteinek tudniok koll, hogy ők a nép szolgái és azt az irány­vonalat kell követniük, amely szerint adott nekik utasítást a nép.« Számol­junk be arról, mit tettünk népgazda­ságunk, elsősorban a termelés foko­zása, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Mondjuk meg, hogy kérjük és várjuk választóink építő bírálatát, amollyc] további erőt és még nagyobb lendületet adnak munkánk folytatásához. Legyen tuda­tában minden tanácstag annak, hogy­ha elszakadt választóitól és nem látta el feladatait azzal a lelkiismeretes munkával, amellyel híven kell szolgál­nia a nép ügyét, akkor — a válasz­tók visszahívhatják, megvonhatják A megbízatást küldöttüktől. Erezzék at tehat a tanacs. TAGOK megbízatásuk felelősségét, adjanak kellően számot választóik előtt jő, vagy rossz munkájukról, te­vékenységüket bocsássák megfelelő bí­rálat a’á­A beszámo’ó gyűlések legyenek olya« sikeresek, vigyék előre oly nagy mér­tékben helyi tanácsaink működésének megjavítását, hogy mindenben meg tudjunk fe’elni azoknak a nagy köte­lezettségeknek, amelyeket kijelöli; számunkra minden ügyünk irányitója., a Magyar Dolgozók Pártja éa nagy vezérünk Rákosi Mátyás elvtárs, a szocializmus építésében és a béke meg­védéséért folytatott harcban. \ ií,!, i VIDA JOZSEFNB, 'W:- Miskolc város I. kér. tanácú vb. elnöke. Váltsa be nyári mozibérlet­szelvényét «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom