Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-27 / 147. szám

Szerd*. 1*81. iW ítníni Se 2*. ÉSZÍKMTfGTÍ RÖKSZÁ C rt „A híróság ítélete legyen példás megtorlása a legalávalóbb bűntettnek, amely a békét és a szabadságot akarta elrabolni népünktőlw Elhangzottak a perbeszédek (irösz József és társai bűnügyének tárgyalásán Csütörtökön délben 12 órakor hirdet ítéletet a bíróság Grősz József és összeesküvő társai fcünpcre tárgyalásának negyedik nap. ján a fegyverszakértő kihallgatást után — mivel az államügyésznek és a védőknek bizonyításkiogészítósi indít. .Vanya nem volt — az elnök a bizo- íiyítúsi eljárást befejezettnek nyilvá­nította. Dr Alapy Gyula áilamügyész mon. ftotta cl vádbeszédét. A negyedik napja folyó tárgyalást lagcsz dolgozó népünk feszült érdeklő- késsel figyeli. A dolgozó magyar nép, luncly éppen most fogadta megelége­déssel a jelentést arról, hogy orszá­gunknak a békeniozgalomban több, mint hét millió katonája sorakozott lel, a legnagyobb felháborodással lát. ja a tárgyalás adataiból, hogy is­mételten kinyilvánított békeaka­ratával szentben ezek a vádlottak gálád összeesküvést szőttek sza­badsága elrablására. A vádlottak szerteágazó aknamunka, jukkái új, véres háborút akartak elő­készíteni. A felháborodás; amely a Vádlottak leleplezésé t kövotte, min­denben indokolt és alátámasztott. A tárgyalás világosan leleplezte a vádlottak cselekményeit. A vád a tárgyalás megállapított ada­tait összegezi akkor, amikor ítéletet kér a vádlottakra. Ezután megvilágította az összccskü, (vés jellegzetességeit. — A tárgyalna folyamán — mon­dotta — több ízben történt hivatko- kíU Mindszenty Józsefre; aki ugyan­ebben a teremben felelt a magyar »ép bírósága előtt összeesküvő és Grősz József azon munkálkodott, hogy uépcllenes kormányt hozzon lét. Sre, hogy visszahozza a magyar dolgo­zók nyakára a gyűlölt. Habsburgokat, A magyar nép jój ismeri a Habs­burgokat és amikor nevüket hallja, keze ökölbe szorul. A magyar nép kzámira a Habsburg név nemcsak a iszolgaságut jelenti, de nemzeti sza­badságunk veres elnyomóit. A dolgozó »épet gyűlölő reakciós főpapságnak fezonban az érsekeknek és társaiknak a Habsburg.idők éppen azokat az idő. két jelentik, amikor a főpapoknak, az tgyházi rendeknek tíz- és százezer holdjaik, gyáraik, bankjaik voltak, »mikor a felmérhetetlen anyagi erőik­hez a hatalom birtoklása is járult, azé r hatalomé, amely kizsákmányolta és fezolgasorsban tartotta a guzsbakötütt dolgozó népet, üzért követtek el a (vádlottak mindent, hogy újra Habs­burg király kerüljön trónra. Ez az elképzelésük nemcsak vég. telenül gonosz, hanem végtelenül ostoba is, mert azt képzelik, hogy ha egy degenerált Habsburg-iva- dóknak a fejőre teszik a koronát, akkor a magyar nép azonnal tér- det.fejet hajt előtte. Alapy áilamügyész a továbbiakban kifejtette, hogy a vádlottak kifeje­zett célja a nagybirtok és a nagytőke »ráírnának visszaállítása volt; majd Rámutatott: az összeesküvés vezetői mögött ott sorakozott az egész véres, bosszút lihegő fasiszta terrorbanda. — A szervezkedés vezetői az egész Bsszeesküvés alapjául az újabb világ­háború kitörését és annak meggyorsí- jlás-át tekintették. A büntető tanács Rkkor ítéli meg helyesen a vádlottak összeesküvő tevékenységét* hogy ha f Ezt követően az áilamügyész rövi­desen összefoglalta a vád bizonyíté­kait, megállapítva, hogy a tárgyaláson a nyomozás minden egyes adata bebizonyosodott, a vallomások, okmányok, szembesí­tések és bűnjelek igazolták a vád- iratot. , • A tárgyalás adatai ezenkívül a Srádlottak tevékenységének olyan moz­zanatait is felderítették, amelyekkel fe vádirat nem foglalkozott- Utalok fezokra az új tényekre, amelyek az ftsszeo&küvés anyagi alapjainak bizto­sítására végrehajtott és megdöbbentő tnéretű valutaspekuláció egyes koráb­bi részleteit világították meg és pon- Itosa» meghatározták azt a bűnszövet­kezetet, amely olyan visszataszító mó­don foglalkozott »sefteléssel« és mind­egy volt számára, hogy mi az, áru. idegen valuta-e. vagy az »nnyi beteg Számára életbevágóan fontos inzulin, h agy akármi más. Kezűkben minden a harácsoláa eszköze volt. —. Fény derült arr» az undorító er­kölcsi fertőre, amely például az egész I’álos-rend é elét jellemezte. | Felszínre került az a rengeteg I szenny, az a mocsár, amely a hir­Mindszenty József összeesküvése, amely mögött az Amerikai Egye. sült Államok imperialistái, a Va­tikán vezetői állottak, a tárgya, lás bizonyítékai szerint Mind­szenty elítélésével nem szakadt meg, hanem tovább folyt Grősz József vádlott — mint a ma. gyár katolikus főpapok vezetője — mindent elkövetett arra, hogy a Ncp. köztársaság kormányát félrevezesse és megtévessze igazi szándékai felöl. Kifelé vállalta a Népköztársaság vív. Hiányainak védelmét, kötelezte magát a béke . védőinek támogatására; ezzel cgyidöben Grősz József titokban á'. nőkul még a tárgyalás napjaiban az amerikai követség utasítására nyilatkozatot állított ki, hogy ál­lamfőnek tekinti magát, a népi demokráciát idegen fegyveres se­gítséggel véres belháborúvai meg akarja dönteni és olyan kormányt kíván létrehozni, amely Magyar, országot a Szovjetunió vezette béketáborból az amerikai impe­rialisták oldalára viszi át. Mjalatt a kormány az elfogadott egyezmény minden betűjét betartotta, végrehajtotta, azalatt Grősz József vádlott egy poréig sem tartotta magát az általa aláírt megegyezéshez, ehelyett azon mesterkedett, hogy hogyan ment. se át az összeesküvés számára a de­mokráciát gyűlölő szerzeteseket cs körözött népcllcnes bűnösöket. Csalt a kongrua igénylésénél és kifizetésé­nél, valut-ázott. Segítette az idegen imperialisták kémeit; a magyar dol­gozó nép minden ellenségét. tervüknek ezt az »lapját egy percre sem tévesztik szem o öl. — Hz az összeesküvés tehát nem vtdami elszigetelt bűnszövetkezetnek a tevékenysége, hanem szerves része annak az Imperia­lista lervnek, amely a népek bé kéjének megbontására tör, amely már hidegháborúról mciegháborúra téri át ott, ahol erre módja voll. Hz a-szervezkedés részlete annak a világméretekben folyó aknamunkának, amelynek az a célja, hogy a harmadik világháború kirobbantádávtü az egész világot »z Egyesült Államok uralma alá hajtsa. A vádlottak padján ül Önök előtt az « fasiszta terrorbanda, »melyet a nyugati imperialisták és aljas jugo- sz.áv ügynökeik szervezetten tartanak parancsnokságaik alatt. A vádlottak padján ülnek —. mint a világ békéjé­nek és a magyar népnek ellenségei — azok az imperialista, vezetők, akik eze­ket a bandákat, Hitler, Horthy, Szá- l»si egész fasiszta szemetjét átvették és szövetségesükül tekintik. Felelősek tehát itt a bíróság ta­nácsa és a világ békoszere.ő népei előtt azok is, akik a magyar fa­siszta hordákat épp úgy, mint az SS bandilákat, a fasiszta Wehr, macht tömeggyilkos tábornokait újra felfegyverzik, hogy új bor. zalmakat, új szerencsétlenségeket zúdítsanak a világra. A vádlottak összeesküvő szervezkedé­sét tehát ebben » keretben, mint az imperialistáknak hazániten belül mű­ködő elvetemült ötödik hadoszlopát kell ítélet alá vonni.. Ez az a keret, amelybe a vádolt bűncselekmények szervesen beletartoznak. hedt sziklakápolnában és szikla- kolostorban összegyűlt és amelynek részleteivel nem is kívá­nok foglalkozni. Ez a per összeesküvők, kémek, gaz­dasági bűntettesek, fasiszta besúgók és gyilkosok pere és nem valamely vallási felekezetnek a pere. Világos, hogy nem ez cgyházj élet gyakorlása, hanem a hívők hiszékenységével való aljas visszaélés az, ha a miscszándé- kukra — mint a vádlottak mondot­ták: intenciókra — küldött dollárok­kal üzérkednek, vagy a kápolna épí­tésére a hívőktől begyűjtött adomá­nyokból kocsmát nyitnak, vagy éppen az ájtalos hívőknek a templomi per­selybe dobott adományaiból fizeti ki egy erkölcstelen papi személy szere, tőjének költségeit, mint Csellár Ist­ván Jenő vádlott, a volt Pálos rend- főnök tette. Es hasonló aljas vissza­élés az. hogy a papi kongruára kiutalt összegeket nem adták át »zoknak a lelkészeknek, akiknek járt, hanem más titkos célokra visszatartották, amint az o. kalocsai érsek irodájában történt. ■ — Nincs épeszű ember, aki az j ilyen és ehhez hasonló cselekmény eke; valamiképpen a vallás szabad gyakor­lásának körébe kívánja vonni. Fertő ez, amelynek eltüntetése a hatóságok és elsősorban az ügyész feladata és kö.e essége. Az áilamügyész ezután a tárgyalá­son beigazolódott tényeken tekintett végig. \ vádlottak összeesküvése merénylet a béke ellen Is Az államügyész a továbbiakban le­szögezte, hogy a bűnügyben világosan meg kell állapítani a tények összefüg. gését is. — Az összeesküvés főcéikitüzése — mondotta — annak a népelie nes, reakciós rendszernek a visz. szaállitása volt, amelytől a vád­lottak mindenekelőtt az egyházi nagybirtokok és befolyásuk vjsz- szaállitását remélték. A vádlottak összeesküvése a béke elleni me­rénylet is, mert aljas terveiket csak új háború szörnyű szenvedé. sei árán remélték megvalósítani. Amikor a bíróság az ítélethozatalról fog tanácskozni nem teveszfheti egy pillanatig sem szem olöl azt a bízó. nyitott tényt, hogy az amerikai kö­vetségtől az összeesküvők azt az uta­sítást kapták, hogy Grősz változtassa meg dr Bozsik Pál miniszterelnökké való kinevezését, olyan kormányt kell kineveznie; elvan kormány kell nekik, amely képes olyan véres feladatok megoldására; amelyek — mint vallo­másában elhangzott — nem megtisz. tc'.ők egy papi ember számára. Arról veit tehát szó, hogy olyan véres ter- rorurajmat készítenek elő; amelyben még az ö megítélésük szerint is jobb, ha az egyház képviselői háttérben maradnak— mondotta; majd így foly­tatta: — Ezt szolgálták volna a kttlö- nttményes terroristák gyilkos me­rényletei ős azok a fasiszta ban­dák. amelyeket a nyilas kisbar- naki Farkas és Oszlányi, Szálasi volt tábornokai, az amerikai im. perialisták és Tito pribékjeinek segítségével felfegyvereznek. Az összeesküvés tehát nem pusztán a nagybirtok és a tőkés rend vissza­állítását, jelentette volna. Az össze, esküvők kormánya jellegzetes fasiszta terrorkormány let-t olna, amely tíz. ezrek legyüko’.ása, árán akarta volna felszámolni a népi demokrácia min­den vívmányát. A)apv államügyész hangsúlyozta, hogy a beismerő vallomások javukra nem mérlegelhotök, mert a megcáfolhatatlan bizonyítékok mellett nem volt helye a tagadás nak. A vádlottak terhére — folytatta az áilamügyész — különösképpen súlyos, bitó körülménynek indítványozom el. fogadni azt a megvetést, gyűlöletet és lenézést, amivel a dolgozó magyar néppel szemben, elárult hazájukkal szemben viseltettek. Akadhat-e becsű, letes magyar ember, akinek ne szo­rulna ökölbe a keze akkor, amikor ar. lói hall, hogy a vádlottak heteken belül várták már az ellenség háborús támadását? Kiben ne forrna fel a gyűlölet annak hallattára, hogy újra megsemmisíteni akarták mindazt, amit népünk szorgalmai, a Szovjetunió és többi barátaink segítségével felépí­tett? — Vájjon van-e becsületes magyar ember, aki ne a legnagyobb gyűlölet, tel gondolna arra, hogy a hazánk el­len annyjt vétő Habsburgokat akar­ták újra a magyar nép nyakára ül. tetni és annyi szenvedésben megszer­zett szabadságunkat kívánták tö'ünk elrabolni? Súlyosbító a vádlottaknak elszánt következetessége. Ebben a kö­vetkezetességben nincsen minőségi kü. lönbség az összeesküvést vezető Grősz, Bozsik és Farkas vádlottak, vagy a gyilkos Vezér Ferenc megrögzöttségc között. A vádlottakat az összeesküvés szélesen szőtt láncolata formálja olyan megrögzött bűntettesek szö­vetségévé, amely egészében mu­tatja meg az összeesküvés vesíé. lyes realitását g a vádlottak el­szántságát. — A vádlottak egy része — foly­tatta — az egyházi fegyelemre is hi. vatkozott és arra, hogy a kato’ikus egyház ügyeire a Kómába szökött fa­siszta papok döntő befolyással bír­nak. Ezt nem tekintjük enyhítő kö­rülménynek, viszont súlyosbító körül­mény, hogy v a vádlottak alávaló mődon visz- szaéltek egyházi méltóságukkal, papi jellegükkel és a lelki terror eszközét arra használták fel, hogy cselekményeiket úgy tüntessék fel, mintha arra nem aljas össze, esküvő céljaik megvalósításához, hanem talán a hit megvédéséhez . lett volna szükségük. Senki sem állíthatja, hogy a vallás- szabadsághoz tálán & nagybirtok visz. kémtevékenysége miatt. A szervezkedés vezetői összeesküvésük alapjául az újabb világháború kitörését és annak meg­gyorsítását tekintették A tárgyaláson a nyomozás minden egyes adata bebizonyosodott szaállítása, valutával való üzérkedés, vagy éppen a félrevezetett hívők ál. («1 adott adományok korcsmákra és erköleste'cn célokra való clprcdálása lenne szükséges. — A vádlottak tehát nem a vallást védelmezték, amit megvédeni nincs kivel szemben, mert Alkotmányunk mindenkinek biztosítja a vallás sza­bad gyakorlását. A vád'ottak távolról sem a vallás védelmezői, hanem a népi demokrácia, a magyar nép elvetemült gyűlölői: — csakis ez és semmi má.R bűntetteiknek a rugója. Aki felemeli kezét a magyar haza szabadságára — bárki legyen is az — lesújt rá a törvény vasökié — Amikor arra teszek indítványt — mondotta Alapy Gyula áilamügyész vádbeszédének befejező részében —, hogy a bíróság Ítélete a törvény leg­teljesebb szigorával sújtson le a vádlottakra, többet teljesítek; mint ügyészi kötő. [ességet. A bíróság e’ött, amelynek tagjai a dolgozó nép küldöttei, akik felelősek szavukért és döntésükért dolgozó népünk egészének, nemcsak kötelesség teljesítése az, ha a vádlot­takra a legszigorúbb törvényes bün­tetésnek könyörtelen kiszabását, ke. rém. Hazánk dolgozó népe felháboro­dottan követelj ezeknek a vádlot­taknak a megsemmisítését, mert szabadságunkra, békénkre és ha. ránk megsemmisítésére törtek. Ennek a felháborodásnak érezzék az erejét az ügyész szavában, ez vezess« minden gondolatukat, amikor kiszab* ják a vádlottak büntetését. Ezt a kö­vetelést fejezi ki a vád, amelyet itt nem egy ember, hanem az ország több mint " millió békeharcosa képvisel. A bíróság Ítélete legyen messze, harsogó figyelmeztetés, hogy né­pünk egységesen száll szembe tőkénk, demokráciánk minden el­lenségével! A bíróság Ítélete le. gyen példás megtorlása a legalá valóbb bűntettnek, amely a békét és a szabadságot akarta elrabolni népünktől! Legyen bizonyság a bíróság ítélete az országon belül és kívül egyaránt, hogy aki demo­kráciánkat veszélyezteti, aki fel. emeli kezét a magyar haza sza­badságára, bárki legyen is az, le. sújt rá a törvény vasökle — fejezte be beszédét Alapy állam- ügyész. A védöbessédek Cl ró«*, Józsiéi elsőrendű vádlott vé­delmét dr. Joanovic* Emil terjesztette elő. — Vegye tekintetbe a bíróság — kérte a védő — azt a behatást, ama. lyet a Rómából érkezett, utasítás vé­dencemben keltett. Az egyházi állam feje pecsétes levéllel biztosította támo­gatásáról a vád tárgyává tett magatar. tással kapcsolatban. Az amerikai kö­vetség külön nyilatkozat útján igyeke­zett meggyőződést nyerni felfogásáról, sőt. értésére adta, hogy maga az Egye­sült Államok külügyminisztériuma ki. vánt tőle biztosítékot kapni. Dr. Szabadi Gyula, dr. Bozsik Pál védője, beszédében a többi között kije­lentette : A vádlottak, így Bozsifc Pál őt. is, eszköze volt mind a Vatikán célkitüzé. seinek, mind az imperialista hatalmak világ-uralmi törekvéseinek. Farkas Endre védője^ dr. Reznyák László szembeszállt Gröaz védőjének azzal a megállapításával, hogy az összeesküvés mozgatója, vezetője Far­kas volt. Dr. Nehéz Possonyi József, Hévey László védője kérte: vegyék tekintetbe enyhítő körülményként, hogy Hévey már a nyomozati eljárás során felde­rítő vallomást tett ée azt mindvégig fenntartotta. Pongráez Alajos védője, dr. Szecsev Dénes kifejtette, hogy a budapesti amerikai követségen fokozatosan lépre. csalták védencét, e mikor rájött, hogy kémkedik, már nem volt visszaút. Ugyanakkor megismerte az összeeskü­vést irányító és vezető, első. és másod, rendű vádlottakat éa személyi állásuk, egyházi méltóságuk' kiemelkedő súlya folytán teljes befolyásuk alá került. . Endrédy-Hadarics Vendel védője, dr. Melléky Kornél azzal kapcsolatban, hogy Endrédy.Hadarics papnöveudéke. két szöktetett ki külföldre, említette, hogy a vádlott erre nézve Rómából ia utasítást kapott. | — A tárgyalás során kiderült gz is, — állapította meg a védő, — hogy, Rómában a magyar katolikus egyház ügyeinek irányítása jórészben méltat, lan kezekbe került. Zarubay Emil ügyvéd, nagyó*Ko« <ács Gyula védője, többek közölt ki. jelentette: Hagyó-Kovács Gyula szer. zetes, aki hitt a pápai csalhatatlansag. ban. A pápák pedig XIII. Leó óla hirdették a magántulajdon szentségét' ás a kapitalista gazdasági rendszer isteni eredetét. A vádlott nyilván jól ismerte, hogy a Vatikán tankjai lökés gazdálkodási folytatnak Csellár István Jenő védője, dr. Ba. rabás Béla védöbeszédében azt hang­súlyozta., hogy Csellár a külföldre való szöktetésekre, valamint volt rendtársaj belső illegális tevékenyéé« gének megszervezésére olyan utasíiá- sokai kapóit, amelyek elől ariuí rendfőnök, mint pap, nem térhetett ki. Vezér-Vizer Ferenc védelmében dr. Fodor Lajos rámutatott: '» tárgyasa anyagából is kiderüli, hogy magas, rangú egyházi funkcionáriusok Vezér. Vizer Ferenc szörnyű bűnéért megbé­lyegzés helyett kifejezett elismeréssel adóztak. A vádlottak felszólalásai A védőbeszédek után a vádlottak az utolsó szó jogán tett felszó'alásai hangzottak el. Elsőnek Grősz József lépett a bíróság elé. Grősz: Az utolsó szó jogával élve, ki akarom jelenteni, hogy sajnálom és bánom, amit a Magyar Népköztár­saság ellen vétettem. Múltam és világ­nézetem szembeállított a népi demo­kráciával. A zárka magányában so­kat töprengtem és rádöbbentem arra, hogy azok az eszközök, amelyekhez folyamodtam, károsak és ártalmasak arra az ügyre, amelyet éielfelfogásom- .ból eredően a magaménak v»llok. Cselekedeteim pedig ártottak és kárt okoztak a magyar népnek. Hiszem, hogy az emberek irgalmasan Ítélik meg tetteimet, egyben pedig remélem, hogy paptársaim, híveim és barátaim példámon okulva nem járják azt yz utat, amelyen én jártam és tartózkod­nak azoktól a káros és az egyházra is hátrányos cselekményektől, ame­lyeket én elkövettem. Kérem a bíró- ságot. hogy beismerő vallomásomat és a körülményeket figyelembe véve hozza meg ítéletét. Ezután dr. Bozsik Pál élt az utolsó szó jogával. — Az utolsó szó jogán kötelességet kívánok teljesíteni — mondotta. — Midőn őrizetbe kerültem, már akkor súlyos beteg voltam. Midőn a vizsgá­lati szervek észrevették gyengesége­met, orvosj vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálat eredményeképen kórház­ba utaltak, ott tágas magánszobát kaptam, nappalra külön ápolónőt, éjjelre külön ápolót rendeltek mellém. Az orvosi kezelésnek köszönhetem, hogy visszanyertem egészségemet­— A bíróság vallomásaimból ismerj beállítottságomat, ismeri összeesküvő tevékenységemet is. Tudom azt, hogy tevékenységemmel sú'yosan vétettem a Népköztársaság tőrvényej ellen. Be­ismerő vallomásom alapján kérem $ bíróság méltányos ítéielét. Dr. Earkys Endre az utolsó szó ju« gán elmondotta, hogy Grősz és Bo­zsik befolyására kapcsolódott az ősz. szeesküvésbe. A másik ok — mondot­ta — az volt, hogy az amerikaiak ál. landóan megígérték, hogy Titóékkal együtt fegyveres erővel fognak fellép­ni a régi rend visszaállítás», érdeké- ben* Dr. Hévey László után dr. Pongrác« Alajos az utolsó szó jogán felszólal­va az amerikai követségtől való füg. göségéro hivatkozott, majd ezeket mondotta.: — Be keli vallanom, a különböző rémhíreknek hitelt adtam. Ezek Va­lótlanságáról elég alkalmam volt meggyőződni. A velem szemben tanú­sított' bánásmód szigorú volt, de em­berséges. A kábítószerekről, injekciók, ról terjesztett rémhírek valótlannak bizonyullak. Józanul, tiszta fejjel, testi és szellemi képességeimnek tel. jcs birtokában tettem töredelmes beismerő vallomást. Kérem a bírósá- got, vegye ezt tekintetbe és irgalmas íté'cttel sújtson. Endrédy-Hadarics Vendel felszóla­lásában arra kérte a feloszlalott szer. zetesrend tagjait, igyekezzenek a kór* házakban, az iskolákban és a több; munkaterü'eteken becsületesen szol. gálni a népet­Csellár István Jenő az utolsó Btő jogán arra hivatkozott, hogy a kör. nyezet, amely a pálos-rendben körül­vette, vitte rossz útra. Bűneimben —• mondotta — erősített Grősz József ér­sek is. Hagyó-Kovács és Vezér—Vizet* Ferenc vádlottak nőm éltek »z utolsó szó jogával. Ölti Vilmos tanácselnök ezután * térgya’ást félbeszakította és az íté­lethirdetést csütörtökön déli 12 órárá tűzte ki. A Papír és Irodaszerértékesíto IV. V. miskolci fiókja értesíti üzletfeleit, hogy Julius 2-án, 3-án és 4-én leltározás miatt zárva tart

Next

/
Oldalképek
Tartalom