Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-22 / 93. szám
4 ÉSZAKMAG YARORSZAG Vasárnap, 1951. évi április hó 22. I 4 < 4 ! 4 < 4 < « < 4 < < « / BIHARI SÁNDOR; JóBalassiBáliut (A Magyar írók Annát elsirattad — En is elsirattam. Harcos voltál — én is az vagyok a dalban. Korodban a vaskos, sziklakemény várak — állnak most csillogva füstölve a gyárak. Hajdan le jól kifent villogó 3zablyáddal üldözted az ellent mi most a munkával a munkával, mellyel szívből küzd az ember szép Magyarországért tele céllal, tervvel. 9ittálJuuk a vártán I. Kongresszusa elé) Szép magyar hazáért, boldog jövendőért csatázott a magyar, hullajtott már sok vért hiába — a hitvány, rabló martalócok hadának a néped hány évig adózott! Magyarország szabad, nép hazája végre, tündöklő csillaga ragyog ránk: a béke. Kioltanák — de kik? — túl az Óceánon. Nem engedjük! Védjük! Védjük minden áron! Jó Balassi Bálint itt állunk a vártán: ö'.ítészek, parasztok költők — hazánk álmán őrködünk, virrasz'unk igaz hittel, ébren — mint te virrr.sztottál négyszáz éve épen. ”¥"V'' > > > í > > 5* AZ ESZ A KMAGYARORSZAG1 írók fél adatai Április 27, 23, 29.én első kongresz- szu«ukra ülnek össze a Magyar írószövetség tagjai. A kongresszus a magyar irodalmi elet kimagasló jelentőségű eseménye. íróink felismerték, hogy lelkesítő, nevelő munkájukkal egyre, jobban ki kell venni a részüket a szocializmus építéséből, a békéért folyó harcból. Amikor a Magyar írószövetség első kongresszusára készülünk, meg kell néznünk, mit Vettek az Eszakmagyar- országou élő írók megtisztelő föladataik végzésében, melyek azok a hibák, amelyeket, a kongresszuson fel kell vetniük, hogy azok kiküszöbölésével az északmagyarországi csoport munka, ját megjavíthassuk, fejleszthessük. Az írószövetség miskolci csoportja ez év február lS.án alakult meg. Első, legfontosabb feladatának látta, hogy káderkutatást folytasson; ez a munka máris hozott eredményeket. Ma már a csoportnak 2S nyilváufar. tott tagja vau, javarészt munkások s dolgozó parasztok gyermekei. Az irodalmi'munkásságnak is vannak már némi .eredményei. A Megyei Tanács népművelési osztályával Történt megbeszélés alapján a tavaszi mezőgazdasági harchoz kul l’úranyagot készítettünk, a békeíve.k aláírásához jeleneteket, csasztuskákat, verseket' bocsátottunk az üzemi és falusi kul- túresoportok rendelkezésére. A miskolci és megyei íróknak a leg. szorosabb kapcsolatokat kell tartaniuk az üzemek, tszes-k, gépállomások, állami gazdaságok, községeink dolgozói, val. Minden erejével elő keli segítenie a dolgozók kulturális fejlődését. Megtisztelő feladat ez az író számára. Felszabadulásunk évfordulójának nagy ünnepén másfélórás műsort adotf a miskolci csoport a miskolci Hangos Hiradóban. Most, amikor a kongresz. szusra készülünk, amelyen csoportunk négy tagja, Gyárfás Imre, Holdi János, Bihari Sándor, Erdélyi Károly vesz részt, a miskolei csoport felaján. hist tott. Vállalfa, hogy június l.ig sorra látogatja a járási székhelyeket és szövetkezeti községeket, ott iro- dalmi ankéibkat, könyvismertetéseket tart, és műsort ad. Ezzel is közelebb kerülnek íróink a dolgozó néphez. Miskolc az ötéves terv során az or. szag második legnagyobb városa lesz, műszaki egyetemmel, jelentős kultúrintézményekkel. Az ötéves terv megvalósításával együt’t nőnek a miskolci s az és'zakmagyarországi írók felada. tai. Az április 27-én megkezdődő író. kongresszus irányt fog szabni az írók további munkájához a békeharcban és megmutatja az utat az eddigi hiányosságok kiküszöböléséhez. A kongresszus közvetlenül a Párt- kongresszus után ül össze, amely hatalmas segítséget adott irodalmi éie. tünk’ továbbfejlesztéséhez is. íróink számos’ fontos problémát fognak felvetni az ífókongresszusoii. A miskolci küldöttek is el fogják mondani eredményeiket, hibáikat és kívánságaikat. A vidéken élő írók elszigeteltsége részben már megszűnt, de tovább kell mennünk a megkezdett utón. A kongresszusi határozatok, nem kétséges, a miskolci csoport életében is komoly fejlődést íognalf. hozni. Elő fogják segíteni, hogy fellendüljön a Miskolcon és Eszakmagyarországon kialakuló irodalmi élet. ERDÉLYI KAROLY az írószövetség miskolci csoportjának titkára. A polgárháború nemi,ég zajlott le. Baku olajvidékén még fiatal a •szovjet hatalom■ Infláció dühöng, spekulánsok és kártevők garázdálkodnak, a külföldi tőkések és ha. zai csatlósaik még nem. adták fel a karcot és semmiféle eszköztől sem riadnak vissza, hogy az vj kormányzatot elgáncsoljál;. A hakni olajkincs angol és német vállalkozói,: érdekterülete, nem akarják, hogy a bolsevikok kihasználják. Kémeik, ott fészkelnek »z igazgatóságban, a mérnökök, és n rutin, kasok, között• Csakhogy veszedelmes elleniéire találnak; Szergej Miéi növi es Kirov, a Központi Bizottság titkára kemény harcos, nagy. szerű és fáradthatatlan szervező. Legázol miriden bürokratikus akadályt, nagyképűséget, hazugságot, csodákat művel• De az ellenség is erős és elszánt és hatalmának, mély gyökere van. Az ellenség szakéin. bérei azt hirdetik, hogy a bajsui olajmező kimerült és a helyreállítására, feltárására fordított munka és tőke hiábavaló pazarlás■ Ez a hír Gyakorlott kutasokat szerszámmal, vagy anélkül azon- nalra keres Mélyfúró Vállalat Budapest. V. József Nádor tér 10. megingatja a központi szervek álláspontját is. Az ellenség vezetői közül kiemel, hadik az „Azneft“ főgeológus, Abun. dov, a német Karl Günther és a renegát — görögkeleti szektámból mohamedán hitre tért Fedor Bíborodon — mozlim néven Korholj sejk. Ravasz, elvetemült manővereik chö áldozata, Bogomilov mérnök. egy páftonkivüli szakember, akit nem tudtak megnyerni és ezért hamis vádat emelnek ellene. A iférnököt végül is felmentik ugyan, de idegzete megrokkan a fogságban, megvakul és elkeseredetten félrevonul. Kirov nagynehezen előkeríti a mérnököt és tööí> régi, megbízható munkatársát. Az ö terveik és egyszerű munkások útmutatásai nyomán felveszi és megvívja a harcot a szabotőrükkel- Sikeres erő. feszítése mégis csaknem katasztrófába fullad — az ellenség az egyre fokozódó veszedelem láttára végső eszközhöz folyamodik — lányba akarja borítani egész Bakut. 1922 —23 Szilveszter éjszakáján felgyújt, ják az újonnan feltárt gazdag olajkutat és az elszabaduló elem olyan vaderejű, hogy csak két hétig tartó áldozatos és leleményes küzdelem árán sikerül cégre mégis föléje kerekedni. A regény érdekes, izgalmas, eleven és lelkes írás, megkapó rajza a példaadó kommunista vezetőnek, a melegszívű, igaz embernek. Örömmel készülnek levelezőink az Északin a gyár or szag megyei levelező értekezletére Munkás-paraszt levelezőink' lapunk olvasó', megyénk dolgozói körében nagy örömet keltett a hír, hogy az liszakmagyarország április SO-ún, a hétfői munkaszüneti napon Miskolcon, a Várioktatás Házában megyei levelező értekezletet túrt, amelyen a lap legjobb levelezői vesznek reszt, Borsod. Ahauj. Zemplén üzemeiből, gépállomásairól, tszcs.iböl állami gazdaságaiból, községeiből1 valamennyi járásúból. Lapunk levelezői lelkesen készéinek az értekezletre, amelyen megvitatják ■munkájuk eddigi eredményeit, feltárják hiányosságait, megszabjál^ az újabb feladatokat. Az örömteli készülődésről, a levelező munka nagy jelentőségének felismeréséről tamiskodnak levelezőink calábbi levelei: A leközölt levetek nagy »egítséget nyújtanak vállalatunk munkájához Asztalos Kálmán, a Miskolci Útfenntartó VáJJalat üzemi pártszervezetének titkára, az Eszakma gy arország iólismert levelezője írja: — Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy Pártunk megyei lapja április 30-án jcve]ező-értekezle$et tart. amelyen én is részt veszek. 1950 első hónapjaiban kü.dteui be első levelemet a [ap szerkesztőségéhez. Nagy öröm töjtött el, amikor két nap múlva saját soraimai olvashattam az újságban A leközölt lévé nagy segítségei, nyújtott vállalatunk munkájához. Munkatársaim is látták, inéginkúbb meggyőződtek arról; hogy a lap a dolgozók lapja. A szocializmus építésében minden do]gozó számára nyitva ál[ a sza bad sajtó, amely készséggel közli a dolgozók leveleit. Mindannyiszor igen jóleső érzés tölt el engem és dolgozó társaimat, amikor a vállalat »problémáiról és ered. ményeiről olvassuk cikkeinket a mi újságunkban, a dolgozó újságában. »Sztálin elvtárs születésnapján pé]dául nagy örömmel mutatták egymásnak a japot azok a dolgozók, akiknek neve szerepelt a kitüntetett sztahááovisták névsorában. Sajlőnk bemutatja a munka hőseit, azokat, akik példaképül szolgálnak az országépltésbcn A sajtóból értesültünk a -Béke Yi- lúgtanáes felhívásáról is, amelyet a mi üzemünkben is lelkesedéssel írnak alá a dolgozók. Vállalatunknál eddig 750-Cn írták alá a Béke Vijágtanács követelését. Az aláírásnak jó munkává], több termeléssé] adnak nyomaié* kot„Álmodni se mertem egykor, hogy leveleim, verseim megjelenhetnek a sajtóban Elek Herman József, a Miskolei Yi]lamosüzemck dolgozója az Ksze.k- magvarország egyik legrégibb levelezője, a következőket írja: — Sokat köszönhetek Pártunk megyei sajtójának, az Eszakmagyar- országnak, amely jelentősen elősegítette ideológiai fejlődésemet, munkám ájjandó javítását. Igen hodlog voltam, amikor első levelemet megírtam és azt a lap szószerinti leközölte A ]ap szerkesztősége kezdettől fogva segítséget nyújtott ahhoz, hogy mint a' pártaajtó levelezője is jól teljesíthessem feladataimat. Baráti; ejvtársi nagyban hozzásegített levelező műre kám fejlesztéséhez. — Valahányszor egy-cgy levelem megjejenik a lapban, mindapnyiszci visszagondolok a regi, népnyíl' l Horthy-rendszerre, annak a kapitalista, burzsoá sajtójára. Ez a sajt" profitérdekeket szolgált. A kiado- liatalmasságok arra törekedtek, hogy minél nagyobb hasznot vágjanak zsebre. Ennek érdekében teljesen kiszolgálták gazdáikat; a földesurakat, és a tőkéseket. Hazudtak, rágalmaztak ebben o sajtóban, hogy félrevezessék a dolgoz.úkat. Ezt teszi ma is a kapitalista sajtó, elsősorban az amerikai imperialisták szennyes sajtója. — A mi sajtónk a dolgozóké. Álmodni sem mertem volna egykor, hogy leveleimet; verseimet rendszeresen leközöljék, mint ahogy az ma történik. — Úgy érzem, nem tettem meg mindent az Eszukmngyarország levelező táborának, kiszélesítcso érdekében. Nagy örömmel készülök a munkás-paraszt levelezők megyéi értekezletére és fogadom, hogy új levelezőket nevelek az Eszakmagyarországnak, növelem a lap levelező táborát, hogy ezzé] js elősegítsem púrtsajtőnk erősödését; ezen keresztül hazánk építéséi A MUNKÁS-PARASZTLEVELEZOK MOZGALMA Muukás-parasztlevelozök ... Ezt a nevet nagy büszkeséggel viselik a szovjet országban a dolgozók százezrei, akik az újságokba írnak. Ezek képezik a bolsevik sajtó levelezőinek hatalmas hadseregét, a sajtó igazi támaszát. Nem egyszerűen a megszokott levelezőkről van szó. Társadalmi mozgalom ez, amelyből a szovjet emberek részüket kivéve, a szocializmus aktív építőivé válnak, A munkás-paraszt- lovelezök olyan emberek, akik a sajtót választották társadalmi tevékenységük tárgyául. Megjegyzéseikkel és levelezésükkel segíteni akarnak a bolsevik pártnak és a szovjet kormánynak a szocialista építés legjobb tapasztalatainak elterjesztésében, a hiányok kiküszöbölésében. A munkás, parasztlevelezés — nyilvános fellépése a munkásnak, a kolhozparasztnak és az alkalmazottnak. Ez a jelenség egyike a szovjet demokrácia megnyit, tanulásainak. A MAI MÜNKAS-PARASZTLEVE. LEZOK elődei azok a munkások voltak, akik már 3 395—1896-ban részt- vettek a munkássajtó csiráinak —• a röplapoknak és proklamációknak ösz- szeállításában és terjesztésében.’ Ezek a röplapok leleplezték a gyárosokat, megmagyarázták a munkásoknak, hogy miként kell küzdoniök érdekeikért. A röplapokban nyomtatták ki a munkások gazdasági és politikai követeléseit. Alighogy megjelentek ezek a rop. lapok — írta Lenin — a munkások között valóságos Szenvedéllyé vált a „kinyomtatás“. Lenin kifejezése szerint „nemes szenvedély“ ez, amely még jobban fo lcozódott az első bolsevik újságok megszületése után. A lenini „Iszkra“ és a sztálini „Brdzola“ számos levele, zöt gyűjtött maga köré a. gyárakból és az üzemekből, akik életükről, a munkások hangulatáról és forradalmi mozgalmáról írtak. Már az „Iszkra“ első száma forgalomba hozta a „munkás-levelező“ kifejezést. Ettől az idő. föl kezdve ez a kifejezés a bolsevik sajtónak a néptömegekkol való elsza. kíthatatlan kapcsolatát, fejezte ki. AZ „ISZKRA" egyik legkiválóbb munkás-levelezője Iván Babuskin volt. Lenin ezt írta: ,,Ncz/.étck meg az „Iszkra“’ első 20 számát. — ez az egész levelezés fiúiból, lv&novő-Voz- nyeszenazkbű), Orehovo-Zujcvoból és Oroszország más központi helyéről — ez az egész levelezés keresztülment Iván Babuskin kezén, aki a legszorosabb kapcsolatot akarta megteremteni Irta: G. BORISZOV az Iszkra“ és a munkások között.“ Amikor 1912-ben a lenini-sztálini ■Pravda“ megjelent, az a szokás, hogv az újságokba írnak, a dolgozók között az akkori időkben páratlan mértékben felendült. A .Pravdának" óriási létszámú munkás-levelező tábora volt. Átlag minden egyes számban 40, sőt ennél is több levelet közöltek. A szakszervezetek, a felvilágosodást’terjesztő társulatok, a műhelyek, a gyárak, a nagyüzemek minden egyes műhelye a szérlícsztősóggel tartandó kapcsolatra olvtársakat jelölt ki, akik vagy ma- guk, vagy gyakran kollektívájuk meg. bízásából megjegyzéseket küldtek be és leveleztek, szabályos időközökben meglátogatták a szerkesztőséget, elvitték oda a munkások életéről, a gyárakban és üzemekben folyó pártmunkáról stb. szóló beszámolóikat. A leggyakorlottabb riporterek nem tudják ezredrészét sem adni annak, amit a „Pravdának“ a munkás-levelezők hatalmas tábora adott. A SZOVJET HATALOM -IDEJÉN a munkas.parasztlevelezök mozgalma különösen nagy fejlődésnek indult a polgárháború befejezése után, amikor az ország a békés, szocialista építés útjára lépett. Abban az, idübeu a Bolsevik Párt nagyra értékelte ezt a tömegmozgalmat. 1923-ban a Párt XII. kongreszusft rámutatott a munkás, levelezők óriási jelentőségére, mint „a Párt új erejére a szovjet újságírásban.“ A Párt XII. kongresszusán a- munkás.paraszt levelezők szerepének kimerítő jellemzését adta Sztálin elvtárs, aki őket a proletár közvélemény parancsnokainak nevezte. 'fiz év múlva, a XVII. pártkongresszuson, amikor Sztálin elvtárs felsorolta azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek az ország sikereit köszöni, megemlítette a munkás-parasztlevele- zűket is. A szovjet nép emlékszik a munkás- levelezők és a paraszt-levelezők tevékenységére, az ország iparosítása és a mezőgazdaság kollektivizálása éveiben. Emlékezetesek azok a nagyszámú munkáslevelck, amelyek az új gyárak és üzemek építésének menetéről szóltak — az a levelezés, amelyet a szocialista munkafegyelem megerősítésé, ről való gondoskodás, az új technika elsajátítására, a sztálini ötéves tervek minél gyorsabb teljesítésére irányuló igyekezet tölt el. Nem kevésbé emlékezetesek a falusi levelezők megjegyzései számos kolhoz első lépéseiről, azok szervezeti-gazdasági megerősödéséről, a kulákokról, akik igyekeztek meggátolni a kolhoz-mozgalmat. A paraszt levelezők, nem félve a- kulákok aknamunkájától, leleplezték a kolho. zok ellenségeinek kártevő működését. A MUNKAS-LEVELEZOK és a parasztié vei őzök úgy vonultak be a szó. cialista építés történetébe, mint akik kíméletlenül leleplezik a kapitalizmus maradványait, a munkafegyelem megsértőit, a rosszul gazdálkodókat, a pazarlást, a bürokratizmust. Manapság a munkás-parasztlcvele- zők folytatják nemes tevékenységüket, segítenek a Pártnak és a szovjet kormánynak a dolgozók kommunista nevelésének munkájában. A HÉT KÖNYVEI SZIKRA KÖNYVKIADÓ Lenin: Az irodalomról (dísz- kiadás)). 2(18 ölek, kötve 20. Ft. A Bolsevik Párt a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában (1921— 1925). (Segédanyag a S?.K(b)P Történet,' tanulmányozásához). 198 ol. dal, fűzve 5.50 Ft. Göncről György: A békeharc és az Egyesült Nemzetek Szervezete (Nemzetközi Kérdések 55. sz-). 9í oldal, fűzve 3.-- Ft. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ József Attila válogatott versei (Szépirodalmi Kiskönyvtár lí—15-). 190 oldal, fűzve 3 20 FL Mihaie Aurél; Árvíz (két elbeszélés). 102 oldal, fűzve 7.30 f t. Román költők antológiája- 310 oklal, fűzve 25.—, kötve 30-50 Ft, művelt nép könyvkiadó Csárdások ( magyar társastáncok). 32 oldal, fűzve 3— Ft. Valkó Iván Péter: Telefon és táv. író (Természettudományos Kiskönyvtár 70-). 44 oldal, fűzve 1.40 Ft. Fis G:. Szovjet emberek- 200 oldal, fűzve 11.20 Ft. Steinhaus: Matematikai kaleidoszkóp- 100 oldal, fűzve 21.20 Ft.
