Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

f Jagerev elvtárs válaszai a mezftcsátl Járás dolgozóinak kérdéselro Békebiiotisdgcink készülnek as április 8-án kezdődő aláírás gyűjtésre Határidő elStt fejezték be első negyedévi tér- t Borsodnádas í Lemezgyár dolgozói ^Skel y AZ M DP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam — 76. szám Ara 50 fillér Miskolc. Ly5l április 1, vasárnap Munkával a békéért! A román dolgozó parasztok lelkes en készülődtek a tavaszi nu-óuaz- dasági munkálatait sikeres elvégzésére. Kijavították a vetőgépeket, ekéket és más me zőgazdasdgi gépeket. A r.íehszh'oák' ifjliság tömegesen jelentkezik a bányamunkákra. A képen jiit ifjú bányászt láturCk, akik éppen most jöttek Jel a bú- ....... nyából a gyakorlati oktatásról. hnnas-nuhn. ^5/; Mécsé inszk-i kerületében levő mint akis érteti g, Ifina-darán* tJf-. ^ l(íf. előtt befejezte a traktorok és egyéb m s-édár 7-nfhJ-6i-i'ere^cse!í javításai. ^ szovhoz dolgozói most a szón \ homokban segítenek a mezőgazdasági gépel: javításánál. 1 Bjelomssz Köztársaság területén a mocsaras és ingoványos földek b. 7 millió hektárt foglaltak el. A szovjet kormány még Ibii-ben 'tározatot hozott, amelynek alapján megkezdték a mocsaras terűié- '■ kiszárítását. Képűnkön a ,,Vedricsu-szovhoz földjein — amelyeket a yutóbbi években tettek művelhetővé — folynak a tavaszi -mezei munkák, A miskolci fűtőhás dolgozói párosversenyre hívták a ferencvárosi fűt oh ázat A miskolci fütőház dolgozói párosversenyre hívták s ferencvárosi íüíöház dolgozóit. A következőket vál- lalták: 1 Szénfogyasztásunkat ebben az évben 5 százalék. • kai csökkentjük. Május 1-ig 1824 tonna szenet takarítunk meg 255.330 forint értékben, az év végéig pedig 5472 tonnával kevesebbet használunk fel, Ennek értéke 766.080 forint. 2 Fütőliázunk 100 elegytonna kUóméterenkintl ja. • vltási költségeit 5 százalékkal csökkentjük, ami május 1-ig 32.000 forint, az év végéiig 95.000 forint meg. takarítást jelent. 3 Szállítási tervünket december In bele. • jezzük. 4 A 2000 tonnás és 500 kilométeíes mozgalom ér. • dekében az egy mozdonyra eső haszonkilömétert 10 százalékkal emeljük, a mozdonyonkiníi 100 elegy, tonnát ugyancsak 10 százalékkal növeljük. r Műszaki értelmiségi dolgozóink mozdonyvizsgáló ,7‘ komplex-brigád alakításával biztosítják a páros, verseny-állások teljesítéséhez szükséges előfeltételeket, feltárják és kijavítják a munkánkban mutatkozó műsza­ki hiányosságokat, fi. Május 1-ig felvilágosító munkával elérjük azt, "* hogy minden dolgozó december 31-ig szóló hosz- szúlejáratú versenyszerződést kössön, A verseny érté­kelését minden hónap 5 és 15 között elkészítjük és az eredményeket rendszeresen közöljük Veletek. Biztosak vagyunk abban, hogy elfogadjátok ver. senykihívásunkat és verseny közben a tapasztalatok köt. csönös kicserélésével az eddiginél jóval nagyobb ered. ményeket érünk majd el, s ezzel meggyorsítjuk hazánk, ban a szocializmus építését, növeljük a béketábor erejét. Felföldi György páxftitkár. Benke Károly fittőházfőnök. Rutkov-szky Antal üb titkár. Édes Géza DISz titkár. A Párt és Rákosi elvtár» elvárja: a nép által szeretett, sokszázezer dolgozót magába foglaló tömegszervezetté váljék a Szabadságharcos Szövetség Megkezdődött a Magyar Szabadságharcos Szövetség TI. Országos Kongresszusa Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között megkezdődött a Ma. gyár Szabadságharcos Szövetség II. Országos Kongresszusa. A Kongresszus megnyitásán megje­lentek: Rónai Sándor elvtárs, a Nép. köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter, Nógrádi Sándor elvtárs, a Szabadságharcos Szövetség elnöke, Drahos Lajos elvtárs, az országgyű­lés elnöke és mások. A Kongresszus küldöttei között helyet foglaltak a Szabadságharcos Szövetség budapesti és vidéki szervezeteinek képviselői és azok a dolgozók, akik a termelésben és a szabadságharcos munkában élen­járnak. Nógrádi Sándor «Ívtárs; a Szövet­ség elnöke nyitotta meg a Kongresz- szust s tolmácsolta a Párt Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs üdvöz­letét, Megnyitó szavaiban hangsúlyoz­ta: a Párt és Rákosi élvtárs elvárja a Kongresszustól, hogy az fordula­tot jelentsen a Szövetségünk éle­tében s bogy a Kongresszus után Szövetségünk hatalmas, a nép ál­tal szeretett és támogatott sok. százezer dolgozót magába foglalő tömegszervezetté váljék. A díszelnökség megválasztása atán Kenéz István, a Magyar Szabadság- harcos Szövetség főtitkára tartotta meg beszámolóját. Szövetségünk a szocializmus diadal, más építésének, 5 éves tervünk meg­valósításának, második esztendejében tartja II. Országos Kongresszusát — mondatta —, abban az időben, ami­kor minden magyar dolgozóra — és soraikban a magyar szabadsághar­cosokra is — még sok fontos fel- adat valóraváltása vár. A főtitkár ezután a külpolitikai ese­mények tükrében világított rá a há­borúra készülő imperialisták gaztet­teire és ugyanakkor a Szovjetunió vezette sokszázmilliós béke tábor egyre növekvő erejére. Utalt a nagy Sztá­lin legutóbbi békenyilátkozatára, majd megállapította: •— Tudjuk: hazafinak lenni ma azt Jelenti, hogy védjük a dolgozó nép hatal­mát, átalakulásunk nagy vívmá­nyait, békés, szocialista épitó munkánk lehetőségeit, — Kongresszusunk jelentsen minden téren fordulatot. A szabadságharcosok soraiba baj. társi szeretettel várunk pártállásra való tekintet nélkül minden becsüle­tes dolgozót. Az üj bajtársak felvételénél az a döntő, hogy a termelő munkában helytálló, igazi hazafiasságtól át. hatott dolgozók legyenek. Azt akarjuk, hogy az ifjúság legyen a szabadságharcos munka motorja és lendítő ereje. Ugyanakkor a nők tíz és tízezreit hívjuk sorainkba, mozgó­sítjuk a békeharcra. A mi feladatunk is az, hogy erősítsük^ azt a hatalmas, az egész világ átfogó Iá ke tábort, amelynek élén a világbéke őre. a mi drága Sztálin elvtársnnk áll, A főtitkári beszámoló után Gubis Adám, a Szövetség szervezeti kérdé­seit, eredményeit és hibáit ismertette, A bizottságok megválasztása után számos hozzászólás hangzott el. A Kongresszus első napi munkáját a Városi Színházban rendezett ünnepi műsor fejezte be. A megegyezés megkönnyítésére újabb javaslatokat ismertetett Gromiko el vtárs a külügyminiszterhelyettesek párisi értekezletén A négy hatalom külügyminiszter, helyetteseinek értekezlete március 3C-án tartotta huszadik ü]ését.. Mint ismeretes, a ^ovjet küldött- sóg meg akarta könnyíteni, hogy a napirend kérdésében egyezményes ha­tározat jöjjön létre és ezért március 28-án újabb javaslatot nyújtott be. A március 3C*í ülésen — bár két nap telt el azóta, hogy a szovjet kü!- döttség benyújtotta új javaslatát, az USA, Nagybrjtannia és Fran­ciaország képviselői igyekeztek kibújni az alól, hogy világosan és határozottan leszögezzék állás­pontjukat a konkrét szovjet ja» vaslattal kapcsolatban. Jessup azt állította, h0gy a maga részéről »a közösen egybehangolt na­pirend« elfogadása mellett van. Egy­ben azonban ködös fejtegetésekbe bo­csátkozott arrót, hogy hozzá kell kez- deni a javaslat fonnulázásának meg­tárgyalásához. Davies és Parodj felszólalására vá­laszolva Gromiko elvtárs kijelentette: A szovjet küldöttség szerette volna megtudni, hogy az USA, Nagybritan. nia és Franciaország küldöttségei mi­lyen álláspontra helyezkednek a szov­jet javaslatokkal kapcsolatban, azon­ban kérdéseken kívül «zen az ülésen egyelőre semmit Sem haljunk. A három hata|om képvjseiői mind- ezídeig azért bírálták a szovjet javaslatot, mert mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a napirendre önálló pontként vegyék fel Németország demQitarízájásának kérdését. Noha nekünk most is az a vélemé­nyünk, hogy nincs semmi alap arra, hogy kifogásolják a kérdésnek önálló napirendi pontként való felvételét, a szovjet küldöttség — igyekezve aja. pet találni a napirend ezámára — új javaslatába égy egységes pont egy­séges formulázásnak alkatrészeként vette fel ezt a kérdést. Mindeddig azt mondták nekünk hogy. Németország deir.ilitarizá 1 ásána.k kérdését nem lehet elválasztani az európai nemzetközi feszültség okainak kérdésétől és hogy mindezt közös na. pirendi pontba kelj felvenniä Uj javaslatunk szerint Németor» szág demilitarizáláaánák kérdését a nemzetközi feszültség kérdésé. ve| kapcsolatban kell megvizs­gálni. ügy véljük, hogy ezzel elesik az előbbi kifogás. A három hatalom küldöttségei — folytatta Gromikó — a négy hatalom fegyveres erejűek csökkentésére v<> natkozó szovjet javaslattal kapcsolat­ban korábban elégedetlenségüknek ad. tak kfejezést, mert ezt a javaslatot önáljó napirendi pontként terjesztet tűk elő. Mi hozzájürültünk ahhoz, hogy a kérdést az európai nemzetköz; fe. sziiltség okairól szóló pont alkatrésze­ként vegyék fel. Ezután az újabb szovjet javaslat ellen kezdtek kifogásokat emejni meri nem volt benne szó a fegyverkezés színvonaláról. A legutóbbi szovjet > ja­vaslat azonban a fegyverkezés szín ve: naláról is beszéjt. Ennélfogva a szov­jet javaslat e része eilen emelt kjfo- gáj»ak is ej ke]l esnie. Gromiko ejvtárs ezután felhívta a három hatalom képviselőit, hogy a szovjet küldöttség világos nyi­latkozatot óhajt a három hatalom képviselőinek a március 28-án elő. terjesztett szovjet javaslattal kap­csolatos álláspontjáról. A további felszólalásokban Párod* és Davies különféle alaptalan érvek, keil hozakodott efő, hogy szembehe tyezkedhesseneh az új szovjet java# Jattal. Újabb felszólalásában Gromiko elv. társ Jessup arról szóló nyilatkozati val kapcsolatban, bogy a három hata. lom küldöttségei által március 27-én előterjesztett javaslatot — amely a Bulgáriával, Romániával és Magyar- országgal kötött békeszerződés napi. rendre tűzését indítványozza — te- vábbra is fenntartja, ezeket, mondotta: A szovjet küldöttség már kjemeRe, k°gy ez a javasjat csupán bonyolul­tabbá teszi a napirenddel kapcsolatos megbeszéléseinket. Mégis 3 szovjet, küldöttség szüksé­gesnek tartja, hogy előterjessze a kő vetkező javaslatot: »Az Olaszországgal!, Romániával, Bulgáriává] és Magyarországgal köl tött békeszerződések, beleértve e szer» zödések rendelkezéseit az emberi jo­gokról, a katonai rendelkezéseket és a viszályok megoldásáról szóló záróren. de|kezéseket. a Németországra éc Ausztriára vonatkozó négyhata]mj egyezmények, bejeértve a nácíf]an:tás és a demokratizálás kérdését, valamint a háborús bűnösökről szóló kérdést.“ Gromikó elvtárs javaslatának indo­kolásánál rámutatott, hogy helytelen és alaptalan volna, ha a miniszterek tanácsa csupán három országgal, Bul­gáriával, Magyarországgal és Romá­niával kötött békeszerződések kérdé­sét tárgyalná meg és nem beszélne ,az Olaszországgal kötött békeszerződés, röl, valamint a Németországra és Ausztriára vonatkozó egyezményekről. Gromikó elvtürs a továbbiakban kő! zölte, hogy a szovjet küldöttség a kö-‘ vetkező új pont napirer.dretüzését ja­vasolja: . „Az atlanti egyezmény és ameri­kai katonai támaszpontok létesí­tése Angliában, Norvégiában, íz­tmmmmsm

Next

/
Oldalképek
Tartalom