Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-06 / 54. szám

Kedd, !95t. £vl március tó 6­«SZAKMAGTARrmSTÁG 5 A Minisztertanács munkaerütoborzásrói szóló határozatának végrehajtásáért! Rákosi elvtárs szavai üj erőt öntenek helénk9 még nagyobb lendülettel még szebb eredményeket fogunk elérni Munkások, munkásnők, műszaki dolgozók népünk szeretett vezérének útmutatásáról, a Kongresszus határozatáról Gerő elvtárs az MDP II, Kon­gresszusán tartott beszédében kije­lentett«; „ö^ves tervünk kezdetekor még alig volt kérdés a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás, mert magától jelentkezett. Jelenleg azon­ban és a további években szervezett, tervszerű, céltudatos munkaerögaz' dálkodás nélkül nem tudjuk meg­valósítani az előttünk álló megnö­vekedett feladatokat, mert vissza­vonhatatlanul megszűntettük orszá­gunkban a tókés rendszer átkos örökségét, a munkanélküliséget.“ A Szovjetunió fejlődésének ha­sonló időszakában, 1931-ben erről a kérdésről Sztálin elvtárs a követke­zőket mondotta; ,,Mindenekelőtt arról van szó, hogy az üzemeket el kell látni munkaerővel. Azelőtt a munkások rendszerint magúk men­tek a gyárba, úgy, hogy ezen a *é' ren, hogy úgymondjuk, a dolog magától ment. £- annak volt a kö­vetkezménye, hogy volt munkanél­küliség, a falun volt rétegeződés, volt nyomor, volt éhség, mely az embereket a faluból « városba ker­gette." Ipari termelésünk nagymértékű emelkedése következtében a munka­erő terén most mi is teljesen új helyzet előtt állunk. Megyénkben, ahol ipari üzemeink rohamosan fejlődnek, villamoserőmű, új gyá­rak, bér’názak, utak, szociális in­tézmények épülnek, nagyszámú új munkaerőre van szükség. Honnan toborozhatjuk az új mun­kaerőket? Gerő elvtárs kongresszusi referá­tumában rámutatott; „JSfépgazdasá' gunk növekvő munkaerőszükségle. tének biztosítására lényegileg a kö vetkező források állnak rendelke­zésünkre: I. a termelésben lévő fiatalok, 2 a falu munkaerőt art álé- kai, 3. a nőknek a termelésbe való tömeges bevonása, 4. munkaerő irá­nyítása a magánkisiparból és a via" gánkereskedelemből a szocialista iparba^, 5. a már foglalkoztatott munkaerővel való helyesebb gaz­dálkodás, 6. a különösen munkaigé­nyes termelőfolyamatok fokozott gépesítése." Gerő eJvtárs referátuma megmu­tatja az utat, amelyen járnunk kell, ha azt akarjuk, hogy felemelt nép. gazdasági tervünk végrehajtásához megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezésünkre. Ilyen értelemben hozta Pártunk kezdeményezésére a Népgazdasági Tanács a munkaerő- toborzásról szóló javaslatát, mely A Kisipari Termelőszövetkezetek tagjai a Pártkongresszus tiszteletére szép eredményeket értek ej. A Vasa- Szövetkeze.ben Erdős Mihály, Barta András. Sepsi Lajos, Gyula József és Vida László újítást vezetett be, ezzel elősegítették a termelés növekedését. Körösi István csoportja 152 százaié kos átlagteljesítmény! ért el. Az Asztalos Szövetkezet dolgozó; különösen az anyfigtakarékosság terén ezép eredményeket értek el. Na-gy M - hály szabász 8-rój 4 százalékra csök­kentette a hulladékanyagot, A Dózsa brigád 120-tGl 167 százalékra emelte teljesí menyét- Az üzem dolgozói a hulladékanyagot igyekeznek a mi­nimumra csökkenteni, de ha szabás folytán mégis előfordulna, azt a to' yábbi munkák során felhasználják. Es­szerint: ,,Az ipar és részben a mező­gazdaság munkaeröszükségletének biztosítására a munkaerőtartalékok felkutatásával meg keli szervezni a munkaerőt országos toborzás, ön­kéntes jelentkezés alapján." Kor­mányzatunk a munkaerőtoborzás központi irányítójául a Munkaerő- tartalékok Hivatalát jelölte ki. A toborzási munka gazdájának, vég­rehajtójának a vállalatnak kell len­nie. A toborzást, —- mint azt a Minisz tertanács 1951 február 9 i határozata leszögezi — a helyi tanácsok közre­működésével azok a vállalatok vég­zik, melyek a dolgozókat foglalkoz­tatni fogják. A megyei, járási és községi tanács elnöke felelős saját területén a toborzási munka meg­szervezéséért és ellenőrzéséért. A toborzás megindult. Est a je­lentős feladatot elvégezni csak úgy lehet, ha a tanácsokon keresztül biztosítani tudjuk a dolgozók aktív közreműködését, segítségét. A munkaerőtoborzás ma me­gyénkben két községben. Szemerén és Fuaókercsen megindul. Ezt köve. tóén megyénk minden községében a helyi tanácsok segítségével meg­kezdjük a szervezett munkaerőto­borzást Szemerén a helyi tanács VB el­nöke kisgyölést tartott, amelyen sokan felszólaltak és örömmel vet­ték tudomásul a Minisztertanács határozatát a munkaerőtoborzásról Az MNDSz vállalta, hogy 7 nőt küld az iparba, az ifjúság soraiból is többen jelentkeztek, hogy részt- vegyenek az országépítő munkában s az ipari termelésben segítsék elő ötéves tervünk sikerét. A Minisztertanács felhívja a fal­vak dolgozó parasztságát, asszo­nyait és fiait, vegyenek részt a ha­talmas ütemben fejlődő ipar mun, kájátón, a gyárak, lakóházak építé­sében. Az ipari munka magasabb jövedelmet, magasabb életszínvona­lat jelent és az üzemekben, építke­zéseken munkát vállaló dolgozók számára széleskörű lehetőségeket nyújt a mapasszínvonalú szakmai tudás elsajátítására Az ipari munkások támogassák, segítsék a gyárakba, építőiparba jövő új munkásokat, adják át szá­mukra a sok éven át szerzett ta­pasztalataikat, hogy ezzel is előre­vigyük iparunk fejlődését, nagy ter­veink végrehajtását Vojtilla László, Megyei Tanács XII. oszt Vez. zel többezer forintot takarítanak meg nemzetgazdaságunknak. A Szabó Szövetkezet tagja] közül Jurák Sándor 160, Kertész István 124, Zarka Hona 112 százalékot teljesített. A Fodrász Szövetkezet dolgozó: sem maradlak el, különösen a 4. számú fiók dolgozói mutatnak szép ered­ményt az önköltség csökkentés terén. A Cipész Szövetkezet a Kongresszusi Héten 130 százalékos átlagtel jesíl ményt ért el. A Kisipari Termelőszövetkezeti mozgalom most egy újabb követke­zettel bővült, a Miskolci Fényképé­szek Szövetkezetével- Munkájuk elé nagy várakozással tek'ntenek a többi szövetkezet dolgozói, Nagymiskojc dolgozói. Erdei ZoJ’án íáiskolCj Rákod elvtársnak a Párikongresz- szuson elmondott útmutató beszéde hatalmas visszhangot keltett ez üze­mek, bányák, építő'pari vállalatok, a falvak dolgozói körében. Leírhatatlan lelkesedéssel nyilatkoznak a munká­sok, értelmiségi dolgozók arról, ho­gyan íogják munkájukban hasznosítani népünk szeretett vezérének jránytrhu- tató szavait, hogyan harcolnak a Kon. gres'szus határozatainak megvalósítá­sáért. „..-Köztudomású, hogy ezeknek és a többi szovjet sztahanovisták­nak közve,len munkamódszerát­adása alapján hatalmasan megnőtt a magyar sz'ahánovista mozga­lom” — mondotta Rákosi elvtárs s többek közö t megemlítette l(ug. ler Lajos hengerész és brigádját, rnjnt az ország iegjujb brigádját. Szabó János másodhengerész, a Kugler brigád tagja, kitörő örömmel, lelkesedéssel beszéli; — Rákosi elvtárs szavai új erőt ön­tenek belénk, még nagyobb lendület­tel, még szebb eredményeket fogunk cjérni. Erre kötelez bennünket az a nagy megtiszteltetés, hogy Rákosi elv. társ úgy említett minket, mint az or­szág első brigádját. Legfontosabb fel­adatunknak tekintjük, hogy a jövőben még több szovjet «zakköuyvel olvas­sunk és az ott l»‘ú tapasztalatokat munkánkban baszn- eíisuk- Azt akar­juk, hogy tovább á is mi legyünk az ország legjobb bngádja­„...Sikereink aláhúzásánál ugyan­csak méltatnunk kei! az értelmi, ség jó munkájá, melynek zöme őszintén és becsü|e*esen támogat­ja a népi demokrácia célkitűzé­seit. Külön ki ke|l emelnünk a magyar technikai értelmiség érde­meit," Konyicslca Kálmán, a Diósgyőri Gépgyár szereldéjének főművezetője, örömmel és büszkén mondja: — Rákosi elvtárs kongresszusi be­széde megerősítette és további nagy fejlődésre, még jobb munkára lelkesíti a magyar értelmiségi dolgozókat- Úgy érzem, könnyebben és vidámabban megy a munka, mint, eddig, Minden erőmmel, tudásommal azon leszek, — s ez az elhatározása a többi értelmi­ségi dolgozónak is —, hogy’ 0 szocia [izmus építésében a béke megvédésé­ben végzett munkánkkal továbbra is kiérdemeljük népünk vezérének, dolgo­zó népünknek elismerését, »v.Mf, a Magyar Dolgozók Párt­ja, s velünk a* egész magyar dob gozó nép. ígérhetjük, hogy lanka- da'lanul, híven, erőnket nem kí­mélve küzdünk tovább a béke fron'jáp és mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni keli." Tóth István elvtárs. a Diósgyőri Kohászata Üzemek időelemző irodájá­nak békebizottsági elnöke * követke­zőket mondotta: — Rákosi elvtáp» iránytmutatő be­széde megerősíti bennünk azt az el­határozást. hogy áldozatot nem kímél­ve, lankadatlanul harcoljunk a bé­kéért. Ennek érdekében még jobb munkát végzünk és tudatosítjuk dol­gozó társainkban is, hogy több és jobb munkájukkal a békét, jólétünket szol­gálják. Ezért .kéj] fokoznunk harcun­kat a termelés frontján, hasznosíta­nunk kell munkánkban a kongresszusi verseny tapasztalatait, minden erőnk­kel küzdenünk kell a Kongresszus ha­tározatának végrehajtásáért, hogy Rákosi elvtárs elismeréssel nyilatkoz­zék rójunk, diósgyőri dolgozókról. magyar nép» demokrávátiak kö'elessége. hogy honvédségét a békeszerződésben megjelölt hatá­rok köz* fejlessze. Nem ke!| ma­gyaráznunk. hogy ennek a hon­védségnek nincsen egyéb felada­ta, mint hogy védje hazánk füg­getlenségét és szabadságát. Dol­gozó népünk tudja, hogy honvéd sége csak az* a célt szolgálja, hogy a népi demokrác’ánk vívmá­nyai I megvédje.” Román Béla, a Diósgyőri Gépgyár szerszámedző üzemének dolgozója, nagy szeretettel beszél Néphadsere­günkről. — A mi hadseregünk a dolgozó nép hahó' áll, a mt érdekeinkét védi —■ mondja. Nemcsak az a feladatunk, hogy még jobban elmélyítsük a szere­idet Néphadseregünk tfánt. emellett úgy js kejl dolgoznunk, hogy hozzá 'á ruljunk Néphadseregünk tovább-- erős! ‘éséhez- Ezt a céjt több*ermelé>se] ér­het iük el. ázzál, hogy dolgozunk be­csülettel, nagy szorgalommal és lel­kesedéssel a felemelt ötéves terv tel- 'esitéséért. „...Lép'en nyomon tapisz*a!hs1ó az anyagpazaríás az állami |avak felelő ién kezelése a takarékosság hiánya. A Népköztársaság kormá­nyának takarékossági Intézkedé­sei még távolról sem adtak meg­felelő eredményt." Tóth István, a Diósgyőri Kohászati üzemek mechanikai javítóműhelyének esztergályosa elmondotta, hogy Rá­kosi eivtársnak ez a megájlapítása rá­ülik az ő üzemükre js. — üzemünkben és üzemünk környé­kén sok értékes hulladék vas- és acéj- darab fekszik, amelyeket pedig jól fel lehetne még használni — mondja. Na­gyobb gondot kejl fordítani az ojai és az áram fogyasztásának csökkentésé­re. Rákost elvtárs beszéde nyomán üzemünkben ezeket a hiányosságokat felvilágosító munkával és takarékos­sági brigádok szervezésével meg fog­juk szüntetni. „..■Nálunk eddig még nem vájt a Komszomolhoz hasonló ifjúsági szervezet s ezen a téren a nép! demokráciák legtöbb országával szemben alaposan le vagyunk ma­radva. Nemcsak a DISz-nek, de elsősorban pártszervezeteinknek feladata, hogy ezt a lemaradást behozzuk." Rákosi elvtárs szava} nyomán fo­kozott lelkesedéssel fogtunk munká­hoz — mondja Gyimesü Ottóné, a Diósgyőri Kohászati Üzemek vasöntö­déjének magkészítő élmunkásnője. Én már az első napon 125 százalékra emeltem teljesítményemet. Hasonló­képpen több DISz fjata! is többet ter­melt. mint azelőtt. Minden vágyunk, hogy olyan szervezetnek (Jegyünk Hétfőn délben Budapesten ünnepé­lyesen megnyitották a magyaror­szági csehszlovák kultúrközpontott Ezzel egyidejűleg a csehszlovák könyvkiállftás is megnyílt A megnyitó ünnepségen megjelent Kállai Gyula, az MDP Központi Ve­zetőségének tagja, külügyminiszter, Molnár Erik, az MDP Központi Ve­zetőségének ta.gja, igazságügymi­niszter, Jánosi Ferenc, a népműve­lésügyi miniszter első helyettese és másók. Ott volt a megnyitó ünnepségen a Budapestre érkezett Stefan Rais, Az idő sürget A tavaszi munkák küszöbén állunk. Egy nap késedelem is nagy károkkal járhat. Meg kell fogni a munka végét, gok helyütt már szántanak, sőt vetnek is. így helyes! Fel kell számolni azt a né. zetet, hogy „még nincs itt az idő, jöhet fagy, nem lehet vetni“, A most alakult termelőcsoportok se várja­nak „felsőbb utasításra“. Nincs mit várni! Hogy több darabban -van a föld? ügy kell a vetéstervet össze­állítani, hogy az egy tagban lévő területre (ha csak 2—5 hold is az) egyfajta növény kerüljön. kezdjük meg a munkát, ne várakozzunk! Ne várakozzék a jósvafői csoport sem! Lásson munkához! Most ala­kult ez a csoport, a harmadik tipus szerint. Száz hold földje van. Két­ségtelen, vannak nehézségeik, hi­szen nem tanulták eddig a nagy­üzemi gazdálkodás módját. De nin­csenek maguk. Kérjenek segítséget az állami gazdaság, vagy a gépállomás mezőgazdászaitól. Minden problémájukra megkapják a választ, a segítséget. És minde­nekelőtt ott van a pártszervezet, amely minden kezdett nehézségen étteídtt őket Itt van a szántás meg a vetés n®gy munkája. A csoport megbízott tai már voltak a szendrői gépállo­máson, szerződést is kötöttek a fö'd megmunkálására. De bizony kétsé­gek merültek fel. „Hegyes vidék, hogy bírja azt a tt-aktor?!“ Nem pírja » traktor? Dehogy nem! Bírja a sztalinyec! Kipróbált „jószág“ az, nem hagyja cserben tt dolgozó Parasztot. El kell menni újra a gépállomásra, meg kell beszélni a dolgot s azon a negyven holdon, amit még fel kell szántani a tszcs-nek, — kezdjék meg az ugar törését. Ha nincs a gépál'o- másnak ssdalinyoce, az se olyan nasv baj... Van más gépállomásnak, példán] a sajószentpéterinek A Pé­teri határnak elég a traktor is, nem úey, mint a jósVafőinek A gépek he lyes beosztásával meg lehet oldani- hogy a két gépállomás, a szendrői ha nincs sztaiinyece) és a péteri cserélnek, Az egyik ad traktor^ a tagja}, amely egyre inkább hasonlóvá lesz hős példaképünkhöz, a d-cső lenj- ni-sztádm Komszomolhoz. Ezért har­colunk, tanulunk szívvel, lélekkel. „...Az agitáció i, a felmerülő ak­tuális kérdések népszerű, közért­hető helyi érvekkel való alátá­masztását, az érvelés helyi viszo­nyokra való alkalmazásé! sokszor á!!alános propagandával, vágy- szervezéssel akarták pótolni” mondotta Rákosa elvtárs a Párt­kongresszuson egyes ail&pszerve- zetekrőj, pártfunkcionáriusokról. — A mi üzemünkben is előfordult nem egy esetben ez a hjba — mondj» Tóth József elvtárs a Diósgyőri Ko nászatj Üzemek acélöntödei alapszer­vezeti titkára — Rákosi elvtárs be­széde alapján világosan látjuk, mik a feladataink s azon leszünk, hogy azo­kat kommunistához méltóan sikerre« oldjuk meg. A népnevelő munka te" rén mutatkozó hiányosságot szívós munkával mielőbb felszámoljuk, mer! tudjuk, ez az alapfeltétele annak, hogy üzemünk elnyerje a gyár legjobb- üze­me büszke címet. A diósgyőri dolgozók nyilatkozata» Rákosi elvtársnak a Pártkongresszu­son elmondott hatalmas jelentőségíj beszédéről azt mutatják, hogy megér- tették népünk szeretett vezérének út­mutatását s minden tudásukat, képes­ségüket Jat-ba vetve azon {esznek, hogy azt munkaterületükön maradék­talanul valóra is váltsák. W. gy.J csehszlovák igazságűgyminszter és Jiri Täufer, a csehszlovák tájékoz­tatás és népművelésügyi minister helyettese. Az ünnepségen megjelent 3. D. KI. szeljov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete, HuanCen, a Kí­nai Népköztársaság magyarországi nagykövete, valamint a barátt álla­mok diplomáciai képviseletének számos tágja. A szovjet, csehszlovák és * ma. gyár Himnusz hangjaj után Kállai Gyula nyitotta meg a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében a kulttírkőzpontot és a kiállítást. másik meg sztalinyecet, így kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad“. A csoport vetésterve ínár kész A tagság együttesen tárgyalta meg. Már csak a végrehajtás van hátra. A vetésterv öt hold tavaszbúza, öt hold árpa, nyolc hold zab> öt hold lencse, két hold borsó, burgonya, kukorica, napraforgó és más egyéb növény termesztését tartalmazza Körülbelül negyven hold kaszálója is van a tszcs-nek. A vetőmag zöme is meg van. Ami még hiányzik (cse­kély mennyiség), azt, mire kell, megkapják. így hét minden lehetőség, minden felté­tel meg van ahhoz, hogy meg­kezdődjék a munka, a harc a jó, gazdag termésért. Mert harc kérdése ez is. Attól, hogy a csoport Jósvafőn is jól dol­gozik, nagyban függ az egész község munkája. Ha példát mutatnak, ak­kor bebizonyítják: közösen köny- nyebb a munka, nincs szükség vára- kozásra, erős elhatározással le lehet küzdeni az akadályt, ha a tszcs jót dolgozik, ha példát mutat, jól megy az egész község munkája s ezzel akkorát ütnek az ellenségen, a kulákon, hogy arról koldul. Mert ne higyjük, hogy Jósvafőn az a harminchárom kulák nyugton marad. Dehogy! Bak István, Bak József. Gara Istvánná a főkolompo­sok, a többivel együtt szabotálják a. munkát, s állandóan rémhíreket tér«, jesztenek. Ahogy a faluban beszél, nek róluk, ők a „rémhírközpont“. Emiatt már büntetve is voltak. ,4 körmükre kell nézni most is: le kell leplezni őket. Most tehát a legközvetlenebb fel­adat a tavaszi szántás vetés. Ha ezt jól elvégzi a csoport, ei’ősödésének alapjait rakja le. Hozzájárulnak ah­hoz, hogy a mezőgazd^ág több ter­méket adjon, mint eddig. Mindenki tudja Jósvafőn is azt, amjt Rákosi elvtárs mondott, hogy ....nemcsak a város él jobban, a falu is‘\ Ez te­hát azt jelenti, hogy többet jg fo. gv-aszt, ttbát többre is vap szükség. Fabln is, meg a városban is. Ez lebegjen a jósvafői és minden más csoport előtt, amikor neki fog­nak a tavaszi munkáknak, (tíj Megfogadom, hogy hazánk felszabadulásának évfordulójára új qsúeseredményt fogok elérni Az ózdi Kohászati özemben ®z anyag átadásnál dolgozom. A Kon­gresszusi Hét első napján nagy lelkesedéssel kezdtem én is a munká­hoz, m-égsem ment a munka. 6 órakor rájöttem, hogy a műszak fele már leteli ugyan, de én napi felajánlásomnak még csak a 25 százalé­kánál tartok. Itt valamit csinálni kell, — gondoltam, mert különben csúnyán le­maradok! Elmentem Varga elvtárshoz, aki jól begyakorolt szakmun’ kás. Elmondtam neki, milyen gyengén állok vállalásom teljesítésében. Varga elvtárs készségesen segített rajtam s átadta szakmai tapasztala­tait. Jobban haladtam így, de estig persze már nem tudtam behozni ® lemaradást. Másnap fokozott lendülettel kezdtem a munkához, most már az új munkamódszerrel. Láttam, hogy körülöttem az ifjúmunkások egy­másután teljesítik, túlteljesítik vállalásukat. Mindenáron arra töre­kedtem, hogy én is szép eredményeket érjek el. Sokan odajöttek hoz. zám, segítettek, buzdítottak a munkára. A második napon sikerült is, amit olyan nagyon akartam: 313 százalékot teljesítettem! Örömmel mondtam el otthon is, hogy túlszár nyaltam, felajánlásomat. A következő napon 10 százalékkal visszaestem s ez arra késztetett, hogy még jobban dolgozzam. Tudtam, hogy felvesznek a Pártba, ha a munkámmal kiérdemlem, — ez adta a legnagyobb lelkesedést, a leg­nagyobb erőt ahhoz, hogy visszaesésemet kiküszöböljem, hogy még nagyobb eredményt érjek el. Azon a napon, amikor felvettek a Pártba, ŐSI százalékot teljesítettem! Azt a nagy kitüntetést, amit kapam, még nagyobb teljesítmény- nyel, még jobb munkával köszönöm meg, hogy méltó legyek a munkás- osztály élcsapatának tagságára. Fogadom, hogy április őre, hazánk felszabadulásának évfordulójára új csúcseredményt fogok elérni! í Kiss Sándor ifjúmunkás, ózdi anyagátadás. Erlies eredmények a Pártkonyresszns tiszteletére a Kisipari lermelószövetkeze éknél Megnyitották a magyarországi csehszlovák knlturközpontot A tavaszi munkák időbeni jó elvégzésével fog megerősödni a most alakult jósvafői iermelöszivelfeezetl csoport...!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom